Pest Megyi Hírlap, 1981. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-04 / 181. szám

Állami Gazdaság Kiváló brigádok Vállalták — teljesítették A Monori Állami Gazdaság­ban kiemelkedő munkasikere­ket érnek el évről évre a szo­cialista brigádok. A közelmúlt­ban értékelték a tavalvi vál­lalások teljesítését. A kollektí­vái. jó munkájukkal nyolc és fél millió forint többletbevé­telhez juttatták a gazdaságot s 5 ezer 273 társadalmi munka­órát teljesítettek. A vállalat kiváló brigádja lett a Jurij Gagarin kollektíva, amely a gombai kerületben dolgozik Aranykoszorús címet hét, ezüstkoszorúsat hat, bronz koszorúsat ugyancsak hét kol­lektíva kapott. A szocialista brigádok részére a címek odaítélésével egy időben több mint 291 ezer forintot fizettek ki. Kinevezések A napokban tanácsülést tartottak Vasadon és Ecseren, amelyeken fontos személyi ügyekben döntöttek. A vasadi tanácsülés Pesti Imrét, a járási hivatal tanul­mányi szakfelügyelőjét kine­vezte augusztus 1-től a helyi diákotthon igazgatójának. Ugyancsak augusztus 1-től Kísj Tamás, volt sülysápi pe­dagógus tölti be az álltalános iskola igazgatói munkakörét Ecseren. Tettrekészen, friss erővel Színes programok várják őket Sződligeten, a KISZ Pest megyei vezetőképző táborában — iskolájában —, hetek óta a leendő ifivezetők, az agitá- ciós propagandisták és az alapszervezeti titkárok éves felkészítése folyik A tábor és vezetősége már több éve mindig nagy előké­születtel várja a fiatalokat, hisz néhányan itt tanulják meg: rend a lelke mindennek. Zsúfolt programok, csoport- foglalkozások, előadások hal­maza várja a KISZ-tagokat. ★ Izmán Edittel, a monori József Attila Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola negyedikes tanulójával, a tá­bor egyik lakójával beszélget­tünk. — Mit vársz a tábortól? — Szerintem négy nap alatt a KISZ-tagok felkészíté­se egy évre lehetetlenség, s ezek a tanfolyamok sajnos csak 4—6 naposak. Sokkal jobb lenne, ha több csoport- foglalkozás lehetne, ott a fia­talok szűkebb körben, egy­más között jobban ki tudnák fejteni véleményüket, javas­lataikat. — Szabad idő. szórakozás? Hisz ez mégiscsak, bár ko­moly feladatokkal is, de nyá­ri tábor és ráadásul közvet­lenül a Duna mellett van. — Szabad Időnk nagyon kevés van, hisz már említet­Táncol a kapa A majdani fenyveserdőben Évtizedekig dolgozott a sütőporgyárban A kopasz földre puha pok­rócot terítettek. Ma árnyékos fa alá, tegnap viszont a nap­sütött tisztásra kényszerítette őket a szeszélyes idő. Bizony, őszidővel incselkedett a nyár. Az ebéd azonban mindig jól­esik, különösen akkor, ha a szakács nem sajnálja, nem szűkmarkúan méri a beleva­lót. A péterl kisvendéglős nem fukar ember. Elégedetten cset­tint a kilenctagú kis munka­csapat, amikor a csípős ízű, paprikás, zsíros gulyáslevest kanalazni kezdi. Persze hozzá jókora, ízes buktákat is mel­lékel a „sütőporos” Mezei Jó­zsef, aki évtizedekig dolgozott a közben megszűnt OETKER sütőporgyárban. 1965 óta pe­dig Üllőn, jóideje nyugdíjas­ként, a sokszor nevet változ­tatott közös gazdaságot szol­gálja. A mennyiségre sem panasz­kodhatnak. hiszen a Péteriről átjáró fiatal Ágoston Imre. alig bírja kanalazni az ételt. Jóllakottan veti hátát a kiszá­radt akáctuskónak. A „szó­szóló” Csík Jánosné elmond­ja, hogy a főként nyugdíja­sokból álló csapat a Ferihegy Tsz erdőtelepítésén dolgozik. Jelenleg a sorok kapálásánál tartanak. A tavasz folyamán ugyanis 270 ezer fenyőcseme­tét telepítettek a közös gazda­ság nagyüzemi művelésre al­kalmatlan területeire egymás­tól hetven centiméteres tá­volságra Péterin az Oliegyen. Vecs'ésen pedig az új ecseri bekötőút mellé, a 4 sz. főköz­lekedési út és a készülő zöld­ségfeldolgozó üzem közé. A sorközöket talaj maróval lazít­ják, puhítják, a sorok mellett pedig lókapával segítenek a kézikapásoknak, akiknek csu­pán a fákkal teli sorok ma­radnak. Ott majd később min­den ötödik egyed marad meg’. @ G A jóízű ebédet a közös gaz­daság mikrobusza hozza a helyszínre, a határ minden dolgozója részesül a tsz ked­vező szolgáltatásában. A 15 forintos ár szinte ajándéknak tűnik — hangzik az egyön­tetű vélemény. Ebből az ösz- szegből ilyen mennyiségben és minőségben még a leggondo­sabb, konyhájára sokat adó háziasszony sem tudná elő­állítani — mondja az abba­hagyott sorok felé induló nyugdíjas üzletvezetőnő, az­tán az apró csemeték között megfáradt kezekben táncolni kezdenek a fényes nyelű ka­pák. K. S. Kézilabda Rajt: súlyos vereséggel Abony—Gyömrő 32-19 (19-9) Abony. Vezette: Csicsmányi — Bakos (jól). A gyömrői csapat ott foly­tatta. ahol tavasszal befejez­te. Egy erősen közepes tudás­szintű Abonytól szenvedtek már-már megalázó arányú vereséget. Szétesően védekez­tek, olykor teljesen tanácsta­lanul álltak az abonyi táma­dásokkal szemben. Indiszpo- nálfan védett kapusuk, s ez már az első félidőben eldön­tötte a mérkőzés sorsát. Igaz, a hazaiak kapusa remekül védett — segítette őt Fortuna is. Ez azonban nem mentség gyömrőieknek, akiktől fel­tétlenül jobb rajtot vártak a szurkolók. Szombaton a Gödöllői SC gárdáját fogadják otthonuk­ban, s ha nem szerzik meg a két pontot, akkor szinte re­ménytelen helyzetbe kerül­nek. Feltétlenül győzelemre lesz szükség, mert csak így biztosítható a bentmaradás. a Ez persze a játékosok jobb hozzáállása nélkül elképzelhe­tetlen. GÖLDOBÖK: Németh J. (7), Somogyi K. (4), Szabó I., Veres G. (3—3), Pintácsi J., Takács J. (1—1). IFJÚSÁGI MÉRKŐZÉS: Abony—Gyömrő 22-19 (13-11) GÓLDOBÓK: Gyenes T. (8), Papp Gy., Oldal I. (4—4), Ve­res A. (2), Domaházi 1. (1). ' G. L. Áramszünet A DÉMASZ monori igazga­tóságának közlése szerint áramszünet lesz hatodikán csütörtökön 9—15 óráig Mo- noron, a Kossuth és Petőfi utcák valamint a vasút és a Vásártér által határolt terü­leten. Ugyanebben az idő­pontban a Költői Anna, a Kistói és a Halas utcában is szünetel az áramszolgáltatás. tem, előadásokkal zsúfolják tele ezt a pár napot. Biztosan lesz ismerkedési est discóval, nyitó tábortűz. A disco sajnos csak tíz óráig tarthat, mert a szomszédok nem nagyon bírják elviselni a hangos ze­nét. ★ — Esetleg kirándulás? — Már három éve tagja va­gyok a tábornak, de sajnos kirándulásnak hírét sem hal­lottam. Általában vetélkedők­kel teszik színesebbé a tábor életét. Ezek között mindenki megtalálhatja az érdeklődésé­nek megfelelőt. A vetélkedők járásonként zajlanak le. Em­lékszem, tavaly nyáron tőlünk is kapott két lány könyvjutal­mat, szellemi TOTÖ-n vettek részt, s a KISZ életéről kel­lett bizonyítani tudásukat. De vannak sport- (tízpróba) és ügyességi vetélkedők is. — Ezekből a programokból, ötletekből mit valósítottál meg, s esetleg mit szeretnél megvalósítani KlSZ-alapszer- vezetedben, hisz biztosan van­nak érdekesek, amit az isko­lában is fel tudsz használni? — Hogy őszinte legyek, nem sokat, vagy csak nagyon ke­veset. Azokat a dolgokat, ami­ket ott mi elméletben meg­tanulunk, a gyakorlatban nem mindig tudjuk hasznosítani. ★ — S az iskola milyen hasznát látja annak, hogy embereket küld ezekre a tan­folyamokra? — Az iskola? Azt, hogy ez a néhány ember, aki Sződli- getre lemegy erre a pár nap­ra, szeptemberben nagyobb lelkesedéssel, új célokkal, friss erővel kezdi el a KISZ- munkát. — Hányán mentek az isko­lából? — Minden alapszervezetből egy személy, tehát hatan. Seres Anikó Maglód Állnak a főfalak Jó ütemben haladnak Mag­lódon a 2. számú óvoda bőví­tési munkálataival. Már áll­nak a főfalak, az elkövetkező hetekben gyorsítják a munkát, hogy a 'tanév kezdetére elké­szüljön az új épületszárny, kö­vetkezésképpen harminc gyer­mekkel többen járhassanak eb­be a gyermekintézménybe. íviorsiORi t/Hriau A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 181. SZÁM 1981. AUGUSZTUS 4„ KEDD A szándék kevés Az életmódváltozás és a sport Nyáron nemcsak a gyermek- intézmények és a színházak zárják be kapuikat. Ez a két hónap a minőségi sportokban is holt szezonnak számít. A strandok, kempingek környé­kén viszont ilyenkor dúlnak a legizgalmasabb focicsaták, lábteniszmérkőzések, fejelő­bajnokságok. A parkok hűvö­sében pedig rendületlenül vívják harcukat a tisztek és a gyalogok — a fekete-fehér sakktáblán. A tömegsport igazi szezonja a nyár, még ha lankad is ilyenkor a hivatásos szerve­zők lelkesedése, és a sörbaj­nokságok krónikája ki is ma­rad a hivatalos összegzésekből. Korosztályok Egy tájékoztató jelentés így fogalmazza meg azt az igényt, amelynek kielégítésére az emberek többsége csak ilyen­kor kap időt, teret, s — ked­vet: Társadalmunkban a test­nevelés és a sport egyre jelen­tősebb szerepet tölt be a la­kosság életében, az egészséges éltmód, az egészség megőrzé­sének eszközeként. A rendsze­res testedzés, a sportolás szük­ségességével az ifjúsági tör­vény is foglalkozik, de a tö­megsportmozgalom lehetőséget teremt az idősebb korosztály­hoz tartozók bevonására, a szabad idő hasznos és egész­séges eltöltésére is. Bár a túlszervezettség soha­sem hasznos, mégis meg kell teremteni a tömegsport bázi­sait, fórumait, elő kell készí­teni azokat az akciókat, ame­lyek minden korosztály szá­mára egyformán vonzóak. A nagyobb településeken, egy- egy híresebb szakosztály Szék­helyén általában könnyebb a szervezők dolga, nagyobb egyik vagy másik sportág csá­bítása. Kisebb falvakban in­kább csak a régebbi juniáli- sok, spartakiádok emlékei él­nek. A fiatalok fővárosi mun­kahelyükön sportolnak — ha sportolnak —, az idősebbek számára pedig nehéz az alkal­mas formát megtalálni. Változó sikerrel Jó példa erre a járás leg­kisebb települése, Káva, ahol három község közös futball­csapatának korszerű öltözővel ellátott pályája található, a korosabb férfiak is csak a nő­sök—nőtlenek mérkőzésén rúgnak labdába... Az iskola udvarán kézilabda-, kosárlab­da-, tenisz- és tollaslabda­pálya kínálja magát. De talál­nak az épületben eszközöket az asztalitenisz és a sakk kedvelői is. A szomszédos Bényén és Gombán ennél szerényebbek a lehetőségek, ám nagy kü­lönbségek mégsem fedezhetők fel a három település tömeg­sportmozgalmában. Legfeljebb annyi, hogy Bényén, szervező híján, spontánabbak, csende­sebbek a megmozdulások. A közös tanács művelődési­egészségügyi és szociálpoliti­kai bizottságának sportalbi­zottsága tervszerű, folyamatos munkára. törekszik ugyan, de gyakran kell kudarccal is szá­molniuk, és ez a tény sokak­nak elveszi a kedvét. Megszervezték például a téli spartakiád asztalitenisz- és sakkversenyeit, de a győztese­ket mégsem tudták a járási döntőn szerepeltetni. Tavaszai viszont sikeres volt a Gomba Kupa kispályás labdarúgó- torna, amelyen körülbelül het­venen vettek részt. A kávai viilámtorna hasonlóan sike­resnek bizonyult, ám a ter­vezett, három község közös kispályás labdarúgó-bajnoksá­ga elmaradt — a benevezők hiánya miatt... A nyári spartakiádon, ame­lyet az építők napján az épí­tőkkel közösen a bényei Kis­asszonyvölgyben rendeztek meg, ismét elfogadható volt a részvétel. De mindezeken túl, valóban csak a nősök—nőtle­nek mérkőzései, az alkalmi sakkcsaták kínálnak sportolá­si lehetőséget az említett tele­püléseken. A férfiaknak. Nem csodaszer S a nők? A sportalbizottság munkaprogramjában az év hátralevő részében s a későb­biekben is kiemelten szerepel a lányok, asszonyok sportolási lehetőségeinek megteremtése, a szurkolóból résztvevővé tör­ténő átminősítése. Nincsenek, nem is lehetnek vérmes re­ményeik a szervezőknek, hi­szen nem egyszerűen akciók, versenyek meghirdetéséről van szó, hanem a múltban, a hagyományokban mélyen gyö­kerező, elavult, a jelennel egy­re több tertületen összeütkö­zésbe kerülő életmód megvál­toztatásáról.. Ehhez a Gombán, illetve Káván létesítendő sportudvar csak eszköz, csábító lehetőség, de önmagában kevés, s nem csodaszer. V. J. Megélénkült szakmai vita Juttatás vagy járandóság? Változtatni a téves szemléleten Minden korosztálynak meg­vannak a maga szociális igé­nyei és gondjai, s a szociál­politika egész rendszeréből csupán azok érdeklik igazán, amelyek rájuk vonatkoznak. Csak módjával érvelhet a szo­ciálpolitikus azzal, hogy pél­dául a nyugdíjasok mellett másokra, mondjuk, a gyerekes családokra is gondolni kell. Mindenkinek egyformán so­kat adni lehetetlenség. Min­denkinek jogos igényeit ma­radéktalanul kielégíteni ugyan­csak lehetetlenség, ha egyszer annyi az elosztható pénz, amennyi. S a szociálpolitikus legnagyobb dilemmája: ho­gyan rangsoroljon, kiket és milyen gondokat vegyen má­sok rovására — előbbre? Nemcsak a nyugdíjasok és a családellátás prioritásában kell döntenie, mert ez csak két tétel a pénzbeni társadal­mi juttatások hatalmas töme­gében. Nyugdíj* as ország Tény: 1960-ban az aktív keresők számához képest mindössze 16 százalék volt a nyugdíjasok aránya, s már akkor is használtuk a kifeje­zést: Magyarország — nyugdí­jas ország .. Mit mondjunk ma, amikor 41 százalékra (!) emelkedett a nyugdíjasok aránya, s persze ezzel együtt nőtt az átlagnyugdíj, s termé­szetesen a nyugdíjakra kifi­zetett összeg is. A statisztikusok számítása szerint legalább az évtized közepéig lényegében hasonló ütemű növekedésre kell fel­készülni. 1985 körül a nyug- djasok aránya — az aktív ke­resők számához képest — el­éri a 45 százalékot, az átlag­nyugdíj pedig az átlagkerese­tek mai 51 százalékairól 60 szá­zalékra emelkedik. További adatok és tények idézése nélkül is nyilvánvaló, hogy a nyugdíjasok gondja az egyik legfontosabb társada­lompolitikai kérdés. A megol­dás kézenfekvőnek tűnik: tes­sék a reálérték figyelembe­vételével emelni a nyugdija­kat! De miből, hogyan? A szo­ciálpolitikai juttatások drasz­tikus átcsoportosításával ? De honnan, kiktől és mennyit ve­gyenek el? S amit esetleg el­vesznek, azt honnan pótolják? Húsz év múlva A nyugdíjügyet mindenáron meg kell oldani, de nem fel­tétlenül mások kárára. Mert például mitől függ a ma kö­zépkorú aktív keresők 20—25 év múlva fizetendő nyugdíja? Nyilván az akkor dolgozó em­berek munkájának hatékony­ságától. S hogy ők hányán lesznek, egyáltalán lesznek-e annyian, amennyi múlhatat­lanul kell a zavartalan társa­dalmi munkamegosztáshoz, a szükséges mennyiségű nemzeti jövedelem létrehozásához, az — a műszaki fejlődéstől elte­kintve — végső soron a mai családpolitikától függ. Sajnos itt is paradox helyzet állt elő: miközben — a költ­ségvetést jócskán megterhelő — pénzbeni társadalmi juttatá­sok meglepően gyors ütemben növekednek (1960-ban még 5,2 százalék, 1970-ben 7,9 és ta­valy már 13,8 százalék volt a nettó nemzeti termelésnek), a családellátás éppoly súlyos tehertétel az államnak, mint a nyugdíj. A családi pótlék — a család jövedelméből — a gyerme­kekkel kapcsolatos kiadások­nak mintegy a negyedét fede­zi. A családok reakciói pedig egyértelműek. Olyannyira, hogy néhány éve a még nép­szerűsített háromgyermekes családmodell szükségességéről mostanában jóval kevesebb szó esik. A KSH „Életszínvonal I960 —1980" című kötetében erről a következők olvashatók: „Jelenleg és a következő években, amikor a várható demográfiai hullámvölgy tom­pítása érdekében is az eddi­gieknél nagyobb szükség lenne a gyermekesek nagyobb anya­gi támogatására, változatlan reálbérek és a családi pótlék változatlan (vagy 1—2 gyer­mekeseknél csökkenő) reálér­téke esetén a gyermeknevelő családok szükségletkielégítési lehetőségei romlanak. Ez kö­vetkezik abból, hogy a gyer­mekek fogyasztása korukkal együtt jelentősen emelkedik, amely a gyermek korától nem függ, egyre kisebb hányadát fedezi növekvő fogyasztásuk­nak.” Az egyetlen garancia A korábban jelzett szociál­politikai dilemma tehát majd­hogynem megoldhatatlan, il­letve kényszerű kompromisz- szumokkal lényegében meg­kerülendő. Legalábbis mind­addig, amíg nálunk az a szemlélet uralkodik, hogy a nyugdíj: társadalmi juttatás. Tévedés! A nyugdíj: járandó­ság. Következésképpen nem a juttatás apránkénti emelésé­nek módszerein kellene gyöt­rődni, hanem egy járandóság­típusú, s lényegében önfinan­szírozó nyugdíjrendszer meg­teremtésének feltételein kel­lene gondolkodni. S hogy egy ilyesfajta rend­szer megteremtése nem lehe­tetlenség, az kiolvasható az újabban megélénkült szakmai vitából. E vitának persze vol­tak előzményei, s csak ideig­lenesen fog elcsandasülmd. Vi­takészségünk töretlen, s már az is biztató, hogy a vitapartne­rek — levonva a cselekvés- képtelenség konzekvenciáit — nem vonulnak vissza. Pilla­natnyilag ez az egyetlen ga­rancia arra, hogy előbb- utóbb, valahol, valakik — ne­tán valaki! — jobb belátásra jut és dönt: a magyar nyug­díjrendszer nem a létező rendszerek legjobbika, követ­kezésképpen változtatni kell rajta. Esetleg: gyökeresen. Vértes Csaba Sülysáp Új körzeti orvos Á legutóbbi sülysápi tanács­ülésen az 1. számú orvosi kör­zetbe kinevezték dr. Tiba Ma- riannt, aki augusztus 15-től k -di meg rendelését a Loson­ci utcai rendelőben. Ezűton mondunk köszönetét mindazoknak, akik szeretett fele­ségem, Rácz Jenöné temetésén, Gyömrön részt vettek, sírjára virágot, koszorút helyeztek, osz­toztak, mély bánatunkban. A gyászoló család. ISSN 01J3—2651 (Monori Hírlap) (

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents