Pest Megyi Hírlap, 1981. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-11 / 213. szám

Keddtől — ügyelet Start efőtt az ügrekernél Alkatrész, alkatrész és har­madszor is alkatrész. A nyári nagy betakarítás neuralgikus pontja volt az idei esztendő­ben is az alkatrészellátás, a meghibásodott szerkezeti egy­ségek helyett a pótalkatrész biztosítása. Naponta a beszá­molók élére kívánkozott, hogy éppen miből, mennyi és hol hiányzik, ágazatvezetők, elnö­kök, elnökhelyettesek szerez­tek újabb és újabb ősz hajszá­lakat egy-egy alkatrész utáni hajszában ... Most, amikor a gazdaságok nagy részében az utolsó előtti, vagy éppen az utolsó előké­születeket teszik az őszi mun­kacsúcs előtt, cseppet sem mellékes, hogy mennyire meg­nyugtató, avagy idegborzoló az alkatrészellátásban a hely­zet. A Pest—Nógrád—Komá­rom megyei Mezőgazdasági Ellátó Vállalatnál, rövidebb és ismertebb nevén az Agroker- nél érdeklődtünk arról, mi várható alkatrészügyben az elkövetkező hetekben. Holop Györgyné, az alkat­részosztály vezetője valóban csak a pillanatnyi helyzetet és a közeljövőt érintő informá­ciókkal szolgálhatott: — Az aratás befejezése óta némiképp javult az ellátás — kezdi az értékelést — a gaz­daságok nagy részében kijaví­tották a gépeket, felkészítet­ték őket az őszi nagy szezon­ra. Az eddigi viszonylag csen­desebb időszak után most jön majd az igazi ostrom a szövet­kezetekből. Akkor, amikor megkezdik a kukorica, a nap­raforgó betakarítását, a gépek beállnak a táblákba ... S hogy mit tud nyújtani az Agroker a hozzáforduló gaz­daságoknak? Ügy is fogalmaz­hatnánk, mindent ami a ME- GÉV — a Mezőgazdasági Gép- alkatrész Kereskedelmi Válla­lat — raktáraiban megtalálha­tó. A hét elejére várnak újabb szállítmányokat, ame­lyekben a szálastakarmány betakarításához szükséges al­katrészek éppúgy megtalálha­tók majd, mint az eddig hiányzó ekealkatrészek nagy része. Természetesen ez még nem jelenti azt, hogy a hely­zet rózsás. Éppen annak ér­dekében, hogy a hirtelen je­lentkező igényeket is ki tud­ják elégíteni szeptember 15- től. azaz a jövő hét keddjétől ügyeletet tart az Agroker. Hétköznapokon 7 és 17, szom­baton és vasárnap 7 és 13 óra között várják a gazdaságokból beérkező hívásokat, s a meg­levő alkatrészeket természete­sen azonnal eljuttatják a rá váró szövetkezetekhez. S ha éppen náluk nem található a kérdéses alkatrész, akkor igyekeznek más helyekről, más forrásokból beszerezni azt, hogy minél kevesebb ideig álljon a nagy betakarítási sze­zonban a gép, a munka folya­matosságát ne törje me’ sem­mi sem... G. M. A Pest megyei pártbizottságon Külpolitikai konzultáció A Pest megyei pártbizott­ságon rendezett politikai kon­zultációk sorában tegnap kül­politikai kérdések szerepeltek napirenden, Cservenka Fe­V olt olyan időszak, ami­kor a felszín azt mu­tatta, minden rendben van, ám a mély nyugtalaní­tó áramlatait a szakembe­rek szűk köre már akkor sem tévesztette szem elől. Ezek az áramlatok nap­jainkra sodrássá erősödtek; gondokkal küzdenek a me­gye tartósítóipari üzemei, ahogy az egész hazai tartó­sítóipar. Nem lettek rosz- szabbak ezek az üzemek, mint voltak, ám a teljes egészében megváltozott gaz­dasági környezet átminősí­tette — s nemcsak a tartó­sítóiparban! — a teljesít­mények értékét. A Nagykő­rösi Konzervgyár, amely kezdettől fogva nagy figyel­met fordított a mezőgazda- sági üzemekkel kialakítan­dó és bővítendő együttmű­ködésre — az egyes növény­fajták kiválasztásától az előfeldolgozásig —, egyre nagyobb terheket viselt az együtműködésnek a fejé­ben. Ezek a terhek azonban mind kevésbé térültek meg a jövedelemben, s nem azért, mert a munka bizo­nyult rossznak, hanem mert a jövedelemszabályozás nem különítette el a vállalaton számon kérhető, valamint a vállalaton kívül maradó té­nyezők költségnövelő hatá­sait. Ennek messzire gyűrűző következményei legfonto- sabbja, hogy folyamatosan csökkent a tiszta jövedelem, egyre kevesebb jutott fej­lesztésre, korszerűsítésre, sőt, utóbb már az úgyneve­zett színttartó befektetések­re is; a konzervgyárak a szó szoros értelmében elsze­gényedtek. Napjainkban az itt létrehozott tiszta jövede­lem éppen fele az ipar át­lagának, s ez nem a munka minősítésének tükre, hanem mindjobban torzuló tükre az árrendszernek. Félreérthetetlenül felszín­re hozta az addig takarva maradt ellentmondásokat a nyersanyagellátás szemszö­géből szélsőségesnek bizo­nyult 1979-es, 1980-as esz­tendő, ahogy az idei év is — bizonyos gyümölcs- és zöldségféléknél a túlkíná­lattal, másoknál a leszerző­dött mennyiség töredékének szállításával — bővelkedett már nem intő jelekben, ha­nem tényekben. Miközben nagy erőfeszítések történ­tek annak érdekében, a mezőgazdasági üzemek mi­nél nagyobb mennyiségben termeljék meg a földolgoz­ható zöldárut, a konzerv­gyárak egyre kevésbé vol­tak képesek fogadni ezt a nyersanyagtömeget. Nagyon gyakran a becsület, a jól ér­telmezett és tiszteletben tartott népgazdasági érde­keltség volt csupán az alan- ja a folyamatos, szombato­kon és vasárnapokon is zaj­ló földolgozásnak, mintsem a vállalati haszon gyarapo­dása. Meghökkentő helyzet? Az Hiszen néhány esztendeje még arról szólt a nóta, mi­lyen derekasan exportálnak a nagykőrösiek, milyen okos beruházással fejlesz­tettek a dunakesziek, köz­ben azonban — bár a gyá­rak kézzel-lábbal mutogat­tak — senki sem akarta észrevenni az arra illeté­kesek közül, hogy a gyárak­nak elfogy a levegője, ful­doklóként kapkodásra kény­szerülnek, s kétséges, med­dig tartják .magukat a fel­színen. Az élelmiszeripar egészének gondjai-bajai nem kizárólag a tartósító­iparban bukkantak fel, de kétségtelenül ott mutatkoz­tak meg a legélesebben, minden takarás nélkül, s mutatkoznak ma is. Sűrű szövevénybe vész napjainkban az érdekeltsé­gek és az ellenérdekeltségek keveredése termelők, fel­dolgozók, értékesítők kap­csolatában. A gond ott van, hogy ma már a konzerv­gyáraknak — miközben je­lentős anyagi kötelezettsé­geik vannak a termeltetés­ben — a csekély fejleszté­sekre is alig jut pénzük, ezért csigatempójú például a csomagolás korszerűsíté­se, ám egyre nagyobb mennyiségben zúdul előfel­dolgozó és más telepeikre a nyersanyag. Idén eddig sok növénynél a rekordok köny­vét kellett elővenni, ám a kérdés nyitva marad: a bruttó termelés minden számítást túllicitáló növe­kedése mennyit tesz hozzá a tiszta jövedelemhez? Tesz-e annyit, amennyit az ipari eredetű ráfordítások költségnövekedése elvisz? a az eddig leírtakat az­zal is megtoldjuk, hogy a megyében az ötödik ötéves tervben tele­pített gyümölcsösök java most fordul majd termőre — aminek következtében a megye gyümölcstermelé­se várhatóan 35—40 száza­lékkal nő —, hogy a külföl­di értékesítésnél mind na­gyobb szerep jut olyan mi­nőségi követelményeknek, amelyeket a gyárak csak új beruházásokkal tudnak teljesíteni, akkor a szöve­vény szorító jellegét már aligha kell tovább bizony­gatni. Vannak a gyáraknak is tennivalóik a kedvezőbb gazdálkodási eredmények eléréséért, ám a mind ked­vezőtlenebb tapasztalatok azt mutatják: a gondok ja­va most már nem oldható meg, nem enyhíthető vál­lalati körben. Olyan dönté­sekre van szükség, amelyek a szövevény szorításából ki­szabadítják ezt a sokra ké­pes iparágat. M. O. rencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Pest megyei pártbizottság első tit­kára elnöki megnyitója után Ribánszki Róbert, hazánk pe­kingi nagykövete tartott elő­adást Kína bel- és külpoliti­kájáról, majd kérdésekre vá­laszolt. A hallgatóság sorai­ban ott voltak a megyei párt- bizottság titkárai, osztályve­zetői, a járási, városi párt- bizottságok első titkárai, a megyei tanács és a társadal­mi szervek vezetői. Részt vett a konzultáción Kovács Péter, az MSZMP Központi Bizott­ságának alosztályvezetője. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK í AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS. A MEGYEI TANÁCS 1APJA* XXV. ÉVFOLYAM, 213. SZÁM Ára 1,40 forint 1981. SZEPTEMBER 11., PÉNTEK Új üzlet nyűik Becsben Ceglédi modell exportra Az ősz színorgiáját adják vissza a kelmék, a ceglédi Má­jus 1. Ruhagyár munkater­meiben. Ezekből szép, divatos holmikat varázsolnak a szor­gos asszonykezek. A divatos kollekciók zöme a szeptember végén megnyíló bécsi üzletbe kerül. Ugyanis első alkalom­mal árusítják a Május 1. ter­mékeit a szomszédos Ausztria fővárosában. A vállalkozás szép reményekkel kecsegtet. A Clarissa elnevezésű modellek készítésére a legjobban dolgo­zó 255-ös szalag vállalkozott. Albert András szalagvezető irányításával olyan kabát, kosztümkölteményeket kellett varrni, amelyek a legigénye­sebb kritikát is állják. A modellek: hosszú női ka­bát szőrmedíszítéssel, a csí­kozott bőrdíszítésű, modern vonalú kabát, a gyönyörűen hímzett női kosztüm, a kockás szóló blézer bizonyára meg­nyeri majd a külhoni vásárlók tetszését is. De talán azok az áruk is, amelyek augusz­tusban készültek. Mivel a Bolgár komszomolista vendégek Kirándulás a Dunakanyarba Mint már közöltük, a KISZ Pest megyei bizottságá­nak meghívására kedden Or- lin Níkolovnak, a Dimitrovi Komszomol Szófia megyei bi­zottsága titkárának vezetésé­vel háromtagú testvérmegyei ifjúsági küldöttség érkezett hazánkba. Tegnap délelőtt a delegációt fogadta az MSZMP Pest me­gyei bizottságán dr. Arató András, az MSZMP Pást me­gyei bizottságának titkára és Nagy Imre, a bizottság alosz­tályvezető-helyettese. Jelen volt dr. Husti István, a KISZ Pest megyei bizottságának el­ső titkára és Lerner Henrik, az ifjúsági bizottság titkára. Dr. Arató András tájékoz­tatta a küldöttség tagjait Pest megye gazdasági és politikai életéről, az MSZMP XII. kongresszusát követő felada­tokról, s hangsúlyozta a test­vérmegyék kapcsolatának fon­tosságát a két nép barátságá­nak elmélyítésében. A vendégek Szentendre és Visegrád nevezetességeivel ismerkedtek, látogatást tettek a pilisi parkerdőben, délután pedig a Duna túlpartján te­kintették meg a börzsönyi út­törővasutat. Este Vác város és a váci járás KlSZ-fiatal- jaival találkoztak­gyáregység 14 szalagja tőkés exportra termelt ebben az időszakban. Lett volna még kapacitás bőven, ha még több lett volna a megrendelés. A ceglédi gyáregység, amely a vállalat exportjának zömét készíti, most szeptemberben már a belkereskedelem igé­nyeit kívánja kielégíteni. Új­donság lesz, s az idei ősz vége és tél divatját is jellemzi: bőrdíszítés, szőrmegallérok nutriáből. Szép termékük pél­dául a sötétzöld pelerines, steppelt mellényes őszi kosz­tűm. Ügy ígérik, mintadarab­jaik az őszi BNV-n is megje­lennek. S hamarosan ezeket a modelleket nemcsak a kiállí­táson láthatjuk, hamarosan a hazai üzletben is kínálják. Ma: 3. oldal: Az önállóság s ami még szükséges 4. oldal: Telefonfülkék Aszódról Elfogták a részeg vezetőt 6. oldal: Maraton a keceli homokon 7—8. oldal Rádió-, televízió- melléklet Elutazott Budapestről Az Argentin KP főtitkára A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására szeptember 2. és 10. között látogatást tett hazánkban Athos Fava, az Argentin Kommunista Párt főtitkára. A szívélyes, elvtársi lég­körben, a teljes nézetazonos­ság szellemében folytatódott megbeszéléseken az MSZMP Hazánkba látogat a kuvaiti uralkodó Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének meghívásá­ra a közeljövőben hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Jaber Al-Ahmed Al-Jaber Al­Sabah sejk, Kuvait állam ural­kodója. (A magyar—kuvaiti kapcso­latok alakulását a 2. oldalon ismertetjük.) képviselői és az argentin párt főtitkára tájékoztatást adtak országuk helyzetéről, pártjuk hazai és nemzetközi tevé­kenységéről. Véleményt cse­réltek a nemzetközi élet leg­fontosabb kérdéseiről, a nem­zetközi munkásmozgalom hely­zetéről, és a pártközi kapcso­latokról. Az MSZMP képviselői mél­tatták az argentin kommunis­ták erőfeszítéseit, amelyek célja valamennyi antiimperia- lista erő összefogásával a megújhodott demokrácia ki­vívása Argentínában. Az argentin főtitkár csü­törtökön elutazott hazánkból. A vendéget a Ferihegyi re­pülőtéren Nagy Gábor, az MSZMP KB külügyi osztályá­nak helyettes vezetője búcsúz­tatta. • Volén-tervek Átállás az ötnapos munkahétre Július 1. óta ötnapos mun­karend szerint dolgoznak a Volán 20-as (MÁVAUT)' Vál­lalatnál. Az öt napot termé­szetesen nem kell szó szerint érteni. Szombaton otthon ma­radnak az irodai alkalmazot­tak. A javítóműhelyek szere­lői, a gépkocsivezetők és jegy­Panelek magánépítőknek A Beton- ót Vasbetonipari Művek budapesti gyárában a ma­gánépítők számára födémpaneleket készítenek. vizsgálók azonban, továbbra is hétfő hajnaltól vasárnap éjszakáig — közben egy-két szünnappal — járják az uta­kat. Számukra a változás azt je­lenti, hogy az eddigi 191 óra helyett 188 órás lett a heti munkaidő — tájékoztatott Nagy László osztályvezető. Az eddigi tapasztalatok szerint senkinek sem okozott külö­nösebb gondot saját munka­rendjének az újjászervezése. Nagyobb feladat, hogy egyre több termelő üzem tér át az új szisztémára, s ehhez a Vo­lán járatainak is alkalmaz­kodnia kell. Ezért már év közben minden Pest megyei üzemet levélben kértek meg: jelezzék, mikor és hogyan vál­tozik a műszakváltás. Eddig az érdekelteknek több mint egy- harmada válaszolt, s közülük méhányan, például a diósdi Gördülőcsapágygyár, vagy a váci Gumigyár új járatokat is kért és kapott. Az eddigi ta­pasztalatok szerint a folya­matosan működő üzemekben alig van változás, a két mű­szakban dolgozóknál a legtöbb helyen azonban nem döntöt­tek még, hogyan szervezik át a munkarendet, így válasz is csak ezután, várható. A Vo­lán mindenesetre azt szeret­né, ha az időpontok nem to­lódnának el. Az ötnapos tanítási rend már az idén is jó néhány is­kolát érint. Alig akad azon­ban közöttük, ahol az eddigi­től eltérő menetrendet kér­tek volna. Újdonságnak számít, bár nem kapcsolódik az ötnapos munkahéthez. Július 1. óta Érden, Túrán, Isaszegen és Veresegyházon, augusztus 1- től Szentendrén, Szigetszent- miklóson, Szigethalmon és Erdőkertesen a távolsági vi­teldíj helyett bevezették az olcsóbb, kétforintos tarifát. Cs. A. KÖZÉLET AZ ELNÖKI TANÄCS kije­lölte az ENSZ-közgyűlés 36. ülésszakán részt vevő magyar küldöttséget. A delegáció ve­zetésével Púja Frigyes külügy­minisztert bízta meg. VALID DZSUMBLATT, a libanoni nemzeti mozgalom központi politikai tanácsának elnöke, a Libanoni Haladó Szocialista Párt elnöke — aki a Hazafias Népfront Országos Tanácsa vendégeként, küldött­ség élén tartózkodik hazánk­ban — a hazai és a külföldi sajtó képviselőivel találko­zott csütörtökön a HNF Belg- rád rakparti székházában. Szövevény

Next

/
Thumbnails
Contents