Pest Megyi Hírlap, 1981. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-02 / 180. szám

ma A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 780. SZÁM 1981. AUGUSZTUS 2., VASÁRNAP Szükség van a fejlesztésre Óránként négyezer tasak telik A népek bölcs mondásai­ban' a jólét, a gazdagság kife­jezője a tej. A gazdag ország: tejjel-mézzel folyó Kánaán. Ha valaki jól él: van, mit a tejbe aprítania. Ha valaki él­hetetlen, annak még a tej is megalszik a szájában. Azt is mondogatják, nem minden fe­nékig tejfel. Valóban — hogyan is ál­lunk manapság a tejjel? A jószágtartás szorgalma­zása, a nagyobb tejhozamú ■tehenészeti telepek kialakulá­sa érezteti-e hatását? Fogyasztók szokása Érezteti bizony. Tejtermelők és feldolgozó üzemek igazol­ják, főleg most, nyáridőben, hogy olykor úgy tapasztalni, sok is, mert a lakosság igé­nye, a tejfogyasztási kultúra, valamint a feldolgozó és tar­tósítóipar kapacitása nincsen állandó összhangban a terme­léssel. Az igazsághoz tartozik, hogy . helytelen lenne emiatt kijelenteni, hogy sok a tej. Valótlant állítanánk. Termel­tetési arányokat és fejlesztési lehetőségeket kellene inkább közös nevezőre hozni a nép­gazdasági és lakossági igé­nyekkel. Cegléd és környéke legna­gyobb felvásárlója, feldolgozó­ja és értékesítője a CEGLÉD - TEJ Közös Vállalat.: Ti zenhét felvásárló, átvevőhelyük van, visznek. a közös gazdaságok­ból és Háztájiból is. Ezernél több kistermelőtől vesznek át nao mint nap tejet. Most. nyáridőben a tej­üzembe 106—108 ezer liter te­jet szállítanak be naponta. A tejből 50 ezer litert pasztőrö- zötten, tasakokba töltve hoz­nak forgalomba, 30 ezer liter­ből túró, tejföl, kefir készül. Saját elosztási területük igé­nye körülbelül ennyi. Túrót egyébként más vállalatnak is szállítanak. A többlet tej egy részét szintén más feldolgozó helyekre juttatják el. Tejpor, sajt, egyéb termék ké­szül belőle. Az igazsághoz tar­tozik, hogy gyakran nem könnyű a fennmaradó meny- nyiségre további vevőt talál­ni. Itt volna fontos szerepe az ipari háttérnek és a tejfo­gyasztási kultúra módosulásá­nak. Ám a fogyasztók szokását még reklámmal, új ízekkel és más próbálkozásokkal sem lehet rövid időn belül meg­változtatni. Ötnapos munkahét előtt Amikor a CEGLÉDTEJ Kö­zös Vállalat elkészült a járá­si székhelyen, épp alkalmas volt feladata betöltésére. Ám megérett már arra, hogy fej­lesztésére gondoljanak. A te­jet tasakoló két gép 1977 óta működik, különösebb nagyja­vítás és fennakadás nélkül, óránként 4 ezer polipack tej csomagolására képes. Az eltelt évek alatt kikerült innen vagy 50 millió tasak tej. Most . egy gyorsabb, nagyobb teljesítményű gép beszerzését vették fontolóra, amely mun­kájukat igen segítené. Szükség volna rá már csak azért is, mert a tejüzemben, mint az országban majdnem minde­nütt, jövőre az ötnapos mun­Egy tekercs, két tekercs Nyáron sokan fényképeznek Hetek óta Cegléd egyik leg­látogatottabb boltja a Szabad­ság téri Ofotért-szaküzlet. Nyáridőben általában megnő a fényképezési kedv, így hát ke­lendőek a filmek, s naponta tucatjával hozzák előhívatni, másoltatni a felhasznált film­tekercseket. Ezzel a munkával Budapesten foglalkoznak. Az országot, világot járók közül .öbben kis filmet is készítenek útiukról. a látottakról. Van, akii elméleti ismereteit szeretné bővíteni, és azért tér be a boltba, hogy néhány kö­tet szakirodalommal gyarapítsa könyvtárát. Találnak ilyet a diafelvételeket, vagy színes filmet készítők egyaránt. Az úi kiadványokból jut a ceglédi szaküzletnek. Tarka piaci forgatag ötven évvel ez­előtt az egyik ko­rabeli újság, a Ceglédi Hírmondó, felháborodott han­gú cikket közölt az ekkori ceglédi piacról. „Személy­biztonsági és szé­pészeti szempont­ból” kifogásolta a rengeteg lovas ko­csit. amely egy- egy piaci nap al­kalmából össze­gyűlt a környéken, a szomszédos ut­cákban. mert „méltán sérti min­denkinek jóízlését a tisztátalanság és zsúfoltság, amely ott minden heti­piac alkalmával jelentkezik’’. És mi a helyzet ma? A piaci na­pokon most is ko­csik tömege. Ga­lambfehér. korall­piros. homokszínű, sznobdrapp. So­rolhatnánk tovább méa a piacot kö­rülvevő tarkaság színfoltjait. Kocsi kocsi mellett. De nem állnak előt­tük a farkukkal időnként legyeket hessentö négylá­búak. Nem hallat­szik unatkozó hor- kantásuk. zab-de­rűs nyerítésük. A szürke tollasok hiába ugrálnak a gumikerekek kö­zött. Bár némelyi­kük annyival kü­lönb verébőseinél, hogy röptében ki­választja mintáza­táról a radiál autógumit. A tá­jékozottabbak fel­ismerik a Shell- olajcsevpet is. de e tudományuktól felkopna az álluk, Szerencsére ösztö­nük. verébszemte­lenségük a régi. A ceglédi piac ma is közkedvelt. A piroslón jóked­vű almák, a jó füttyöt ígérő, vas­tag sárgarépák, a friss harsogású. li­la karalábék, a zamatos dinnyék nyári karneválját kahétre állnak át. Itt is ala­pos tervet kell készíteni, ösz- szehangolva termelővel, szál­lítóval, kereskedelemmel, lé­vén szó romlandó és minden­napi fogyasztáshoz kellő áru­ról. Hűtő- és tárolókapacitá­sukat, a felvásárlás módját is eszerint kell alakítaniuk, az áruelosztással együtt. A terve­zett fejlesztés, melyet valóban sürget az idő. szintén ezt se­gítené. Az ötéves tervciklus végére évi 40—41 millió liter tej érkezésére kell számíta­niuk. A CEGLÉDTEJ-termékek — kereskedelmi áruk — forgal­mazásával is foglalkozik. Be­szereznek, raktároznak, ki­szállítanak, általában százféle árucikket. Örök gond a boltok és a boltokon á,t a vásárlók igényét a kínálattal összhang­ban tartani. A sajtfogyasztás Pest megyében 1979—80-ban 5,6 százalékkal nőtt. Ezen be­lül a dobozos sajtoké 41 szá­zalékkal. A múlt év első fe­léhez hasonlítva az idén jú­nius végéig a CEGLÉDTEJ területén a sajtfogyasztás 11,7 százalékkal lett magasabb. Csárdás és Mackó Tejtermék szinte az ország minden vidékéről érkezik el­látási területükre. így, ha egyes árufélék gyártását át­csoportosítják egyik gyártó vállalattól a, másikhoz, azt megérzik itt Dél-Pest megyé­ben is. A hoshzú évek óta slá­ger termékek, a Mackó, a Csárdás, a Mese, a C-vitami- nos, kolbászos, és csípős sajtok időszakos hiányát a fogyasz­tóknak meg lehet magyarázni, vásárolnak ugyan helyettük mást, de nem olyan mennyi­ségben, . s nem fogyasztják olyan szájízzel. Túró Rudiból? Heti 24 ezer ■kéne, s egytizedét tudják ki­szállítani. A választékhiányt főként a gyártókapacitás és csomagolóanyag-ellátás zök­kenője okozza. Ezt főként a sztaniolos, papírdobozos sajt féléknél tapasztalhatta a la­kosság. A nem itt készülő, beszer­zendő tejtermékre, sajtra, a jövő évi igényt már október­ben be kell jelentenie a CEGLÉDTEJ-nek. Ennyire előre látni: kemény dió. Ám megpróbálják úgy feltörni hogy a lakosság csemegézhes­sen. Eszes Katalin az árusok és a vá­sárlók hangzavara tölti be. Ki-ki te­szi dolgát, árulja portékáját, vásá­rol. aztán indulna haza. Megpróbál saját lábán vagy jármüvével kievic- kélni a piacot kö- rülhömpölygő for­galomból. Óvatla­nul megingó bo­kák. kört pörgő küllők. csillogó díszlécek között. Mellettünk, a járda szélénél megáll egy bajszos bácsi. Kosarát le­teszi maga mellé. Kalapját hátratol­va. a nyári meleg­ben megtörli ve- rejtékes homlokát. Az úttestre me­redve szomorúan fölsóhajt. Talán a lovas kocsikat vá- gyakozza vissza, esetleg valami sér­ti az ízlését a piac környékén „sze- mélybiztonsápi és szépészeti” szem­pontból? D. B. J. Rómaba mennek a galambok így élnek a manézs mögött Légtornászok kényszerleszállása A hatalmas barnamedvékkel, lovakkal, kutyákkal, galambokkal és papagájokkal április óta járja a hazai utakat a cirkuszos kocsikaraván. Á sárgára festett négykerekűk gyakran megállnak, egy-egy helyen sát­rat vernek az artisták, bohócok, bűvészek és idomá­rok. Olyankor fürgén fut a hír: megjött a cirkusz! A gyerekek addig sírnak, rínak, könyörögnek, kunyerál- nak, amíg el nem hangzik a boldogító szülői beleegyezés, cirkuszba megy a család. A tek. héten Cegléden szerepel - Szokás szerint a vásár­téren állt a másfél ezer em­bert befogadó sátor, melynek bejáratánál büszke felirat hir­dette: Ifjúsági Cirkusz. A név adta az ötletet, megta­pasztaljuk, milyen ennek az ősi műfajnak az utánpótlása napjainkban? A többi stimmel A tények valamelyest le­hűtöttek bennünket. Kiderült, ez az elnevezés a földhöz ra­gadt fantázia szüleménye, és | több galibát okoz, mint amennyi haszon van belőle. A továbbiakban Varga Gyula igazagtó szavait idézzük: — A társulat tavaly ugyan­ezzel a névvel járta az orszá­got. Bár a műsorunk teljesen más, ezt az emberek nem tudják, mint ahogy sokan azt sem értik pontosan, miért ifjúsági. Azt hiszik, hogy ez kizárólag gyerekeknek össze­állított program, és felnőttek­nek nem való, pedig erről szó sincs. Az eddigi utazás alap­ján úgy tűnik, ez az elneve­zés kétmillió forintjába kerül az államnak. — Ráadásul az oroszlános poszterrel díszített műsorfüzet ígérete sem fedi egészen a valóságot. Különféle okok miatt hiányzik a kerékpár- virtuóz és a zsonglőr Piccar- dok csoportja, a hat Tokaji akrobata attrakciója. Ráadá­sul a rekvizitet szállító egyik teherkocsi karambolja miatt meghiúsult a két Reá légtor­nász száma is. Kényes eszkö­zeiket meg kell javíttatni, pe­dig tulajdonképpen ők képvi­selnék az ifjúságot, mint az artistaiskola végzős növendé­kei. A beszélgetésből még egy különös szélhámosságra is fény derült, amelynek szenve­dő alanyai voltak. Ezzel a névvel utazik egy maszek cir­kusz is, amely visszaél a hely­zettel. Monoron például — szokás szerint — egy héttel hamarabb kirakták a plaká­tokat. Csodálkoztak, hogy mégis alig lézengett néhány néző a sátorban. Kiderült, hogy a kisszerű konkurrencia fürgén megtartotta előttük az előadásokat.. Az elmondottak­ból úgy tűnik, mintha nem volna minden egészen rend­ben a cirkusz világában. Papagáj a pánin A műsor egyik nevezetessé­ge Bugyinszki György és fe­lesége galambrevüje. A tele­vízió nézői már láthatták őket Szűcs Judittal közös mű­sorban. Augusztusban tíz nap­ra elszakadnak a társulattól, mivel egy szerződés Olasz­országba szólítja őket, ugyan­csak tv-felvételre. Legutóbb Lányok szedik a barackot Kubában jártak, és nagy si­kert arattak. A produkcióhoz ott kapták ajándékba a Santa nevű kétéves pónit. Alig né­hány hónapi tanítgatás uián. már manézsképes, de ő még nem tudja, hogy legalább egy esztendeig kell tanulnia a szakmát, mire kellő gya­korlatra tesz szert. Az enge­delmes galambok és papagá­jok már most is a pici paci hátára telepedve lovagolnak. — Nemcsak az idomítás kíván nagy tudományt, hanem a megfelelő állatok kiválasz­tása is. Száz pávagalambból -jó, ha tíz beválik. A hat pa­pagájt is több közül válasz­tottuk. Ezt a számot hat éve mutatjuk be, s azóta már a második garnitúra madárral dolgozunk. Ezek beszerzése nekünk nagyon költséges — tárják fel helyzetüket. A két Rea a cirkuszvilág ifjú tehetsége. Sajnos Ceglé­den nem láthattuk őket a levegőben. A pompás terme­tű Babar Margit és a mo­solygó tekintetű Drózdik Ag­nes műsorközlői feladatokat látott el. Erre vannak kár­hoztatva mindaddig, amíg el nem készülnek légtornász eszközeik. Mindketten civil családból származnak. Margit szavai szerint a cirkusz iránti sze­relem így kezdődött: — Alig voltam nyolcéves, amikor otthon kijelentettem — egy tv-műsort látva —, ha felnövök légtornász leszek. Anyu csak legyintett, a fel­legekben jársz. Később ki­derült, mégsem légből kapott A Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató Intézet ceglédi állomásán most diákok is dolgoznak. A régi négyes út melletti gyümölcsösben — képünkön — Pocsai Klára, Szabó Judit, Bóbis Aranka és Szabó Eva a gazdaság magiskolája részére teljesen érett kajszit szed Apáti-Tőth Sándor felvétele ötletről van szó, bár a fel­növés csak viszonylagos, mert mindössze 152 centisre nőt­tem. Derű a magasban Kezdetben a zordon katona apa sem örült a nem min­dennapi pályaválasztásnak — veszi át a szót Ágnes. — Igaz, azóta már megbékélt. Családjaink ott voltak Duna­újvárosban az első fellépé­sünkön, és velünk örültek a sikernek. A lányok tízesztendősek vol­tak, amikor felvették őket az artistaiskolába. Kilenc évig tartott a képzés, változó lel­kesedéssel, de a célokhoz való kitartó ragaszkodással. Életük első cirkuszi évadja nagyon a kedvükre való. Szeretik a vándorlást, a most még isme­retlen falvakat, városokat, az egy szezonra összeverődött jó társaságot, 8 mely átsegítette őket a kezdeti gondokon, a mindig vidám kompániát. A manézs mögött prózai, de olykor kacagtató az élet. Fenn a magasban a cserebogarak­kal megjárták. Becsalogatta őket a reflektorok fénye, s amikor éppen kézen álltak, a karjukra telepedtek. Máskor szabályszerűen eláztak, mert nem volt eléggé összefűzve fölöttük a sátor. Jót kuncog­tak azon az aggódó kisfiún, aki felkiáltott a néma csend­ben: Nézd, anyu, a néni le­esik! A két lány .önellátó. Mind­ketten jól főznek, s nem ve­tik meg a főztjüket. Mi lehet a légtornászok csemegéje? Természetesen a Mókus csoki. Alakjuk vonulatairól ítélve nem kell félniük az elhízás­tól, bár — ahogy mondták — a mérleghintéhoz hasonlatos baltnin már egy kiló többle­tet is nehéz mosolygó képpel egyensúlyban tartani. Tamasi Tamás A Micsurin Termelőszövetkezetben Kocaétresid tápszerekből Az albertirsai Micsurin Ter­melőszövetkezet sertésállomá­nya a homokrészi terület sza­kosított és a dánosi kerület hagyományos telepein neve­lődik. A jelenleg 440 anya­koca szaporulatából ebben az esztendőben várhatóan 5 és fél ezer hízott sertést tudnak ér­tékesíteni. A jelenlegi állomány fajta- összetétele vegyes. A gazda­ság most arra törekszik, hotgy kaposvári hibrid fajtára ala­kítsa, egységesítse ezt. Emel­lett természetesen betegség­mentes állományt akarnak tartani. A mostani ötéves terv kö­zepére úgy tervezték, hogy 450 kocától 7 és fél ezer darab sertést bocsátanak ki, részben húsexportra, részben további tenyésztésre. Azért, hogy a háztáji sertésállományt is szinten tartsák, éves viszony­latban úgy száz vemhes koca­süldőt helyeznek ki. A hozamok növelése és más termelési mutatók javítása ér­dekében a hagyományos tele­pen felújítás és bővítés kerül sorra. Néhány épületet al­kalmassá tesznek tenyészka­nok nevelésére, amelyeket ér­tékesíteni akarnak. A Ka-Hib sertéstenyésztő vállalkozás Kö- zép-Magyarországon erről a telepről akarja biztosítani a sertésfaj megfelelő apai vona­lait. A sertéstenyészités és hizla­lás technológiáját főként 1SV­rendszerre alapozták, főként azért, hogy a férőhelyeket jól kihasználhassák és a felneve­lés közben adódó veszteséget csökkentsék. A takarmányt ISV—Biogál-gyártmányú, szu­per-konc en t rá tárnokkal dúsí­tott gazdasági abrakból állít­ják elő, a helyi keverőüzem­ben. A többi közt a tápoknak is köszönhető, hogy a telepen 1 kiló hús előállításához nem használnak fel többet, minit amennyit a MÉM normaként meghatározott. A hagyományos' telepen a tápszer etetését májustól ve­zették be. Év végére ezzel ha­sonló szintet kívánnak elérni itt, mint a szakosított állo­mánynál. \ A termelőszövetkezet ser­tésnevelő telepein dolgozók részit vesznek a szocialista bri­gádmozgalomban. A szakosí­tott telepen a Vörös Csillag kiváló szocialista brigád tag­jai közül nyolcam sertéste­nyésztő és hizlaló, betanítót,t- munkás-képző tanfolyamot vé­geztek. ök és az Űj Élet szocialista brigád tagjai is tovább akar­ják bővíteni elméleti és gya­korlati ismereteiket. A Mi­csurin Tsz szívesen veszi, tá­mogatja elhatározásukat. A péceli szakmunkásképzővé’ együttműködve, még ebben a évben kihelyezett sertéste­nyésztő és -hizlaló szakmun­kástanfolyam indítását terve­zik. R. Gy. Útra kelnek az autésok A ceglédi autós turizmus ezen a nyáron sem kisebb, mint a korábbi években. So­kan töltik szabadságuk egy részét, a hét végi pihenőna­pokat hazai és külföldi tája­kon. Az Autóklub helyi szer­vezetének közreműködésével voltak már a többi között az Adria partján, Porecs ben, jártak Drezdában. Hamaro­san Becsbe utazik egy cso­port az FTC mérkőzésére, mások a Forma—1-es kocsik autóversenyét tekintik meg Ausztriában. Szeptember vé­gén indul a népszerű Ungvár —Munkács túra. Ugyancsak az Autóklub előkészítésében vehetnek részt az érdeklődők az október 11-től 13-ig tartó bécsi kiránduláson, amelyre ki-ki saját gépjárművével mehet, ám a helyszínen au­tóbuszos városnézést ígér­nek. ISSN 0133—3500 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents