Pest Megyi Hírlap, 1981. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-05 / 182. szám

Csapágyak sorozatban A hazai piac mellett jelentős mennyiségben állít elő ex­portra csapágyakat az MGM diósdi gyára. Az üzem munkásai­nak több mint fele Érdről jár Diósdra dolgozni. Képünk a szereidében készült. A szakértő szemével Szedjünk-e gombát? Az újságok híradásai láttán — legutóbb az ÉRDI HÍRLAP július 22-én számolt be tizen­három (!) ember gombamér- gezéséről — adódik a kérdés: szedjünk-e gombát? Természe­tesen! Hiszen ez hasznos gaz­dasági tevékenység, hozzáér­tés és szervezettség híján azonban évenként több mázsa jó és ehető gomba rohad el erdeinkben. Érd és környéke különösen jó gombatermő vi­dék, számos ehető fajta mel­lett azonban a gyilkosgalóca kedvelt hazája. Nem misztikum! Ez a melegkedvelő gómba- faj esős nyarakon szedi áldo­zatait. Veszélyességének egyik oka, hogy nincs semmi rút rajta, szolid küllemű. A má­sik: méreganyaga nem bomlik el a forrázás-sütés-főzés-szá- rítás közben, mint a legtöbb mérgesgomba esetében, ugyan­olyan mérgező marad, mint nyersen. A harmadik ok: nem okoz emésztési problémákat, hatóanyagai felszívódnak, a tünetek 8—10, olykor 20—25 óra múltán jelentkeznek, amikor már semmiféle ellen­anyag nem segít... És az érd­környéki erdőkben, a lakott területek árnyékában, éppen- csak besétálva a fák közé, al­kalmanként kilószám szedheti a gyanútlan vándor a gyilkos­galócát ! Félreértés ne essék: a gom- bászat nem misztikum, min­den gombafajnak tucatnyi is­mertetőjele van. Azonban az ehető és a mérgező gombák­nak általános megkülönböz­tető jele nincs és aki a talált gomba ehetőségét megérzései alapján saccolja, az életével játszik! Ahhoz, hogy biztonságosan meghatározhassuk a szedett gombafajokat, majd különvá­lasszuk az ehetőt a mérgező­től, legalább alapfokú tanfo­lyam elvégzése szükséges. Ilyen tanfolyamokat a TIT Termé­szettudományi Stúdió évente indít. Házunk is hirdetett tan­folyamot, kevés jelentkező hí­ján nem rendeztük meg, en­nek ellenére ősszel ismét pró­bálkozunk. Az őszi termősze­zonban több gombagyűjtő ki­rándulást szervezünk, alkal­manként gombakiállítást ter­vezünk. A művelődési központban, mint a középfokú gombaisme­rő oklevél birtokosa szívesen megnézem azok gyűjtését, akik saját fogyasztásra szednek gombát és — éppen a munka­helyemen találnak. Az embe­rek többsége viszont hétvégi kirándulásain tartana igényt a vizsgálatra, ez Érden egy­előre megoldatlan. Erdő mellett Pedig a városban legalább féltucat alap- és középfokú ok­leveles gombaismerő van, s a TIT stúdiójának szakértői kö­zött is bizonyára akadna, aki szívesen elvállalná az érdi szakértést. Épp csak legyen, aki megszervezze. A vadon­termő gombák árusítását MÉM-rendelet szigorúan sza­bályozza — a fogyasztó érde­kében. Ennek megszervezésére csakis a városi tanács jogo­sult. Ha viszont csak saját szükségletről van szó, úgy ezt bárki megszervezheti, ha szak­embert biztosít hozzá. A fővá­rosban, a Moszkva tér mellet­ti Trombitáskertben a hétvé­geken minden gombatermő időszakban van vizsgálat. Ér­den ehhez hasonlóan lenne a vizsgálatának értelme: vala­melyik erdő és főközlekedési út melletti vendéglőben. Kivá­ló hely lenne az M7-es vagy a Casinó. Előbbit a Parkváros melletti erdőből hazatérők, utóhbit a diósdi erdős rész és a Kamaraerdő kirándulói lá­togatnák szívesen. Sőt, hirde­tőtábla esetén az átutazók is bizonyára betérnének. Hét végi vizsgálat Ezáltal nemcsak a gomba­szedés válna biztonságossá, de a vendéglők hírneve, látoga­tottsága is megnőne. Addig is, amíg az ötlet megtetszik va­lakinek, a hétvégekre gomba­vizsgálatot tervezünk a műve­lődési központban. Hacsak a vizsgálat megszervezésében más meg nem előz... Gergelics Lászó Augusztus 10-én Omamit-koncert A Dinamit együttes vendég­szerepei augusztus 10-én, hét­főn 20 órai kezdettel az érd­ligeti strandom A beatkon- certre jegyek a művelődési központban, illetve a hangver- senv előtt a strandon váltha­tók. ^ifefap A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA II. ÉVFOLYAM, 31. SZÄM 1981. AUGUSZTUS 5., SZERDA Felnőfl-egészségügy Döntő változások előtt Legfőbb kincs: az egészség — így tartja a mondás, s mert a város valamennyi lakója szó szerint a bőrén érzi a változásokat (vagy nem-változásokat) érthető fi­gyelem kíséri az egészségügy helyzetének alakulását a településen. Emiatt az érdeklődés miatt emeljük ki most a város sokrétű tennivalói közül a témát, s kérdezzük a felnőtt egészségügy érdi helyzetéről beszélgetésünkben dr. Sashegyi Máriát, a városi tanács egészségügyi osztá­lyának vezetőjét. o Melyek az egészségügy kritikus területei Érden? — Megfordítanám a kérdést, s ha úgy mondom: melyik nem kritikus, akkor ilyen nem találok. Hiszen ha vesszük a gyermekellátás gondját, az öregek helyzetét, az egészség- nevelés tennivalóit, a szociális kérdéseket vagy mai témán­kat: a felnőttek egészségügyét, akkor többségében mindenütt sürgető tennivalókat találunk, s egyiket sem mondhatnánk kevésbé fontosnak, vagy kri­tikusabbnak a többinél. 0 Milyen okok játszottak szerepet a város egész­ségügyi helyzetének ala­kulásában? — Az, ami az élet minden területének -mozgatója — avagy inkább hátráltatója — volt Érden: a lélekszám hatal­mas ugrása és a lépéstartásra képtelen infrastruktúra. Rá­adásul a betelepülők egy ré­szének egészségügyi kultúrája is jóval alacsonyabb az átla­gosnál, s ez máig nagy felada­tokat ró ránk, például, a fel­nőttek egészségnevelésénél. © Hogyan jellemezhetjük az egészségügy mai álla­potát Érden? — Amikor úgy fogalmazunk, hogy az egészségügyi ellátás színvonala nem üti meg az or­szágos átlagot, akkor ebben már az a fejlődés is benne van, ami a várossá válással bekö­vetkezett. Különösen az el­múlt év hozott érezhető vál­tozásokat, s a szakorvosi ren­delőintézet rekonstrukciós bő­vítésével döntő fordulat vár­ható a város egészségügyi helyzetében. Amit a két év alatt elértünk: biztosítottuk az alapellátást és néhány szak- rendelést; a 14 orvosi körzet kialakításával megközelítettük a körzetenkénti országos átla­got; a rendelők integrációjá­val egységes szakmai, gazda­sági szemléletet sikerült ki­alakítanunk. Új igazgató ke­rült a rendelőintézet élére, s néhány munkaszervezési vál­toztatással máris sikerült emelnie az ellátás színvonalát. O Mi az, ami rossz az or­szágos átlaghoz képest? — Hosszú lenne a felsorolás és a lakosság jól ismeri gond­jainkat. Hogy hiányzik né­hány szakrendelés, hogy a meglévők — ideg, szemészet — is szűkösek. A labor álla­pota pedig egyszerűen tartha­tatlan, csoda, hogy ilyen hely­zetben megtűr bennünket a KÖJÁL. Általában kicsik, zsú­Készül a telep Gyorsított ütem­ben épül a Volán műszaki telepe a Fehérvári út men­tén. Az újabb ter­vek szerint a vál­lalat autóbuszait és tehergépkocsi­jait kiszolgáló mű­szaki telepet a jö­vő év elején avat­ják. ír foltak a várók, s dolgozóink­nak egyáltalán nincs szociális helyisége, bár megoldottuk az állandó ügyeletet — hétközna­pokon 11-től 1-ig, illetve 18- tól reggel 6-ig, vasár- és ün­nepnap egész nap tartunk ügyeletet a Lenin úton — te­lefonok híján az adott útvi­szonyok között nem érzi a La­kosság ezt a változást. © Mit jelent a rekonst­rukciós bővítés — a la­kosságnak? — Nem kevesebbet, mint­hogy megoldjuk a város orvo­si ellátását! A rekonstrukciós bővítés — amely az első kor­szerű építkezés a településen a felszabadulás óta az egész­ségügyért — kétlépcsős. Az el­ső ütem a szeptemberben munkára kész szárny. Itt kap helyet a röntgen, már a jövő­re is gondolva a legkorszerűbb felszereléssel, többek közt té­vélánccal ellátva; itt lesz a fül-, orr- gégészet és a sebé­szet: két szakorvossal, kis mű­tővel (!), gipszelővei. A máso­dik lépcsőben, folytatva a mostani építkezést, készül el egy tíz, majd további 17 mun­kahelyes rendelő. Erre a me­gyétől kaptunk 43 millió fo­rintot, reméljük az engedélyt is. hogy a tervezett 1983 előtt folytassuk a munkát. A re­konstrukciót erősíti a mentő- állomás létrehozása: maga a miniszter erősítette meg egy 4 kocsis állomás létrehozását — jövőre. S ide kapcsolódik a rendelők felújítása: idén a Kutyavári, a Csurgói és a Tompa utcában. Az ötéves terv során pedig Ófalu bővül tovább egy felnőtt- és egy gyermekrendelővel. A feltételeknek megfelelő színvonalú orvosi gárdával rendelkezünk máris, s ami öröm: a régiek nem akarnak elmenni, az újak pedig szíve­sen jönnek. Ebben nagy része van a városi tanács vezetésé­nek: minden ide települő or­vosnak tud lakást adni. 0 Milyen változások vár­hatók a kórházi ellátás­ban? Mikor lesz kórház Érden? — Máris van változás: az új betanulási rendszer egy­ségesebbé, egyszerűbbé és job­bá tette az ellátást. Kevesebb helyre kerülnek — az eddig kilenc helyett főképp a Ró­kusba — az érdiek. Nagy gon­dunk a Tárogató úti helyzet: intenzív osztály, például egy­általán nincs. Ezért is tűnik az egyetlen megoldásnak a kórház megépítése Érden. Ha időpontot ma még nem is mondhatok, biztos vagyok ab­ban, hogy lesz kórház a vá­rosban, méghozzá belátható időn belül. Hiszen az új ren­delkezéssel — ami Sóskút, Tárnok, Diósd és Pusztazámor lakosságát is Érdhez csatolta — nem kevesebb, mint hat­vanezer ember egészségéről van szó! KISZ-tiikárok értekezletén Jutalom az építőknek Az elmúlt héten értekezleten találkoztak a KISZ városi alapszervezeteinek titkárai. A résztvevők meghallgatták a városi bizottság határozatát a titkárválasztásról (mint arról beszámoltunk, a KISZ városi bizottságának új titkára MóZ- nás-i Gábor lett), beszámolóját az elmúlt időszakról, s az alap­szervezetek előtt álló felada­tokról. Az értekezlet további részé­ben a nagybörzsönyi úttörő­vasút építői vehették át ju­talmukat Kiváló munkájáért elismerő oklevelet kapott a GAMESZ, az ófalui KlSZ-szer- vezet, a MEZŐGÉP, a Tex- elektro, a PEVDI, a Költség- vetési Üzem, a Volán 1.. és 20. Vállalat közössége. Okle­velet és vásárlási utalványt kapott — . többek között — Kerkuska István (GAMESZ), Hudák Mihály (Ófalu), Garat Gábor és Heitzmann Ferenc (városi tanács). Dolgozik a GAMESZ Megelőző karbantartás A nyári vakáció nem min­denkinek jelent pihenőidőt sőt: akad, akinek éppen ez az időszak hozza meg a munka dandárját. Így a GAMESZ dolgozóinak, akik közül a lányok — a Pallagi Ernőné vezette csoport — túljutottak a nagy munkán: elkészítették az összes okta­tási intézmény leltárát. A fiúknak — a Dudás Emil ve­zette csapatnák — azonban ezek a napok jelentik az első erőpróbát: idén ugyanis elő­ször dolgozik nyáron az isko­lákban a GAMESZ. — Milyen tapasztalatokat hozott a nyár? Dudás Emil: — Azt, amire számítottunk: sok a tennivaló az iskolákban. Alig akad épület ahol ne lenne javítanivaló, legalább egy-egy ajtó-, ablakkilincs erejéig, famunka, hiszen a szék meg a pad fogyóeszköz iskoláinkban. Mindenütt szük­séges a hűtőrendszer ellenőr­zése, felújítása, javítása, s néhány helyen külön felada­tot is kaptunk. Így mi dolgo­zunk — más szervekkel együtt — a FORFA-iskola garanciá­lis munkáin, s részben a mi dolgunk lett a parkvárosi tor­naterem helyrehozása is. — Meg tudják-e oldani őszig a feladatokat? — Többségét igen, de pél­dául a tornaterem munkája nyilván az őszbe húzódik. Ez a nyár is bizonyította, hogy csak a megelőző karbantartás hozhat megoldást. Tanév köz­ben kell folyamatosan dolgoz­ni, hogy elérjük: nyárra való­ban csak a nagyobb és év köz­ben nem megoldható munkák maradjanak. Családi események Házasságot kötött: Mészáros Sándor Trombitás Mária Te* rézzel, Fodor István Géza Si­pos Évával. Névadót tartott: Czeilinger István és Tőkei Katalin Esz­ter, Fehér Tamás és Kádár Katalin Hajnalka és Krisztina, Fónagy László Kemenes Te­réz Krisztián, Karmazsin Sán­dor és Varga Margit Edit és Éva, Karmazsin Imre és Szöl- lősi Mária Beáta nevű gyer­mekének. Elhunyt: Marosi Jánosné Weisz Róza (Angyalka utca 1.), Defend Dániel (Lenin út 23.). Beszéljük meg! A vita vége Áprilisban hirdette meg környezetvédelmi akcióját a nyomában hozott intézke­dési terveket a települések — köztük Érd — pártveze­tése. Az, hogy az akció központi jellegű lett, mu­tatja a környezetvédelem fontosságát, a hirtelen jött igyekezet — s hasonló gyorsaságú cselekvést kö­vetelő tervek — mintha azt sugallták volna, hogy napjaink gondja környeze­tünk állapota. Pedig hát — Érden és másutt — egy hosszan tartó folyamatról környezetünk évtizedes rom­bolásáról van szó, s az elle­ne tevés is — amelynek nem kis feladata az embe­ren. gondolkodásénak meg­változtatása — hasonló időt követelő, csakis következe­tes munka lehet. Bizonyára ez a sietség volt az oka az általánossá­gokat tartalmazó érdi ter­vek kidolgozásának, hiszen, hogy egy vállalat (üzem, in­tézmény, szövetkezet) rend­ben tartsa-hozza saját kör­nyezetét, ehhez nincs szük­ség akcióra, véljük ez az adott szervek kötelessége. S bár megyei és városi szin­ten is elhangzott: nem kampányról, tudatos folya­matról van szó, az akció nem volt híján a kampány­jellegnek, s a kezdeti nagy lendülettel tett intézkedések (sajnos, jobbára néhány, bár fontos, mégiscsak kül­sődleges hatás — például a főutak tisztítása — meg­szüntetésére irányultak) után elcsöndesült az igyeke­zet. így nem tisztult meg a töltésoldal (a meggondolat­lanul kirendelt gimnazisták ezt a munkát nem is vé­gezhették volna el!), nem változott a Balatoni út menti kanyar képe (akkori­ban a házak lebontásáról, illetve rendbehozataláról volt szó), a sebtében elhor­dott szemétdombok helyé­re kerültek (Ófaluban pél­dául a már megszokott kon­téner is eltűnt, s hiánya ad alkalmat a szeméthalmok kialakítására), s ami leg­főbb: nem látni azt az alap­vető szemléletbeli változást, ami egy átgondolt akció egyetlen igazi eredménye lehetett volna. Igaz, erre még a legjob­ban sikerült megmozdulás is kevés lett volna. Hiszen — ezt mutatta féléves lap­béli vitánk — környezetünk és annak védelme sem sza­kítható ki településünk életének egészéből, nem be­szélhetünk környezetünkről önmagában, s ha arról szó­lunk, nem kevesebbről, mint a város múltjáról, jelenéről, mi több: jövőjéről gondol­kodunk. Hiszen a városkép kialakítása, a lakótelep, avagy magánház, a fásítás és zöldterület, a közlekedés kényelme és az itt élők jó közérzetét szolgáló ellátás — mind környezetünk ré­sze. Ennek helyes alakítá­sa, a lakosság igényeivel összhangban történő fej­lesztése, az itt élők szuny- nyadó energiájának hatá­sosabb felhasználása kör­nyezetük alakítására nem egyszer akció kérdése, egy város vezetésének napi kö­telessége. Lapunk vitájához tizen- ketten szóltak hozzá, több­ségében olvasók: együtt gondolkodva, s elgondolko­dással segítve a környezet- építő munka helyes irányát. Sajnáljuk, hogy a környe­zetvédő akción dolgozó bi­zottságból senki nem kért szót. Ügy gondoljuk azon­ban: olvasóink véleménye így is eljutott hozzájuk, s mint Zamencsik írta: a lapban folytatott viták po­zitív eredményt hoznak. Ezt szeretnénk végre mi is. Az oldalt írta: Major Árvácska Fotó: Hancsovszky János ISSN 0209—5467 (Érdi Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents