Pest Megyi Hírlap, 1981. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-01 / 179. szám

ina A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 179. SZÁM 1981. AUGUSZTUS 1., SZOMBAT A legnagyobb a megyében Állandó feladat a piackutatás A Dél-Pest megyei Afész tervei Autós, motoros, gyalogos Ceglédre érkező, okvetlen fel­figyel a Jászberényi úti felül­járó fölött és a Rákóczi út fáinak lombkoronája közt ki­villanó feliratokra. Első pilla­natban valószínű, azt hiszi, hogy az Üdvözöljük városunk­ban! köszöntő mondat lobog vászonra festve fönn a magas­ban, csak közelebb érve látja, hogy a Dél-Pest megyei Áfész reklámja az, a Mini Expo vá­sárra hívja fel a figyelmet, amely most zajlik majd, a kö­vetkező napokban. Háromból egy A szövetkezet a város ke­reskedelmi életében fontos he­lyet foglal el. A városi tanács végrehajtó bizottságának ülé­sén, munkájuk értékelésekor elhangzott, hogy feladatukat teljesítve valóban értékesen te­vékenykednek a mindennapi ellátásban és hálózatfejlesztési terveiket is igyekeznek sorra megvalósítani. Kiemelkedő volt ez az V. ötéves terv éveiben, akkor bővítette az Áfész igen változatosan ceglédi üzlethá­lózatát. létrehozva a vasútál­lomáshoz vivő főútvonalon a grill bisztrót, mellette a cse­mege szaküzletet és autósbol­tot. másutt a barkácsolók bolt­ját. Igen szerteágazó az a kap­csolat, amelyet a városi ta­náccsal tartaniuk kell. Kiter­jed az állami törvényességi felügyeletre, a kereskedelem­fejlesztési tervek alakulására és azok megvalósítására, se­regnyi ellenőrzésre, emellett a kistermelők és a kiegészítő gazdaságok működési feltéte­leinek biztosítására. Pest megyében ez az áfész a legnagyobb. Néhány éve há­rom, járásbeli szövetkezet egyesültéből alakult, több ezer embert foglalkoztat. Egye­sülés után először az árufor­galom alakításán és saját ká­derhelyzetükön kellett gyöke­resen javítaniuk. Ez volt a kulcsa a színvonal növekedésé­nek. Az alapot, a technikai fel­tételeket az egyesüléssel sike­rült megteremteni. Az átállás, mint minden ilyen, cseppet sem volt könnyű, ám a gya­korlat igazolja, hogy sínen vannak. Éberség, megfelelő be­szerzési források serege, ala­pos igényismeret kell. A piac­kutatás, termelésirányítás ál­landó feladat itt. Segítenek értékesíteni A lakosság ellátásában Ceg­léden és a járás több telepü­lésén, így a két nagyközség­ben: Abonyban és Albertir- sán, 168 kiskereskedelmi és 58 vendéglátóipari egysége van a Dél-Pest megyei Afész- nek. Emellett 9 felvásárló te­lepet működtetnek, a megter­melt mezőgazdasági termékek átvételére. Az utóbbi öt év so­rán a járás területén több ter­vüket sikerült megvalósítani. Így készült el Abonyban a Mecnanikai Művek gyáregy­ségének konyhája, a Kinizsi étterem, bővítették a cukrá­szati termelő üzemet, papír-, játék- és kultúrcikkboltot nyi­tottak. Ceglédbercelen ABC- kisáruház készült, bővítették az ottani vas-műszaki boltot, Tör­teién kisáruház készült, Jászka- rajenőn a vendéglátóhelyet, a Tüzép telepét bővítették, gáz­olajkutat készíttettek. Eredményesen működnek szakcsoportjaik, különösen a csemöiek és az albertirsaiak kertbarát szakcsoportja, vala­mint a ceglédi is. Ezeknek, valamint az öt méhész és hat nyúltenyésztő szakcsoportnak 360 tagja van. Ezeknél a termeltetést segí­teni, irányítani tudják, egy­részt azzal, hogy a feltételek megteremtéséhez adnak ked­vező, hathatós segítséget, más­részt, hogy az értékesítés gond­ját leveszik a növénnyel, jó­szággal foglalkozók válláról. Tiszta lappal kezdték a mos­tani ötéves tervet. Reális el­képzeléseket kívánnak megva­lósítani, melyek központjában a lakosság alapvető szükségle­tének ellátása áll. Beruházá­saikat is a régi közmondás sze­rint tervezték, vagyis, hogy nyújtózkodni addig kell, amed­dig a takaró ér. Néhány re­konstrukciós bővítés így bolt­hálózatuknál áthúzódik majd a következő ötéves terv évei­re. További fejlesztés A kereskedelmi hálózat alapterületét nem sokkal ke­vesebb, mint 3 ezer négyzet- méterrel kívánják bővíteni. Az áfész érdekelt lesz például a A lakótelep két arca Cegléden megszépült a Kos­suth Ferenc utca elkészült sza­kasza, amely a Károlyi Mihály lakótelepen átvonul. Járda, szilárd burkolatú úttest, autó­parkoló, gyepesített közterület örökzöld bokrokkal, amelyek telepítésekor, ezer szerencse, éppen hűvös, csapadékos volt az idő. így megeredt vala­mennyi: igen szép az össz- kép. Ám, az utca lakói közül többen, s azok is, akik nem ott laknak, csak arra járnak, szóvá tették: nézzük meg. mi­lyen kétarcú a negyedet lezáró szalagházsor és környéke. A Kossuth Ferenc utcáról nézve? Ott a gyep, a bokor, ám a ház mögötti részen em- bernyi magas és dzsungelsűrű- ségű a jól megtermett paréj. Jól megtermett, mert dús. to­ggles talajon nevelődhetett a java. A dúsított földet még ta­valy. késő ősszel szállították oda. egész hegy volt belőle. Egy részét a környék lakói hordták el. erkélyládáikat töl­teni. kiskertjük földjét kever­ni-javítani. más részét eső mosta, szél hordta — s hord­hatja. míg tart. A környékbeliek emlékeze­tében rémlik, hogy szó volt a házsor mögötti tereprendezés­ről. parkosításról is, főként társadalmi munkában. Ám, hogy a szervezésből mi lett, nem tudni. Azt viszont látni, hogy a parkosításra váró terü­let csupa gaz. Egyik oldalról az épületsor, a másikról az új iskola kertje határolja. A gimnázium mellett most építik a kis utcát, amely a Kossuth Ferenc utcát — jó átmenő forgalomnak helyet adva — összeköti majd a Rá­kóczi úttal. Remélhetően ak­kor rendezik az iskola és az ABC-áruház közötti parlagot, ahová parkolóhelyet terveztek valamikor. Jó lenne, ha nem feledkeznénk meg a gyomos sávról sem, ami két fontos útvonal közt nem válik a vá­ros díszére. ceglédi piac új képének kiala­kításában is. A járási székhe­lyen ABC-áruházat. felvásárló telepet és gazdaboltot, meleg­konyhás vendéglátóipari egy­séget, központi raktárt sze­retnének létesíteni. A járás községei közül más-más fej­lesztésre Abony, Albertirsa, Csemő, Jászkarajenő neve ke­rült a listára. Számítanak arra, hogy az áruellátást beszerzési forrá­saik alakulása segíteni fogja továbbra is. Erősödött a Ská- la-Coop kapcsolat, főleg tar­tós fogyasztási cikkek beszer­zésére jobb a lehetőség. Meg­állapodtak a PEMÜ ceglédi gyáregységével, a Nívó Ruhá­zati Szövetkezettel és néhány más, Pest megyei termelő üzemmel, hogy a kínálat bő­vülését segítsék. E. K. Áramszünet A DÉMÁSZ értesítése sze­rint Cegléden augusztus 3-tól 14-ig — szombat és vasárnap kivételével — a kisfeszültségű villanyhálózat felújítási mun­kálatai miatt szakaszos áram­szünet lesz a Bezerédi Csoko­nai. Kiss Ernő, Kereszt, Déllő. Nyúl utcában, továbbá a Baj- csy-Zsilinszky út Felház és Pesti út közötti szakaiszán. Népek barátsága Vasárnap, augusztus 2-án, este nyolc órai kezdettel az abonyi Kedves cukrászdában fellép a Népek barátsága együttes Varga András ope­raénekes közreműködésével. AIboriifsai váHozások Népesebb műszaki értelmiség Eddig négyezer vendéget fogadtak kát, egészséges Kimpián Aladár magas ter­metű, arca markáns, csontos, Szeme messzetekintő, szigorú Az ilyen ember mindig kö­vetkezetes önmagához, vég­hez viszi, amit akar — tűnő­döm, amíg néhány percre magamra hagy az OVIT egyik szolgálati lakásában. A pol­cokon s halomban mindenütt könyvek, folyóiratok sorakoz­nak. Arra kérem Kimpián Aladárt, a 750 ezer voltos távvezeték albertirsai aláiio- másának vezetőjét, a Hazafias Népfront nagyközségi bizott­ságának elnökét, beszéljen önmagáról és munkájáról. Nagy nyelvtudás — Salgótarjánban szület­tem. Az első komoly példa­képem a gimnáziumi osztály- főnököm volt Mindenhez ér­tett, és minden iránt érdeklő­dött. Amint látja, ez most fölfedezhető az én könyves­polcaimon is. Még a közép­iskolában — orosz tagozatú osztályba jártam — jól meg­tanultam oroszul, majd ké­sőbb németül és angolul is. — A munkahelyén szüksége van a nyelvtudásra? — Ez elengedhetetlen. Ed dig ' több mint négyezer ven­déget, ebből 1500 külföldit fo­gadott albertirsai alállomá- sunk, legutóbb az iraki ener­giaügyi minisztert. Adott esetben angolul kellett közöl­nöm a legfontosabb tudniva­lókat, s jó, hogy el tudtam mondaná, hiszen ezek az em­berek rendkívül szoros idő­beosztással élnek, arra se na­gyon jut idő, hogy tolmácsol­ják az ismertetést. — Hogyan került Albertir- sára? — A Műegyetem villamos­mérnöki karán végeztem 1963-ban, majd a Villamos Erőmű Tervező és Szerelő Vállalathoz kerültem. Részt vettem a 400 kilovoltos Mun­kács—Göd közötti távvezeték építésében. 1972-ben áthe­lyeztek a Nehézipari Minisz­tériumba, ahol beruházások­kal foglalkoztam. 1973-ban, szintén áthelyezéssel, most már az OVIT-hoz jöttem. A zuglói transzformátorállomás vezetésével bíztak meg. Ezek játszhattak szerepet abban — tanultam szerelést, felső szin­tű beruházást és üzemeltetést —, hogy 1975-ban megbíztak a 750 kilovoltos távvezeték beruházásának, majd az al­Ót épül a gimnázin mellett Aszfaltburkolatú út épül Cegléden, a Rákóczi út és a Kossuth Ferenc utca között, a gimnáziumnál. A betonalapot a KEVIÉP dolgozói készítik. Képünkön: az útszegélyt építik Apáti-Xótli Sándor felvétele bertirsai alállomás vezetésé­vel. Együtt a többiekkel — Miért alállomás? — Főállomásnak az erőmű­vet nevezik, a transzformátor­állomást mindig aláilomásnak hívják az energetikában. Itt keli elmondanom, hogy ez a 750 kilovoltos távvezeték a Szovjetunió energiarendszeréi az európai KGST-országok egyesített energiarendszerével köti össze. Technikai beren­dezései a legnagyobb hatás­fokra készültek, a veszteség minimális. Ez egy olyan erős kapocs, ami kibírja azokat a véletlen teljesítménylengése­ket, amelyek egy ilyen rend­szerben előfordulnak. A táv­vezetéken jelenleg átáramió energiamennyiség durván egynegyede az ország elekt­romos csúcsteljesítményének. Mondhatjuk azt is, hogy Al­bertirsa Magyarország egyne­gyed részét ellátja árammal. — Mióta épülnek nagyje- szültségű távvezetékek? — A felszabadulás előtt s után is még a nagyobb vá­rosoknak saját erőműveik voltak. Az első nagyfeszültsé­gű távvezeték 1929-ben épült, a bánhidai erőművet kötötte össze Budapesttel. Az ötvenes évek elején kezdték ezeket az eddig különálló ipari centru­mokat összekötni távvezeté­kekkel, majd az egyes orszá­gokat is. — Ez a KGST-beruházás Albertirsán olyan változáso­folyamatokat eredményezett, amit felmérni most még szinte lehetetlen. — Ezt a nagyközséget ko­rábban elkerülte az ipartele­pítési hullám. Rendkívül sok az ingázó, Budapestre bejáró dolgozó. Amikor idekerültem, én nem éreztem azokat a szoros, összekapcsoló kötelé­keket, amiket ott tapasztalni, ahol helyben dolgoznak az emberek. Minden bizonnyal megnövekedett a műszaki ér­telmiség számaránya, szerepe, politikai és társadalmi súlya a falu életében. Az albertirsai alállomás a maga nemében a technika csúcsa, de csak nyolcvan ember dolgozik azon a munkahelyen. Mi arra tö­rekszünk, hogy olyan közös­séget alkossunk, ami a falu élén halad, a többiekkel együtt. A példa erejével — Végül a politizáló műsza­ki értelmiségit, a Hazafias Népfront községi elnökét kér­dezem a társadalmi teendők­ről. A népfrontban konkrét, kézzelfogható, mérhető fel­adataink- vannak. Nélkülözhe­tetlen az egész lakosság ösz- szefogása, erőfeszítése ahho-z, hogy a kitűzött célokat meg­valósítsuk, hogy továbblép­hessünk. S egyre inkább meg­győződésem, hogy minden szépen fogalmazott gondolat­nál hatásosabban lehet szo­kásrendszert kialakítani a példa erejével — mondta be­fejezésül Kimpián Aladár. Major János Szeretik a szép virágot Helye volna minden utcában Albertirsán a fiatalok és idősek előtt nem ismeretlen Tóth István és felesége neve. Mindketten nagyon szeretik a virágokat, díszcserjéket, fá­kat. Sokan határozzák el, hogy kis parkot létesítenek házuk, udvaruk előtt, de ez igazán kettőjüknek sikerült a legjob­ban. Nyugdíjas a házaspár és egyre több időt tudnak fordí­tani kis parkjuk rendezésére, csinosítására. — Hogyan ötlött az a gon­dolat, hogy házuk előtt ilyen igényes szépen parkosítsa­nak? — A közmondás tartja: Aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet. Mind a ketten na­gyon szeretjük a szépet, a kel­lemes illatot árasztó virágo­kat — Csak a kedvenc fajtákat ültetik, gondozzák? — Általában igen, de van­nak olyan növények, amelye­ket kaptunk, vagy a lányom hozott. — Megbecsülik-e az embe­rek munkájukat? — Sajnos, vannak, akik nem tisztelik a szépet, leté­pik a virágokat, a bimbókat és az árokba dobják. De volt már olyan eset is, hogy be­csöngettek, virágot kértek s mi nagyon szívesen adtunk. Kis kertünket örömmel gon­dozzuk, nem sajnáljuk rá az időt. Győzzük erővel. Az is jó, hogy nemcsak nekünk, hanem tulajdonképpen ez mindenkinek szép. Az utcá­nak is más hangulatot ad. — A község parkosításával elégedettek-e? — Megint csak azt tudom mondani, hogy aki nem sze­reti, vagy nincs ideje a szép­re, azt nem lehet kényszeríte­ni, hogy úgy gondozza, ültes­se a növényeket, mint mi. De igen jó lenne, ha mindenki csak egy kis időt fordítana háza tája szépítésére. Nem ördöngösség az egész. Egysze­rű, olcsó virágokkal is hangu­latos a környezet. R. Gy. A szolnoki rádió műsora Augusztus 3-tól 9-ig Hétfő, 17.00: Hírek. 17.05: Nyugdíjasok magazinja. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Funky ritmusok. 18.26—18.30: Hírösz- szefoglaló. Lap- és műsorelő­zetes. Kedd, 17.00: Hírek. 17.05: Háromnegyed ütemben. Klasz- szikus keringők. 17.20: Döcög a szekér. 17.45: Részletek a békéstarhosi zenei napok kó­rusversenyének gálakoncert- jéből. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: A Hungária együttes felvételeiből. 18.26—18.30: Hír­összefoglaló. Lap- és műsor­előzetes. Szerda, 17.00: Hírek. 17.05: Két dal, egy előadó. A Sa­ragossa Band énekel. 17.15: Noteszlap. 17.20: Régi népda­lokat énekel az újszászi Al­más! Klára. 17.30: Zenés au­tóstop. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Táncmelódiák. 18.26— 18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. Csütörtök, 17.00: Hírek. 17.05: Marlene Dietrich énekel. 17.15: Népdalgyűjtő úton Bartók nyomában. 17.35: Régi lemez­albumok. A Bergendi együt­tes beatablaka. Közben: Vas­úti zsebtolvajok és csomaglo- ’ pások. Dobos János írása. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Beatparádé. 18.26—18.30: Hír­összefoglaló. Lap- és műsor­előzetes. Péntek, 17.00: Hírek. 17.05: Ritmusrodeo. 17.35: Grafikon: gazdaságpolitikai maj'azin. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: A nótakedvelőknek Kiss Ká­roly énekel. 18.26—18.30: Hír­összefoglaló, műsorelőzetes. Szombat, 7.00: Román nyel­vű műsor. 7.30: Rádióvíkend. (A tartalomból: Hírek, Lap­szemle. Piaci körkép. Sport­előzetes.) 8.00: Hírek a mező- gazdaságból. Zenés program- ajánlat. 8.10: Szerkesztik a hallgatók. Közben: riportoka hét eseményeiből. Előadók abc- ben. 9.00: A nap eseményei. Filmlevél. 9.30: Vakáció. 10.27 —10.30: Hírösszefoglaló, mű­sorelőzetes. Vasárnap, 9.00: Hírek. Lap­szemle. Programajánlat. 9.10: Képzőművészet és természet- védelem. 9.57—10.00: Műsor- előzetes. Az adások mindennap a 222 méteres középhullámon hang­zanak el. ISSN 0133—3500 (Ceglédi Hírlapi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents