Pest Megyi Hírlap, 1981. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-28 / 201. szám
1981. AUGUSZTUS 28., PÉNTEK 3 Kirekesztik a hideget A Pest megyei Vegyi és Divatcikkipari Vállalat solymári faipari gyáregységében műanyag ajtókat és ablaktokokat készítenek. Termékük előnye, hogy ezekbe hőszigetelt üveget, szigetelő gumit szerelnek be, így energiatakarékos. Lakásfelújításoknál az ablak, illetve ajtó külön kőművesmunka nélkül beszerelhető. Tudmányos újdonságok Elektrokardiológia A szív által gerjesztett elektromos potenciálok vizsgálata — azaz az EKG — csaknem százesztendős. Hazánkban a módszer 1926-ban honosodott meg. A magyar EKG-kutatások az utóbbi másfél évtizedben rendkívül intenzívek voltak, s ma már a korábbiaknál bonyolultabb és nagyobb információértékű, számítógépes rendszerek a jellemzőek. A szív elektromos működésének térbeli ábrázolását szolgáló eljárás az úgynevezett holokardiográfia, amely hologramon szemlélteti a szív keltette töltésviszonyokat, a testfelületen mért elektromos adatok alapján. Mindkettőt megismertetik rövidesen a világ szakembereivel — jelentették be tegnap azon a sajtótájékoztatón, amelyen arról volt szó: négy év után ismét hazánk ad otthont a nemzetközi elektrokardioló- giai kongresszusnak. A nyolcadízben megrendezésre kerülő nemzetközi elekt- rokardiológiai kongresszus szeptember elsejétől negyedikéig tart majd Budapesten, s a világ minden részéből érkező szakemberek 128 előadáson és 62 poszterből álló kiállításon adják közre az elektro- kardiológiai vizsgálatokkal kapcsolatos legújabb tudományos eredményeket. A lenből készült ruha köztudottan kellemes, könnyű viselet, ugyanakkor a növény termesztése munkaigényes, nehéz feladat. Elég a csírázá- si időszakban egy-két csapadékmentes hét, s máris felborultak a termelők és a feldolgozó ipar tervei. S ezt — valószínűleg — mi vásárlók is megérezzük. Megérezzük — már ami a vásárlói véleményt illeti, amely szerint drágák a budakalászi Lenfonó és Szövőipari Válalat termékei. Mit mondanak erről a vállalatnál? Egyedi esetek — Tudomásul kell venni, hogy a lenből készült ruházati cikkek nem kommersz áruk — válaszol Honti László, az LSZV gazdasági vezérigazgató-helyettesé —, vagyis az alapanyag kiváló tulajdonságai bizonyos exkluzivitást, különlegességet értek el a ruhaanyagok között. Valóban drágább a len, mint a műszál vagy pamut, de mi elfogadhatónak tartjuk az árakat, amelyek egyébként még mindig alacsonyabbak, mint a gyapjúé. Természetesen előfordult — és még előfordulhat —, hogy egy-egy szép, modern termék éppen az ára miatt nem nyerte el a vásárlók tetszését, de ilyen esetben igyekszünk belső intézkedéssel olcsóbbá tenni az árut. — Milyen mértékben sikerülhet ez? — Az imént egyedi esetekről volt szó, így általában nem várható áraink csökkenése. Nem csak azért nem, mert mint mondtam, szerintünk nem magasak, de gondolni kell az alapanyagok nagymérvű drágulására, az adó, kamat, energiaárak növekedésére. Jellemző lehet a sátrak példája: a fogyasztói ár itt valóban elég magas, mégsem tudunk eleget gyártani. Éppen a napokban tárgyaltunk a Triál képviselőivel, felmértük a jövő évi igényeket, s úgy látjuk, hogy mintegy 90 százalékban leszünk képesek kielégíteni azokat. Ez 14 ezer sátrat jelent. Fejlesztési tervek — Jelenleg milyen az érdeklődés a vállalat gyártmányai iránt? — Nagy a kereslet. E pillanatban 3—4 millió méter anyaggal kevesebbet tudunk piacra dobni, mint amennyit kérnek tőlünk, ezért nagyarányú fejlesztési tervek megvalósításába fogtunk. Két évvel ezelőtt intenzív termék- váltási programot indítottunk el, aminek eredményei már az idei teljesítésekben is látszanak. Elsősorban a korszerű, szabadidő-ruházati termékek gyártásának feltételeit erősítettük, három kikészítő üzemünkbe új festőberendezéseket rendeltünk, zsugorító gépeket vettünk, bővítjük a bé- késszentandrási üzemet, s 60 új szövőgépet állítottunk fel pocsaji gyárunkban. A tabi kempingcikkgyár beolvasztásával lehetővé vált, hogy a kereskedelemnek készárut szállítsunk, ezenkívül folyamatosan csökkentjük az elavult termékek gyártását, mint például a nyomott törlőruha, abrosz vagy bútorhuzat. Fejlesztjük a szintetikus műszaki szövetek gyártását, létrehoztunk egy vevőszolgálatot, amely az országot járva megállapítja, hol van lehetőségünk olyan hevederek, szitaszövetek gyártására, és eladására, amellyel az érintett vállalatok importot pótolhatnak. 1982 január elsejétől önálló külkereskedelmi joggal rendelkezünk majd, s ez nagymértékben bővíti lehetőségeinket; új piacokat kereshetünk, növelhetjük dollárbevételünket és nem utolsósorban az eddigi — olasz, NSZK, skandináv — piacokon is megjelenhetünk a korszerűbb, magasabb használati értékű termékekkel. Utánpótlás — Adottak-e mindehhez a feltételek? Mint hallottuk, eszközökben igen. De milyen a munkaerőhelyzet? — Éppen ez az egyik legfőbb ok, ami termelékenyebb gépeket, megfontoltabb, korszerűbb munkaszervezést követel. Sem mennyiségben, sem minőségben nem akarunk visszalépni, ezért fontos a divatos, modern termékek részarányának növelése, a gazdaságtalan termékek fokozatos visszaszorítása, a piaci igényeknek megfelelő szüntelen gyártmány- és gyártásfejlesztés. Miután a munkaerőhelyzet várhatóan a jövőben is romlani fog, mindezek fontossága egyre nő. Természetesen nagy figyelmet kell fordítani az utánpótlásra is, hiszen a textiliparban előbb lehet nyugdíjba menni. Az előző félévben a fizikai állományunk mintegy öt százalékkal csökkent, az utánpótlást egy szakmunkásképző osztály szervezésével kívánjuk megoldani. — Melyek a vállalat „slágerei”, s várhatók-e újdonságok? — A legnépszerűbbek a Weekend ingek, nadrágok, női ruhák, a Trapper farmer, a BNV-díjat nyert Sellő fantázia nevű ruhák, a P1TEX elnevezésű ruhaanyag. S hogy mi várható? A BNV-n több újdonsággal jelenünk meg. De hogy mivel, az legyen meglepetés. Kolossá Tamás Fényképezték, dicsérték A szelektivitás: állásfeglalás Kiválasztani a képességekhez illőt Tíz esztendeje, 1971-ben még 4026, tavaly már csak 265 tehergépkocsi készült hazánkban, holott a közúti jármű-ipar erőteljesen fejlődött. Azután: fényképezték, dicsérték az itthon előállított gabonabetakarító kombájnokat. Amikor azonban a világ más országainak termékei begurulhattak határainkon belülre, kiderült, a gép nem állja a versenyt, teljesítménye kicsi: ára nagy; fölhagytunk a gyártással. Pedig a mezőgépipar fejlődik. Az ellentmondás csupán látszólagos, valójában a célszerű érvényesült, a termék sorsát az döntötte el, hogy érdemes-e készíteni. Nem volt az. Szakaszokra osztva A népgazdaság fő ágazatai közül, ahogy az ötödik ötéves tervben, úgy a hatodik középtávú programban is változatlanul meghatározó szerepe van az iparnak. Az iparfejlesztésben azonban elsődleges a szelekció nagyobb mértékű érvényesítése. Indoklásként, s egyben magyarázatként idézzünk egy rövid szakaszt a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1977. október 20-i ülésének határozatából — a külgazdasági politika és a termelési szerkezet fejlesztésének hosszú távú irányelveiről —, ami így hangzik: „A gazdaságos export erőteljes növelése megköveteli, hogy szelektív iparpolitikával elsősorban a jelentős szerepet játszó, versenyképes termelőágakat fejlesszük, és számottevően növeljük a magas feldolgozottságú termékek arányát." Ahogy a magas házban fölfelé igyekvő embernek emeleteket kell megjárnia, a gazdasági fejlődés is szakaszokra osztható. Ahol ma tartunk, ott. a további haladás objektív feltételévé vált a szelektivitás előtérbe kerülése, azaz nem kedvünktől, belátásunktól függ, utat engedünk-e neki. A magyarázat — az idézőjellel a viszonylagosságot érzékeltetve — a „kicsi” belső piachoz mérten „nagy” termelés. Egyszerűbben fogalmazva: nem kell mindent magunknak előállítanunk, mert megfizethetetlenül sokba jönne, tehát képesek sem vagyunk erre. Arra azonban igen, hogy például kiválasszuk a tévékép- cső-gyártás és a fényforrástermelés közül az egyiket, az utóbbit, mert itt gazdag a szellemi háttér, a gyártási tapasztalat, az áru kelendő, anyagigénye viszonylag csekély, a termék jelentős piaco- . kon állja a versenyt, főként, Befejeződött az etológiái konferencia Hasznot ígérő alkalmazás Világszerte előtérbe kerül az állattenyésztés-tudománynak az az ága, amely az állatok — mindenekelőtt a nagyüzemi körülmények között tartott állatok — viselkedési tulajdonságaival, az etológiával foglalkozik. Erről rendeztek négynapos tudományos tanácskozást Gödöllőn az Agrártudományi Egyetemen. A csütörtökön véget ért nemzetközi konferencia tapasztalatairól, az alkalmazott etológia várható fejlődési irányairól Czakó József tanszékvezető egyetemi tanár, a rendező bizottság elnöke hyilatkozott az MTI munkatársának: — A tudományos kutatások igazolták: sokrétűbb összefüggés van az állatok viselkedése és a termelés alakulása között, mintsem azt a nagyüzemi állattartó telepek építésekor feltételezték. Az állatok viselkedése, mint valami jelzőrendszer, pontosan mutatja, hogy az adott tartási-takarmányozási körülmények között jól érzik-e magukat vagy sem. Továbbá azt is, hogy az adott környezetben végülis: milyen teljesítményre, milyen hozamok elérésére képesek. A tudományos kutatások arra figyelmeztetnek: a nem megfelelő, az állatok biológiai igényeihez egyáltalán nem, vagy csak részben alkalmazkodó tartási módszerek, technológiai eljárások káros hatása gyakran csak a későbbi generációkban mutatkozik meg. A gyakorlati gazdáknak több figyelmet kell fordítaniok a feltűnő összeférhetetlenséget, sőt agresszivitást mutató állatok eltávolítására. A konferencia előadásai felhívták a figyelmet az állatvédelem fontosságára. Az összezsúfolt állattartás, az ingerszegény környezet — és általában minden károsító tényező — megszüntetése hozzásegíthet a tartalékok feltárásához. Ilyen károsító tényező például a durva bánásmód is. amely maradandó elváltozásokat okoz az állatok izomszerkezetében. — Az alkalmazott etológia a következő években közreműködik a nagyüzemi tartási körülmények között a lehető legnagyobb teljesítményre, tehát maximális alkalmazkodásra képes állatfajták kinemesítésében. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen már megkezdődött az ilyen irányú kísérleti munka. mert a hagyományos világító- testekkel szemben a Vácott készülő fénycsövek energiatakarékosak. Megengedve az elnagyoltságot: gabonakombájn helyett tehát fényforrás. Továbbá: mivel a zománcozott huzalok iránti igény világszerte folyamatosan emelkedik, érdemes a korábbiaknál nagyobb erőket fölhasználni a Pestvidéki Gépgyár termékcsaládja, a huzalzománcozó gépek korszerűsítéséhez, fejlesztéséhez, de úgy, hogy közben tüzeléstechnikai gyártmányaik is igazodjanak a megváltozott kereslethez, követelményekhez. A textiliparon belül a kötöttáruk több fajtájához fűzhetek jogos üzleti remények — ezért például a Váci Kötöttárugyár kiegészítő fejlesztésekkel bővíti a lehetséges kivitel árualapját —, ennek fejében viszont tudomásul kell azt is venni, hogy a megyében a pamuttal foglalkozó cégeknek nem kínál látványos fejlődést a külső és a belső piaci kereslet, ár helyzet, árverseny. Napi tapasztalatok és köz- gazdasági elemzések egybehangzóan azt bizonyítják, kialakíthatók úgynevezett fejlesztési blokkok is, így komplex állattartó telepek a hozzájuk kapcsolódó feldolgozó üzemmel, komplex öntözési rendszerek, a megtervezéstől a fóliás csatornák átadásáig. Részese ilyen külföldi eladásoknak, új jegyeket mutató vállalkozásoknak egyebek között a monori Mezőgép Vállalat, a Taurus váci gyára, a Kohászati Gvárépítö Vállalat tápiószelei fémszerkezeti gyára. Erősödő eltérés Az említett és más üzemek ilyen döntésében lényeges mérlegelési szempont volt a rendelkezésre álló anyagok minél célszerűbb fölhasználása, azaz értékes termékké történő földolgozása, a fajlagos anyag- és energiaszükséglet. Lényeges volt annak belátása is ezekben a gyárakban, hogy ha valamit kiemelünk, akkor mögötte ott sorakozik az, ami átlagos, azután az, ami lassú ütemben fejlődik. S ez nemcsak az adott termelőhelyekre igaz, hanem egyes ágazatokra ugyanúgy érvényes, mint termékcsoportokra. Sőt most már az sem ritkaság, hogy valamilyen tevékenységnél vagy terméknél a visszafejlesztés a cél, ami az ott tevékenykedők számára valószínűleg nehéz erkölcsi teher, esetleg anyagi hátrány is, de — össztársadalmi érdek. Ennek ismeretében már érthetőbbé válik, miért tapasztaltunk az ötödik ötéves terv utolsó két esztendejében mind az iparágak, mind a termékek fejlesztésének ritmusában tetemes különbségeket, s érthetővé lesz az is, miért marad fenn, sőt erősödik ez a gyakorlat a hatodik ötéves tervben. Ilyen okok nyittattak tá- gabb utat az Ipari Szerelvényés Gépgyár fejlesztési elképzelései előtt, ezek lendítettek nagyot az élelmiszeripari gé- • pék és berendezések aránya gyors emelkedésén a Mezőgép Tröszt vállalatai teljes termelésén belül. Ezekhez az okokhoz azonban olyan, az érintetteknek nagyon is fájdalmas lépések, tények úgyszintén kapcsolódnak, mint a Cement- és Mészműveknél a termelés visszafogása, a megye kőbányáiban a zúzott kő fölhalmozódása, jelentős megyei kavicsbányáknál a kereslet megcsappanása. Rá kell jönnünk: az előbbiekben vázolt helyzet kialakulása nem egyszeri tényezők hatása, következménye, sokkal inkább az új állandósulásának nyomatékossá válása. Annak ismétlésre érdemes tapasztalata és tanulsága, hogy a szelektivitás nem állapot, hanem folyamat, nem örökös érvényű döntések foglalata, hanem a rugalmasság kifejezése. Nem jó és rossz Rugalmasságunk egyik bizonyítéka, ha megnő az ún. követő fejlesztések jelentősége a szelektivitásban, azaz néhány gyártási területen az élenjáró technika, technológia kidolgozását és alkalmazását vállalhatjuk reális célként, másutt viszont — az ugyancsak szelektíven kiválasztott területeken — a külföldön már alkalmazott megoldások átvételét, meghonosítását állítjuk a középpontba. Ez utóbbiak jegyében vásárolt például külföldi hegesztési technikát és technológiát a Csepel Autógyár, fafeldolgozó berendezéseket s hozzájuk a gyártási metodikát a Fűrész- Lemez- és Hordóipari Vállalat ceglédi gyára. Nem azzal egyenlő a szelektivitás, hogy a jót meg a rosz- szat szétválasztják — nagy baj, ha ezt értik alatta, márpedig vannak, akik így vélekednek —, hanem egyenlő a jó és a még jobb, a rövidebb és a hosszabb távon értékes, hasznos közötti választással, vagy ha úgy tetszik, válogatással, mert hiszen ez utóbbi kifejezés a szelektivitás magyar megfelelője. A lényeg a ráfordítással összevetett hozam, azaz lehet valami anyagvagy munkaigényes, attól még nem kell fölhagyni vele, ha a ráfordítás és a haszon aránya kedvező. A szelektivitás: állásfoglalás. Annak kimondása, mit tekintünk — távlataiban is — hatékonynak, társadalmilag értékesnek. Mivel ez számításokra, elemzésekre, de becslésekre ugyanúgy alapozódik, kockázat rejlik benne. S mert itt a kockázat következményeit. ha vállalná, sem viselhetné egy vagy néhány ember — mert ezek a követelmények annyira kiterjedtek és mélyrehatóak —, a döntések nagy felelősséget, hozzáértést, kollektív előkészítést feltételeznek, követelnek. Mészáros Ottó Átadás két év múlva Fodrász, cipész, gépjavító A terveknek megfelélő ütemben halad Foton az ifjúsági és szolgáltatóház építése. Ebben az évben a gödi Du- namenti Termelőszövetkezet MEZÖSZOLG-építőipari részlege elkészítette az épület alapozását. A továbbiakban a tervdokumentáció módosítására került sor,, mivel az eredeti építési tervtől eltérően nem hagyományos, hanem elemes szerkezet felhasználásával készül az épület. Ennek a megoldásnak a kivitelézője a Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalat lesz. Mint Tóth Sándor, a fóti nagyközségi tanács elnöke elmondta, az építkezés költsége megközelíti a 22 millió forintot. Az alsó szinten a szolgáltatóház kap helyet, itt fodrászatot, háztartási gépjavító részleget, cipészetet, Patyolatot alakítanak ki, de itt lesz az új crossbar-telefonközpont, valamint a T1GÁZ, kirendeltsége is. A szolgáltatóházat egyébként a Dunakanyar Vegyesipari Szövetkezet fogja üzemeltetni. Az emeleti rész merőben más feladatokat lát majd el. Itt negyven fiatal elhelyezésébe alkalmas kétágyas lakószobákat alakítanak ki. Elsősorban a fóti Gyermekvárosból kikerülő pályakezdők lakásgondjait oldja majd meg. Mint a tanácselnöktől megtudtuk, a szolgáltatóház alapterülete 487 négyzetméter, míg az ifjúsági ház ennek csaknem a kétszerese, 820 négyzetméter. Az építkezés befejezésének határideje 1983. július vége. Drágák-e az ÍSIV termékei? Jövőre már önálló exportjoggal Sláger a Weekend és a Sellő
