Pest Megyi Hírlap, 1981. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-19 / 220. szám
rrsr intern 1981. SZEPTEMBER 19., SZOMBAT SZMT-ülés Hogyan tovább? A Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa tegnap délelőtt ülést tartott. Megvitatták azt a feladattervet, mely a magyar szakszervezetek XXIV. kongresszusához és a megyei küldöttértekezlet határozatainak végrehajtásához kapcsolódik. Majd javaslatot fogadtak el az SZMT és elnökségének működési szabályzatára. Az SZMT ülésén részt vett Komáromi János, a megyei pártbizottság osztály-vezetője és dr. Csalótzky György, a megyei tanács vb-titkára is. Országgyűlési tisztségviselők tanácskozása a Parlamentben Pénteken a Parlamentben tanácskoztak az országgyűlés tisztségviselői, az állandó bizottságok elnökei, valamint a budapesti és megyei képviselőcsoportok vezetői. Az eszmecserén — amelyen részt vett Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára — Apró Antal, az országgyűlés elnöke ismertette a parlament soron következő őszi ülésszakának előkészületeihez kapcsolódó teendőket. Ezt követően Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter a mezőgazdaság és élelmiszeripar helyzetéről, valamint a földtulajdont, a földhasználatot és a földvédelmet szabályozó törvények végrehajtásáról tájékoztatta a részvevőket. Gonda György államtitkár, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke az emberi környezet védelméről szóló 1976. | évi II. törvény végrehajtásának tapasztalatait ismertette. Párt- és állami vezetők a BNV-n Körséta a vásárvárosban A BNV megnyitása után — melyről az 1. oldalon számolunk be — elsőként a B- pavilonban a hazai vegyipar eredményeivel ismerkedtek a vendégek. Afganisztán kiállítási standján népviseletbe öltözött leányok fogadták az érkezőket. Lengyelország, Svájc, Pakisztán, India, Mexikó és Irak kiállítói következtek ezután. Pest megyeiek standjainál A nemzetközi barkács és kiskert kiállításon Gábor András ipari miniszterhelyettes, a csináld magad szakbizottság elnöke mutatta be a látnivalókat. Egyebek között az ÉVIG ceglédi kisgépgyárának bar- kácsgépeit és a szentendrei Pest megyei Fémipari Vállalat újszerű kéziszerszámait. A vendégek ellátogattak a Monori Kefe- és Játékgyár kiállítására is, ahol megtekintették a vállalat nívó-díjas termékeit. A körsétán résztvevők megismerkedtek a kubai kiállítók termékeivel is. Az iráni kiállítók gyermekruhákkal, kötöttárukkal, cipőkkel és népművészeti szőnyegekkel szerepelnek a vásáron. Kambodzsa kiállítói népi fafaragásokat, ötvösmunkákat, textíliákat mutattak be. Laosz standján köny- nyűipari és iparművészeti termékeket, a libanoni bemutatón élelmiszeripari cikkeket, alsó- és felsőruházati termékeket tekintettek meg, A körséta a 23-as pavilonban a hazai híradástechnikai ipar bemutatójának megtekintésével folytatódott. A magyar élelmiszeripar pavilonját követően a BNV legnagyobb árucsoportját bemutató öltözködés és otthon kiállítás standjaira látogattak. A fogyasztási cikkek legnagyobb exportőrének, a Hungarotexnek önálló kiállításán divatbemutató adott ízelítőt az exportkínálatból. Az A-pavilonban a vendégek a budakalászi Lenfonó és Szövőipari Vállalat divatos víkend- és Trapper ruházati cikkeit is megtekintették. A szovjet pavilonban Ezután a látnivalókban különösen gazdag szovjet bemutatóra'' sétáltak át a vendégek. Külön figyelmet fordítottak a KGST-országok együttműködésének eredményeit felsorakoztató tablókra, majd a körséta résztvevői vendégkönyvi beírással fejezték ki elismerésüket. A következő állomás a bútoripar látványos Otthon ’82 kiállítása volt, majd a vendégek ezután az F-pavilonban a jugoszláv bútorkiállítók újdonságaival ismerkedtek meg. A kiállítók elmondták, hogy a megállapodások alapján 1982- ben négymillió dollár értékben szállítanak Magyarországra. Útjuk ezután Benin kiállítására vezetett. A hárommillió lakosú távoli ország első ízben jött el a BNV-re. Meglátogatták a Palesztin Felszabadítást Szervezet önálló kiállítását is. Három testvérórszág A Hűtőgépgyár és a Villamosberendezés- és Készülék Művek standjainál a vendégek elismeréssel szóltak a két gyár közös kutató-fejlesztő munkájának eredményességéről, s külön dicsérték azt a törekvést, hogy a gyártók igyekeztek mielőbb sorozatban is készíteni a nagydíjas termékeket. Ezután a vendégek Csehszlovákia, az NDK és Bulgária bemutatóit tekintették meg. Északi szomszédunk hat vállalata mutatja be fogyasztási, cikk újdonságait, köztük híradástechnikai cikkeket és konyhai berendezéseket. Az NDK- beli kiállítók emlékeztettek arra, hogy néhány nappal ezelőtt a lipcsei vásáron a magyar Konsumex 350 millió rubelért rendelt NDK-beli fogyasztási cikkeket jövő évi szállításra. A bolgár kiállítók a következő évek export-áruajánlatát adják, köztük mini televíziót, elektromos kéziszerszámokat, memóriás telefont és gyümölcscentrifugát. A körséta a Csepel Vas- és Fémművek bemutatóján fejeződött be. Délután egy órakor megnyitották a vásárváros kapuit a nagyközönség előtt is. Az államigazgatás munkásain múlik Egymillió ember közérzete Manapság üléseken és ösz- szejöveteleken, családi körben és a napilapok hasábjain sokszor esik szó a tanácsokról. A munka eredményeit — egy- egy új óvoda vagy iskola felépülését, korszerűbb orvosi rendelőt éppúgy, mint egy sikeres falugyűlést, vagy kulturális rendezvényt — elismerő vélemények mellett gyakran említik a még megvalósításra váró feladatokat, a tanácsi munkában észlelt hibákat. Ez a nagy társadalmi érdeklődés nem véletlen, hiszen a tanácsok és szerveik, az egész közvéleményt — Pest megyében a 179 településen lakó közel egymillió állampolgár — szeme előtt végzik munkájukat. Egy-egy tanácsi intézkedés vagy hatósági határozat közelről érinti az egyéni és a ki- sebb-nagyobb lakóközösségek életkörülményeit, érdekeit, befolyásolja állampolgári közérzetüket. Mi a csodaszer ? arról értesülhettek a résztvevők, hogy tanácsaink túlnyomó többsége a problémaérzékeny, a szervező jellegű szocialista közigazgatás szellemét követve — biztosítsa a szakszerű, az állampolgár munkaidejét és pihenőidejét kímélő ügyfélfogadást. Ennek jegyében a heti háromszori ügyfél- fogadási nap legalább egyi- tén munkaidőn túli úgynevezett nyújtott ügyfélfogadási időben is az állampolgár rendelkezésére áll. Általánossá vált, hogy idézéskor az ügyfélnek két vagy több megjelenési időpont közötti választás lehetőségét biztosítják. A nagyobb üzemek, gazdaságok, intézmények dolgozóit jogsegélyszolgálat is segíti a nehezen áttekinthető jogszabályokban való eligazodásban, ügyes-bajos dolgaik intézésében. A jogpropagandaelőadások, a sajtóban megjelenő jogszabály-ismertetések és egyéb kiadványok is könnyítik azt, hogy mindenki megismerje jogait és kötelezettségeit, megtudja, hogy milyen ügyet, hol intéznek számára. Gyorsított ügyintézés Mennyiségileg és minőségileg növekvő, bonyolult feladatok — a népgazdaság helyzete által meghatározott kemény pénzügyi feltételek, változatlan vagy csökkenő igazgatási létszám. Van-e olyan csodaszer, ami ilyen körülmények között is lehetővé teszi, hogy a tanácsok, a földhivatalok, az illetékhivatal és más tanácsi szakigazgatási intézmények a kívánt színvonalon láthassák el feladataikat. Van, és ez az igazgatási munka egyszerűsítése és korszerűsítése. E legkevésbé sem könnyű feladat ösztönzésén munkálkodik közel tíz éve a megyei tanács hatósági és igazgatáskorszerűsítési kollégiuma. E szervezet — rrjelyben megyei, járási, városi és községi dolgozók, jogász-, közdazdász-, mérnök- és pedagógusképesítésű szakemberek hasznosítják közigazgatási tapasztalataikat — az igazgatás-hatósági munkát elemző testületi előterjesztések előkészítésével, ész- szerűsítésének véleményezésével, a tanácsi munka társadalmi visszhangjának elemzésével más célvizsgálatokból levont következtetésekkel, ajánlásokkal mozdíthatja elő a tanácsi munkát megyénkben. E fontos területen működő tanácsi albizottság néhány nappal ezelőtt tartott ülésén elsőként a tanácsok és az ügyfelek közötti kapcsolatot, a tanácsi ügyfélszolgálati irodák működésének tapasztalatait vitatta meg. Az előterjesztésből E korszerű ügyfél-tájékoztatás és gyorsított ügyintézés szolgálatában tevékenykednek immár 10 éve megyénkben a tanácsok ügyfélszolgálati irodái is. Kereteik között a megye nyolc városában és a nagyközségek egy részében a tanácsi munkában sokoldalúan járatos szakemberek egész napon át fogadják az ügyfeleket (pl. hatósági bizonyítvány kiállítása, ki- és bejelentkezés). Vácott például 1979. január 15 és február 15 között 1876 állampolgár kereste meg az ügyfélszolgálati irodát és közülük 1581 személy ügye e szervnél véglegesen el is intéződött. Dunakeszin — ahol az elmúlt évben kezdte meg működését az iroda — 1980. szeptember és október hónapjaiban havonta 400—500 fő, 1981 februárjában és márciusában viszont már 800— 1000 állampolgár igényelt és kapott eligazítást, segítséget. A kollégiumi ülés vitájában a részvevők — az eredmények elismerése mellett — a gondokról is őszintén szóltak. Hiányolták például, hogy a megye 10 ezer lakoson felüli nagyközségei közül 16-ban még nem működik ügyfélszolgálati iroda, holott a szervezés anyagi, technikai és személyi akadályainak aktívabb leküzdésével még sok állampolgár tanácsi ügyeinek intézését lehetne megkönnyíteni. Több megyei és helyi segítség is elkelne az irodák szervezeti, működési irányítási rendjének kialakításában, az irodai dolgozók továbbképzésében. Szó esett arról, hogy a gyakorlott ügyfél- szolgálati dolgozó hosszabb-rö- videbb idejű munkából való kiesése esetén szakszerű helyettesítése igen nehéz, és így tovább. A jő étietek®! kamatoztatják A KISZ Pest megyei Bizottsága megtárgyalta a feladat tervet Aprólékos és körültekintő előkészítés után öntötték megvitatásra kész formába a KISZ Pest megyei Bizottságának feladattervét, mely a KISZ X. kongresszusán született határozatoknak, valamint a megyei küldöttgyűlésen felvetődött tennivalóknak a gyakorlatba plántálását segíti elő. Az öt évre szóló feladattervet, mely természetesen a' fiatalokat leginkább érintő kérdéseknek szán prioritást, tegnap délelőtt vették górcső alá a KISZ Pest megyei Bizottságának ülésén. Dr. Husti István, a KISZ Pest megyei Bizottságának első titkára bevezető szavaiban e tervezet fontosságát a következőképpen ecsetelte: — Az elkövetkezendő öt esztendő munkájához kell megadnunk a vezérfonalat, azaz úgy kell végső formába öntenünk elképzeléseinket, hogy a lehető leghatásosabban szolgálják, segítsék azokat, akik e tervezet szerint tevékenykednek majd. Ezért sem tekinthetjük lezárt, megmásíthatatlan dokumentumnak, olyannak, melyhez foggal-körömmel ragaszkodni kellene. Sőt, állandóan figyelnünk kell minden olyan ötletre, javaslatra, mely hozzájárul ahhoz, hogy megyénkben mind színvonalasabb, eredményesebb legyen a KISZ-munka — mondta egyebek között dr. Husti István. A vitában elsőként a ceglédi Baloghné Cselédes Ilona kért szót, javasolta, hogy a KISZ támogassa azokat a fiatalokat, akik munka mellett tanulnak, hiszen ők sokszor egyedül maradnak megnövekedett gondjaikkal. A gödöllői Mezei Tibor arra várt választ, helyes-e hogy már most meghatározzák azt, melyik évben, mik legyenek a tennivalók? Iván Gábor, aki Vácról érkezett, azt vetette föl, ajánlatos lenne a következő öt évben ismételten megvizsgálni az értelmiségi fiatalok helyzetét, lehetőségeit. Nyilván a gödöllői egyetemisták óhaját is tolmácsolta Kiss Jenő, amikor elmondta, jó lenne, ha a KISZ tudna segíteni azoknak a fiataloknak, akik nyelvet tanulnak, pontosabban kívánatos lenne, ha a KISZ-nek valamiféle beleszólása lenne a nyelvoktatásba. A százhalombattai Leszák Zoltán arra hívta föl a figyelmet, hogy az eljövendő fél évtizedben még többet kellene törődni az ifjú gárdával, illetve e szervezet és a fegyveres erők kapcsolatával. Hozzászólt Nagy Imre, az MSZMP Pest megyei bizottságának alosztályvezetője is. Többek között hangsúlyozta, hogy a tervezet csak olyan tennivalókat soroljon föl, amelyek konkrétak, melyeket az idők során számon lehet kérni. Dr. Husti István részletesen válaszolt a kérdésekre, s el- rríondta, hogy a hasznosítható ötleteket beépítik a tervezetbe. A három nagyobb egységből álló dokumentumot — mely részletesen, évenkénti feloszlásban feltünteti, mit kell a megyei »bizottsági üléseken megtárgyalni, ' s felsorolja a legfontosabb feladat- és témaköröket, valamint azokat a kéréseket, javaslatokat és ajánlásokat, melyeket a párt-, tanácsi szervekhez, társadalmi szervezetekhez nyújtanának be — a résztvevők egyhangúlag megszavazták. A tervezet októberben kerül a megyei pártvégrehajtóbizottság elé, s így a fiatalok részletesebben október vége felé ismerkedhetnek meg azzal. Az ülés második napirend) pontjában Lerner Henrik, a KISZ Pest megyei Bizottságának titkára a nyári táborok tapasztalatait ismertette. K. É. Scnurás véhmény A lakossági ügyintézés eredményesebbé tételének egyes tényezői azonban a tanácsházak falain kívül keresendők. Az állampolgárok jelentős része még nem veszi igénybe a munkaidőn kívüli ügyfélfogadási lehetőségeket, hanem „a tanácshoz kell mennem!” felkiáltással indokolatlanul mulaszt fél vagy egész napot munkahelyéről. E helytelen szemléletet a társadalmi szervek felvilágosító, nevelő munkájával, de ha ez nem vezet eredményre, vezetői szigorral is helyes irányba kell megváltoztatni. A tanácsi dolgozóknak az a jogos társadalmi igénye is hangot kapott a megbeszélésen, hogy néhány konkrét ügyben bekövetkezett — valódi vagy vélt — tanácsi mulasztás, megalapozatlan döntés ne vonjon maga után a hírközlő eszközökben vagy az állampolgárok körében a tanácsi tevékenység egészéről sommás negatív értékítéletet. A másik oldala viszont a dolognak, hogy minden tanácsi dolgozónak még színvonalasabb, pontosabb, gyorsabb munkára kell törekednie és az elkövetett hibák okait fel kell tárni és el kell hárítani. Leíróirodák A tanácskozás másik fő témája — a központi iktatás, valamint a leíróirodák szerepe a tanácsi munkafolyamatok korszerűsítésében — is csak látszólag belügye a tanácsi tevékenységnek. Elég, ha arra utalunk: joggal bosszankodik az ügyfél, ha a részére fontos tanácsi határozatot a meghozatalt követően csak 10—12 nappal később kapja kézhez, avagy alig olvasható szöveg, pontatlanul kitöltött határozatnyomtatvány gátolja abban, hogy egyértelműen megértse: mit engedett meg tulajdonképpen részére a hatóság, avagy mit milyen határidőre kell megtennie. Sok bosszúságot, felesleges vitát okozott már tanácsi berkekben az is, ha egy-egy akta napokig vándorolt osztályról osztályra, és esetleg „eí is tűnt” közben be-* lőlf néhány fontos ügyirat. Annál örvendetesebb, hogy — egy kivételével minden járási hivatalban, valamint a városi tanácsok jó részénél már központi iktató- és leíróiroda működik. Nem volt könnyű az irodák létesítéséhez szükséges helyiségek, iro-, datechnikai berendezések é,g felszerelések biztosítása. Legalább ennyire tervszerű é$ szívós munkát igényelt a dolgozók körében helyenként tapasztalható idegenkedés leküzdése (pl. attól, hogy gépíróként több munkatársával egy helyiségben folyamatosan gépeljen, avagy ügyintézőként a megszokott kézírás vagy írógépbe diktálás helyett magnetofonszalagra mondja leíran- dóit). A tapasztalatok azonban egyértelműen kedvezőek: gyorsabbá, áttekinthetőbbé vált az ügyiratkezelés, termékenyebb a leírási, a másolati tevékenység. Közvélemény-kutatások bizonyítják, hogy e hatékonyabb eljárás nem járt az érintett dolgozók túlterhelésével, elkedvetlenedésével. Ccchkvő részvétel A leíró és ügyirat-nyilvántartó tevékenységben is akad még javítandó. Az egyes városi tanácsoknál még megváló- sításra váró intézkedések mellett a nagyobb apparátusú nagyközségekben is gondolkodni és cselekedni kell a jelzett irányú továbbfejlesztésben. Nem kevésbé nagy és hosszabb távú feladat a központi iktatás és leírási tevékenység megszervezése a megyei tanács nagy létszámú és összetett szakigazgatási szervezetében, dé más megyék tapasztalataival is alátámaszthatóan — az ez irányú szervezőmunka bőséges megtérülésével számolhatunk. Mindezekhez azt tanácsolták a kollégiumi ülés részvevői — és ezt a tanácsi korszerűsítés érdekében végzett egész tevékenységünk vezérfonalaként is tekinthetjük —, hogy viszonylag kis anyagi ráfordítással, átgondolt, fokozatos intézkedésekkel és a korszerűsítésben érdekeltek cselekvő részvételének megnyerésével napjainkban is sokat tehetünk a nagy társadalmi jelentőségű tanácsi’munka továbbfejlesztésében — mindannyiunk érdekében. DR. CSALÓTZKY GYÖRGY a Pest megyei Tanács vb-titkára Horváth István, a Monori Keíe- és Játékgyár igazgatója (a kép bal oldalán bemutatja a kiállítást Havasi Ferencnek és kíséretének
