Pest Megyi Hírlap, 1981. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-12 / 214. szám
Vándormozi a járásban Sajátos vetítési forma A kultúra terjesztésének számtalan lehetősége van, a cél érdekében ezekkel élni nemcsak jog, de kötelesség is. A közművelődési munka sokrétűsége létrehoz olyan megoldásokat is, melyekre napjainkban aligha gondolnánk. Nemcsak újszerű dolgokról lehet szó, hanem régen használt, elfeledett, majd napjainkban ismét előtérbe kerülő formákról, újra felfedezett lehetőségekről. Ezek közé tartozik a filmnek, mint a művészetek egyik legfontosabb ágazatának a közönséghez való eljuttatása. A ceglédi járásban önálló, rendszeres programmal rendelkező és egész héten játszó mozi csak Abonyban van. A hagyományos értelemben vett programok mellett erre az intézményre hárul a „fehér foltok” filmmel történő ellátása is. Számos olyan hely van a környéken, ahol alig vagy egyáltalán nem megoldott a lakosság ez irányú művelődési igényeinek kielégítése. Az abonyi Szabadság Filmszínház tevékenyen vállalta ezt a feladatot, megoldási formájuk a jelek szerint hatékonynak bizonyult. — Filmszínházunk kes- kenyfilmvetítővel rendelkező gépésze rendszeresen járja a környező falvakat, s a lehetőségekhez mérten igyekszik . színvonalas programot nyújtani mindenütt — mondotta Mocsári Józsefné üzemvezető. — Ezek a vetítések előre megkötött szerződéseken alapulva, a Pest megyei Mozi- üzemi. Vállalat által küldött filmek alapján történnek. Abonyban 8 helyen, ezenkívül pedig XJjszilváson és Tá- piószőllősön vetítünk. — Régebben megszokott dolog volt a vándormozi. Most miért vállalkoztak ismét erre? — Szakítanunk kellett a hagyományos elképzeléssel, gyakorlattal, mely megelégedett azzal, hogy a hozzánk betérő vendéget várjuk. Régebben, speciális érdeklődésűek számára még Kamaramozi is volt, szintén a filmszínház épületében. Ezenkívül ide jöttek az óvodások, iskolások és a szociális gondozottak is. De érződött, hogy ez nem megoldás. Egyre kevesebb lett a látogató, panaszkodtak a távolságra, télen a csúszós utakra és tulajdonképpen igazuk is volt. Ekkor gondoltunk erre a lehetőségre. Kállai János gépész vállalta, hogy házhoz viszi a kultúrát. — Mit jelent ez a gyakorlatban? — Abonyban valamennyi óvodában vetítünk, kéthetente egyszer. Itt rajzfilmeket, bábfilmeket, esetleg állatokról készült kisfilmeket játszunk. Szintén ez a gyakorlat a központi napköziben is. Itt azonban már mese- és ifjúsági filmek kerülnek bemutatásra. Járunk a szociális otthonba szintén kéthetente egyszer. Nagyon hálásak a gondozottak minden élményért. Átélik, végigizgulják a filmeket, remekül szórakoznak és tökéletes a kikapcsolódásuk. Ezenkívül megemlíteném még a művelődési ház filmklubját. Itt kalandfilmek, komolyabb sorozatok egyaránt megtalálhatók, ami a fiataloknak, felnőtteknek érdekes, látogatják is szép számmal. — Merre jár még a vándormozis? — Tápiószőllősön', Újszilváson szintén az óvodában és az iskolában tartok vetítést — veszi át a szót Kállai János. — Itt az iskolamozi-akció olyan fényesen sikerült, hogy nemcsak a követelményeket teljesítették a gyerekek, de jócskán túl is szárnyalták azt. Megérdemelten, nyerték el a vállalat különdíját, amit tudomásom szerint az úttörőcsapat javára fordítottak. Vetítünk az iskolában a játékfilmeken kívül olyanokat is, amelyek kapcsolatban állnak a tananyaggal, kötelező olvas- ■máHyökkaJv Piaci jelentés A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 214. SZÄM 1981. SZEPTEMBER 12., SZOMBAT Gyümölcsöző hálózatfejíeszfés Kedvelt az előfizetéses ebéd Tegnap a ceglédi piacon a paprika 7—14 forintba, a burgonya 5—6 forintba került. A paradicsomért, amelyből csak kevés volt, kilónként 6—8 forintot kértek. A fejeskáposztáért 10—16 forintot mondtak, a kelkáposzta 15 forintba került. Volt saláta is egy helyen 5,40-es áron. A zöldbab kilója 20 forint volt, az uborkáért az eladók 12 forintot kértek. Volt borsó is, kilónként 35 forintos áron. A vöröshagymát 12 forintért kínálták, a zöldség 5—8 forintba került, míg a sárgaréÉvszázados hagyományokat őriz a tanyai életforma. A földhöz, a szabad élethez, a természethez ragaszkodás nemzedékről nemzedékre öröklődött, s még ma is mély gyökerei vannak. Igaz, a fiatalok között ma már kevesebb az olyan, aki az összkomfortról, a szórakozásról, művelődésről lemondva kirekeszti magát a falusi, városi közösség mindennapos életéből. Megszokásból? Az életmód tanyánként változik. Sokakat elkerült a villanyhálózat, másutt a lakóház, s az ahhoz tartozó épületek öregedtek el, egyik-másik lassan alkalmatlanná válik, hogy otthonként szolgáljon. De látható ennek az ellentéte is. A csinosra festett, jól karbantartott tanyai épület sok-sok háziállattal az udvaron, esetleg ott a személygépkocsi is. A külterületi emberek zöme, akik mindennap vállalják az élet mostohább körülményeit, a bevásárlással, orvosi ellátással, netán iskolába járással járó nehézségeket, mégis értetlenül állnak a kérdés előtt, hogy miért nem változtatnak életmódjukon, s költöznek be a faluba, vagy a városba. A legtöbben azt páért 9 forintot kértek. A tököt 5 forintra tartották. Sok volt a gyümölcs a piacon, bár az ára még mindig igen magas. A csemegeszőlő például kilónként 16—20 forintba került, a körtéért 12— 14 forintot mondtak. Talán a Mária névnap miatt felszökött a virágok ára is. A kardvirágért csokronként 12 forintot kértek, az őszirózsa 4—9 forintba került, A dáliáért 5— 10 forintot mondtak, a szegfű szálja 2—5 forint volt, míg csokráért 20 forintot kértek. Cs. J. mondják, hogy megszokták már az itteni életet, a csendet, kedvezőbbek az állattartás feltételei, szeretik ezt az életmódot. Valóban így lenne? A legutóbbi népszámlálási adatok szerint Törtei környékén még ma is 1 ezer 100 ember él tanyán. A külterületi emberek száma itt az elköltözések ellenére sem csökkent. Különösen az utóbbi időben van ez így, mivel a kedvező állattartási, pénzkeresési lehetőség ide vonzza a falusi, városi emberek egy részét is. . Kétlakiság — Sok tanyai embernek itt a faluban is szép háza, portája van, mégis inkább a kinti életet választja — mondja Fehér István, Törtei vb-tit- kára. — A tanyai iskolát megszüntettük, mert alig volt gyerek az osztályban. így most ide, a faluba jönnek be a kicsinyek, reggelente. Busz hozza és viszi őket. Egyedül a ludasi résszel vannak gondjaink, mivel arrafelé nem — Hadd tegyem hozzá szól közbe Mocsári Józsefné —, annak idején, 1980. áprilisában, a kezdéskor mindössze hatezres nézőtervet készítettünk. Kollégám, kitartó munkájának, az új helyek felkutatására irányuló fáradozásának köszönhető, hogy idén augusztus végére már átléptük a húszezres létszámot. Minden okunk megvan rá, hogy bízzunk a sikerben. Tervezzük, hogy újabb fehér foltokat keresünk meg, kapcsolatot teremtünk KISZ-klu- bokkal és tevékenyen részt veszünk a gazdasági egységek munka- és balesetvédelmi, valamint a polgári védelmi továbbképzések filmillusztrációinak megoldásában is. Csille! Béla KÖZGÉP-nél Nagygyűlés A KÖZGÉP KlSZ-bizotttsá- ga szervezésében, szeptember 15-én, délután három órakor szolidaritási nagygyűlés helye lesz a gyár ebédlője. A szavalat után Berla Ferenc, az MSZMP ceglédi pártbizottságának titkára mond beszédet, majd a Viktor Jara együttes műsorára kerül sor. Hétfő, 17.00: Hírek. 17.05: Hétfői hullámhosszon. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Táncmelódiák. 18.26—18.30: Hírösz- szefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. Kedd, 17.00= Hírek. 17.05: Két dal, egy előadó. A Chilly együttes játszik. 17.10: Nők negyedórája. 17.25: A hajdú- szoboszlói pedagóguskórus énekel. 17.35: Lesz-e lucerna- vetőmag-exportunk? 17.45: Sanzonok. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: A War együttes felvételeiből. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. Szerda, 17.00: Hírek. 17.05: Görög varázslat. A Pouzou- ki Disco Band játszik. 17.18: „Cselédházból” összkomfortba. 17.25: A túrkevei Kovács Sándor citerán, Madel Róbert tekerőn játszik alföldi népdalokat. 17.30: Zenés autóstop. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Egy perces dallamok. 18.26— 18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. Csütörtök, 17.00: Hírek. 17.05: Egy előadó, két dal. Az A La Carte együttes játszik. 17.12: Városlakók. 1^.20: Szabó Sándor törökszentmiklósi gitáros játszik. 17.30: Munkásélet. 17.50: Verbunkosok. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: közlekedik busz, így onnan a Dózsa Termelőszövetkezet saját gépkocsijain szállítja a gyerekeket. Állattartás A tanyák jelentős része személyi tulajdonban van. Ha valamelyik gazdája, idős kora miatt, vagy egyszerűen csak azért, mert máshová akar költözni, úgy dönt, hogy eladja, azt a termelőszövetkezet vásárolja meg. Ha érdemes, még renoválják az épületeket, aztán a szövetkezet a maga céljaira használja fel, esetleg sertés- és szarvasmarha tartására bérbe adja. Sok közülük azonban már olyan, hogy nem érdemes pénzt és időt fordítani rá. — Csupán megszokásból élnek az emberek a tanyákon. Sokaknak megvan az anyagi lehetősége arra, hogy bárhol házat vegyen, vagy építsen. De az is igaz, hogy jó néhá- nyuknak nem telik erre. A kívülállók zöme azt hiszi, hogy itt jó pénzt lehet keresni, ha az ember sok baromfit, nyuA meleg időjárás fokozott I forgalmat eredményezett az éttermekben, eszpresszókban, büfékben. A Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat ceglédi igazgatóságának több mint 660 embere állta a nyári ostromot. Igazgató-helyettesüktől, Paáí Attilától érdeklődtünk munkájuk iránt. — A hozzánk tartozó 100 üzlet ugyan nem üdülőkörzetben helyezkedik el, mégis az előző időszakokhoz képest bennük több ételt és italt adtunk el. Elmondhatom, hogy nemcsak az átutazók voltak fogyasztóink, hanem a helybéli emberek is. Beatparádé. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorpl nyptp«; Péntek, 17.00: Hírek. 17.05: Ritmusrodeó. 17.35: A mozgássérültekért. 17.45: Nóta és népdalcsárdások. Közben: Noteszlap. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Délutáni minikoktél. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, műsorelőzetes. Szombat, 7.00= Román nyelvű műsor. 7.30: Rádióvíkend. A tartalomból: Hírek. Szemle az alföldi napilapokból. Piaci séta. Filmlevél. 9.00: Hírek. Hétvégi programajánlat. 9.10: Szerkesztik a hallgatók; Közben: Riportok a hét eseményeiről. 9.30: Babra megy a játék. Vidám vetélkedő. 10.28 —10.30: Műsorelőzetes. Vasárnap, 9.00: Hírek. Lapszemle. Közlemények. Programajánlat. 9.10: Az Osibisa együttes játszik. 9.20: Régmúltról vall a föld. 9.50: Borbás György énekel régi magyar dalokat. 9.58—10.00: Műsorelőzetes 19.30—20.00: Sport és muzsika. Az NB II. keleti csoportjában lejátszott labdarúgó-mérkőzések eredményei. Heti sportösszefoglaló. Totóeredmények. Az adások mindennap a 222 méteres középhullámon hangzanak el. lat, sertést vagy szarvasmarhát tart. Igaz, lehet is, de azért nagyon keményen, meg kell dolgozni — mondja a vb- titkár. A tanyai életforma a jelek szerint még jó ideig fenn fog maradni. Az emberek ragaszkodnak kicsiny életterükhöz, időnként engedély nélküli bővítést, építést is megkockáztatnak. — Azoknak a tanyáknak van hosszabb időre szóló jövőjük, ahol villany is van. Azokat könnyebb lakályosabbá tenni, nem hiányzik a televízió, a rádió vagy a különféle háztartási gép. Az ilyen helyeken sok fiatal is lakik — magyarázza a vb-titkár. — A villanyhálózat kiépítése általában magánerőből történik, s bizony, nem olcsó. Belekerül 30—40 ezer forintba is. Az sem mellékes, hogy a tsz engedélye is szükséges a területén felállított oszlopok miatt. Ehhez pedig nem is biztos, hogy hozzájárulnak ... Csitári János (Folytatjuk) 370 ezer adag előfizetéses ebédet szolgáltak fel pincéreink az első félévben. Ez a szám azt jelenti, hogy több mint 16 százalékkal többen gondoskodtak előre étkezésükről. Ez örvendetes számunkra, bár meg kell jegyeznem, hogy sokkal kevesebben veszik igénybe. Úgy érzem pedig, hogy estebéd szolgáltatásaink komoly segítséget nyújthatnának a dolgozó családoknál. Áraink olyanok, hogy szerintem háznál sem lehet kevesebből meleg ételt főzni. Gyömrőn már megvalósítottuk, s remélem a ceglédi igazgatóság területéhez tartozó más városokban és községekben is megoldjuk a gyermek- élelmezést. Nem várjuk, hogy minket keressenek meg, ezért ellátogatunk iskolákba, gyermekintézményekbe, s felajánljuk szolgáltatásunkat. Tízórait, ebédet, uzsonnát szállítunk mindazokra a helyekre, ahol szerződést kötünk. A jövőben szorgalmazzuk, hogy helyi büfék működjenek az oktatási intézményekben. Az üdítőital-fogyasztás területünkön az első félévben közel 12 százalékkal nőtt. Vendégeink több mint 6.5 millió forintot költöttek kólára, tonikra, traubjszódára és még ki tudja hányféle szomjat oltó készítményre. Boltjainkban kedvező volt a választék, mivel egyszerre 5—6 féle közül is lehetett válogatni. Tervszerű hálózatfejlesztésünk megfelelően éreztette hatását. Nagykőrösön újjáépítettük a „Cifra” csárdát, mintegy 1,5 millió forintos költséggel. Ide már az IBUSZ meghirdette ínyenctúrák vendégei is Az asztalitenisz NB I-ben nincs forduló, de azért jut esemény erre a hét végére is: Gyura és Harczi részt vehet az országos ifjúsági „húszak” bajnokságán Budapesten. A Ceglédi VSE labdarúgói Tá- piószentmártonban lépnek pályára. Eddigi három összecsapásuk során a ceglédiek még nem győzték le a szentmárto- niakat, talán most sikerül. Cegléden csapatbajnoki mérkőzésekre kerül sor, három sportágban. Szombat A Bem SE gerjei sporttelepén délután négy órakor kezdődik a Ceglédi KÖZGÉP SE —Dunakeszi VSE, NB I. B-s férfi kézilabda-találkozója. Ebben a bajnokságban mindkét Pest megyei gárda jóval várakozáson alul szerepel, hiszen nemcsak a Cegléd, hanem a közelmúltban még NB I-ben is játszó Dunakeszi is kieső helyen áll. Vasárnap Teke: A KÖZGÉP Teleki utcai tekepályáján 10 órai kezdettel játsszák le a Ceglédi KÖZGÉP SE—Debreceni MVSC NB Il-es összecsapást. Amelyik csapat NB lies akar Maradni, annak hazai mérkőzéseit feltétlenül meg kell nyernie. Ezt várjuk most a KÖZGÉP-től is, bár nehéz dolga lesz a jó képességű debreceniek ellen. Kézilabda: A CVSE sporttelepén, a megyei női bajnokságban. 10 órai kezdettel rendezik meg a Ceglédi VSE —Budaörs találkozót. A rangadó kiegyenlített csatát, nagy küzdelmet ígér. Utána, 11 órától az ifjúságiak mérik össze erejüket. jönnek. Az étel- és italválaszték és a kiszolgálás sok látogatót vonz. Így lehet, hogy a régi forgalmat megháromszorozták. A monori gyorsbüfét modern, másodosztályú eszpresz- szóvá alakítottuk át. Forgalmát a gasztrofol ételek árusításával kívánjuk fokozni. Cegléden idén nyílt meg a „Kicsi” eszpresszó, a piactéren pedig harmadosztályú falatozót nyitottunk. A modern helyiségben üdítő italokat, grillcsirkét, hot-dogot, trafikárut lehet vásárolni. Itt a személyzetnek öltözőt is berendeztünk. A felsorolás még korántsem teljes. Hiszen nem szóltunk a Cegléden nyílt Horgászbüféről, a tápiószecsői eszpresszóról, a felsőpakonyi büféről, és a monori „Randevú” presz- szóról sem. Területünkön mozgó büfékocsi is működik, most éppen Ceglédbercelen. Mintegy 13 szerződéses üzletünk új vezetői is keresik a lakosság igényeit. Elmondhatom, hogy van konkurrencia, ami serkenti dolgozóinkat a körültekintő kereskedelemre, aminek vevőink látják a hasznát. Udvari Gábor Feldolgozó üzem Új feldolgozóüzemet épít az Alföldi tej önálló Közös Vál-> lalat Kőröstetétlen községben.’ Az építkezés költsége meghaladja a 28 millió forintot A munkálatokat az Árpád, Termelőszövetkezet építőipari részlege vállalta. Már áll az épület; váza, de az üzemet csak 1983-ban adják át a tervek szerint. Labdarúgás: Az NB II. ötödik fordulójában újra itthon játszik a Bem SE, a Szarvas együttesét fogadja, a Bem SE sporttelepén, délután fél öt órától. A Bem SE eddig négy pontot szerzett, hazai pályán elért két ■győzelmével. Ugyanakkor idegenben még nem sikerült a pontszerzés, igaz, a csoport legjobbjai közé tartozók voltak az ellenfelek, így legutóbb a két éve még NB I-es Salgótarján. A ceglédiek játékát eddig a határtalan küzdenitudás, győz- niakarás jellemezte elsősorban. Ha ezt most is megismétlik a fiúk, újra nyerhetnek. U. L. T»zngBg3K,v;MMi üviamagE. - — Köszönetnyilvánítás. Ezúton mo ndunk hálás köszönetét mindazoknak a kedves rokonoknak, jó szomszédoknak, ismerősöknek, akik szeretett jó férjem, édesapám, fiam, testvérem, Bíró Mihály fájdalmas elhunyta alkalmából temetésén megjelentek, és elkísérték őt utolsó útjára, sírjára a megemlékezés virágait helyezték és méíy gyászunkat részvétükkel enyhíteni kívánták. Külön mondunk köszönetét az ÉVIG villamosgépgyár dolgozóinak, a Május 1. Ruhagyár 250-es szalag dolgozóinak és a 157. bolt dolgozóinad a küldött koszorúkért. A gyászoló család. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS. Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak, akik felejthetetlen férjem édesapánk és nagyapánk, in. BICSKEI FERENC elhalálozása alkalmából szóban vagy táviratilag együttérzésüket kifejezésre juttatták, a temetésen részt vettek, sírjára virágot vagv koszorút he'veztek. A GYÁSZOLÓ CSALÁD. ISSN 0133—asoo (Ceglédi Hírlap) Tanyai hétköznapok I. Hagyományt őrző életforma A szolnoki rádió műsora Szeptember 14-től 20-lg A hét vége sportműsora Csapatbajnoki mérkőzések \
