Pest Megyi Hírlap, 1981. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-25 / 198. szám
Ma: 3. oldal: Fölfedezték a romantikát 4. oldal: A hétköznapok festői varázsa 6. oldal: Helytállás rendkívüli helyzetben 7. oldal: Stander, a kiskuniacházi jós 8. oldal: Családi házak ajánlott tervei . Megalkuvók ti rdekes és elgondolkozik tató, mennyire hajiunk a sematikus gondolkodásra, miközben nem győzzük bizonygatni, menynyire irtózunk tőle, mert hiszen az egyéniség kibontakoztatása másként nem képzelhető el, mint az önálló véleményalkotás készségének gyarapításával. Mi más lenne ugyanis, mint sematizmus az a fölfogás, hogy a megalkuvó enyhén szólva nem erős jellem, hanem gyúrmalék, akit mindenki és minden szinte tetszés szerint befolyásolhat, alakíthat.'..? A megalkuvóra legkevesebb szemrehányással illik néznie az acélderekúnak — ha lennének ilyenek —, de az sem baj, ha nem rejti véka alá elítélő véleményét. Valójában életünk minden napja ésszerű megalkuvások közepette telik el, a munkahelyen éppúgy, mint a közlekedésben, a családban, az ismerősök körében. Ennek ellenére is úgy teszünk a megalkuvással, mintha az az ördög találmánya lenne, kerülendő tehát, mert máskülönben a gyehenna tüze vár reánk. Ebből következően súlyos becsületsértéssel ér fel, ha valakire azt mondják, megalkuvó, függetlenül attól, ez a megalkuvás miben mutatkozott meg, mi indokolta. Megalkuvók voltak azok a szakemberek — nem kevesen —, akik újra meg újra bejárva, fölmérve és elemezve a vonalszakaszt, döntöttek az elővárosi vasút, azaz a HÉV-átjárók ügyében Szigethalmon. A döntés ismét vihart kavart, ismét, mert már nem az első, nem a második eset, hogy legális és illegális átjárókat szüntetnek meg. Most újra fölkavarodott az elégedetlenség pora, köny- nyen elfödve a tényt: ha nem lehet a legkedvezőbb megoldást alkalmazni, azaz a HÉV- és a gyalogos-, valamint a köZúti közlekedés szétválasztását, akkor kompromisszumot kell keresni. Minden kompromisszum magában foglal kedvező és kedvezőtlen elemeket, ám a jó kompromisszum ezeknek egészséges arányát a’a- kítja ki. A menetidő rövidítése, a forgalom biztonsága, valamint SZigethal- mon az átjárók sokasága nem egyeztethető össze, tehát a szakembereknek az ésszerű megalkuvást úgy kellett választaniuk, mint egyetlen lehetségest. A lakosság azonban furcsa jellemszilárdsággal azt felelte: nem és nem. Méltatlankodás, felháborodás, tiltakozás, persze elsősorban úgy, hogy miért pont a mi átjárónkat...?! össZeférhet-e az, ami ösz- szeférhetetlen? A biztonsáV _ .______ gos közlekedés azzal, hogy egy-egy utca lakói, azaz néhányszor tíz ember ott vél magának átjárót csinálni a síneken, ahol neki a legrövidebb az út? összefér-e a menetidő rövidítése, azaz a szerelvények gyorsítása azzal, hogy az átjárók serege miatt egyik lassújel a másikat követi a vágányok mentén? Ugyanaz a lakó, aki az egyik órában dühöng, mert megszüntették az ő átjáróját, a következő órában, mint utas, azon, pukkad, miért vánszorog ez a szerelvény, miért lassít, miért bőgeti a kürtjét, riasztva szendergő csecsemőt és kertjét kapáiét egyaránt. A lakó-utas-állampolgár mindenkori érdekeinek megfelelően gondolkozik, ám ezek az önérdekek csak bizonyos határig lehetnek mérvadók, azon a határon túl már alárendelődnek egy magasabb fokú érdeknek, a nagyobb csoport, a többség, azaz a köz érdekének. A köZ érdeke viszont azt diktálja, hogy ésszerű megalkuvással úgy kell kijelölni az átjárókat, hogy nagy kerülőre a lakosság érintett része ne kényszerüljön, ugyanakkor megfelelő legyen az elővárosi vasút forgalombiztonsága, növekedjék a szerelvények sebessége, azaz csökkenjen a menetidő. A köz ilyen érdekeltségében testet ölt sok-sok egyéni érdek, mert; ki az, aki baleset áldozata kíván lenni, ki az, aki szeretne minél hosszabb ideig a szerelvényeken utazni? A sűrített egyéni érdek valójában a közérdek, még akkor is, ha egy-egy ember, egy-egy kisebb csoport hátrányos helyzetbe jut. O tt van a papíron könnyen rögzíthető gondolatmenet bökkenője, hogy az érdekek fölismerése és fölismertetése a megalkuvás szükségességének b eláttatásával jár, s mert az emberek a megalkuvást általában elítélendőnek vélik, nem óhajtanak megalkuvók lenni, bár nem gondolkoztak azon, miből állna ez a megalkuvás. így azután — a kárhoztatott, de gyakorolt sematizmus jegyében — minden változás, változtatás gyanús, elhárítandó, maradjon minden úgy, mint addig volt, ha ami addig volt, nekem megfelelt. A másik ember azonban, ha ugyanígy gondolkodik, . éppen az ellenkező következtetésre juthat, mert neki az felelt meg, ami minket a legjobban bosszantott... S akkor foroghatunk a bűvös körben; a bűvös körök sem törhetők át másként, mint ésszerű megalkuvással. Mészáros Ottó __________J PE ST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A. MEGYEI TANÁCS LAPJA, XXV. ÉVFOLYAM, 198. SZÁM Ara 1,40 forint 1981. AUGUSZTUS 25., KEDD Az idén 250 millió forint Bevált az exportnövelő hitel Helyesen élnek vele a megye gazdaságai Exportárualapot növelő hitel. E fogalommal, illetve az azt megjelölő új hitelkonstrukcióval 1976 óta találkozhatunk gazdasági életünkben. Célja a nép gazdasági egyensúly javítása, a konzerválható, vagyis kemény valutáért értékesíthető árukészletek növelése volt. Mezőgazdasági üzemeink Pest megyében az elmúlt években, nemkülönben 1981-ben, jól éltek ezzel a nem kevés kockázattal járó, de egyebek között a termékszerkezet egészséges változtatását lehetővé tevő kölcsönformával. Ä Magyar Nemzeti Bank Pest megyei Igazgatóságán kapott tájékoztatás szerint az idén mintegy 250 millió forint értékű beruházás valósul meg ilyen pénzek igénybevételével. A felvett hitelek ösz- szege lényegesen magasabb, mint a tavalyi: míg 1980-ban a bank 116 millió forintot adott a mezőgazdasági nagyüzemeknek ezen a címen, 1981-ben már 156 millió forintot. Figyelemre méltó az a körülmény is, hogy a szóban forgó beruházások esetében az összköltségnek több mint ötven százalékát teszi ki a kölcsön. Arra a kérdésre, hogy vajon a növénytermesztés vagy az állattenyésztés ágazatában költötték-e el a nagyobb summát, szintén választ kaptunk. Korábban, amikor még — különösen a gabonafélék esetében — a termésátlagokat látványosan fokozni lehetett, az előbbi tevékenységi körben használták fel a nagyobb összegeket. Később az állat- tenyésztés vette át a vezető szerepet, illetve a feldolgozó ágazat került az élre. De vegyük sorra konkrétabban, mire is vállalkoztak a Pest megyei közös gazdaságok. Anélkül, hogy rangsort állítanánk az exportárualapot növelő hiteleket felvevő gazdaságok között, méltán elmondhatjuk; a ráckevei Aranykalász Tsz mirelitüzeme, vagy közismertebben a ráckevei hűtőház emelkedik ki a kölcsön és a rizikó nagyságát illetően egyaránt. A létesítmény 18 hónap alatt — a nyár közepére — elkészült, vagyis csupán feleannyi idő alatt, mint ameny- nyit az MNB feltételként megszabott. Az 1981-es keretből egyébként 92 millió forint jut gépvásárlásra. A kocséri Petőfi Tsz például olyan berendezések beszerzésére vett fel kölcsönt, amelyen évente" 40 millió műanyag poharat gyártanak majd, ezáltal szükségtelenné válik e cikk importja. Az egész ország hasznára Javuló tejipari szállítás A tej szállításában, az áru átmeneti készletezésében és terítésében egyaránt érezteti már a kedvező hatását a Tejipari Szállítási, Szolgáltató és Készletező Vállalat járműparkjának és műszaki felszereléseinek fejlesztése, rekonstrukciója. Az öt évvel ezelőtt megkezdett nagyobb arányú műszaki fejlesztés nyomán a szállító járművek egy részét kicserélték. A teherautók alvázára 130 nagy befogadóképességű, rozsdamentes tartályt szereltek fel. Az 5 ezer literes tankok mellett rendszeresítették a 10 ezer literes tartályokat, és több gépkocsi fut már 20—22 ezer literes tej tárolókkal. A termoszgépkocsik száma öt év alatt százról hatszázra nőtt, és ez is hozájárult ahhoz, hogy az áru jó minőségben érkezik meg utolsó állomására, a boltokba. A járműpark korszerűsítése jótékony hatással volt a szállítás gazdaságosságára is; az elmúlt öt évben 0,6—0,7 millió kilométerrel csökkent a tankautók által megtett út, a nagyobb tartályok ugyanis lehetővé tették a járatok gazdaságosabb kihasználását. A fuvarozással eltöltött órák száma is 200 ezerrel esett vissza, holott a vállalat által szállított áru mennyisége öt év alatt 40 ezer tonnával nőtt. A vállalat telepeit is korszerűsítették. öt év alatt mintegy ISO millió forintot fordítottak új létesítmények építésére. Űj kirendeltséget adtak át egyebek között Szegeden, Keszthelyen, Egerben, Balatonszárszón és Tamásiban. Ez a beruházási program a VI. ötéves terv időszakában folytatódik. Már épül a tejszállítók új jászberényi kirendeltsége, ezenkívül új létesítménynyel gazdagodik Dunaújváros, Sopron, Berettyóújfalu és Bács- bokod. Folyamatosan cserélik ki áz elavult szállítógápkocsi- kat is új, jobb járművekre, Üj építkezésekre három szövetkezet 1981-ben 34 millió forintot kapott kölcsönbe. Az érdi Bentavölgye terménytárolóra 6 milliót, a dömsödi Dózsa Tsz borfeldolgozóra 17 milliót, a sződi Virágzó Tsz 11 millió forintot vesz igénybe. Ez utóbbi gazdaság nemesprémet adó állatok — sarki róka' és Elka görény — tartására épít telepet. A beruházás még az idén befejeződik. Az elmúlt esztendőről áthúzódó fejlesztések közé tartozott a pilisi Aranykalász juhtelepe és az Óbuda Tsz gumiíutózó üzeme. V. B. Szentendréről Is Víz a fővárosnak Az idei nyáron kevesebbszer kellett korlátozni Budapesten a vízfogyasztást, mint a kdráb- bi években. Hajdú György, a Fővárosi Vízművek igazgatója elmondotta: ez egyrészt az aránylag kedvező időjárásnak, másrészt a műszaki fejlesztésnek köszönhető. Budán megszűnt a vízszolgáltatás korábban sok gondot okozó ingadozása. E zavarok kiküszöbölésé érdekében Békásmegyernél alagutat építettek a Duna alatt, s ezen keresztül áthozzák a vizet a Szentendrei-szigetnél levő kutakból, a szigeten pedig 6000 méter hosszúságú vezetékszakaszt fektettek le. Budapest kútjai jelenleg naponta 1,3 millió köbméter vizet képesek termelni. E meny- nyiség a fokozottabb igények kielégítésére is elegendő, de a jövő megalapozása, a mindenkori biztonságos ellátás érdekében további, nagy teljesítményű létesítmények építése válik szükségessé. A Fővárosi Vízművek ezért Ráckevén napi 100 ezer köbméter víz kiemelésére alkalmas kútrend- szert alakít ki. A tervezett 21 kút már elkészült, s csak az általuk szolgáltatott víz minőségének beállítása, valamint egyéb technológiai műveletek elvégzése vár a szakemberekre. A létesítményt 1983-ban adják át rendeltetésének: ezzel alapvetően javul a főváros déli és keleti kerületeinek vízszolgáltatása. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem Az etológia kutató tudósai Az álhtviselkedés-tan eredményeinek alkalmazásáról A nagyüzemi tartásmód, a zártrendszerű termelés jelentős változást okozott az állatok életmódjában. A biológiai igényük és a tartástechnológiai megoldások közötti összhang gyakran nem kielégítő, s így az állatok termelése sem megfelelő. Az etológia — az állatviselkedéstan — kutatóinak feladata, hogy javaslatokat adjanak az említett összhang megteremtésére. Az új tudományág első olyan nemzetközi konferenciája, amely a nagyüzemi állattartással kapcsolatos vizsgálati eredményeket összegzi, hétfőn kezdődött meg Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetemen. A Magyar Agrártudományi Egyesület által szervezett négynapos tanácskozásra húsz országból érkeztek tudósok, s csaknem 100 előadásban ismertetik kutatásáik eredményeit. A konferenciát megnyitó Dénes Lajos mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes az alkalmazott etológia jelentőségéről szólva, a többi között elmondotta, hogy az ipari jellegű állattartásban a gondok elsősorban az állatok nem megfelelő közérzetéből adódnak: főként a zsúfolt vagy nem megfelelő környezetből és a társas együttlét zavaraiból. A cél tehát az, hogy a modern tartási viszonyok által okozott zavarokat megszüntessék, vagy hatásukat jelentős mértékben csökkentsék. A szakemberek véleménye szerint ez két úton lehetséges: az egyik a műszaki környezet igazítása az állat biológiai igényéhez, a másik az állatok alkalmazkodó készségének erősítése.. Késiek a párbeszédre A béke védelme közös feladat A Pravda hétfőn vezércikkben foglalkozott a Krím félszigeten megtartott találkozókkal, az SZKP KB Politikai Bizottságának erről hozott határozatával. A lap megállapítja: a szovjet közvélemény, a szocialista országok közvéleménye, a világ minden haladó erője megelégedéssel fogadta a találkozókon létrejött eredményeket, mivel azok fontos szakaszt jelentenek a szocialista közösség országai össze- forrottságának további megerősítésében, együttműködésük elmélyítésében, a nemzetközi akcióegységük fejlesztésében. „A szocialista országok magabiztosan haladnak a béke és az alkotó munka útján” — összegezi a Krím félszigeten megtartott találkozók eredményét az SZKP KB lapja. A Pravda aláhúzza: a szocialista országok megbonthatatlan egysége, eredményes előrehaladásuk az új társadalom megteremtésének útján mind befolyásosabb tényező a nemzetközi életb'en. A kommunista- és munkáspártok messzemenően gondoskodnak az egység megszilárdításáról, a testvérországok közötti sokoldalú kapcsolatok állandó elmélyítéséről. Ennek újabb bizonysága volt a most megtartott megbeszélések sorozata. A lap két tényezőt emel ki a Krím-félszigéten megtartott megbeszélésekből. Egyrészt azt húzza alá, hogy a szocialista közösség országai, amelyek a társadalmi rendszerük nyújtotta előnyök és az internacionalista kölcsönös segítség, a szoros kapcsolatok, az integráció által nyújtott lehetőségek kihasználásával eddig is igen nagy eredményeket értek el, most együttműködésük továbbfejlesztésével lehetővé teszik az alapvető népgazdasági problémák közös megoldását, a tudományos-műszaki haladás és a népjólét emelése programjának együttes megvalósítását. Másrészt a találkozók ismételten bebizonyították, hogy a szocialista közösség országai szembeszegülnek az imperialista körök agresszív terveivel, a béke megszilárdítását, a fegyverkezési verseny megszüntetését, a vitás nemzetközi kérdések békés rendezését tekintik céljuknak. Ehhez azonban konstruktív párbeszédre " van szükség. A szocialista közösség országai készek erre a párbeszédre, mert tisztában vannak azzal, hogy — mint az SZKP Politikai Bizottságának határozata is aláhúzza — a békére minden országnak szüksége van, s a béke megvédése, megszilárdítása közös feladat mindenki számára. KÖZÉLET Ursula Ragwitz, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága kulturális osztályának vezetője, az MSZMP Központi Bizottságának meghívására néhány napot hazánkban töltött. A vendéggel eszmecserét folytatott Kornidesz Mihály, a Központi Bizottság tagja, a KB osztályvezetője. Az NSZEP képviselőjét fogadta Övári Miklós és Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. Peter Djulgerovnak, a Bolgár Szakszervezetek Központi Tanácsa elnökének vezetésével hétfőn a SZOT meghívására bolgár szakszervezeti küldöttség érkezett fővárosunkba. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára fogadta, jelen volt Boncso Mitev, Bulgária budapesti nagykövete is. A délutáni órákban megkezdődtek a hivatalos megbeszélések a Gáspár Sándor és Peter Djulgerov által vezetett küldöttség között. A bolgár küldöttség a következő napokban ellátogat az Ikarusz autógyárba és a Bábolnai Állami Gazdaságba.
