Pest Megyi Hírlap, 1981. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-10 / 212. szám

mm KRÓNIKA Kis építőipari kapacitás A Budapesti Ruházati Szö­vetkezet üzemét tizenegy év­vel ezelőtt telepítették Abony- ba. Kezdetben igen mostoha viszonyok között, a művelődé­si ház tánctermében, összezsú­folva kellett az akkori 70—80 asszonynak és lánynak dolgoz­nia. A jelenlegi épületbe két évvel később, 1972-ben költöz­tek át, ahol akkor elfogadható munkakörülmények mellett folytathatták a termelést. Még abban az évben termékváltás is történt, a kesztyűbélés gyár­tásáról felső kötött áruk kon­fekcionálására tértek át. A termelés feltételei azóta is sokat változtak: megkezdték a géppark cseréjét, minőségel­lenőrző, vasaló, bedolgozóknak anyagkiadó, valamint irodahe­lyiség épült. Napjainkban két műszakban százan dolgoznak az üzemben. Részben a lét­számnövekedés, részben a több termék előállítása feltételeinek megteremtéséért a szövetkezet egy új, 400 négyzetméter alap- területű, munkacsarnoknak szánt épület építését ütemezte be. — Hol tartanak az építkezés­sel? — érdeklődtünk Szabó Dezső üzemvezetőtől. — Ügy terveztük, hogy az építkezést ez év tavaszán el­kezdjük, de nem lett belőle semmi. Az egész fejlesztés még pillanatnyilag is majd­nem kezdeti szakaszban van, tudomásom szerint az árkal­kuláció és a szerződés megkö­tése miatt késik a kivitelezés. — Milyen hátrányuk szár­mazik ebből? — Sok. Előreláthatólag még egy évig a jelenlegi rossz mun­kakörülmények maradnak, ami akadályozza a termelést, il­letve a még több termék elő­állítását. A túlzott zsúfoltság miatt nagyobb a baleset- és tűzveszély is. Eddig ugyanis a téli fűtést olaj kályhákkal ol­dottuk meg, ha az új épület elkészült volna, központi fűtés lenne mindenütt. A szövetke­zetnek a fejlesztésre szánt ösz- szeg rendelkezésére áll, nem közömbös tehát, hogy a befek­tetés mikor térül meg. A kivi­telező a Ceglédi Járási Építő­ipari Szövetkezet abonyi üze­me. Bácsi József üzemvezetőtől a következőket tudtuk meg: — Egyrészt kapacitásunk nem volt, másrészt a szerződés még nem készült el, ezért nem tudtuk elkezdeni a munkát — mondta. — A szerződés ugyan rövidesen elkészül, de sok más kötelezettségünk miatt aligha tudjuk az idén az építést meg­kezdeni. Ha igen, akkor is csak a jövő évben készül el a Ruhá­zati Szövetkezet abonyi üze­mének új épülete. Az abonyi Üj Világ Termelőszövetkezetben javában tart a paradicsomszüret. A gazdaság az idén 180 hektáron termelt a kedvelt bogyós zöldségből, amit szedés után helyileg sajtol­nak, és lé formájában továbbítják a Nagykőrösi Konzerv­gyárba. Felvételünk az úgynevezett lévonalnál készült, ahol a munkásnők a prcselőbe haladó paradicsomok közül kiválo­gatják a rosszakat Gyuráki Ferenc felvétele Nyugdíjasok klubja Színes, változatos program A 3 ezer 600 lelket számláló Jászkarajenő községben 600 nyugdíjas él. Többségük egy­kor a helyi termelőszövetke­zetben dolgozott, de akad kis­iparos és értelmiségi is közöt­tük. Tóth Istvánnak, a nyug­díjasklub vezetőjének nem volt nehéz dolga, amikor 1978-ban megszervezte a klu­bot azzal a céllal, hogy a falu öregjei' legalább hetente egy alkalommal találkozzanak, el­beszélgessenek, vagy külön­féle előadásokon ismerhessék meg szőkébb pátriájuk és a világ dolgait. — Jelenleg 60 tagja, van a klubnak — mondja a titkár. -r- Csütörtökönként jövünk össze a Petőfi Művelődési Házban, ahol van egy helyisé­günk. 30—44 ember rendsze­resen részt vesz a klubnapo­kon, a legtöbben még ilyen­kor kora ősszel is, amikor pe­dig sok munka van a ház kö­rül, és a földeken. Biztos va­gyok benne, hogy azért jön­nek el, mert érdekesnek talál­ják a rendezvényeket, előadá­sokat. Kéthetenként filmet is vetítünk. Az idős embereket pedig nem könnyű már egy-egy ügynek megnyerni. Sokan az egészségi állapotukra hivat­kozva, mások talán ki tudja, hogy milyen kiutat keresve maradnak távol az efféle programoktól. Jászkara jenőn nem így van. Itt a legtöbb ember szinte alig várja, hogy hetente egyszer három órát esténként eltölthessen a műve­lődési házban. Ennek magya­rázata mélyen gyökerezik, s a titkár, Tóth István személye igencsak fontos szerepet tölt be abban. Közel négy évti­zedig volt a falu általános is­kolájának biológiai-földrajz ta­nára. Sok ember került ki a keze alól. Bár Nagykőrösről települt a községbe, alaposan kiismerte a helyiek gondolko­dásmódját, világát. Így aztán, amikor a klub éves program­tervét kidolgozza, ezt veszi alapul. — Sokféle előadást tartot­tunk már — magyarázza. — A körzeti orvosunk például a szív- és érrendszeri betegsé­gekről beszélt egy alkalom­mal, a tanácselnökünk a te­lepülés fejlődésiről, de TIT- előadás keretében szó volt a nyugdíjasok problémájáról, a világpolitikai helyzetről és másról is. Évente egy alkalommal or­szágjárásra indul a nyugdíjas­csapat. Voltak már sok he­lyen, hazánk nevezetességei­vel ismerkedtek egy-egy ki­ránduláson. Ebben a hónap­ban ismét útrakelnek. A Bá­li PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 212. SZÁM 1981. SZEPTEMBER 10., CSÜTÖRTÖK Óvoda űrieden Rövidesen új gyermekintéz­ménnyel gyarapodik a több, mint ötezer lelket számláló Törtei község. Jelenleg épül ugyanis egy ötven gyermek el­helyezésére atkalmas óvoda, melyet még ebben az évben, november hetedikén adnak át. Fehér István, a községi ta­nács vb-titkára elmondta, az építkezés kivitelezője a ko- cséri Petőfi Termelőszövetke­zet építőipari részlege. Az óvo­da egyébként ötmillió forintba kerül. Évenfe kétezer műtét Hogy ne érezzünk fájdalmat Az új gyermekintézmény átadásával sikerül megoldani a községben, hogy minden óvo­dáskorú helyet kaphasson. Ed­dig ugyanis sok feszültséget okozott az, hogy évente általá­ban 50—60 apróságot kellett helyszűke miatt elutasítani. Talán nincs is olyan ember, aki — bevallva, vagy letagad­va ezt — ne félne a műtét­től. S talán nincs is olyan meg­nyugtató érzés, mint felébred­ni _ egy hosszú operáció után, s újra érzékelni a világ hang­jait, színeit Az érzéstelenítés, a műtét alatti altatás külön orvosi szakma, anaesthesiológia a -ne­ve. Aki erről a kevéssé is­mert hivatásról beszél, ár. Tú­ri József, a ceglédi kórház anaesthesiológiai-intenzív osz­tályának vezetője: — Kezdjük rögtön azzal, hogy nem csupán orvosi szak­ma ez, hiszen csak a mi kór­házunkban hat anaesthesioló- gus-asszisztens is dolgozik a négy altatóorvos mellett. Esz­tendőnként körülbelül 2 ezer nagyobb műtétre kerül sor a kórházban, amelyeknél közre­működünk, s a munkánk lé­nyegéből fakad talán, hogy a betegek mindig ismerik a se­bészt, aki operálja őket, de szinte csak elvétve a műtét többi résztvevőit, az anaesthe- siológust, vagy az asszisztenst, a műtőst. Könnyebb operálni — Mi is az altatóorvos mun- kájának lényege? — Csupán a névtelenség miatt hiba lenne alábecsülni ezt a szakmát. Már az operá­ciót megelőző időben..a beteg vizsgalati leletéi alapján fel kell mérnünk a páciens mű­téti teherbíróképességét, s meg kell határoznunk, milyen mó­don altatjuk, vagy érzéstele­nítjük majd őt. Minden em­ber más. Nem alszunk egy­formán, nem vagyunk egyfor­mán aluszékonyak, arról nem is szólva, hogy különböző az érzékenységünk az alvást, v.agy az érzéstelenedést kiváltó sze­rek iránt is. Azután persze a lényeg jön már, maga az al­tatás vagy érzéstelenítés. — Az emberek többsége ke­veset sejt arról, mi is törté­nik vele az operáció alatt — ami az ánaesthesiológuson mú­lik. .. laton környékét szeretnék be­járni, ha ehhez összegyűlik annyi pénz, mely a költsége­ket fedezi. Mert hát anyagi támogatásra nemigen számít­hatnak. Ha szeptember végéig nem lesz meg a szükséges pénz, akkor egy debreceni, hortobágyi program fogja gazdagítani az idős emberek élménytárát. Bár a klubtitkár a helyi közművelődési, bizott­ság vezetője és tanácstag is, eddig nem sikerült elérnie, hogy anyagi támogatást kap­janak. Igaz, a termelőszövet­kezet tavaly 4 ezer forintot adott a nyugdíjasoknak, de ez nem túl sok még a heti egy­szeri programok fedezésére sem. A tagság persze nem elége­detlenkedik. Miért is tenné? Kevés pénzzel is jól lehet gazdálkodni, őket inkább az foglalkoztatja, hogy a követ­kező klubnapon milyen prog­ram lesz, mikor mennek Szol­nokra a színházba vagy máshová. — Az a célunk, hogy a jö­vőben is színvonalas, minden­kit érdeklő programokat szer­vezzünk. Az idős emberek egy kicsit úgy érzik, hogy rájuk már kevésbé van szükség, mint a fiatalokra. Mi ennek az ellenkezőjét akarjuk bebi­zonyítani, vagyis azt, hogy életkortól függetlenül is lehet hasznos és értékes bárki. Eddig ez sikerült is a jász- karajenői nyugdíj asklub ré­vén. Reméljük, hogy a jövő­ben is így lesz. Cs, J. — Így van. Sok műtétnél nem indokolt, esetleg nem is szabad elaltatni a beteget. Éber, de érzéstelenített állapot­ban ugyanis ő maga szabá­lyozza életfunkcióit, s igy könnyebb operálni. Az érzés­telenítés módszereinek tárháza igen gazdag: a legkisebb he­lyi beavatkozástól, például a fagyasztástól, az úgynevezett epidurális érzéstelenítésig — amikoris négy-öt órás műté­tekhez a köldöktől lefelé tel­jesen érzéstelenítik a testet — széles a skála. Ugyan a műtét helye, jellege, a beteg állapota alapvetően meghatá­rozza az érzéstelenítés módját, de gyakorta van mód figye­lembe venni a beteg kíván­ságait is. Van, aki viszoiyog az altatástól, s van aki attól, hogy ébren legyen az operáció alatt. — És az altatás? — Szintén nem egyszerű do­log, az orvostudomány régen túlhaladta már a kloroform­éter narkózis módszereit. A kloroformot ma már sohasem, az étert is nagyon ritkán lé­legeztetjük be a beteggel, he­lyette különböző altatógázokat használunk, mint például a Narkotán, a Pentrán, s a töb­bi, s ugyancsak többféle in­jekciót. — Veszélyesek-e ezek a sze­rek? — Hazudnék, ha azt monda­nám;.bpgy nem, hiszen az al­tatógázok kivétel nélkül mér­gező anyagok. De csak akkor válnak veszélyessé, ha túlzot­tan nagy dózisban, vagy rend­kívül hosszú ideig folyamato­san jutnak az ember szerveze- tébe.Hamár itt tartunk: az al­vás minőségileg más, mint az érzéstelenített állapot. Az előb­bi esetben ugyanis az anaesthe- siológus ügyel a beteg alap­vető életfunkcióinak zavarta­lanságára. A műtét alatt az altatóorvos és asszisztense ren­geteg adatot figyel, mér és je­gyez fel — például a vérke­ringéssel, a szívműködéssel, a légzéssel kapcsolatos jeleket —, s a legkisebb rendellenes­séget tapasztalva beavatkozik. A megelőzésre is van mód, például a gyenge szívű bete­gek nagyobb műtét idején ideiglenes pacemakert — sziv- ritmus-szabályozó készüléket — kapnak. A műtét alatt egyébként figyelemmel ki­sérjük a betegek reflexeit, s ami ugyancsak lényeges, az alvó ember viselkedését. Alfafógép — Van-e az altatóorvos szá­mára könnyű és nehéz eset? — Kis altatás és nagy nincs. A legrövidebb, 3 perces alta­tás is járhat veszélyekkel, ha például gyógyszerérzékeny az altatószerre a beteg, s ez csak a műtét alatt derül ki. De könnyű és nehéz eset van. Könnyű, ha a beteg gyorsan alszik el, és a beavatkozás után szabályszerűen ébred. Ne­héz viszont akkor, amikor mű­tét közben derül ki, hogy az operáció tovább tart a terve­zettnél, s az altatónak esetleg módszert kell váltania. Az al­tatógép is gép. Elromolhat. Meghibásodhat egy szelep, egy párologtató berendezés, meg­törhet a lélegeztető tubus, s ha ilyenkor az orvos és asz- szisztense nem ügyelne, köny- nyen történhetne jóvátehetet­len. Szerencsére az ilyesmi rendkívül ritka, s amiről a Kóma című film szólt, arra a húszéves praxisomban nem volt példa. Ha a műtét alatt súlyos baj történik, rendsze­rint nem az orvos hibája. Az ok többnyire egyéb betegség: szívritmuszavar, előrehaladott anyagcsere-zavar. Tény sajnos, hogy az előzetes vizsgálat ezek­re nem mindig deríthet fényt, a műtét sürgőssége miatt. Történhet baleseti sérülés, gyomorvérzés, bélelzáródás, vagy szükség lehet azonnali császármetszésre, s ilyenkor a részletes vizsgálatra nem jut idő. Ez az amit úgy ne­veznek az orvosok: műtéti ri­zikó. — Van-e az altatóorvosi szakmának valamilyen külön­leges etikai szabálya? Újraélesztés — Nincs. A legfőbb: min­dent megtennünk a beteg em­ber gyógyulásáért. S aa al­tatón múlik, hogy érez-e fáj­dalmat a műtőasztalon bete­ge. Ezt kell meggátolnunk az érzéstelenítéssel, az altatással is. Azt hiszem, a legnagyobb megterhelés a számunkra az a tudat, hogy az alvó ember életfunkciói a mi kezünkben vannak. S ha már idáig jutot­tunk, hadd mondjam el: más módon is múlik rajtunk em­berek élete. A kórház anaest- hesiológiai szolgálatának fel­adata a reanimáció, magyarul az újraélesztés. Évente körül­belül 20—30 beteg a mi be­avatkozásunknak köszönheti, hogy a klinikai halál állapo­tából visszatér az életbe. Van aki a büfében ácsoriogva, vagy a kórházi ágyon kap szívizom- infarktust, légzési elégtelen­ség, vagy központi idegrend­szeri zavar 'miatt megszűnnek életműködései. Ilyenkor három percen belül az életmentéshez kell fognunk, s mesterségesen pótolnunk a légzést, a kerin­gést. Ezért a munkáért pedig nem jár életmentő kitünte­tés. .. Többnyire meg sem mondjuk a betegnek, hogy be­szállt már egyszer Kharón la­dikjába, nagy megrázkódtatás lenne ez számára. Vasvári G. Pál Szolidaritási nagygyűlés A KISZ ceglédi járási bi­zottsága szervezésében idén Abony községben kerül sor a járási szolidaritási hét meg­nyitójára. Szeptember 11-én, pénteken, a Felszabadulás té­ren este fél hétkor kezdődik a szolidaritási nagygyűlés, ame­lyen dr. Skultéti Sándor, az MSZMP ceglédi járási bizott­ságának osztályvezetője mond beszédet. Ezután a meghívott chilei fiatalok válaszbeszédére kerül sor, amelyet az Interfolk együttes előadása követ. A tanácson Félfogadási idő A városi tanács értesíti a la­kosságot, hogy megváltozott a félfogadások ideje. Hétfőn reg­gel 8-tól 12 óráig, szerdán reg­gel 8-tól délután fél 5-ig, pén­teken reggel 8-tól 12 óráig tart a tanács ezután félfogadást. Szabad szombatokon az anya­könyvi hivatal és az informá­ciós iroda tart ügyeletet. Bejá­rat a Kossuth Ferenc utcai ol­dalon van. A közművelődés arculata Cegléd város közművelődé­si arculata címmel Szabó Alf­réd, a városi tanács művelő­dési osztályának vezetője tart előadást szeptember 11-én, délután két órakor a helyőr­ségi művelődési központban. Régi sikerfilmek Az utóbbi időben divatossá vált a nosztalgiahullám, amely immár a ceglédi Szabadság Filmszínházat sem kerüli el. Ebben az évben ugyanis film­múzeumi napokat rendeznek a moziban, amelyre inkább jobban illenék a filmmúzeu­mi hónapok kifejezés, mivel a program, amely október el­sején indul, egészen decem­ber közepéig változatos, s minden bizonnyal kellemes szórakozást nyújt majd az érdeklődőknek. Mint Szabó Dániel, a Sza­badság Filmszínház vezetője elmondotta, a Pest megyei Moziüzemi Vállalattal közö­sen szervezték a régi filmek bemutatását. A cél az volt, hogy a budapestiek után a ceglédiek és a járás lakossá­ga is megtekinthesse ezeket az előadásokat. A filmek válo­gatása is igen széles skálán mozog, amelynek minden bi­zonnyal az a célja, hogy mi­nél nagyobb legyen az érdek­lődés. Az előadások egyéb­ként este fél tízkor kezdőd­nek, s ugyanazt a műsort több napon át is játsszák. De nézzük, valójában mit is tartalmaz a program. Októ­ber elseje és negyediké kö­zött a Bonnie és Clyde című amerikai filmet .vetítik, ame­lyet 1967-ben Arthur Penn rendezett. Ezt követően októ­ber 15-től négy este láthatja a közönség a Kalmár László által 1939-ben rendezett Ha­lálos tavasz című filmet, amelyben Karádi Katalin és Jávor Pál alakítja a főszere­pet. Október 29-én mutatják be az Ingmar Bergman által készített Persona című svéd filmet, amelyben két nagysze­rű színész, Liv Ullman és Bibi Anderson nyújt remek játékot. November 12-én A lepkegyűjtő című amerikai— angol film kerül programra, William Wyler rendezte 1965- ben, s a főbb szerepeket Te­rence Stamp, Samantha Eg- gar és Mona Wash bourne ala­kítja. 1953-ban készült John Huston rendezésében a nagy sikerű Moulin Rouge című film angol változata, amely­ben Jósé Ferrer és Gábor Zsa- zsa alakítja a főszerepet. A fiatalok számára nyújt minden bizonnyal jó szóra­kozást Richard Lester 1966- ban készült filmje, amely a The Beatles együttesről ké­szült. A Help! (Segítség!) cí­mű angol zenés vígjáték de­cember 10-én kerül a mozi programjára. Ezt követően, de­cember 17-én, a filmmúzeu­mi napok záróelőadásaként láthatja a közönség a Butch Cassidy és a Sundance kölyök című amerikai westernfil- met, amelyet George Roy Hill rendezett 1969-ben. A filmben egyébként kitűnő színészek, Paul Newman, Robert Red­ford és Katharina Ross ala­kítják a főszerepet. S azoknak, akik esetleg a bemutatásra kerülő filmeken kívül más előadásokat is szí­vesen látnának, elmondjuk, hogy a Szabadság Filmszín­házban 1982-ben is lesznek filmmúzeumi napok. Az új program január második fe­lében fog kezdődni. Csitári János ISSN 01»—2500 (Ceglédi Hírlar Üzemben a lévosial

Next

/
Thumbnails
Contents