Pest Megyi Hírlap, 1981. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-08 / 185. szám
folyamatos az átvétel Tart a nagyüzem a malmokban A termelőszövetkeztek már lassacskán meg is feledkeznek arról, hogy valaha az aratás nem kis feladatával birkóztak, a malmokban, a felvásárló helyeken azonban még tart a nagyüzem. Nem véletlen, hiszen a raktárakból a gazdaságok tárolóiból még érkezik a búza, s ezekben a napokban a rozs, az árpa van soron. Érthetően kisebb lendülettel. mint a búza aratásának idején, de most is folyamatosan veszik át a felkínált terményeket a Budapesti és Pest megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat üzemei. Eddig is tekintélyes mennyiséget tesz ki az átvett gabona, bár a javító minőségű búza sajnos, jóval kevesebb a tervezettnél, a vártnál. Most a zab és a rozs van műsoron. Az előbbiből 7369 tonnát, az utóbbiból 495 tonnát vettek át eddig a gazdaságoktól. A nagy számok azt mutatják, nem kis feladattal kellett az idei esztendőben sem megbirkózniuk a gabonaforgalmi vállalat szakembereinek. Jól szervezett munkával, a gazdaságokkal való szoros együttműködéssel elérték azt, hogy viszonylag zökkenőmentesen zajlott a munkacsúcs, az átvátellel nem akad gond. Igaz, az átvételre . felkínált termények mennyisége elmaradt ' a tervezettől és a tavalyitól, mégis, ha szükség volt szombaton—vasárnap is, éjjel is zavartalanul folyt a munka. Öntözőberendezések - árengedménnyel A mezőgazdasági ellátó-kereskedelem gyakorlatában szokatlan akcióra került sor; a gazdaságok a főszezonban vásárolhatnak árengedménynyel öntözőberendezéseket, szerkezeteket. A mezőgazdasági üzemek szakemberei vásárlási készségükkel arra adtak választ, hogy van beruházói kedv, elképzelés és szándék abban az esetiben, ha a felszerelésekhez olcsóbban juthatnak hozzá. Korábban ugyanis sokan megkérdőjelezték azt, hogy fellendülhet a forgalmazás az öntözőkészletekből. Sokan úgy találták ugyanis, hogy a viszonylag mérsékeltebb öntözési eredmények az öntözővíz drágulásával hozhatók összefüggésbe. Kétségtelen, hogy ez is közrejátszott a visszafogottabb teljesítményekben, a mostani árusítási siker azonban jelzi, hogy a magasabb vízárak ellenére is sokan vállalkoznak az öntözötelepek berendezésére és az öntözésre, ha az ipari eszközökhöz alacsonyabb áron hozzáférhetnek. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! nap AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A,MEGYEI TANACS LAPJA XXV. ÉVFOLYAM, 185. SZÁM i\rt* 1.40 forint 1981. AUGUSZTUS 8., SZOMBAT Nyári nagyjavítás a DHV-ban A jövő a diagnosztikai csoporté Nálunk mindig a nyár a karbantartó — szezon mondja Szederkény Sándor osztály- vezető —, hiszen télen, a villamos energia fogyasztásának csúcsidőszakában egyetlen percre sem állhatunk le._ A Dunamenti Hőerőmű Vállalat az idén 211 millió forintot fordít karbantartási munkálatokra. Az összeg egy részét állóeszköz-fenntartásra — vagyis tényleges karbantartásra —, másik részét pedig kisebb rekonstrukciókra használják fel. A kisebb jelző persze csak pénzügyi értelemben igaz, hiszen március óta dolgoznak az idei legnagyobb karbantartási munkán: az ötös számú, 150 megawattos szovjet blokk felújításán. A hatalmas egységben egy kazán, egy turbina és egy generátor van, s Százhalombattán még tizenkét ilyen egység — a vállalat nyelvén: blokk található. A hét végére fejezik be a 200 megawatt teljesítményű kettes blokk nagyjavítását, s hátraNéhol csak csöpög a csap Takarékoskodjunk a vízzel Dunakeszi-Révdűlő és Dunakeszi-alsó csak az alábbi időpontokban kap vizet: reggel 0.4-tői 7-ig és délután 16-tól 20-ig. így biztosítható, hogy a város egész területén, ha megszakítással is, mindenki vízhe2 jusson. Százhalombattán nincs panaszra ok. Bőven van víz. Még ha tovább tart is a kánikula, fennakadás nem lesz. Egyelőre locsolási tilalmat sem rendeltek el. Szentendrén már egy hónapja locsolási tilalom van érvényben, de a háztartások nem szenvednek vízhiányban. A hét végén sem rosszabbodik a helyzet. Egyelőre nem kell vízhiánnyal számolniuk a váciaknak sem, ami minden bizonnyal a Dunamenti Regionális Vízmű új sződligeti szivattyútelepének is köszönhető. Locsolási tilalmat sem rendelnek el a hét végére. S. H. K. Változatlanul tombol a kánikula. A hosszan tartó meleg már korábban is kisebb-na- gyobb fennakadást okozott a megye több városának vízellátásában. Legsúlyosabb a probléma Érden. Most, hogy a hét végére sem jósol a meteorológia nagyobb lehűlést, csapadékot, vajon rosszabbodik-e a helyzet. Érden, ahogy dr. Benussi Silvio tanácselnök elmondta, nem várható változás, vagyis javulás. A város nagy részén továbbra is csak szállítással jut víz a háztartásokba. Egyebet nem tudnak tenni, mint ismételten, nyomatékosan felhívják a lakosság figyelmét, hogy ott is, ahol még van víz, takarékoskodjanak, a hétvégi nyaralók pedig szigorúan tartsák be a locsolási tilalmat. Dunakeszin, mindeddig csak locsolási tilalom volt. Ameny- nyiben az időjárás radikálisan nem változik, szakaszos vízellátást kénytelenek bevezetni: vagyis van még a hasonló teljesítményű tizenegyes blokk közép-, ezenkívül a tízes blokk kisjavítása is. A hagyományos — megelőző — karbantartási módszer szerint egy-egy blokk teljes felújítása 100 ezer üzemóra teljesítése után szükséges. A nagyjavításhoz 30—Í0 napos leállásra van szükség, egy középjavítás 15—20 napot igényel, s egy kisjavításhoz egy hét kell. A hagyományos módszer szerint tehát a teljesített üzemórák után írják elő a szükséges javítás nagyságát. Ennek a módszernek azonban megvan az a hátránya, hogy nem ismerik pontosan a gép pillanatnyi állapotát, így könnyen érheti kellemetlen meglepetés a dolgozókat, amikor — több napos munkával — felbontják a kazán, turbina vagy generátor házát. Van azonban korszerűbb módszer is, amelyet már nem lehet tmk-nak, azaz tervszerű megelőző karbantartásnak nevezni, hanem inkább illenék hozzá a tervszerű, folyamatos és diagnosztikai szavak. A forgó, működő gépnek mindig megvan a maga sajátos hangja, s ha bármilyen kicsi az elváltozás, azt a hang azonnal jelzi. Ezért a vállalat 1,5 millió forintért rezgésanalizáló, ultrahang falvastagság mérő és egyéb diagnosztikai műszereket vásárol, létrehozzák a diagnosztikai csoportot, s hamarosan áttérnek az új, korszerű módszerre. A karbantartók november végéig teljes erőpedobással dolgoznak. De természetesen azután sem fognak unátkozni; fel kell készülni a következő szezonra, a saját beruházásokra, segíteni a műszaki fejlesztési feladatokat —, s nem utolsósorban meg kell tanulni, alkalmazni kell az új diagnosztikai módszert. K. T. Ma: 3. oldal: Alkalmi pultok az út szélén Itt a cserepalack - hol a gáz? 1. oldal: A közös művelődés forrásai Színek és formák áradó bősége 7. oldal: Családban - ház körül Együtt az utakon 8. oldal: Hét végi kalauz Húszféle választék nemesvakolatból Pllisvörösvár csak kínálja? — Ami Budapestnek, Debrecennek, Gyöngyösnek, Jászki - sérnek, Boglárlellének, Rösz- kének, Velencének és sok más magánépítőnek megéri, vajon miért nem gazdaságos még Pest megyének? — teszi fel a kérdést Dávid Dezső, az Országos Érc- és Ásványbánya Vállalat főmérnöke. A vállalat pilisvörösvári modern üzemében állítják elő többek között azt a hőszigetelő vakolatot, amely igen gazdaságos. Igaz, sokan azonnal érvként hozhatnák fel azt is. hogy Dinnyeszüret Vasadon Dinnye. Mézédes, nyárillatú. Legyen az görög, avagy sárga. Sokan esküsznek, a „szőke” héjú az igazi, mások állítják, nincs jobb a csíkosnál. Persze az sem megvetendő látvány, s főként íz, ha a mélyfekete héj csodáspiros, lédús belsőt rejt, apró fekete magvakkal. Ilyenkor sarkalatos kérdés: jó, vagy csupán dinnyének álcázott tök a várva várt csemege. Kongatjuk, kopogtatjuk, szagolgatjuk — vajon melyiket is válasszuk, hogy be ne vásároljunk vele, s ne fizessünk feleslegesen egy halom pénzt az eladónak. Mert elmúltak azok az idők, amikor a gyerkőcök zsebpénzükből is dugig ehettél? magukat DINNYÉ-vel. Persze egészen más a helyzet, ha szakértőként nyúl az ember a szántóföld e sajátos kincséhez. Úgy, miként azok a dinnyések, akik évtizedek óta termesztik a jó ízű csemegét. A vasadi termelőszövetkezet földjein Burza Gergely és felesége ápolgatta, pátyol- gatta a kis magvakat, a palántákat, majd a szépen gyarapodó növényeket, míg tekintélyes külsejű, szedésre érett dinnyévé gömbölyödtek. A 27 hektáros — a nagynál is nagyobbnak tűnő — dinnyésből 8 hektáron sárgadinnyét termesztenek, míg a többi az éjfekete héjú görög fajta. Kell-e mondani, hogy nincs pihenőnap tavasz óta a föld szélén. A tábla mellett álló, fából összeütött ház jelenti az otthont számukra, még szerencse, hogy az idei nyár kegyes volt a dinnyeföldek vándoraihoz. Jó üzlet a Burza családnak is a dinnyetermesztés. Fáradságos munkájukért a termés 40 százaléka őket illeti meg, ott helyben értékesítik is. A vállalkozó, s főként dinnyére éhes autósok szívesen megállnak egy kis ' csemegézésre a 4-es út mentén, ott, ahol kézzel írott tábla hirdeti: Dinnye kaphatót G. M. ma még a hagyományossal szemben drágább ez a falfelület. Való igaz. De a vállalat hozzávetőleges számításai szerint ez a plusz kiadás egy normál családi háznál a fűtési összeget nézve három és fél év alatt megtérül. Akik ezt már kipróbálták, esküdnek rá. A főmérnök kérdése jogos, mivel magánvállalkozókon kívül csupán egyetlen tököli cég nevét találhatjuk a vásárlók névjegyzékében. Pedig a választék bőséges. Nem csak hőszigetelő alapvakolatból, hanem nemesvakolatból is, amelyet húszféle színskálában hoznak forgalomba, kapart, dörzsölt és spriccelt minőségben. Mi a nemesvakoJat erénye? A választ erre egy miniatűr kollekción is bemutatták, amikor egy csepp víz kerül a példányra, nem ivódik bele az anyagba, mert ez a vakolat mutatóssága mellett, nagy erényére. víztaszító is. KOZELET Az MSZMP Központi Bizottsága táviratban üdvözölte az Ecuadori Kommunista PártX. kongresszusát. Szalim Szaadi földművelés és földreformügyi ‘ miniszter vezetésével augusztus 3. és 7. között algériai mezőgazdasági küldöttség tartózkodott hazánkban. A vendégek Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter meghívására tanulmányozták a magyar mezőgazdaság munkáját és tárgyalásokat folytattak a két ország szakmai együttműködésének fejlesztéséről. ^----------------------------------A mozi rr A film a XX. század népművészete — ez a mondás Lenintől vált szállóigévé. Lenin azt ismerte fel, a mozi e kezdeti korai szakaszában, a mát évtizedekkel később Georges Sa- doul ekként fogalmazott: o film magába olvasztotta az egész emberiség tudását, s épp ez teszi nagyságát, hiszen egybefoglalója, s ugyanakkor summája más művészeteknek. És a mozgókép valóban elárasztotta korszakunkat, betört az oktatásba, a gyógyításba, a tudományba, az ismeretek terjesztésébe, s természetesen a szórakoztatásba, s megváltoztatta az emberek életmódiát. szokásait is. De a film nemcsak életmódváltoztató, hanem műveltségszabályozó is lett. Az előbbi hatást többé, az utóbbit kevésbé vette tudomásul a hazai közművelődés irányító hadosztálya. Bizonyságul elég erre egy Pest megyei példa (említhetnénk más területről is): az egyik városunk éves közművelődési munkájáról készült jelentésből különös véletlen folytán kimaradt a filmszínház munkájának értékelése. Nem is beszélve arról, hogy Magyarországon jelenleg is a vállalati gazdálkodási szabályok határozzák meg a filmforgalmazást, a mozik műsorpo- litikáját. Emellett a köz- művelődési intézményhálózat felvázolásakor következetesen megfeledkeznek erről a háttérbe szorulása ellenére is leglátogatottabb ágazatról. A mozi: ÜZEM *— moziüzemi vállalat, el kell viselnie ugyanazokat a mennyiségi fejlesztési .korlátozásokat, amelyek az iparban jogosak, a művelődés ügyében mérhetetlenül hátrányosak. A negatív jelenségek nem Pest megyei specialitások, bár az országos viszonyszámokhoz képest jogosan lehetünk elégedetlenek. Ismét egy példa: a megye településeinek megközelítően 30 százalékán nincs állandó filmszínház. Lehetetlen-tehetetlenségünkben megéljenezzük a vándormozisok intézményének újjáéledését, s fennen hirdetjük: nincs fehér folt, mindenhová eljut a film. Eljut: a televízió segítségével, és persze eljut keskenyfilm változatban, néha felháborítóan rossz minőségben. íme, a látszólagos ellentmondás ebben a logikában, hiszen nem is nagyon lehetne csodálni, ha ilyen technikai feltételek mellett a közművelődés irányítói nem tartják szem előtt a film szórakoztató, műveltséget javító szerepét. Csakhogy a folyamatot meg kell fordítani, mert éppen attól ilyen a mozizás, mert a filmszínházakat nem művelődési intézménynek, hanem gazdasági egységeknek tekintjük, olyanoknak ráadásul, amelyek gazdaságtalanok: államunk egy forint nyolcvan fillért fizet rá minden mozijegyre. De ha már a mozi: üzem. legalábbis szolgáltató üzem, akkor maradjunk a gazdaságossági tényezőknél. A logika szerint feltev__ ________________-----------------------------------. V Iég nem ? hetően emelkedne a hosszú évek óta stagnáló-visszaeső látogatottság, ha a néző mindenekelőtt jobb körülmények körött nézhetné végig a filmeket, amelyek művészeti, eszitétikai szinvon'alával legalább annyira nem lehetünk elégedettek, mint az „objektív” adottságokkal. Marinán elodázhatatlan a mozik technikai fejlesztése, de a megyei vállalat nem tud ígérni semmi biztatót. Megérné-e a befektetés? A választ csak szzámok segítségével kereshetjük. A Pest megyei Moziüzemi Vállalat erre az évre készített — és a múlthoz képest csökkentett — terve szerint 3 millió 150 ezer nézőt vártak. Nos, a félévi eredmény biztató. Az elmúlt első hat hónap alatt egymillió 813 ezer 704 látogató volt a 24 ezer 553 előadáson, ez azt jelenti, hogy átlagosan 79 néző volt kíváncsi egy-egy vetítésre. Nem sok. Róka fogta csuka: azért kevés-e néző. mert technikailag — néhány mozit kivéve — rosszak a körülmények, vagy azért rosszak a feltételek, mert kevés a néző? E véleményhez egy adalék. Folyamatosan növekszik a megyei filmklubok száma: Albertirsa, Gödöllő, Szentendre, Vác, Érd, Dunakeszi, Visegrád, Nagykőrös után új klub van alakulóban Pomázon, Zsámbékon és Mendén. Bár való igaz, hogy ezeknek túlnyomó többsége archív-filmklub. E területen is érezhető a nosztal- giahullám, amelyre bizonyságot szolgáltat a jelenleg is sikerrel folyó szentendrei és gödöllői filmmúzeumi napok 400— 500-as látogatottsága. C ha már a mozizásról beszélünk: örömmel és a létrehozóknak joggal kijáró elismeréssel kell említeni az Aszódon működő közművelődési filmtár létét. Ennek az intézménynek a működése is azt bizonyítja, hogy az igények a lehetőségek függvényében formálódnak. A közművelődési filmtár megalakulása óta eltelt hét-nyolc hónap alatt a raktáron levő egyezer 356 filmmel 619 előadást tartottak s ha figyelembe vesszük, hogy ezeket a műveket elsősorban iskolák és művelődési házak ismeretterjesztő rendezvényeihez kölcsönzik, akikor nem is lehetünk elégedetlenek a 68 nézőt visszaigazoló átlaggal. Végül is a közművelődési filmtárban mutatkozó kerestet azt igazolja, hogy a film olyan művészeti ág, amely nálunk is egyre inkább a század népművészetévé válik, pontosabban válhatna. S hogy. igazán azzá váljon, ahhoz leginkább talán arra van szükség, hogy a mozi megkapja nálunk a jelentőségének megfelelő rangot a közművelődés intézmény- rendszerében. Hiszen legalább annyira periférikusán kezelik a filmszínházakat művelődéspolitikai- lag, mint gazdasági intézményként ... Kriszt György
