Pest Megyi Hírlap, 1981. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-30 / 203. szám
1981. AUGUSZTUS 30., VASÁRNAP MHB f x/unav Az MHSZ vezetőinek országos tanácskozása (Folytatás az l. oldalról) titkárát, Barabás Jánost, az Állami Ifjúsági Bizottság titkárát, Molnárné Kozma Erzsébetet, a Magyar Úttörők Szövetségének titkárát, Bartha Gyula ezredest, a munkásőrség országos parancsnokának helyettesét, dr. Mondok Pált, a Pest megyei Tanács elnökét, dr. Bíró Ferencet, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem rektorát. Cservenka Ferences: • • Össztársadalmi feladat Cservenka Ferencné lépett ezután a mikrofonhoz, és a többi között a következőket mondotta: — A Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága, a megye állami, társadalmi és tömegszervezetei nevében tisztelettel és munkájuk iránti nagyrabecsüléssel köszöntőm a Magyar Honvédelmi Szövetség vezetői IV. országos tanácskozásának minden résztvevőjét, hazai és külföldi vendégeinket. A Magyar Honvédelmi Szövetség a magyar nép társadalmi előrehaladását segíti a maga céljaival, eszközeivel. Mindannyian jól ismerjük pártunk álláspontját, hogy a hazafias honvédelmi nevelő- és felkészítő munka össztársadalmi feladat, melyből részt kell vállalnia a családtól kezdve, az iskolán át, minden állami és társadalmi szervezetnek. Ezt valljuk mi is Pest megyében, és meg is teszünk minden lehetőt, hogy ez az elv a megye valameny- nyi településén megvalósuljon. Ennek érdekében a megyei, járási és városi pártbizottságok rendszeresen foglalkoznak a hazafias, honvédelmi nevelő- és felkészítő munkával, és segítik azt. A megyei párt-végrehajtő- bizottság éppen a, közelmúltban .tárgyalta meg az MHSZ megyei szerveinek és klubj álnak munkáját. Örömmel tudathatom az egész ország MHSZ-vezetőivel, hogy Pest megyei kollégáik nagy felelősségtudattal, eredményesen végzik mindennapi munkájukat. Az elmúlt ötéves tervidőszak alatt az MHSZ-szervek és -klubok munkája nagyon sokat fejlődött. Különösen jelentősnek tartjuk, hogy a honvédelmi klubok szervezésében megyei elvtársaink a kezdettől fogva élenjártak. Az ifjúság technikai érdeklődését jobban felkeltő és kielégítő, a fiatalokat sokrétűbben felkészítő honvédelmi klubokká történő átszervezést a legnagyobb megelégedésünkre oldották meg. Megyénk lakossága túlhaladta az egymilliót. A természetes szaporulat és a nagymérvű bevándorlás együttes következménye ez. A bevándorlók között nagyon sok a szakmával nem rendelkező, még alacsony műveltségi szinten álló fiatal. Nagyon jó dolognak tartjuk, hogy az MHSZ megkeresi, felkutatja ezeket a fiatalokat és azon túl, hogy felkészíti őket a haza fegyveres szolgálatára, a katonaéletre, olyan ismeretekkel, sőt szakmával is felruházza őket, melyek az egyén és a társadalom számára is hasznosak. Elismeréssel szeretnék szólni a Pest megyei MHSZ-veze- tők kezdeményező szerepéről is, mely az állami és társadalmi szervekkel való együttműködés erősítésében, színvonalának emelésében és eredményesebbé tételében rendszeresen megnyilvánul. Végrehajtó bizottságunk elismerésben részesítette a szövetség megyei vezetőit eredményes murvájukért Engedjék meg, hogy. ezen a fórumon is megköszönjem tevékenységüket. Örömmel tölt el bennünket, hogy e nagy jelentőségű tanácskozásnak mi, Pest megyeiek adhatunk otthont. A megye párt-, állami és társadalmi szervezeteinek, Gödöllő város és az Agrártudományi Egyetem vezetőinek nevében szívből kívánom, érezzék magukat nagyon jól Pest megyében! Végezzenek olyan munkát, mely előbbre viszi közös ügyünket. Kiss Le/os: Szervezetiig tovább erősödtünk mm Kiss Lajos vezérőrnagy tartotta meg ezután vitaindító referátumát. Egyebek között elmondotta, hogy az MHSZ az elmúlt 5 esztendőben a követelményeknek megfelelően végrehajtotta a hazafias, internacionalista nevelő- és propagandamunkában, a fiatalok oktatásában, honvédelmi nevelésében, a tömeg- és minőségi sportágakban célul tűzött feladatokat. Szervezeteink és klubjaink mennyiségben több, minőségben jobb munkát végeztek, mint ezt megelőzően bármikor. Az elmúlt öt esztendőben az MHSZ szervezetileg tovább erősödött, korszerűsödött Ez idő alatt 340 új klub alakult, tagjainak száma megkétszereződött. örvendetes, hogy mind több fiatal vállalja a klubtagsággal járó feladatokat. E tevékenység sikerét jelzi, hogy fiatalok és idősebbek egyaránt részt vesznek a szervezett tanfolyamokon, sportversenyeken és létszámuk évente eléri a másfélmilliót. A főtitkár szólt arról is, hogy a legutóbbi öt évben tovább fejlődtek az MHSZ nemzetközi kapcsolatai, szorosaooá vált együttműködésük a szocialista országokban működő testvérszervezetekkel. ezen belül sok rangos sport- és egyéb rendezvény öregbítette a szövetség hírnevét, nemzetközi tekintélyét. Kiss Lajos vezérőrnagy a feladatokról szólva hangsúlyozta: az MHSZ-nek a következő fél évtizedben legfőbb célja, hogy az eddigieknél is jobban vegye ki részét abból a társadalmi munkamegosztásból, amely a lakosság — különösen az ifjúság —, hazafias nevelésére, testedzésének, fizikai állóképességének fejlesztésére, a haza fegyveres szolgálatára irányul. Ennek érdekében szükséges, hogy erősödjék az ifjúság körében végzett erkölcsi-politikai nevelőmunka. A főtitkári beszámoló után a vitában először pedagógusok kaptak szót, akik bevált gyakorlati módszereket ismertettek az ifjúság hazafias honvédelmi nevelésére. Csipái Ferenc, a gyáli Szabadság Termelőszövetkezet pártbizottságának titkára arról szólt a vitában, hogy szövetkezetük politikai és gazdasági vezetése megtérülő befektetésnek tekinti azt, hogy Kácz Sándor: anyagi eszközöket is áldoz az MHSZ-élet fellendítésére. Hiszen csak az a gazdaság érhet el tartósan jó eredményeket, amelynek dolgozói fegyelmezettek, áldozatkészek, összetartóak. Márpedig az MHSZ- klubban ezek a tulajdonságok erősödnek föl az emberekben. Kedves színfoltja volt a tanácskozásnak az ifjúgárdisták és úttörők ünnepélyes bevonulása és köszöntője. Elkötelezett nevetők legyenek Rácz Sándor, a KB osztály- vezetője hozzászólásában többek között elmondta, hogy népünk nagyra értékeli a párt ingadozástól mentes politikáját, és egyetértését, bizalmát e politika iránt tettekben nyilvánítja ki egész társadalmunk. Hazánkban a fejlett szocialista társadalom építése nemzeti programmá vált, amelynek va- lóraváltásában jó egyetértéssel munkálkodik minden dolgozó réteg. Ez szilárd bázist jelent az MHSZ feladatainak megoldásához is. Nagyon fontos, mondotta a KB osztályvezetője, hogy az MHSZ-ben dolgozó vezetők, aktivisták, oktatók, edzők politikailag elkötelezett, szakmailag jól felkészült emberek legyenek, akik képesek a fiatalok legjobb tulajdonságainak kibontakoztatására. Szót kapott a vitában Jant László, az MHSZ gödöllői járási vezetőségének titkára is, aki többek között felkérte a jelenlévőket; ismerkedjenek meg fiatal városunkkal, amely az agrártudományok centruma, a dicsőséges Tanácsköztársaság Vörös Hadseregének vezérkari székhelye, sok művész, nagy ember, hazáját szerető, tisztességes állampolgár bölcsője, Pest megye nekünk legszebb, legdinamikusabb fejlődő városa. Nagy taps fogadta Varga Károly olimpiai bajnok felszólalását, aki arról a kilencéves munkáról beszélt, amelynek árán a szövetség sportolójaként világraszóló dicsőséget szerezhetett hazájának. A délutáni órákban szólalt fel Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter is, aki a többi között ezeket mondotta: Czinsge Lajos: Történelmi szükségszerűség Befejezésül a miniszter köszönetét mondott a szövetség aktivistáinak, vezetőinek eredményes munkájukért. Köszöntötte a tanácskozást Szemjon lljics Harlamov vezérezredes, a Szovjetunió hőse, a DOSZAAF Központi Bizottságának elnökhelyettese, s átadta Popriskin marsallnak, a Szovjetunió háromszoros hősének, a testvérszervezet központi bizottsága elnökének üdvözletét. A tanácskozás vasárnap folytatódik. Cseri Sándor A HIT HIRE RÁHARAPTUHK © Etológiái konferenciát rendeztek a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen, ahol a húsz országból érkezett tudósok száz előadásban elemezték a nagyüzemi állattartás tapasztalatait. Keszthelyen az agrárszakokta tatással foglalkozott nemzetközi konferencia, 11 orr szágból jött résztvevőkkel. 0 A megyében nagy hagyományú mozgalomnak, a kertbarátkörök vezetőinek háromnapos országos tanácskozására került sor Naszályon. @ A megyei tanács végrehajtó bizottsága áttekintette a kerepestarcsai kórház két esztendei tevékenységét. @ A hét híre az is, hogy Nyíregyházán zajlott le a Magyar Fogorvosok Egyesületének országos konferenciája. Keményebb a fogzománc az edzetlen acélnál, ám ennek ellenére sok a baj fogainkkal; két és félszer több a fogászati kezelések száma, mint a belgyógyászatiaké. A megyében a fogászati rendeléseken napi 3100—3300 gyógykezelést végeznek, évente több mint egymilliót! Ezenkívül az iskolafogászatokon egy tanév alatt 110—120 ezer esetben mondja az orvos, ne félj, nem fog fájni, azaz már kisgyermekként kezdjük a bajlódást fogainkkal s kevesen vannak, akik megszabadulnak éttől a fájdalmas aktustól. A felnőtt lakosság kilencven százaléka szenved ugyanis a fogszúvaso- dástól. Időszámításunk előtt háromezerben már tömtek gonoszkodó fogakat ólommal a sumerok, az egyiptomiak iából faragott és aranylemezzel bevont fogpótlásokat is alkalmaztak, persze, csak a legelőkelőbb páciensek esetében. Ahhoz képest, hogy a világon az első Sztomatológiai Klinikát — 1908-ban — hazánkban szervezték meg, még hosszú évtizedeken át, ahogy addig, az emberek nagy többsége csak végső esetben ment fogorvoshoz. Nem okvetlen a felelem tartotta vissza őket, hanem a fizettség, amit a megkönnyebbülésért kellett leróni. A megyében húsz év alatt a nyolcszorosára növekedett a fogászati kezelést igénybe vevők számé. A magyarázat ott rejlik, hogy a mezőgazdaság nagyüzemi átszervezése, majd az egészségügyi ellátás állam- polgári járandósággá tétele ingyenessé, illetve csekély hozzájárulást követelővé változtatta a gyógyulásnak ezt a terepét. Mondhatni, ráharaptunk a lehetőségre, ezzel kerülgetve a fájdalmasabbat, hogy érzékeny fogunkkal harapjunk rá valami keményebbre. Ott a bökkenő, hogy gyakran éppen azért lesz érzékennyé fogunk, mert nem rágunk elég keményet, rostosat, illetve táplálkozásunkban túlzottan nagy szerepet játszanak a fogzománcot megtámadó anyagok. A XVIII. században élt francia Fauchardnak, az újkori fogászat atyjának mai utódait éppen ezért nem fenyegeti munkanélküliség. A fog- és szájbetegségek szakorvosainak száma ma a megyében több — megközelíti a háromszázat — mint volt kilencven esztendeje az országban összesen azoké, akik — nem csupán szakorvosként! — fogorvoslással foglalkoztak. Ami érdekes és ennek a szakmának is az elnőiesedését bizonyítja: ma már több a női fogszakorvos a megyében, mint a férfi, míg egy évtizeddel ezelőtt o fordítottja volt az igaz. Érthetően, a nem kívánt, de kényszerű beavatkozások jellegéből következően a megyében az összes orvosi szakrendelés közül a fogászatokon foglalkoznak egy-egy alkalommal leghosszabb ideig a beteggel. Az egy kezelésre jutó idő húsz perc felett van, több, mint a kétszerese például a belgyógyászati kezelés időtartamának. Az ország fogorvosainak tíz százaléknál nagyobb csoportja dolgozik a megyében, a fogorvosi ellátás személyi és tárgyi feltételei különösen á hetvenes években fejlődtek erőteljesen, sok millió forint kiadása fejében. Francia király, XVI. Lajos adott szabadalmat 1786-ba« porcelán műfogak előállítására és alkalmazására. Ma fémek, ásványi és műanyagok sokaságát használja fel a fogtechnika, így azután történelmi adalékká lett mindaz, amit gyógyításra, pótlásra javallt a most éppen százötven esztendeje, 1831-ben megjelent első, magyar nyelvű fogászati könyv. Szerzője, Takács Pál nagy gondossággal gyűjtötte össze mindazt, amivel megelőzhető a fogromlás, joggal vélekedve úgy: döntő szerepe van a táplálkozásnak, az étkek mineműségének, a fogak ápolásának. Annak az ápolásnak, amire, mi tagadás, napjainkban is elkél a figyelmeztetés. Mészáros Ottó A Magyar Honvédelmi Szövetség az elmúlt 5 esztendőben igen eredményesen dolgozott. A szövetségnek minden korosztály számára érvényes feladata: olyan hatást elérni a nevelőmunkában, hogy a fiatalok és az idősek egyaránt jól értsék, milyen történelmi szükségszerűség kényszeríti a szocialista országokat azoknak a terheknek a viselésére, amelyeket a honvédelem terén vállalnak. Bármilyen korszerű technikával is rendelkezünk azonban, az elsőrendű követelmény a hadsereggel, a katonákkal szemben a politikai, erkölcsi szilárdság. Az MHSZ vezetői kedvező helyzetben vannak, mert az új iránt fogékony fiatalokat nevelnek, s a technikai ismeretek elsajátításával együtt formálhatják az ifjak erkölcsi arculatát, politikai meggyőződését is. A sport jelentőségéről szólva a miniszter hangsúlyozta, hogy a korszerű technika mellett sem nélkülözhető a kiváló fizikai felkészültség. Az MHSZ fontos feladata, hogy maximális lehetőséget biztosítson mindenki számára a tömegsportban való részvételre. T dei utolsó, de minden ■* bizonnyal legnagyobb feladatára, az őszi munkák elvégzésére készül a mező- gazdaság. Hosszú évek óta úgy van az már, hogy az igazi próbatétel nem is az aratás, hanem a szeptember-októberi vetés, a kukoricatörés, a szőlő- és gyümölcsszüret, na és persze a sor legvégén ott a mélyszántás. Egy esztendeje, hogy megtanultuk, milyen, szinte emberfeletti nehézségek elé állíthatja a földeken dolgozókat az időjárás. A mostani őszön szerencsére más a helyzet: legalább kéthetes előnyre tettek szert a gazdaságok. Akinek sok ideje van, inkább elkésik — szokták mondani. Nagy hiba lenne, ha az üzemek a természet kegyét kényelmességük magyarázataként használnák fel. Fordítva. Az értékes ajándékot megbecsülni kell: s visszaadni belőle valamit. Gondosabb magágyat készítvén, figyelmesebben vetni, s mindent átgondolni, okulni a tavalyi hibákból. Mert volt jó néhány, úgynevezett terméscsökkentő tényező, amely tálán elkerülhető lett volna, mint a túlzott műtrágyatakarékosság vagy a ritkán vetett gabona. Ma Hogy prébiéfel már ismert tény, hogy ahol nagyobb tőszámmal ültették a kenyérnekvalót, ott az aszály is kisebb kárt tett. Nem az értelmetlen, a mindenáron való pazarlásra akarjuk ösztönözni a termelőket, csupán arra, hogy ne ott fogják meg a pénzt, ahol az újabb többletértéket hoz, inkább a túlzott költségnövelő ráfordítások körén belül legyenek kevésbé „nagyvonalúak”. Nem végeztünk számításokat, de anélkül is nyugodtan állíthatjuk: jelentős mennyiségű olajat takaríthatunk meg a kukorica nedves tárolásának elterjesztésével. Azok az üzemek — köztük a tápió- szentgyörgyi tsz is —, amelyek erre már az idén rászánták magukat, másoknál jóval olcsóbban termelik meg kukoricájukat. A hetvenezer hektár betakarításra váró tengeri energiakiadásai persze egyéb úton is mérsékelhetők. Az érési folyamat végén jóval kevesebb vizet kell mesterségesen eltávolítani. A kivárás ugyanakkor kockázattal jár. A rizikó mértékét viszont aligha lehet rendeleti úton szabályozni. De rutinból megállapítani még annyira sem. J övedelmezősége révén mind nagyobb jelentőséget kap' a napraforgótermesztés. Rohamosan nőtt a vetésterület, és az idén már majd 19 ezer hektár keserű mézet adó virágú tányér ért be. De hogy ez a méz képletes értelemben ne legyen keserű, ahhoz a gazdaságoknak is tenniük kell egyet s mást. Legalább most, az utolsó órában gondoskodniuk kell a szakszerű szárítást biztosító tárolóhelyekről. Az ipar ugyanis erre nem lesz képes. A feltételek döntő többsége természetesen adott az idei őszi kampány során. Van vegyszer, mesterséges tápanyag, kiváló minőségű vetőmag, gép, eszköz elegendő mennyiségben és választékban. Csupán élni kell ezekkel a lehetőségekkel. A jövő évi nagyobb hozamok és az idei termés maradéktalan betakarítása érdekében. A küzdelmet 1981 őszén magas szintű technikai háttérrel. higgadtan, szervezetten lehet és kell eredményessé tenni. V. B.
