Pest Megyi Hírlap, 1981. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-13 / 215. szám

1981. SZEPTEMBER 13., VASÁRNAP A Csepel Autógyár hirdetésének hátiere Mi lesz az alkatrészekkel ? FOKA-flottában A Folyamszabályozó és Ka­vicskotró Vállalathoz megér­kezett egy új típusú űszc-kot- ró hajó. Berendezéseivel a víz alóli kavicsterxnelés és az| uszályba rakás mellett osztályozza is a nyersanyagot. A próba­termelés után Pilismarót térségében kezdte meg munkáját. A téglaipar tervezi Falak vázkerámiából Korszerűbb termékek gyár­tásával segíti a VI. ötéves terv lakóház-építkezéseit a tégla­ipar. E törekvés jegyében mintegy 70—80 százalékos arányban a nagy üregtérfoga­tú, könnyen szállítható és fa­lazható téglatípusokkal, úgy­nevezett vázkerámiával váltja fel a tömör téglát. Mint Bodó Imre, a Tégla- és Cserépipari Tröszt műszaki vezérigazgató­helyettese elmondotta, az utób­bi öt év beruházásai, az ezzel együtt járó technológiai előre­lépés megteremtette az alapját a tervezett korszerűsítésnek. Főként a nagy térfogatú, lyu­kacsos és könnyű, Poroton tí­pusú, valamint hungarocell hő- szigeteléses, Thermoton típusú téglák, valamint az Uniform elnevezésű téglatípus tömeges előállítását tervezik. A fö­démszerkezetek közül az olasz licenc alapján készülő Fért gerendákat részesítik előny­ben. Hetek óta rendszeresen meg­jelenik az újságokban — s közöttük is elsősorban a gaz­dasági vezetőkhöz eljutó Fi­gyelőben, Heti Világgazdaság­ban, Műszaki Életben —, a Csepel Autógyár hirdetése. A szöveg tanúsága szerint a Csepel Autó felhívja a polgá­ri üzemeltetők figyelmét, hogy a régi gyártmányú járművek­be, illetve stabil motorokba épített Csepel főegységek és alkatrészeik gyártását 1983. december 31-től megszünteti. Kéri a felhasználókat, hogy a végleges üzemben tartáshoz szükséges pótalkatrészeket legkésőbb ez év végéig ren­deljék meg, mivel — mint ahogy erre a hirdetés befeje­ző mondata figyelmeztet — a határidő után érkező rende­léseket a gyár csak feltétele­sen tudja teljesíteni. Megszűnt a gyártás Hasonló szövegű hirdetések­kel meglehetősen ritkán talál­kozunk, s ezért megkerestük a Csepel Autógyár illetékesét, miért tették közzé felhívásu­kat? Ezt megelőzően azonban el kell mondani, hogy a jel­zett típusokat az autógyár ma Felbomlóban a régi... Modern szertartásmesterek § Születés — párválasztás | —, halál. Három olyan ál- = lomása az életnek, amely 1 meghatározó. Természetes § tehát, hogy ősidők óta e | stációk köré szertartást te- = r cm tett az ember, bár tör­li májában és szokásaiban S változót. Közös emberi sors Sok átalakulástól terhes; új arculatú korunkban is válto­zatlanul e három állomás az emberi sorsok közös alappil­lére. Jelen pillanatban a kísé­rő szertartások évszázados ha­gyományai felbomlóiban van­nak, de a mai formák csak lassan, bizonytalanul körvona­lazódnak. Valami azonban megteremtődik. A társadalmi ünnepeket rendező irodák az új szertartások, új szertartás­mesterei. Népszerűségük ter­mészetesen változó, sok he­lyen még nem versenytársai a régi hagyományoknak. Nagykáta, nagyközség, já­rási székhely. Itt mindössze három éve működik a TŰRI (Társadalmi Ünnepeket Ren­dező Iroda). Ez az idő sok is kevés is. Arra mindenesetre elég, hogy némi távlatból összegezzük eddigi tevékeny­ségüket. — Valóságos igény, vagy Inkább csak az igény felkel­tése, a jövő elé menés kész­tette a község vezetőit az iroda létrehozására? — Ez is, az is! — Dr. Bozó István, a tanács vb-titkára és dr. Samu János, a járási hi­vatal elnöke szinte egyszerre szólaltak meg. — Ha nagyon reálisak aka­runk lenni, akkor inkább az utóbbi — tette hozzá Samu János. — Hadd mondjam el egy személyes élményemet. Nemrégiben társadalmi teme­tésen vettem részt az egyik szomszédos községben. Mond­hatom tragikomikus volt A jobb sorsra — mindenesetre más feladatra! —, érdemes búcsúztató, lélek nélkül ha­darta végig a szöveget. A kül­ső pompa két ízléstelen álló gyertyatartó, a gyászzene re­csegő lemez volt. És akkor a szertartás közepén néhány öregasszony hirtelen elkez­dett hangosan imádkozni, majd szenténekeket énekel­ni... Nos, azért meséltem el ezt, mert éppen ilyen és a ha­sonló esetek elkerülésére szükségesek az irodák. Addig ugyanis, amíg nem rendelke­zünk jó szónoki képességű le­bonyolítókkal, bizonyos tech­nikai és tárgyi eszközökkel, amelyekkel a szertartás sú­lyát, pompáját (végül is az emberek elsősorban ezt kíván­ják) megadjuk, addig nem ri­valizálhatunk az orgonával, a templomok artisztikumával, a kellékek; füstölők, csöngety- tyűk, stb., ünnepi hangulatá­val. — A nagykátai irodának si­került három év alatt ilyen feltételeket teremtenie? — Ügy kilencven százalék­ban. Van önálló helyiségük, két főállásban és egy fél ál­lásban dolgozó lelkes, ügyes ember. Mind szakmai tanfo­lyamot végeztek, egyikük te­hetségesen szaval es jó szó­nok. Ezenkívül az iroda ren­delkezésére áfl 4 vagy 5 tisz­teletdíjas, mondjam úgy, szó­nok, egy 7—10 tagú kórus. A technikai és a tárgyi felszere­lés is kielégítő. Ahol visszahúz a múlt — És az igény a lakosság részéről? — Gondolom, nem mondok azzal újat, hogy a névadók, esküvők lebonyolítására már bőven van rendelés! Ahol még nagyon kevéssé sikerült előre lépni, az a temetés. — Azt hiszem a temetés­hez másképp viszonyulunk. Amennyire a halál még min­őig egy kicsit misztérium, úgy igényeljük az azzal kap­csolatos szertartás rendkívü­liségét, másságát is! — Ez valószínű, de nem ok­vetlenül jelenti azt, hogy megoldhatatlan a feladat. Mint már említettem, az iroda megnyitásában a legdöntőbb az, hogy a járás valamennyi községének olyan magasszín­vonalú szertartások rendezé­sét tudjuk biztosítani, ame­lyeket ott saját korlátozott anyagi és személyi feltételeik mellett nem tudnak vállalni. Furcsa szokások — Es az esküvők, névadók? — Itt elsősorban a nagyká­tai igényeket kell az irodának kielégítenie. A községekben ugyanis ezeket az örömünne­peket már régóta önállóan és viszonylag színvonalasan meg tudják rendezni. — Három év alatt nőtt-e az iroda népszerűsége? — Pontosan ellenőrizhető ez, a számok egyértelműen be­szélnek, hogy ha nem is nagy mértékben, de lépegetnek elő­re. Mondok néhány adatot: 1979- ben 25 névadót, 1980-ban 40-et, 1981-ben (aug. 30-ig) 17 névadót rendeztek. 1979-ben 121-ből 59 volt a társadalmi esküvő, 1980-ban 89-ből 53, és 1981-ben eddig, 41-ből 27. Gyászszertartás: 1979-ben 13, 1980- ban 3, 1981-ben (aug. 30-ig) 9. — Az esküvőknél egyelőre az a szokás, hogy kérik ugyan a társadalmi esküvőt, de utá­na azért átvonulnak a temfp­lomba is. A fiatalok szerep­lésvágya, de főként a szülők ragaszkodása a hagyományok­hoz, ami miatt ez a kettősség még dívik. Elmélet és gyakorlat — Vannak új törekvései az irodának? — Tulajdonképpen csak bi­zonyos tárgyi kellékek bővíté­se és egy saját jármű beszer­zése. Ez utóbbi nagyon fon­tos, mert ahogy a számokból is kitűnik, ha lassan is, de egyre forgalmasabb az iroda, és szükséges, hogy megle­gyen a mód bármely távoli községbe elmenni, ha kell. — Nagy anyagi megterhe­lést jelent egy ilyen beruhá­zás? — A községek is hozzájá­rulnak a mikrobusz vételé­hez, hiszen valójában az iro­da közös, A kocsi fenntartá­sára, üzemeltetésére pedig egy olyan személyt alkalmaznak, aki egyúttal a technikai be­rendezéseket is gondozza. — A három év mérlege po­zitív? — Igen. Az iroda létezése fontos, a községek is egyre gyakrabban jelentkeznek igé­nyeikkel. Ám fontos azért is, ahogy mondogatni szoktam, mert tevékenysége ideológiai munkánk gyakorlatban való átültetése. Ha szabad így mondanom; a társadalom tu­dati szintje ezen is lemérhető. S. Horváth Klára már nem gyártja: a közúti járműgyártás fejlesztéséről in­tézkedő program szerint ugyanis Szigetszentmiklóson már évekkel ezelőtt megszűnt a motorok, a teherautók gyár­tása, s helyüket nagyrészt az Ikarus autóbuszokhoz készülő járóképes padlóvázak vették át. Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy az ország­ban még számos helyen fut­nak a közismert régi Csepelek, s sok területen — például a vízgazdálkodásban —, hasz­nálják az ott készült motoro­kat is. — Meddig kellene a pótal­katrészeket gyártani a Csepel Autónak? — kérdeztük For­gács Gábor kereskedelmi igaz­gatót arra hivatkozva, hogy a fennálló rendelkezések meg­szüntetett típusok esetére is előírják egy bizonyos időre a gyártó alkatrészellátási köte­lezettségeket. — A határozat szerint 1984- ig kellene csinálnunk a pótal­katrészeket, de mi ezt szeret­nénk előbbre hozni, s azt is elmondom, miért — kezdi a kereskedelmi igazgató. — Először is a pótalkatrészekre szóló megrendelések évek óta alatta maradnak az előzete­sen jelzett igényeknek. A gyártás — részben ennek is köszönhetően —, nagyon rossz gépkihasználással, alacsony darabszámú. Ennek káros ha­tása, hogy igen nagy mérték­ben lerontja a vállalati haté­konyság egyik mutatóját, az eszközarányos nyereséget, De nem ez az egyetlen ok: a pót­alkatrész-gyártáshoz akkora helyre van szükség — elsősor­ban a sok célgép miatt, amit másra nemigen lehetne hasz­nálni —, hogy a fajlagos te­rületfelhasználás a vállalati átlaghoz képest harmincszo­ros! S az sem mellékes, hogy az alacsony darabszám, a kis sorozatok csökkentik a telje­sítménybérben dolgozó mun­kások jövedelmét, gyengítik a munkafegyelmet. Kell a hely Ezzel sincs még azonban vége azoknak a megfontolá­soknak, melyeknek alapján az autógyár meg szeretné gyorsí­tani a pótalkaitrészgyártás ki­futtatását. Piaci helyzetének megőrzése érdekében ugyanis a most folyó és a következő tervidőszakban is új konstruk­ciókkal, korszerűbb főegysé­gekkel kell megjelennie. Nos, ezekhez a fejlesztések­hez sok százmillió forintra van szükség — akkor is, ha meglenne az épület. Épület viszont nincs, s a kereskedelmi igazgató szerint nem is lehet arra számítani, hogy lesz. Ha viszont megnézzük, mennyi területet foglal le ma az al­katrészgyártás — ez 16 ezer négyzetméter —, s mennyire lenne szükség a három, emlí­tett cél megvalósításához —, ez körülbelül 18 ezer négy­zetméter —, akkor máris meg­van a legdöntőbb érv: kell a hely az új gyártmányoknak! Lambéria, tapéta, hordó Sokarcú farostlemez A drága faanyagok helyet­tesítésére azokhoz hasonló minőségű, de olcsóbb, farostle­mezből készült termékek egész sorát fejlesztették ki a Mohácsi Farostlemezgyárban. Az értékes fenyőfa pótlásá­ra farostlemez alapanyagú laminált lambériát készítet­tek. Az új típusú burkolatot néhány egyszerű szerszámmal bárki könnyedén felszerelheti az épületek és lakások belső felületeire. Ugyancsak a fa­rostlemez belsőépítészeti al­kalmazhatóságának körét bő­vítette a textillel borított fa­rostlemez tapéta, amelyet a Duna-parti üzem szakemberei a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalattal közösen fejlesztet­tek ki. A farostlemez külön­leges felületkezelésével szin­tén szövethatású újdonságot állítottak elő. Ezzel az eljá­rással nemcsak a textília, ha­nem a faerezet mintája is ta- pinthatóan, mélységében jele­níthető meg a lemezen. Még ebben az évben elkezdődik egy újabb, az antik fa hatását keltő termék kísérleti gyártá­sa is. Az építkezéseken használa­tos fenyőfa deszkák helyette­sítésére kemény műanyaggal bevont, vastag zsaluzó farost­lemezt állítottak elő, a gyárt­mányfejlesztők most olyan el­járást dolgoznak ki, amellyel a lemezek éleit is víz- és ko­pásállóvá lehet tenni, ezzel ugyanis jelentősen növelhetik az élettartamát. A több réte­gű, vastag farostlemezt isko­labútorok készítésére is fel­használják. A gyár a vegyi és a kon­zerviparban egyre keresettebb tárolóedények, csomagolóanya­gok választékának bővítése j végett farostlemez hordók kooperációs gyártásáról is tár­gyalt egyik külföldi társválla­latával. Csakhogy ez nem megy olyan egyszerűen, hiszen a rendelkezések — nagyon he­lyesen! —, védik a felhaszná­lók, az üzemeltetők érdekeit, s az alkatrészgyártást nem le­het csak úgy abbahagyni. Ak­kor, hát mi legyen? Egy áthi­daló megoldás keresése során jutottak el a hirdetés feladá­sához, többek között azzal a céllal, hogy egyáltalán meg­ismerjék, mi az amire szük­ségük van vagy lesz egykori veyőiknek. Rögtön hozzátehetjük, hogy eddig nem sok sikerrel, hi­szen Forgács Gábor szerint, bár a hirdetés hetek óta, fo­lyamatosan megjelent, semmi mérhető reagálás nem érke­zett hozzájuk, s egy-két cég kivételével senki sem jelent­kezett. Most hát másik mód­szerrel próbálkoztak: 120 leg­nagyobb felhasználójuknak ír­tak levelet hasonló célból — vagyis, hogy az Autókerrel együttműködve elvégezzék azt a felmérést, amit eddig senki sem csinált meg. Nyitott kérdések Ha ez sikerül is, még min­dig bőven akad nyitott kér­dés. Például az, hogy a Cse­pel Autó le is gyártja az egész alkatrészmennyiséget, amire csak szükség lehet egy­kori gyártmányainak üzemel­tetéséhez, vajon ki tárolja azokat, amíg szükség lesz azokra? • — A Csepel Autó és az Au- tóker jelentős terhet vállal a megoldás érdekében, ezért in­dokoltnak látszik, hogy az érintett felhasználók vásárol­ják meg előre a szükséges al­katrészeket, ez Forgács Gábor álláspontja. Ha az üzemeltetők — kész­letgazdálkodási okokra hivat­kozva —, ezt nem fogadják el, maradna még egy lehetőség: a Csepel Autó adja át a gyártást gépestül, mindenestül egy kis­üzemnek, vagy - tsz-mellékr üzemágnak. Viszont az is ne­hezen képzelhető el, hogy egy kifutásra ítélt gyártmánycso­portért olyan túl sokan tüle­kednének. A végleges, vala­mennyi érintett számára meg­nyugtató megoldás tehát egye­lőre még a jövő titka. Weyer Béla Spóra A hozzá nem értő gom­baszedés világszerte aggasz­tó méreteket ölt. Káros kö­vetkezményei nemcsak ab­ban mutatkoznak meg, hogy szaporodik a gomba- mérgezések száma, hanem az erdőben sáskahadként végigvonuló gombászók sú­lyosan veszélyeztetik a természeti egyensúlyt is. A gomba legfontosabb ré­sze a talajban levő micé- lium, a tenyésztését felépí­tő sejtfonalszövedék. Több évbe telik, mire a micé- lium fejlődésnek indul, és termelni kezdi a termőtes­tet. A gombák nem tartal­maznak klorofilt, és mivel így szerves vegyületeket létrehozni nem képesek, csak szerves altalajban él­hetnek. Szaporodásuk, fej­lődésük bonyolult. Bár a gombák rendkívül termé' kény élő szervezetek, a spó­ráknak csak kis száma talál fejlődésének kedvező félté' teleket. Különleges bomlá­si képességük következté­ben igen fontos szerepet töltenek be a természet nagy anyagcsere-körforgá­sában. Azoknak köszönhe­tő az erdei avar elbomlá- sa, a szerves anyagok ma­radványainak a növények tápanyagául szolgáló ásvá­nyi anyagokká való átala­kítása (míneralizálása). Igen sok gombafaj maga- sabbrendű növényekkel al­kot életközösséget, aminek igen fontos szerepe van az erdők életében. A talajban élő növények gyökerét be­hálózó gombaszövedék Iehe tővé teszi, hogy a maga- sabbrendű növény jobban fel tudja szívni a vizet, va­lamint a nitrogén-, foszfor- és káliumvegyületeket. Eb­ből az együttélésből egyéb­ként a gombának is haszna van: hozzájut ahhoz a cu­korhoz, amelyet a zöld nö­vény asszimilálás útján termel. A tudósok szerint a gombák zavartalan jelen­léte egészségesebbé teszi az erdőt, meggyorsítja a növények növekedését A gombák nemcsak a növé­nyek, hanem az állatok éle' tében is igen fontos funk­ciót látnak el: a rovarok, csigák, a szarvasok, őzek, mókusok és más erdei ál latok táplálékául is szolgál­nak. Az ingázók is figyelik Jelentés a Marx térről A készülő felüljáró, mellette az új Skála A budapesti Marx téri felüljáró építése egy aprónak jelzett hiba — ami aztán igen sokba került — miatt vált túlságosan ismertté or­szágszert e. Szidtuk azokat, akik elrontották, de mert minden cso­da három napig tart, ma már ar­ról beszélünk, hogy ez a for­galmas környék mikor lesz rend­ben. Bartha Miklós, a fővárosi tanács közlekedési főigazgatóságának munkatársa adja a felvilágosítást: Az építési munkálatok a végéhez közelednek, a híd teherhordó szer­kezete* elkészült, az utolsó elemet is helyére illesztették. A több mint 200 méteres szakaszon 2X1 forgalmi sávban lehet majd közle­kedni. Szeptember—októberben pe­dig már az utolsó simítások kö­vetkeznek; befejezik a híd szigete­lését, a pályaburkolat építését és a szalagkorlát is helyére kerül. Az átadás határideje: október 31. Ezzel egy időben készül majd el az ide torkolló Bajcsy-Zsilinsz.kv út és a Váci út első szakasza is. A jövő év végére pedig a régóta épülő Skála Aruházat is átadlak, és ezzel a Marx téren helyreáll a végleges forgalmi rend. Nemsokára befejeződik a Nyugati pályaudvar rekonstrukciója is Hauer Lajos felvételei 4

Next

/
Thumbnails
Contents