Pest Megyi Hírlap, 1981. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-02 / 205. szám
map A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA xxv. évfolyam, 205. szám 1981. SZEPTEMBER 2., SZERDA Egy nagy kísérlet részvevői Ahol megszűnt a kilincselés Ezen a reggelen nyitva a ceglédi városi tanács épületének mindhárom kapuja. Ügyfélfogadás van, jönnek is szép számban. Igyekeznének — a szokás hatalma az emeletre, ám nem lehet. A bejárat-* nál megkérdezik, hová tartanak, s udvariasan eligazítják őket: tessék, tessék, megtalálnak mindent egy helyen, a földszinten. (S ha mégis valaki az emeleti ajtók valamelyikéig eljutva kopogtatna, az ajtón a tábla: a földszintre költöztünk, tessék ott keresni.) Kísérleti jellegű ez az elrendezés, számítanak a közvéleményre és a dolgozókéra is. Még szokni kell Néhány napja, hogy átrendeződött a városi tanács iroda- rendszere. Az emeleti helyiségekben azok maradtak, akiknek feladatköre nem kapcsolódik közvetlenül, személy szerint a lakosság ügyes-bajos dolgainak intézéséhez. Az átépített földszinti soron, teljes folyosóhosszon megnyílt az ügyfélszolgálat. Ha valaki a mór kifüggesztett tájékoztatótáblát alaposan megnézi, mielőtt ügyének fontossága, no meg a kíváncsiság miatt lépteit szaporázná, könnyen eligazodhat Csak a számokra kell ügyelnie. Az adóügyeket például az első hat asztalnál intézik, a Rákóczi út felőli, B' portáról számítva. A 8. számú asztalnál a munkaüggyel foglalkoznak. s minden asztal fölött á táblán az ügyintéző neve olvasható. Nem arcokhoz, hanem megnevezett emberekhez fordulhatnak a ceglédiek, akár meg is jegyezhetik az ügyintéző nevét. — Egyelőre nekünk is szokni kell ezt — mondják az új munkahelyre került tanácsi dolgozók. — Az ember az újat« kíváncsian fogadja. Eleget tesz kötelességének, s igyekszik a környezetbe, az új szituációkba úgy beilleszkedni, hogy az a javát szolgálja. Hogy továbbra is nagy felelősséggel dolgozhasson. Ami igaz, az igaz: ez most cseppet sem könnyű. Merőben új Bár a korszerűsítés, átszervezés régóta tart, a gyakorlati kivitelezés most valósult meg, és ahogy az embert, úgy az Uj ügyfélszolgálati rendszert is lakva lehet kiismerni. Helytelen lenne azt mondani, hogy ez megy, mint a parancsolat, könnyedén, idegeskedés és zökkenők nélkül. Tény, hogy aki eddig íróasztalánál eddig 3—4 ember társaságában dolgozott és most bekerült egy sokasztalos és különböző feladatköröket betöltő nyílt apparátusba. A szabálysértési előadó hallja, ‘ amint kollégája a lakáskiutalásokkal, cserékkel, gépkocsitároló ügyekkel foglalkozik, s a szomszéd asztalnál sorukra várók viszont fültarí^i a szabálysértéssel kapcsolatos beszélgetésnek ... (Van ugyan a folyosón négy tárgyalófülke, küllemre tetszetősek, ám ablaktalanul oly barátságtalanok, hogy ott az ügyfélnek aligha kerekedik kedve zavartalan őszinte szóra.) A munkaügyesnél sorakozók az adóügyeseket hallják, a tartási és örökösödési szerződés iránt érdeklődők a szociálpolitikai előadó szomszédságában várnak sorukra. Közben kattognak az írógépek,- nyílnak az iratelnyelő szekrényajtók, cseng a telefon. Az egyik asztalnál a tenyerét mikrofo- nostól a szája elé tartva, valaki diktál éppen a magnókazettára. A szalag az emeleti leíróba kerül, ott rögzítik papírra a mondottakat. Az ügyfélszolgálatból nagyüzem lett. Jönnek, jönnek sorra az emberek a hivatali időben. Érdeklődve szemlélik a $3H|tmtwMWCMSC valóban impozáns, remek térhatású és látványú irodasort, ahol, ha több ügyük van, csak egyik asztaltól a másikig kell elsétálniuk. « Mezítláb Az adóügyeseket az imént idős nénike kereste. Kíváncsian állt meg a boltív alatt, ahol a ftilyosó vörösmárvány kockái a sárga buklészőnyeg- gel találkoztak. Roppant zavarban volt, azután gondolt egyet. Lehajolt, levette poros cipőjét. Amúgy harisnyásan lépdelt az előadó asztalához. Röstellt a szőnyegen cipőnyomot hagyni... E. K. Törékenyek az ablakok Nagy örömmel fogadták a cegieaiek a lakótelepi, 2. számú szolgáttatoházat. Megnyitását , varva várták, árgus szemmel kísérték az építkezés menetét, nem állták meg szó nélkül, ha időközönként néhány napig állt a munka. Mihelyt az eiső szaki megjelent, a kérdést is kapta: hol voltak, mi lesz a határidővel?! Ám áll a ház, néhány hét és minden szolgáltató részleg teljesen berendezkedik, annak rendje s módja szerint a lakosság szolgálatába áll. A ceglédiek figyelme nem lankad. Tanúsítja ezt több telefonhívás is, ami a napokban szerkesztőségünkbe érkezett. Mint hírt közlő, informáló szolgálattól, tőlünk kérdezték: vajon a csupaüveg falú épület garázdák elleni védelméről gondoskodnak-e majd? Hiába a wertheimzáras ajtó, ha mellette a házhossznyi üvegtábla könnyen betörhető, s bárki besétálhat rajta. A szolgáltatóháznak nemcsak a fala drága. Érték benne minden munkaasztal, szerszám, érték mindaz, amit a lakosság javíttatni vagy elkészíttetni bevisz. Az ördög sohasem alszik — hogy is aludna, ha a közvetlen közelben egy késő estig nyitva tartó, zenés-italos szórakozóhely van? Mások azt kérdezték: ugye, lesz majd a szolgáltatóháznál néhány kerékpártároló állvány is? A kétkerekűeket egyelőre kénytelenek a frissen festett falhoz, vagy a közeli villanyoszlophoz támasztani. Kár volna a drága festésért is, ha idő előtt romlana, ha ösz- szekaristolnák. Jó volt hallani a telefonálók aggodalommal teli szavait. Jó volt, mert azt lehetett kiérezni belőle, hogy sajátjuknak érzik az új létesítményt. Rajta a szemük, szeretnék, ha sok éven át a szolgálatukra állna, és nem keverné idő előtt, a javítások miatt, költségekbe fenntartóit. Éjjelenként a közöst vigyázzák Őrjárat kapuzárástól hajnalig Este kilenc óra. Munkájukat régen elkezdték az éjjeliőrök. Ahogy haladok a faluban, látom, hogy még utolsó órájának vendégeit fogadja a falatozó és az étterem. A fodrász is utolsó kuncsaftjait szépíti. Még nincs zárva a kocséri Petőfi Tsz kapuja, így köny- nyen bejutok a portáig. De onnan nehezebb lett volna a dolgom, ha a hamisabb kutyát engedték volna szabadjára. Mazsola a szelídebb ebek közé tartozik. Szerencsémre. Nem félnek — A veszélyesebb ebet' tízkor, engedjük el, amikor bezárjuk a nagykaput — fogad Tóth József éjjeliőr. Bemegyünk a helyiségbe, az éjjeliőr tartózkodási helyére. Mocsai Balázzsal is kezet fogok. — A portás vagyok — mutatkozik be. — Ketten vigyázunk a tsz értékeire. Nem is olyan régen váltottunk, én este hétre jöttem átvenni a szolgálatot. Az éjjeliőr nyolckor állt munkába, reggel négyig lesz itt. — Lehet-e itt unatkozni? — Nem. Reggel és este a munkásokat ellenőrzőm — beszél feladatairól Mocsai Balázs —, a szállítóleveleket is itt veszik fel az autóvezetők, reggel fél hatkor. De előfordul, hogy éjszaka is szállítanak bútorokat. — Kétóránként mindketten végigjárjuk a terepet — mondja Tóth József. — A tsz- iroda épületét is mi ellenőrizzük, és a tejházat is figyelemmel tartjuk. Körülnézek a munkahelyen. Telefon, a biztos hívószámok jegyzékével. Kályha, amely télen bizonyára jó szolgálatot tesz. Ülőhelyek, asztal. A falon megszámlálhatatlan kulcs. — Mit kell tenniük veszély esetén? — Négy éve vagyok Itt, de eddig nem fordult elő ilyen eset — örvendezik Tóth József. — A rendőrséget és a tszelnököt kell azonnal értesítenünk. Félelemre nem gondolunk, amikor ellenőrzést tartunk. Bár a világítás nem a legmegfelelőbb... — tudom meg Mocsai Balázstól. Fogyó lámpák — Viszont, ha idegen tenné be a lábát a tsz udvarába, azonnal észrevennék a kutyák... egészítem ki gondolataikat. — Lehet-g pihenni az éjszakai szolgálat alatt? — Alvásról szó sincs! NeNincs orvoshiány A helyi orvosok és egészség- ügyi dolgozók tanácskoztak a minap Abonyban. Dr. Debre- czem László ügyvezető főorvos vitaindító előadásában többi között részletesen elemezte a település egészségügyi ellátásának helyzetét, majd az ötnapos munkahétre való áttérésre vonatkozó elképzelésekről és gondokról beszélt. A néhány évvel ezelőtt Abonyban is bevezetett ügyeleti szolgálatról szólva elmondta, hogy az ügyelet helyének az Űjszá- szi útról a Zalka Máté útra történő áthelyezése célszerű volt, mivel az új helyen nagyobb a rendelő és a felszerelés is korszerűbb. Bejelentette, hogy a vasárnap és ünnepnapokon, valamint éjszaka szolgálatot teljesítő orvos az eddigiektől eltérően táppénzes állományba vételre tehet javaslatot. Például egy lázas betegnek ezentúl másnap nem kell a körzeti orvosnál megjelenni, elég ha hozzátartozója elviszi az ügyeletes javaslatát és annak alapján táppénzes állományba veszi a területileg illetékes orvos a beteget. Ezentúl nem kell az ügyeletet tartó orvosnak a szüléseket bejelenteni, s mentőhívás céljából felkeresni. Elég, ha a tanács épületén elhelyezett telefonon hívják a mentőállomást, a betegszállító kocsi kijön a kismamáért. Az ötnapos munkahétre való áttéréssel kapcsolatban egyelőre nem látnak megfelelő megoldást a gyermekorvosi ellátásban, pedig szombati napokon náluk jelentkeznek legtöbben vizsgálatra. A 3. sz. orvosi körzetnek is lesz ezentúl gazdája, az új orvos a Zalka Máté úton, a jelenlegi ügyeleti épületben fog rendelni. Ezzel megszűnik az Orvoshiány Abonyban. Értékelték a Vöröskeresztes mozgalom fejlődését is és megállapították,- hogy napjainkban félezernél több, rendszeres véradó van a nagyközségben. künk éjszaka van a munkaidőnk, s a nappalunk szabad. Minden második éjjel dolgozom, tízforintos órabérért, nyugdíjasként. Egy hónapban tizenöt éjszaka vagyok itt nyolc óra hosszat — mondja Tóth József. — Nekem, minden második napom szabad — veszi át a szót Mocsai Balázs. — Minden harmadik éjszaka ügyeletes portás vagyok. Az állattenyésztésben dolgoztam, de a beteg kezem miatt leszázalékoltak. Akkor választottam ezt a munkakört. Közeledik a kapuzárás Ideje, este tíz óra. Ilyenkor körbejárják a tsz-udvar területét. Mocsai Balázzsal tartok az éjszakai szemlére. A szabászat lakatjára pillantunk, minden rendben. A varroda és szivacsüzem területén sem találunk rendellenességet. A kutya jól előre szalad, felderíti a terepet. A kocséri bútorüzem és az asztalosműhely környékén sem lelünk háborgatás nyomaira. A roncstelep felé már a lámpák Is elfogynak, ekkor lehet egy kis félsz az éjjeliőrben és a portásban. Mindent rendben találunk. Elbúcsúzom Mocsai Balázstól, a portástól és Tóth József éjjeliőrtől. Igazi műszak Este tíz óra. Az első ellenőrzésen túlvannak az éjjeliőrök. Ahogy haladok a faluban, látom, hogy bezárt a vendéglő és nem fogadja már vendégeit a falatozó sem. A fodrásZ elindult hazafelé. Itt az éjszaka. Néhány ember ilyenkor kezdi az igazi műszakot. Vigyáznak az értékekre, vagyonra, s egyúttal a falura. B. T. A válogatott keretben Az utazó csapat tagja A Ceglédi VSE asztalitenisz szakosztályában az utánpótlás edzője Rónaszéki József volt. Ügy öt éve már, hogy nála kezdett el játszani Gyura István. A zöld gumis ütőt nemsokára a Stiga soft váltotta fel, s a fiatal fiú rövidesen berobbant korosztálya élvonalába. Csupán fél éve törte még csak a kaucsuklabdát, amikor a serdülő magyar bajnokságon bronzérmet szerzett. Svédek ellen A következő években is ért el szép eredményeket, páros számokban kétszeres serdülő és kétszeres ifjúsági magyar bajnok lett, de az igazi jó eredmények jó sokáig várattak magukra. Már-már úgy látszott, a szakvezetők nem is veszik számításba, amikor meghívást kapott az 1981. évi ifjúsági EB-re készülő válogatott keretbe, majd a mintegy egyhónapos tatai edzőtáborozás után az utazó csapat tagja..lett. A Csehszlovákiában megrendezett EB-n kétszer játszott a végül ötödik helyezett magyar válogatott csapatban, s szóhoz jutott — s egy rendkívül értékes győzelmet aratott —, az , ötödik hely sorsát eldöntő, a jóval esélyesebb NSZK elleni csatában. Az egyéni számokban balszerencsés volt a sorsolása, rendre a kontinens legjobbjaival, a svédekkel találkozott. Párosban így a végül győztes svéd kettőstől kaptak ki, egyéniben pedig Akesson bizonyult jobbnak Gyáránál, három játszmában. Ablakon át Régebben történt meg az eset, sokáig mesélték: a Vasutas fiatal játékosai, közöttük Gyura, este tizenegy órakor érkeztek meg egy budapesti versenyről. Haza még nem akartak menni, gondoltak egy nagyot: bemásztak az asztalitenisz-terembe, ahol éjszaka kettőig gyakorolták, javították- azokat a mozdulatelemeket, melyek miatt aznap elvesztették mérkőzéseiket. — Ez régen volt már, tehát jogos a kérdés. »Még most is bemásznál-e éjszaka az ablakon, hogy pingpongozhass egy kicsit? — Nagyon szeretek játszani, így, ha lenne kivel, feltétlenül — válaszolta a CVSE fiatal reménysége. A következőkben kérdezz^ felelek játékban, mi is lejátszottunk egy rövidített szettet: Játszani — Minek köszönheted, hogy részt vehettél ez EB-n? — Az NB I-ben rendszeresen játékalkalmat kaptam, sokat fejlődtem. Emellett, mert még nem figyeltek rám, volt válogatottakat is sikerült legyőznöm: Tímárt, Faházit és Asztalost;■ — Az ifjúságiak között viszont kevés versenyt nyertél. — Sokat kell még javulnom. Elsősorban pörgetésben. Mindkét oldalról, mert úgy a legveszélyesebb. Gyenge a lábam is. Sokat kell futnom, hogy javuljon a lábmunkám. — Mi játékodban az erősség? — Sokat gyakoroltam, így az adogatásommal sokakat meglepek.-Edzeni szeretek, jó játékos szeretnék lenni. Az pedig csak akkor lehetek, ha rengeteget játszom. — Mi a véleménye Gyura István teljesítményéről a CVSE vezetőedzőjének, Karsai Ferencnek? — Ebben az évben javuló teljesítményt nyújtott, de még ennél is többre képes. A versenyzésben sokat változott, előnyére. De még higgadtabbnak kell lennie. Az adottsága megvan, hogy jó asztaliteniszező váljon belőle. V. L. Sportágat választottak A ceglédi Mészáros Lőrinc általános iskola testnevelés tagozatos, a most ötödik osztályba lépő tanulói a nyáron egyhetes, úgynevezett sportkiválasztó táborozáson vettek részt. Ezeknek a fiataloknak most kell sportágat választaniuk. Annak érdekében, hogy mindenki oda kerüljön, ahol a legjobb sporteredményekre képes, egy héten át felméréseket végeztek. Mindennap az adott sportág edzője várta a gyerekeket, akik számot adhattak ügyességükről, rátermettségükről atlétikában, asztaliteniszben, birkózásban, kézilabdában, labdarúgásban és vízilabdában. Az edzői vélemények alapján szakosodtak, 'többnyire a gyerekek akaratával megegyező módon. A tábor jól szolgálta célját, a minőségi sport utánpótlásának nevelését. ISSN OläS-aSOO (Cegiédi Hírlap) Is |éi jár, ha mást korszem, energiatakarékos tüzeléstechnikai berendezést Szeptember 3-tól 10-ig kiállítás és vásár a Vasutas Otthonban: Teleki u. 10.
