Pest Megyi Hírlap, 1981. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-30 / 203. szám

Por ;|»pl rSfef imW"' i :4S»1 .jp^iífs. iiMíáSáj iOs. ifllÉlf tlllÉ Ügy látszik, se szeri, se száma Vácott és környékén a környezetszennyező for­rásoknak. Vácot elhagyva a balassagyarmati és szobi útelágazásnál közvetlenül a DCM szomszédságában a Pest megyei KÉV Kőzúzó üzeme ontja a port. A fi­nom szemcsék rátelepednek a növényekre, felhőt ké­peznek, a város fölé száll­nak. A termőtalajt pusztító mellékterméket a környék még tiszta vizű forrásai kö­zelébe hordják, s a termé­szet, a környezet védelmé­ről gondoskodni hivatott szakemberek, már tavaly is attól féltek: végleg elzár­ják a Duna f.elé csörgedező patak útját. Verőcemaros előtt is koromfekete füst száll a magasba a régi tég­lagyár helyéről, hogy aztán a sötétszínű melléktermék a domboldalakon sok mun­kával kialakított üdülőtel­kek kertjeire hulljon. Ter­melni igaz kell, de az em­ber érdekébe!}. Tényleg nem tudnak más technológiát al­kalmazni? A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 203. SZÁM 1981. AUGUSZTUS 30.; VASÁRNAP Za horami, za doíami Régvárt vendégel Püspökhatvanban Vác, Pf. 32. te mentek köszönetét a váci Temetkezési Vállalat­nak, hogy felejthetetlen halot­tunk felravatalozását a teme­tés időpontja előtt tíz perccel még nem végezték el,..így — fájdalmunkat erősítvén — a gyászoló családnak kellett a termet kinyitni, elrendezni, a koszorúkat elhelyezni, a gyer­tyákat meggyújtani. Özv. Zalaba Istvánná és gyermekei Vác, Lenin u. 9. Mit értekeinek a magyaror­szági szlovákok? Erdők, he­gyek vidékén élő emberek életéről, szerelméről, bána­taikról és örömeikről szólnak a mezei virág szépségű dalaik, mint a magyaroké. Nem cso­da, hogy Bartók Béla egyfor­ma érdeklődéssel fordult .a Duna menti népek érzésvilá­gát kifejező népdalok mind­egyike felé. Szlovákok, magyarok Ülünk a gyönyörű, pár éve felépült Forfa típusú iskola egyik tantermében, ahol a Magyarországi Szlovákok De­mokratikus Szövetsége nem­rég kiadta hanglemezfelvé­telt közvetítik az iskolai stú­dióból. A lemez címe magya­rul valahogy így fordítható: Erdőn túl, hegyen túl. A hall­gatóság soraiban ott ül Sípos Árpád, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának helyettes titkára, Eleik Ilona, az MSZMP váci járási bizott­ságának vezető munkatársa, Jakab Ferencné, Ácsa és társ­községeinek párttitkára, Mo- vik Lászlóné, a nagyközségi rangon társult felépülések el­nöke, Gunda Pál, a Galgavöl- gye Termelőszövetkezet elnö­ke, Halász Zoltán, a Hazafias Népfront területi koordinációs bizottságának titkára, s a köz­ség társadalmi szervezeteinek, intézményeinek vezetői. Ven- ■dégekit várunk. Háromnapos Pest megyei látogatásaik so­rán rövidesen ide érkezik a csehszlovákiai érsekújvári já­rás egy delegációja, akik e szlovák településen a közsé­gek lakóinak életével ismer­kednek, a nemzetiségi politi­káról folytatnak tapasztalat­cserék A hagyományok — Miről tudják tájékoztat­ni a vendégeket? — kérdezem Movik Lászlómétól, amíg vá­rakozunk.^ — Elsősorban arról, hogy már az óvodában lehetőséget I adunk a gyerekeknek az anyanyelvi kultúra ápolására, s ezt folytatjuk az iskolában is, ahol szlovák óra és magyar óra is van. Szlovák csak an­nak. akit a szüléi önkéntes alapon beíratnak. Ácsa, Cső­vár, Püspökhatvan és Galga- györk ugyanis szlovák telepü­lések. Aj. 5 ezer 150 lakosnak 75 százaléka vallja magát szlováknak, s a hagyományok ápolása olyan erős, hogy mint hallhatta, az új hanglemezen a galgagyörkiek is énekelnek. Kölcsönös törekvések Kovács Antalnénak, a Ha­zafias Népfront Pest megyei Bizottsága titkárának vezeté­sével érkeztek meg a vendé­gek, akiket az iskola előteré­ben a káprázatosán szép, szí­nes püspökhatvani népviselet­be öltözött gyermekegyüttes fogadott A kedvesen hangzó szlovák dalok, kiszámolós gyermekjátékok nagy tetszést arattak Michal Svajda, a Csehszlovák Nemzeti Front érsekújvári járási titkára, Őszi Irma, a CSEMADOK Csehszlovákiai Magyar Dolgo­zók Kulturális Szövetsége és Vladimír Hanák, a surányi mezőgazdasági termelőszövet­kezet elnöke körében. A köl­csönös tájékoztatás során is­mertették egymás gazdasági eredményeit a termelőszövet­kezeti elnökök, Michal Svajda baráti hangú információcsere során elmondta, hogy a hatá-; ron túli szomszéd és testvér­járásban 160 ezer ember él. A lakosság 36 százaléka ma­gyar. — Nincs vita, ellentét, ma­gyarok és szlovákok között — mondta. — Ök is részesei a járás vezetésének, mert min­den állami, társadalmi és gaz­dasági intézményben a- la­kosság arányának megfelelően foglalnak helyet. A magyar­lakta településeken kétnyel­vűek a közintézmények fel­iratai, s ilyen a hivatali ügy- félfogadás is. K. T. I. Ősszel már fűlhetnek is Gánal főznek Beákváron A gázvezetékek építése or­szágos tervek alapján megy. A Tiszántúli Gázszolgáltató és Szerelő Vállalatnak, népszerű nevén a TIGÁZ-nak 1981-ben Vácott a Csikós József út és a Népek Barátsága útja találko­zásáig kellett a gerinc-, azaz a fővezetéket kiépíteni. A deákvári OTP-lakótelep kérésére a városi tanács külön kétmillió forintot biztosított arra, hogy a gázvezetéket a tervben meghatározott ponton túl a Deákvári Főúton, a Rigó utcában, a Gombást út, a Népek Barátsága útja, a Har­kály utca egy részében is ki­építsék. Ezzel több száz lakó jutott gázhoz. A munkának tudomásunk szerint már egy éve be kellett volna fejeződnie, de az átadás elhúzódott. Örömmel közöljük, hogy a munkálatok véget ér­tek, azokat a TIGÁZ műsza­kilag rendben találta, átvette fi jövő bét műsorából Augusztus 31., hétfő: 8-tól 16 óráig tekinthető meg a Gé­za király téri Levéltárban a szeptember 30-ig meghosszab­bított Hogyan írjam meg fa­lum történetét? című módszer­tani kiállítás. — Az IBUSZ vá­ci kirendeltsége társasutazást szervez Győr—Fertőd—Sopron megtekintésére. Szeptember 1., kedd: Még ezen a héten látható Magyar Ferenc fotóművész nagysikerű kiállítása a városi-járási könyvtár Mártírok útjai épüle­tében. — A Ságvári klub­könyvtár (Deákvár) 17-től 19 óráig; az SZMT körzeti könyvtára 16-tól 19 óráig vár­ja az olvasókat. Szeptember .2, szerda: A klubok és a szakkörök meg­kezdik a munkájukat. — A fegyveres erők és testületek nyugdíjasklubja 15 órakor ve­zetőségi ülést tart. — A peda­gógusklub' 17 órakor kezdődő összejövetelén értékelik a nyá­ri programot és megvitatják az őszi munkatervet. Szeptember 3., csütörtök: A Madách Imre Művelődési Köz­pont 40-es termében még né­hány napig látható Plohn Jó­zsef Arcok a múltból című, 1848-as honvéd portrékat be­mutató emlékkiállítása. — A főtéri volt görög templomban a Váci nyár ’81 elnevezésű tár­lat várja a látogatókat. Szeptember 4., péntek: Ma reggel Prágába indul társas­gépkocsival a ' pedagógusklub túristacsoportja. Pászthory Ló­ránt vezetésével, háromnapos kirándulás során megismer­kednek a csehszlovák főváros nevezetességeivel. — A műve­lődési központban megtekint­hető Végh Dezső képkiállítása. Szeptember 5., szombat: Szo­Itt élni és alkotni Károlyi Fái otthonában Három hónapja múlt, hogy kiragasztották a plakátokat a városban, de több helyen még látni lehet: Károlyi Pál szer­zői estje. Három hónapja az a furcsa eset adódott, hogy a kö­zönség jobban ismerte az elő­adókat, mint a városban élő szerzőt. Én is azért kerestem fel, hogy megismerjem. Európa — Budapesten születtem, 1934-ben. Apám mérnök, anyám rajztanár, de kitűnően énekelt is, családjában több ze­nész volt. így Hir Sári zongo­raművész és Karacsay Tibor zeneszerző., Legnagyobb kriti­kusom a nagyapám volt. Apámnak hatalmas hangle- méztára alakult ki. Gyermek­kori zeneszerzői próbálkozá­som hangjegyfüzetére Szer- vánszky Endre ezt írta: Na­gyon tehetséges. Ezeknek az inűitásoknak sokat köszönhe- . tek. A budapesti Zeneművé­szeti Szakiskolán Szelényi Ist­ván, a Liszt Ferenc Zenemű­vészeti Főiskolán Viski János és Farkas Ferenc voltak a ta­náraim. A diplomát 1962-ben vettem át. Még abban az év­ben Kaposvárott. 1964-ben Bu­dapesten, 1965-ben Miskolcon nyertem pályázatot, Aucesin és Nicolete című oratóriumomat a Magyar Rádió mutatta be. 1965-ben a bergen! nemzet­közi zeneszerzői versenyen ti­zenhat ország negyvenöt pá­lyázója között a harmadik he­lyet szerezte meg. 1967-ben ön­álló zeneszerzői estje volt Bu­dapesten. Külföldön ekkor már rendszeresen játszották mű­veit, különösen az NSZK-ban, Norvégiában, Kanadában, az Egyesült Államokban ismertek szerzeményei. 1974-ben II. vo­nósnégyese, 1978-ban Triphon- gus című műve jelenik meg az NSZK-ban hanglemezen, 1979- ben itthon önálló nagylemeze. Műveit hanglemezeken Bartók, Kodály, Szokolay, Petrovics al­kotásaival együtt olyan elő­adók szólaltatják rpeg, mint a Zeneművészeti Főiskola Kama­rakórusa, a Szombathelyi Szimfonikus Zenekar, Lehotka Gábor, Tarjám Ferenc és Rol- la János. Itt fel sem sorolható, mennyi fesztiválon képviselte a magyar zeneszerzést. Pél­dául legutóbb áprilisban Kas- selben, júniusban Hartfordban. Május végén önálló szerzői estje volt Vácott. — Mielőtt Vácra jött lakni, yolt a várossal kapcsolata? — Apám itt érettségizett és sokat beszélt diákvárosáról. Talán ezek voltak az első rez­dülések, hogy ebben a szép környezetben, a zenei és kórus­életéről nevezetes helyen, a csend és a nyugalom honában akartam letelepedni, ahol Vác zenei életének aktív részese szerettem volna lenni. Amikor 1978-ban ide költöztem, szét- foszlottak ezek az álrrtok. A csend és nyugalom helyett minden éjjel az iparvágányon közlekedő mozdony éktelen füttyzenéje, hajnalban a mo­torkerékpárok túrázásai, autók tülkölése és egyéb másokat fi­gyelembe se vevő durva lárma hatolnak, mint kés, idegeimbe. Zenei élet? Szinte tolakodónak éreztem magam szerzői estem megrendezésekor. Hogy vala­miféleképpen mégis együtt do­bog a szívem a váciakkal, azt Makiári Józsefnek, Cs. Nagy Tamásnak, Erdélyi Sándornak köszönhetem. Innen adódik, hogy külön a Vox Humana ré­szére megírtam a Stabat Ma­tert, mely szerzői estem záró­száma volt. Mese és valóság Körülnéztem a nyolcadik emeleti lakásban. A falakon Nagy István, Rippl-Rónai és a zeneszerző testvérének alkotá­sai. Könyvszekrény, heverő. A zeneszerzőről csak a HIFI be­rendezés árulkodik. Két gyer­mek, Zsuzsi és Zsófi figyeli ér­deklődéssel beszélgetésünket, a harmadik, a kétéves Tamás a bölcsődében van, a feleség a Gábor József iskolában iskola­kolyán, a Mányobi kiállítóte­remben Muray József grafikus nyitja meg az Erdészet, vadá­szat, természetvédelem című kiállítást. — Zebegénybén, a Szőnyi Múzeum kertjében idén utoljára rendezik a Zenés iro­dalmi hétvége című műsoros délutánt. Szeptember 6., vasárnap: A Madách Imre Művelődési Központban színesdia-bemuta- tó kezdődik 15 órakor. — Ugyanott 17 órától Dozvald Já­nos tart diaporáma bemutatót, majd kihirdetik a Pest megyei színesdia-pályázat eredményét. P. K. és a nyomáspróba után a ve­zetékeket gázzal ellátta. Jelenleg a lakásokba kötik be a vezetéket, melyet ér­tesülésünk szerint a hideg be- álta előtt befejeznek. Ma már Deákvárott, is több helyen gázzal főznek, meg­szűnnek a levegőt szennyező kéményfüstök, s így a gáz nemcsak a kényelmet szolgál­ja, de a környezet tisztaságát is elősegíti. M. Gy. Alföld—Szob Taláiszé A szobi Gyümölcsfeldolgozó Szövetkezeti Közös Vállalat és az Alföldi Róna Mgtsz szo­cialista brigádjait több éves barátság fűzi egymáshoz. Min­den évben cserelátogatással ápolják, erősítik ezt a kapcso­latot. A meghívásnak eleget téve augusztus 21—23 között, az Alföldi Róna Mg. Tsz jól sikerült kirándulást a Du­nakanyarba. A házigazda sze­repét az üzem ifjúsági klubja látta el. A bográcsgulyás-főzés után, Zebegényben egy erdei tisztáson zenei,, irodalmi vetél­kedő tette izgalmassá a talál­kozót. Közben a dolgozók el­beszélgettek gondjaikról, mun­kájuk eredményeiről. A Sző­nyi Múzeum megtekintése után Törökmező vadregényes szép­ségében gyönyörködtek, ahol a turistaház egyben szálláshe­lyül is szolgált. A következő két napban Esztergom, Viseg- rád, Szentendre nevezetessé­geit nézték meg a vendégek. Tölgyes Tibor titkár. Már készülődtem, mint aki mindent megtudott, amit akart, s föltettem a sablonos búcsúkérdést. Mik a tervei? — A Magyar Rádió rendelt tőlem egy zenei kompozíciót, azon dolgozom. Németül is ta­nulok, mert meghívott a Stutt­garti Zeneakadémia egy sze­meszteren zeneszerzés tan­szakra előadónak, valamint ezen kívül műveimből másutt is előadást tartani. Kézfogás az ajtóbak: — Szeretnék közelebb jutni az emberekhez, a váciakhoz, szeretném, ha elfogadnák, amit nyújtani tudok, amit magam­ban értéknek találok, amit iga­zán adhatok. Remélhető, jobban megis­merve Vácot, kinyitja és ki­nyílnak előtte azok a kapuk, melyeken át egykor beléptek Vác zenei életének alakítói. Régen Wéber Károly, Szőllösy Ferenc, Wolkóber János, Piké- thy Tibor, Sümegh Miklós. Most Makiári József, Bogányi Tibor, Cs. Nagy Tamás, Erdé­lyi Sándor, Lehotka Gábor és a többiek. Tehetségével, tudá­sával valóban városunk zenei életének aktív részese lesz Ká­rolyi tál is. Mert szép ez a város, alko­tásra ösztönöz, csak meg kell ismerni. Mészáros Gyula Jegyzet Rázós-kérdések Megtisztelő feladat a tu­dósítás, melyben tájékoztat­juk az olvasókat egy-egy testület, vagy intézmény ta­nácskozásairól, döntéseiről. A tudósító dolga itt nem az, hogy a saját ■ véleményét írja nieg, nanern az objek­tív tájéKoztatás, a pontos számadás a lakosságot szol­gálók munkájáról. Igaz, né­hol az a tisztesség is kijár, hogy tanácskozási joggal elmondhatja a véleményét, bár jól teszi, ha erre csak akkor, kerít sort, ha az vég­képp szükséges, kerülve a fölösleges szereplést, a fon­toskodásról meg nem is szólva. Néha azonban mégis elkerülhetetlen, hogy, ne szóljon, sőt meg is írja a saját véleményét, mert úgy érzi, ezzel segíteni, tenni akár valamit azért, amit közügyként többek elé ter­jesztettek. így vagyok most én is, aki a héten végighall­gattam a városi tanács ülé­sén zajló vitát, ami a taná­csi intézmények nőpolitikái határozatot végrehajtó in­tézkedéseiről készült jelen­tés tárgyalásakor kialakult. Ezt megelőzően ott voltam azon a végrehajtó bizottsá­gi ülésen is, melyen az anyagot előkészítő jelleggel tárgyalták, s némi módosí­tásokat ajánlottak a szer­kesztőknek. Végül is becsülettel el­készített, korrekt, a gondo­kat és eredményeket cso­korba kötő jelentés került a tanácstagok asztalára. A csokorban azonban olyan szálak is voltak, melyeket a nők helyzetét segítő tö­rekvések fényeinek is te­kinthetünk, Ám, ha akar­juk, általános, a lakosság és a családok terheinek, gondjainak is vehetők. Kissé rezignáltan fogtam hozzá az íráshoz, mert a vi­lágért sem szeretnék a nagyokos jelmezében tet­szelegni, aki lám mélyebb­re nézett a dolgokban, s jobban akar érteni a témá­hoz, mint egy egész testü­let. Ám van úgy néha az em­ber, hogy amit gondol, azt ki kell mondania, a dilem­máit másokkal is meg kell osztania. Ezek sorába, tar­tozik például az is, hogy miként a jelentés, mi is a nők helyzetének könnyíté­sét szolgáló eredménynek tekintjük a kereskedelmi hálózat fejlődését, a szol­gáltatások színvonalának javulását, a gyermekintéz­mények mai állapotát. Ilyenkor el kell ismernünk, hogy ezek valóban tisztelet­re méltó, nagy erőfeszítése­ket tükröző eredmények. Ám de facto elismerjük, hogy ezekbe az intézmé­nyekbe leginkább a nőknek kell járniuk. Tehát még mindig kizárólag a nő fel­adata a bevásárlás, ő viszi a szennyest a Patyolatba, csupán az anyának köteles­ség a bölcsődébe, óvodába kísérni a gyereket. Ezért hát hajlamos vagyok in­kább általános szociálpoliti­kai eredménynek tekinteni a munkahelyi szocális, kom­munális intézkedéseket, a kereskedelem és közlekedés eredményeit. Helyettük in­kább a férfi és a nő közöt­ti valódi egyenlőség, a közös teherviselés, az egyenlő esé­lyek megteremtését szolgá­ló tennivalókra és a helyes értelmezésre fordítottam volna nagyobb figyelmet. Es ezenkívül olyan igen negatív jelenségek sorára, melyet az egyik felszólaló is említett. A terhes kismama nem kaphat állást, mert a főnök fél, hogy úgyis gyes­re megy. Egy hivatalban dolgozó, édesanya puszta véletlen- ségből kolléganője egykori főnöke feleségének, aki most gyakran kénytelen 'otthon maradni, ha beteg a gyerek. A férje ezt a legtermeszé- szetesebbnek tartja, de bez­zeg, amikor ikszné gyerekei voltak olyan kicsik, mint most az övé, munkatársát behivatta a szobájába: — Nézzen rá a jelenléti ívre — mondta. — Ez így nem mehet tovább, maga folyton hiányzik. A város 4 textilipari üze­mében csak 35 százalék a szakképzett nők aránya, a nehéziparban 22, az Egye­sült Izzó váci gyárában mindössze 3 százalék. Rövi­den szólva, ezek a rázós kérdések. Kovács T. István . ISSN 013S—2759 (Váci Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents