Pest Megyi Hírlap, 1981. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-12 / 214. szám
1981. SZEPTEMBER 12., SZOMBAT av Nekik is rossz nemet mondani A kereskedő szeretné jól kiszolgálni a vevőt A Felszabadulás-lakótelepen négyezer ember taláilt otthonra. Lakosságának zavartalan ellátása nem lehet közömbös a város szaunára, bár természetesen az ott lakókat érinti a legközvetlenebbül. A lakótelepen, a Nyugat- Pest megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat egy ABC- áruházat, egy hús- és egy zöldséges boltot üzemeltet. A szentendrei Áfész egy élelmiszer-zöldség kereskedést és egy cukrászdát mondhat a magáénak. Van még továbbá egy GELKA- és egy Patyolatfiók, s a közelmúltban nyitotta meg a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat papír-írószerboltiát az általános iskolában. Egy trafik és egy zöldség-gyümölcs kereskedő árusít még a telepen. Akkor hát mi a haj Utunk a legfiatalabb, az Áfész alig másfél hónapos élelmiszer-zöldség boltja felé vezet. A vevők észrevételeit, panaszait a lapok már számtalanszor megírták, a rádió, a tv is foglalkozott azokkal. Éppen ezért bennünket most a kereskedő véleménye, munkakörülményei érdekeltek. Az új üzlet, az Áfész 123-as boltja, valóban szép. Högl Károlyné boltvezető a kalauzom. Az eladótér tágas, a raktár úgyszintén. A szociális berendezések minden igényt kielégítenek. A három eladó jó munkakörülmények között dolgozik. Az első pillanatra úgy tűnik, itt minden rendben van. De hallgassuk meg a boltvezetőt. — Az üzlet — mondja ■— valóban rekordidő alatt készült el, ráadásul ez az Áfész egyik legszebb üzlete. Szükség is volt rá nagyon. A környező házak lakói már kezdenek ideszokni. Egyre nagyobb a forgalmunk is: napi bevételünk 20 ezer forint. Hát akkor mi a baj? A pult másik oldalán Az egyik eladó szerint a kereskedő akkor érzi jól magát, ha kiszolgálhatja vevőit. U így látja a pult mögött. Igaza lehet, mert a többiek rábólintanak. Véleményem szerint az üzlet közepesen telített vevőkkel s áruval is. A pultok nem üresek, de nem is roskadoznak a különféle áruk alatt. Figyelem a vevőket. — Aranyoskám — így az egyik —, van-e sörük? Sajnálkozó mozdulat a pult másik oldalán. Egy fiatalasszony, aki alig győzi szemmel tartani örökmozgó csemetéjét, füstölt árut vásárolna. — Várjuk a szállítmányt — hangzik az eladó válasza. Kosaras fiatalember s még sokan mások krumplis kenyeret keresnek, ám kénytelenek beérni a kétkilóssal. Rövid ott-tartózkodás után a megfigyelő hamar megállapíthatja, hogy mit keres a „kedves” vevő, de azt is, hogy mi az. ami hiányzik. Högl Károlyné a csöppnyi irodában elém teszi a megrendeléseket. Ékes bizonyítékként, hogy. a bolt dolgozói jól ismerik vevőik igényeit; helyesen mérik fel a különféle árucikkek eladható mennyiségét. Csakhogy... — Sört például — panaszkodik a boltvezető — hetente mindössze 40—50 rekesszel kapunk. Egy nap alatt eladjuk ... Eddig a krumplis kenyérből secm kaptuk meg soha a megrendelt mennyiséget. Holott a vevő azt keresi. A másik fajtából, a kétkilósból kapunk bőven, de az rendszerint a nyakunkon marad és ránk szárad. Ugyanez a helyzet a füstölt- és a szárazáruval is. Nem kapunk elég téli- és paprikás szalámit, gyulai kolbászt. A Győri Húsipari Vállalat és a „hazai” Kék Duna Szakszövetkezet a szállítónk. Ám a Kék Dunától például hetente egyszer kapunk egy mázsa szárazárut, noha öt kellene... És ekkor, mintegy végszóra, megérkezik a szövetkezet kis teherautója. Megjött az áru. Egyetlen dekát sem A megrendelőn 30 kilogramm lángolt kolhász szerepel, hozott 12 kilót. Füstölt csülökből 20 kilót rendeltek, egyetlen dekát sem kaptak... Nos. adjunk időt az illetékeseknek, a Kék Duna Szak- szövetkezetnek, a sütőiparnak, az Áfésznak, hogy megfogalmazzák válaszaikat. Mához egy hétre szívesen közöljük. Kiállítás A víz képes krónikája Ahogyan minden, a Duna mellé települt város életében, úgy Szentendre fejlődésében Művész portré Kántor Andor Réti István Szentendré- re telepedő festőnövendékei a Régi Művészte- íep alapításakor a nagybányai hagyományok folytatóinak tekintették magukat. Ám 1929-től kezdve már nemcsak nagybányai növendékek kerülnek Szentendre vonzáskörébe. Kántor Andor — akárcsak Barcsay Jenő — Rudnay Gyula színekben komorabb műhelyéből érkezik Szentendrére. Kántor még 1922-ben leit a főskolán Rudnay tanítványa — írja Mucsi András művészettörténész — és ebben az időben (a húszas évek végén) már néhány éve ösztöndíjas tanársegédként működött Rudnay mellett. / Nagybányával viszont csak később, szentendrei látogatása után 1930-ban ismerkedik meg. Nagybányai útjai után Szentendre lesz Kántor művészetének vég-, leges otthona, ihlető forrása. Hivatalosan 1937-ben lesz a Régi Művésztelep, a Szentendrei Festők Társaságának tagja. Ugyanebben az évben veszi feleségül a Réti-tanítvány Gálfy Lola festőművésznőt, aki ezt követően szintén elnyeri a Régi Művésztelep örökös tagságát. Kántor Andor korai szentendrei rajzait — témájukat tekintve a Rab Ráby tér és zegzugos környékének lejtős utcácskái — a festői intimitás és a romantika helyett a konstruktives, a tudatos térszerkesztés szigorú harmóniája jellemzi. Monumentális megjelenésű, a föld szerkezetét hangsúlyozó tájkompozíciói — a Dunakanyar és a Kőhegy vidékéről készült rajzai — már a harmincas évek elején is egy kiegyensúlyozott és következetesen alkotó, cé- zanne-i szemléletű művészre vallanak. Kántor Andor festményein is megőrzi művészetének ezeket az alapvető vonásait. Szentendrei tájain, a Szamárhegy egymásba futó utcáin, a hegyoldalban egymás fölött sorakozó, a fák között oromfalaikkal lámpásként átvilágító házain, átlósan hajló fatörzsekkel és faágakkal feszített szerkezetű, tömör tájképkompozícióin, városképein a választott város iránti odaadó, de látványosan sohasem hangsúlyozott szeretete és féltő gondja tükröződik. Érzelmi telítettsége, lírai egyénisége szigorú szerkezetű képeinek teret és atmoszférát egyszerre éreztető, bársonyosan puha, választékosán finom színeiben fejeződik ki. Erőteljes kontúrjait, főleg pasztelljeinek sajátos hangulatát egy-egy domináns színre, többnyire a zöldre vagy kékre alapozza. Palettájának gazdagsága, eleganciája főleg az utóbbi évek során festett csendéleteiben, enteriőrképeiben bontakozik ki. Kántor Andor határozott és tekintélyt sugárzó, ugyanakkor szerény és harmonikus egyéniségével, művészetének vitathatatlan kvalitásával, egész életművével a szentendrei festészet reprezentáns mesterei közé tartozik. Tevékeny élete során számos kitüntetést kapott. A legnevezetesebbele: Munka Érdemrend, a főváros Nívó díja, Szocialista Munkáért Érdemrend, Munká- csy-díj és a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze kitüntető cím. A szentendrei művészet köztiszteletben álló mestere ez év decemberében tölti be életének 80. évét. Ez alkalomból mutatja be a budapesti Csók István Galéria októberi kiállításán legújabb műveit, a szentendrei Ferenczy Múzeum pedig a jövő esztendőben rendezendő élet- műkiállítással köszönti a jubiláló mestert. is nagy szerepet játszott a folyó. A víz azonban nemcsak hasznot hoz. hanem esetenkénti áradásaival hatalmas károkat is okozhat. Ezt hivatott megelőzni a folyó szabályozása. A vármegye törvényhatósága már 1775-ben lépéseket tett a Duna szabályozására. Az ilyen arányú tevékenység már Szentendrén is több mint kétszáz esztendős múltra tekinthet vissza. Az Országos Vízügyi Levéltár kiállítása, amely a Vízügyi Továbbképző Központban kapott helyet, pontosan ezeket a törekvéseket mutatja be. Az érdekes dokumentumok között láthatjuk a Budapesti Fodyammémöki Hivatal árvízvédelmi anyagát, a Dera-, a Sztelin- és a Bükkös-patak szabályozására vonatkozó terveket. SZENTENDREI torna A PEST MECYEI HÍRLAP SZENTENDREI JÁRÁSI ÉS SZENTENDRE VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA Őrjárat a fiizelőfronfon Zavartalan az ellátás város- és járásszerte $ Noha még itt az „indián nyár” ^ közismertebb nevén a vénasz- ^ szonyok nyara, napközben még ^ ingujjban járkálunk, az éjsza- ^ kai lehűlések figyelmeztetnek: ^ már kopog az ősz, közeleg a § tél. És mindaz, ami ezzel jár. ^ Például a fűtési idény. A Budapest környéki TÜZÉP Vállalat szentendrei telepén nagy a forgalom. Vagonokat raknak ki, lovaskocsikat pakolnak meg. A pénztárablak előtt, kezükben bugyellárisukat szorongató emberek. Javában tart a téli tüzelő beszerzése. Vajon van-e elég mindenből?... — Van — mondja Dutka Im- réné telepvezető. — A város tüzelőellátása megoldott. Ami viszont kevésbé, az a házhozszállítás. Egyedül a magánfuvarosokra számíthatunk. — A vásárlók — folytatja a telepvezető — főleg a magasabb kalóriaértékű szénféleségeket keresik. Igényüket a felsőgallai és oroszlányi szénből elégítjük ki. Nagy a kereslet még a 103 forintos NDK-brikett iránt, de ezzel is ki tudjuk szolgálni a vevőket. Egyedül a lengyel szénből kisebb a készlet, bizonytalan a szállítás, ezért csak keverve tudjuk adni. Ügy tűnik, a szentendreiek nem fognak fázni a télen. És a járásiak? A járásban három nagyobb telep és hat magánkereskedő foglalkozik tüzelőeladással. A tahi telepen várpalotai brikett, oroszlányi szén, NDK-brikett, lengyel szén, berentéi darabos szén és tűzifa kapható. Sajnos, a berentei szénnek rossz a minősége, érthető, hogy nem nagyon viszik. A dunabogdányi telepen ugyancsak tárolnak mindenfajta szenet és tűzifát is. Akik ott akarnak vásárolni, nem mennek hiába. Á járás legnagyobb telepe, a pomázi, szintén jól felkészül ten várja a vevőket. A gond a járásban is ugyanaz ami a Városban: a szállítás. Tahiban 10 —12 utalvány van a fuvarosoknál, Dunabogdányban 4—5, Pomázon pedig mintegy 1000. Honismereti kör utalvány, illetve az arra járó tüzelő várja a szállítást, nem kis aggodalmat okozva a vásárlóknak. Végre valami megoldást kellene mar találni. Akár a Városgazdálkodási Vállalattal, akár a Volánnal, de ideje lenne megegyezni. Annál is inkább, mert ez már évek óta visszatérő gond a városban és a járásban egyaránt. Költözik a gát Javában tart a Barát-patak medrének rendezése. A gátat eredeti helyétől három méterre átépítik a Közép-dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság dolgozói. Ha köd száll a Dunára A múlt héten jeleztük, hogy visszatérünk az MSZMP Szentendre Járási Bizottságának vb- ülésén elhangzottakra. Azon a kihelyezett ülésen Lakatos Barnabás, a Pest megyei Kishajózási és Javító Vállalat igazgatója adott tájékoztatást a vállalat szolgáltató tevékenységéről, valamint terveikről. A Duna menti települések egy része a budapesti agglomerációs övezetbe tartozik. Az ott működő révállomásokra — Szentendre—Szigetmonostor; Határcsárda—Szigetmonostor; Leányfalu—Pócsmegyer; Su- rány—Göd-felső; Szigetmonostor—Göd-alsó és Korány—Dunakeszi — az általános személyszállítás, míg a Visegrád —Kisoroszi és Kisoroszi—Verőcemaros közötti járatokra a munkásszállítás a jellemző. A Visegrád—Nagymaros; Tahi- tótfalu—Vác és Horány—Dunakeszi járatok pedig átmenő forgalmat bonyolítanak le. Az igazgató részletesen foglalkozott az utasok panaszaival is. — A hajózást — mondotta Lakatos Barnabás — a természet erői — árvíz, alacsony vízállás, jégzajlás, köd — mindig is befolyásolták és sajnos a jövőben is gátolni fogják tevékenységünket. Jég általában ritkán van, s előre kiszámítható a nagysága, veszélyessége. Más a helyzet, ha köd száll a Dunára. Az ellen csak úgy lehet védekezni, ha ideiglenesen leállítjuk a járatokat. — A másik sokat vitatott kérdés: a menetrend. Ez nemcsak utasainknak, hanem nekünk is sok gondot okóz. Hiszen vállalatunknak alkalmazkodnia kell a MÁV és a Volán járataihoz, valamint a Dunán hosszmenetben közlekedő minden hajózási egységhez. Egyetlen jármű késése felborítja a mi menetrendünket is. Hajóvezetőinket utasítottuk, hogy ott, ahol az szükséges, tízperces időtartamon belül eltérhetnek a menetrendtől. Ami a terveket illeti, a jelek biztatóak. A Pest megyei Tanács és a KPM harminchatmillió forintos támogatásával épül a horányi javítóüzemben a korszerű, nagy szerelőcsarnok, amely 1983-ra készül el. Az elavultak pótlására 1982- ben két kishajót építenek, a tervciklus folyamán pedig ösz- szesen hét új kishajó lép majd forgalomba. Magasabb bírság Az elmúlt évadban a PMKK által rendezett honismeretihelytörténeti előadássorozatot nagy érdeklődés kísérte. Az állandó látogatók körében felmerült az igény, hogy a honismereti munkával, gyűjtéssel, helytörténeti kutatásokkal nem hivatásszerűen foglalkozók számára adjanak lehetőseget arra, hogy rendszeresen összejöhessenek, tapasztalatokat cseréljenek. Ezt az igényt elégíti ki a PMKK, amikor most megalakítja a honismereti-helytörténeti kört felnőttek és középiskolások számára. Az összejövetelek minden hónap harmadik csütörtökén lesznek. Az érdekes programról a szentendrei műsorfüzét nyújt bőséges tájékoztatást. Porzik a föld az eke után g. gf, f: tM 'f - J/rmtsrnm é- ( Folyamatosan haladnak az őszi szántással a budakalászi Gyógynövény Kutató Intézet tábláin. Porzik a föld a gépek nyomán, hiszen az utóbbi napok minimális csapadékát pillanatok alatt beitta a talaj Az augusztus 4-én megtartott városi tanácsülés, a fejlődés következtében, ma már nem megfelelő tanácsrendeleteket módosított. Ezek egy része érinti a tanácsi munkát, más része a lakosságot. Most az egyik ilyen módosított, a lakosságot érintő, tehát közérdeklődésre számot tartó rendeletet ismertetünk, nevezetesen az 1974. évi. 4. számú tanácsrendelet megváltoztatott változatát a piacról és a piaci helypénzszedés- ről. « Az egyik fontos változás, az eddigi piaci határok kiterjesztése. Esztendők során a kijelölt terület — a Ba^csy-Zsi- linszky utca 6. számtol végig, és a Bükköspart 3-tól a 47. számig terjedő terület — kicsinek bizonyult. Ezért a módosított rendelet, figyelembe véve az eddig kialakult gyakorlatot is, a piac határait kitolta a Bükkös-patak másik oldalára. A másik lényeges változtatás a piaci szabálysértésekért szedhető bírság összegének felemelése. Ezentúl a szabály- sértés elkövetőivel szemben az eddigi 1000 forintig terjedő pénzbírság összegét 3000 forintra emelték fel. A helypénz pedig a következőképpen módosult: malac 3 hónapon alul, juh, kecske darabonként 3 forint, és bárány, gida, nyúl, baromfi darabonként 2 forint helypénz megfizetése esetén árusítható. A tárgyalóteremből Kirabolt huszonkét házat Danyi József budapesti (VIII., Kisfaludy u. 20.) lakos, aki lopásért és közokirathami- sitásért három évet és hat hónapot töltött büntetásvég- rehajtó intézetben, az idén január 30-án szabadult. Állandó munkaviszonyt nem létesített, hanem különféle alkalmi munkát vállalt, összesen két hétig. Azután felült a HÉV-re, kiutazott Szentendrére, majd onnan autóbusszal Leányfalura. hogy- szemrevételezze a terepet. Február közepén Leányfalun feltörte az egyik hétvégi házat, majd azt követően négy hónap alatt — hol h járás területén, hol a városban — erőszakos úton behatolt huszonkét nyaralóba, s mintegy hetvenezer forint értékű ingóságot tulajdonított el. A lopott holmikat Budapesten értékesítette. A Szentendrei Járásbíróság Danyi Józsefet mint többszörösen visszaesőt halmazati büntetésül négyévi szabadság- vesztésre és öt évre a közügyek gyakorlástól való eltiltásra ítélte. Az ítélet nem jogerős. Danyi József enyhítésért fellebbezett. Az oldalt Irta: Karácsonyi István Fotó: Halmágyi Péter * 1
