Pest Megyi Hírlap, 1981. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-19 / 220. szám

Ganz Árammérőgyár Ifjúsági parlamentek Szempontok a lebonyolításhoz Az Árammérőgyárban ki­dolgozták azokat a szempon­tokat, amelyek szerint a fia­talok fórumait október végéig megtartják. A rendezvénye­ken a gazdasági vezetők, igaz­gatóhelyettesek, főosztályveze­tők beszámolnak az 1978. évi parlamenteken elfogadott in­tézkedési terv végrehajtásá­ról. A beszámolók vitája után megtárgyalják és jóváhagyják az új intézkedési tervet, amely 1984-ig érvényes. Befejezésül megválasztják a küldötteket a vállalati parlamentre. A beszámoló tartalmazza a fiatalok helyét és helyzetét a gyárban, a munkahelyeken, az ötödik ötéves terv teljesítését, az új ciklus feladatait, ki­emelve azokat a teendőket, melyek elvégzésében jelentős szerep jut az ifjúságnak. Megvizsgálják, milyen le­hetőségekkel rendelkezett az ifjúság az elmúlt három év­ben a továbbképzésre. Jelentőségének megfelelően foglalkoznak a pályakezdők beilleszkedésével, hogyan se­gítették ezt elő a gazdasági és társadalmi szervezeti középve­zetők, milyen a munkahelyek káderhelyzete, milyenek a fia­talok perspektívái. Kitérnek a beszámolóban a gazdasági vezetők, a szakszer­vezeti és KISZ-vezetők kap­csolatára, a sajátos ifjúsági munkaversenyformák értéke­lésére. Végül, de nem utolsósorban tájékoztatják a parlamentet a fiatalok anyagi megbecsü­léséről, az erkölcsi elismeré­sek fajtáiról és gyakoriságá­ról. összehasonlítják a kere­setek alakulását, a kitünteté­sek életkor szerinti megoszlá­sát. A beszámolókat a parla­mentek megtartása előtt meg­kapják véleményezésre a te­rületileg illetékes szakszerve­zeti és KISZ-alapszervezetek. Agrártudományi Egyetem Ösztöndíjasok Egyiptomból Első ízben voltak egyiptomi hallgatók ösztöndíjas gyakorla­ton az Agrártudományi Egye­temen a mezőgazdaságtudomá­nyi karon. A tizenöt fős cso­portot egy hazánkban végzett és kandidátusi disszertációját is itt védő, magyarul ragyo­góan beszélő tanár, dr. Moha­med Házi vezette, ö a Man- sourai Egyetem munkatársa, a hallgatók nagy része is innen, valamint két másik egyetemről jött. A kiválasztás több ezer diák közül történt, s igen sike­resen, mert ilyen fegyelmezett, kulturált, s a szakmához is jól értő arab csoport eddig még nemigen fordult meg a meleg­égövi oktatási osztály szervez­te tanfolyamokon, gyakorlato­kon. A fiúk — mert lányok nem érkeztek — harmad- és ne­gyedéves hallgatók, felerészben állattenyésztők voltak. A prog­ram ennek megfelelően sokol­dalúan kellett, hogy alkalmaz­kodjon az igényekhez. Szere­peltek benne állami gazdasá­gok, szövetkezetek, élelmiszer- ipari vállalatok, tejüzem meg­látogatása, s persze néhány kulturális program, kirándulás. A sportban jeleskedtek, kispá­lyás barátságos labdarúgó­mérkőzésen 3-2 arányban győ­zedelmeskedtek a külföldi hall­gatók Melegégövi SE csapatá­ból, valamint néhány tanárból verbuválódott vegyes csapat el­len. A szakmai hozzáállásuk, sze- retetük oly komoly volt, hogy alig-alig akart végeszakadni nem egy látogatásnak, bemu­tatónak. Mindez természetesen a külső szakemberek körében — mert erre korábban nem volt túl gyakran példa — igen kedvező visszhangot keltett. A gyakorlati bemutatók mellett — a jobb megértés, tisztánlátás végett — rövid előadássoroza­tot is végighallgattak, amely­nek hasznosságát később sokat emlegették. Aprólékosan jegyzeteltek, mert a látottakból otthon kü­lön dolgozatban kell beszámol­niuk. A három hét hamar el­telt, s nagyon megkedvelték a hazájuktól olyannyira külön­böző, mint egyikük fogalmazta nyugodt, csodálatos mennyor­szágot, s fogadkoztak, hogy diplomájuk megvédése után minden erővel arra törek­szenek, hogy posztgraduális tanfolyamra, aspirantúrára jö­hessenek Magyarországra. A már említett egyezmény keretében utazik majd január­ban az egyetemről — a mosta­ni látogatás viszonzásaként — egy magyar hallgatókból álló csoport. Létszáma hasonló, tag­jainak kiválasztása 'a szakfor­dítói és melegégöves csopor­tokból már megtörtént, nem­sokára kerül sor felkészítésük­re. Egyiptomban a január az ideális látogatási időpont, ek­kor a legkellemesebb, tavaszias az idő. Állatorvosi ügyelet Csömörön, Erdőkertesen, Gödöllőn, Isaszegen, Kerepes- tárcsán, Mogyoródon, Nagy- tarcsán, Pécelen, Szadán, Ve­resegyházon szeptember 20- án, vasárnap: dr. Szécsi Lász­ló, Gödöllő, Nagy Sándor köz 2. Aszódon, Bagón, Dányban, Domonyban, Galgahévízen, Galgamácsán, Hévízgyörkön, I kiadón, Kartalon, Túrán, Val- kón, Vácegresen, Váckisújfa- lun, Vácszentlászlón, Verse- gen, Zsámbokon vasárnap: dr. Hamar György, Valkó, Sza­badság út 63. Szakkörök, tanfolyamok Mozogjon többet a gyerek A bagi iskola terveiből Egyre több szakkör, tanfo­lyam kezdi meg tevékenysé­gét a járás községeinek műve­lődési házaiban. Fodorné Gya­log Éva, a bagi általános isko­la közművelődési igazgatóhe­lyettese ezekben a napokban szintén a szakkörök, tanfolya­mok szervezésén fáradozik. — Úgy terveztük a szakkö­rök indítását, hogy a tanulók­nak minden személyes igényét ki tudjuk elégíteni, ezért a választék és az .ajánlat igen széles. A természettudományi és nyelvi, valamint a műszaki, technikai szakkörök mellett különös gondot fordítunk a művészeti csoportok szervezé­sére. v — Gyermek bábcsoportunk már az elmúlt esztendőkben is eredményesen működött. Sok elismerést szereztek az iskolá­nak a gyermek-néptáncosok is. Ebben a tanévben népi gye­rekjáték-csoportot is szerve­zünk, mert Bagón is befeje­ződött a gyerekjátékok össze­gyűjtése, rendszerezése. A cso­port feladata lesz a játékok megőrzése és megszerettetése. — A fotózó gyerekek vizuá­lis kultúrájának a megalapo­zását segíti majd a fotószak­kör. Citerázó gyerekeink a község népdalainak megismer­tetését vállalják. Nagy izga­lommal készülnek a tanulók az irodalmi színpad foglalko­zásaira. örvendetes, hogy a szülők közül többen bekap­csolódnak a szakkörök veze­tésébe. Benkő Tibor például a fotózó, Svela Pál, a citerázó gyerekek csoportját vezeti. Gazdag programmal indul a tini-klub, amely elsősorban a nyolcadikosok közéletre neve­lésének a fóruma kíván len­ni. Fodorné sorolja a terveket, elképzeléseket, amelyek az új tanévben kívánják segíteni a tanulók szabad idejének hasz­nos, okos eltöltését, a gyerme­kek személyiségének fejlődé­sét. A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VIII ÉVFOLYAM, 220. SZÁM 1981. SZEPTEMBER 19., SZOMBAT Kezdődik a tömegpolitikai oktatás Elméleti konferencia értelmiségieknek A gyerekek már átálltak az őszi ritmusra, megszokták, hogy ismét időre kell kelni, meg­pakolni a táskákat és indul­ni az iskolába. Rövidesen a felnőttek is elkezdik, meg­nyitják a szakmai és politikai képzés új évadját. Az utóbbi­ról tájékozódtunk a városi pártbizottságon, ahol Bánhidi Sándorné, a propaganda- és művelődési osztály vezetője mondta el a terveket, az új­donságokat Vita és ideológia Ami változatlan: ebben az évben is a XII. pártkongresz- szus határozataiból adódó fel­adatok, s azok megoldása sze­repel valamennyi szeminárium és tanfolyam programjában. Ebből adódóan állnak előtér­ben olyan kérdések, mint az életszínvonal és az életkörül­mények javítása, adottságaink jobb kihasználása, a szocia­lista kultúra fejlődésének összhangja a népgazdaság te­herbíróképességével — hogy csak egyet-kettőt említsünk. Jó néhány esztendeje fel- hősebb a nemzetközi kapcso­latok ege, kiéleződtek a két világrendszer közötti viták, amiből többek között az ideológiai munka jelentőségé­nek növekedése következik. Ez a tárgykör a tömegpoliti­kai oktatásban békésebb fel­tételek közepette is kiemelt helyet foglal el, most még inkább. Továbbra is általánosabb dolgoknál maradva, szót kell ejtenünk a propagandisták és az alapszervezetek kapcsolatá­ról. Mégpedig azért, mert még mindig nem eléggé hasz­nálják ki az ebben rejlő le­hetőségeket. A tömegpolitikai oktatás változatlanul nem épül bele úgy az alapszervezetek tevékenységébe, mint ahogy kívánatos volna. Az alapszer­vezetek vezetősége és a pro­pagandista között sincs meg minden esetben az élő kap­csolat. foglalkozásokon felmerült gon­dolatokat, gondokat, vélemé­nyeket. A propagandista meg­bízását is egy kicsit formá­lisnak tartják a taggyűlések, éppen ezért a számonkérés is olyan vagy el is marad. Eredmény és oklevél Ebben az évben huszonöt esztendeje annak, hogy sok tekintetben új szakasz kez­dődött társadalmunk fejlődé­sében. Az évfordulót is fel­használják a szemináriumo­kon, hogy áttekintsék a fel- szabadulás óta eltelt időszak eseményeit, harminchat év­nyi történelmünk kiemelkedő állomásait. Egyben értékelés­ről is szó van, s arról, hogy milyen képet hordoznak ma­gukban erről a szakaszról a különböző sorsú, foglalkozá­sú, beosztású egyének. Az 1980—81-es oktatási év végén adták át először az ok­levelet azoknak, akik három évig eredményesen vettek részt a tömegpolitikai tanfo­lyamokon. Az új évadot ezért némi aggodalommal vár­ták a propaganda és műve­lődés felelősei, attól félve, hogy talán csökken az érdek­lődés. Aggodalmuk alaptalan­nak bizonyult. Az érdeklődés tehát válto­zatlan, hogyan elégítik ki az újabb ismeretek iránti igé­nyeket? Az alapvető törekvés, hogy mindenki újat kapjon, meglévő tudását bővíthesse, elmélyültebbé tehesse. Városunkban jelentős po­litikai, ideológiai tudással is felvértezett értelmiségi cso­portok dolgoznak az oktatás­ban, a kutatóintézetekben, az egészségügyben, az üzemek­ben. Nekik szánják a helyi elméleti konferenciákat. A pe­dagógusoknak összevontan, városi szinten, a többieknek a munkahelyeken. A pedagó­gusok idei témája a vallás­kritika. Időszerű tudománypo­litikai, mezőgazdasági és egyéb kérdésekkel foglalkoz­nak, a résztvevők igényeit is figyelembe véve a munkahelyi konferenciákon. Hét témakör szerepel a tö­megpolitikai tanfolyamokon: fejezetek a magyar munkás- mozgalom történetéből, gazda­ságpolitikai és társadalomtu­dományi kérdések, pártirányí­tás és pártélet, szocialista kultúra és ideológia, nemzet­közi politika, valamint val­láskritika. Az utóbbi iránt mind nagyobb az érdeklődés. Tavaly csak egy csoport volt. az idén négyet indítanak, a pedagógusokén kívül. Jelentkezők és kimaradók A legnagyobb érdeklődés változatlanul a gazdaságpoli­tika, a nemzetközi politika, a szocialista kultúra és ideoló­gia kérdései iránt nyilvánul meg. A pártoktatás másik nagy területe az ML esti középis­kola, az egyetem, a szakosító és a speciális tanfolyamok. A város üzemeiből, intézményei­ből megfelelő számban je­lentkeztek. Itt a küldő párt- szervezeteknek az a nagy fel­adatuk, hogy segítsenek a le­morzsolódók számát minél kisebbre csökkenteni, mert tavaly is nagyon sokan ki­maradtak. A segítség termé­szetesen sok formában meg­nyilvánulhat, elengedhetetlen azonban, hogy nyomon köves­sék az ide jelentkezetteket és számon is kérjék előre­haladásukat. K. P. Tanácsi értékesítésben Kilencven lakás Kilencven tanácsi értékesí- tésű lakás épül a jelenlegi öt­éves terv idején Gödöllőn. A városi tanács által jóváha­gyott tervnek megfelelően, ál­lami eszközökkel készülő ott­honokat, a tanács kijelölése alapján, az OTP értékesíti majd. A kilencven lakásból harminc a Kör utcában, hat­van a Kossuth Lajos utcai la­kótelepen épül fel. Pedig nyilvánvaló, a pro­pagandista és a tanfolyamon résztvevők a pártmunka szin­te valamennyi területén hasz­nos tapasztalatokkal szolgál­hatnának, hogy mást ne mondjunk, közvetíthetnék a G SC-pálya Megkezdték a felújítást — Van mit tenni — mond­ja Puskás Gézáné igazgató- helyettes, hiszen a tanulók kö­rében a közelmúltban végzett felmérés során kiderült, hogy két olyan iskolai szünnapon, amikor a Meteorológiai Inté­zet jelentése szerint hazánk­ban 12 órán át sütött a nap, diákjaink általánosságban 3,4 órát ültek a televízió előtt, ugyanakkor aktív, mozgásos pihenővel nem töltötték en­nek az időnek felét sem. A szabad idő zömét mozilátoga­tás, tévézés, zenehallgatás, diszkózás teszi ki, s ehhez já­rul egyeseknél a könyvolva­sás. Látható, hogy a szabad idő zöme passzív mozgás nél­küli pihenővel telik el. A megállapításból kiindul­va fogalmaztuk meg nevelési feladatunkat a tantervi mun­kában: nagyobb súlyt kell he­lyeznünk arra, hogy a tanuló­kat meggyőzzük a testedzés, a sport, a turisztika fontossá­gáról. Ezért is erősíti iskolánk a kapcsolatot a községi sport­körrel. Reméljük, hogy szapo­rodnak a tömegsportot nép­szerűsítő rendezvények, és sor kerül szülők, gyerekek kö­zös sportolására, esetleg együttes túrákra, kirándulá­sokra is. F. M. Megkezdték a GSC-labdarú- gópálya felújítását. Ennyi a hír, amelyre Gödöllő szur­kolói és játékosai már régóta vártak. Ismeretes, hogy a pálya évek óta inkább tarló­ra, mintsem sportolásra al­kalmas játéktérre emlékezte­tett. Hosszas előkészítés, szerve­zés és az anyagi lehetőségek megteremtése után a GSC-el- nöksége úgy döntött, hogy a pálya talaját teljesen felújít­ják. Nagy fába vágták fej­széjüket, hiszen emberemlé­kezet óta nem végeztek itt hasonló munkát, nem beszél­ve arról, hogy az edzőpálya sem a legideálisabb, még az edzések megtartására sem. A tamáskodók kajánul mo­solyogtak a tervezgetés idején, hiszen annyiszor volt már szó a pálya rekonstrukciójáról, hogy nem hitték el, most mégis megtörténik. Tévedtek. Augusztus végén már azon is megdöbbentek, hogy tilos volt a pályát körülvevő keríté­sen belülre menni, mert meg­kezdődött a gyomirtás. E hónap elején pedig egyik naoról a másikra a tarlóból szántóföld lett, a tangazdaság gépei feltárcsázták a talajt. Végre-valahára megkezdő- | dött a felújítás. Ebben az év- I ben a talajjavításokon kívül lefektetik a vízelvezető csö­veket. A munkálatok ütemé­ből következtetve jogos a re­ményünk, hogy a kitűzött ha­táridőre, 1982. augusztus 20-ra már az új jó pályán befeje­zik a rekonstrukciót. Addig, mint köztudomású, a szebb napokat megélt gödöl­lői labdarúgók az egyetem sporttelepén fogadják ellenfe­leiket. Egyelőre azonban úgy látszik, nehezen szokják meg a jó talajt, két itthoni mér­kőzésüket elvesztették. Bár lehet, hogy nem a pálya ludas ebben. M. G. A hét vége sportja Szombat: Labdarúgás: GSC —Veresegyház — serdülők mérkőzése, GSC-pálya, 16.30. Teke: GSC—Mészáros B., GSC-pálya, 14 óra. Vasárnap: Gyeplabda; GSC I—Sörgyár, 9.30; GSC II— Sörgyár, 11, GSC-pálya. Kézilabda, nők: GSC—Gal- gahévíz, GSC-pálya, 15.30 óra. Asztalitenisz: GSC—Cegléd, Imre utcai iskola, 9.30. Hétfő: Labdarúgás; GSC— ÉVIG — öregfiúk mérkőzése, GSC-pálya, 17 óra. Szombati jegyzet Cselekvőén Az ifjúsági parlamentre készülnek fiataljaink, s készülnek rá természete­sen a közép- és az idősebb generáció képviselői is. Éles határt vonni nem le­het, s tán nem is szabad a mai dolgos nemzedékek kö­zött, hát még ha, mini kell, a tanulóifjúságot is ide­vonjuk most. Az ifjabbak gondja, öröme olykor kö­zös, máskor eltér, de soha­sem választható el a töb­biekétől. Napjaink gyakor­lata, hogy a felnőtt nemze­dék is tanul, s az ifjabb is dolgozik. Az ifjúsági parlamentek értelme, célja azonban mégis megvan. Ha mást nem, említsük meg csak csu­pán azt, hogy az érintett generáció sok mindennel először küzd, először talál­ja szembe magát a maga­sabb iskolákkal, az általá­nos iskola utáni első mun­kahelyével, vagy éppen a családalapítással, az első otthon megteremtésével. Az iskolát, a munkahelyet per­sze nem érintheti minden, ami a fiatalok magán- és közösségi életével kapcsola­tos, de meghatározó lehet az, miképpen viszonyul hozzá. A látszólag távol eső gondok, problémák megoldásának segítése is fontos/lehet. Mindehhez természetesen legalább egyetlen dologra föltétien szükség van, s nemcsak az ifjúsági parla­mentekre való fölkészülés idején, vagy magán a par­lamenten. Ez pedig nem más, mint hogy a fiatal­emberek aktívan, cselek­vőén vegyenek részt min­denfajta munkában. Ugyan­is roppant érdekes* amit egyik áfészünk szövetke­zetpolitikai előadója mon­dott, amikor azt fejtegette, hogy azzal is kell törőd­niük, hogy szóra bírják az if jobbakat. Azért, hogy bát­ran mondják el, ami gond­juk, vagy amit másképpen csinálnának. Igaz, tette hoz­zá: neki is gombóc volt a torkán, amikor először szó­lalt fel a nagyobb nyilvá­nosság előtt. A kisebb közösségek meg­beszélésén könnyebben ol­dódik a gátlás. Persze, ezt az is okozza, hogy aki fel­szólal, az tisztában van ve­le, hogy nemcsak a vele egyrangú, egyívású, hason­ló gondolkodású társaik hallgatják, hanem a főnö­kei is, s talán nem veszik jó néven, ha ezt vagy azt a hibát, hiányosságot szóvá teszi. A kritikát követő esetle­ges főnöki elmarasztalás persze csak azt zavarhatja a kelleténél jobban, aki nem őszintén, nem a való­ságot feltáróan, hanem mondjuk a személyes, ki­csinyes dolgokat elmondva, esetleg ferdítve próbál ér­velni felszólalásakor. Pedig vannak tények, kapaszkodók, hogy az igaz, az előrevivő kritika han­gozzék el az ifjúsági par­lamenteken, a szocialista demokrácia eme sajátos fórumain. Az ifjúság érde­keinek hatékonyabb védel­mét szolgáló dokumentu­mok rögzítik azokat a kö­vetelményeket, amelyeket a politikai és a gazdasági ve­zetőknek a vállalatoknál, szövetkezeteknél és oktatá­si intézményeknél be kell tartaniuk. Pártunk ifjúság- politikájában, nemkülön­ben az ifjúsági törvény is­merete segítheti a felszóla­lókat, hiszen aki ezek szel­lemében érvel, az akár eredményeket sorol, akár elmarasztal bizonyos dolgo­kat, vagy éppen személye­ket, annak sem kell féle­lemmel felállnia. S még egy fontos tudni­valót kell magunk előtt lát­ni. Azt, hogy ennek a fó­rumnak a sikere egyálta­lán nemcsak a KISZ-tagok ügye, mint azt sokan gon­dolják. Hanem mindazoké, akik az ifjúsági szerveze­ten belül és azon kívül is alakítói, meghatározói mindennapi munkánknak, gazdasági és tudati szfé­ránkat gyarapító, alakító törekvéseinknek. Fehér István ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents