Pest Megyi Hírlap, 1981. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-18 / 219. szám

1981. SZEPTEMBER 18., PENTEK 3 Serény munka az aEmáskertben Senki sem húzhat rövidebbet A szabadság felelősséggel párásul Várjuk, tervezzük, szervezzük az ötnapos munkahe- I ^ tét. Hányféle egyeztetést, milyen gondos körültekintést \ ^ követel a kereskedelemtől, szolgáltatórendszertől, hogy § meghosszabbodott hétvégeink valóban pihenésünket ^ szolgálják és ne árnyékolják be apróbb-nagyobb bosz- szúságok, kényelmetlenségek. Hogy kerüljön a család S asztalára megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszer, § hogy hosszú sorban állás nélkül is beszerezhető legyen ^ az ennivaló — és yégsö soron a közértek pultjai mögött \ álló bolti dolgozók se rekedjenek kívül a kétnapos pi- henő előnyeiből. — Limbő, ti-tl-ti! Limbó, ti-ti-ti!#No, ki lesz a limbó- király? — hangzik az alma­fasorok között a slágerből jól ismert kérdés. Üres vödrökkel verik a taktust a fiúk, ám a lányok csapatából — egyelőre — nem érkezik válasz. Kun­cogva szaporázzák a mun­kát, gyorsan telnek vödreik, csupán az idegen láttán hal­kul tizenéves, vidám csacso­gásuk. Hosszú egy-egy fasor a Kis­kunhalasi Állami Gazdaság kunfehértói kerületének 53 hektáros almatábláján, s mi­re visszaköszön a lankás, idilli, keleti végvidék, bizony nemcsak a konténerek telnek meg... Azok almával s a lá­nyok, fiúk izmai fáradtsággal. Egy-két korty üdítő víz a tar­tályból s a Pest megyei lá­nyok csoportja újra tettre, azaz almaszüretre kész Jól megy a munka Megannyi Éva harap — minden csábítás nélkül — a gyönyörű jonatán almákba, s amíg az üres konténerek szé­lén pihennek a lányok, aka­runk velük beszédbe elegyed­ni. Illetve nem sikerül... Mert a fővárosi Körösi Cso­rna Sándor orosz—angol sza­kos, gyakorló gimnázium je­len lévő diákjait a legszor­galmasabb almaszedő, Na- gyesna Petrovna Snyitova ta­nárnő rebbenti szét. Oroszul kiált a lányok felé: Gyerünk, gyerünk, sok még a leszedet- len gyümölcs! Minden diák ért a szóból, így hát a Százhalombattáról, Ceglédről, Vácról pesti kollé­giumba „származott” tizen­évesek lelkesen állnak ismét a törpe fák mellé. Telnek a vödrök, dagadnak a konténe­rek; MTZ-vontatta csúzdán araszolnak az almatonnák az átvevőhely felé. Végül is az almáktól terhes fák között váltunk néhány mondatot a Pest megyei lá­nyok egy csoportjával. A százhalombattai Páhn Éva, s a ceglédi Szatmári Tünde párban dolgozik csak­úgy, mint a nagykőrösi Szarka Klári és a vácszent- lászlói születésű Bényi Kata­lin. — Egy hétig szüretelünk a gazdaság almáskertjében — mondja Szatmári Tünde. — Nekünk, vidékieknek nem is­meretlen ez a munka, már az első napokban teljesítettük a normát. — Ami nem is olyan ala­csony — veszi át a szót Szarka Klári. — Fajtától füg­gően 60—90 forintot kapunk egy mázsa leszedett almáért. Nagyon kell ügyelni, mert minőségi bérezés alapján fizet a gazdaság. Tegnap is csak húsz forintot kerestünk... — Dehogy húszat! — kiált­ják többen. — Hatvanat! A napi négyszeri étkezésért negyven forintot levonnak munkaadóink. — No és? Nem azért jöt­tünk ide, hogy a jövő nyári táborra valót megkeressük. — mondja a ceglédberceli Ma­jor Edit. — Én például még soha nem jártam a Kiskun­ság közepén. Most itt vagyok. Egy hétig, mint táborlakó... Lesz mit mesélnem a szüleim­nek. — Például, miről szólna a hazai élménybeszámoló? — Elsősorban az itt élő, tisztaszemű, messzenéző em­berekről. És hát az esténkén­ti diszkóról, amikor lá­nyokkal táncolok... szóval, kevés a fiú... Osztályonként háromszoros az arány. Ja­vunkra. Itt a tyúkokkal ke­lünk: reggel hatkor van éb­resztő — nem baj! A hajnál gyönyörű... — utána mos­dás, reggeli. Hétkor már megtelik az első vödör. Dél­ben jön az ebéd, s azután délutánig dolgozunk. — Ebéd után jaj de jóles­ne egy kis pihenés! — sóhajt Bényi Kati. Megjön az ebéd A ceglédi Szabó Jolán a gazdaság egyik növényter­mesztő szakmunkásával, Miklós Sándorral alkot egy szüretelő párt. — A mai szépségversenyt Joli nyeri meg — súgja fe­lém a férfi. — Vagy a „csil­lagszemű”, az a kislány, Nagy­kőrösről. .. A Szarka Klári... Szabó Joli évfolyamtársát, a csepeli Jakab Ildikót irigyli: — Látod, ő szereti az almát, most is teli vele a szája... Én már nagyon várom a kondért. Csudajó-ebédet ad­nak. Bőséges a reggeli, s a vacsora is. Lehet repetázni. A „kondér” szót hallván egyre több diák lesi az al­máskerti bekötő út végét; ugyan mikor pöfög már az ebédhozó masina? Már pöfög... Óvatosan kö­zelít a Barkas, platóján a több száz adagos étellel: ma gulyásleves és borsostokány lesz az almaszedő diákok ebédje. Hétszáz tonna A tizenévesek Harsogva üd- vözlik a korgó gyomrok orvo­sát, s hogy megmerül a sze­dőkanál, a gulyásleves csípős gőze száll a levegőben. Aki már megkapta, áhítattal eme­li szájához az első kanál le­vest. Elhal a csivitelés. Kezdetben csak vágy volt, azután terv lett belőle, s nem­sokára valósággá válik — így sűríthetnénk egyetlen mondat­ba a pesthidegkúti kezdemé­nyezés lényegét. A budapesti II. kerületi Marczibányi téri, Állami Szo­ciális Intézetben élő fiatalok közül sokan szerettek volna önálló otthont teremteni, de mindeddig nem juthattak to­vább az óhajnál, hiszen leg­többjüket a család nem tudja anyagilag segíteni. A II kerü­leti KISZ-bizottság akcióba lé­pett: szövetségeseket keresett ahhoz, hogy megoldják a rok­kant fiatalok lakásgondját --és ezzel egy időben munkalehető­séget is teremtsenek számukra. Fáradozásaik meghozták a várt eredményt, megalakult a Volán Tröszt Élektronika, a Mozgássérültek Lakásszövetke­zete és a Rozmaring Termelő- szövetkezet gazdasági társulá­sa. A Mozgássérültek Lakás- szövetkezetét huszonöt rokkant fiatal alakította meg, a főváro­si II. kerületi tanács pedig eszmei áron telket biztosított számukra, a Középület Terve­ző Vállalat csaknem teljesen társadalmi munkában készí­tette el a terveket. Szeretnék, ha a kolónia 1982 októberére elkészülne. Addig is sokat változik a fiatalok élete. A jövő hónap végére tervezik a kolónia első létesítményének, a könnyű­Fodor József kerületigazga­tó és helyettese, Imre László elégedett a diákok munkájá­val. A központi iroda szobái­nak egyikében ülünk, Fodor József előtt vaskos dosszié: az őszi diákmunkák „békés had­műveletének” forgatókönyve. — Szeptember hatodikétól október húszadikáig számos intézet tanulóit fogadjuk az őszi szüreti munkák idején, összesen 2150 diák dolgozik itt hat hét alatt. Csupán al­mából 700 (!) tonnát szedtek le a gyerekek, de számottevő a teljesítményük szőlőszüret idején is. — A tanulók szorgalmi idő­ben, az iskolák tanrendjéhez igazodva foglalkoztathatók — jegyzi meg Imre László. — Természetesen nemcsak a tel­jes ellátást, hanem a maxi­mális irányítást is biztosítjuk. Táborfelelősök, gondnokok és telepvezetők mellett szőlő- és gyümölcstermesztési szakem­berek segítik a diákok mun­káját, garantálják a jó köz­érzetet. A rakodók, munkave­zetők is a mi dolgozóink. Mi­vel több éves kapcsolat ala­kult ki gazdaságunk és a tan­intézetek között, joggal szá­míthatunk a jelenlévő taná­rok áldozatkész munkájára is. ★ Ezekben a hetekben csak­nem félmillió fiatal mintegy 19 millió munkaórát teljesít a gazdaságokban. Elsősorban a kézimunka-igényes növények termelésének betakarításában segédkeznek a diákok az or­szág minden területén. Az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek és az élelmiszeripari vállalatok már ezt megelőzően megtették a szükséges előkészületeket a diákok fogadására. Besze Imre szerkezetes foglalkoztató sza­kasz átadását, ahol ötvenen dolgozhatnak egy időben, két műszakban pedig száz fiatal számára biztosít majd munkát Az épület elkészültéig a Roz­maring Termelőszövetkezet ta­nácstermében ideiglenes fog­lalkoztatót rendeztek be, itt jelenleg huszonötén dolgoznak Sipos Géza üzemegység-vezető irányításával, aki szintén moz­gássérült, s a Marczibányi té­ri intézetben lakik. A fiatalokat a BKV külön autóbusza szállítja naponta Hogyan hangolhatok össze a vevők és eladók jogos kí­vánságai? E kérdés foglalkoz­tatja Vácott a lakosságot és a kereskedelmi dolgozókat ezekben a napokban, amikor is a Vác és környéke Élelmi­szer Kiskereskedelmi Válla­lat a városi tanács termelés- és éllátásfelügyeleti osztályá­val karöltve elkészítette az ötnapos munkahét bevezeté­sével — 1982. január 1-ével — életbe lépő boltnyitvatartá­si tervezetet. Az élelmiszer­bolt-hálózat egyik legfrekven­táltabb láncszeme a Széche­nyi utcai 10-es számú ABC- áruház várható nyitvatartási rendje azóta szóbeszéd, vita és az öröm mellett riadalom tárgya. Érdekek a két oldalon A 160 milliós forgalmú ke­reskedelmi nagyüzemben min­den adott ahhoz, hogy csúcs- forgalom idején is zökkenő­mentes legyen a bevásárlás, nem csoda hát, ha hétköznap reggel fél héttől este féi nyol­cig a fél város megfordul benne, szombaton pedig dél­után fél, háromkor zárják az ajtókat. Még az idén. Ugyan­is az üzemeltető Vác és kör­nyéke Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalat tervei szerint az áruház január elsejétől hétfői napokon 7—17 óráig, kedden, szerdán, csütörtökön 19.30-ig, pénteken 20 óráig, szombaton reggel hattól 14 óráig tart majd nyitva. A hét­fői rövidített nyitvatartás oka az, hogy a dolgozók két cso­portban, hétfőn, illetve szom­baton kapják meg szabad­napjukat. Az intézkedés egy­felől 90 bolti dolgozót érint — akiknek 82 százaléka nő —, másfelől érinti a város­részt, némi túlzással egész Vác lakosságát. Hogy a nyit­vatartás ügyében mi izgatja, aggasztja a vevőket és eladó­kat, így foglalható össze két pontban: nem hiányzik-e majd a hétfői két és fél órás fc’esthidegkútra és vissza. Ma 11 órakor kerül so^ arra az ünnepségre, ahol megemlékez­nek a mozgássérültek napjá­ról, s ebből az alkalomból a BKV kedVes ajándékot ad át a rokkant fiataloknak, egy speciális autóbuszt, amelyet hidraulikus emelőszerkezettel láttak el — ez lehetővé teszi, hogy rokkantkocsival is köny- nyen feljussanak a járműre. Az autóbusz belső kiképzése is más, csak néhány ülést szerel­tek fel, túlnyomórészt olyan fülkéket alakítottak ki, ahová nyitvatartás-kurtítás a vásár­lóközönségnek? Vagy nem ta­lálhatott volna az ABC és a Vác környéki EKV valami más megoldást az eladók sza­badnapjának kiadására? Átrendezett naptár A válaszokért a legilletéke­sebbekhez fordultunk. Az ABC igazgatója, a kiskereskedelmi vállalat főosztályvezetője és a városi tanács osztályvezetője az alábbiak szerint vélekedik a kérdésről. Stenhauser Ferenc, az ABC vezetője még így is aggódik, nem válik-e meg tőlük né­hány dolgozó január elsejével, pedig az eddiginél jóval ked­vezőbb lesz a helyzet! — Asszonyok, anyák, nagy­anyák, feleségek dolgoznak nálunk túlnyomó többségben — mondja. Szeretnék mind­két szabadnapjukat családjuk körében tölteni. És érthető a hozzátartozók indítéka is, amikor azt mondják: „menj máshová dolgozni, akár gyár­ba, üzembe, szövetkezetbe, ahol már olyan természetes a szabad szombat, mint a kétszer kettő”. (Eszerint el­hagyja hivatását az orvos, a mentő, a tűzoltó, a postás, a nyomdász, a vasutas?) Vedres György, a Vác és környéke Élelmiszer Kiske­reskedelmi Vállalat árufor­galmi főosztályvezetője is azt vallja, hogy a hétfőn—szom­baton megosztott szabadnap a legjobb megoldás a vásárlók és a bolti dolgozók érdekei­nek egyeztetésére. — A 10-es ABC tőszom­szédságában, alig 150 méter­re üzemel a 7-es számú élel­miszerüzlet, amely hétfői na­pokon este hétig tart majd nyitva. Ezzel megoldható, hogy azok is áruhoz jussanak, akik­nek munkaideje még az ABC zárórája után is tart. Minden bizonnyal a vásárlóközönség is megszokja az új helyzetet. Ami a szombati nyitvatartást illeti, az új záróra nemcsak kényelmesen befér a kerekes szék. Dr. Wettstein Oszkár, a Roz­maring Termelőszövetkezet fő­könyvelője elmondta: korunk­ban egyre nagyobb szükség van a különféle adatok elrak­tározására, ezért n mozgássé­rült fiatalokat gépi adatrögzí­tőkként alkalmazzák, ez a mun­ka általában számukra is meg­felelő. A termelőszövetkezet nem áldozatot hoz, hiszen a fiatalok hasznos munkát vé­geznek, s jövőre tovább javul a helyzet: egyetlen vállalatnak vagy intézménynek sem lehet ráfizetéses az ilyen vállalko­zás, hiszen minden termelő- egység, ahol rokkantakat fog­lalkoztatnak, a bérként kifize­tett összeg negyven százalékát állami támogatásként kapja meg. Wessely Vilmost, a II. kerü­leti KISZ-bizottság termelési munkabizottságának tagját ar­ról kérdeztük, menyibe kerül majd egy lakás a kolónián? — A lakások alapterülete 50—60 négyzetméter lesz — válaszolta. — Értékük 600 ezer forint, s ez az összeg úgy osz­lik meg, hogy 50 ezer forintot fizetnek a fiatalok, az OTP ad 340 ezer forint kölcsönt, amelyet 35 év alatt 1 százalé­kos kamattal kell visszafizetni, a fennmaradó értéket pedig — 210 ezer forintot — társadalmi munkában szeretnénk meg­teremteni. S hogy mit jelent mindez a mozgássérült fiatalok számá­ra? Sipos Géza szavait idéz­zük: Mindenki szeretne önálló életet kezdeni, s jó tudni azt, hogy erre van lehetőség. Pável Melinda indokolt, hanem szükségsze­rű is: a háziasszonyok több­sége nyilván nem vásárlással óhajtja eltölteni szabad szom­batjának kora délutáni óráit Már a legutóbbi időkben is tapasztalható szombáti forga­lomvisszaesés. Ha mégis szombaton délutánra marad a bevásárlás, megtehetik, lesz olyan üzlet, amelyik nyitva tart. A Váci Kötöttárugyár dolgozói július elseje óta min­den héten szabad szombato- sak, és arra mutatnak a je­lek, hogy a régi szombati csúcs automatikusan péntek­re tolódott. Dr. Niedelmüller Ferencni, a városi tanács termelés- és ellátásfelügyeleti osztályának vezetője a tervezet előkészí­téséről beszél: — A társvállalatok — Zöl­dért, Füszért, húsipar, tej­ipar — képviselőinek bevo­násával, hosszú egyeztetés után nagy körültekintéssel ké­szítettük elő a tervet. Maxi­málisan figyelembe vettük a lakosság igényét és úgy érez­tük, hogy a hétfői, szombati rövidítés nem károsítja a ve­vőket. Nem találtunk jobb megoldást a kereskedelmi dol­gozók szabadnapjának érvé­nyesítésére, és a zökkenőmen­tes ellátás összehangolására. De, ha mégis úgy alakulna — és ez soha nem zárható ki előre —, hogy a vásárlók elé­gedetlenek lennének, új meg­oldás után nézünk. Amire nincs recept Dr. Fekete Lajos, a Pest megyei Tanács kereskedelmi osztályának helyettes vezető­je másképp látja a helyze­tet: — Nemrégiben elkészült ál­lásfoglalásunk szerint az öt­napos munkahét bevezetésé­vel is kötelessége a vállala­toknak, hogy az ellátást fo­lyamatosan, a lakosság által megszokott időpontokban biz­tosítsák. Ehhez igénybe kell venniük egyrészt a bolton be­lüli munkaerő-átcsoportosí- tási, -szervezési módszereket és lehetőségeket, másrészt pe­dig az egymás közelében lé­vő egységek nyitvatartását oly módon kell összehangolni, hogy az ellátás zavartalan le­gyen. Feltétlenül meg kell oldani a hét öt napján keresz­tül azt, hogy a délután 5—6 óra körül munkájukat befe­jező dolgozók lakókörzetük­ben megvásárolhassák élel­miszer- és napi háztartási- cikk-szükségletüket. A Vác és környéke Élelmiszer Kiske­reskedelmi Vállalat vezetőihez a múlt héten felhívást intéz­tünk, melyben arra kértük őket, hogy beküldött nyitva- tartás-tervezetüket vizsgálják felül, mert az első változat alapján nem látszanak bizto­sítottnak az előbb említett feltételek. Eddig az illetékesek véle­ménye. Hogy a váci 10-es ABC-áruház végül is január elsejétől milyen , rend szerint tart nyitva — még nem %dőlt el. Remélhető azonban, hogy a végső, jóváhagyott változat szem előtt tartja a vevők ér- > dekeit és nem hanyagolja el a kereskedelmi dolgozók szempontjait sem. Ha ez az érdekegyeztetés sikerül, meg­születik a harmónia is a pult két oldala között is. Ezt a harmóniát, a mind­két fél számára egyaránt megnyugtató megoldást segíti a Belkereskedelmi Miniszté­rium irányelve az ötnapos munkahét bevezetésével járó változások koordinálására. Ezek az irányelvek nem hasz­nálhatók receptként — utat mutatnak, keretet biztosíta­nak a tanácsok kereskedelmi osztályainak, a kiskereskedel­mi egységek szervezési mun­kájához. Hogy az adott lehe­tőségek közül kinek mi a leg­megfelelőbb, a helyi adottsá­goktól, sajátosságoktól függ. A választás szabadsága fele­lősséggel párosul: nem eshet csorba a bolti dolgozók jo­gain, de biztosítania kell a lakosság kényelmét, elhárítva minden fennakadást az áru­ellátás területén. Láng Zsuzsa Egyelőre a Hozmarlng Termelőszövetkezet tanácstermében rendez­ték be a foglalkoztatót, ahol a mozgássérült fiatalok feladata a gépi adatrögzítés. Erdős! Agnes felvétele Kolónia a mozgássérülteknek Műhely a tanácstereiéül Diáklányok Pest megyéből A déli verőfényben a pesti Jakab Ildi­kó, a ceglédi Szabó Jolán és Miklós Sán­dor növénytermesztő a szép termést gusz- tálja.

Next

/
Thumbnails
Contents