Pest Megyi Hírlap, 1981. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-25 / 198. szám

Szakma nélkül Jegyzet A jövő útja A hír rövid, alig néhány soros. A jelentősége viszont annál nagyobb. A felisme­rés, melynek alapján meg­született a döntés, hogy megalakítsák Vác négy textilipari üzemének közös közművelődési bizottságát, több mint dicséretes. Az erők összefogásának, azonos iparághoz tartozók együttműködésének gondo­lata majdnem új. Nemcsak Vácott, hanem az ország­ban is. Pedig már rég fel kellett volna ismerni az előnyeit, s azt, hogy ez a jövő útja. A hatvanas években hasonló, intézmé­nyi keretek között folyó törekvésnek lehettünk ta­núi, amikor az Építők Mű­velődési Háza szervezte ma­ga köré a közművelődés­nek azokat lelkes úttörőit, akik a szakszervezeti moz­galomra támaszkodva, az Építő Fa- és Építőanyag­ipari Dolgozók Szakszerve­zetéhez tartozó vállalati alapszervezetek tagjainak művelődését akarták intéz­ményesen és integráltan megoldani. E törekvésük­ben komoly sikereket értek el azzal, hogy Vác tói Ba­lassagyarmatig ide vonzót-, ták a szakmai ismereteiket gyarapítani óhajtó munká­sokat. Évekig nagy híre volt a művezetóképzésnek. Időszakonként a vállala­tok dolgozóival és család­tagjaikkal teltek meg a hét végén Budapestre induló színházi autóbuszok, melyek külön-külön csak félig ki­használva, vagy sehogy- sem róhattak a főváros fe­lé a kilométereket. Innen indultak el a munkásszál­lások ismeretterjesztő fog­lalkozásainak előadói, itt szerveződött a dolgozók is­kolája, az építőmunkások filmklubja és ifjúsági klub­ja. s az itt dolgozó főállású népművelő, mint megyei instruktor Vác határán túl is segítette a megyei építő­ipari vállalatok művelődés- politikáját. A művelődési ház azon­ban megszűnt, mert az in­tézmény fenntartása drága volt, az épület elavult. Mi­vel abban az időben még nem született meg az MSZMP KB közművelődési határozata, a vállalatok is kevésbé keresték a célra­vezető módszereket, nem szívesen utalták át a cse­kélyke támogatást. Elkülö­nülten próbálkozva és kí­sérletezve így aztán keve­sebb volt a sikerük, meg­oldatlan maradt a munkás­művelődés számtalan kér­dése. Végül az épülettel együtt megszűnt az intéz­mény. Pedig az erők hasz­nos összefogásához jobb híján elég lett volna egy irodában működő, önálló jogi személyként szereplő közös társadalmi bizottság. Közösen eltartott, függetle­nített szakemberrel. Városunkban, amely a munkásművelődés módszer­tani központja is, azért je­lentős a négy textilipari vállalat összefogása, mert a másik iparág korábbi lehe­tőségeit hordja magában. Közművelődés ugyanis nincs általában. Ismerni kell azt a társadalmi réte­get, csoportot, melynek művelődéséről gondoskodni kell. A tanítandók rangso­rának, az ismertetés for­máinak meghatározásához, ma már a gyakorlati ta­pasztalatok alapján általá­nosított elméleti ismeretek szükségesek. Ám nem min­den üzem képes főálláséi szakember alkalmazására, aki a társadalmi munkás művelődési bizottság segít­ségére támaszkodva, a munkát velük megosztva helyesen nyúl e fontos tár­sadalompolitikai kérdéshez. Ez azonban csak egy része a még feltáratlan előnyök­nek. Kovács T. István A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 198. SZÁM 1981. AUGUSZTUS 25., KEDD Evés közben megjön az étvágy Száz nap alatt épült fel Pályakezdő fiatalok Azonnal munkát vállaltak Gödön az év első feléig har­minckilencen igényeltek mun­kakönyvét. Énből huszonhá­rom embernek a legmagasabb iskolai végzettsége nyolc álta­lános iskolai osztály. Az álta­lános iskola elvégzése után tizenheten azonnal munkát vállaltak — tizennégy éve­sen. Hat fiatal szakmunkás- képzőt, illetve középiskolát ha­gyott ott. Jakab Gábor igazgatási elő­adó a számokat így indokolta: — A megkérdezettek csak­nem kivétel nélkül azzal ma­gyarázták munkába állásukat, hogy sok pénzt szeretnének keresni, szórakozni akarnak, s a divatos ruhák is sokba ke­rülnek. Volt, aki például azt mondta: minek tanuljon, hi­szen, ha végez, annyit sem fog keresni, mint amennyire most van lehetősége. Arra a kérdés­re, hogy a szülőknek mi a vé­leménye, vállvonogatás, jobbik esetben az volt a válasz: Te tudod, hogy mit csinálsz. Kovács Csaba Társközségek fejlesztése Az egész falu várta a megnyitót Több milliós beruházások / Víz, mederrendezés, öltöző A szödligeti lakosok meg­szokták a sorbanállást, volt belőle részük elég, az ellátási gondjaik ismertek. Akkora tö­meg azonban még nem állt az ajtók előtt, mint a közelmúlt­ban az új ABC nyitásakor. Legalább kétszáz ember hall­gatta Furák János váci Áfész­elnök szavait, s tapsolta meg azokat, akik a bolt építésében vállalt kiemelkedő munkáju­kért jutalmat kaptak. Szeren­csére senki nem törekedett ar­ra, hogy a vásárolni vágyókat megvárakoztassa. Néhány ke­resetlen szó után — kispárna, olló, szalag alkalmazása nél­kül — kinyitotta az ajtókat. Kosarasok nyitánya A bolt százharminc négyzet- méteres eladóterét ellepték a „kosarasok”. A nyolcszázezer forintos, minden igényt kielé­gítő választék állta a roha­mot. A kintrekedtek a hatal­mas portálokon át nézték a sürgést-forgást, ez egyszer igen türelmesen. Május első nap­jaitól augusztus 17-ig csaknem száz nap telt el, s ezalatt ÉRDÉRT faházelemekből fel­épült az egymillió hatszázezer forintot érő objektum. A köz­ség a telekhelyet adta, s a lakosság társadalmi összefo­gással készítette el a hatvan centiméteres betonalapot, ösz- szesen kétszázötvenezer fo­rinttal járultak hozzá az épít­kezés költségeihez. Kovácsné Hidasnémeti Eni­kő. a váci Áfész beruházási Quell Rudolf utca. Cipészek ipartestületének elnöke (1871— 1944). Komoly anyagi felaján­lásával lehetővé tette a kis­iparosok szociális otthoná­nak megteremtését Rácz Pál utca. Neves ci­gányprímás (1815—1855). Eb­ben az utcában született és váci tartózkodása alatt itt élt. Rádi út. Rád felé vezető út. Radnóti Miklós út. Költő (1909—1944). Munkaszolgálat­ra 1944. május 20-án Vácra vonult be, innét vitték Borba. Salamon Dezső utca. Ko­vács (1885—1919). munkásta­nács tagja, 1919 augusztus 14- én a ligetben kivégezték. Szabó Károly utca. Járás­bírósági főtiszt (1875—1919), munkástanács tagja, 1919. au­gusztus 14-én a ligetben ki­végezték. Szarvas köz. A Pannónia épülete volt az Arany Szarvas Szálloda, melyet a XVIII. szá­zad derekán építettek. Kert­je a mai Élmunkás és Eötvös utcáig húzódott. Nevét már csak a kis köz őrzi. Széchenyi utca, A reform­kor vezető politikusa (1790— 1860). Javaslatára épült meg az ország első vasútja Vác és Pest között. Szilassy utca. Szilassy Bá­tyai Vince váci püspök (?— 1474) Hunyadi János legked­vesebb katonája. Mátyás híve, barátja. Sztáron Sándor utca. Vas­munkás (1901—1929). Állítóla­gos kormányzó elleni merény­letért 10 évi fegyházra ítél­ték. A váci fegyházban kom­munistává lett, részt vett az éhségsztrájkban, mesterséges táplálás közben meghalt. csoportvezetője elmondta, hogy a "'.agy óbb gondot nem az építkezés, hanem a berendezés megszerzése jelentette. Az épü­let faházjellege olyan polcok beszerzését teitte szükségessé, amelyek célszerűek és ízlése­sek is. ötszázezer forintot köl­töttek el, négyezerkétszáz lite­res hűtőkapacitást biztosítot­tak. Ügyeltek a megfelelő mé­retű raktárak kialakítására is, nyolcvannyolc négyzetmétert szántak erre a célra. Téglából kétmillió kétszázezret vitt vol­na el, holott a funkciónak az ÉRDÉRT elemek is tökélete­sen megfelelnek. Nem lesz hi­deg — nyugtat meg —, mert duplák az alakok és a szige­telés. A fűtés négy olajkály­hával történik majd. Szőke Lászióné területi ügy­vezető a kereskedelmi oldal szakértője. Tetszik a bolt — Havi hatszázezer körüli forgalmat várunk. Hat szak­képzett eladót, alkalmaztunk, a kiszolgálással nem lesz baj. Minden árut nagykereskedel­mi vállalatoktól szerzünk be. Szállít a FÜSZÉRT, a Piért, a Mirelit, a Tejipar, a Szobi szörp, a Hernádi Mgtsz, a ta- hitótfalui Kék DUna. Nyu­godtan állíthatom, hogy sem Pesten, sem Vácott nem na­gyobb a választék. Az első vásárló, Nagy Beáta, a budapesti Könyves Kál­mán Gimnázium tanulója 67 forint 10 fillért'hagyott a Szentháromság tér. Az itt felállított szoborról nevezték el. A kezdet — Tizennyolc szál rózsát, ti­zennyolc szál kardvirágot és tizennyolc szál szegfűt kaptam a kollégáimtól tizennyolc évi szolgálatom alkalmából — kezdte a beszélgetést az öt­venöt éves Marika néni. — Az ünnepség alatt az egyik perc­ben sírtam, a másikban meg nevettem, annyira megható volt. Kaptam egy csomagot is, amit megemelve azt hittem, hogy kerámia. Bontogatni kezdtem, aztán nagy megle­petésemre előkerült az 1963. évi tanácsrendelet, egy cso­mag, boríték, írópapír, sten­cilpapír, radex, s pici gyufás- dobozban az aranygyűrű. Olyan tárgyak, amelyekkel dolgoz­tam. Gombos Jánosné a Hajdú- Bihar megyei Váncsodról ke­rült a szödligeti tanácshoz 1963. február 14-én. A fiatal, szolgálatkész, mosolygós asz- szonyt hamar megkedvelték a kollégái. — Ma már talán hihetetlen, de az akkori fizetésem mind­össze 950 forint volt, pedig nem nyolc órát, hanem sokkal pénztárban. A pénztárosnő jelképesen elvégezte a babonás ceremóniát az első forintokon az ismert „Apád anyád ideszáll- jon” varázsige kíséretében. — Tetszik a bolt?—kérdez­tük Beátát. — Ízléses, s minden van benne! Még babérlevelet is kaptunk, Pesten egy hónapja járunk utána. özvegy Csene Zoltánná régi szödligeti lakos. — Nagyon hiányzott már. A hatosban a sor nagy része a szabad ég alatt állt. Esőben, hidegben elviselhetetlen volt, de az eladók nem tehettek ró­la. — Dolgozott az építkezésen? — Én nem, mert felül va­gyok a hetvenen, de a család kivette a részét a munkából. — Tetszik az üzlet? — Nagyon. Az egész falu várta a megnyitót. De tud­ja, a tanácselnök azt mondta, hogy most már a következő bolt építése következik a vas­útállomás mellett. Schröck István, a községi ta­nács elnöke elégedetten dör- zsölgette a kezeit. — Na végre! Na végre! — Igaz, hogy újabb ABC-t terveznek? Az elnök öröme — Már elpletykálták? Tár­gyalásaink jól haladnak. Nem látom akadályát az építésnek. Tudja, evés közben jön még az étvágy. Nem akar arról ír­ni, hogy holnapután új óvodát avatunk? Négy óra körül lemondtunk arról, hogy Czapák Istvánná boltvezetővel is beszéljünk. A vásárlók száma nem csökkent, Czapákné hol pénztáros volt, hol meg útbaigazított valakit. Az üzlet a választék dicsé­retétől volt hangos. A vásár­lók remélik, az Áfész vezetői ígérik, hogy ez mindig így lesz Vicsotka Mihály többet kellett dolgozni. Ügy éreztem azonban, hogy aki el­kötelezettséget érez e munka iránt, az nemcsak a pénzéért dolgozik. A férjem akkor már a váci DCM-ben vállalt mun­kát. Gyermekszerelem volt a miénk, s az elmúlt harminckét évi együttlét alatt csak meg­erősödött bennünk egymás megbecsülése. Nyugodtan meg­írhatja, hogy mi sohasem ve­szekedtünk, pedig sajnos gye- mekünk nincs, a férjem rok­kantsági nyugdíjas. — A szödligeti tanácshoz úgy kerültem, hogy az 1963-as ta­nácsválasztások idején kérték, hogy kisegítő munkát vállal­jak. Magam sem gondoltam akkor arra, hogy egy életre el­kötelezem magam a tanácsi munkával. Mindössze két hét­ről volt szó. de aztán ottma­radtam, öt évig adminisztrá­tornak. A folytatás 1968 decemberében Szódon házat vettek. Ekkor hívta a tanácselnök — Marika, jöjjön hozzánk dolgozni! — Egy percig sem itöpreng­A verőcemarosi nagyközsé­gi közös tanács kiemelt fel­adatának tekinti a VI. ötéves tervben Királyrét, Kóspallag vízellátásának megoldását; Jelenleg nitráttal szennyezett a kóspallagi víz, ezért az il­letékes szervek jóvoltából a csecsemők palackozott vizet kapnak. Még tavaly kezdődött és az idén folytatódik jelentős társadalmi munkával Verőce­maroson az Árpád utcai mű­velődési ház kialakítása 3 mil­lió forintos költséggel. A tervek szerint ez évben 2 célcsoportos lakást adnak át. Ugyancsak most készült el a Török-patak mederrendezése, -burkolása. Verőcemaroson, Kóspallagon a Liget utcában társadalmi munkával épül a sportöltöző, amelynek elké­szítésénél csak a szakipari munkát látták el a kisiparo­sok. Elkezdik építeni a szokolyai napközis konyhát is, amely 6 millió forintba kerül. A társa­dalmi munka értéke megha­ladja az 1 millió forintot, ami­hez a gödi Dunamenti Mgtsz és a KISZ Pest megyei bizott­sága 1 millió 500 ezer forint­tal járult hozzá. Az építés előreláthatólag 1982-ben feje­ződik be. Verőcemaroson a Garám utcai iskolát négy tan­teremmel és vizesblokkal bő­vítik. Több üdülőkörzetben pedig villanyhálózat építését kezdik meg az üdülőtulajdo­nosok. Beiratkozás Doigozék iskolája A Dolgozók Iskolája veze­tősége közli, hogy augusztus 27-én csütörtökön reggel 8 órától délután 5 óráig a Gá­bor József utca 3. szám alatt lehet beiratkozni az iskolá­ba. Itt tájékoztatják a jelent­kezőket az iskolába járással kapcsolatos minden tudniva­lóról. nádasba lehet billenteni — a tábla mögé. Esti Hírlapot Gödön eddig csak az utasellátó pavilonban lehetett kapni. Pár napja már délután is hozzá lehet jutni a laphoz. Újabban az is kényte­len venni, aki nem akar. Ami­kor Göd-alsón a sorompó fel­emelkedik, s végre útjára bo­csátja a kocsisort, fékcsikor­gás állítja meg ismét. A ko­csik a síneken a két sorom­pó között állnak meg. A ve­zetők ijedten nyújtogatják ki nyakukat a lehúzott ablakon. Nem baleset. Csupán az ellen­kező oldalról érkező autó szél­védőjére csapta a friss nyom­dai terméket, s elhadarta mondókáját a mozgóárus a meglepett vezetőnek. A kerék­párosok sem ússzák meg. Az úton ide-oda dülöngélő ember hirtelen ott terem. Vannak, akik azt mondják: élelmes, van aki felelőtlenséget, meg ittaságot emleget. A gyakran változó időjárás ellenére sokan pihennek a Dunapartons Vannak akik fo­cival töltik ’ idejüket egy-egy üveg sör mellett a víz szélén üldögélve, mások a kajak eve­ző technikáját lesik el, s a ladik is rangos szórakozási le­hetőség. Mindennek a koroná­ja a napfény. Vallják, hogy legszebbek a vízi sportok. Erő. kitartás és ügyesség kell hozzájuk. A partról sokan né­zik érdeklődve az előtűnő mo­torcsónakot, s az utána jobb- ra-balra kitérő vizisízöt. A focizás abbamarad, s mindegy lesz, milyen a lapjárás. Egy láb felemelése, a fordulóban éles rádőlés — akrobatikus percek. A nézők elégedettek. A vízisíző közelebb jön a part­hoz. Sikert könyvelhet el a főszereplő. A program végén furcsa módon búcsúzik. A csaknem térdig érő vízben egészen a partig jön. Egy éles kanyar, s hideg zuhanyt kap a tisztelt publikum. Erő, ki­tartás és ügyesség, logika nél­kül. Kovács Csaba . ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap) Az első aranygyűrű Rózsa, szegfű — búcsúzóul III Újsághír: Gombos Jánosné tanácstagot nyugállomány­ba helyezése alkalmából augusztus 10-én aranygyűrűvel III jutalmazták. Gödi bosszúságok Ellenszenves produkciók A Duna mellékén is egy­re többet tesznek azért, hogy az öreg folyó mentén szebb legyen a környezet. Gödről a Duna már nem visz magával háztartási hulladékot. A költ­ségvetési üzem tiltó táblákat helyezett el a kritikus helye­ken. így történt ez az úgyne­vezett Albakertben is. Van­nak azonban, akik félreértet­ték a feliratot. A tábla a sze­mét lerakását tiltja. Ez azon­ban nem jelenti azt, hogy az építési törmeléket, „sittet” a tem. Gondoltam: a lakóhelye­men fogok dolgozni, s vonzott az is, hogy sokan előttem mondhatják ki a boldogító igent. így is történt. 1968. decem­ber 15-én megkezdte a munkát a sződi tanácsnál. Az eltöltött tizenhárom év alatt több mint háromszáz házasságot kötött össze. — Mindenki „Marika nénije” lettem. Minden egyes házas­ságkötéskor új intelmekkel láttam el az embereket. Óva­kodtam a sablonszövegtől. Igyekeztem újat adni. Nagyon boldog voltam, amikor többen is kifejezetten azt kérték én adjam össze a párt, mert ak­kor biztosan jó lesz a házas­ságuk. A kéréseket örömmel teljesítettem. Nemcsak a községben ismer­ték munkaszeretetét. Elismer­ték azt a váci Áfész-nál is, ahol a’ helyi intéző bizottság munkáját szervezte. Nyugdíjasként is Mostantól kezdve nem sze­repel a jelenléti íven ez a név: Gombos Jánosné. — Bár nyugdíjas lettem, mégsem szakad meg a kapcso­latom a tanáccsal. Egy-két órát segítek a munkában, itthon pedig kertészkedem, gondozom az állatokat. Most éppen a ti­zennégy kismalaccal vagyok elfoglalva, meg a három ku­tyámmal. Nagy Péter Betűrendes történelem Utcák, terek névadói

Next

/
Thumbnails
Contents