Pest Megyi Hírlap, 1981. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-27 / 200. szám

KKMV A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 200. SZÁM 1981. AUGUSZTUS 27., CSÜTÖRTÖK Hass, alkoss, gyarapíts! Sikeres tanulmányi versenyek Kalandos túrák, táborozások Épülő lakások a János utcában A Pest megyl Állami Építőipari Vállalat dolgozói készítik Gödöllőn, a János utcában a négyemeletes, 12 lakásos lakó­épületeket. Képünkön: a lépcsőházi szint zsaluelemeit rögzítik. Barcza Zsolt felvétele Műszaki Intézet Előállások az NDK-ban Városi tervek Amint arról lapunkban már beszámoltunk, a Közép-ma­gyarországi Közmű- és Mély­építő Vállalat jelenleg is több városi építkezésen dol­gozik, a többi között a váro­si szennyvíztisztító telepen, a Szabadság téren, a János ut­cai gázvezetéken. Terveikben továbbra Is előkelő helyen szerepel szék­helyük. A VI. ötéves tervben végleges már, hogy ott, lesznek a Kör utcai lakótelep kialakításánál és a Kossuth Lajos utcai új lakótelep épí­tésén is. Ök vállalták a Dózsa György út korszerűsítési mun­kálatainak zömét is, az első ütemben a Szabadság téri csomópont és a Kossuth La­jos utca között látnak majd munkához, előreláthatólag jö­vőre. További nagy munka a szennyvíztisztító telep építé­sének folytatása. Az első ütem végéhez közelednek a KKMV 1-es S2!ámú főépítés­vezetőségének dolgozói, s a VI. ötéves tervben folyamato­san építik majd a II. ütemet. Moziműsor 25 millió fontos váltságdíj. Színes, angol bűnügyi film, 4, 6 és 8 órakor. Új műhely avaikéi erdészetben Űj gépjavító műhelyt épí­tettek a Budafoki Állami Er­dő- és Vadgazdaság valkói er­dészetében. A réginél célsze­rűbben kialakított tágasabb, korszerű műhelyt saját kivi­telezésben készítették. Képünk az utolsó simítások közben ké­szült, amint Nagy Mihály a műhely mennyezetét festette. Bene Mihály felvétele Emlékezetes: az idén ta­vasszal ünnepelte megalakulá­sának 35. évfordulóját az út­törőmozgalom. Nem ritka, hogy egy-egy ilyen jeles jubileum­kor a felkészülés, az ünneplés dagálya után apály követke­zik. Ez néha természetes is, hiszen a mérföldkövek sokszor jelentenek egyben korszakha­tárt, egy-egy régi garnitúra kiöregedését. Esetleg éppen a külső körülmények érlelik olyanná a helyzetet, amelyben változtatásra van szükség. Nyitottság, önállóság Az úttörőmozgalomban azon­ban hiába is fürkésznénk kri­tikus szemmel, nincs ilyen apály. Hosszan lehetne pél­dául sorolni azokat az akció­kat, táborozásokat, túrákat, amelyeket az úttörőcsapatok, a városi és a járási úttörőelnök­ség szervezett a nyári hóna­pokban. Sok diák nyaralt a Balaton mellett, járta a ván­dortáborok kalandos, sok-sok élményt adó szép útjait, több pajtás vett részt a központi, a megyei és az országos tábo- : rokban, sőt voltak, akik kül­földre is eljutottak — pél­dául Bulgáriába és az NDK-ba — az úttörőszövetség révén. S alighogy bezártak a tábo­rok kapui, az űj tanév köze­ledtével máris megkezdődött az újabb nagyüzem. A járás­ban például, első lépésként összeállították az elnökség fel­adattervét, amelynek élére a most kezdődő mozgalmi év jelszava, a Hass, alkoss, gt/a- rapíts! került. A konkrét teendőket az idén is követésre méltó elv tá­masztja alá: az úttörőmozga­lom aktivistái, irányítói arra törekednek, hogy nyitottá te­gyék a csapatok életét, hogy támogassák és népszerűsítsék az önálló kezdeményezéseket. Az eddigi akciókat, módszere­ket újakkal egészítik ki, s a I korábbiaknál is színesebb, él-1 ménytelibb, átélhetőbb prog­ramot ajánlanak a pajtások­nak. A jelmondatnak megfelelő bontásban, három részre ta­golhatjuk a mozgalom előtt álló feladatok sorát. Hatni kell — olvashatjuk a feladatterv- ben — az úttörővezetők és a gyerekek szemléletére. Az életkori sajátosságokra figye­lemmel, elkerülve a felnőttes álkomolyságot, de politizálás­ra, érdeklődésre kell szoktatni — elsősorban az idősebb út­törőkorosztályt. A település, a községek, a járás és az ország dolgaira éppen úgy fel kell hívni a figyelmet, mint a vilá­géra: a fiatalok világnézeté­nek alakítása megfelelő mód­szerekkel eredményes lehet. Bukásmentes őrs Az alkotás jelszavát is konk­rét teendők bontják ki. Itt természetesen elsősorban a ta­nulásról van szó. Arról, hogy az eddigieknél is nagyobb fi­gyelmet kell fordítani a tanul­mányi versenyekre, a bukás­mentes őrs és a tanulópárok mozgalmát általánossá kell tenni. Jó ötlet: a hetedikes és a nyolcadikos pajtásoknak azt ajánlják, hogy készítsenek önálló pályamunkákat, ame­lyek a KiSZ-élethez, a pálya­választáshoz kapcsolódhatná­nak. S még egy: az alkotáso­kat, az évfordulóra gyűjtött emlékeket minden csapat ki­állításokon tegye közre. A gyarapítás Jelszó alatt el­sősorban a munkára nevelést, a társadalmimunka-akciókban való részvételt érti a járási úttörőelnökség. Programjuk ebben a részében sem nélkü­lözi a konkrét terveket. Szor­galmazzák például a védnök­ségek vállalását, az iskolai ja­vítóbrigádok elterjesztését, va­lamint azt, hogy a hagyomá­nyos hulladékgyűjtést a jutal­mazás, az elismerés újabb for­máival tegyék vonzóbbá a csapatok. Gyarapodó kapcsolatok Ahhoz, hogy az idei jelszó valóban hasson, természetesen szükség van azokra az előfel­tételekre, amelyeket nem most I kell megteremteni, hanem a I régi alapokon kibővíteni, meg­újítani. Például sok lehetőség rejlik az iskolák és az úttörő- csapatok erősödő együttműkö­désében, a középiskolákkal, a KISZ-szel való kapcsolattar­tásban. S ha ezeket is jól csi­nálják, még gazdagabb lehet a csapatok kulturális és sport­élete is. G. Z. A városi-járási népi ellen­őrzési bizottság, mint már hí­rül adtuk, nemrégiben meg­vizsgálta az öregek házi szo­ciális gondozásának helyzetét, s egyúttal javaslatot tett a gondozói hálózat továbbfejlesz­tésére, a rendelkezésre álló anyagi eszközök minél jobb felhasználására. A vizsgálat Bag, Csömör, Dány, Kerepestarcsa és Veres­egyház községekre és Gödöllő­re terjedt ki, s azt is megálla­pította, hogy az említett köz­ségekben egy év alatt össze­sen csaknem 250 ezer, Gödöl­lőn pedig 150 ezer forintot köl­töttek a gondozói hálózat mű­ködtetésére a tanácsok költ­ségvetési keretéből. Ebből fi­nanszírozták a dolgozók tisz­teletdíját és más fontos kiadá­sokat. Megállapították azt is, hogy a tanácsok jól gazdálkodtak az e célra fordítható összegekkel, társadalmi segítség A mezőgazdasági gépek ja­vítása, üzemfenntartása volt a napirendje annak a nemzetkö­zi tanácskozásnak, amelyet nemrégiben tartottak a Német Demokratikus Köztársaság­ban, s amelyen a MÉM Mű­szaki Intézet munkatársai is részt vettek. A Lipcsében tar­megnyilvánulásának is köszön­hető; amelyre természetesen a jövőben is szükség lesz, hi­szen a gondozói' munkában a legfontosabb, hogy az idősek támogatásában minél több fia­tal vegyen részt. Kérik is, hogy a KISZ-bizottságok, KISZ- alapszervezet-ek és a szocia­lista brigádok tegyenek még többet. .A városfejlesztés időszerű gondjai, eredményei, a VI. öt­éves tervből adódó teendők szerepelnek majd a többi kö­zött az ősz elején megtartan­dó városi népfrontos rétegta­nácskozásokon. A városi köz­élet e demokratikus fórumai már bebizonyították életké­pességüket az elmúlt években. Az idén a népfrontkörzeten­ként megtartandó tanácskozá­tott szimpozion plenáris ülé­sén dr. Horváth József, az in­tézet főosztályvezetője tartott tájékoztatót a traktorok és az egyéb mezőgazdasági gépek üzemfenntartásának hazai helyzetéről, fejlesztési tenni­valóinkról. A szekcióelőadások résztve­vői közül dr. Mélykúti Csaba tudományos osztályvezető a karbantartás tökéletesítésével és hatékony szervezésével, míg dr. Boór Ferenc tudományos főmunkatárs az üzemanyagel­látó rendszerek műszaki álla­potának ellenőrzési módsze­reivel foglalkozott. Hartmann Vilmos osztályvezető a láng- porszórásos alkatrészfelújitási eljárás gyakorlati és elméleti kérdéseit taglalta. A tanácskozással egy időben kiállítást is rendeztek Lipcsé­ben, ahol az intézet munka­társai által kifejlesztett mű­szeres diagnosztika eszközei­ből is bemutattak néhányat. sokon arról is szó esik majd, hogy a lakóterületen milyen módon kapcsolódhatnak be az aktivisták a mindennapi, ki- sebb-nagyobb feladatokba. S bár korábban több fórumon előkerült, de ősszel ismét visz- szatérnek a népfrontkongresz- szusra, ismertetik a határoza­tot s szemügyre veszik, ho­gyan lehet érvényesíteni szel­lemét a helyi munkában. Segitsen a KISZ Fiatalok az idősökért ami a Rétegtanácskozások Életképes fórumaink Három eset — közhelyek nélkül Ezek a mai fiatalok! Kezdődik a bajnokság MNK: Túra és Veresegyház ÜGY LATSZIK, hogy — egy közhellyel élve —. roha­nó világunkban csak egy do­log állandó: a közhely. Gon­dolkodásunk e dicső paneljei között pedig különösen egy; az, amelyik a fiatalokat osto­rozza, keveset mondva is so­kat sejtetően: Ezek a mai fia­talok! A vészharangok buzgó félre- verői nap nap után gyűjtik a bizonyítékokat. Ezek a mai fiatalok nem szeretnek tanul­ni, dolgozni, képtelenek az erőfeszítésekre, csak azt vár­ják. hogy a sült galamb a szá­jukba repüljön. Ezek a mai fia­talok nem tudnak lelkesedni a nagy eszmékért, nem ismerik és nem tisztelik a hős elődök, s legfőképpen a . közvetlen őseik teljesítményeit. Ezek a mai fiatalok közömbösek, unot­tan rágják a rágógumit, szexuálisan szabadosak, nin­csenek értékeik, sőt: a meglé­vőket kritizálják. Ezzel persze nem értünk a sor végére, folytathatnánk nap­estig a véleménykövületek cso­korba gyűjtését. Sőt hozzájuk ragasztgathatnánk a bizonyí­tékként felhozott állítólagos tényeket is, amik látszólag va­lóban a negatív értékítélet bástyái lehetnének. MAGUNK is a közhelyek út­vesztőibe tévednénk, ha köz­helyre közhelyekkel válaszol­nánk. Például azzal, hogy a divat mindig is változott, s ve- s le változtak a szélsőségei is. Hogy az állítólagos szexuális szabadosság tekintetében nem kell messzebbre mennünk, mint mondjuk Boccaccióig. Az csak elég régen volt, nemde? Vagy olvassuk el Miskolczi Miklós Színlelni boldog szere­tőt című, nemrég megjelent könyvét, amiből a többi között az is kiderül, hogy talán a fel­nőtt társadalom is szolgáltat okot némi töprengésre a szexuálerkölcs sorainak újra­rendeződéséhez. Vagy hogy fussuk csak végig a középisko­lai, egyetemi jelentkezések sta­tisztikáját. amelyekből feke- tén-fehéren kiderül, hogy mit sem csökkent, sőt növekedett az érdeklődés a hagyományo­san aztán igazán értéknek szá­mító továbbtanulás iránt. Ar­ról pedig csak elborult fővel lehetne igazán vitatkozni, hogy a Vámosi-Záray vagy Beat- ricse együttes-e a forradal­mibb. Kétségtelen persze, hogy közhelyeken innen, közhelye­ken túl, minden korszak föl­mutatja, a többi között az if­júság képében is, a maga el­lentmondásait. S ezeket meg­nyugtatóan még sosem lehetett rendezni az Ezek a mai fiata­lok címletű, semmire át nem váltható típusbankjeggyel. HÁROM egymással lazán ösz- szefüggő dolog gondolkodta­tott el a fentiekhez kapcsolódó s mitagadás, csöppet sem egy­szerű jelenségekről, a közhe­lyekről, s ami mögöttük van. Egyik barátom kérlelt a mi­nap, hogy ha tudok valami­lyen jó programról, színházi előadásról, koncertrőj vagy egyébről, szóljak már neki, s ha még jegyet is szereznék, igazán hálás lenne. Okát kér­dezve — mire ez a hirtelen kultúrszomj —, szégyenlősen bevallotta: másodikos gimna­zista lánya az utóbbi időben egy kicsit becsövesedett. Most aztán fő a fejük, hogy miként lehetne visszarángatni az ál­taluk értékesebbnek tartott eszmék, időtöltések birodal­mába. A városi-járási művelődési ház munkatársaival beszél­getve kiderült, hogy — leg­alább is tavasszal — több, csö­vesnek titulált fiatal is jelent­kezett náluk aiKalmi munkára, ha úgy tetszik, gyakorlati pro­pagandistának: plakátokat ra­gasztani, szórólapokat kihorda­ni. S emellett néhány, főként fiataloknak hirdetett politikai­művelődési programra is eljöt­tek. Méghozzá olyanokra, amelyekre a nem csöveseket még KISZ-szervezés mellett is hiába várták. A HARMADIK DOLOGRÓL oldalakat lehetne írni, több példát is említve. De ez­úttal — elnézést kérve a töb­biektől —, csak egyet ragad-- junk ki. Szerencsés szemtanú­ja lehettem, még a nyár ele­jén, amikor az aszódi honis­mereti tábortól búcsúzó fiata­lok a lelkesedés csalhatatlan jelei közepette esküdtek: ide jövőre is visszajönnek. Az el­töltött tíz nap gazdag volt cso­dálatos élményekben, megcsap­ta őket egy még ritkán tapasz­talt önállóság, korukhoz mérten is bőven és okosan adagolt sza­badság, egy számukra is becses értéket jelentő feladat, a ko­molyan vett partnerség szele. De végül mit mondhat az ember? A barátomnak azt, hogy miért nem böngészte a műsor­ajánlatokat már korábban is? A művelődési háziaknak, hogy mi lenne, ha alfcalmi csöves munkatársaikat tudatosan is igyekeznének az intézményhez kötni? S a táborok, a fiatal­ság szabadidejéről gondoskodó intézményeknek, hogy sok olyan tábort kellene szervezni, mint például az aszódi volt? Ezek a válaszok mind termé­szetesnek tűnnek. S BÄR aligha hiszem, hogy intencióik nyomán egycsapásra megoldódhatnának a gond­jaink, mélyebbre nyúlnak a gyökerek. Lehet, ezek a sugal­latok is csak a felszínt ciró­gatják. De legalább nem köz­helyek. G. Z. Befejeződtek a Magyar Népköztársasági Kupa járási küzdelmei. A továbbjutók: Túra és Veresegyház, ők kép­viselik járásunkat tavasszal, a megyei folytatásban, A többi között ezt a hírt is a szövetsé­gi napon hallottuk, amelyen ismét nagy volt az érdeklődés, s nem véletlenül. Vasárnap ugyanis megkezdődik a járási bajnokság! S bár az időpont nagyon közeli, akadnak még gondok. Ilyen például az, hogy a kerepestarcsaiak nevezése nem érkezett meg. Az intéző bi­zottság egy kérés sorsáról is döntött: engedélyezte, hogy a Veresegyház—Honvéd Mali­novszkij SE mérkőzést csak szeptember 3-án játsszák le. Az ok a veresegyházi pálya korszerűsítése. A szövetségben elkészült a serdülő csapatok első három fordulójának sor­solása is: I. szeptember 6, délelőtt 10 óra: Gödöllő—Isaszeg, Kartal— Erdőkertes, Iklad—Veresegy­ház, Bag—Vácszentlászló, Aszód—Dány. II. szeptember 13: Dáhy— Bag. Vácszentlászló—Iklad, Er­dőkertes—Gödöllő, Veresegy­ház—Kartal, Isaszeg—Aszód. III. szeptember 20.: Gödöllő —Veresegyház, Kartal—Vác­szentlászló, Bag—Aszód, Iklad —Dány, Isaszeg—Erdőkertes. Szeptember elején megkez­dődik a járási válogatott fel­készülése is az őszi mérkő-/ zésekre. A szeptember 2-i ed­zőmérkőzésre felfüggesztés ter­he mellett kell, hogy megje­lenjenek a kiszemeltek: a tu- raiak egész csapata, a veres- egyházi Fazekas, Prőkopecz, Stadlinger, Révész I. és Révész II. A Mogyoródból Kurucz és Suhajda, a GEAC-ból Bozsér, Balázs, Tóth és Farkas, vala­mint az isaszegi Horváth Re­zső. Az MNK-mérkőzéseken tör­tént: Túra—Hévízgyörk 5-1 (2-0) Vezette: Maszlag (Vrbán, Keglovits). A hazaiaknak minden sike­rült, miközben a györkiek hely­zetek sokaságát hagyták ki. A mérkőzés jól szolgálta a baj­nokságra való felkészülést is. Zsámbok—Veresegyház 1-3 (0-1) Vezette: Németh (Széki, Kó­nya). A sportszerű találkozón meg­érdemelten nyertek a vendé­gek. CS. J. ISSN 0133—Iga? (Gödöllöl Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents