Pest Megyi Hírlap, 1981. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-23 / 196. szám

A PEST MEGYE! HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 196. SZÁM 1981. AUGUSZTUS 23., VASÁRNAP A munkahelyeken Nyílt szavukra figyelni kell Az ifjúság helyzetéi vizsgálták — Bizony, eléggé őszinte hangot hallattak a gyerekek a legutóbbi ifjúsági parlamenten. Ügy véltük, meredek a dolog, de nem csitítottuk szigorú sza­vukat, hanem fontolóra vettük. És a végén kiderült, hogy nekik van igazuk. Az ember néha meglepődik tőlük. Nálunk pél­dául megesett, hogy éppen az, akit külsőségeiből, szélsőséges megnyilvánulásaiból kiforrat­lannak gondoltunk, közös cé­lért törekvő fiatal, csak kifeje­zésmódja hallatán viszket az ember tenyere. Megvédte iga­zát, mert igaza volt. Nem egyé­ni célt szolgált, hanem a gyár egy részlegéét. Most mindany- nyian hasznát látják, illetve látjuk, mert mi, vezetők is ta­nultunk az esetből. Parlament után Ez az önkritikus megnyilvá­nulás az egyik ceglédi gyárban hangzott el. Sok száz embert foglalkoztató munkahelyen. Az igazság, hogy becsülete van ott minden dolgos fiatalnak. Vasa­sok, összetartanak. Erős tenye­rű emberek, de ez a tenyér nemcsak markolni, hanem ösz- szefogni is tud. Legutóbb a járási-városi né­pi ellenőrzési bizottság vizsgál­ta, hogy az üzemek és szövet­kezetek milyen intézkedéseket tettek a fiatalok munka- és életkörülményeinek javítá­sáért. Hogyan valósul meg az, ami az ifjúsági parlamenteken elhangzott? Hogyan vesznek részt a társadalmi életben, sza­bad óráikat mivel tölthetik? A vizsgálatra az 1979-es ifjúsági parlament óta eltelt időszakot jelölték meg, és kilenc nagyobb munkahelyen — köztük a Fű­rész-, Lemez- és Hordóipari Vállalat ceglédi gyárában, az ÉVIG ceglédi gyárában, a jász- karájenői Árpád Tsz-ben, a Kohászati Gyárépítő Vállalat tápiószelei részlegénél a tápió- bicsked Április 4. Tsz-nél — végeztek felmérést. A vizsgálatot KISZ-aktívák segítségével, a városi és járási KISZ-bizottságokkal közösen végezték, arra törekedve, hogy a fiatalok élet- és munkakörül­ményeiről minél teljesebb ké­pet kaphassanak. Sokakat megkérdeztek A vizsgált egységeknél szá­mos fiatalt megkérdeztek in­formáció gyűjtésekor. Élő szó­val, kérdőívek segítségével igyekeztek képet alkotni. Mint jelenthették: a munkahelyek erejükhöz mérten segítik a fia­talokat, hogy általános és szak­mai műveltségüket elmélyít­hessék. Törekvésük, hogy mind több fiatal politikai végzettség­re és ezáltal tökéletesebb szem­léletre, szélesebb látókörre te­hessen szert. Az újonnan mun­kába lépők beilleszkedését se­gítik. A fiatalok többsége tevékeny részese a szocialista munka­versenynek, tagja a brigádmoz­galomnak, ám még mindig ke­vés az igazán ifjúsági szocialis­ta brigád. Ifjúsági alapot — kellő kivételével — az egysé­gek képeztek. A vállalatok és szövetkezetek segítik a fiata­lok lakásgondjait megoldani, amennyire csak anyagi erejük engedi. A szabadidő hasznos eltöltését viszont jobban szor­galmazhatják, ahhoz lehetősé­get is teremtve. A vállalati kol­lektív szerződésekben az ifjú­sági törvény, irányelveivel együtt, érvényesül. Évenként felülvizsgálják és kiegészítik az intézkedési ter­vet, a szükségszerűség kívánal­mai szerint. Ez a ceglédi Lenin Tsz-nél és a hordógyárban még várat miagára. Jó példát ta­pasztalni viszont a Kohászati Gyárépítő Vállalat részlegénél, ahol felelősök kísérik figye­lemmel a tervek megvalósulá­sát és a fiatalok véleményét. Általános tapasztalat, hogy a kollektív szerződés ifjúságpoli­tikai előírásainál az intézkedé­si tervben foglaltakról a fiata­lok nem értesültek eléggé. Is­mereteik jobbak visdont az if­júsági parlamenteken elhang­zott kérdésekkel kapcsolatban. Segítsék az álakat A nevelést, oktatást szinte minden vizsgált munkahelyen A szolnoki rádió műsora Augusztus 24-től 30-ig Hétfő: 17.00—18.00: -Hírek. Az Universal együttes dalai­ból. Színészportrék. A túrkevei és a rákóczifalvi népdalkor énekel. Űj otthonban — ri­portműsor. Rajz- és mesefil- mek zenéjéből. 18.00—18.30: Alföldi krónika. Örökzöld melódiák. Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. Kedd: 17.00—18.00: Hírek. A Slade együttes slágereiből. Űttörőhíradó. Űj felvételeink­ből: a mezőtúri ifjúsági mun­káskórus énekel. Üzemi lap­szemle. Kedvelt melódiáik, Heint je és Ungar együttes műsorából. 18.00—18.30: Al­földi krónika. Rock-percek — a Hobo Blues Band játszik. Hírösszefoglaló, lap- és mű­sorelőzetes. Szerda: 17.00—18.30: Hírek. Operettbelépők. Farmer és nyakkendő — ifjúsági maga­zin. Beatparádé. Alföldi kró­nika. A Seekers együttes éne­kel, a tegnap slágereiből. Hír­összefoglaló,- lap- és műsor­cél n7íyf pc Csütörtök: 17.00—18.00: Hí­rek. Hét közben — aktuális magazinműsor. (Az energiata­karékosság Szolnok megyei programja.) 18.00—18.30: Al­földi krónika. Tánczene a szerzők előadásában. Hírössze­foglaló, lap- és műsorelőzetes. Péntek: 17.00—18.00: Hírek. Két dal, egy előadó: az Eurip- ton együttes műsorából. Tabló. Híres szolnoki prímások — Rácz Gyurka és zenekara ját­szik. 18.00—19.00: Alföldi kró­nika. Délutáni mind koktél. Híröszefoglaló, műsorelőzetes. Szombat: 7.00—7.30: Román nyelvű műsor. 7.30—9.00: Kel­lemes hétvégét! A tartalom­ból: hírek, információk — lapszemle —, piaci körkép —, filmlevél. Hírek. 8.10-től Rit- musrodeo. 9.00: Alföldi kalei­doszkóp. Kedvelt melódiák. Körvonalak — belpolitikai magazin. Hírösszefoglaló, mű­sorelőzetes. Vasárnap: 9.00—10.00: Hí­rek, lapszemle. Hétvégi prog­ramajánlat. Közösségi embe­rek. Műsorelőzetes. 19.30— 20.0(k Sport és muzsika. Beszá­moló az NB II. Keleti-csoport­jában lezajlott labdarúgó­mérkőzésekről. Heti sportösz- szefoglaló. Totóeredmények. A műsor mindennap a 222 méteres középhullámon hang­zik el. szorgalmazzák, segítik, értéke­lik. Tcbb helyen tanulmányi szerződést kötnek a fiatalokkal. A munkában számíthatnak rá­juk, közülük sok a kiváló dol­gozó, a szakma ifjú mestere és a mezőgazdaság kiváló dolgo­zója. A jutalmazás általában arányban van a munkavégzés­sel, erkölcsi elismerésből vi­szont többet is kaphatnának, igénylik is azt. Tevékenyek az újítómozgalomban. A vezető testületekben helyük és szavuk van. A gazdasági vezetés szá­mít a KISZ-szervezetek dönté­sére, véleményére egy-egy ha­tározat megtételekor. Művelő­désüket segítik, erre a Volán 1/11. Vállalat és az ÉVIG szol­gái jó példával. A nagykátad Áfész a gyesen levőkkel törő­dik. A ceglédi Lenin Tsz a sor­katonai szolgálatot töltőket tá­mogatja, és visszavárja. Műve­lődésüket, sportolásukat min­denütt támogatják. A népi ellenőrök a vizsgálat után javasolták:. a munkába lé­pők beilleszkedését könnyítsék meg jobban, áz erkölcsi elisme­rés kapjon hangsúlyt, és ne késlekedjen a fiatalok körében a tájékoztató, nevelő, szervező munka javítása. E. K. Terményboltok Az élénk állattartási ked­vet figyelembe véve a Szolno­ki Állami Gazdaság a közel­múltban Jászkarajenön, az Árpád - úton terményboltot nyitott. A kőröstetétleniek a gazdaság ottani központjának lerakatából vásárolhatnak. Takarékos, kétsknás szénevő A tanácsházán Félfogadás - új időpontban A városi tanács vb értesíti a lakosságot, hogy augusztus 24-től, hétfőtől a városházán megváltozik az ügyfélfogadás rendje. Ezentúl kedd helyett hétfőn tartanak félfogadást. Ennek megfelelően az új idő­pontok • az alábbiak szerint alakulnak: hétfőn 8-tól 12, szerdán 8-tól 16, pénteken 8- tól 12 óráig kereshetik fel a tanácsházát az ügyfelek. Az információs csoport a jövőben is minden munkana­pon 8-tól 16 óráig fogadja az ügyeiket intézőket, szombaton 8-tól 12 óráig vehető, igénybe. Az őszi BNV-re készülnek a Mezőgép ceglédi gyáregységé­ben. Energiatakarékos, kétaknás, széntüzelésű kis kazánnal mutatkoznak be, amelynek nem riskéz sikert jósolni. Király István és Budai Tibor szórópisztollyal festi a tüzelőberende- zés ekei Apáti-Tóth Sándor felvétele Elénk érdeklődés Akik a legjobban gurítottak A KISZ városi bizottsága, a szakmaközi szervezet és a sportfelügyelőség közös ren­dezésében ebben az évben is sor került a városi egyéni és csapat tekebajnokságra. Szép­számú mezőny jött össze, a hét részvevő csapatban negy­veneit íérfi és tizennégy női tekéző lépett pályára. Leg­jobban — ez is hagyomány — a KÖZGÉP-beliek szerepel­tek. bár a legjobb átlaggal más vállalat dolgozói dicse­kedhetnek Eredmények. Csapatban: I. KÖZGÉP I. 6 6 — 30- 6 12 6172 2 Vízkutató 6 5 — 1 28- 8 10 6098 3. KÖZGÉP II. 6 4 — 2 22-14 8 5375 A férfiak hatvan, a nők negyven tele gurításban ver­senyeztek. s a legjobb átlagot az alábbiak érték, el: Férfiak: 1. Lugiosi István (Vasipari Szövetkezet) 329,6, 2. Kovács Istyán (KÖZGÉP I.) 314. 3. Tétjeimre (Vízku­tató Vállalat) MOS,2. Nők: 1. Szabadi Józgetné' ^(Vízkutató Vállalat) 159Ly8, 2/Tóthné Ba­logh Zsuzsa#-- (KÖZGÉP I.) 151,6, 3. Száraz .Mária (KÖZ­GÉP II.) 123,5 íá4Y.al, Veszik, viszik Amíg a készlet tart Várják az őszi holmit Albertirsa főútvonalán több ruházati üzlet várja a vásárló­kat, de különös vonzereje van annak, amelynek portálján az alábbi felirat áll: Olcsó áruk boltfa. jte elnevezés fedi a lényeget. Simó Pálné üzletve­zető szerint náluk a harmad- és negyedosztályú áruk ke­rülnek a polcokra. Alig észre­vehető, apró hibákról van szó. Éppen ezért, aki élelmes és tud bánni a pénzzel, az több­ször belátogat a kereskedés­be, mert sokszor érkezik olyasmi, ami máskor hiány­cikk és náluk ráadásul ol­csóbb. Sokaknak megéri, ha ott vásárolnak. Természetesen hibátlan áru­kat is kínálnak, hiszen ha nincs gyengébb minőségű, azokkal kell feltölteni a kész­letet. A jó forgalomra vall a napi több száz vevő. Vásárol­ják a bébiholmit, méterárut, konfekciót, lakástextilt, női, férfi-, gyermekcipőt. Ottjár- tunkkor a nyári cipéík, szan­dálok voltak 40—50 százalék­kal olcsóbbak. Igaz, hogy a nyári vásárnak már vége, de ebben a boltban addig tart a leértékelés amíg a készletből futju. £ Már várják az őszi holmit, a tréningruhákat, tornafelsze­reléseket, meleg pulóvereket. ’A vásárlók elégedettek az el- átíókkal. akik jól látják el fel­adatokat a pult mellett. / B. I. Emlékekben gazdag e föld Egykor avarok, szarmaták lakták A legnagyobb bronzkori lelőhely A SZELÍD CSERHÁT a Pa­lóc Olympos, azaz a Karancs- teiő 730 méter magasságból lassan ereszkedik délnek négy­ötszáz méteres váiromladékos hegycsúcsaival a Zagyva men­tén. A Galga alatt már csak dombvidék, melynek nincse­nek sem sziklacsúcsai, sem bástyái, löszös homok és bar­na erdei talaján jó gabonaföl­dek, szőlők és erdők zöldell­nek. A dombság a Bai teme­tésén 300 méter, a Hrabinán 250, a Bercelhegyen pedig mindössze 193 méter magas. A széles Gödöllői dombság a Bercelhegy alatt száz métert lejtve simul az Alföldre. Kes­keny kámáni vonulata még a dombvidékhez tartozik, be­nyúlva Cegléd piacáig. Ezen az utolsó hátságon épül ki a közeljövőben a ceglédi sza­badidőközpont gyógyvizű ter­málfürdőjével, strandjával, csónakázó tavával, sporttele­pével, kempingjével. Számí­tásba véve a hazai üdülőmoz­galom növekedését, itt szak- szervezeti, vállalati és idegen- forgalmi szálláshelyeket, üdü­lőket és szállodákat építenek. A következő sorok a kombi­nát előtti idők történetét és emlékeit írják le. Jónás Béla Közép úti kert­jében húsz hamvasztásos ur­nát ástak ki 1923-ban. A kö­vetkező években a Nemzeti Múzeum régészei a viszony­lag kis területen nyolcszáz agyagedényt tártak föl görbe bronzkésekkel, fibulákkal, gyöngynyakláncokkal, kagy­lókkal, szarvasagancs eszkö­zökkel. Napvilágra hoztak egy gabonaőrlő követ, és megta­lálták az évszázadok során használt halotti máglyahelyet nagy garmada korommal és hamuval. A későbbi években a szomszédból még számos urna került elő, ezekkel együtt n temető hamvasztásos edé­nyei meghaladták az ezret, így vált a Tisza—Duna-köze legnagyobb bronzkori lelőhe­lyévé a ceglédi öregszőlő. Az emberi élet folytonossá­gát a Zakar József földjéből előkerült szarmata telep má- zolatlan, korongon formált anyagedényei igazolják, utá­nuk pedig az északabbra le­vő Ványi Benő Kisközép úti földjén kiásott avar nemzet­ségfő lovas, szerszámos magá­nyos sírja. Érdekessége, hogy a sírból hiányzott a csontváz koponyája. Ä magányos sírtól elkülöní­tett avar köznépi temetőt a húszas években tárták föl. A kinti népek sokáig beszéltek arról a szerencsés földmun­kásról, aki az egyik sírból egy arany mellkeresztet emelt ki, eladta és a pénzen vásárolt egy hold földet magának. Ez a kereszténységgel érintett ké­sei avarság megérte a hon­foglalást, és István király ve­lük népesítette be a közeli Kámán falut. Kámán tornyos kőtemploma a tatárjáráskor elpusztult, hogy soha újjá ne épüljön. Romjait hétszáz év után, a jelen század húszas éveiben Bíró János vasúti bakter bányászta ki és épített a kövekből szőlőbeli házat magának. A család és a nap­számosok szerint a sekrestyés egyház alapfalai ma is a föld­ben rejtőzködnek, várják a ceglédi múzeum régészeinek ásóját, a konzerválást, a ki­egészítést és a bemutatást. SKÖFIUMMAL SZEGETT ZÁSZLÓVAL letakart hét negyvennyolcas honvéd csá- kós, puskás tetemeit a Tetz György szőleje melletti ho­mokbányából fuvarosok ásták ki a húszas években. Két évezredes országút ke­resztezi hosszan az épülő sza­badidőközpontot. A középkor­ban mind a kettőt , Budai út­nak nevezték. Budttfiqz annyi a közük, hogy á Tiszától észak-nyugati irányban suga­rasan húzódnak a nagy du­nai átkelőhelyhez Pest-Budá­ra. Megkülönböztetésül á déli országutat az ezredforduló óta Pesti útnak nevezzük, mely Szolnok, Abony, Závorhalma, Szőkehalma, Bede, Cegléd és Bércéi érintésével halad cél­ja felé. A ma is Budai útnak ismert via magna Varjas', Ko­sárhegy, Becs, Kámán és Cse- rő Árpád-kori falvak érinté­sével — szűkülvén a sugár­utak egymástól való távolsá­ga — Bercelen szakad a Pesti útba. A vasút Kámánnál metszi az északi utat, ezért adták a múlt századi megállónak a Budai út nevet. Helyes volna ezt a jellegtelen megállónevet megváltoztatni a történelmi Kámán névre, mielőtt a sza­badidőközpont hírét szélnek bocsátanák. A gyöngyvirágos, szarvas­bogaras kámáni őstölgyesma- radvány szélén van a „Két író szőleje". Száztíz éve épült kétszintes pincéjével, hatal­mas présházával és ácsremek verandájával, ott a magas fák alatt meghitt vendéglátóhely­nek ígérkezik. A masszív épü­let körül ma is érik a szőlő Tömörkény István apjának régi tőkéi helyén. Az író Ceg­léden született, itt élte zsen­ge gyermekkorát, nyarakon itt játszott az ugyancsak Ceg­léden született Etel nővérké­jével és bátyjaival a szőlőso­rok hártyáin. Hatévi ittlakás után a Tömörkény-család a ceglédi indóház restijének sú­lyos árendája miatt vissza­költözött a szegedi homokra, eladta a birtokot, melyet egy másik ceglédi író, a világjáró, tudományos útirajzokat író és távolkeleti vasútépítő Gubá- nyi Károly szülei vettek meg. ' HÁROM RÉGI NAGY ERDŐ, a Kámán, a Tölös és a Kőris­fás találkozásában épült az ódon erdészház. Az erdőket kiirtották, de az erdészlak ma is áll az Agyagos dűlőn, közel a Pesti országúthoz. Ebben la­kott Kodolányi János író ap- ‘ja, Kodolányi Gyula erdész, innen járt be udvarolni ‘Ceg­lédre az uradalmi tiszttartó leányának, Martinovich Iloná­nak. El is' vette, Cegléden volt az esküvőjük. A szabadidőközpont gyógy­vizével, nyugalmával, termé­szeti szépségével, históriájá­val, romantikájával túlnő a helyi érdeklődésen, tehermen­tesíti az agyonzsúfolt fővárosi melegfürdőket és szállodákat. Hídvégi Lajos ISSN 0133—2500 (Ceglédi Hírlap) » I

Next

/
Thumbnails
Contents