Pest Megyi Hírlap, 1981. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-16 / 217. szám

Ideológiai képzés Felelőitek az iskolában A héten városunkban is megkezdődött a marxizmus— leninizmus esti egyetem három évfolyamán az oktatás. A tan­évnyitó ünnepségen Gotzián Lászlóné, az MSZMP városi bizottságának titkára köszön­tötte az egyetem nyolcvan hallgatóját. A magasszintű ideológiai képzést nyújtó esti egyetemre elsősorban olyanok iratkoztak be, akiknek mun­kájuk ellátásához elengedhe­tetlenül szükséges a középfo­kú politikai-ideológiai kép­zettség. A hallgatók között vi­szonylag kevés az állami kép­zésben egyetemet vagy főisko­lát végzett diák, többségük 8 általános iskolai, vagy még inkább középiskolai bizonyít­vány birtokában jelentkezett az eSti egyetemre. Nagyon so­kan a kétéves marxizmus— leninizmus esti középiskola elvégzése után. Az elmúlt évek tapasztalatai saerint a hallgatók tanulmányi fegyelme igen jó, s ez megmutatkozik az eredményben is, hiszen a nagykőrösiek tanulmányi átla­ga rendszerint a 4-es osztály­zat körül mozog. Egyébként nincs könnyű dolga az esti egyetem hallgatóinak, mert hetenként 3 órát kell az isko­lapadban ülni, s ennél jóval több időt vesz igénybe a fel­készülés. Különösen az idén, mert az oktatás szervezői a korábbinál több konzultációs foglalkozást iktattak a tan- tervbe. A marxizmus—leninizmus esti középiskola hallgatói szá­mára a foglalkozások szep­tember 23-án délután 4 óra­kor kezdődnek. YKOROSI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 217. SZÁM 1981. SZEPTEMBER 16., SZERDA Idény a ll-es telepen Diákok segítik a gyárat A Nagykőrösi Konzervgyár Il-es telepének dolgozói ki­fogástalanul felkészültek a szezonra. Sajnos, az időjárás nem kedvezett a zöldborsó­nak, ezért kevesebb nyers­anyagot kapott a gyár, s a Il-es telep termelése is el­maradt a tervezettől. — Kedvező változás vi­szont, hogy az idén az üve­geket a korábbi rendkívül munkaigényes eljárás helyütt korszerűbb, gyorsabb módon zárjuk ,— mondja ottjártunk- kor Mészáros István telepve­zető. Az egyrészes zárás eredmé­nyeképpen megemelkedett az egy műszak alatti termelés, ugyanakkor az ott dolgozók száma csökkent. A borsót két vonalon és há­rom műszakban dolgoztuk fel. Azóta már folyamatosan el is szállították a kész konzerve- ket. Jutott belőle az NDK-nak, a Szovjetuniónak, a belföldi viacra is. Járatlanság... Kagyló vagy csiga? Nézem a televízióban a Fe­le sem igaz műsort. Az egyik cseles kérdés azt tudakolja, hogy vajon mit hallunk a fü­lünkhöz tartott tengeri kagy­lókban? A tenger zúgását, ne­tán huzat van a hajdan volt kagyló cifra házikójában? Esetleg saját vérünk dobbaná­sát visszhangozzák a. tekervé- nyes járatok? Nos, a helyes válasa ez az utóbbi. A játék­ban nem a válaszban van a hiba, hanem abban, hogy ten­geri kagyló „házában”, mió­ta a világ világ, soha senki nem hallhatott semmit. A zú­gásukról nevezetes tengeri cso­dák ugyanis kivétel nélkül csi­gaházak. Márpedig a csigákat összekeverni a kagylókkal, az állatrendszertani csoportokat figyelembe véve, nagyobb hiba, mint lónak nézni egy tehenet. Kérdezgetem másnap isme­rőseimet: találtak-e hibát a műsorban. Mondják, hogy nem. Vázolom előttük a problémát, kinyilvánítják, hogy tévedek, mert valóban a kagylók zúg­nak. Persze, nincs igazuk, de nem vitatkozom. Hogy is te­hetném, amikor a minap az Élet és Irodalom olvasgatása közben Lupták Mihály grafiká­ján akadt meg a szemem. Két gyönyörű csigaház rajzán. A csigák földi maradványait áb­rázoló kép alatt ott a felírás: KAGYLÓK. __ ___ Pers ze, tudom én azt, hogy a hazai csigákat senki sem keveri össze a mi vizeinkben honos édesvízi kagylókkal. Ne­hézségek csak a tengeri jószá­gok meghatározásánál mutat­koznak. Mégpedig azért, mert ezekről legfeljebb az egyete­men lehet tanulni, általános és középiskolában nem. De még az egyetemen sem mindenütt. Tengeri puhatestűekről ez idő szerint legtöbbet a geológusok tanulnak, jóval többet, mint a biológusok. Hanem ilyen föld- tudományokban járatos em­ber nagyon kevés van hazánk­ban. Kiváltképp kevés erre­felé az Alföldön. A nagykőrösiek azonban még szerencsésnek mondhatják magukat., mert akadt egy lel­kes gimnáziumi tanár, Szi­lágyi Aranka, aki diákjainak sikerrel szervezett az elmúlt években geológus szakkört. Rajta kívül azonban senki sem foglalkozott a földtani, s ezen keresztül a tengeri élőlények­kel is kapcsolatos ismeretter­jesztéssel. Az egész dologban az a különös, hogy szerte a világban középiskolai tan­tárgy az őslénytan, a kőzettan és az ásványtan. Csak nálunk képtelen az átlagember s a televíziós játékvezető és a grafikus megkülönböztetni . a csigákat a kagylóktól. Nagy­kőrösön, mint az említett pél­da mutatja, lehetne változtat­ni ezen a helyzeten, csak az kell hozzá, hogy sokan rádöb­benjenek: keveset tudunk Föl­dünkről, s a Földünk arcké­pét leginkább meghatározó tengerekről. Farkas Péter Telepünkön jelenleg is fo­lyik a zöldbab feldolgozása, s várjuk a további szállítmá­nyokat is, mégpedig másodve­tésekből. Egyébként babból az idei feldolgozási tervünk 480 vagon, melyből idáig 272 va­gonnyit teljesítettünk. Vajbabot és zöldbabot is feldolgozunk. A belföldi pia­con a vajbab iránt mutatko­zik nagyobb érdeklődés. A dobozos zöldbabot már kiszállítottuk a megrendelők­höz, az üvegesek egy része pedig becsomagolva szállítás­ra vár. Az elkészült termé­keket főként zsugorfóliába cso­magoljuk’ Alkalmazzuk a kartonba való csomagolást is. Telepünkön a tőkés piacok­ra zöldbabból 30 vagonnyit gyártottunk. Jelenleg angol exportra csomagolunk kész­terméket. A nálunk gyártott zöldbabkonzerv eljut az NDK-ba, a Szovjetunióba, Csehszlovákiába és Lengyel- országba, valamint a hazai igényeket is igyekszünk ki­elégíteni. A zöldbab feldolgozásával egyidejűleg folyik a lecsó­gyártás is. A II-es telepen az idén csak natúrlecsót ké­szítünk, a zsíros és a kolbászos lecsót az I-es telepen állítják elő. Natúrlecsóból az idén 580 vagonnal szeretnénk gyártani. Ebből a mennyiségből idáig 361 vagonnyi készült el. Nyersanyaggal, paprikával és paradicsommal el vagyunk látva’ — Az elmúlt hetekben adódtak e nehézségeik? — A zöldbabot és a lecsót is 6-6 féle egységben gyár­tottuk, ez pedig nem csekély munkaszervezési feladatot rótt ránk. Arra törekedtünk, hogy az átállást a lehető legrövi­debb időn belül megoldjuk. — A nagykőrösi lecsó ho­vá jut el? — Belgiumba, Svájcba, az NDK-ba és a Szovjetunióba, valamint a hazai vásárlók asztalára. Öröm számunkra, hogy amióta a paradicsomlét színmérővel minősítik, azóta szebb színű lecsókonzervet tudunk gyártani. — A gondok, nehézségek el­lenére úgy tűnik, hogy a nagy hajrá akadályait zökke­nőmentesen vették... — Valóban, dolgozóink de- í rekasan helytálltak. De helyt- ' álltak az építőtáboros diákok is, akik szívvel-lélekkel segí­tették a munkánkat. Csak az elismerés hangján szólhatunk munkájukról. Ók a raktárban dolgoztak. Nemrégiben pedig az Arany János Gimnázium csaknem 60 diákja segítette példamuta­tóan a termelést. A tanulók a gyártóvonalakon dolgoztak, Rózsás Lászlóné, Győrök Gyu- láné, Kiss László és Lukácsi Levente pedagógusok felügye­lete mellett. Szorgalmasan és dicsérete­sen dolgoztak a II. Rákóczi Ferenc általános iskola 8. b. osztályának tanulói is, akik Kelemen Zoltán pedagógus* irányításával 2 héten át cso­magoltak a raktárban. Évek óta számottevő segít­séget kapunk a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépis­kola és Szakmunkásképző In­tézettől is- Az iskola diákjai közül többen az üzemben és a raktárban, két műszakban, délelőtt és délután is dolgoz­nak. K. K. A füge finom délszaki gyü­mölcs, melyet az én fiatalsá­gom idején jó pénzért, lepré­selve. koszorúba "kötve árul­tak a boltokban. Mostanában nincs kereslete. Csak nagyrit­kán hoznak belőle. A mai fiatalok közül többnyire csak azok ismerik, akiknek roko­nai és ismerősei nálunk pró­bálkoznak" fügetermesztéssel. Mert a füge az ország déli ré­szein, sőt, itt Nagykőrösön is megterem. A régi öregek szí­vesen foglalkoztak termeszté­sével. A volt mintakertben, a mai városi kórház helyén, Ady Károly műkertésznek az 1900- as évek elején több fügefája és szelídgesztenyefája is volt. Fügét a pesti vásárcsarnok­ba is küldött eladni, melyet a budai öregurak szívesen vá­sároltak. A Szent Mihály-nap után elkövetkező télváró ta­lálkozókra kis kőbutykosaik- ba fügebort készítettek belő­le. Városunkban a fügetermesz­tés azonban sok gonddal, munkával jár. Déli fekvésű, megfelelő talajú hely és gon­dos ápolás kell neki. Nagy probléma a - fának vagy bo­kornak a téli fagytól való megvédése. Úgyhogy több fü­gefa-tulajdonosnál tavasszal csak a tőből fakadnak ki az egyébként erőteljes gyökérzetű fák. Másrészről pedig a galy- lyakat és termést a beérés előtti korai fagy tarolja le. A fa nem megfelelő betakará- sa folytán, a kivételesen eny­he telektől eltekintve, ez is­métlődik meg a következő esztendőkben is. Nagy örömmel töltött el bennünket a napokban, mikor a Bocskai utcában egy olyan fügetermelőt találtunk, aki megoldotta a fentebb vázolt problémákat. Szép, napsüté­ses udvarában, -egy ötéves, rendes gyümölcsfa alakúra ne­velt termő fügefája, vala­mint egy 8 éves és egy 3 éves szintén termő fügebokra van. A sikeres fügetermelő Daj­ka Balázs tevékeny nyugdí­jas ember, aki hosszú évtize­dekig vezető beosztásban, a Kecskeméti Baromfifeldolgo­zó Vállalatnál dolgozott, s most feleségével együtt az udvarukon viruló szép füge­fákban sok örömet talál. lyiiután a ‘termelés sikeré­ben a fák fajtája, származá­sa is szerepet játszhat, meg­kérdeztük, hogy honnan sze­rezte a csemetéket. Mint mon­dotta, tíz évvel ezelőtt, Kuli Zoltán nagykőrösi gazdálko­dótól kapta az első csemeté­ket, akinek Losonci utcai udvarán most is szép füge­bokrok díszlenek. A siker legnagyobb titkát Dajka Balázs a fák fagytól való gondos védelmében lát­ja, melyet úgy old meg, hogy a fagyok előtt a fák koroná­ját kötéllel összehúzza, és vastagon lerakja jó, leveles kukorícaszárral, s a fák töveit felhányja földdel. A sikeres fügetermelés Dajka Balázs- nét a fügefeldolgozás valósá­gos művészévé tette, minden ősszel finom fügedzsemet és pár liter régi divatú fügebort is készít a családnak. Kopa László SPORT — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT Ha !ai Vereség kézilabdában A Kinizsi-sporttelepen kettős megyei férfi II. osztályú baj­noki kézilabda-mérkőzésre ke­rült sor. PEMÜ (Solymár) II—Nk. Ki­nizsi 28-14 (12-7). Nk.: Kovács A. — Vilcsák (3), Szondy (3), M. Szűcs (3), Győríi, Péczeli (5), Szentpéteri. Az elején mindkét csapat erőteljesen és jól véde­kezett. Az NB I B-s játékoso­kat is szerepeltető vendégek támadásai gyorsabbak és pon­tosabbak voltak ezután, s a csere nélkül a II. félidőre el­fáradó körösiek ellen ilyen kü­lönbségű győzelmük is meg­érdemelt. PEMÜ ifi—Nk. Kinizsi ifi A könyv- és a hanglemez- piacon manapság a pél­dányszámmal szokás a sikert mérni. A könyvek esetében ugyan erről ritkábban esik szó, de ha az ember nekiszö­gezi a kérdést egy könyvkeres­kedő mellének, azonnyomban számokkal hozakodik elő. Oly­kor azonban megakad, mert kiderül, hogy a sikeres olvas­nivalóból nem jelent meg ele­gendő. Ilyenkor viszont a hi­ány a bizonyíték. Más a ,hely­zet a hanglemezekkel. Ezeknél nagyon is számon tartják a megvásárolt példányok szá­mát, a jó sokért jutalom — aranylemez — jár. Nos, itt vannak nyakunkon a Hungaroton Hanglemez Hetek, illendő hát szót ejteni a sike­res lemezekről. Pontosabban, ezek közül is azokról, me­lyeknél a példányszám nem viszonylagosan, hanem össze­hasonlítások nélkül, tehát lé­nyegében önmagában is kife­jezi a sikert. A most megjelent Bartók-lemezek forgalma is bizonyára beváltja a kiadó reményeit, mert veszik,,mint a cukrot. Mármint azok, akiket lyesmi érdekel. Sajnos, nin­csenek sokan. A siker méré­se ebben az esetben tehát csak bonyolult összehasonlításokkal oldható meg. Ezzel szemben nem volt ilyesmire szükség tavaly, tavalyelőtt a Karády- lemez esetében. Abból széles e hazában elfogyott vagy 400 ezer darab, s itt, Nagykőrösön is vagy félezer. Nehezen meg- dönthető rekord született. Aki ennek az okáról bővebbet akar megtudni, az kielégítheti kí­váncsiságát a Valóság című fo­lyóirat szeptemberi számából. Igaz, hogy ki lehetne egészíte­ni Hankiss Ágnesnek ezt a ta­nulmányát nagykőrösi adatok­kal is, ám, ezek a lényegen mit sem változtatnának. Leg­Társadalmi változások Körösi hanglemezsikerek feljebb erősítenék a Valóság­ban olvasható megállapításo­kat. Erről a sikerről tehát, legalábbis még alaposabb vizs­gálódás nélkül, egyelőre nincs mit mondani. Itt van viszont az orrunk előtt egy másik, egy újabb sikeres lemez. Sőt, im­máron nem is egy, hanem ket­tő — egy kicsi és egy nagy — s ezek pedig a Hungária együt­teséi. A nagyobbikből eddig elfogyott vagy kétszáz, s az áfész-könyvesbolt epedve vár­ja az újabb szállítmányt, mert az érdeklődők számából arra következtet, hogy talán fél­ezer is elkelne belőle. A kis­lemezre eddig száznál is több vevő akadt, mert ennyi volt a készlet. Az érdeklődés azonban cseppet sem lankad. Néha úgy tűnik, hogy a fél város limbó-hintón akar utaz­ni. Nagykőrösön, ha csak a tény­legesen eladott lemezek számát vesszük is figyelembe, ez már- példátlan siker. Az utóbbi években egyetlen divatos, szó­rakoztató zenét játszó együttes nagylemezéből sem kelt el két­száz példány! Fenyő Miklósék népszerűsége azonban nem he­lyi jelenség. Hasonló adatokat találhatunk az ország bármely hanglemezboltjában. Kísérel­jük meg mégis, itt, helyben kideríteni az okokat. Ehhez persze felmérés kellene, kér­dőív, értékelő csoport, s irá­nyítónak néhány tudós elme. Ilyen apparátus nélkül nehéz zöld ágra vergődni. A próbál­kozásnak tehát ki kell merül­nie néhány megfigyelés fel­sorakoztatásában. Ezek közül az első alighanem megcáfol­hatatlan. Ez pedig az, hogy a Hungária lemezeket éppúgy veszik az öregek, mint a fia­talok. A második megfigyelés, s ezzel is nehéz volna vitat­kozni, még érdekesebb. Esze­rint a vásárlók a legkülönbö­zőbb magyarázatokkal szol­gálnak, ha indítékaik felől ér­deklődik az ember. A fiatalok a pezsgő ritmust és az újdon­ságot (!) vették észre a Hun­gária muzsikájában. Az idő­sebbek pedig saját fiatalsá­gukkal találkoztak szembe — legalábbis képzeletben —, ami­kor meghallották ezeket a szá­mokat. Találkoztam egy nagy­mamával, akinek nem nagyon tetszettek a legsikerültebb tak­tusok sem, de dicsérte az együttes jólfésültségét. Egy másik viszont egyszerűen „be­törő pofáknak’’ nevezte a nosz­talgiahullám immár legneve­sebb zenészeit, s történeteket kezdett mesélni a régi „jam- pik”-ról. Mindenesetre tény, hogy a Hungária együttes tag­jainak fizimiskájáról legalább annyi szó esik, mint muzsiku- si adottságairól. Minthogy a zenéhez nem értek túlságosan, ez az utóbbi említett tény kel­tette fel az érdeklődésemet. A hol itt, hol ott feltett kér­déseimre kapott válaszokból a következőket hámoztam ki. A legutóbbi öltözködési és frizu­radivatok elől senki sincs el­zárva. A bölcsődés gyerek épp úgy járhat farmerban, mint a nagymama. Hosszú haja sem csak a városi tekergőnek le­het, hanem a tanyán lakó traktorosnak is. Szóval, ma a divat mindenkié. Nem kell ténylegesen csövesnek lenni a csöves „cucchoz”. Viszont ami­kor az a módi járta, melyet a Hungária most bemutat, nagy bátorság kellett ehhez a diva­tossághoz. A Rotschild Klára szabta divat akkor sem és az­óta sem tartozik ebbe a kate­góriába. A nosztalgiahullám tehát nemcsak a régi zenét üdvözli, hanem ezt a régi bá­torságot is. A fővárosban ta­lán nem, de itt vidéken min­denképpen. Hiszen itt az öt­venes években, a hatvanas évek elején még nagyon érvé­nyesültek az egykori paraszt­város megőrzött kötöttségei. Az új zenét már meg lehetett hallgatni, mert az nem látszott meg az emberen. Ám úgy fé- sülködni, olyan szabású ru­hát hordani, s pláne olyan napszemüveget, mint a Hun- gáriáék, csak az elvetemültek- nek, a hagyományőrző közös­ségből kitaszítottaknak volt szabad. Akiket a legtermésze­tesebb módon minden akkori ifjú irigyelt. (Titokban...) A vizsgálódást lehetne még ** folytatni. Ám talán már ennyiből is sejteni lehet, hogy a Karády-lemez sikeréhez ha­sonlóan a Hungáriáé sem csak zenei természetű. S jóval több van mögötte annál a puszta ténynél, hogy aki megöregszik, szívesen emlékezik a fiatalsá­gára. Tudományos vizsgálódás­ra méltó esemény a Hungária- siker. Különösképpen vidéken. Társadalmi változások szabá­lyai, vagy legalábbis tünetei olvashatók ki belőle. Farkas Péter 23-6 (8-3). A helyiek serdülők­ből alakított csapatának ez volt a bemutatkozó mérkőzése. Az elején meglepően jól helytáll­tak, de szünet után a nagyobb rutin kidomborodott. Góldo­bók: Lázár és Dobnik (2—2), Halász és Csikós (1-1). E sportág híreihez tartozik, hogy a Bács-Kiskun megyei TSH és a Ceglédi járási TFS közösen az ősz folyamán ser­dülő fiú kézilabda-bajnokságot rendez, melyen körösiek is in­dulnak. Tekevereségek NB III-as tekézőink a fővá­rosban, a többiek a megyei őszi nyitányon itthon, a teme­tőhegyi tekecsarnokban küz­döttek a csapatbajnoki pon­tokért. Az NB Ill-ban: Bp. Vegy- terv—Nk. Mészáros Tsz SK 6:2 (2345-2307). Nk. Farkas j. 413 (1), Kovács 405 (1), Bekő 383, Szabó B. 377, Kasza 371, Miku­lás 358. A kevés összfakülönb- ság ellenére biztosan nyertek a pályaválasztók. A megyei bajnokságban. KÖZGÉP (Cegléd) C—Volán­busz (Nk.) (2146-2117); a végén erősen feljöttek a körösiek; egyéni pontszerzők: Balogh (375), és Tóth F. (372). Gödöllői SC—Nk. Mészáros Tsz SK, B 5:3 (2129-1467); a helyiek csak négyen voltak, de így is meg­szorították listavezető ellen­felüket. Egyéni pontszerző: Ló- czy (382), Farkas Z. (365) és Petrovics (361). Mai sportműsor Atlétika Budapest: a BVSC országos felnőtt versenye. Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 15 óra: Nk. Kinizsi—Honvéd Mezőfi SE (Kecskemét); Kiskunfélegy­háza : Honvéd Kun Béla SE ifi —Nk. Kinizsi ifi barátságos mérkőzés. Teke Cegléd: KÖZGÉP C—Volán­busz (Nk.), megyei csapatbaj­noki mérkőzés. S. Z. Moziműsor Seriff az égből. Színes, olasz kalandfilm. Előadás 6 és 8 óra­kor. A stúdióteremben Púpos lovacska. Színes, szink­ronizált szovjet meserajzfilm, fél 4-kor. Éjjel-nappal énekelek. Szí­nes jugoszláv film, fél 6-kor és fél 8-kor. ISSN 0133—2703 (Nagykőrösi Hírlap) Fügelekvár I éligyiimölcs a kertekben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents