Pest Megyi Hírlap, 1981. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-15 / 216. szám

1981. SZEPTEMBER 15., KEDD 3 Tudománypolitikai szeminárium Á nevelés szolgálatában KGST-kapmhtok jsíens (l) Miért előnyös az együttműködés? Tanácskozás a tanyákról Hazánk muzeológusainak és néprajzosainak «szakmai kon­ferenciáját a2 idén Szegeden rendezik meg. Hétfőn a Móra Ferenc Múzeum dísztermében mintegy 70-en gyűltek össze, hogy a háromnapos program keretében vizsgálják a ma­gyarországi tanyák történetét, néprajzát, a tanyákkal kap­csolatos szociológiai és agrár­történeti kutatások eredmé­nyeit, valamint a múzeumi be­mutatásának elvi és gyakorlati kérdéseit. A konferencia nyitóelőadá­sát „A tanyakérdés napjaink­ban” címmel Romány Pál, az MSZMP Bács-Kiskun megyei bizottságának első titkára tar­totta. Ezután Für Lajos, a Mezőgazdasági Múzeum tudo­mányos titkára a tanyai bel­terjes gazdálkodás kérdéseiről számolt be. Amikor július elsején el­dördült a startpisztoly, a me­gye gépipari üzemei nemigen tülekedtek a rajtnál: mint is­meretes, az ötnapos munka­hét bevezetésével kapcsolatban a legtöbben inkább várakozó álláspontra helyezkedtek: Mondhatjuk úgy is: megvár­ták, hogyan futnak a többiek. A Magyar Gördülőcsapágy Művek diósdi gyára a szabályt erősítő kivételt testesítette meg ebben az ügyben. Igaz, hogy nem július elsejével, hanem egy hónappal később, de be­vezették a minden szombat szabad szombat munkarendet, s hogy rögtön a dolgok köze­pébe vágjunk, az első értéke­lések szerint sikerrel. — Amikor megjelent az ötnapos munkahét bevezetésé­ről szóló rendelet, az első vé­lemények szerint nálunk Is azt javasolták, ahogy lehet, húzzuk el a kezdés időpont­ját — mondja Józsa Ödön, a gyár gazdasági vezetője. — Elsősorban az látszott indo­kolni ennek az álláspontnak a helyességét, hogy a karban­tartás, a szerszámgyártás, a kiszolgáló rendszer nem tudja májd biztosítani az öt napra összesűrített, felgyorsult üte­mű termelés feltételeit. Vé­gül aztán, ahogy sorra vettük a pro- és kontra érveket, mégis az kerekedett felül, hogy vágjunk bele — mégpe­dig minél előbb! Ha lehet, most — Mi szólt az augusztus el­sejei bevezetés mellett? — Egyrészt a munkások hangulata, akik úgy vélték, ha már megvan a lehetőség a többlet szabad időre, akkor annak elsősorban nyáron van jelentősége. Másrészt pedig az a tény, hogy a bevezetéssel 9—10 százalékkal növelni kel­lett a termelékenységet ahhoz, hogy a gyár hozni tudja az éves tervet. — Azért vezették be, hogy egy nagy feladat elé kerülje­nek ...? — Igen, mivel a jövő év elején ismét célba kell venni egy hat-hét százalékos terme­lékenységnövelést, s ha a ket­tőt egyszerre kellene megol­dani, az mór sokkal nehezebb lenne, mint így, két lépcsőben. — Nos, azóta több mint egy hónap telt el, ami ugyan rövid idő, de az első tapaszta­latok már nyilván láthatók? — Bár tényleg korai lenne még inni a medve bőrére, de úgy tűnik, intézkedéseink be­váltak. Ezek műszaki-szerve- zési-gazdasági lépések voltak, s hogy mi mindent kellett ál­taluk megoldani, azt jól jel­lemzi, hogy az ötnapos mun­kahét következtében fizikai területen 45 ezer munkaóra esett ki — vagyis ennyivel ke­vesebb idő alatt kell ugyan­annyit termelni. Csak egy példa a szervezés területéről: a műhelyekben bevezettük a meleg gépváltást. Köztudott, s általános gyakor­lat az iparban, hogy a műszak, vége előtt már jó negyedórá­val az emberek leállítják gé­peiket, s indulnak zuhanyozni, öltözni. Váltótársukkal több­nyire pont a műszak végén, a Közoktatásunk nem tudta maradéktalanul végrehajtani mindazokat a párt- és állami határosatokat, amelyek az ok­tatásnevelés fejlesztését tűzték ki célul. Éppen ezért rendkí­vül fontos az oktatáspolitiká­val kapcsolatos elképzelések széles körű társadalmi vitája — ezt az álláspontot kristá­lyosította ki a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának Erdei Ferenc tudománypoliti­kai klubja most befejeződött IV. szemináriumán. Az évente megrendezett ta­nácskozásnak ezúttal Sátor­aljaújhely adott otthont. Márta Ferenc akadémikusnak, a klub elnökének vezetésével megtartott vitában kialakult álláspontról Berták Loránd, a klub titkára a következőket mondotta el: kapuban találkoznak, aki ugye csak ezután megy öltözni, s újabb negyedóra elteltével in­dítja be a gépet. Így volt ez nálunk is — amíg az ötnapos munkahétre való átállással be nem vezettük a meleg gépvál­tást. Ez annyit jelent, hogy a délelőttös a gépnél, mégpedig a forgó-dolgozó gépnél várja meg váltótársát, aki a műszak kezdésekor már átöltözve ér­kezik a műhelybe. Nincs gépi állásidő, elmarad az újbóli be­állítás, s ezzel az egyetlen in­tézkedéssel 8—9 ezer munka­órát tudtunk pótolni. — Sok a bejáró dolgozójuk, akiket buszok hoznak-visznek. Nyilván módosítani kellett a menetrendeken is? — Igen. Azelőtt csak 6—8 perccel - műszakkezdés előtt értek ide a buszok, ma már 20—25 perccel korábban itt vannak. Megfogott órák — S mit tudtak módosítani a karbantartási rendszeren? — Nézzük először itt is azt, hogyan nézett ki a korábbi gyakorlat. Ha valakinek mond­juk egy órával műszakváltás előtt elromlott a gépe, s szólt a karbantartóknak, könnyen kaphatta azt a választ: most szólsz komám, hát már mind­járt megyünk haza. A javítás­hoz tehát csak a következő műszak kezdett hozzá, s így hosszú ideig állt a gép. Az új rendszerben még a percekkel a műszak vége előtt bejelen­tett hibát is fel kell venni, s ha a helyzet úgy kívánja, ne­ki is kell állni a javításnak. Ezzel is jó néhány órát „meg­fogtunk”. Persze tisztában va­gyunk azzal, hogy az intézke­dések önmagukban még nem sokat érnek, ha nem párosul­nának az ösztönzési rendszer módosításával, ami annyit tesz, hogy a veszteségidők csökkentésében közvetlenül, anyagilag Is érdekeltté tettük a dolgozókat. — Ok egyébként hogyan fo­gadták az áttérést és az ezzel járó lépéseket? — Nyugodtan merem mon­dani, hogy szinte kivétel nél­kül mindenki kedvezően fo­gadta. Meggyőződésem, hogy ennek egyik alapja, ha nem éppen a legfontosabb tényező­je volt a széles körű előkészí­tés. Nem elég ugyanis csak megmondani az embereknek, ezentúl lesz évente 26 plusz szabadnap, hanem azt is meg kell velük tárgyalni, mi a teendő ennek érdekében. Lehet módosítani — Az ötnapos munkahét egyes területeken változást ho­zott a munkarendben is, ami sokak számára nyilván gondo­kat is jelent — nem is beszél­ve a törtnapi hiányzások gya­kori okozóiról, vagyis ha jön a szerelő, hozzák a szenet. Ezen hogyan változtattak? — A gyár életében teljesen új vonásként bevezettük az időbankot. Ez arra jó, hogy ha valakinek ügyintézés, iskolai­óvodai elhelyezés, családi vagy más ok miatt időre van szük­— Különösen időszerűvé tet­te a vitát, hogy a további fej­lődést szolgáló terveket a kö­zeljövőben vitatják meg a fel­sőbb párt- és állami fórumok. Ezt elsősorban az indokolja, hogy az utóbbi esztendők nagy anyagi-szellemi befektetései nem térültek meg kellőképpen az ifjúság képzésében, A klub tagjai egyértelműen foglaltak állást abban: hu­mán, mindenekelőtt történel­mi műveltségünk értékeit az eddiginél hathatósabban kell szocialista oktatásunk, nevelé­sünk szolgálatába állítani. A természettudományos tár­gyak oktatásában is nagyobb szerepet kell kapniuk a ma­gyar tudományos iskola, tudó­sok munkásságának, messze- ható eredményeik bemutatá­sának. sége, ezt megkaphatja — még­pedig azzal a feltétellel, hogy a kivett időt nyilvántartjuk, s azt olyankor, amikor a válla­lati érdek úgy kívánja, le kell dolgozni. A szereidében lehet ez egy nagyobb darabszámból fakadó többletmunka, a pénz­ügyi-adminisztratív területen a zárások elkészítése, vagy ha­sonló munkacsúcs. Az idő­bankba előre is lehet „beten­ni” — vagyis korábban le­dolgozni a kért időt, s utána igénybe venni. A lényeg: 6— 8 hetenként „kasszát” csiná­lunk, s a törvényes munka­időnek meg kell lennie — s természetesen az időbank nem lehet a késések leplezésének eszköze. — A bevezetés egyik alap- feltétele volt, hogy nem csök­kenhet a dolgozók jövedelme. Ezt is sikerült biztosítani? — Igen. Állíthatom, hogy az ötnapos munkahétre való át­állás miatt augusztusban sen­kinek nem csökkent a jövedel­me. Persze lehet, hogy ezek után lesz olyan ember, aki megkeres, s bebizonyítja, hogy az övé csökkent, de az a vé­leményem, hogy ez nem írha­tó az ötnapos rend rovására, hanem inkább más oka van. Egyébként most kezdtük meg az áttéréssel kapcsolatos va­lamennyi intézkedés felülvizs­gálatát, melynek során téte­lesen szemügyre veszünk min­den lépést, meghozta-e a kí­vánt eredményt. A munka kö­rülbelül két hétig tart majd, s ahol úgy látjuk, az ered­mény nem kielégítő, lesz még lehetőségünk módosítani. Weyer Béla Korunkban a külgazdasági kapcsolatok bővítése, elmélyí­tése a nemzeti erőforrások nö­velésének, a gazdaság fejlesz­tésének fontos eszköze. Ter­mészetes, hogy hazánk számá­ra a szocialista nemzetközi munkamegosztás kínálja a legnagyobb lehetőségeket. Ho­gyan élünk ezekkel a lehető­ségekkel? Munkamegosztás Ami a múltat illeti, vála­szunk egyértelmű. A KGST- országokkal, és mindenekelőtt a Szovjetunióval kialakított gazdasági, műszaki-tudomá­nyos együttműködés döntő je­lentőségű volt a aszocialista magyar gazdaság fejlesztésé­ben, elért 'eredményeiben. A nemzeti adottságok jobb hasz­nosítását, saját erőink meg- hatványozódását tették lehe­tővé a szocialista nemzetközi munkamegosztás előnyei. A KGST-országok energia- és a nyersanyagszállításai, bizton­ságos felvevő piacai megala­pozták a magyar gazdaság fejlesztését. Visszatekintve a megtett út­ra, nyilvánvaló, hogy az elő­nyös KGST-kapcsolatoknak, ha nem is közvetlenül, de vol­tak bizonyos hátrányai. A len­dületes fejlődés, a nagyfokú biztonság kényelmessé tett bennünket, tompította a vál­tozások iránti érzékenységün­ket. A sikeres fejlődés köze­pette nem fordítottunk kellő gondot a hatékonyság alaku­lására. Nem fejlődött megfele­lően a magyar gazdaság alkal­mazkodási készsége, jóllehet Az állatállofnány összetétele továbbra is megnyugtatóan alakul, nagysága általában a tervezettnek megfelelő volt az elmúlt időszakban — ezt bizo­nyítják a nyári állatszámlálás adatai, amelyek szerint fo­lyamatos az állatok átvétele, felvásárlása, és ugyanúgy zök­kenőmentes a kiürült férőhe­lyek feltöltése is a fiatalabb „korosztállyal”. Néhány terü­leten az állomány mérsékelt bővülésének jelei mutatkoz­nak. A szarvasmarha-állomány mindent egybevetve 33 ezer­rel nagyobb, mint az elmúlt év azonos időszakában, június végén volt. Mindenekelőtt a hizlalásra fogott marhák szá­ma alakult kedvezően, össze­függésben a kedvező piaci ér­tékesítési lehetőségekkel. erre -a jelenlegi rendkívüli gyors világgazdasági változá­sok sodrában nagy szükség lenne. Hogyan értékeljük tehát a magyar gazdaság legutóbbi negyedszázadban kialakult szerkezetét? Gazdaságunk szerkezete kétségtelenül egysí­kú, a hazai szükségletek kielé­gítésére és a szocialista ex­port növelésére alkalmas, de nem képes nagyobb arányú és hatékony tőkés exportra. Köztudott, hogy az ipar ter­mékei a világpiacon többnyi­re nem versenyképesek. Egye­sek ezért — utólag — a szo­cialista iparosítás létjogosult­ságát és elért eredményeit vonják kétségbe. Holott a szo­cialista iparosítás nélkül je­lenleg nemcsak az ország gazdasági fejlettsége, hanem a lakosság életszínvonala is lé­nyegesen alacsonyabb szinten állna. Hosszú távon A közelmúlt, a jelen és a jövő korszakos változásai a megtett utat reflektorfénybe helyezik, mégis nyugodt lelki- ismerettels vállalhatjuk — a hibákkal együtt — a magyar gazdaság fejlesztésében elért eredményeket. Csak a szocia­lista út, a Szovjetunióval, a KGST-országokkal való sok­oldalú együttműködés révén juthatott el iparunk, mezőgaz­daságunk a jelenlegi — meg­becsülésre méltó — színvona­lára. A szocialista nemzetközi munkamegosztás fejlesztése a jelenlegi helyzetbén különö­A tehénállomány most már hosszú idő óta nagyjából vál­tozatlan. A nagyüzemek bőví­tik az állományt, miközben a kistermelők némileg mérsék­lik a tehenek számát. \ hely­zet azonban némileg módosul majd az elkövetkező időszak­ban: az állami gazdaságok és a tsz-ek ugyanis vemhes üszőket adnak át a kisterme­lőknek, ezt az akciót szívesen fogadták a háztáji gazdák, és mind nagyobb számú állatot kötnek be ismét, előnyös át­vételi szerződések alapján. Az akcióba az állatforgalmi és húsipari vállalatok is bekap­csolódtak. Július 30-án az ország ser­tésállománya meghaladta a 8,5 milliót, az állami gazdaságok s kombinátok állománya nem változott számottevő mérték­ben, a közös gazdaságok azonban minden eddiginél több sertéssel rendelkeztek az év közepén. A háztájiban tartott sertések száma elenyé­sző mértékben kisebb a tava­lyinál. Nagy-Britannia és Magyar- ország egymás közötti külke­reskedelmi forgalma — a szak­emberek egybehangzó meg­állapítása szerint — jóval alat­ta marad a lehetőségeknek. Bár mindkét fél többször is megerősítette érdekeltségét az üzletek számának gyarapítá­sában. a várt növekedés rend­szerint elmaradt, ami részben annak tudható be, hogy a két ország üzletemberei nem is­merik elég jól az együttmű­ködés kínálkozó lehetőségeit. A jobb informáltság érde­kében tartott az idén nyáron magyar műszaki hetet Lon­donban és Manchesterben a magyar Külkereskedelmi Ka­mara. s ugyancsak ezt a célt szolgálja a tegnap délután Budapesten, a Technika - Há­zában megnyitott brit műsza­ki hét. A megnyitás alkalmából tar­tott sajtótájékoztatóján Lord Limerick, a -Brit Külkereske­delmi Tanács elnöke kifejezte azt a reményét, hogy a mű­sen nagy előnyök forrása. Fel­értékelődött a hosszú távú biztonság szerepe mind a nyersanyag- és energiaellátás­ban, mind a késztermékek piaci értékesítésében. Az utób­bi évek kiszámíthatatlan tőkés piaci viszonyai közepette a hosszú távú államközi megál­lapodások bizonyos fokú vé­dettséget nyújtottak. Jól em­lékszünk *még az olajválság időszakára, amikor a hagyo­mányos és megbízható tőkés kooperációs és árukapcsolatok egyik napról a másikra meg­szűntek. Az energia- és nyers­anyaghiány réme hazánkat jelenleg kevésbé fenyegeti mint sok nálunk fejlettebb or­szágot, késztermékeink elhe­lyezése is hosszabb távon biz­tosított a KGST-országok pia­cain. A KGST-orsragok árufor­galmában az alkalmazott ár­képzési elv és gyakorlat csil­lapítja a. lökésszerű drágulá­sok, költségnövekedések érvé­nyesülését, kiszűri a tőkés piacokon rövid távon ható konjunkturális és spekulációs árhullámzásokat. Jellemző például, hogy a KGST-orszá­gok közötti forgalomban az olaj jelenlegi tonnánkénti ára 93 rubel, a tőkés világpiaci ára pedig mintegy 200 dollár. Cserearányok A jelenlegi árképzési rend­szer lehetővé teszi, hogy a tő­kés világpiaci árak ugrássze­rű emelkedése, s a csere­arányromlásból adódó veszte­ségek ne egyszerre zúduljanak a szocialista gazdaságokra, ha­nem lassan, fokozatosan érvé­nyesüljenek. De a cserearány­romlást, az ebből származó árveszteségeket azért így sem tudjuk elkerülni. Miközben a tőkés világpiaci olajárak nö­vekedése az idén átmenetileg megállt, sőt időlegesen még csökkent is, a KGST-olaj- árak évről évre tovább növe­kednek, mindaddig, amíg nem érik el a jelenlegi tőkéspiaci árszintet. Következésképpen a nemzetközi cserearányromlás­ból származó hazai árveszte­ségek egyre növekvő hányada származik a KGST-országok­kal folytatott áruforgalomból, így számolhatunk azzal, hogy a magyar gazdaság külső egyensúlyi gondjai — legaláb- is részben — már a közeljö­vőben a rubel elszámolású áruforgalomban jelentkeznék. A VI. ötéves terv például a KGST-országokkal lebonyolí­tott áruforgalomban az import 12 százalékos, az export 32 százalékos növekedését írja elő. Az import és a export nö­vekedése közötti jelentős kü­lönbség ellenére a képződő ár­veszteségeknek csupán egy részét egyenlítjük ki áruszál­lításokkal, a másik része — hitelekkel még nem teljesen fedezett módon — az ország adósságállományát növeli. Kovács József szaki hét rendezvénysorozata jól szolgálja majd a két or­szág kereskedelmének gyara­pítását, s mint mondotta, az a 32 előadás, melyet felvettek a műszaki hét programjába, legalább ennyi területen jel­zi az együttműködés lehető­ségét. A sajtótájékoztatón — me­lyen ott volt B. G. Cartledge, Nagy-Britannia magyarorszá­gi nagykövete is — bemutat­koztak a hét folyamán elő­adást tartó szakemberek is. Az MTESZ Kossuth téri székhá­zában ma, holnap és holnap­után sorra kerülő előadások választéka az energiatakaré­kosságtól a szénelgázosításig, a modern adatfeldolgozás le­hetőségeitől a jövő irodájának felszereléséig terjed, s olyan világcégek _ képviseltetik ma­gukat, mint a Rank-Xerox, az International Computers Ltd., az Imperial Chemical Indust­ries, vagy a Shell Internatio­nal. W. B. Nyáron fiit, télen fit Kevesen tudják, hogy a T exelcktro hűtőtáskái nemcsak nyáron, de télen is használhat óak. Ha a jégakut megmele­gítik, a táska kiválóan tartja a meleget, nem hűl ki benne az étel. Az univerzális táská ból 50—60 ezer darabot gyár­tanak évente. Az ötnapos premierje után Időbankot alapítottak Diósdon Eredmények óz állattenyésztésben Előnyösebb szerződések Beit műszaki hét A jobb informáltságért

Next

/
Thumbnails
Contents