Pest Megyi Hírlap, 1981. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-19 / 220. szám

1981. SZEPTEMBER 19., SZOMBAT liMriap 5 r Uj csatornarendszer atadás előtt A jövő tervei már az asztalon Bárki megcsavarja a vízcsa­pot, természetesnek veszi, hogy abból bőséges sugárban ömlik a víz. De vajon hányán gon­dolkoznak el azon, mennyi munka, mennyi befektetett pénz eredménye a csapból fo­lyó víz. Biztos nem ' sokan. Pedig érdemes lenne, hiszen víz nélkül élet sem lenne. Elosztási gondok Szentendre városának és a járás öt községének, egészséges ivóvízellátásáról a Dunamenti Regionális Vízmű és Vízgazdál­kodási Vállalat jobb parti üzemigazgatósága köteles gon­doskodni. Feladataikat, ami nem is kevés 225 fizikai mun­kással, 70 idénydolgozóval és 35 alkalmazottal látják el. A regionális víznyerőbázisok — először a szentendrei déli, majd a leányfalui északi bá­zis — üzembe helyezése óta, vízmennyiségi gondokkal nem küszködik a vállalat, ám an­nál többet az elosztóhálózatok, az átemelők kis kapacitása, valamint a felső övezetek kis tárolóképessége miatt. És ez, sajnos már a lakosság egy ré­szét is érinti, mert Csicserkón csúcsfogyasztáskor nyomás­SZENTENDREI K^tíwian A PEST MEGYEI HÍRLAP SZENTENDREI JÁRÁSI ÉS SZENTENDRE VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA Nem kampány — mindennapos munka Nagytakarítás után Múlt heti, szeptember 12-i lapszámunkban Nekik is rossz nemet mondani címmel beszá­moltunk a Felszabadulás lakó­telepen levő 123-as számú, az áfész tulajdonában levő, szép, új élelmiszer-zöldségüzlet el­látási nehézségeiről. Az írás utolsó mondata így hangzott: „Nos, adjunk időt az illetéke­seknek, a Kék Duna Szakszö­vetkezetnek, a sütőiparnak, az áfész-nek, hogy megfogalmaz­zák válaszukat... szívesen kö­zöljük.” Imponáló mázsák A válaszért az Észak-Pest megyei Sütőipari Vállalat szentendrei üzemében, Győri Vilmos üzemcsoport-vezetőhöz fordultunk: — Kevés a burgonyás ke­nyér. Nem kap eleget az üzlet — ez a panasz. Az iizemcsoport-vezető tüs­tént leszögezi: — Egy kemencénk van, amelynek óránkénti kapacitá­sa öt mázsa 2 kilós vekni. Ugyanez burgonyás kenyérből csak háromszázhatvan kilo­gramm. Kiderült tehát, hogy a bur­gonyás kenyér előállítása számottevően munkaigénye­sebb, mert nem géppel, hanem kézi munkával készül. S az is világossá vált: hétfőre min­dig annyi a rendelés például pékáruból, s más sütőipari termékből, hogy erre a napra kevesebb burgonyás kenyeret tudnak csak készíteni. — Persze hétfőn még tizen­öt mázsa tartalék kenyeret is sütünk, hogy kedden legyen mivel indulnunk. S így a hét második napján már tudunk burgonyás kenyeret is készí­teni. Az egykemencés üzem ter­melése, legalábbis ami a szá­mokat illeti — imponáló. Jú­liusban 593 mázsa 2 kilós és 750 mázsa burgonyás kenyeret szállítottak, s másfajta sütő­ipari terméket is. Augusztus­ban 933 mázsa 2 kilós és 374 mázsa burgonyás kenyeret gyártottak. Igen ám, csakhogy ez esetben a számok nem tük­rözik a valóságos helyzetet: a 2 kilós kenyérből az üzletek­ben, például a 123-as boltban is, rengeteg marad eladatlanul. Nem kedvelik a vevők ezt a fajtát. Olcsóbbal is beérnék — Akkor mi a megoldás? — Majd ha felépül az új ke­csökkenés, Pismányban a szűk vezeték-keresztmetszet, a kis tárolótérfogatok miatt bizony sokszor akadozik a folyamatos vízellátás. Persze van ennél súlyosabb gond is: nem elég­séges a város csatornahálóza­ta. Gondoljuk meg, minden száz méter hosszú vízvezeték­hálózatra csak 25 méter hosz- szú csatorna jut. Ez természe­tesen kevés. Éppen ezért a jobb parti üzemigazgatóság jövőre vonatkozó tervei is eze­ken a bajokon igyekeznek majd segíteni. Hálózatbővítés A tervek között szerepel a Marx tér és a környék elavult, régi vízvezeték-csőrendszeré­nek cseréje, az előbb említett csicserkói, pismányi nehézsé­gek megoldása, valamint a csatornarendszer, a hálózat bő­vítése az azzal járó szennyvíz- tisztító telep kapacitásának növelésével. Erre égetően szük­ség is van, hiszen a lakótele­peken épülő házak csak fokoz­zák a nyomást a meglevő, s ma már nem elégséges beren­dezésekre. Nem lenne teljes a vállalat­nyérgyár.— mondja az üzemcsoport-vezető bizakodva. A Szentendrei Áfész-nél An­tal János áruforgalmi főosz­tályvezető tájékoztat: — Az üzlet egy héten 40— 50 rekesz Kőbányai világos sört kap, s ezt a mennyiséget szétkapkodják a vevők. Igen, valóban kevés. Pedig mi min­dent elkövetünk, hogy többet kapjunk. A Kőbányai Söripar váci kirendeltségére (csakhogy kapjunk árut) saját kisteher­autónkat küldjük el, ami mon­danom sem kell, ráfizetés. Az ipar ugyanis csak a rakott ki­lométert téríti meg. (Zárójelben jegyezzük meg, hogy az áfész úgy szervezhet­né meg a Vácig tartó utat, hogy közben a szigeti közsé­gekbe árut szállít, hogy ne le­gyen üresen megtett kilométe­re, de az áfész mégis csak ke­reskedni akar, s nem fuvaroz­ni.) — Mi történik akkor, ha ki­merül a keret? — Akkor szerzünk más, ke­reten kívüli import sört... Igen ám, csakhogy a vevők nagy része megelégedne az ol­csóbb magyar sörrel is. Főleg, ha kapna... Kereslet és kínálat A Kék Duna Szakszövetke­zet húsfeldolgozó üzemében kellemes illat fogadja a látoga­tót. Füstölt kolbász, csülök, füs­tölt szalonna szaga a levegő­ben. Ügy tűnik, áru is van bő­ven. Hát akkor? ... — Kevés füstölt árut kap a 123-as bolt — ez a panasz. Sallai Pál, a húsüzem veze­tője máris mondja: — A Szentendrei Áfész-nek heti 800 kilogram áru dukál... — Mi tartozik ebbe a foga­lomba? — Sümegi sonka, zalai fel­vágott lángolt kolbász, főző­kolbász, darabolt füstölt ser­téshús, füstölt oldalas és csü­lök. Ezt 24 bolt között kell' szétosztani. Persze, nekünk is van vágási keretünk. Évi 10 ezer darab sertés. Az áfész ál­talában 18 féle áruféleségün­ket rendeli meg, noha 36 félét termelünk ... (Ismét zárójelben jegyezzük meg, hogy az áfész nyilván olyan árut rendel, amit a ve­vők is keresnek. Az mégsem kívánható tőlük, hogy olyan árut vegyenek át, amire nincs vevő. Hogy a nyakukon ma­radjon? Nem elég a 2 kilós ke­nyér?) — Akkor mi a megoldás? / ról festett kép, ha nem esne szó a vállalat üzemeltetésében működő strandokról. A pap­szigeti strandfürdő 1970 óta üzemel 2,64 hektárnyi terüle­ten, három medencével. A strandfürdőt két kút — hideg és meleg vizes — tölti meg vízzel. De miután a meleg vi­zes kút hozama csekély, ezért a medence töltési ideje bizony három napba telik. A víz tisz­taságát viszont nagy mérték­ben fokozza a múlt esztendő­ben felszerelt vízforgató be­rendezés. A leányfalui strand, amit szintén a vállalat üzemel­tet, környezete, tisztasága és rendezettsége miatt, nemcsak a környékbelieket, hanem a főváros lakóit is vonzza. Nyá­ron talpalatnyi helyet is ne­héz itt találni. Szervizszolgálat Befejezésül pedig íme két jó hír: a Kőzúzó utcai és a Pannónia telepi csatornarend­szert még ebben az esztendő­ben üzembe helyezik, és jövő­re a vállalat megszervezi a szervizszolgálatot, amit bizo­nyára nagy megelégedéssel fo­gad majd a lakosság. — Véleményem szerint a ke­reskedőknek is többet kellene mozogni. Üjabb beszerzési le­hetőségeket felkutatni... Az igények szerint íme három válasz, ám nem lettünk tőlük okosabbak. Vi­szont megismerkedtünk a ma­gyarázattal. Csakhogy ettől még -nem lesz több Kőbányai világos, burgonyás kenyér és füstöltáru az üzletek polcain. És uram bocsa’, éppen ezeket keresik. Elszoktunk attól, hogy a vevők ízlése, igénye igazod­jon a mennyiséghez. Fordított­jához ragaszkodunk. Az áru keresse a vevőt, s ne fordítva: pénzzel a zsebében loholjon a vevő az egyik üzletből a má­sikba, reménykedve, hátha ott megtalálja azt, amit keres. Nem rosszmájú megjegyzés, csak tényközlés: Budakalász nem tartozott a legtisztább, a legrendezettebb községek kö­zé. Igaz a megállapítás, de csak múlt időben. Most más a helyzet. Tisztaság, rend ural­kodik a faluban. Vajon mi történt? — A község vezetői — mond­ja dr. Ungár László, a tanács vb-titkára — megértették, s magukévá tették az MSZMP Pest megyei Bizottságának áp­rilisi kezdeményezését: legyen tisztaság a megyében! Akkor a községi pártszervezet a ta­náccsal karöltve úgy határo­zott, hogy a felhívásnak ele­get teszünk, de azt nem kam­pányfeladatnak, hanem folya­matos munkának tekintjük. Kidolgoztunk egy hónapokra kidolgozott intézkedési tervet. Első lépésként összehívtuk a gazdasági egységek vezetőit, kijelöltük, hogy melyik terü­letért ki a f elelős. Megszervez­tük a lomtalanítást, a lakosság segítségével a parkosítást. Fel­hívtuk az állami és magánke­reskedőket, hogy ezentúl rend­ben kell tartaniuk sajat por­tájukat, s környékét. Szóró­lapok segítségével pedig fel­kértük a lakosságot, hogy ők is hozzák rendbe kertjeiket, s házuk, telkük előtti utcasza­kaszt. — Második lépésként június 12-én megalakítottuk a kör­nyezetvédelmi operatív bizott­ságot tizenhat taggal, a köz­ség, a pártszervezet vezetőiből, a HNF és a Vöröskereszt akti­vistáiból, bevonva pedagógu­sokat, s a vállalatok megbízot­tait. Az operatív bizottság széles körű felhatalmazást is kapott, beleértve az ellenőrzés és a beszámoltatás jogát is. Hogy kezdeményezésünk he­lyes volt-e, vagy sem, azt leg­inkább azon tudtuk lemérni, hogy a lakosság hívó szavunk­ra reagálva sok társadalmi munkát vállalva, nekilátott a község kitalcarításának, majd folyamatos tisztántartásának. Ezt adatokkal is bizonyítha­tom. Az LSZV 70 dolgozója 280 óra, a Gyógynövénykutató Intézettől hatvanan. 240 óra társadalmi munkát ajánlottak fel, a BÉSZKÜ és az Öbuda Termelőszövetkezet pedig te­hergépkocsikkal és szerszá­mokkal siettek a segítségünk­re. Jelenleg pedig négy utcát teljesen felújítunk. Jóleső érzés most Budaka- lászon kóborolni. Tapasztalhat­juk az önzetlen segítőkészséget, mert értelmes célt jelöltek meg. De jóleső érzés azért is, mert az MSZMP Pest megyei Bizottságának áprilisi felhí­vásában meghatározott tenni­valókat nemcsak a község ve­zetői, de a megyebeliek is fo­lyamatos feladatnak tekintik. A Pomázon levő Munkaterá­piás Intézet az egészségügyi feladatokon kívül, hasznos, sok pénzt jövedelmező gazdasági tevékenységgel is foglalkozik. Az intézetben hatszáz beteget ápolnak, s foglalkoztatnak. Az úgynevezett mezőgazdasági és ipari melléktevékenység egy­részt elősegíti a betegek gyó­gyulását, másrészt bizonyítja: társadalmunk számára senki sem elveszett ember. Az intézet 463 hektáron gazdálkodik, amelyből 175 hek­tár az almáskert. A többi te­rületen — mint Barna Béla gazdasági igazgatótól megtud­tuk — körtét, meggyet, szilvát, kajszi- és őszibarackot, vala­mint diót termesztenek. Az összes termésük mintegy hat- van-hetven százalékát a HUN- GAROFRUCT-on keresztül ex­portálják. Jelenleg a munkaerő több­ségét az almáskert köti le, ahol most szüretelik a jona­tán, a golden, a starking faj­tákat. Gazdag termés ígérke­zik, hiszen számításaik szerint idén négyszáz vagon almát ta­karítanak be. Ilyenkor termé­szetesen itt is gond a munka­erő. Szerencsére nem marad­nak magukra. Most a szent­endrei Móricz Zsigond Gim­názium, a helybeli és a pomá- zi 1-es és 2-es számú általános iskola segítenek a betakarítás­nál. Az intézet gyümölcstermesz­tése esztendőről esztendőre emelkedik, amit jó munkáju­kon kívül annak is köszön­hetni, hogy tagjai a Törökbá­linti Állami Gazdaság által szervezett gyümölcstermesztési rendszernek. így sok munka, például a talajerő-visszapótlás a törökbálintiak szakmai irá­nyításával folyik. Természete­sen nemcsak gyümölcstermesz­Papachristos Andreas szob­rászművész, szentendrei (Lu­kács fivérek útja 3.) lakos, korábban ittas járművezeté­sért már kétszer volt büntet­ve, azon kívül ugyancsak it­tas állapotban, 1973-ban elkö­vetett veszélyeztetés vétségét is terhére rótták. Idén, május 21-ére virradó éjszaka Papachristos Andreas baráti társaságban reggelig italozott, majd még aznap délelőtt ismét alkoholt fogyasz­tott. Ezután a tulajdonát képe­ző személygépkocsiba ült, s Szentendrén, a Dimitrov utcá­ban az egyik útmenti villany- oszlopnak, majd a járdán ke­resztül a 17-es számú ház ke­rítésének ütközött. Személyi sérülés nem történt, mert sze­rencsére a kérdéses időpcnt­Rádiótelefon Orvosi ügyelet Szentendre városában fontos feladata az egészségügyi intéz­ményeknek a sürgősségi beteg- ellátás állandó biztosítása. Ezt a felelősségteljes munkát 1975 óta a központi orvosi ügyelet látja el. Itt kell megjegyez­nünk, hogy az ügyelet forgal­ma esztendőről esztendőre nö­vekszik, mert az agglomerációs övezethez tartozó Szentendrén a jelentős állami és magán­építkezések folytán a lakosság száma az utóbbi években hir­telen felduzzadt. A város ter­mészeti szépségének vonzása miatt pedig hatalmas üdülő­övezet alakult ki, amit csak fokoz az egész évi kiránduló- és turistaforgalom is. Éppen ezért régen tervezett elgondo­lás vált valóra a közelmúlt­ban, mert a központi ügyeletet URH adó-vevő, közismert ne­vén CB rádiótelefonnal látták el. Ennek következtében az ügyeletet tartó orvosok infor­mációval való ellátása jelentő­sen meggyorsult, aminek vi­szont a betegek látják hasz­nát. téssel, hanem más mezőgazda- sági tevékenységgel — beleért­ve a szántóföldi növényter­mesztést is — foglalkoznak. Az intézet 415 gazdasági dolgozója, a betegek segítsé­gével 112 hektáron kenyérga­bonát, 88 hektáron őszi árpát, 69 hektáron fehérmustárt, 29 hektáron koriandert és 9 hek­táron angol levendulát ter­meszt. A 200 hektárnyi rét és legelő sem marad kihasználat­lanul, mert ott a ráckevei Aranykalász Termelőszövet­kezettel kötött szerződés értel­mében a tsz juhokat nevel. S még két dolgot érdemes megemlíteni. Az egyiki az in« tézet évi. termelési értéke 150 millió forint, amely összeg- mezőgazdasági és ipari tevé­kenységből tevődik össze; a másik: most ünnepük az in­tézet fennállásának negyedszá­zados jubileumát. Széchenyi­emlékkiállítás Gróf Széchenyi István szü­letésének 190. évfordulója tisz­teletére a Hazafias Népfront szentendrei városi bizottsága a Pest megyei Művelődési Köz­ponttal és Könyvtárral közö­sen emlékkiállítást rendez, amely ma, szombaton nyílik meg a Felszabadulás lakótele­pi általános iskolában. A ki­állítás október 1-ig tekinthető meg. A kiállításon számos, a nagycenki ' múzeum fotóanya­gából összeállított tablók, va­lamint a szentendrei antikvá­rius, Opra Frigyes gyűjtemé­nyéből származó első kiadású Széchenyi-munkák is látha­tók lesznek a tárlókban. ban gyalogos nem közlekedett a járdán. A véralkohol-vizsgá- latnál kiderült, hogy a szob­rászművész a cselekmény el­követésekor súlyos fokú, 3,44 ezrelékes alkoholos állapot­ban volt. A szentendrei járásbíróság, a szeptember hó 8-án megtartott nyilvános tárgyalásán Papach­ristos Andreast öthónapi sza­badságvesztésre, mint főbünte­tésre és négy évre a járműve­zetéstől való eltiltásra, mint mellékbüntetésre ítélte. Az ítélet nem jogerős. Az oldalt Irta: Karácsonyi István Fotó: Halmágyi Péter Honismereti kirándulás Elkezdődött a tanév, s a honismeret továbbra sem került le az oktatás napirendjéről. A tanulmányi kirándulásokon a diákok megismerkedhetnek a múzeumok kincseivel. Képün­kön a budapesti Vörösmarty Gimnázium egyik osztálya ismer­kedik Szentendre nevezetességeivel. Válaszolnak az illetékesek Áru helyett magyarázkodás Csak az új kenyérgyár segit Munkaterápiás Intézet 1 Szüret az almáskertben Nem marad kihasználatlanul A tárgyalóteremből Villanyoszlopnak ütközött Kétszer volt büntetve

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents