Pest Megyi Hírlap, 1981. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-04 / 181. szám

Kozmás Ízű volt a tej Megszüntették a panasz okát A jellemző nyári tünetek egyikével az idén is találkoz­hatunk. A deákvári asszo­nyok ismét panaszkodnak, hogy a Thälmann téri ÁBC- ben vásárolt tej a forralás­kor gyakran összemegy. Ta­valy a kereskedelem helyi ve­zetői elmondták, mennyivel bővül a hűtőkapacitás, s az akkor az ideinél jóval gya­koribb panaszok okául az át­alakítást megelőző állapoto­kat jelölték meg. Levelek Levelek és szóbeli pana­szok érkeztek hozzánk ar­ról is, hogy kellemetlen sza­ga van a tejnek. Mások azt állítják, hogy a tejeszacskók tartalma jóval kevesebb az egy liternél, kérik, nézzünk utána. Mészáros hajosné Kosdi út 14.. szám alatti la­kos, a Széchenyi utcai 10-es élelmiszerbolt vásárlója meg­lehetősen indulatos levélben kifogásolta, hogy az ott vá­sárolt tej kellemetlen szagú, ihatatlan. Ezzel a levéllel ke­restük fel az üzlet vezetőjét, Havan Ferencet, aki első hal­lásra tiltakozott az állítás el­len. — Ez az első panasz — mondta —, ha így lenne igaz, már jelezték volna nekem. — Nem érzett kellemetlen szagot? — Én nem iszom a tejet. — Talán kérdezzük meg az eladókat. — Helyes. — A múlt héten és a hét elején sok panasz volt a tej­re — közölte az eladótérben Oravecz Pálné, igazolva a le­vél tartalmát. A Galgatej el­nevezésű zacskók tartalmából pedig nagyon sok összement a forraláskor. — Hogy kevesebb-e az egy liternél, amiért az árát kér­jük? Mérjünk meg súlyra né­hány tasakot — indítványoz­ta az üzletvezető, miután az derült ki, hogy az egyik tar­talma több, a másiké keve­sebb, s így jön ki a szab­ványnak megfelelő átlag. A töltőautomaták nem tudnak pontosan dolgozni, átlagban viszont a vevő sem rövidül meg. Ízhiba A labda ezúttal tovább gu­rult a Tejipari Vállalat váci üzeme felé, Bálint Zsuzsa értékesítési előadó nem volt hajlandó telefonon válaszol­ni arra a kérdésre, hogy mi okozta a tej kellemetlen sza­gát. Inkább kocsit küldött értem az üzlet hátsó bejára­tához, csak menjek ki az üzembe, beszéljük meg ezt személyesen és dokumentu­mok alapján. — No de a vevő nem doku­mentációt akar inni, hanem tejet. Bálint Zsuzsa társaságá­ban Tóth Zsiga Miklós főmű­vezető várt rám az üzem­ben. akinek természetesen, a formalinkérdést szögeztem először. — Nem igaz — mondta. — A tej nem tartalmaz tartósí­tó szert, nincs benne idegen anyag. Ezt teljes felelősség­I gél állította, számítva arra, ’ hogy a nyilvánosságnak szól amit mond. Az ízhiba — ahogy ezt szaknyelven nevezik —. ''kát bravúros nyomozással derí­tették ki néhányan, együtt­működve a KÖJÁL illetéke­seivel. Bernecebaráti — Hozzánk is eljutottak a panaszok — mondta. — Koz­más, dohos, olajos íz érző­dött a tejen, de az egészség­re ez nem volt ártalmas. A mintát beküldtük a Tejtermék Ellenőrző Állomásnak, majd az ottani megállapítások se­gítségével magunk is vizsgá­latot folytattunk. Pasztőrö­zéssel és forralással jutottunk azokhoz az eredményekhez, melyek alapján megállapít­hattuk, hogy a Verőcemaros, Letkés, Nagybörzsöny, ” Ber­necebaráti irányából érkező szállítmányok váltják ki a jelzett hatást, a többi szál­lítmányokkal elkeveredő illó­olajok kölcsönzik ezt az ízt és szagot. A KÖJÁL szak­embereivel tovább folytatva a munkát, eljutottunk a ber­necebaráti termelőszövetke­zet tehenészetébe — folytat­ta a főművezető, aki az ott tapasztalt állapotokról nem akart nyilatkozni, csupán a kiváltó ok forrásaként ne­vezte meg a helyet. — Virágzó napraforgóból készült silót ettek a tehenek — mondta, s ebben túlada­golták a napraforgót, ez volt a baj. Felhívtuk a figyelmet, hogy ezt a takarmányozási formát szüntessék meg, amit kérésünkre július 24-től meg is tettek, a gondot megszün­tettük. Tudjuk azonban, hogy nagy összefüggő táblák lát­hatók még Püspökhatvan és más települések határában is. Az esetre az ők figyelmü­ket és valamennyi szállítón­ként felhívjuk, mi rossz te­jet nem veszünk át, s mivel most már ismerjük a túlada­golt napraforgósiló hatását, jó, ha ezt figyelembe veszik. A kritikus napon 1 ezer 500 liter tejet kellett kise­lejtezni, vagyis kiönteni. A két tejipari szakember kérésünkre még arra hívta fel a háziasszonyok figyel­mét, hogy a boltokban vásá­rolt tejeszacskókon nézzék meg a szavatossági határ­időt. Ez 10 fok hőmérsékleten felül egy nap, az alatt két nap. de, ha rendesen hűtik, tovább is eláll. Ha a tej ösz- szemegy, valamelyik felté­tel hiányzik. K. T. I. Itthon és külföldön Baráti látogatások Az elmúlt napokban DCM- küldöttség utazott külföldre. Ugyancsak külhoni cement­gyári delegáció érkezett a közelmúltban a váci üzembe. Huszonhat tagú küldöttség járt a DCM-ből az NDK-beli bernburgi cementgyárban. A delegációt Kőhalmi Károly vezette, aki a baráti találkozó végén ajándékot nyújtott át a vendéglátóknak. Az ötnapos látogatás során a váciak megtekintették a bernburgi gyárat. Két sport- találkozóra — asztalitenisz és labdarúgás — is sor került, ahol a bernburg-iak szerepel­tek jobban. A váci küldöttség az út során megismerkedett Bernburgon kívül Haliéval és Lipcsével és hazafelé jövet Prágával és Pozsonnyal is. A csehszlovákiai mokrai cementgyár 34 személyes kül­döttsége kereste fel a váci rokonüzemet. A vendégek a gyár és Vác megtekintése után megismerkedhettek Bu­dapest szépségeivel is. A négynapos látogatás kap­csán több sportmérkőzést is rendeztek. Az asztalitenisz- és lábteniszmérkőzést a mok- raiak nyerték meg, míg sakk­ban, lövészetben, tekében a DCM versenyzői bizonyultak jobbnak. A kispályás labda­rúgó-mérkőzés 5- 5 arányú döntetlen eredménnyel vég­ződött. Utcák, terek névadói Länderer Lajos utca. Nyom­datulajdonos (1800—1854), aki­nek pesti nyomdájában ké­szült el először a Nemzeti dal és a Tizenkét pont kiadvá­nya. Ezért Vácra száműzték, itt halt meg. Lemez utca. Az 1905-től 1928-ig működő városi vil­lanytelep helyét a HAGY elődje, a Horgany hengermű Rt vásárolta meg azzal a kö­telezettséggel, hogy itt utcát épít. Liszt Ferenc sétány. A ze­neszerző (1811—1886) nagy­bátyja 1782-ben Vácott te- lepdett le és a halászcéh mes­tere lett. Liszt Ferenc őt többször meglátogatta a Haj­nik utcai házában. váci üzemünkbe: asztalos szakmunkásokat, betanított munkásokot. segédmunkásokat, tó fi üzemünkbe: betanított munkásokat. Foglalkoztatás: o bútorgyártásban és o műanyagiparban. Elsősorban fiatolok jelentkezését várjuk. Továbbképzési lehetőség. Műanyag- és Faipari Szövetkezet Fát, Kossuth u. 26 Telefon: Fát 16. Lőwy Sándor utca. Az ifjú­kommunisták szervezetének titkára. (1906—1929), akit 1927- ben letartóztattak, Vácra szál­lították. Részt vett a fegy- .házban az éhségsztrájkban és mesterséges táplálás közben meghalt. Vácott temették el. Luxemburg utca. A törö­kök kiűzése után a város­részben luxemburgiak teleped­tek le. VÁCI A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 181. SZÁM 1981. AUGUSZTUS 4., KEDD A tájegység kenyere A szörpüzem vonzáskörzete A Vörös Csillag MGTSZ 5 ezer 600 hektáron gazdál­kodik, s Vámosmikola, Perő- csény, és Tésa szinte minden lakója tagként vagy részes­ként áll vele kapcsolatban. Az idei termés A terület a bogyós gyümöl­csűéit hazája, s része ennek a nagyvonalú elgondolásnak, hogy a szobi szörpüzemre s a kialakítandó hűtőláncra tá­maszkodva évtizedekre meg­oldja a mezőgazdasági mun­kából élő lakosság foglal­koztatását. A szobi szörpüzemmel társ­tulajdonosi viszonyban van­nak, s komoly az érdekeltsé­gük a berencebaráti hűtőala- gút kialakításában is. A ké­sőbbiekben 'felépülő sűrítő­üzem számára már telepítet­tek 150 hektár meggyet. De nézzük a jelent! Hogyan zár­ták a málna-, eper- és ribiz- liszezont ebben az évben? Farkas János elnökhelyet­tes: — Sajnos az időjárás nem kedvezett ebben az évben a bogyós gyümölcsűeknek. 23 hektár szamócát ültettünk, 184 tonnát terveztünk, 64 tonna termett. A feketeribisz­ke kétharmada, a piros egy- harmada lefagyott. Szerencsé­re a málna jól sikerült, 238 tonnát adtunk le. Kevés vi­gasz, hogy minket kártalanít az Állami Biztosító, mert a népgazdaság így is, úgy is károsodik. Az értékesítéssel nincs gondunk, közös meg­egyezés alapján a gurulós áru a hűtőházba, a többi Szobra megy. Szintentartás — Lesz-e új telepítés? — Nem lesz, mert a csúcsig jutottunk. Csak szintentartás- ra gondolhatunk. A tagok el­öregedtek, a fiatalok szí­vesebben dolgoznak géppel. A családtagokra kevesebbet le­het számítani, mindenkit le­köt a saját munkája. Keresni kell a nagyüzemi termelés lehetőségét. — A szamóca és a málna szedése azonban még teljes egészében kézi munkára épül. A ribizkét ebben az esztendő­ben már géppel szüreteltük, s a gép gyönyörűen dolgozott. A szintet tartanunk kell, mert a hagyományok, ta­pasztalatok adottak, s a há­rommilliós bevételünk fele a bogyósból van. — Kísérleteztünk a cse­resznyével is, érdekes, hogy nem tud meghonosodni a vi­déken, pedig a piaci viszo­nyok és a szedés gépesítése miatt kívánatos volna a ter­mesztése. Bogárveszély — Sajnos a bogyós gyü­mölcseinket ebben az évben megtámadta a cserebogárpa­jor — panaszkodik Tóth La­jos tanácselnök. A kártétel soha nem tapasztalt mértékű volt. Akadt olyan termelő, aki a 3 éves jó karban lévő málnását elkeseredetten vágta ki. A Szobhoz közeli gazdasá­gok, nagy várakozással te­kintenek a léüzemben kialakí­tott sűrítési technológia meg­valósulása felé. A nyersgyü- mölcssűrítésről van szó, a 80 százalékos víztartalmat úgy csökkentik. 30-40 százalékra, hogy minden értékes tulaj­donsága megmarad. A jelen­tősége azért lenne nagy, mert az eddigi raktározási, szállítá­si és tartóssági mutatókat teljesen megváltoztatná. A Vörös Csillag Tsz tagsá­ga és vezetői is úgy gondol­ják, hogy a megkezdett úton kell továbbmenni: számolva a munkaerő fokozott csökkené­sével, a gépesítés és kemizá- lás növelésével, szoros együtt­működésben a felvásárlási és hűtőrendszerrel hosszú időre biztosítható a tájegység ke­nyere. Vicsotka Mihály Lakossági szolgáltatás Felújított részlegek Kielégítik a városrész lakóinak igényét es A Dunakanyar Szolgáltató Vegyesipari Szövetkezet váci központjában befejezték az első félévi munka értékelé­sét. Kettler Sándor főköny­velő tájékoztatása szerint ja­nuár—június hónapban 28 millió 543 ezer forint volt a szövetkezet árbevétele. Ez 38 százalékkal magasabb, mint az 1980-as bázis év ha­sonló időszakában. Változatlanul a sződligeti transzformátorkészítő üzem teljesítménye — az első félév­ben 19 millió forint — képvi­seli a legjelentősebb részt a mérleg bevételi oldalán. Ugyanakkor örvendetesen nö­vekszik a lakossági szolgálta­tás : közel hét és fél milliót i hozott a fodrász, cipész, fény­képész és egyéb részleg a szövetkezet konyhájára. Ebben az időszakban került új vezetés a Szentháromság téri kulcsmásoló és köszörülő részleg élére. Ocskay György Sződligetről került ide és igyekszik a maximumot nyúj­tani. Az egyedi kulcsmásolá­sok mellett a Váci Városgaz­dálkodási Vállalat is jelentke­zik, s 15—20 ezer forint érté­kű munkát ad az új lakótöm­bök átadásakor, a lakáskul­csok másolatának elkészítte­tésével. Az új lakótelepen élők jú­lius végén örömmel fogadták azt a hírt, hogy a C/13-as épületben megnyílt a Dunaka­nyar Szolgáltató és Vegyes­ipari Szövetkezet női fodrász és kozmetika részlege. Ugyan­akkor azt tervezik, hogy a volt női részleg alagsori he­lyiségében férfifodrászatot nyitnak, s így teljesen kielé­gítik a déli városrész lakóinak az igényét. Deákváron, az Ernst Thäl­mann téren jó tempóban ha­lad az ottani női fodrászüz­let felújítása. A kőműves-, festő-mázoló munkák befeje­zése után 120 ezer forint ér­tékű új berendezést szállíta­nak oda, s augusztus végére tervezik a korszerűsítés befe­jezését, a részleg átadását A Széchenyi utca 8—10. számú új _ lakóépület bejáratánál már hirdeti a reklámtábla a női fodrászat a kozmetika és a pedikűr részlegeket oda­szállították az 1 millió 700 ezer forint értékű berendezést de a megnyitásra még néhány napig várni kell. Kettler Sándor befejezésül elmondta, hogy Deákváron le­hetővé teszik a szövetkezeti órajavítást. 100 ezer forint ér­tékű gépet és felszerelést vá­sároltak erre a célra és meg­nyertek Futó Lászlót részleg- vezetőnek. A járásban Fót és Dunakeszi kap legközelebb szolgáltatóházat, de ezek át­adását — az építési munkák elhúzódása miatt — csak 1983-ra tervezik. _____________________P. R. . ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap) 1 Formabontó Zöldért-bolt Sorban állnak az ajtó előtt elől. S ő arra hivatkozik, hogy így variálta ki... Ez az ügyszeretet természe­tesen meglátszik a forgalmán is. A nagyforgalmú ABC-áru- házak 100 négyzetméterére ha­vonta 1 millió forint esik. S ha ezt sikerül produkálni, ak­kor az ABC dolgozói dicséretet kapnak. Nos, ez a 30 négyzet- méteres boltocska például jú­niusban 367 ezer forint forgal­mat hozott. Tehát az ABC- norma szerint maximum 300 ezer eshetne 30 négyzetméter­re ... Előfordult, hogy 6—700 ezer forintot is forgalmazott. Tíz évvel ezelőtt nyílt az üzlet. Be kellett indítani, s a Zöldért illetékesei néhány tíz­ezer forintos forgalommal is elégedettek lettek volna. Adamcsekné azonban még an­nak idején is többet ért el ha­vonta 100 ezernél. S változatla­nul szívvel-lélekkel csinálja, jóllehet nem fog meggazda­godni belőle. Sőt, a lányát, aki közgazdasági szakközépiskolá­ban érettségizett, is maga mellé vette; eleinte csak ideig­lenesen, s most már úgy néz ki, hogy mellette marad. Ä vá­sárlók remélik, hogy végleg.- Sz. P. I órától fogadja a vásárlókat. Hivatalosan. Gyakorlatilag ugyanis Adamcsek Béláné bolt­vezető általában ilyenkor is bent marad (a szállítókat vár­ja, ahogy ekkor is tette), s nincs szíve be nem engedni az éppen ilyenkor érkezőket. Most is, amikor valaki zörgött az elfüggönyözött ajtón, Adam­csekné odament, s kinyitotta. Közben megjegyezte: Ez egy ilyen családias bolt. A törzs­vevők akkor jönnek, amikor jónaik látják, vagy amikor tudnak. — Megéri őket szabad ide­jében is fogadni? — Nézze, eredetileg én kér­tem, hogy délben bezárhassak, így variáltam ki. Aztán, bár itt. lakom a közelben s mindig ha­zamehetnék, gyakran inkább bent maradok, s kiszolgálom azokat, akik éppen ilyenkor jönnek. Más trükkje is van Adam- cseknénak. A közeli ABC 7 órakor nyit, ő 6-kor, s ráadá­sul vasárnap is 6-tól 10,30-ig nyitva van. Olyan időszakban, amikor a kereskedelmi dolgo­zók menekülnek a szombat esti, vasárnapi nyitvatartás Azt hiszem nem árulok el titkot, hiszen sokan tudják, hogy Vácott a deákvári piac mellett van egy mini élelmi­szerbolt, ahová érdemes betér­ni. Talán, ha 30 négyzetméter a teljes alapterülete, s mégis majd’ mindig kapható benne az, amit egy — mondjuk — 300 négyzetméter alapterületű ko­moly ABC-ben meg tudunk venni. A Pest megyei Zöldért boltja, de nem zöldséget és gyümölcsöt, hanem, úgymond, formabontó módon élelmiszert árusítanak benne. Már csak ezért is ritkaságszámba megy. De van, ami még inkább mel­lette szól. — Ha ez a bolt nem lenne, nagy bajban volna a környék lakossága — mondta Zsákai Tibor nyugdíjas. — Jöjjön ide vasárnap délelőtt, majd meg­látja, hogy milyen hosszú sor várakozik. De türelmesen vá­runk. — Kik járnak ide? — A fél Deákvár itt vásárol — ezt már Király István mondta, aki a Volán anyag- beszerzője, s ebédidőben kopog" tstott be a boltba. A kis üzlet ugyanis 11 óra­kor bezár, majd délután 2

Next

/
Thumbnails
Contents