Pest Megyi Hírlap, 1981. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-26 / 199. szám
arcra 1981. AUGUSZTUS 28., SZERDA 3 Az áfészektől — külföldre Gyümölcs, méz, gyógynövény Növekszik a fogyasztási szövetkezetek kivitele; a szövetkezeti szervek az elmúlt öt évben mintegy 83 milliárd forint értékű terméket exportáltak. A kivitel ez idő alatt ösz- szességében hozzávetőleg 80 százalékkal bővült — állapította meg a SZÖVOSZ elnöksége keddi ülésén, amelyen az áfészek exporttevékenységének helyzetéről és a fejlesztés lehetőségeiről tanácskoztak. Az áfészek és a szövetkezeti vállalatok mindenekelőtt mezőgazdasági terményeket, termékeket szállítanak külföldre. Jó keletje van a kisállatoknak, a friss és tartósított zöldségnek és gyümölcsnek, a méznek és egyebek között a gyógynövényeknek. A fogyasztási szövetkezetek exportjában mind nagyobb jelentősége van a határmenti árucserének. A VI. ötéves terv időszakában a tervek szerint a fogyasztási szövetkezetek export-árbevétele több mint negyedével emelkedik. Továbbra is a mező- gazdasági és élelmiszeripari termékek kivitelén lesz a fő hangsúly, viszont még ezeknél a viszonylag kelendő cikkeknél is rugalmasabban kell alkalmazkodni a külföldi fogyasztók igényeihez. Együttműködés A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa meghívására augusztus 15—25 között Szaa- dun Musztafa alelnök vezetésével hazánkban tartózkodott az Iraki Parasztszövetség küldöttsége. A vendégek Vas és Heves megyékben tanulmányozták a területi szövetségek és termelőszövetkezetek munkáját. Az iraki küldöttség tárgyalásokat folytatott Czimbal- mos Bélával, a TOT főtitkárával, Soós Gábor mezőgazda- sági és élelmezésügyi államtitkárral, valamint Székács Imrével, a TESCO vezérigazgatójával, a magyar—iraki műszaki-tudományos együttműködési vegyes bizottság magyar tagozatának elnökével. A TOT és az Iraki Parasztszövetség képviselői egyezményt írtak alá a két szervezet közötti együttműködés kiszélesítéséről. Ipari szövetkezetek Kongresszus előtt Októberben összeül az ipari szövetkezetek VII. kongresz- szusa. Kedden az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa ülést tartott, amelyen megtárgyalta a kongresszus elé kerülő dokumentumokat, Ennek alapján megállapították, hogy az ipari szövetkezetek sikerrel teljesítették a tíz évvel ezelőtt elhatározott fejlesztési programjukat. Jelenleg 867 ipari szövetkezet és 16 szövetkezeti és közös vállalat működik. A szervezeti változások következtében a szövetkezetek száma az elmúlt öt esztendőben 182-vel csökkent, a vállalatok száma pedig öttel emelkedett. Kialakultak a gazdaságilag erős, az igényeket jobban kielégítő, nyereségesen gazdálkodó szövetkezetek, amelyekben lehetővé vált a termelés szerkezetének megújítása, a gazdaságosabb tevékenység kialakítása. A lakossági árualapok növelésében jelentős részt vállaltak a könnyűipari szővétké- zetek, termékeikkel a választék bővítését is elősegítették. A gépipari és vegyipari szövetkezetek szártioS olyan termék előállítására vállalkoztak, amelynek a szövetkezetek az egyedüli gyártói. Az elmúlt években tovább bővült a szövetkezeti szolgáltatóipari hálózat, a lakossági szolgáltatási igények 35 százalékát a szövetkezetek elégítik ki. A megnövekedett feladatok ellátását jól segítette a szövetkezetpolitikai, mozgalmi munka fejlődése. A szövetkezeti demokrácia fórumrendszere kedvező feltételeket teremtett a testületek érdemi működéséhez, a szövetkezeti demokrácia jobb érvényesüléséhez. Gyorsjelentés az első hét hónapról Élénkült a belkereskedelem Megfelelő volt és hónapról hónapra javult a lakosság áruellátása — állapította meg az a gyorsjelentés, amelyet a Belkereskedelmi Minisztérium készített az év első hét hónapjának áruforgalmáról. Ebben az évben augusztusig a kiskereskedelmi üzletekben a lakosság — folyó árakon — 9 százalékkal többet költött vásárlásra, mint a múlt év azonos időszakában. A készpénzes áru- értékesítés kereken 10 százalékkal haladta meg az elmúlt évit. Élelmiszerekből és élvezeti cikkekből az üzletek 4,4 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolítottak le, s a termékek többségéből bőséges kínálattal szolgáltak, ám néhány cikkből, főként élőhalból, édesipari lisztesáruból, a nyáron pedig sörből nemcsak a választéki, hanem a mennyiségi igényeket sem tudták mindig kielégíteni. U 4 I vjps JftTb Wflj rr+- •*> Dinamikusan, az egy évvel ezelőttihez viszonyítva 12.5 százalékkal növekedett az iparcikk forgalma, s ezen belül a ruházati termékeké 10, a vegyes iparcikkeké pedig 13,1 százalékkal. Az év elejétől kezdve fokozatosan javították az ellátást ruházati termékekből, s megfelelő kínálattal bonyolították le a tavaszi és a nyári szezont. Ennek ellenére több cikkből, főként felsőkötöttáruból, harisnyából, zokniból a kínálat nem ütötte meg a kívánt mértéket, hiányos volt az ellátás. A vegyesiparcikkeket árusító üzletek élénk kínálattal segítették a vásárlást fekete-fehér tévé- készülékekből, építőanyagokból. mosógépből, centrifugából és más termékekből. A keresletnek megfelelően a nagykereskedelem egyebek között 20 százalékkal több árut értékesített zománcozott és alumínium edényekből, elektromos hűtőszekrényekből, 45 százalékkal többet gáztűzhelyből. Azonban a zár, a lakat, a vasalás, a csavaráru, a táskavarrógép, valamint egyes híradástechnikai cikkek a választéki és időnként még a meny- nyiségi igényeket sem elégítették ki. A jelenlegi helyzetben, bár kisbútorokból és gyermekbútorokból még nem hiánytalan és kifogástalan az ellátás, de a bútorkínálat ösz- szességében jó. A papír- és írószerkereskedelem megfelelően felkészült az iskolaszezonra, s a lakosság kedvezően fogadta az engedményes fűi zetvásárt. A lakosság júliusi ellátásának adataiból kitűnt, hogy az állami és a szövetkezeti kereskedelem ebben a hónapban 25,5 százalékkal több burgonyát, zöldséget és gyümölcsöt értékesített, mint egy évvel ezelőtt. Ezen belül elsősorban a zöldségféle forgalma növekedett, csaknem 50 százalékkal, s gyümölcsből 18 százalékkal többet vásárolt a lakosság. Az egy évvel ezelőttinél jóval bőségesebb kínálattal szolgáltak sárga- és görögdinnyéből, paradicsomból, zöldpaprikából, sárga- és őszibarackból, nyári almából és körtéből. Ugyanakkor főzőtökből és fejes káposztából a korábbinál kevesebb jutott az üzletekbe. Az elmúlt hónapban a budapesti szabadpiacokra burgonyából 9, gyümölcsből 22, zöldségféléből 35 százalékkal több áru került, mint egy évvel ezelőtt. A nagyobb kínálatnak megfelelően kedvezőbben alakultak az árak is. szik, de elkeserít. Nem is ez a parkolási affér, istenem, kevés a hely, strandolni akar mindenki. De mikor kicsit lassabban hajtok Pesten, mert már egy órája kerengek és teljesen eltévedtem, ideges vagyok, fáradt, nem találom az utat, akkor valami olyan eltorzult arccal dudálnak rám, integetnek, szidnak, mintha rögtön nekem esnének. — Túloz. — Ahogy gondolja — megvonja vállát, indul. — Még azt nem mondta, mi az, ami tetszik. Morog: — Elcsíptük a nyári vásárt. — Mit vettek? Most már gyanakvó: — Mindent! Később, már a Duna túloldalán, a váci Naszályban az egyik eladó realizálja a foghegyről vetett választ: valóban sokan jöttek külföldről a kiárusításra és vettek ruhaanyagot, gyermekholmit, női blúzt, de még — halljad, világ! — magyar cipőt is. A visegrádi Hotel Silvanus parkolójában se nagyon lehet helyet találni. Belga, francia, olasz, NSZK-beli rendszámú autók, köztük egy álom, vadonatúj Porsche, ezüstmetall színű, istenem, ha a tiéd lenne — azonnal eladnád. Az árából lakás, kocsi is kerülne... Bent, az étteremben, jó néhány békés ebédelőt megzavarsz, míg találsz a külhoniak között egy angolul beszélőt. Dietrich Siedlmayer, egy Hamburghoz közeli kertvárosból érkezett: — Nem először, mégis először. — Tessék? — Üzleti úton többször voltam már Magyarországon, de nyaralni, így, családostul, még soha. — így más? — Természetesen, sokkal több helyre eljutunk. Voltunk, natürlich, a Balatonon; Szegeden, a fesztiválon, így mondják?; Kalocsán, vettünk, hogy mondjam — megfogja az abroszt — ilyet, de virágokkal, érti ugye? — És mi tetszett, pontosabban: egy gyakorlott utazónak mi volt új? — Na ja, a puszta, befizettünk ilyen partira, tudja, volt gulyás, meg barack, futottak a lovak, rengeteget fényképeztem. — Erről mit gondol? — visszaélsz a meghívással, tudatosan rontod a hangulatot és rákoppintasz Herr Siedlmayer asztalán a Neueste Nachrichtenre. Jókora betűk: Neutronbomba. Siedlmayer úr valóban elkomorodik, öléből felveszi a damasztszalvétát, komótosan összehajtja, felnéz: — Félek ... Aztán elmosolyodik: — Mondja, miért kell maguknak magyaroknak mindig, mindenhol, nyári hőségben ebéd közben, vadidegennel, azonnal politizálni? KfMrjjrsjsssssj’f/’ssj’jí És beszélsz plovdiviakkal, drezdaiakkal, hágaiakkal és még egy jemenit is elkapsz a visegrádi kompon. A „beszélsz” enyhe túlzás: nyelvismeret híján mutogatsz, mutogatok, fintorogsz, fintorgok, ah és oh és da, meg nyet, meg fej- és heves kézrázás. És világosan érted: gyönyörű minden, a táj, a bokrok, a lányok. Nagymaroson kiszállva útbaigazítasz egy motorbiciklis'belga párt, Csehszlovákiába tartanak. A férfi, huszonöt körüli, papírt vesz elő, tollat, véled, öt perc alatt annyira megkedvelt, hogy közli a címét. De fontosabbat tesz. Számodra legalábbis fontosabbat, mert kiderül: ismer valamit hazádból, nemcsak pusztát és gulyást. A papírra ugyanis pár mozdulattal a Dunakanyar számodra oly ismerős és oly kedves ívét vázolja fel, ponttal jelöli Visegrádot és Nagymarost, vastag vonással keresztülszeli a Dunát, kérdőjelet ír, és kezével is mutatja: vízilépcső lesz? Zümmögéssel kérdi: erőmű? Bólintasz, igen, összehajtja a papírt, elrakja, orra, szája, fintorba rándul, ingatja Növelte tőkés exportját a PEVDI Meglesz-e az egy milliárd? Műszőrme kabátok a belföldi piacra Milliárdos vállalattá nő idén a Pest megyei Vegyi és Divatcikkipari Vállalat — kaptuk a hírt, valamikor az év elején. Most, augusztus utolsó napjait pergetve, már bízván tehetjük fel a kérdést: megvalósul-e tervük, vagy pedig áthúzták számításaikat az egyre nehezedő gazdasági körülmények? Vajas Jenőné, közgazdasági osztályvezető-helyettes nem zárkózik el a válasz elől. Őszintén szól eredményeikről és gondjaikról, vagyis mindarról, ami meghatározza a gazdag profilú PEVDI előrejutását, mostanig megtett útját. Hangsúlyozza: nem volt számukra sem könnyű az év első nyolc hónapja. A folyamatos termelés lehetőségét ugyan — valamennyi gyáregységben — megteremtették a rendelések oldaláról —, ám menet közben számos nem várt akadályt kellett leküzdeniük. Buktatókkal kellett küzdeni Melyek voltak ezek? A pi- lisszentiváni bőrdíszműegység, és a gyömrői vegyi gyár nemcsak programszerűen dolgozott, hanem túl is teljesítette az előírtakat. Akadályozta viszont az ütemes termelést, légióként a tőkés exporttételek legyártását a ceglédi központú konfekció-gyáregység telepein, hogy rendre nem tudták időben beszerezni a szükséges alap- és kellékanyagokat. Ezért aztán a belföldi megrendelések egy részének sem tudtak eleget tenni: kevesebb kabátot szállítottak ki a kértnél. Gondokkal találta magát szembe a szentendrei írószer- gyár vezetése is: nem állt rendelkezésükre a szükséges import csúcsalkatrész, amely- lyel megkezdhették volna új terméküknek, a fine-line rost- irónoknak a gyártását. A keresett PEVDI-Orange golyós- irónokat is csak június elején kezdték zavartalanul készíteni, — a gépek és a szerszámok beérkezésének késése miatt. Nehezítette a kiszállítások folyamatosságát, csomagolóanyag hiány is. A dobozokat előállító partnervállalatuk ugyanis — exportkötelezettségre hivatkozva — késve, és rendszertelenül szállított. Küszködtek Solymáron is, a faipari gyáregységben. Náluk műanyag profilból (alkatrész) fejét, mondván: no, no. Nem tudsz flamandul, ő nem tud magyarul, márpedig anyanyelvi szintű ismeretre lenne szükség, hogy megértesd: nem lesz olyan csúf a táj, mint véli, és ebben az energiaszegény országban, ugye .. így marad egy suta vállrántás, mindkét részről, azután boldog mosoly- lyal a nyelvtörő szó: viszontlátásra. tv////////////////////» Már Gödön kortyolod az aznapi ötödik colát, barátaid kis házának hűvös teraszán, mikor jön a szomszéd, kísérve vendégeit: búcsúzik a Cleve- landból rokonlátogatásra érkezett tizenhétéves ikerpár. Még két nap Pesten a nagyinál, azután haza. Már csak rutinból, fáradtan kérdezed a szokványost, és hirtelen szinte elsöpör a szóáradat. Két hónap minden öröme, újdonsága, furcsasága. Örülsz, hogy noteszed kintmaradt a kocsiban. A lány meg a fiú ugyanis annyi Valamiről beszél, lelkesen, egymás szavába vágva, okosan, vagy éppen félreértve a Valamiket, hogy tudod, ezt vagy szó szerint kellene megírnod (megtöltene legalább két újságoldalt), vagy csak azt jegyzed meg, amit ötmondatonként megismételnek: — Visszajövünk! Andai György nem volt elegendő, s ezért gyárthattak kevesebb műanyag ajtót — az előírtnál. De a műanyag ablakok folyamatos készítése sem ment: üvegből és import vasalásokból nem volt elegendő. Bőröndből hetvenkétezer Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy veszélybe került az éves, egymilliárd 7 millió forintos árbevételterv teljesítése — nyugtat meg az osztályvezető-helyettes. Értékesítettek ugyanis az első félévben 470 millió forint értékű terméket, — július végéig 540 milliót — és elérték az összes árbevétel 46,6 százalékát. S miután program szerint is a második félévet tervezték „erősebbre”, a hetedik és a nyolcadik hónap eredményeinek, munkájának ismeretében — nem túlzott a derűlátásuk. Annál is inkább nem, mert 1980. első félévéhez viszonyítva dinamikusan nőtt a vállalat export-tevékenysége: a tőkés árbevétel 23,1 százalékkal. Igaz, ezt nagymértékben elősegítette az a kooperációs szerződés, amely a bőrdíszműgyár és a nyugatnémet Hep- ting cég között jött létre. Annak alapján ugyanis 6 hónap alatt több mint 77 ezer új típusú bőröndöt szállítottak ki Pilisszentivánról. Bérmunkában pedig — szerződésen kívül — 8 ezer útitáskát is készítettek NSZK-beli partnerüknek. A Hemos céggel, a szentendrei írószerek legnagyobb tőkés vevőjével, pedig sikerült olyan megállapodást kötni, hogy megrendeléseiket átütemezték a harmadik és negyedik negyedévre. Nem csupán a tőkés, a rubelelszámolású export növelésére is figyelmet fordítottak. A rubelbevétel meghaladta a 134 millió forintot. A tavalyinál például 14,3 százalékkal több bőrdíszmű kelt el. Nőtt a kereslet női táskákból, váll-, és autóstáskákból, csökkent viszont aktatáskából. Beírófüzet és társai Az export nem mehet a belföldi ellátás rovására, állítja a PEVDI vezetése. Épp ezért már júliusban és augusztusban is törlesztettek féléves lemaradásukból. Ceglédről például több ezer műszőrme- és szövetkabát került a hazai boltokba. A kérdésre, hogy vajón nem ment-e a minőség rovására az igyekezet a mennyiségi mutatók teljesítéséért? — gyors, határozott nemmel felelt beszélgetőpartnerünk. Előszed egy kimutatást: a vállalat összes termékének 99,9 százaléka elérte az első osztályú minősítést. Ez bizony olyan eredmény, amellyel napjainkban kevés fogyasztási eszközt gyártó cég dicsekedhet. A bőrdíszműgyáregységben például 0,3 százalékkal csökkent a javítási arány, amelyhez egy olyan egyszerű módszer alkalmazásával is hozzájárultak, mint a beíró füzetek bevezetése — valamennyi szalagon. Az észlelt és azonnal jelzett minőségi problémákat így ugyanis rövid idő alatt megszüntették a műhelyekben. Nyereségről — évzárás előtt hónapokkal — természetesen nem szívesen beszél Vajas Je- nőné. Azt viszont már megállapították, a kéthavi számadatok ismeretében, hogy a tervezett 120 millió forintnál többre számíthatnak. Légióként a munkatermelékenység növekedésének eredményeként, miután a számítottnál nagyobb mértékben nőtt a fluktuáció, fél év alatt 108 emberrel csökkent a PEVDI munkásgárdája. Legfőként Szentendrén és Solymáron okozott gondot a sok kilépés, amelyeknek természetesen alaposan vizsgálták az okait. Így megállapították: a távozók jó része a jövedelmét kevesellte, nagyobb fizetés csábításának engedett. Béremelés differenciáltan Mindezt mérlegelve határozta el a vállalatvezetés, hogy az első félévben végrehajtott 4,3 százalékos béremelés után újabb, 7,7 százalékkal növelik a bérszínvonalat Ami azt jelenti, hogy összességében idén 7 százalékkal magasabb kereseteket biztosítanak dolgozóiknak. Az egyes gyáregységek természetesen különböző mértékben részesednek a béremelésből. A pénzt részben alapbéremelésre használhatják, részben pedig a mozgóbérkeretek növelésére. Vagyis a korábbinál nagyobb differenciálással kell élniük a gyárevezetőknek, hogy ily módon is megtarthassák legjobb szakembereiket. Dodó Györgyi Nyomógombos utcai teiefonok A Mechanikai Művek abonyi gyáregységében modern utcai telefonok mintakollekciójának gyártását kezdték meg a közelmúltban. A két- és tízforintos érmével működd készülékeket — amelyek helyi és helyközi hívásra egyaránt alkalmasak — a Posta Kísérleti Intézete és a Mechanikai Művek mérnökei fejlesztették ki.
