Pest Megyi Hírlap, 1981. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-16 / 217. szám
#ÍST agent * 1981. SZEPTEMBER 16., SZERDA Felvételi vizsgák A Uj követelmények Részletes tájékoztatást kapnak a középiskolai tanulók az egyetemi, a főiskolai felvételi vizsgák módosított rendjéről: a Művelődési Minisztérium az ország összes középiskolájába eljuttatta az új követelményeket ismertető tájékoztatót. A 11 oldalnyi füzetben indokolják, példákkal szemléltetik a tavasszal közzétett intézkedé- seket, s a tanév kezdetén újé ra a pedagógusok, a diákok figyelmébe ajánlják ezeket, hogy a pályázók idejében jelkészülhessenek a követelmények teljesítésére. A tájékoztatóban is aláhúzzák: egyetemi, főiskolai felvételi rendszerünk megfelelő ma is, alapvetően nem változott. A módosítások révén az általános műveltséget jobban kijejező tantárgycsoport egyenletes tanulására ösztönzik a diákokat, összehangolták a felvételi követelményeket a nevelés-oktatás új terveivel, és lehetővé tették, hogy a szakközépiskolai tanulók — a középiskolások több mint 50 százaléka — nagyabb esélyekkel pályázzanak a felsőoktatási intézményekbe. Általában két tantárgyból tesznek írásbeli és szóbeli vizsgát a diákok. A felvételi végeredményét a középiskolából hozott és a felvételi vizsgán szerzett pontok összege adja. fele-fele arányban. A középiskolából maximum 60 pontot hozhat a tanuló. A jövőben azonban az eddigieknél több tantárgy érdemjegyeit veszik számításba. A felvételi új követelményeit a tanulók zöménél 1983-ban vezetik be. A szakmunkásképzést folytató szakközépiskolákban és néhány szakközépiskolai szakon 1982-ben végzőknél részben már az új rendszert alkalmazzák. • • • • KOZMUVELODES GODON Segítség pénzzel, szervezéssel A szeleburdi család Kertes, virágos utca vezet a gödi állomástól a főútvonalig. Csinos házak állnak a telkek közepén, kisebbek és nagyobbak. Jól jellemzik ezek a nagyközség múltját és jelenét is. Egyikük valaha gazdag ember hétvégi nyaralója volt, a másik most családi ház, a harmadik parcellán álló kis épület meg azt jelzi. hogy ide csak a kertet járnak művelni. A kertkultúra virágzik is. Az indítékok Az csak természetes, hogy az ilyen településen kertbarát kör is működik, s elárusító asztaluk, melyről termékeiket értékesítik, ott áll a Józsej Attila Művelődési Ház bejárata mellett. Persze, nem az értékesítés a fő dolog egy ilyen szakkörben, hanem az ismeretszerzés, amelyet az ügyes népművelő úgy irányíthat, hogy indíték alapján a természettudományos világnézet kialakítását is célul tűzheti ki hosszabb távon. A keretek érdekelnének, a lehetőségek, amire ebben a Pest közeli, bonyolultan rétegződő nagyközségben építeni lehet — mondom Kovács Csabának a nagyközségi tanács előadójának, akihez a közművelődés ügye is tartozik, azzal a hosszú listával együtt, amit még az oktatáson és más, megjegyezni is elég, szakterületeken kívül felsorolt. Ügy, hogy ennyi ügyet komolyan áttekinteni, átfogóan irányítani bizonyára nem is lehet. Jobbnak is láttuk hát, hogy átmenjünk a művelődési házba, ahol közel másfél éve ismét új igazgató kezdte meg a működését. Előadó kollégája nemrég távozott, keresik az utódját. Maradt a gazdasági vezető, no meg a társadalmi vezetőség, amely az igazgatónő szerint negyedévenként ülésezik és nagyon sok segítséget kap a tagjaitól. Ritka dolog az ilyen elismerő nyilatkozat, mert a tapasztalataim szemozimSsgr SZEPTEMBER 17-TÖL 23-IG ABONY 17—18: A delfin napja 19—20: A félhold árnyékéban I—II. 21—22: Éjfélkor BUDAÖRS 17—20: Zugügyvéd zavarban* 21—22: Fogadó az örök világossághoz* CEGLÉD, Szabadság 17—20: Felfelé a lejtőn (du.) Rendőrök háborúja** (este) 21—23: Egy zseni, két haver, egy balek CEGLÉD, Kamara 17—23: A hét szeplő (du.) 17—20: Csak a szerelem (este) 21—23: Az utolsó valcer (este) DABAS 17—18: Nyári rét* 19—20: SOS Concorde 21—22: Talpalatnyi föld DUNAHARASZTI 17—18: Az Olsen-banda boldogul 19—20: Kojak Budapesten 21— 22: Uvegtörők** DUNAKESZI, Vörös Csillag 17—22: Majmok bolygója* 19—20: Végzetes aranyrögök (du.) DUNAKESZI. József Attila 17: A bosszú** 20: Osceola 21: A kis rendőr nagy napjai 23: Pantaleon és a hölgyvendégek*** ÉRD 17—18: 20, 22— 23: Nevem: Senki FÓT 17: Korkedvezmény 18: A bestia** 19—20: Bosszúvágy** 21—22: A repülés megszállottjai I—II. GÖDÖLLŐ 17—20: Valahol Európában (du.) Csatár a pácban* (este) 21—23: A csodatevő palatábla (du.) Detektív két tűz között* (este) GYAL 17—18: A vőlegény nyolckor érkezik 19—20: Languszta reggelire* 21—22 : 25 millió fontos váltságdíj MONOS 17—23: Kóma** 21—22: Bajtársak voltunk (du.) NAGYKAIA 17—20: A fekete kalóz 21—22: Auóversenyzök NAGYKÖRÖS, Arany János 17—20: Egy zseni, két haver, egy balek 21—23: Rendőrök háborúja** NAGYKŐRÖS, Stúdiómozi 17—20: A dzsungel könyve (du.) A Jó, a Rossz és a Csúf I—II.** (este) 21—23: Végzetes aranyrögök (du.) Szenzáció! (este) NAGYKOROS, Toldi 19: Ballagás* 23: Végzetes aranyrögök PILISVÖRÖSVÁft 17—18: örökség* 19—20: A királyi bizos szeretője** 20: Púpos lovacska (du.) 21—22: Meghívás egy gyilkos vacsorára* POMÁZ 17—20: Sivaagi show 19—20: Benzinkutasok az Aranypatkónál 21—22: Zsaru vagy csirkefogó? RÁCKEVE 17—18: Üvegörök** 19—20: Az Olsen-banda boldogul 21—22: Zugügyvéd zavarban* SZENTENDRE 17—20: Egymillió zöldhagymával (du.) Egy holland Jáva szigetén I—II. (este) 21—23: Csatár a pácban* SZENTENDRE, Autósmozi 17—23: ... és megint dühbe jövünk SZIGETSZENTMIKLÓS 17—18: Jobb félni, mint. • • 19—20: Liliomfi (du.) Uvegtörők** (este) 21—22: Az Olsen-banda boldogul TAPIÓSZELE 17—18: Autóversenyzők 19—20: Blöff 21—22: A delfin napja VÁC, Kultúr 17— 20: Zsaru vagy csirkefogó? 21—23: Árvácska (du.) A biztosan ölő sárkánylady** (este) VÁC. Madách Imre 18— 19: Csillagok háborúja I—II. VECSÉS 18—20 : 25 millió fontos váltságdíj 21—22: Gyöngyvirágtól lombhullásig (du.) Cserepek* (este) 23: Liliomfi * 14 éven aluliaknak nem ajánlott. •• Csak 16 éven felülieknek. »*• Csak 18 éven felülieknek. rint a hivatásos népművelők jórésze nem kedveli a társadalmi vezetőségeket. Bögyös Károlyné azonban tapasztalt ember, képzett népművelő, s előzőleg Simontornyán, a szak- szervezeti művelődési házban volt igazgatóhelyettes, ahol a gyakorlatban ismerhette meg o kollektív vezetés előnyeit. — Hogy tetszik a Duna-táj és a község? — kérdezem. — Nagyon. — hangzik a rövid válasz. — Hogy érzi itt magát? — Ez már nem ilyen egyértelmű. Ügy érzem, többet tudnék dolgozni, jobb eredményeket érhetnék el, ha a feltételek megvolnának. — Nézzen körül, milyen rideg ez az egész környezet. Bizonyára többen is jönnének ide, ha versenyezni tudnánk a szép és kényelmes lakásokkal, ha nem kellene olyan kínosan ügyelnünk az időbeosztásra. A 400 négyzetméter alapterület fele ugyanis használhatatlan, életveszélyesnek nyilvánították. Maradt a nagyterem, egy klubszoba, meg a könyvtár kölcsönzési övezete. Keret és tartalom — Node Cöd-felsőn is van egy klubjuk. — Van, de itt akkorák a távolságok, hogy külön program kell, a közönség nem jön át, s oda kellene állandóra a főállású előadó is. — Mit sikerült elérni az elmúlt idő alatt? — Van két gyermek bábcsoportunk, az egyik az óvodában, a másik itt a házban működik. Kerámiaszakkör itt, és az iskolában is tervezik. A felnőttek kertbarát körének 40—50 tagja lehet, létezik felnőtt és gyermek bélyeggyűjtő klub, s szintén gyemekeknek szerveződik újra és újra a balett-tanfolyam. Megszerveztük az ifjúsági kategóriába kerülők útjait egyengető nyolcadikosok klubját, az öttagú felnőtt népi zenekart, amelynek most átmenetileg a dunakeszi József Attila Művelődési Központ adott helyet a gyakorlásához. No és a 60 éve működő munkás-dalkör, melyben a tagok átlag életkora is 62 év ma már, s az utánpótlás gondjai bizony nyomasz- tóak. — És milyen a göd-felsői helyzet? — Ott sokkal kisebb az épület — mondja az igazgatónő. Otthont ad a zeneiskola kihelyezett tagozatának. Most szerveződik az ifjúsági klub, népszerűek az irodalmi előadói estek. Aztán egy fontos és napjainkban hiányzó formáról is szó esik. Tárgyalnak arról, hogy esetleg társasági tánctanfolyamot is indítanának, ahol illemtant, viselkedést is tanítanának. — Vajon mennyi felnőttet, s mennyi gyereket vonz rendszeresen a két művelődési intézmény? — Fele-fele arányban öthatszázat — mondja az igazgatónő, de Kovács Csaba ezt megkontrázza. Szerinte lehet mondani a kerek ezret is. Ehhez még tegyük hozzá a könyvtár adatait. Az idén 700 olvasó iratkozott be. A három külön egységből kialakult nagyközség lakossága több, mint 14 ezer, közülük majdnem 7 ezren járnak Budapestre dolgozni. Ezért akad, aki meg is kérdőjelezi: kell-e és lehet-e ilyen körülmények között önálló kulturális életet tervezni? Hiszen Budapest változatosabb lehetőségeket kínál. Erre a beszélgetőpartnerek mindegyike igennel válaszolt, de szerintük a lakosság igényli a helybélit is. Persze, jobb feltételek között jobbak lennének az arányok is. Mindenesetre a főváros előnyeire alapozva azt is tervezik, hogy rendszeresen beszerzik, helyben kínálják a pesti színházjegyeket. Egy kísérlet után A lehetőségeket elszalasztani valóban vétek lenne. S az igények formálását a jelenlegi adottságok is indokolják. Ezekből a gondokból már évekkel ezelőtt is kerestek kiutat a ház akkori vezetői, s a Népművelési Intézettel szövetkezve, központi céltámogatást szerezve kísérleti jelleggel létrehozták a konténerklubot. Ennek a lényege az volt, hogy hobbyk és érdeklődési körök szerint tárolt eszközök, s mozgatható szekrények segítségével próbálták jobban kihasználni az egyetlen nagytermet. Volt szabásvarrás, játék és kézműves, kerámiakészítő, információs, meg lakástervezési és lakberendezési . konténer, vagyis afféle önkiszolgáló művelődési ház kialakulását szerették volna a kísérletezők elérni. Másfél éve, hogy írtunk erről, s akkor még nem összegezték a tapasztalatokat. — Azóta sem — mondja Bögyös Károlyné. Sem az intézet, sem más szakmai központ nem foglalkozik ezzel, s úgy nem is vált be, ahogy tervezték. Az eszközök használatához, s mindenféle társasélet megteremtéséhez kell a népművelő. — Mi lesz hát a megoldás, a jövő? Erre a kérdésre már optimistább választ kapunk. Igaz — mondják, még csak a tervezésnél tartanak, de pár éven belül felújítják az épületet. Kluboknak, szakköröknek építik be a padlásteret, s így kedvezőbb feltételek lesznek Göd kulturális arculatának formálásához. A tervek mellett még nincs költségvetés, de várható a társadalmi összefogásból származó fedezet. Ezt már csak azért is gondolom, mert az évi működési költségekhez is szép számmal járulnak hozzá a helyi gazdasági egységek, s az igazgatónő mondja: — Ez jelentős biztonság- érzetet jelent a munkában. Mostmár viszont az kellene, hogy ne csak pénzt, hanem szervezői segítséget is adjanak, többet mint eddig. A vezetők jöjjenek, s hívják magukkal a programokra, a klubokba munkatársaikat. Kovács T. István Gyermekfilmet forgat Bálint Agnes regényéből Palásthy György rendező. A főszerepet Ernyei Béla, Drahota Andrea játssza. Az operatőr Kardos István. A képen: Ernyei Béla és Abel Anita. SZEPTEMBER 27.-OKTOBER 4. Képzőművészeti világhét Szeptember 27. és október 4. között hetedik alkalommal rendezik meg hazánkban a képzőművészeti világhét eseménysorozatát. Az idei világhét mottójaként a „Világunk, tükre, a művészet” jelmondatot választották, s a rendezvénysorozat egyik fő eseményeként ezzel a címmel el- J méleti konferenciát rendeznek. Szeptember 27-én háromnapos tanácskozás kezdődik, s ezen építészek, szociológusok, művészek a közművelődés és településfejlesztés kapcsolatát vitatják meg a szentendrei művelődési otthonban. A világhét eseményeinek másik központja Kaposvár. Szeptember 27-én a somogyi képtárban nyitják meg a IV. Dunántúli Tárlatot. Megelőzőleg a rendezők felhívtak mintegy kétszáz, a Dunántúlon élő művészt, hogy pályázzanak alkotásaikkal. Csaknem másfél százan mintegy 350 művel jelentkeztek, s a zsűri végül 90 alkotó 163 alkotását tartotta kiállításra méltónak. A megnyitáskor első ízben adják át a dunántúli művészetért emlékplakettet, Borsos Miklós alkotását. A kaposvári tárlathoz kapcsolódva dokumentációs kiállításon mutatják be a dunántúli művésztelepek életét, tevékenységét, így a dunaújvárosi vasszobrász, a nagyatádi fafaragó, a siklósi keramikus, a villányi kőfaragó és a zalaegerszegi belsőépítészeti, környezetalakító telepek munkáját. Ezzel egyidőben tanácskozást rendeznek a művésztelepek munkájáról, lehetőségeiről, jövőjéről. Ugyancsak Somogy megye székhelyén, a Rákóczi tér 2. számú házban állandó kiállítás nyílik Ber- náth Aurélnak a városiban őrzött alkotásaiból, illetve a mester ajándékaként Kaposvárra került művekből. Budapesten október 3-án a Munkásmozgalmi Múzeumiban kiállítást rendeznek Olcsai Kiss Zoltán szobrászművész alkotásaiból. MEGNYÍLT Patikamúzeum Patikamúzeum nyílt kedden Budapesten, az Ernyey József gyógyszerésztörténeti könyvtár épületében. A múzeumban a XIX. század második felének jellegzetes magyar patikájával ismerkedhetnek meg a látogatók. A fogadóteret, valamint az irodát nemes vonalvezetésű bútorokkal rendezték be, amelyeket iparművészeti értékük miatt védetté nyilvánítottak, a gyógyszereket tölgyfából készült, míves kivitelű állványokon tárolják. RÁDIÓFIGYELŐ FEKETÉN-FEHÉREN. Harminc-egynéhány évemmel, ha jól emlékszem, a harmadik népesedési vitának nézek elébe. Ahogyan a demográfiai hullámhegyek és völgyek követik egymást, úgy reagál a társadalom figyelme is e fontos kérdésre. Hányán is leszünk az ezredfordulón? — kérdezte a Boros János szerkesztette rádió-folyóiratában Incze Zsuzsa riportjának, ha úgy tetszik kerekasztal-beszélgetésének címe hétfőn este. A lehangoló válasz: kevesebben, mint ma. Dr. Hutás Imre egészségügyi miniszterhelyettes, Kiinger András demográfus és dr. Cseh-Szombathy László szociológus azokra a társadalom- lélektani feszültségekre irányította a figyelmet, amelyek elveszik a kedvét a mai felnőtt lakosságnak a több gyerektől. A népesség csökkenése európai ' jelenség. El lehetne intézni a kérdést azzal, hogy ez a folyamat minden bizonynyal a fejlődéssel együttjáró, törvényszerű jelenség. Magyarázható a válások magas számával, a kevesebb megkötött házassággal. S mindenekelőtt azzal, hogy a gyermeknevelés anyagi terheit egyetlen állam, így a mienk sem képes magára vállalni. Legfeljebb valamelyest könnyítheti azokat. Csakhogy a felmérések szerint, ha kettőnél több gyereket nem is, de annál kevesebbet szinte egyetlen ifjú házaspár sem tervez. Éppen az első gyerek után, amikor alacsony a kezdőfizetés, nem jár a családi pótlék, vagy magasabb gyermekgondozási segély sem segíti a családokat, akkor mondanak le a másodikról, Jórészt mégsem a közvetlen anyagi juttatások hiánya ijeszti el a házaspárokat a nagyobb családtól. Sokkal inkább — vallotta a szociológus — a szociális infrastruktúra szegényessége: A kevés óvoda, iskola, a lakáshiány. De nemcsak a kevés gyerek, hanem — s ez már sajátosan magyar probléma — a hol megugró, hol lecsökkenő születésszám is feloldandó feszültségek forrása. Gondoljunk csak arra. hogy az ötvenes évek közepén született fiatal embernek 40—50 százalékkal volt, lesz kisebb esélye bekerülni valamelyik egyetemre, mint öt-hat évvel későbbi társainak. A demográfiai hullámhegyek és hullámvölgyek egy emberöltőn keresztül kísérik e korosztályokat. Hiszen nemcsak egyszerre kerültek óvodába, iskolába, mérkőznek az érvényesülésért, hanem egyszerre öregednek meg, mennek nyugdíjba, joggal igényit tartva a társadalmi gondoskodásra. De tényleg olyan népes lesz akkor is ez az egyszerre született nemzedék? Az adatok ugyanis nemcsak az átlagos életkor rohamos emelkedéséről, hanem arról is beszámolnak, hogy az utóbbi esztendőkben egyre többen halnak meg fiatalabb korban is. Figyelemre méltó, elgondolkoztató beszélgetés volt. Biztos, hogy folytatása követkeFALURADIO. E műsor gazdáira még a rosszmájúak sem foghatják, hogy restek az országot járni. Egypercnyi műsorért, ha az valóban érdekes témát ígér, az ország legtávolabbi csücskébe is elautóznak. Ha mégis több riport szól Pest megyéről, mint az ország más területeiről, akkor ennek az az oka, hogy itt több a közfigyelemre érdemes újdonság. Kedden reggel az értékelemzés hasznáról, eredményeiről számolt be Kovács Béla, az Óbuda Tsz közgazdásza Székely Iván mikrofonja előtt. A költségek szisztematikus vizsgálatának eredményeként ma már nemcsak azt tudják, hogy pontosan mennyibe kerül egy liter tej, egy tonna siló előállítása, hanem azt is, hogyan lehet az istállók rekonstrukciója során egy-egy férőhely költségét akár a felére csökkenteni. Cs. A. 4
