Pest Megyi Hírlap, 1981. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-17 / 218. szám

Jászapátiban Vatikáné kiállítása Vankóné Dudás Juli mun­káit állítják ki a jászapáti Vágó Pál emlékházban. A jászberényi Jász Múzeum és a jászapáti művelődési ház által rendezett bemutatót hol­nap, 17 órakor nyitja meg dr. Asztalos István, az aszódi Pe­tőfi Múzeum igazgatója. Művelődési központ Virágkötészet, kosárkötés Ikebana-virágkötészeti kört Indítanak, megfelelő számú jelentkező esetén, a gödöllői művelődési házban. A fog­lalkozásokat október 2-től ter­vezik, kéthetente, mindig pén­teki napokon. A kör vezetője Kereszty Kornél. Részvételi díj havi 50 forint, valamint az élővirágok ára. Jelentkezni Varga Kálmán képzőművé­szeti előadónál, illetve a köz­pont portáján lehet. Ugyancsak októberben In­dítják a kosárkötő tanfolya­mot, amelyet Nagy Mari és Vidák István ifjú népművé­szek vezetnek. A foglalkozá­sokon a résztvevők megismer­kednek a természetes anyagok, a gyékény, a nemez felhasz­nálási módjaival, valamint az ezekből készíthető használati tárgyakkal, a különböző fogá­sokkal. A tanfolyamra ugyan­ott lehet jelentkezni, ahol a virágkötészetre. Pécel Torna ovisoknak Szombaton beiratkozás Meglehetősen népszerű az ovis torna, amelyet a kicsi­nyeknek hirdettek meg az idén is a péceli Szemere Pál Művelődési Házban. Tavaly húsz aprósággal foglalkoztak rendszeresen, az idén ennél is több gyermeket várnak. Szak­képzett nevelő szoktatja majd őket játékos formában a kul­turált, rendszeres, szép moz­gásra. Az új csoport foglalko­zását, és egyúttal a gyerekek beíratását szeptember 19-én, szombaton 11 órától tartják, s minden héten ebben az idő­pontban találkoznak a péceli ovis tornászok. A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 218. SZÁM 1981. SZEPTEMBER 17., CSÜTÖRTÖK Áldozat a holnapért Jármű, levegő, szennyezés Az ember szédítően fejlődő technikájával már az űrben szárnyal, otthona azonban a Földön van, ahol létfeltételei egyre romlanak. Riasztó ada­tok sokkolnak bennünket, meg­késve ugyan, de a maga való­ságában kezdjük felismerni életünk és környezetünk össze­függéseit, kölcsönhatásait. Ma már tudjk, hogy az ember nemcsak okozója, de áldozata is környezete romlásának. Környezetünk megóvásának részfeladatai közül a tiszta levegő, az éltető oxigén bizto­sítása az egyik legfontosabb, hisz enélkül életünk csak má­sodpercekkel lenne mérhető. A mérlegnek két oldala van. Melegházi hatás Az egyiken sokasodnak és tömegükben nőnek a levegő- szennyezők, a motorizáció szennyezése már meghaladja az ipar szennyző hatását. A gépjárművek harmincszor any- nyi oxigént nyelnek el a lég­térből, mint a lakosság. Fo­gyasztásuk évenként négytized százalékkal emelkedik. A gép­járművek káros széndioxid-ki­bocsátását környezetünk nö­vényvilága már-már nem ké­pes életfolyamatába beépíteni, semlegesíteni, de nem képes azt a tengerek óriási víztöme­ge sem feloldani, közömbösíte­ni. Ártalmassága abban is meg­nyilvánul, hogy a földfelszín közelében lebegő gáztömeg egyrészt gátolja a napsugár­zást, másrészt az előidézett melegházi hatással megemeli az alsóbb légréteg hőmérsékle­tét, a magas légkörét viszont csökkenti. A kutatók ezzel ma­gyarázzák az éghajlat és a csa- i padékviszonyok megváltozását Kartal Sportszerű csapatok Jövőre bővül a bajnokság Járásunk számos községé­ben évek óta megszervezik a kispályás labdarúgó-Dajnoksá- got. E sokaikat megmozgató, hasznos testmozgás egyik-má­sik helyen félbeszakadt, no nem azért, mert a játékosok­nak elment a kedve a pettyes kergetésétől, vagy éppen erre ne futná az idejük, hanem egyszerűen azért, mert nincs aki kézbe vegye, szervezze a mérkőzéseket. Másutt az idén indítottak először bajnokságot, így Kar­talon is, ahol a labdarúgásnak régi hagyományai vannak. A község csapata jelenleg is a megyei bajnokságban játszik, s a tabellán középütt foglal helyet. A kispályás bajnokság megszervezésére a helyi sport- bizottság elnöke, Horváth Jó­zsef termelőszövetkezeti dol­gozót kérte fel, aki öt lelkes társával — Zsigri Józseffel, Vaka Lászlóval, Glagyovik Jó­zseffel, Tóth Jánossal és Fo­dor Jánossal — hozzálátott a csapatok megalakításához, s a bajnokság lebonyolításának meg tervezéséhez. összesen mintegy kétszáz ember jelentkezett játékra, s a szervezők tíz csapatot állí­tottak fel, amelyek a mérkő­zéseket a községi nagypályán és az általános iskola kispá­lyáján játszották le. Játéku­kat a sportszerűség és a fe­gyelmezettség jellemezte, a kilencven mérkőzés kétszer harminc percében ugyanis egyetlenegy elítélendő durva­ság sem történt, így a játék vezetése nem jelentett különö­sebb nehézséget az arra vál­lalkozó hivatásos bírók szá­mára. A kispályás meccsek is sok érdeklődőt vonzottak, egy-egy alkalommal százötven-kétszáz ember figyelte, izgulta át a félidőket, s buzdította góllö­vésre a labdát kergetőket. A bajnokság iránt azonban nem csupán a helybeliek érdeklőd­tek, hanem szomszéd község- beltek is, aszódiak, vérségiek, akikben a példa láttán feléb­redt a vágy, hogy ne csak nézhessék a játékokat, hanem maguk is aktívan részt vehes­senek benne. Kérésünkkel kapcsolatban a bajnokságot irányító bizottság úgy határozott, hogy az őszi fordulóba való bekapcsolódá­suk a tavaszi mérkőzések hiá­nya miatt értelmetlen lenne, jövőre azonban semmi akadá­lya, hogy a nevező csapatok számát ily módon is növeljék. Az őszi bajnokságból már két fordulót játszottak le ed­dig, amelynek eredménye: Tsz—Törekvés 3:2, Lendület— Viktória 5:1, Üisorosi—ATE 7:3, Fortuna—Pedagógus 1:2, KSC—Haver 1:0. A második forduló eredményei: Törekvés —Fortuna 1:4. Viktória—Pe­dagógus 3:1. Haver—ATE 0:1, Lendület—Tsz 1:0, KSC—Oj- sorosi 3:1. Jelenleg a Lendület áll az első helyen, de helvet cserélt a tavasszal harmadik helyen végzett ATE is az újsorosi csapattal. B. M. változékonyságát. A vészcsen­gő állandóan figyelmeztet ar­ra, hogy a földi életet az ibo­lyántúli sugárzás túlzott nagy­sága ellen oltalmazó ózonré­teg két évtized alatt 7—8 szá­zalékkal ritkult. Az ipari üzemek, erőművek és fűtőberendezések által ki­bocsátott kéndioxid mennyisé­gét a gépjárművek is növelik, a szennyezés — például a fő­városban — máris kétszeresen haladja meg a megengedhető mértéket. Ártalmas levegőszennyező a tüzelő- és hajtóanyagok töké­letlen elégésekor keletkező szénmonoxid. Egyes kutatók összefüggést vélnek találni közte és a manapság oly gya­kori halálok, az infarktus kö­zött. Szenvedünk a kipufogógá­zokban található nitrogénoxid- tól és a nehézfémparányoktól. Ezek közül az ólom szerveze­tünkben is felhalmozódhat. A mérleg eme negatív ser­penyőjét terheli a levegőben szállongó füst és korom. A gépjárművek nyomán, a bur­kolat nélküli utcákban ful- doklunk a porfelhőben. Ez az állapot már-már sebességkor­látozást igényel. Hazánkban évenként 2 millió tonna por rakódik le. A mind gyakoribb légúti és tüdőmegbetegedés okát látják benne. Károsodó gének Érdemes felfigyelni egyes genetikusok feltevéseire is; ők az ember minőségét meghatá­rozó örökletes anyag, a gén­állomány károsodását is rész­ben környezeti ártalmakkal vélik megmagyarázni. A mérleg másik oldala. Az ártalmas levegőszennye­zőkkel szemben mit helyezhe­tünk a mérleg másik — mond­hatjuk — pozitív serpenyőjébe, ami kiegyensúlyozza a bioló­giai mérleget? A gépjárművek hajtóanya­gának a tökéletesebb elégeté­se, a kipufogógázok megszűré­se, a korszerűbb fűtés, az utak portalanítása csak csökkenti a szennyeződés nagyságát, de a levegőből elvont oxigént ezzel még nem pótoltuk. A pótlást az erdők faállománya és lé­nyegesen kisebb részben, a szántóföldi növények végzik. Az oxigénmérleg egyensúlyá­nak a helyreállításában tehát, az erdő jelentősége kimagas­ló, hisz háromszor annyi oxi­gént termel, mint az egyéb növénytakaró. Valóságos oxi­géntermelő nagyüzem ez, amely ezenkívül elősegíti a légcserét, kiegyenlíti a hőmér­sékletet, csökkenti a por- és zajártalmat, a fáradt ember­nek felüdülést jelent. A növények a széndioxidot, fotószintézis útján, a napsu­gárzás hatására lebontják, mi­közben oxigént szabadítanak fel. Megragadó tény, hogy egy érett korban levő fenyő — egész évi vegetációja alatt — egy felnőtt ember oxigénszük­ségletét képes kielégíteni. En­nek jelentősége akkor lesz nyil­vánvaló, ha tudjuk azt is, hogy egy gépjármű 30 embernek elegendő oxigént von el a lég­térből. A természetvédelem tehát környezetvédelem. Véd­jük erdeinket, hisz országunk erdősültsége viszonylag ala­csony, mindössze 16 százalékos, hogy oxigénmérlegünk egyen­súlyban maradjon. Erdeink megújuló képessége nemcsak lassú, de véges is. Növeljük közvetlen környezetünk zöld­területét, teremtsük meg az otthonok bensőséges kapcsola­tát a természettel. Egy korty víz Mit tesz a társadalom és mit tehet az egyén? Az állam megalkotta a kör­nyezetvédelmi törvényt, amely bünteti a levegőszennyezőket is. A környezetvédelmi léte­sítmények költségesek és a ki­adások hasznossága sem érvé­nyesül azonnal. A kérdést vagylagosan lehet értelmezni: ma hozzunk áldozatot a hol­napért, vagy a holnapot ál­dozzuk fel a máért? A széles körű irodalom az egyén környezetvédelmi szem­léletét alakítja, tudatosítja, hogy alá kell rendelni az egyéni és csoportérdekeket a nagyobb térség vagy közösség érdekeinek, felébreszti benne a felelősség érzését, hogy min­den szippantásnyi levegő, korty víz, szűkebb környezetéhez tar­tozik, amit óvni, védeni köte­lessége! Legközelebb arról szólunk, hogy mit tehetünk mi, itt, Gödöllőn. Szakonyi Dezső Tervszerű korszerűsítés Szüret előtt a dányiak Jól fizet a szőlő az idén Mint a tenyerét, úgy isme­ri a dányi határt Gádor Já­nos, a Magvető Tsz elnöke. Nem véletlen, hiszen élete nagy részét ebben a község­ben élte és éli. ,A talajt is ismerve javasolta, hogy nagy területen telepítsenek szőlőt. A dányiak néhány év alatt 180 hektár szőlővel gazdálkodtak, amely már termőre fordult. Lépni kívántak előre, ezért úgy határoztak, a szőlőültet­vényben korszerűsítést hajta­nak végre. Erre szükség volt a munkáskezek fogyása miatt is. Teljes gépesítés Korszerűsítési programot dolgoztak ki és munkájukba beavatták a Szőlészeti-Borá­szati Kutató Intézet labora­tóriumát is. Talajvizsgálatot kértek, továbbá levélanalízist végeztettek, hogy megtudják, milyen fokú talajerő-vissza­pótlásra van szükség. A munka kezdetét vette és ma már 70 hektár az a terület, amelyről el lehet mondani, hogy korszerű. Gépi műve­léssel történik a szüretelésen kívül minden. A szőlőtáblák jelenéről és jövőjéről beszélgettünk a szö­vetkezet központjában Gódor János elnökkel és Körömi Sándor általános elnökhelyet­tessel. — Teljes egészében korsze­rűvé kívánjuk tenni a szőlő- ültetvényünket. Eredetileg há­rom év alatt akartunk végez­ni a munkával, de akadályok jöttek közbe, és így valószí­nűleg egyéves csúszás lesz a teljes befejezésig. Hogy eddigi munkánk, milyen eredményt hozott, javaslom, látogassunk ki a szőlőbe — mondotta Gó­dor János. Gépkocsival érkeztünk a színhelyre, ahol a csodálko­zástól szinte szólni sem tud­tunk pillanatokig. — Ez nem minden — mondta Gódor János —, men­jünk a kétesztendősbe. Ritka, szél és napfényjárta sorok, gazdag, bő termés lát­szik a tőkéken. Több szem­pontból is jó az ilyenfajta szőlőművelés. A vesszők ma­gasan vannak a földtől, így kisebb a fagyásveszély, a be­tegség sem támadja meg olyan gyorsan és a ritkább sorok több napfényhez jutnak. Az ilyenekben a gépek köny- nyen mozogna!^. Csemege- és borszőlőből négyfélét termesz­tenek. Ván Glória, Hungária, Szőlőskertek királynéja és Saszla. A fáradhatatlan gyalogló Tízszer az első helyen Az atlétikai versenyek egyik küzdő embere Kacsuk• Ferenc, a Gödöllői EAC ifjúsági gya­loglója. Edzője, Kirchoffer Jó­zsef lelkendezve beszél arról, hogy Feri milyen nagy lelki­ismeretességgel készült az el­múlt télen az idei versenyre, különösen a szocialista orszá­gok atlétáinak találkozójára, az IBV-re, az ifjúsági barát­ságversenyre, amelyet Debre­cenben rendeztek meg. Szinte önmagát szuggerálta, hogy most a csúcsra jusson. Előző­leg a csapatbajnokságban tíz alkalommal első helyezést ért el, valamennyi versenyén aranyjelvényt szerzett. Azzal az elhatározással in­dult a nyolc i nemzet verse­nyén, hogy ott jól helytáll. A versenyen a magyarok közül a legjobb helyezést érte el, végeredményben az ötödik lett. A verseny igen izgalmas légkörben zajlott le. Kacsuk Feri nem volt magárahagya- tott, hiszen édesanyja és hat gyalogló versenytársa kísérte el Gödöllőről a verseny szín­helyére. Tagja a Pest megyei atléti­kai válogatottnak is, amely az NDK-ban szerepelt. A szeptemberi nyárban sár­gán csillog a napfény a gyö­nyörű nagyra nőtt szemeken. Jártuk a hatalmas táblákat, itt-oít kattant a fényképező­gép. Még mindig a kétéves­ben, a két éve korszerűsített- ben vagyunk. Harminc asszony Kinn a sor végén asszonyok szorgoskodnak, szedik a cse­megeszőlőt, ami a budapesti Zöldérthez kerül. A hatalmas fürtök igen ízletesek. Har­minc asszony tölti a ládákat. A borszőlőszüret előrelátha­tólag három hét múlva kez­dődik. Az egész termés az Egri Borkombinátba kerül. Megnéztük a hároméves táblát is, végül a hagyomá­nyost, a különbséget könnyen lemérhettük, hiszen a laikus­nak is szembetűnő. A korsze­rűsítésnél minden második sort kivágtuk, mondja az el-, nők, és mégis 20 százalékkal több a hozam. A valósághoz tartozik, hogy rügyfakadástól kezdődően au­gusztus 10-ig teljes felkészült­ségben voltak. Nyolcnapon­ként permeteztek. A maximá­lis növényvédelem hatásaként az eredmény sem maradt el. Titok nélkül Az időjárás kedvezett a sző­lőnek, nem lehet sok pana­szunk. Egy hektárról átlago­san 45 mázsa betakarítását tervezték. A hároméves táb­lákon becslés szerint 100—120 mázsát szednek, de lehetsé­ges, hogy még többet is. A dányiaknak nincsenek titkaik, az időben végzett szakszerű munka gyümölcsét szüretelik. Az érdeklődőknek szívesen mutatják meg szőlős­kertjüket, amelyben ősszel és tavasszal tovább folytatják a korszerűsítést. Csiba József Városi moziműsor Valahol Európában. Magyar film. Csak 4 órakor. Csatár a pácban. Színes francia szatirikus filmvígjáték. Kísérőműsor: A téma; Ma­gyar Híradó. Anyakönyvi hírek Névadó ünnepséget tartott: Nagy Lajos és Csapó Zsuzsan­na: Eszter Zsuzsanna: Flieg Jó­zsef és Bors Mária: András; Pál István és Kovács Piros­ka: Brigitta; Farkas Zoltán és Rajkert Márta: Ágnes Már­ta; Öz Béla és Zebegnyei Edit: Balázs Gábor; Barna Attila és Taliga Zsuzsanna: Attila nevű gyermekének. Házasságot kötött: Kovács András Attila és Hornika Mária; Szabó Antal és Hantz Márta Beáta; Medgyes László és Horváth Ágnes; Tóth Fe­renc István és Hajdú Katalin; Kovásznai-Szász Dániel Gá­bor és Szalai- Gabriella. Elhunyt: Csillag Márton, Gödöllő, kastély; Madarász Árpád, Szada, József Attila utca 3.; Kukucs Józsefné Kir- ner Antónia Erzsébet, Gödöl­lő, kastély; Kanyicska Árpád- né Langa Erzsébet, Gödöllő, Rózsa utca 50.; Molnár László- né Hollmann Aranka, Gö­döllő, Kör utca 3. Árammérőgyár A Ganz Árammérőgyárba érkezők hónapok óta láthat­ják, hogy az épület külső fa­lai köré állványerdőt emel­tek. Most már kezd, a mun­kának eredménye lenni, szí­nesedik, csinosodik a vállalat külső arculata is. A rekonst­rukciós munkáról érdeklőd­tünk a vállalat gyártásfejlesz­tési és műszaki koordinációs Felállított külső falak r Évtizedes elmaradást pótolnak önnálló osztályának vezetőjé­től, Gergely Bélától. — A vállalat épphogy ön­állóvá vált, rögtön olyan fel­újítási munkába kezdett, amelyre hosszú idő óta wem volt példa. Miért volt ilyen sürgős? — Az Árammérőgyár fő­épületeinek megépítése óta, gyakorlatilag harminc éve, nem került sor az épület kar­bantartására. A rossz tetőszi­getelés már sok helyütt át- szivárgást okozott, a feltáská­sodott vakolat nagy részén le­vált és az ablakok hibás konstrukciója miatt nem le­hetett a kitört üvegeket pó­tolni. — A tavalyi év folya­mán a fő- és melléképületek tetőszigetelését teljes egészé­ben felújítottuk. Idén a bádogosmunkákat végeztettük el, és az új vil­lámhárító-rendszert is kiala­kítottuk. A most folyó mun­kák közül mindenki láthatja a külső tatarozást, leverték a régi vakolatot, az újravakolást cementtel megerősített ha­barccsal oldották meg. Az egyik homlokzatot és a sze­relés felőli frontot már le is festették műanyagalapú fes­tékkel. Látszik is már, de el­mondom, a külső falak színét úgy kívánjuk összeállítani, hogy az épület a zöld terü­letbe beilleszkedjék, nyugtató hatású legyen. A téglavörös homlokzati, valamint az U- alak hátsó része szinte ki­emeli, megmagasítja majd a falakat, a két benyúló front pedig pasztellsárga lesz. A kőműves- és festőmun­kákkal egyidejűleg az évek, sőt egyes helyen évtizedek óta hiányzó ablaküvegek pótlásá­ra is sor kerül, ezután pedig az ablakokat mázolják. Rá sem lehet majd ismerni a volt szürke-kopott épületre! — Meddig jutnak el a kül­ső kivitelezők ez évben a ta­tarozással? — A hernádi Március 15. Tsz melléküzemága általában igen jó minőségű munkát végzett eddig, reméljük, a továbbiakban sem lesz okunk a panaszra. Amennyiben a felvett ütemet tartani fogják, év végére a homlokzati része­ket. valamint a szerelésüzem felé eső U-alakzatot befejezik. A teljes épülettatarozással a jövő évben készülnek el. M. G. ISSN 0133—1?57 (Gödöllői Hírlap) t 1 1

Next

/
Thumbnails
Contents