Pest Megyi Hírlap, 1981. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-24 / 197. szám
NAGYKŐRÖSI NAGYKC Kjei maß A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA ir!MXXV. ÉVFOLYAM, 197. SZÁM 1981. AUGUSZTUS 21., HÉTFŐ Kifizetődő a termelés Biztonság a mezőgazdaságban Nehéz, de sikeres évet zár a magyar mezőgazdaság. Termelési értékének növekedése csaknem 5 százalékos, mely — figyelembe véve a körülményeket — kiváló eredménynek mondható. Az idei hideg tavasz, a növényeik elhúzódó beérése, az őszi betakarítási veszteségek, mind azt bizonyítják, hogy a terméshozamokat az időjárás még most — az egyre korszerűsödő gazdálkodás ellenére — is számottevően bér- folyásolja. Viszont a felszabadulás óta eltelt évek mást is bizonyítanak. Tapasztalhattuk, hogy az agrárpolitikánák bármiféle időjárásnál nagyobb a szerepe. Soha nem felejthetjük el az 50-es évek elhagyott, megműveletlenül maradt százezer hektárjait. Azok az emberek, akik korábban — a földosztás idején ■is szinte éltek, haltaik a földért —r nem íátták értelmét erőfeszítéseiknek, a szántásnak, vetésnek, és egyszerűen elhagyták a földeket. Anyagilag nem voltak érdekelve a termelésben, teljesen bizonytalanná vált maguk és családjuk megélhetése. Sérelmet szenvedett a munkás-paraszt .szövetség, a termelés biztonsága, nem láttak jövőt maguk előtt a földművelők. Így súlyos gondok támadtak a termelésben, a lakosság ellátásában, a legelemibb szükségletbe kielégítésében. Erősödő bizalom Az MSZMP 1956. után az agrárpolitikában is őszintén ,és következetesen levonta a szükséges tanulságokat. Orvosolták a parasztok jogos sérelmeit; a kötelező, merev begyűjtési rendszert az önkéntes termelési, értékesítési szerződéskötések rendszere váltotta fel. Növekedett a földművelők anyagi érdekeltsége. A megalakuló tsz-ek nagy önállósághoz jutottak és kezdettől fogva az állam megfelelő segítségére támaszkodhattak. A munkás-paraszt szövetség új erőre kapott és az egyre erősödő bizalom elősegítette a termelési célkitűzések elérését is. \ Széles körűvé vált a mező- gazdaságban a termelési biztonság. Ma már senki sem vitatja, hogy enélkül lehetetlen eredményesen gazdálkodni, nem is beszélve a termelés fejlesztéséről. Ennek a biztonságnak sok az összetevője. Az első és a legfontosabb' az anyagi érdekeltség ösztönző megteremtése. Nélkülözhetetlen, hogy a szorgalmas, hozzáértő termelők, a mezőgazdasági nagyüzemek, de a háztáji és kisegítő gazdaságok is érezzék, tapasztalják: kifizetődő a termelés, a bevételek meghaladják a költségeket. Sok mindent meghatároznak a felvásárlási árak, az adórendszer, az állami támogatás rendszere, a termeléshez szükséges anyagok, eszközök árai. Nagy részben ezektől függ, hogy a termelés nyereséges-e vagy veszteséges. Hatásukat különböző mértékben kedvezően vagy kedvezőtlenül befolyásolhatják a gazdaságok adottságai. ■feSrészültsége, kezdeményező készsége, az emberi igyekezet és szorgalom. Végső soron a terméseredmények sok mindent elárulnak. Mindennél jobban jelzik .a helyes agrárpolitika érvényesülésének ereiét. A szocialista átszervezés óta eltelt két évtizedben mezőgazdaságunk több mint 70 százalékkal növelte termelését. Világviszonylatban is feltűnő és elismerést érdemlő eredmény ez. Bizonyítja, hogy a .tsz-ek és állami gazdaságok a háztáji és a kisegítő gazdaságok értelmét látták az erőfeszítéseknek és sokat tettek adottságaik minél teljesebb hasznosításáért. Kölcsönös előnyök A termelés biztonsága egyre inkább érvényesült, a termelők a nagyüzemekben és a kisgazdaságokban egyaránt megtalálták számításukat. Az járt jobban, aki többet és jobb minőségben termelt. Erősödött az értékesítés biztonsága is. Az önkéntes — kölcsönösen előnyös — termelési értékesítési szerződések a tervszerű gazdálkodás legfontosabb tényezőivé fejlődtek. Törvény mondta ki a tsz-ek gazdálkodási önállóságát, így a tsz-ek maguk alakíthatták ki — az adottságaiknak, érdekeiknek leginkább megfelelő — termelési szerkezetüket és törvényes keretek között kiegészítő tevékenységgel is foglalkozhattak. Egyre ■nagyobb önállóságot kaptak az állami gazdaságok is. Élhettek a mezőgazdasági nagyüzemek az önálló értékesítéssel: közvetlenül a fogyasztóknak,^ felhasználóknak adhatták él termékeiket és terményeiket. i Nem könnyű feladat, a mintegy 1500 tsz, állami gazdaság és szakszövetkezet, valamint több mint 1,6 millió háztáji és kisegítő gazdaság •termelési és értékesítési biztonságának megteremtése, termelési kedvének megőrzése, sőt a növelése. A mezőgazdasági felvásárlási árak viszont a közepes körülmények között gazdálkodó mezőgazdasági nagyüzemek termelési költségeit veszik alapul. Érthetően jobban jár az a gazdaság, melynek a hozamai nagyobbak, a termelési költségei alacsonyabbak a közepesnél. A kedvezőtlen adottságú, tsz-ekban pedig a hozamok is alacsonyabbak a közepesnél és a költségek is magasabbak. Ezek a különbségek tették szükségessé a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek kiemelt állami támogatását. Ez a támogatás azonban nem képes minden hátrányt ellensúlyozni. Nem véletlen, hogy a veszteséges tsz-ek túlnyomó többsége évről évre a kedvezőtlen adottságú gazdaságok közül került ki. Jelenleg is mintegy 350-re tehető azoknak a tsz-eknek a száma, melyek — elsősorban önhibájukon kívül — nem érnek el akkora nyereséget, •mely számukra biztonságot teremtene, a termelés megfelelő bővítéséhez szükséges lenne. Társadalmi érdek . Több mint 1,3 millió hektár földet művelnek meg ezek a gazdaságok és a termelésükre nagy szükség van. Helyzetük alakulása éppen azért fokozott figyelmet és gondoskodást kíván. ■ A háztáji és a kisegítő gazdaságok termelési biztonsága is elsőrendű fontosságú; ők adják a mezőgazdasági termelés egyharmadát. Ezek a gazdaságok különösen érzékenyek, termelési kedvükre nagyon kell vigyázni. Az idei év is szolgált tapasztalatokkal. A termelési biztonság és a •belőle fakadó termelési kedv •tehát sok forrásból táplálkozik. Éppen ezért nagy jelentőségű minden intézkedés, mely a mezőgazdasági termelés feltételeivel kapcsolatos. Az idén újra módosított, finomított mezőgazdasági szabályozó rendszer célja is az, hogy a termelés tervszerű mennyiségi és minőségi növelésére ösztönözzön. Az ma teljesen nyilvánvaló, hogy termelési biztonság a mezőgazdaságban egész társadat műnk érdekét — a lakosság jobb ellátását, az export növelését — szolgálja. ! T. B. Jó jövedelem Szüretre vágják a birkát Este tárogatózott a toronyban Az utóbbi esztendőkben Nagykőrösön és környékén komoly lendületet vett a birkatenyésztés. A nagyüzemi gazdaságok vezetői mind több érvet sorakoztatnak fel amellett, hogy a gyengébb legelőterületeket birkatartással lehet a legjobban hasznosítani. Példájuk nyomán a kistermelők közül is mind többen tartanak 3—4 vagy akár több birkát is, hiszen a gyenge bárány jól értékesíthető jószág, s a gyapjúért is jól fizet az állami kereskedelem. S aZtán, ha jön egy lakodalom, vagy nagyobb családi ünnep, levágásra is jut a parányi falkából. A tavaszi gyapjú átadása alkalmával találkoztam olyan nagykőrösi ipari munkással, aki öt anyajuhot tart. Jó áron értékesíti a gyapjút, a bárányokat exportra adja el, szüretre pedig birkát vág. A birkatenyésztés növekvő lendülete magyarázza, hogy mostanában az országos vásárokon is mind több birkát árulnak és vásárolnak. Noha, az idién gyengébb lesz a szőlők termése a tavalyinál, a legutóbbi vásáron már sok szőlősgazda vásárolt szüreti birkát. Ezekből bizony birkapörkölt és juhhúsos kása lesz. Nem véletlenül árulták hát többen is az elmúlt hetipiacon a szép sárga köleskását. A birkahúst azonban nem mindenki szereti. A többség mégis szívesen fogyasztja a finom kirántott bárányt, a birkapörköltet, az előbb említett kását. Szerencsére városunkban nemcsak azok juthatnak birkahúshoz, akik a jószágok tartásával foglalkoznak, hanem mindenki vásárolhat. Az egyik beszerzési forrás Lázár József 78 éves hentes és mészáros mester Dózsa György úti hatóságilag engedélyezett mészárszéke és vágóhídja. Az idős mester éppen fél évszázada vágja és méri a birkákat. Korábban dolgozott a konzervgyárnak és a Szabadság Tsz-nek is. Nemcsak méri a húst, hanem gyakran kérik meg arra is, hogy főzze meg a birkapörköltöt. Egyébként ő volt az, aki a nagykőrösi Arany-napok alkalmával megsütötte &± ökröt, s ő tárogatózott este a templom tornyában. Miután a másik juhhúst árusító kisiparosnak, Gulyás Jánosnak vágóhídja nincsen, a két mester együtt vágja a birkákat Lázár Józsefnél. Hetenként általában 8 jószágot mérnek ki, szüret idején azonban többet is. — A kistermelőknél szerencsére mindig akad levágni való birka — mondotta elégedetten Lázár József. Az ál latorvosok is mondják, hogy soha még ennyi juhot nem tartottak Nagykőrös és Kőcser határában, mint most. Ezért aztán könnyű dolgunk van. Zavartalanul elláthatjuk a város és környéke lakosságát a mind keresettebb bir kahússal. Kopa László ’’anácsadás kedden Új orvos a körzetben A Városi Tanács Egyesített Gyógyító-Megelőző Intézete értesíti a lakosságot, hogy az V. számú gyermekorvosi körzet szakorvosa szeptember 1- től dr. Tóth Zsuzsa lesz. Rendelési ideje: délelőtt 8-tól 10 óráig, délután 3-tól 4 óráig. Tanácsadás kedden 10-től 12 óráig. Piaci hírek Mérsékelt érdeklődés Vasárnap, az ünnep után, a szokásosnál kisebb piac alakult ki. Csak dinnyéből és zöldségfélékből volt nagy kínálat. A szemestermény-piacon a búza literjét 5, az árpát 4,50, a morzsolt kukóricát 4,50, a kukoricadarát 5 és a napraforgómagot 10—12 forintért árulták. A gyümölcs- és zöldségpiacon a csemegeszőlő 12—22, a nyári alma 8—10, a körte 8—12, az őszibarack 8—16, a kékszilva 5, a görög- és a sárgadinnye 4—5, a burgonya 5, az uborka 5—6, a paradicsom 3—5, a káposztatök 3, a kelkáposzta 12—14, a karfiol 10—20, a fehérkáposzta 8, a zöldbab 14, a zöldborsó 20, a zöldpaprika 6—20, a paradicsompaprika 10, a vöröshagyma 10, a fokhagyma 35, a zöldség csomója 6—7, a Ma már nem kell senkinek __ Haldoklik ez a foglalkozás A nagykőrösi piac érdekes színfoltja a használtcikk-, vagy ahogy népiesen mondják, a zsibpiac. Ez minden kedden és pénteken várja a vásárlókat. Nem választaná Iparengedélyes használtcikk- kereskedő, aki jár is a piacra. már nagyon kevés van. Ám azért 15—20 árus mindig ösz- szegyűlik az ócskapiacon. Többnyire idős emberek, leginkább asszonyok azok, akik nem dobják el az otthon ösz- szegyűlt felesleges holmit, hanem megpróbálják azok piaci értékesítését. A minap a zsibpiacon járva először a legrégebben dolgozó használtcikk-kereskedő- vel, a 78 éves Bányai László- néval beszélgettem. — ötven esztendeje váltottam kí az ipart, s már megkaptam az ezért járó jubileumi oklevelet is. Egyébként nemcsak árusítok, hanem hivatalos ruhabecsüsi megbízásokat is kapok néha. — Hogy megy a bolt? — Á, halódik ez a foglalkozás. A régi világban, amikor sok volt a szegény ember, fontos szerepet töltöttünk be. A 'többnyire cselédsorban élő tanyai nép itt a zsibpiacon vásárolta meg a gyerekruhákat, de sok felnőtt is innen öltözködött. Ma már hál’istennek, majd mindenkinek telik az újra. Aki rendszeresen dolgozik annak biztosan. Így aztán kevés a vásárló. — Tőlem leginkább még ágyneműféléket vesznek. Ki tudja miért. Használt cipőt vagy nagykabátot már egyáltalán nem vesznek az emberek. Ha most kellene foglalkozást találnom magamnak, bizony nem választanám ezt a szakmát. Meg is dicsérték Kovács Gyuláné, egy másik árus kedélyesen kínálgatja portékáját. Á leterített abroszon csomókba rakta a sok régi holmit. Az egyikben minden tíz, a másikban húsz, a harmadikban pedig 30 forint. Egyik vevője egészen csinos lánykabátkát vásárolt a 20 forintos csomagból. — Ha nem csordul, hát cseppen — mondja, mikor az üzletmenetről érdeklődöm. Idős ember jött, s egy pár cipőt ajánlott megvételre az árusnak. — Nem vehetem meg — mondta. Nézze meg, egészen jó karban levő cipőim vannak. Húsz forintért adom párját, de nem kell senkinek!... Kissé odébb Hajdú Béláné japán, kézzel festett kávéskészletet árult. Portékáját 500 forintra tartotta. Egy fiatal pár még dicsérte is a készletet, ám nem vette meg. Vasárukat idős ember, Szilágyi László árult. A kulcsok, s egyéb vastárgyak közül végül is egy kerékpárpumpát sikerült eladnia 20 forintért. Daru Jánosné régi könyveket és befőttes üvegeket kínált. Ám nemcsak az üvegekre akadt vevő, a könyveket még csak meg sem kérdezték a nézelődők, pedig Maupassant regény is volt köztük. Több volt a hely pénz A ruhafélék sem voltak vé- gülis kelendőek. Azt az idős asszonyt, aki az unokái kinőtt ruháit akarta eladni, s összesen 4 forintot árult, mikor 8 forint helypénzt fizetett, őszintén megsajnáltam. Ámbár nagy öröm van abban, hogy nem kell a használt ruha senkinek. K. L. zeller 4, a szárazbab 30 fo rint volt. A baromfipiacon kevés aprójószágot árultak. A tyúk párja 180—200, a kacsa 190- 210, a rántanivaló csirke 70— 90, a vágócsirke 130—160, napos kiscsirke darabja 12, tyúktojás 2 forint volt. A szép balknyulat 160, a pár hónapos süldő nyulat 60 forintért árulták. A Halászati Szövetkezet árudájában csak liba- aprólékot mértek 25 forintos áron. A gyomok és rovarok ellen Hazai vegyszerek A növényvédelem lehetőségei tovább bővülnek; a MÉM illetékes főosztálya sok újabb nagyhatású vegyi készítmény kísérleti forgalomba hozatalát és felhasználását engedélyezte. A vegyszerek egy része hazai gyártmányú és a hatékonyság tekintetében felveszi a versenyt az eddig külföldről behozott készítményekkel. A Niptan gyomirtó permetező szert a nitrokémia ipartelep gyártja; kizárólag nagyüzemekben használhatják a kukorica vegyszeres gyomir-, tására. Az Észak-magyarországi Vegyi Művek a rizs egyik veszedelmes gyomjának irtására készíti a Sakkimol nevű permetező szert, amelyet repülőgépről juttathatnak ki a vízzel már elárasztott területre. Ugyancsak ez a gyár készíti az Alirox gyomirtó permetezőt, amely szintén a kukoricához „társuló” gyomok elpusztítására alkalmas. A terméskötődést elősegítő szert készít a Nehézvegyipari Kutató Intézet, ezt a nagyhatású készítményt a cseresznyés-, a meggyes- és az almáskertekben, valamint a szőlősökben használhatják fel. Kirándulások Az Arany János Művelődési Központ a nagy érdeklődésre való tekintettel újabb kirándulást szervez a Magas Tátrába. Indulás szeptember 16-án, visszaérkezés 18-án. Az autóbusz-kirándulásra augusztus 25-ig lehet jelentkezni a művelődési központ 38-as számú irodájában. Labdarúgás Gyenge kezdés — győzelem Nagykőrösi Kinizsi— Kocsér 1-0 (1-0) Kinizsi: Molnár — Benkó, Karcsú, Szabó B„ Csikós, Németh (Orbán), Kovács, Búz, Farkas J. (Székely), Vígh, Farkas I. Kocsér: Bállá — Dénes, Kerekes (Szécsény), Podma- niczki, Benyus, Fazekas, Inges (Marsa), Petrezselyem, Herczeg, Laczkó, Szendi. Kiegyenlített játék folyt. A körösi összjáték nagyon döcögött, a kocsériak nemcsak jól küzdöttek, de helyenként jól is játszottak, különösen a kapusuk remekelt. A hazaiak részéről Farkas I., a vendégek közül pedig Dénes hibázott nagy gólhelyzetben. A 32. percben Benkó szerezte meg nagy lövéssel a győzelmet jelentő gólt. Fordulás után többet támadott a Kinizsi, de a játékban nem volt kellő elképzelés és átütőerő. Ekkor a körösi kapus mentett több veszélyes helyzetben. Nagykőrösi Kinizsi ifi — Kocsér ifi 6-3 (3-0) Kinizsi ifi: Demeter (Fer- csd) — Danka, Ember, Pesti Albert (Fazekas), Petrezselyem, Lövei, Torma (Pesti Ambrus), Nagy, Szívós, Kiséri, Bartha. Kocséri ifi: Petrezselyem — Szűcs, Nagy, Benyus, Pál, Fodor, Várkonyl, Csőke, Járvás, Horváth, Gödény. A második félidőben fellazult a körösi védelem. Góllö- vő: Bartha 3, Lövei 2, Kiséri, illetve Benyus, Horváth és Fodor. Dunaújváros nyerte a Vári Kupát Augusztus 20-án játszották le a Vári Lajos emlékére 1969-ben alapított labdarúgókupa mérkőzéseket a serdülő labdarúgó-csapatok. A labdarúgó-szakosztály vezetősége több egyesületnek elküldte a kiírást és meghívást, de csak két csapat jött el Kőrösre. A tornát Reszeli Soós Ambrus nyitotta meg ünnepélyesen, a kupát és az okleveleket M. Kiss József adta át a csapat- kapitányoknak. A kupát nagy fölénnyel a Dunaújváros csapata nyerte, második lett a Kecskeméti SC együttese, a harmadik pedig a Kinizsi serdülő csapata. Ez a viadal is rámutatott, hogy Nagykőrösön még nagyobb gonddal, alaposabb szervezéssel kell az utánpótlás-nevelésével foglalkozni. A körösi csapatot az alábbi 17- es keret alkotta: Fercsi, Hagy- mási, Sugár, Bertalan, Szűcs, Hegedűs, Keskeny, Berki, Csapó, Pálfi, Dani, Varga, Koncz, Váradi, Völgyi, Gal- góczi és Mihály. Pccsi Sándor Keddi sportműsor Természetjárás Karancs berény—Tátra (Szlovákia): nemzetközi Nógrádi Sándor emléktúra. Moziműsor tlvegtörők. Színes, angol zenés film. (16 éven felülieknek!) Előadás 6 és 8 órakor. A stúdióteremben Halhatatlan légiós. Színes, _ magyar film, fél 4-kor. Néhány interjú magánügyben. Színes, szovjet film, fél 6-kor és fél 8-kor. ISSN 0133—2708 (Nagykörösi HírlapJ
