Pest Megyi Hírlap, 1981. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-28 / 201. szám

A szabad körzet határa Búcsú az aranykoronától Ä közvélemény figyelmét felkeltette az Elnöki Tanács 16. számú törvényerejű rendelete a földértékelés megváltoztatá­sáról, azaz a már több mint évszázados „aranykorona” el­törléséről. Sok százezer tsz- nyugdíjas várta kíváncsian, hogy mi lesz most kis földjá­radékukkal? A háztáji gazdák Is felkapták a fejüket: mi lesz, ha megváltozik földadójuk, ne­tán ezzel párhuzamosan egyéb adóztatásuk is? A nagyüzem Legfőbb feladatomnak te­kintem, hogy rögtön leszögez­zem : az elkövetkezendő öt esz­tendőben ezen a téren semmi változás nem történik. Csupán 1986-ban lép érvénybe az új értékelési rendszer, a termőhe­lyi értékszám, mely az adózást szabályozza. A földjáradékot azonban még öt év múlva sem érinti az új rendszer, mert azt továbbra is a kataszteri tiszta jövedelem alapján számítják ki, ugyanúgy, mint most. Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendelete valóban egy óriási munka nyitánya, de eb­ből a magánember vajmi ke­veset vesz majd észre. Az el­következő öt év feladata a „földkóstolás”, az értékszámok megállapítása, ezek számító­gépbe táplálása, és a változá­soknak az ingatlan-nyilvántar­tásba való átvezetése. A „föld­kóstolást” laboratóriumi mű­szerek végzik el, a begyűjtött minták alapján. Ezeket a min­tákat az ország 275 ezer (!) különböző pontján szedik ösz- sze. A mintavételi helyeken száz- ötvén centiméter hosszúságban, ugyanilyen mélységben és 80 centiméter szélességben nyit­ják meg a földet. Ilyen göd­röt azonban csak nagyon ke­vés helyen lehet majd látni, magánember legföljebb akkor ütközik beléjük, ha külterüle­ten van a földje. A túlnyomó többséget nagyüzemi táblában nyitják meg, és a munkát is maga a nagyüzem végzi el. Az értékelés módszeréről csak annyit: a szakemberek ezekben a gödrökben vizsgál­ják a talaj morzsalékosságát, humusztartalmát, a humuszré­teg vastagságát, a szikességet, a kő-, vagy kavicstartalmat, valamint a talajvíz mélységét és persze még sok egyebet. Ezeket objektív ismérvek sze­rint sorolják kategóriákba, ál­lapítják meg a pontszámokat. Meghatározó tényező a táj­ra jellemző domborzat és ég­hajlat. Ezt a gyakorlott pa­rasztember is „saccolni” tud­ja, ismervén a vidéket. Kézzel­fogható az éghajlati adottság is: mennyi a csapadék évi át­laga és eloszlása, hajlamos-e a tábla ködösödésre, van-e fagy­zug, mennyit szokott sütni egy évben a nap, milyen az át­lagos hőmérséklet. Ilyen típusú ismérvek alap­ján áll össze a termőhelyi ér­tékszám, amely egytől-százig terjedhet és térképen körülraj­zolt körzetekre általánosítják, illetve átlagolják. Egy ilyen körzet két hektárnál csak ki­vételes esetben lehet kisebb. (Ha ennek különleges indoka van — erősen tagolt vidék, stb. —.akkor azon belül is el­különítik a körzeteket. Egyéb­ként pedig egy-egy szabad kör­zet két hektárnál nagyobb lesz.) A szakemberek döntését minden községben nyilvános­ságra hozzák, kifüggesztik és a megállapítások ellen felleb­bezni lehet. Kemény adó Nem szabad azonban meg­feledkezni arról, hogy egy da­rab föld értékét nemcsak a hu­musztartalom és az átlagos csapadék szabja meg. Az sem mindegy, hogy hol fekszik, és hogyan gazdálkodnak rajta. Követendő példa a városban A nagykőrösiek mindig sze­rették szülővárosukat építeni és szépíteni. Ezt bizonyítja, hogy őseink olyan sok alapít­ványt tetteik iskoláink, s a kö­rösi kultúra és egészségügy fejlesztésére. A régi öregek hallomásból ma is emlegetik például Szalay Pálné V. Fara­gó Zsuzsámra' nevét, aki még idős asszony korában is lejárt a piacra, s kis garabójából to­jást és gyümölcsöt árult, és midőn közeledni érezte a halá­lát, két nagy házat hagyomá­nyozott iskolának és árvaház­nak, melyek egyikében ma a Rákóczi általános iskola Kál­vin téri tagozata működik. Sok költséggel De az unokák és dédunokák is méltók az ősökhöz. Arra még sokan emlékeznek, hogy amikor a háborús pusztulás után elkövetkezett a felszaba­dulás, mindenki szívvel-lélek- kel hozzáfogott a város való­ságos újjáépítéséhez. Egyebek között a romokból támasztot­tak fel a Gschwindt-féle kon­zervgyárat, tették járhatóvá a Kossuth Lajos utcát. Azóta is minden esztendő­ben igen sokan dolgoznak a nagykőrösiek városukért. A város tanácsa, a Hazafias Nép­front városi bizottsága és a Magyar Vöröskereszt nagykő­rösi szervezete minden évben igyekszik a legkülönbözőbb módokon elismerni és jutal­mazni a szorgalmas társadal­mi munkásokat. Ilyen kitünte­téseket osztott ki az idei kö­rösi alkotmányünnepen is a Hazafias Népfront megyei bizottsága. A jutalmazottak so­rában: „Érdemes társadalmi munkás” kitüntetést kapott Andó Ferenc konzervgyári dol­gozó is, akinek Hangácsi utca 12. számú házáról el lehet mon­dani, hogy „A legvirágosabb nagykőrösi ház”. Az arra járóknak már a ko­ra tavasszal feltűntek a szép, új ház előtti kiskertben mo­solygó jácintok és tulipánok, majd a ház melletti gyalog­járda mindkét oldalában ki­nyíltak a verbénák meg a töb­bi virágok. A kerítést pedig befutotta az óriás virágú ég­színkék hajnalka. A kiskertben azután napról napra újabb vi­rágcsodák illatoztak: szegfű, margaréta, tátika, dália, Írisz, őszirózsa. A látogatókat való­ságos virágerdő fogadta. Ellátogattunk a virágos ház­ba. Andó Ferenc nem volt ott­hon. A felesége, Németh Teréz, akkor jött haza a piacról, ahol a zártkertjükből a gyümölcs- és zöldségfélét árulta. A kor­szerűen berendezett, modern lakásban beszélgettünk. — Hogy tudott ilyen sok szép virágot összegyűjteni, és hogy tudja valamennyit ilyen rendben, üdén tartani? — Bizony, sok költséggel jár és sok dolog van vele. De szí­vesen csinálom — mondotta. — A munka és a szorgalom hozzásegített bennünket két szép családunk felneveléséhez, és midőn sikerült felépíteni ezt a házat is, elhatároztam, hogy igyekszem benne minél több örömet találni. — Mikor építették a házat? Kezdte kialakítani — Élére rakosgattuk a fo­rintot és 1977-ben megvettük ezt a romos kertet, mely való­ságos dzsungel volt. Lassan si­került felépíteni a házat. Ne­kem kilenc élő testvérem van, s az építésbe mind besegített. Andó Ferencné azzal fejezte be a beszélgetést, hogy a múlt évben már kezdte kialakítani a virágoskertet és megkapták a Tiszta udvar, rendes ház címet. Az idén még jobban rendbe hozta a ház környékét és jólesett nekik a Hazafias Népfront kitüntető figyelme. Kopa László Állatorvosi ügyelet A járási-városi főállatorvos értesíti az állattartókat, hogy augusztus 29-én délután 2 órától 31-én reggel 8 óráig a következő állatorvosok tarta­nak ügyeletet: Nagykőrösön és Kocséron az ügyeletes dr. Balogh József. Megtalálható Nagykőrösön a Nádor u. 1. szám alatt. Tele­fon: 402. Nyársapáton az ügyeletes dr. Rátonyi Dénes. Megtalál­ható Cegléden a Széchenyi úti sh. E/27. sz. alatt. Telefon: 10-378. Csemőben az ügyeletes dr. Tóth Sándor. Csemő, Fő utca 44. Telefon: 9. Tehát, hol lehet például az ön­tözéshez vizet nyerni, milyen messze van a vasútállomás, sőt az sem közömbös, hogy ki a tsz-elnök. Az emberi és köz- gazdasági vonatkozásokat azonban ebben az öt eszten­dőben még nem vizsgálják. Véleményem szerint az aranykorona és a termőhelyi értékszám között lényeges kü­lönbségek nem lesznek. Vagyis: aki most az aranykorona-érték szerint kap állami támogatást a gazdálkodáshoz, az meg fog­ja kapni a termőhelyi érték­szám szerint is. S aki most kemény adót fizet magas aranykorona-értékű földje után, az nem lesz kedvezőbb helyzetben a termőhelyi érték­szám szerinti besorolásnál sem. r Ért ékszám Lényeges különbségek he­lyenként adódhatnak, de ezek oka száz esztendőre nyúlik vissza. Ha ugyanis azt a ha­tárt száz évvel ezelőtt a föld- birtokos áruba akarta bocsá­tani, akkor azért vesztegette meg a földkóstolót, hogy mi­nél magasabbra tornássza fel az aranykoronát; ezzel együtt ugyanis a föld eladási ára is emelkedett. Ha viszont az a bizonyos földbirtokos már na­gyon öreg volt és halálát érez­te közeledni, akkor azért vesz­tegette meg a földkóstolót, hogy minél alacsonyabban ál­lapítsa meg az aranykoronát. Mert ekkor az örökösöknek ke­vesebb illetéket kellett fizet­niük. Mondom, elképzelhető, hogy a feudalizmus csontkeze ki­nyúl a sírból, és bizonyos he­lyeken ilyen manipulációk miatt lényeges változás lesz az értékelésben. De azért a posza- homok az poszahomok marad, az istenáldotta fekete föld, pe­dig csernozjom, még akkor" is, ha a telekkönyvben nem aranykorona-, hanem termőhe­lyi értékszám szerepel. F. B. Munkásszálló épül A Mészáros János Tsz-ben munkásszálló épül. Képünkön: két asztalos, Tiger János és Szécsény József az átadás előtt álló épület tetőszerkezetén dol­gozik. Varga Irén felvétele NAGYKŐRÖSI ^cAcítian ’ % '**’*!* A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 201. SZÁM 1981. AUGUSZTUS 28., PÉNTEK Csökken a veszély Szakszerű és gyors beavatkozás A Városi Tűzoltóparancs­nokság az elmúlt évek alatt rendkívül jó kapcsolatot ala­kított ki a Nagykőrösön levő párt-, állami, társadalmi és gazdasági szervekkel. A váro­si tanács végrehajtó bizottsá­ga például 2 évenként beszá­molót hallgat meg Nagykőrös tűzvédelmi helyzetéről. Jobban figyelnek A legutóbbi ilyen jellegű beszámoló alkalmával a tűzol­tóság tevékenységét jónak ér­tékelték. Mint a végrehajtó bizottság megállapította, váro­sunkban a megelőző és mentő tűzvédelmi helyzet jó. Az idei, újabb beszámolta­tásra a jövő hónapban kerí­tenek sort. Az elmúlt két év munkájának értékelésére ak­kor térünk mi is vissza. Most főként arra voltunk kiván­csiak, hogy a megelőző, ellen­őrző, felvilágosító propaganda- tevékenységük érezteti-e ha­tását a tűzvédelmi helyzet alakulásában. Magyarán szólva: jobban figyelnek-e az emberek a megtermelt javak megőrzésé­re, az egyéni és a társadalmi tulajdon megóvására, mint ko­rábban. — Kétségtelen tény, hogy városunkban az ipari vállala­tok, az ipari szövetkezetek, a mezőgazdasági üzemek, a köz­lekedés-hírközlés, valamint a kereskedelem ágazatába tar­tozó létesítmények tűzvédelmi helyzete évről évre javul — mondja Törőcsik Pál tűzoltó hadnagy, városi tűzoltó pa­rancsnok. Ketten megsérültek Ennek oka elsősorban az, hogy korszerűsödnek a mun­kahelyek és ennek nyomán csökken a tűzveszély. A la­kosság rendszeres tájékoztatá­sa kapcsán lényegében e te­rületen is javulásról beszél­hetünk. Szándékos tűzokozás, gyúj­togatás nem volt az idén. Vi­szont, sajnos még mindig sok gondot okoz a felelőtlen do­hányzás. Gyakori még az elektromos hiba, öngyulladás, hősugárzás és a kéménytűz miatti kivonulás, ahol tűzol­tóink szakszerűen és gyorsan beavatkoznak a mentésbe. Ér­dekessége a dolognak, hogy tapasztalatunk alapján a tűz­esetek főként reggel 6-tól es­te 6 óráig fordulnak elő. — Örömmel szólhatunk ar­Tűzrendészeti felhívás Közeledik a fűtési idény, ezért a Városi Tűzoltóparancs­nokság felhívja a város lakos­ságának figyelmét, hogy foko­zott gondot fordítsanak a meg­előző tűzvédelmi előírások be­tartására. A tüzelőberendezéstől tűz­biztos fallal elválasztott helyi­ségben lakásonként legfeljebb 250 liter fűtőolajat szabad tá­rolni. Egy lépcsőházas lakó­épület pincehelyiségében tá­rolt olaj teljes mennyisége nem lehet több 2 ezer liternél. A meleget termelő tüzelő­anyagok nyilván éghetőek, tűz-, sőt olykor robbanásve­szélyesek. Emiatt érthető, hogy körültekintően kell kezelni és tárolni őket. Alapvető követelmény, hogy a tüzelőanyagokat a tárolás során óvni kell a káros fel- melegedéstől. A barnaszenek és a brikettfélék hőmérsékle­tét — öngyulladásra való ké­pességük miatt — célszerű a tárolóhelyen rendszeresen el­lenőrizni, s ha fölmelegszenek, gondoskodni kell átrakásukról. Benzinből, oldószerből, oldó­szeres készítményből legfel­jebb egy litert szabad tárolni fémedényben vagy folyadék­üvegben — a lakásnak olyan helyiségében, ahol nem hasz­nálnak nyílt lángot, nincs tü­zelés és megvan a kellő szel­lőzés. Fűtőolajat legfeljebb 25 li­terig, s csak zárt edényben vagy legfeljebb 200 litert, acél­lemezből vagy más anyagból készült, de biztonsági szem­pontból ezzel egyenértékű hor­dóban tárolunk, azonban ne közhasználatú helyiségekben. Legfeljebb 50 liter fűtőolajat — a közvetlen hőhatástól véd­ve — a lakásban is lehet tá­rolni. A legfeljebb négylakásos, szabadon álló, úgynevezett „I —II. tűzállósági fokozatú” la­kóépület pincehelyiségében la­kásonként 600 liter olaj tárol­ható. Városi Tűzoltóparancsnokság ról, hogy az idei kenyérga­bona-betakarítás tűzeset nél­kül zajlott le. — Az első félévi statiszti­kából mit tudhatunk meg? — Azt, hogy 15 tűzeset volt városunkban, s a keletkezett kár értéke 114 ezer forint. A leggyakrabban, összesen 11 alkalommal, épületen belül ke­letkezett tűz, 4 esetben pedig a szabadban. A tűzeseteknél ketten megsérültek, egy asz- szony pedig sajnálatos módon meghalt. Ez utóbbi benzint öntött egyik kannából a má­sikba, zárt helyiségben, petró­leumlámpa mellett! Feljelentés alapján Sajnos, a többszöri figyel­meztetés ellenére mindig akadnak olyanok, akik a tűz­védelmi szabályokat megsze­gik. A szabálysértőkkel szem­ben a városi tanács vb igaz­gatási osztályán járnak el a tűzoltóparancsnokság feljelen­tése alapján. A következmény rendszerint az, hogy pénzbün­tetést rónak ki. K. K. Teless Tibor újra itthon Nagykőrösi sportolók sok­szor értek el országos si­kert. A pályafutásukat váro­sunkban kezdettek közül — más, sokkal jobb feltételek között működő, élvonalbeli sportegyesületek tagjaiként — európai és világsikerig is vit­ték. Közülük dr. Hegedűs (Schulcz) Frigyes a negyvenes évek végén a világbajnok magyar öttusa-csapatnak tag­ja volt. A legsikeresebb kö­rösi származású sportoló: Te- kes Tibor, aki ebben a hó­napban az Egyesült Államok­ban ifjúsági birkózó világbaj­nokságot nyert. A fiatal spor­tolóval a hazaérkezése utáni órákban beszélgettünk. Kér­déseinkre a következőket va­1 3 fí) * — Általános iskolás korom­ban sokszor részt vettem az udvari csíntalanságokban, ami részemről mindig játékos volt, de ezekért kellemetlenségük volt szüleimnek. Nagybátyám az egykori birkózó Ronkó De­zső, valamint Strázsi Gyula ba­rátom, aki szintén birkózó, ad­tak kedvet e sportághoz. Ezt választottam 12 éves koromban, 1975-ben, mert ezt a küzdősportot le­hetett tanulni akkor Nagykő­rösön. — Első edzőm pár hónapig Tóth-Szalkay István volt. So­kat köszönhetek Hajós Györgynek. Hároméves körösi pályafutásom alatt súlycsopor­tomban az úttörő-olimpián szabadfogásban országos _ má­sodik voltam, kötöttfogásban pedig első a Kozma-emlék­versenyen. 1977-ben minden versenyemet megnyertem. Szi­getvári Dénes edző a Rákóczi iskolában külön edzéseket is tartott velem. — A Kinizsi szakosztálya ekkor labilis helyzetbe került. Bár itt akartam maradni, 1977. szeptember 1-től az FTC-hez kerültem. A fővá­rosban .azóta víz- és gázszere­lő szakmunkás lettem. A Bu­daörsi úton lakunk két bir­kózó társammal az egyesület által bérelt lakásban. — Az FTC Üllői úti sta­dionjának tribün alatti nagy­méretű birkózócsarnokában hetente négyszer intenzív edzé­seken veszünk részt, Kruj Iván és Vattai László irányí­tásával. 1978-ban, amikor serdülő korú let­tem, kötöttfogásban nyer­tem országos bajnoksá­got, s azóta e fogásnemre specia­lizálódtam. Kétszer serdülő, kétszer ifjúsági és egyszer ju­nior magyar bajnokságot nyer­tem. 1980 óta a Kecskeméti IBV-n 6. és ifjúsági arany­jelvényes lettem. Azóta mint­egy húsz nemzetközi és igen sok belföldi versenyen indul­tam. — Az idei év sikerült szá­momra a legjobban. Két kor­csoportban is sikerült az or­szágos bajnoki dobogó leg­magasabb fokáig eljutnom. Tél óta az 1984-es, Los An­geles-! olimpiára készülő ke­retbe is beválogattak. Nem­zetközi viadalokon és a bul­gáriai Plevenben megrende­zett IBV-n (éppen ott, az augusztus 2-i döntő napján töltöttem be 18. életévemet) sok második helyezést értem el. — Az USÁ-ban került sor az idei ifjúsági birkózó vi­lágbajnokságra. A kötöttfogá- súak 52 kilogrammos mező­nyében 7-en vetélkedtünk. Egyszer kétvállal, kétszer technikai tussal (12 pont kü­lönbséggel) és egyszer ponto­zással győztem le ellenfelei­met. Colorodó Springs és az a pillanat, amikor nyakamba akasztották a nagyméretű aranyérmet örökké a legnagyobb él­ményeim között marad. A VB után az öt magyar fiú az oslói felnőtt VB-re készü­lő amerikaiakkal magaslati edzőtáborban vett részt, köz­tük én is. — A hazafelé út — négy­szeri leszállással — több mint 24 órás volt. Ebből 5 és fél órát a tenger felett repültünk. A Ferihegyi repülőtéren új­ságírók, az FTC utánpótlás csapata és szakosztálya zöld­fehér zászlókkal várt, de na­gyon jól esett, hogy ott várt a Nagykőrösi Kinizsi szak­osztályvezetősége és szüleim is. — Nagy szív, akaraterő kell a birkózáshoz. A sportolónak úgy kell beosztani az idejét, hosy mindenre jusson belőle. Szabad időmben sokat ol­vasok, nyáron szeretek strandolni, máskor vadászhaj tónak járok, később szeretnék a vadásztár­saságnak is tagja lenni. A fiatal Tekes Tibor szülei szorgalmas munkásemberek. Most például családi házat épí­tenek a Tormás utcában. Vi­lágbajnok fiuk is segít az építkezésben. Hazaérkezése után a sport­otthoni fogadáson a világbaj­nok nevelő egyesületétől: a Nagykőrösi Kinizsitől hatal­mas herendi porcelánvázát ka­pott emlékül. A helyi birkózó szakosztály ajándéktárggyal, a konzervgyár finom falatokkal és frissítővel kedveskedett a nem mindennapi sikert elért sportolónak. Reméljük, példáját váro­sunkban sokan követik. Sok szorgalmat, kitartást és sikert kíván hozzá: Sulyok Zoltán iái sportműsor Atlétika Budapest: országos ifjúsági bajnokság. Labdarúgás Kinizsi-sporttelep: 14 órakor a kispályás KISZÖV Kupa te­rületi selejtezője. Természetjárás Karancsberény— Tátra (Cseh­szlovákia): nemzetközi parti­zántúra. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlapi t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents