Pest Megyi Hírlap, 1981. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-18 / 219. szám
1981. SZEPTEMBER 18., PENTEK 3 Serény munka az aEmáskertben Senki sem húzhat rövidebbet A szabadság felelősséggel párásul Várjuk, tervezzük, szervezzük az ötnapos munkahe- I ^ tét. Hányféle egyeztetést, milyen gondos körültekintést \ ^ követel a kereskedelemtől, szolgáltatórendszertől, hogy § meghosszabbodott hétvégeink valóban pihenésünket ^ szolgálják és ne árnyékolják be apróbb-nagyobb bosz- szúságok, kényelmetlenségek. Hogy kerüljön a család S asztalára megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszer, § hogy hosszú sorban állás nélkül is beszerezhető legyen ^ az ennivaló — és yégsö soron a közértek pultjai mögött \ álló bolti dolgozók se rekedjenek kívül a kétnapos pi- henő előnyeiből. — Limbő, ti-tl-ti! Limbó, ti-ti-ti!#No, ki lesz a limbó- király? — hangzik az almafasorok között a slágerből jól ismert kérdés. Üres vödrökkel verik a taktust a fiúk, ám a lányok csapatából — egyelőre — nem érkezik válasz. Kuncogva szaporázzák a munkát, gyorsan telnek vödreik, csupán az idegen láttán halkul tizenéves, vidám csacsogásuk. Hosszú egy-egy fasor a Kiskunhalasi Állami Gazdaság kunfehértói kerületének 53 hektáros almatábláján, s mire visszaköszön a lankás, idilli, keleti végvidék, bizony nemcsak a konténerek telnek meg... Azok almával s a lányok, fiúk izmai fáradtsággal. Egy-két korty üdítő víz a tartályból s a Pest megyei lányok csoportja újra tettre, azaz almaszüretre kész Jól megy a munka Megannyi Éva harap — minden csábítás nélkül — a gyönyörű jonatán almákba, s amíg az üres konténerek szélén pihennek a lányok, akarunk velük beszédbe elegyedni. Illetve nem sikerül... Mert a fővárosi Körösi Csorna Sándor orosz—angol szakos, gyakorló gimnázium jelen lévő diákjait a legszorgalmasabb almaszedő, Na- gyesna Petrovna Snyitova tanárnő rebbenti szét. Oroszul kiált a lányok felé: Gyerünk, gyerünk, sok még a leszedet- len gyümölcs! Minden diák ért a szóból, így hát a Százhalombattáról, Ceglédről, Vácról pesti kollégiumba „származott” tizenévesek lelkesen állnak ismét a törpe fák mellé. Telnek a vödrök, dagadnak a konténerek; MTZ-vontatta csúzdán araszolnak az almatonnák az átvevőhely felé. Végül is az almáktól terhes fák között váltunk néhány mondatot a Pest megyei lányok egy csoportjával. A százhalombattai Páhn Éva, s a ceglédi Szatmári Tünde párban dolgozik csakúgy, mint a nagykőrösi Szarka Klári és a vácszent- lászlói születésű Bényi Katalin. — Egy hétig szüretelünk a gazdaság almáskertjében — mondja Szatmári Tünde. — Nekünk, vidékieknek nem ismeretlen ez a munka, már az első napokban teljesítettük a normát. — Ami nem is olyan alacsony — veszi át a szót Szarka Klári. — Fajtától függően 60—90 forintot kapunk egy mázsa leszedett almáért. Nagyon kell ügyelni, mert minőségi bérezés alapján fizet a gazdaság. Tegnap is csak húsz forintot kerestünk... — Dehogy húszat! — kiáltják többen. — Hatvanat! A napi négyszeri étkezésért negyven forintot levonnak munkaadóink. — No és? Nem azért jöttünk ide, hogy a jövő nyári táborra valót megkeressük. — mondja a ceglédberceli Major Edit. — Én például még soha nem jártam a Kiskunság közepén. Most itt vagyok. Egy hétig, mint táborlakó... Lesz mit mesélnem a szüleimnek. — Például, miről szólna a hazai élménybeszámoló? — Elsősorban az itt élő, tisztaszemű, messzenéző emberekről. És hát az esténkénti diszkóról, amikor lányokkal táncolok... szóval, kevés a fiú... Osztályonként háromszoros az arány. Javunkra. Itt a tyúkokkal kelünk: reggel hatkor van ébresztő — nem baj! A hajnál gyönyörű... — utána mosdás, reggeli. Hétkor már megtelik az első vödör. Délben jön az ebéd, s azután délutánig dolgozunk. — Ebéd után jaj de jólesne egy kis pihenés! — sóhajt Bényi Kati. Megjön az ebéd A ceglédi Szabó Jolán a gazdaság egyik növénytermesztő szakmunkásával, Miklós Sándorral alkot egy szüretelő párt. — A mai szépségversenyt Joli nyeri meg — súgja felém a férfi. — Vagy a „csillagszemű”, az a kislány, Nagykőrösről. .. A Szarka Klári... Szabó Joli évfolyamtársát, a csepeli Jakab Ildikót irigyli: — Látod, ő szereti az almát, most is teli vele a szája... Én már nagyon várom a kondért. Csudajó-ebédet adnak. Bőséges a reggeli, s a vacsora is. Lehet repetázni. A „kondér” szót hallván egyre több diák lesi az almáskerti bekötő út végét; ugyan mikor pöfög már az ebédhozó masina? Már pöfög... Óvatosan közelít a Barkas, platóján a több száz adagos étellel: ma gulyásleves és borsostokány lesz az almaszedő diákok ebédje. Hétszáz tonna A tizenévesek Harsogva üd- vözlik a korgó gyomrok orvosát, s hogy megmerül a szedőkanál, a gulyásleves csípős gőze száll a levegőben. Aki már megkapta, áhítattal emeli szájához az első kanál levest. Elhal a csivitelés. Kezdetben csak vágy volt, azután terv lett belőle, s nemsokára valósággá válik — így sűríthetnénk egyetlen mondatba a pesthidegkúti kezdeményezés lényegét. A budapesti II. kerületi Marczibányi téri, Állami Szociális Intézetben élő fiatalok közül sokan szerettek volna önálló otthont teremteni, de mindeddig nem juthattak tovább az óhajnál, hiszen legtöbbjüket a család nem tudja anyagilag segíteni. A II kerületi KISZ-bizottság akcióba lépett: szövetségeseket keresett ahhoz, hogy megoldják a rokkant fiatalok lakásgondját --és ezzel egy időben munkalehetőséget is teremtsenek számukra. Fáradozásaik meghozták a várt eredményt, megalakult a Volán Tröszt Élektronika, a Mozgássérültek Lakásszövetkezete és a Rozmaring Termelő- szövetkezet gazdasági társulása. A Mozgássérültek Lakás- szövetkezetét huszonöt rokkant fiatal alakította meg, a fővárosi II. kerületi tanács pedig eszmei áron telket biztosított számukra, a Középület Tervező Vállalat csaknem teljesen társadalmi munkában készítette el a terveket. Szeretnék, ha a kolónia 1982 októberére elkészülne. Addig is sokat változik a fiatalok élete. A jövő hónap végére tervezik a kolónia első létesítményének, a könnyűFodor József kerületigazgató és helyettese, Imre László elégedett a diákok munkájával. A központi iroda szobáinak egyikében ülünk, Fodor József előtt vaskos dosszié: az őszi diákmunkák „békés hadműveletének” forgatókönyve. — Szeptember hatodikétól október húszadikáig számos intézet tanulóit fogadjuk az őszi szüreti munkák idején, összesen 2150 diák dolgozik itt hat hét alatt. Csupán almából 700 (!) tonnát szedtek le a gyerekek, de számottevő a teljesítményük szőlőszüret idején is. — A tanulók szorgalmi időben, az iskolák tanrendjéhez igazodva foglalkoztathatók — jegyzi meg Imre László. — Természetesen nemcsak a teljes ellátást, hanem a maximális irányítást is biztosítjuk. Táborfelelősök, gondnokok és telepvezetők mellett szőlő- és gyümölcstermesztési szakemberek segítik a diákok munkáját, garantálják a jó közérzetet. A rakodók, munkavezetők is a mi dolgozóink. Mivel több éves kapcsolat alakult ki gazdaságunk és a tanintézetek között, joggal számíthatunk a jelenlévő tanárok áldozatkész munkájára is. ★ Ezekben a hetekben csaknem félmillió fiatal mintegy 19 millió munkaórát teljesít a gazdaságokban. Elsősorban a kézimunka-igényes növények termelésének betakarításában segédkeznek a diákok az ország minden területén. Az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek és az élelmiszeripari vállalatok már ezt megelőzően megtették a szükséges előkészületeket a diákok fogadására. Besze Imre szerkezetes foglalkoztató szakasz átadását, ahol ötvenen dolgozhatnak egy időben, két műszakban pedig száz fiatal számára biztosít majd munkát Az épület elkészültéig a Rozmaring Termelőszövetkezet tanácstermében ideiglenes foglalkoztatót rendeztek be, itt jelenleg huszonötén dolgoznak Sipos Géza üzemegység-vezető irányításával, aki szintén mozgássérült, s a Marczibányi téri intézetben lakik. A fiatalokat a BKV külön autóbusza szállítja naponta Hogyan hangolhatok össze a vevők és eladók jogos kívánságai? E kérdés foglalkoztatja Vácott a lakosságot és a kereskedelmi dolgozókat ezekben a napokban, amikor is a Vác és környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat a városi tanács termelés- és éllátásfelügyeleti osztályával karöltve elkészítette az ötnapos munkahét bevezetésével — 1982. január 1-ével — életbe lépő boltnyitvatartási tervezetet. Az élelmiszerbolt-hálózat egyik legfrekventáltabb láncszeme a Széchenyi utcai 10-es számú ABC- áruház várható nyitvatartási rendje azóta szóbeszéd, vita és az öröm mellett riadalom tárgya. Érdekek a két oldalon A 160 milliós forgalmú kereskedelmi nagyüzemben minden adott ahhoz, hogy csúcs- forgalom idején is zökkenőmentes legyen a bevásárlás, nem csoda hát, ha hétköznap reggel fél héttől este féi nyolcig a fél város megfordul benne, szombaton pedig délután fél, háromkor zárják az ajtókat. Még az idén. Ugyanis az üzemeltető Vác és környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat tervei szerint az áruház január elsejétől hétfői napokon 7—17 óráig, kedden, szerdán, csütörtökön 19.30-ig, pénteken 20 óráig, szombaton reggel hattól 14 óráig tart majd nyitva. A hétfői rövidített nyitvatartás oka az, hogy a dolgozók két csoportban, hétfőn, illetve szombaton kapják meg szabadnapjukat. Az intézkedés egyfelől 90 bolti dolgozót érint — akiknek 82 százaléka nő —, másfelől érinti a városrészt, némi túlzással egész Vác lakosságát. Hogy a nyitvatartás ügyében mi izgatja, aggasztja a vevőket és eladókat, így foglalható össze két pontban: nem hiányzik-e majd a hétfői két és fél órás fc’esthidegkútra és vissza. Ma 11 órakor kerül so^ arra az ünnepségre, ahol megemlékeznek a mozgássérültek napjáról, s ebből az alkalomból a BKV kedVes ajándékot ad át a rokkant fiataloknak, egy speciális autóbuszt, amelyet hidraulikus emelőszerkezettel láttak el — ez lehetővé teszi, hogy rokkantkocsival is köny- nyen feljussanak a járműre. Az autóbusz belső kiképzése is más, csak néhány ülést szereltek fel, túlnyomórészt olyan fülkéket alakítottak ki, ahová nyitvatartás-kurtítás a vásárlóközönségnek? Vagy nem találhatott volna az ABC és a Vác környéki EKV valami más megoldást az eladók szabadnapjának kiadására? Átrendezett naptár A válaszokért a legilletékesebbekhez fordultunk. Az ABC igazgatója, a kiskereskedelmi vállalat főosztályvezetője és a városi tanács osztályvezetője az alábbiak szerint vélekedik a kérdésről. Stenhauser Ferenc, az ABC vezetője még így is aggódik, nem válik-e meg tőlük néhány dolgozó január elsejével, pedig az eddiginél jóval kedvezőbb lesz a helyzet! — Asszonyok, anyák, nagyanyák, feleségek dolgoznak nálunk túlnyomó többségben — mondja. Szeretnék mindkét szabadnapjukat családjuk körében tölteni. És érthető a hozzátartozók indítéka is, amikor azt mondják: „menj máshová dolgozni, akár gyárba, üzembe, szövetkezetbe, ahol már olyan természetes a szabad szombat, mint a kétszer kettő”. (Eszerint elhagyja hivatását az orvos, a mentő, a tűzoltó, a postás, a nyomdász, a vasutas?) Vedres György, a Vác és környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat áruforgalmi főosztályvezetője is azt vallja, hogy a hétfőn—szombaton megosztott szabadnap a legjobb megoldás a vásárlók és a bolti dolgozók érdekeinek egyeztetésére. — A 10-es ABC tőszomszédságában, alig 150 méterre üzemel a 7-es számú élelmiszerüzlet, amely hétfői napokon este hétig tart majd nyitva. Ezzel megoldható, hogy azok is áruhoz jussanak, akiknek munkaideje még az ABC zárórája után is tart. Minden bizonnyal a vásárlóközönség is megszokja az új helyzetet. Ami a szombati nyitvatartást illeti, az új záróra nemcsak kényelmesen befér a kerekes szék. Dr. Wettstein Oszkár, a Rozmaring Termelőszövetkezet főkönyvelője elmondta: korunkban egyre nagyobb szükség van a különféle adatok elraktározására, ezért n mozgássérült fiatalokat gépi adatrögzítőkként alkalmazzák, ez a munka általában számukra is megfelelő. A termelőszövetkezet nem áldozatot hoz, hiszen a fiatalok hasznos munkát végeznek, s jövőre tovább javul a helyzet: egyetlen vállalatnak vagy intézménynek sem lehet ráfizetéses az ilyen vállalkozás, hiszen minden termelő- egység, ahol rokkantakat foglalkoztatnak, a bérként kifizetett összeg negyven százalékát állami támogatásként kapja meg. Wessely Vilmost, a II. kerületi KISZ-bizottság termelési munkabizottságának tagját arról kérdeztük, menyibe kerül majd egy lakás a kolónián? — A lakások alapterülete 50—60 négyzetméter lesz — válaszolta. — Értékük 600 ezer forint, s ez az összeg úgy oszlik meg, hogy 50 ezer forintot fizetnek a fiatalok, az OTP ad 340 ezer forint kölcsönt, amelyet 35 év alatt 1 százalékos kamattal kell visszafizetni, a fennmaradó értéket pedig — 210 ezer forintot — társadalmi munkában szeretnénk megteremteni. S hogy mit jelent mindez a mozgássérült fiatalok számára? Sipos Géza szavait idézzük: Mindenki szeretne önálló életet kezdeni, s jó tudni azt, hogy erre van lehetőség. Pável Melinda indokolt, hanem szükségszerű is: a háziasszonyok többsége nyilván nem vásárlással óhajtja eltölteni szabad szombatjának kora délutáni óráit Már a legutóbbi időkben is tapasztalható szombáti forgalomvisszaesés. Ha mégis szombaton délutánra marad a bevásárlás, megtehetik, lesz olyan üzlet, amelyik nyitva tart. A Váci Kötöttárugyár dolgozói július elseje óta minden héten szabad szombato- sak, és arra mutatnak a jelek, hogy a régi szombati csúcs automatikusan péntekre tolódott. Dr. Niedelmüller Ferencni, a városi tanács termelés- és ellátásfelügyeleti osztályának vezetője a tervezet előkészítéséről beszél: — A társvállalatok — Zöldért, Füszért, húsipar, tejipar — képviselőinek bevonásával, hosszú egyeztetés után nagy körültekintéssel készítettük elő a tervet. Maximálisan figyelembe vettük a lakosság igényét és úgy éreztük, hogy a hétfői, szombati rövidítés nem károsítja a vevőket. Nem találtunk jobb megoldást a kereskedelmi dolgozók szabadnapjának érvényesítésére, és a zökkenőmentes ellátás összehangolására. De, ha mégis úgy alakulna — és ez soha nem zárható ki előre —, hogy a vásárlók elégedetlenek lennének, új megoldás után nézünk. Amire nincs recept Dr. Fekete Lajos, a Pest megyei Tanács kereskedelmi osztályának helyettes vezetője másképp látja a helyzetet: — Nemrégiben elkészült állásfoglalásunk szerint az ötnapos munkahét bevezetésével is kötelessége a vállalatoknak, hogy az ellátást folyamatosan, a lakosság által megszokott időpontokban biztosítsák. Ehhez igénybe kell venniük egyrészt a bolton belüli munkaerő-átcsoportosí- tási, -szervezési módszereket és lehetőségeket, másrészt pedig az egymás közelében lévő egységek nyitvatartását oly módon kell összehangolni, hogy az ellátás zavartalan legyen. Feltétlenül meg kell oldani a hét öt napján keresztül azt, hogy a délután 5—6 óra körül munkájukat befejező dolgozók lakókörzetükben megvásárolhassák élelmiszer- és napi háztartási- cikk-szükségletüket. A Vác és környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat vezetőihez a múlt héten felhívást intéztünk, melyben arra kértük őket, hogy beküldött nyitva- tartás-tervezetüket vizsgálják felül, mert az első változat alapján nem látszanak biztosítottnak az előbb említett feltételek. Eddig az illetékesek véleménye. Hogy a váci 10-es ABC-áruház végül is január elsejétől milyen , rend szerint tart nyitva — még nem %dőlt el. Remélhető azonban, hogy a végső, jóváhagyott változat szem előtt tartja a vevők ér- > dekeit és nem hanyagolja el a kereskedelmi dolgozók szempontjait sem. Ha ez az érdekegyeztetés sikerül, megszületik a harmónia is a pult két oldala között is. Ezt a harmóniát, a mindkét fél számára egyaránt megnyugtató megoldást segíti a Belkereskedelmi Minisztérium irányelve az ötnapos munkahét bevezetésével járó változások koordinálására. Ezek az irányelvek nem használhatók receptként — utat mutatnak, keretet biztosítanak a tanácsok kereskedelmi osztályainak, a kiskereskedelmi egységek szervezési munkájához. Hogy az adott lehetőségek közül kinek mi a legmegfelelőbb, a helyi adottságoktól, sajátosságoktól függ. A választás szabadsága felelősséggel párosul: nem eshet csorba a bolti dolgozók jogain, de biztosítania kell a lakosság kényelmét, elhárítva minden fennakadást az áruellátás területén. Láng Zsuzsa Egyelőre a Hozmarlng Termelőszövetkezet tanácstermében rendezték be a foglalkoztatót, ahol a mozgássérült fiatalok feladata a gépi adatrögzítés. Erdős! Agnes felvétele Kolónia a mozgássérülteknek Műhely a tanácstereiéül Diáklányok Pest megyéből A déli verőfényben a pesti Jakab Ildikó, a ceglédi Szabó Jolán és Miklós Sándor növénytermesztő a szép termést gusz- tálja.
