Pest Megyi Hírlap, 1981. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-07 / 184. szám

Hiányzik a vállalkozókedv Kulcsrakészen szállítani Ma, amikor gyakran emle­getjük a romló cserearányo­kat, a növekvő energia^ és nyersanyagárakat, mindenki keresi a megoldást, hogy olyan termékeket exportáljon, ame­lyeknek az ára lépést tart a rohanó inflációval és terme­lési költségekkel. Komplett kórházak A legjobb persze az lenne, ha olyan magas szellemi tar­talmú cikkekkel rendelkez­nénk, amelyekben kevés az anyag és sok a tudás. Mint például az integrált áramkör vagy a gyógyszer, hogy a leg­kézenfekvőbbeket említsük. Természetesen egy olyan or­szágnak, amelyiknek nemzeti jövedelméből minden második forint a külkereskedelem ré­vén realizálódik, s ez jellem­ző Magyarországra, nem elég egy- vagy kétféle jól menő portékával kirukkolnia. Egyre többen vallják, hogy rendszereket, rendszercsaládo­kat kell eladni a magyar vál­lalatoknak külföldön. S hogy ne maradjon homályban, mi­ről is van szó, hozzunk né­hány példát. Amikot egy komplett kórházat vagy isko­lát, netán egy mintafarmot vesznek meg Dél-Amerika, Afrika vagy Ázsia országai, akkor az eladók kulcsraké­szen szállítanak. Épületet, berendezéseket, ha kell személyzetet, s minden hozzávalót. S ez utóbbin pél­dául technológiát, know- how-t is kell érteni. Ha pél­dául egy mintafarmot szer­vez meg a magyar mezőgaz­daság, úgy nem elég gépeket és növényfajtákat adni. En­nél több kell. S ez a több, a természeti rendszer. Magyarországon már sokan hallottak a bábolnai, a bajai vagy a nádudvari kukorica­illetve búzatermesztési rend­szerről. Ha a teljes technoló­giát eladjuk, szaktudással együtt, úgy jóval nagyobb be­vételre tehetünk szert, mint­ha az egyes tételeket külön- külön exportálnánk. Arról nem is beszélve, hogy egy- egy ilyen rendszerexport ese­tén az árakat nehéz összeha­sonlítani a versenytársak ajánlataival. Hiszen sok nyu­gati cég húzódozik attól, hogy a technikát, a szellemi tőkét is áruba bocsássa. Többek között ennek köszönhető, hogy az Egyesült Izzó komp­lett lámpagyárakat adott el Indiában, a Közel-Keleten és Indonéziában is. A magyar gazdaságnak je­lenleg három olyan területe van, ahol jelentős eredménye­ket tud felmutatni, ha rend­szerexportról beszélünk. Az egyik ilyen terület az egész­ségügy. A Medicor már több komplett kórházi egységet szállított és helyezett üzembe Dél-Amerikában és Afriká­ban. A tengerentúlon elsősor­ban Peruban és Brazíliában, Afrikában pedig Nigériában találhatók meg a magyar be­rendezések. Egyik-másik helyen már közreműködött az építésben is, az orvosok és az ápolónők kiképzését is segítette, esetleg magyar egészségügyi dolgo­zókkal indították be a kórhá­zakat, klinikákat. Tavaly létrejött a MEDIN- VEST, annak érdekében, hogy a magyar egészségügy és a hozzá tartozó ipari bázis a legigényesebb kéréseknek is eleget tudjon tenni: ha kell építkezzünk, ha kell berende­zéseket szállítsunk és ha kell, üzemeltessünk egészségügyi lé­tesítményeket. ___ A Medicor vezetői úgy lát­ják, hogy az ilyen típusú üz­leteké a jövő, még akkor is, ha egy-egy szerződés megkö­téséig évek telnek el, néhány esetben pedig hiábavaló a fá­radság. Az egyedi műszerek és berendezések piaca ugyanis telített, a konkurrenciaharc éles, emiatt az árak bizony kevés nyereséget foglalnak magukba. Az oktatási üzlet A másik terület, az oktatás. Hagyományaink már itt is vannak, hiszen a két külke­reskedelmi vállalat, a Met- rimpex és a Technoimpex már több mint 10 éve foglalkozik az oktatási üzlettel. A fejlő­dő országokban ugyanis az egészségügy mellett az oktatás az a terület, amelynek fejlesz­tését állandóan napirenden tartják, hiszen a jövő szak­munkásai és műszaki-gazda­sági értelmiségei meghatároz­zák egy-egy ország felemelke­dését'. Az ilyen üzleteknek kettős haszna is van. Egyrészt szá­mítani lehet arra, hogy a ma­gyar berendezéseken tanuló egyetemisták, akik később a fejlődő országok iparában ve­zető pozícióba kerülnek, em­lékeznek még a tanultakra, s előnyben részesítik a mi esz­közeinket, berendezéseinket. A másik szempont már inkább üzleti: egy-egy komplett szállí­tás esetén a keresett cikkek mellett olyan készülékeket is el lehet adni, amelyeket egyébként nehezen lehetne exportálni. Központi segítség A korábbiaknál már szó volt a mezőgazdasági rendszerex­portról. Ezen a területen a magyar mezőgazdasági üze­mek és gépgyártók elsősorban arra képesek, hogy a nálunk már bevált növénytermesztési és állattenyésztési rendszere­ket adják át, mindazokkal a tapasztalatokkal együtt, ame­lyek a hazai gyakorlatban meghonosodtak. Noha, itt most három ága­zatot soroltunk fel, korántsem akarjuk azt mondani, hogy ezzel kimerültek a rendszer- export lehetőségei. Hiszen a gépipar és a vegyipar szám­talan tevékenységet fog át, mint például az elektronika, a híradástechnika vagy a pet­rolkémia. Az Egyesült Izzó és Bábolna kivételével, ezeket az esélyeket még alig játszottuk meg, noha árualapokkal bő­ségesen rendelkezünk. Több vállalkozókedvre, no, meg köz­ponti segítségre van szükség ahhoz, hogy a ma még parla­gon heverő tudásunkat dollár vagy rubelmilliókra váltsuk. E. P. Gyors betakarítás Túrán Már a tarló is eltűnik A túrái Galgamenti Magyar —Kubai Barátság Tsz-ben kétezer hektárról takarították be a borsót és a búzát. A ke- nyémekvaló aratásával soha ilyen korán még nem végez­tek. hiszien július közepén már alig volt lábonálló gabonájuk. A korai aratás lehetővé 'tet­te az utána következő, szal- maletakarítás és a tarlóhántás gyors elvégzését is. így azután nem csoda, hanem tény, hogy e hét közepéig traktorosaik a kétezerből 1800 hektáron eltüntették a tarlót. Vala­mennyi területen műtrágyáz­tak is: a jövő évi termést ala­pozó foszfor- és káliumtartal­mú műtrágyákat szórták ki a leendő napraforgó-, búza- és a ‘borsótáblákra. Ahogy Kiss Miklós főmező­gazdász tájékoztatott: 360 hektáron a lucerna második növedékét is betakarították. A legnagyobb kézi erőt igénylő munka most az uborkaszedés. jelentős mennyiség van még hátra, hiszen 61 vagon termés­sel számoltak, eddig 42 vagon­nal értékesítettek. Termett az idén 33 vagon nyári káposztá­juk is. A kertészet, de az egész gazdaság gondja, hogy régen volt kiadós eső Túra környékén is. a kánikulai me­leget hovatovább megsíoylik a növények. Tudnak ugyan öntözni, de ezzel most első­sorban a zeller és egy kisebb tábla kukoricán segítenek. Gazdaságuk központja felé tartva, több helyen láttam bálázott szaLmát a Galgahe- vízre vezető házak előtt, miképpen került oda. arra Kiss Miklós adta meg a vá­laszt. Kétszáz hektár búza szalmáját bálázták le. hozzá­vetőleg annyit amennyi a ta­gok háztáji állatainak tartá­sához elegendő. Ha marad, ak­kor a tagokon kívül mások is vehetnek tőlük alomnak valót. Évről évre jól hasznosítják a szerves trágyát is a túrái szövetkezetben, ami act je­lend. hogy lényegében visz­szatértek az ősi módszerhez, csakhogy modern technológiá­val. Az idén nyáron negyven­öt hektárra juttattak istálló­trágyát. s mlinthogy a terítés legolcsóbb, leggyorsabb mó­dozatának a robbantásos trá­gyaszórást tartják, ezt alkal­mazzák. A jövő héten puk­kasztják föl a kis trágyaku­pacokat. hogy utána azonnal megkezdhessék a szántást. F. I. A fővárosba is Búzadara Aszódról Sok búzadara fogy abból ■ fajtából, amelyet a Pest me­gyei Gabonaforgalmi és Ma­lomipari Vállalat aszódi mai mában készítenek. Az üzem csupán a Budapesti Füszért Vállalat megrendelésére ha­vonta mintegy száz-száztíz tona búzadarát szállít a fővá­rosi' háztartások és nagy­konyhák ellátására. Városi moziműsor Nevem: Senki. Színes, szink­ronizált olasz wesitemfílm, 4, 6, 8 órakor. LUOI A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GQDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁS/! VIII. ÉVFOLYAM, 184. SZÁM 1981. AUGUSZTUS 7., PÉNTEK Ki ne tudná, aki a város gazdasági életét figyelemmel kíséri, hogy januártól ön­állóan dolgozik legnagyobb üzemünk: az Árammérőgyár. A termékeiről, mondhatni, vi­lágszerte ismert gödöllőiek érthetően gondokkal teli, új feladatokat jelentő félévet zártak, hiszen nemcsak a ha­gyományos, a termelésből, az értékesítésből adódó feladato­kat kellett megoldaniuk, ha­nem az önállóvá válásból fa­kadó teendőkkel is meg kel­lett birkózniuk. S bár ez a félév kirajzolta a legfőbb tendenciákat, s az elemzéshez elegendő tény áll a vézetés rendelkezésére, még korántsem mondhatjuk, hogy minden területen végleges a kép. Egy biztos, s ezt a városi párt-végrehajtóbizottság is megállapította: szorgalmas, hozzáértő munkával a gyár dolgozói, vezetői bizonyítot­ták, jól élnek az önállóság adta lehetőségekkel és sike­rült megerősíteni azokat az alapokat, amelyen a követke­ző években még gördüléke­nyebb, gazdaságosabb lehet a termelés. Piaci partnerek Az önállóság következmé­nyeit pontról pontra számba venni, meghaladja egy rövid cikk kereteit, Csak a legfon­tosabb és a kívülállóknak is tanulságos jellemzőket össze­gezhetjük. így például azt, hogy alapvető feladat volt az önállóság szervezeti feltételei­nek megteremtése. Korábban központosított volt a kül- és belkereskedel­mi, a beruházási, pénzügyi és jogi tevékenység ugyan­úgy, mint a főhatóságokkal való kapcsolattartás. így te­hát létre kellett hozni a hiányzó szervezeteket, illetve a meglevőket kellett alkal­massá tenni a megváltozott teendők ellátására. A belföldi és külföldi érté­kesítés szervezetét sikerült a meglevő volt vállalati szerve­zetből kialakítani úgy, hogy a korábbi vezetők, dolgozók, akik az árammérőgyári érté­kesítéssel foglalkoztak, átjöt­tek az önálló céghez. A fo­lyamatos munka eredménye­képpen sem a kül- sem a belföldi vevők bizalma nem csökkent, a piaci partnerek­nek nem kellett csalódniuk. Mint ahogy a volt anyaválla­lat sem panaszkodhat, a kooperációs munkákkal terv szerint elkészült a gyár. Fennakadások A gyár vezetősége legjob­ban a pénzügyi szervezet át­alakításának nehézségeitől tartott, hiszen minden igye­kezetük ellenére, e területen nem sikerült új, szakképzett, a hasonló munkákban, jártas szakembert felvenni. Végül az ikladi Ipari Műszergyár és a Nemzeti Bank hitelügyi fő­osztálya segítségével a pénz­ügyi szervezet a korábbi ösz- szetételben is megfelelt a kö­vetelményeknek: munkájuk­ban nem volt fennakadás. A közgazdasági, számviteli, gyárfejlesztési területen is csak többletmunkával sikerült tartani a frontot, s ez a meg­állapítás érvényes a gyár fel­ső vezetőire is, akik szabad idejük egy részét is feláldoz­ták az átállás sikeréért. Korábban a Ganz Műszer­művek alapvetően direkt, jó­részt tervutasításos formában irányította az Árammérőgyá­rat. Ezért jelent új feladatot most a közgazdasági szabályo­zó rendszer ismeretének el­sajátítása, a tervkészítés is. Mit mutatnak ezek után a gyár első féléves termelési eredményei? Nincs mit cső­Befejezés előtt az új iskola Az épülő tizenkét tantermes aszódi általános iskolát a tervek szerint augusztus 20-án szeret­nék átadni a szakemberek, s így jelenleg a belső és a külső munkálatok is teljes erővel folynak. Már a berendezések többsége is megérkezett. Bal oldali képünkön: Dvorszki János kőműves brigádvezető a földszinti aula pirogránittal borított falának lábazatát készíti. Jobb oldali felvételünkön: az épület nyugati falán a bádogosok dolgoznak. Munkájuk befejeztével a kőművesek lépnek a helyükre, ők pilisvörösvári nemesvakolattal vonják be a külső falakat. Bene Mihály felvételei dálkozni azon, hogy az el­múlt hat hónap alatt voltak még fennakadások. Így pél­dául nem sikerült időarányo­san teljesíteni a nem rubel elszámolású exporttervet, a készárukészlet meghaladta a tervezettet s az ütemes ter­mékkibocsátás is hagyott ma­ga után kívánnivalókat. A gyárban természetesen nem elégedhetnek meg a hi­bák megállapításával. Az okok felderítése félig-meddig már a megoldást jelenti. Az elemzés szerint sok gondot okozott az anyagellátás. Több olyan partnert is említhet­nénk, akik nem szállítottak idejében, vagy ha igen, rossz minőségű anyagot. Kettős feladat De a gyár vezetése nem akarja másokra hárítani a fe­lelősséget, a saját házuk táján is nagyobb fegyelemre van szükség. Amint megállapítot­ták, a második félévben job­ban kell figyelni a műszaki előkészítésre, a termelési, ér­tékesítési, műszaki fejlesztési feladatokra és a koordináció­ra. A kettős feladatnak — az önállóság szervezeti keretei­nek megteremtéséből és a gazdaságos termelésből adódó I teendőknek — összességében megfelelt az Árammérőgyár, j s minden remény megvan arra, hogy az év végéig a még meglevő hiányosságokat is kijavítják. Amit a gyár kol­lektívája eddig csinált, elis­merésre méltó. G. Z. Növekedés és csökkenés Gyorsuló ügyintézés Nincs könnyű dolga a já­rásban a tanácsok gyámügye­seinek: a járási hivatal gyám­ügyi osztályának kimutatása szerint ugyanis, bár tavaly némileg csökkent az ügyek száma, még mindig nagyon sok a teendő. A járás gyám­hatóságaihoz 1979-ben 8201 ügyirat érkezett, ezekből 4079-et nagyközségben, 1106-ot községben és 3023-at a járási gyámhatóságnál iktattak. Ta­valy valamivel kevesebb, 7392 ügyiratot jelez a statisz­tika, s a megoszlás nagyjából az előző évihez hasonló ara­nyokat. Minden bizonnyal az ügyek kisebb száma, de még inkább a szakértelem elmélyítése eredményeképpen több köz­ségben és nagyközségben gyorsult az ügyintézés s ja­vult a munka színvonala is. szont több helyütt a gyámügyi iratok iktatásánál, jegyző­könyvek felvételénél és a ha­tározatok pontos kidolgozá­sánál. Érdekes az is, hogy ß kü­lönféle ügyfajtákon belül mi­lyen tendenciákat tapasztal­nak , az ügyintézők. Feladat­többletet jelentett az a ren­delet, amely tavaly jelent meg, s amely a fiatalkorúak pártfogó felügyeletéről, javí­tóintézeti neveléséről és egyes eljárási kérdésekről rendel­kezett. Növekedett az ügyira­tok száma a gyámsági-gond- noksági, az öröklési ingatla­nokkal kapcsolatos és a csa­ládi jogállás rendezésével ösz- szefüggően. Csökkenés mu­tatkozik viszont a védő-óvó intézkedések, a rendkívüli és rendszeres nevelési segélyezés, az állami gondozási és az Hiányosság mutatkozik vi- | utógondozási ügyek terén. Két tűzeset Gondatlanság és hiba Két sajnálatos eseményről kaptunk hírt a gödöllői váro­si-járási tűzoltóparancsnoksá­gon. Kerepestarcsán, a Kiss József utca 119-ben egy hét­végi faház gyulladt ki és égett le szinte a földig. A károsult, és az esetnél a karján másod­fokú égési sérülést szenvedő tulajdonos kályhán melegí­tette azt a bitument, amelyet a kis ház tetőzetének szigete­lésére szánt. Az edény levé­telekor a nyílt tűztérbe fröcs- csént anyag meggyulladt, s ez okozta a bajt. A kárt a tűzoltóság szakemberei 30—40 ezer forintra becsülték. Egy laboratóriumi szárító­gép automatikájának meghi­básodása okozhatta azt a tü­zet, amely augusztus 1-én éj­jel keletkezett Gödöllőn, a Pest megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás föld­tani laboratóriumában. A kár mintegy tizenkétezer forint. Lakásomról Vili. 31-én eltűnt: Rex névre hallgató 6 hónapos, kan maeyar vizsla vadászkutya. Aid hollétéről tud, kérem, szíveskedjen értesíteni. Címem: Kovács László, Gödöllő, Köztársaság u. 35. sz. ISSN 0133—1357 (Gödöllői Hírlap) I I i f r Árammérőgyár Hz önállóság első féléve

Next

/
Thumbnails
Contents