Pest Megyi Hírlap, 1981. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-25 / 198. szám
:xMiínn Amit a polgári védelemről mindenkinek tudni kei! 1981. AUGUSZTUS 25., KEDD MEGJELENT A COOPTOURIST 1981-82. ÉVI ŐSZI—TÉLI PROGRAMFÜZETE Kedves utasaink csaknem 150 külföldi és belföldi utazás közül válogathatnak, ha felkeresik irodáinkat. Kellemes utazást és jó pihenést kíván a Cooptourist. Változó munkahelyre felveszünk DT-VEZETŐKET, SZ-100-ASRA VEZETŐKET, KOTRÓMESTEREKET, KOTRÓKENŐKET, MTZ ÉS CRYSTALL VONTATÓRA VEZETŐKET. Alagcső-fektetési munkák irányítására felveszünk MŰVEZETŐT, GEODÉTÁT, ALAGCSŐ-FEKTETÉSI GÉPVEZETŐT. Kecskeméti telephelyre felveszünk MEZŐGAZDASÁG! GÉPSZERELŐKET. Jelentkezni lehet: a Hosszúhegyi Állami Gazdaság Duna—Tisza közi Meliorációs Társaság MUNKAÜGYI CSOPORTVEZETŐJÉNÉL Kecskemét, Mártírok útja 36. KORLÁTLAN MENNYISÉGBEN KAPHATÓK 200 literes, horganyzott (Áfor-csereképes) VASHORDÓK ÉS 200 literes, felújított VÍZTÁROLÓ HORDÓK a Budapest és vidéke Vállalat 50. sz. göngyölegtelepén: Budapest XIII., Kresz Géza u. 45. Tel.: 495-531, 409-907. Kikre számiihatunk elemi csapás és egyéb katasztrófák idején? Az árvízi katasztrófák kivételével, szerencsére kevés, eddig csak kisebb jelentőségű katasztrófa fordult elő hazánkban, de figyelmeztetnek bennünket a dunaharaszti és békési földrengések, a balatonfűz- fői robbanás, az algyői és zsanai gázkitörések, a vá- mosgyörki vasúti, az aszódi közúti vegyszeres tartály- kocsi balesetei, a taksonyi foszgénpalackok ürítése, a hetvenes árvíz során a Tiszába, vagy a nagy esőzések után a Balatonba és más felszíni és talajvizekbe került növényvédő szerek, mérgező anyagok. A gondos előrelátás, a váratlan, véletlenszerű veszélyhelyzetekre való tudatos felkészülés nyugalmat és biztonságot jelent mindnyájunknak, ami nemcsak technikai, pszichológiai, hanem politikai kérdés is. Helytállás rendkívüli helyzetben Földünkön az emberi élet kialakulása óta majd minden korra jellemzőek voltak - a különböző katasztrófák,' elemi csapások. Ezek már ősidőktől kísérik az emberiséget. AZ ellenük való védekezés, a felkészülés a károk felszámolására, ugyancsak régi keletű: emlékezzünk csak az ókori Róma légióinak tűzoltó egységeire. Sajnos, el kell mondanunk, hogy még a történelmi időkben döntő többségiben az elemi, természeti katasztrófák voltak, addig az embeEgyes vélemények szerint a középkor háborúit követő járványoknak több áldozata volt, mint maguknak a háborús cselekményeknek. Nagyobb esély Érdekes, de valós ellentét alakult ki: míg. a rohamosan fejlődő technika egyre magasabb szinten teszi lehetővé a katasztrófák kivédésének lehetőségét, egyúttal magában hordozza az új katasztrófa- források kialakulásának lehetőségét is az ipar, a közlekedés, a vízgazdálkodás és más egyéb területeken. A természeti csapások továbbra is fenyegető veszélyt jelentenek, etek között is első helyet foglalja el a földrengés és az azt legtöbbször kísérő tengerrezgés és szökőár, melyeket alig vagy egyáltalán nem lehet előre jélezni. A felsoroltak mellett — rangsorolás nélkül — egy esetleges tömeg- pusztító fegyverekkel vívott háború hatalmas katasztrófa pusztításait zúdítaná az emberiségre. A szervezett védekezés formái, erői és eszközei az egész világon kialakultak. A területi jellegzetességnek megfelelően ma már szakosodott mentő-műszaki egységek is vannak, pl.: az ausztráliai erdő- és bozóttüzek oltásánál tűzoltó repülőgépes osztagok. Európában igen jelentős létszámúak a lakosság tűzoltó- és mentőcsztagai. Különböző országok hadseregeiben majd mindenhol Tűzoltók a Szolnok megyei nagygyakorlaton mm A lakosság mentése a szabolcsi árvíznél riség, a civilizáció fejlődésével egyre többször keletkezett úgynevezett technikai katasztrófa. Ide sorolhatjuk az ipari, közlekedési, de a háborúk következményeként kialakult rendkívüli helyzeteket is, például járványok, éhínség. megtalálhatók azok az egységek, melyek az első beavatkozásra vannak kijelölve. Ezt tapasztalhattuk az elmúlt évek európai földrengéseinél Olaszországban, Jugoszláviában és Romániában is. De említhetjük a néphadseregünk kétéltű járműveit és speciális alegységeit az elmúlt évi Körös-vidéki árvíznél. A néhány évvel ezelőtti észak-olaszországi mérgező gázfelhő felderítését és figyelését is a hadsereg vegyi védelmi katonái végezték el. Hazánk földrajzi elhelyezkedése alapján szerencsére mentes a nagy erejű földrengésektől, erdőtüzek sem jellemzők, de sajnos, az árvizek mind a múltban, mind napjainkban ismétlődően előfordulnak. Ár- vízvédelmi gátjaink, berendezéseink folyamatos építése és erősítése, az árvízvédelmi figyelőszolgálat, a védelmi osztagok, a műszaki-technikai lehetőségek fejlődése ellenére a pusztító hatás nagymérvű, je: lent ős lehet. Egységes rendszer Hazánkban is már több mint egy évtizede felismerték, hogy egységes rendszerbe kell foglalni mind a természeti, mind pedig egy esetleges ipari katasztrófa bekövetkezésekor végrehajtandó védelmi, védekezési feladatokat. Feldolgozták a háborús következmények felszámolásának reális lehetőségeit. Az esetleges veszélyforrások elemzésével, a védelmi lehetőségekkel, a védekezéshez igénybe vehető személyi és anyagi feltételek meghatározásával majd minden területen foglalkoztak az illetékesek. Ezek a törekvések — főként az ipar területén — azonban a hasonlóságok ellenére igen sokrétűek voltak. Szervezett erőt képviselnek a hivatásos mentő szervezetek, valamint a néphadsereg egységei mellett az Országos Vízügyi Hivatal ár- vízvédelmi osztagai, csoportjai. Speciális és kiemelkedően ütőképes szervezet a bányamentőké. Felkészültségben, technikai ellátottságukban a többi szervezet fölé emelkednek. A szervezett védekezésből — akár elemi, természeti, akár ipari katasztrófáról is lenne sZó — igen nagy feladatot bíztak a polgári védelem erőire is. A polgári védelemről szóló 2041/1974. (XII. 11.) Mt. számú határozat kimondja: „A polgári védelem — a honvédelem részeként — az élet és az anyagi javak támadófegyverek hatásai elleni védelmét, valamint az elemi csapások, az ipari és egyéb katasztrófák elhárításában való közreműködést sZolgáló intézkedések, továbbá az azok alapján állami, társadalmi és egyéni erővel megvalósuló védekezés rendszere.” A határozat kötelezővé tette a polgári védelmi parancsnokok és vezetők, a beosztottak és végrehajtók részére a felkészülést, aZ ismeretek megszerzését. Ezt fogalmazták meg a célok és feladatok meghatározásánál : A polgári védelem célja: egyrészt a lakosság és a polgári szervek felkészítése a támadó fegyverek esetleges alkalmazásával előidézhető, illetve az elemi csapósokból, aZ ipari vagy egyéb katasztrófákból eredő károk megelőzésére, csökkentésére, felszámolására; másrészt a támadó- fegyverek alkalmazását, illetőleg az elemi csapásokat vagy egyéb katasztrófákat követően a mentési, mentesítési és egyéb halaszthatatlan feladatok (ideiglenes helyreállítás stb.) végrehajtása, a lakosság életének és az anyagi javaknak a megóvása, valamint a szervezett társadalmi és állami élet fenntartása érdekében. A polgári védelmi feladatok között szerepel aZ elemi csapás, az ipari és egyéb katasztrófák megelőzésében, következményeinek csökkentésében, a mentésben és a károk helyreállításában való közreműködés. A határozat és a végrehajtásáról szóló honvédelmi miniszteri rendelet (4/1971. XII. 11.), majd az ezeket követő különböző szintű utasítások már mind-mind figyelembe veszik’ a katasztrófavédelmi feladatokat így például a kármegelőzésben és -felszámolásban részt vevő erők között tartják számon a polgári védelem szakszolgálati alegységeit; a tervező- szervező- munkában aktívan részt vesznek a hivatásos és polgári szakemberek; szoros együttműködés, közös tervezés, kölcsönös tájékoztatás stb. alakult ki a területi (tanácsi) szervek és az ipar (különösen a veszélyes üzemek) veZetői között. A kiképzésben és felkészítésben is megjelentek a katasztrófavédelemmel kapcsolatos ismeretek. A tájékoztatás mellett a gyakorlati felkészítésben is helyt kapott — például a műszaki gépek kezelése rendkívüli • körülmények között, egyéni védőeszközben. Kettős lehetőség Az RBV. védelmi szakszolgálat mentesítő alegységeinél rendszeresített egyseges mentesítő komplett személyi mentesítő részét eredményesen lehetne hasznosítani egy elemi csapás által sújtott területen fürdető-fertőtlenítésre, a mentő erők egészségügyi biztosítására, öltöző-vetkőzőhelyként, esetleg fedett pihenő-étkezőként csak a sátorrészek felhasználásával. Az egészségügyi szakszolgálat elsősegélynyújtói, szállító alegységei is számításba jöhetnek a hivatásos mentő szolgálat és a kórházak — klinikák orvosi csoportjai mellett. A felsorolt és példaként említett szakszolgálatokon kívül még másokat is lehetne említeni. EZ mutatja, hogy a polgári védelem szervezetei — parancsnokságok és alegységek — jelentős feladatok végrehajtására képesek és velük mint mentő erőkkel nemcsak egy tömegpusztító fegyverekkel vívott háború okozta károk felszámolásánál lehet és kell számolni. Jövőbeni feladatunk, hogy a hivatásos polgári védelmi szakemberek saját felkészültségének gyarapítása után az oktatás-kiképzés területén olyan speciális szakterületekkel is foglalkozzanak, mint a pánikjelenségek, pszichológiai hatások, tömegpszichológia, tájékoztatás a katasztrófák idején és ehhez hasonlók. összegzésül elmondhatjuk, hogy a Polgári Védelem Országos Parancsnoksága és alárendeltjei, parancsnokok és beosztottak átérzik a felelősséget a minisztertanácsi határozatban megfogalmazottakkal kapcsolatban, a feladatokat napi munkájukba beépítik, ismereteiket szüntelenül növelik és azt igyekeznek tovább is adni. Ahol elméleti és gyakorlati munkájukra szükség van, ott elsők között jelentkeznek és becsülettel helytállnak. Mógor László alapásáshoz, földkiemeléshez rakodógép és billenős gépkocsi, 15%-os kedvezménnyel, tégla és egyéb építési anyagok szállítása rögzített felületű, darus gépkocsival és szállítómunkásokkal, 10%-os kedvezménnyel, betonelemek és gerendák szintre emelése 10 méter magasságig ADK 70-es típusú autódaruval, 10%-os kedvezménnyel, építési anyagok szállítása kis tételben, 1—3 tonnás tehertaxivol, bányakavics szállítása a dunavarsányi bányából — megrendelés és szállítással együtt - továbbra is 20% kedvezménnyel. Keresse fel irodáinkat: 11., Mádirok útja 95. Tel.: 152-662 111., Lajos u. 51. Tel.: 684-280 VII., Thököly út 17. Tel.: 425-328 XIII., Gyöngyház u. 2. valamint a központi fuvarvátlölót (V!., Jókai u. 23., telefon: 122-880, 317-718) és a tehertaxi központot (Vili., Rákóczi tér 10., telefon: 330-330). Tel.: 290-271 Az Ön száíiítmányczója a A szombati és vasárnapi száí-kásckia fuvardí’kedvezményt nyújtunk. Szolgáltatásaink magánmegrendelőinknek:
