Pest Megyi Hírlap, 1981. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-20 / 195. szám

ina A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 195. SZÄM 1981. AUGUSZTUS 20., CSÜTÖRTÖK Agrárifjúság a CÁT-ban Akik kenyerünkről gondoskodnak A mezőgazdaság ufón pót fáscsapata Pirosra sült, ropogós héjú, foszlós belű, kerek cipók, szegedi vágottak, kétkilós, kilós veknik sorakoznak a boltok polcain. A pékek a búzalisztet többféle hozzá­valóval elegyítik, s eszerint árulják a burgonyás, ku­koricás, rozsláng, alföldi fehér és újabban az ugyan­csak kapós fekete kenyeret. Napjainkban is kultusza van a kenyérnek, még ha nem is szőjük szavainkba azt a hetven szólást, közmondást, amelyet e tárgykörben a kutatók feljegyeztek. Tavasztól nyár derekáig be­szélgetéseink gyakori témája: hogyan kelt a vetés, jön-e rá éltető eső, fejlődnek-e szépen a kalászok? A búzatáblát csak vonatból vagy autóból látó városi ember szemében az aratás még napjainkban is a mezei munkák legmagasz- tosabbja. Mintha nem tud­nák vagy nem vennék tudo­másul, hogy kedvező körül­mények között a mai gépek­kel alig néhány hetes neki­rugaszkodás a gabona betaka­rítása. Félezer fiatal Az élelmiszertermelésben részt vevő mezőgazdasági nagyüzemek sorában vidé­künkön különös jelentőségű a Ceglédi Állami Tangazdaság, amely majdnem 18 ezer hek­táron gazdálkodik. Földjéin. üzemeiben, állattartótelepein 1760 ember keresi kenyerét. Soraikban szép számmal ott vannak azok a parasztfiata­lok, akik mai és holnapi ke­nyerünket, élelmünket meg­termelik. Meghatározó szere­pük van abban, hogy az idén kis híján egymilliárd fo­rint termelési érték előállítá­sát remélhetik. Ezért is érde­mel nagy figyelmet az agrár­ifjúság helyzete: munkája, célja, élete. Harmincévesnél fiatalab­bak 5£3-an dolgoznak a tan­gazdaságban. Miután a CÁT nagy területi kiterjedésű, a ceglédieken, nagykörösieken kívül soraikhoz tartoznak se­regnyi környező község lakói is, akiknek tevékenysége — közéleti és politikai téren — kihat az adott településre is. A nyolc kerület párt- és KISZ- szervezstei, a szakszervezet felelősséggel foglalkozik ve­lük, s a gazdasági vezetés is segíti a pályakezdőket, dol­gozzanak akár traktoron, akár íróasztal mellett. A vezetők évente összehívják őket, s olyankor egésznapos fórumon mondják el észrevételeiket, ja­vaslataikat, bírálatukat vagy jobbító ötleteiket. Pályázattal At ifjakhoz képest koro­sabb vezetők is elfogadják azt az elméletet, hogy elvileg minden fiatalnak kezében van a marsallbot. Az idén pél­dául házon belül meghirdet­ték a betöltetlen vezetői állá­sokat. Mindenki pályázhatott, s akiket arra alkalmasnak ta­láltak, megkapták a megbí­zást, kinevezést. A Ceglédi Állami Tangazda­ság sokat tesz a szociális kö­rülmények javításáért, s eb­ből a dolgozók egyharmadát kitevő ifjúság is részesül. A telepített munkahelyeken für­dők, öltözők, üzemi konyhák vannak. Mindenhol jól felsze­relt klubszobák várják a fiú­kat, lányokat. A mezőgazda- sági munkák jellegéből adó­dik, hogy ezek főleg ősztől ta­vaszig népesednek be. Kultúr­termeiket községi célokra is szívesen kölcsönzik, cserében csupán annyit várnak, hogy a helyi művelődési programok­ba vonják be dolgozóikat is; A gazdaságban kibontakozó tömegsport-mozgalomból — jó eredménnyel — mindtöb­ben kiveszik a részüket. Az üdülőjegyek elosztásánál /irányoknak megfelelően gon­doskodnak róluk, s a legjob­ban rászorulókat számon tart­ják a segélyezéskor is. A fia­talok a katonaidő, illetve a gyermekgondozási szabadság alatt is élvezhetik az illet­ményföldet. Sokat tesznek a fiatal házasok legnagyobb gondja, a lakáshelyzet meg­oldása érdekében. Lakáshoz jutnak A gazdaság nagyszabású munkáslakás-építési program­ba kezdett. Az elkövetkező években összesen 63 lakást építenek fel Cegléden, a bedei központban. Ezek közül 21- et még az idén birtokba ve­hetnek tulajdonosaik, meg­lehetősen kedvezményes áron. Hat harmincévesnél fiatalabb házaspár költözik be, majd a következő átadásnál már tizennégy. A gazdaságbeliek jól tud­ják, elsősorban az élet- és munkakörülmények körében kell emelni az igényesség mércéjét, hogy fokozatosan felnőjön tudásban, szemlélet­ben is a mai és a holnapi kö­vetelmények színvonalához a mezőgazdaság utánpótláscsa­pata. Tamasi Tamás Felkészült gárda Kihasználják a lehetőséget Az ifjúsági parlamentek előtt A KISZ propagandistái az új politikai képzési év in­dítására készülnek. Király Jó­zsef, a KISZ ceglédi városi bizottsága mellett működő politikai képzési bizottság ve­zetője a tennivalókról tájé­koztatta a napokban a mun­kabizottság tagjait, ismertette a feladatokat, az 1981—82 év­re szóló ülés- és munkater­vet. Szó esett a bizottság új szervezeti felépítéséről, vala­mint a KISZ X. kongresszusa határozatainak nyomán tör­tént változásokról, az ideo­lógiai nevelő munkában. A munkabizottság feladata a városban az ifjúkommunis­ták politikai képzésének ren­dezése, ellenőrzése, szakmai és módszertani segítése. A KISZ ceglédi városi bi­zottsága szeptember 22-én fogja összehívni a város KISZ-bizottságainak és köz­vetlen irányítású alapszerve­zeteinek képviselőit az idei, első propagandista konferen­ciára. Halasi Márton, a KISZ városi bizottságának titkára és Király József fogja ismer­tetni az új oktatási év cél­jait, feladatait. Az évben to­vábbi hat alkalommal hív­ják még össze az ifjúsági szervezet aktivistáit. Akkor időszerű feladatokról, mód­szertani eszközök alkalmazá­sáról és a soron következő vitaanyagról lesz szó. Előadás hangzik majd el h szép ma­gyar beszédről, lesz külpoli­tikai tájékoztató is. Készül a KISZ-es Útmuta­tó, az év végén kezdődő if­júsági- és diákparlamentek elé. Szeptember 13-e és de­cember 31-e közt kell megtar­tani a réteg-, az üzemi- és gyáregységi tanácskozásokat, amelyek az ágazatiakat elő­zik meg. Az ágazatiakat ápri­lis végéig kell majd jövőre megtartani. A KISZ propa­gandistáinak addig is kiemelt feladatuk lesz a KISZ érdek- képviseletének, jogainak és kötelességeinek ismertetése, az ifjúságpolitikai határozat végrehajtásának, eredményei­nek és hiányosságainak meg­ismerése, valamint a közös célok képviselete. S. B. Helyükbe vitték a mulatságot Többef ésszel, mint erővel Pillanatfelvétel a ceglédi Károlyi Mihály lakótelep kis teréről. A téren dobogó, rajta sző­nyeg, mikrofonállvány és két deli ifjú, kissé szokatlan öl­tözékben. Vélhetné az ember akár kényelmes, modern pi­zsamának, ha nem látott-hal­lott volna mostanában gyak­rabban annyit egy távol-ke­leti, ősi sportról, a karatéról, s ha éppen nem a karate be­mutató híre csalta volna ide, sokadmagával. A nézősereg egy része az ablakokban kö­nyököl, az aprónép körülüli a földön, gyepen, betonon az alacsony dobogót. Látványos esemény, felér egy újszerű ismeretterjesztő előadással. A szabadtéri kul­turális napok fináléjának rangos bemutatója. Cseréptörés Papp László bajuszos fia­talember, tradicionális fehér­fekete öltözékben. Kezében mikrofon. Az alapvető isme­retekről szóL Társa sötét-fe­hérben áll, s vár sorára. A nézők táborára, akár valami hatalmas fül, figyel. A bemu­tató az ész, figyelem, fegye­lem, logika, fürgeség isko­lája. Kiegészíti az erő, amit nem fitogtatni kell és az alapos anatómiai ismeret. Bemutató fogásból, ütésből, rúgásból — de nem akármi­lyenből. Az egyenes ütés moz­dulatát, a csoku dzukit a kö­zönség soraiból vállalkozó gyerekek is kipróbálhatják. Várszegi Rudolf segít nekik, karja, mint a villám. A vál­lalkozó hat-nyolc éves srá­cok lelkesen utánozzák. (Do­bogóra kerül egy felnőtt ajánlkozó is, hangját néhány maligán fok erősíti. Ám meg­győzik, hogy a karate és a verekedés közt micsoda kü­lönbség van. Szerencsére hat a szép szó.j Védekezésből, támadásból egyaránt láthat a közönség egy s mást. Láthat, mert mint lassított filmen, a sportolók a technikát úgy is bemutatják. Majd következik a tetőcserép- törésr egy ütéstől tucatnyi vá­lik romhalmazzá. Üdvözlő állásban, muszubi dacsiban fogadja köszöntésem Várszegi Rudolf, a MÉLYÉP- TERV aikido csoportjának tagja. Sportoló is, edző is. El­mondja: szellemi frisseség­hez, önfegyelemhez, emberi magatartáshoz mily sokat je­lent ez a Sportág. Nem be­széltek össze Papp Lászlóval, aki gondolatait szinte ismét­li. Itt is, ott is kisebb csopor­tok értékelik a látottakat. Kis srác settenkedik, hogy meg­lesse, Várszeginek, Pappnak vasból vagy lágy izomköteg- ből van-e tényleg a keze éle? Vásár és citeraszó Másnap? Színes forgatag. Itt a vásár, hol a vásár? Áru­sok táboroznak a tér szélén, batikolt ruhát, bőr ékeket hoz­tak Budapestről, kékfestőt Itt készül az új típusú telefon Ezernél több pénzbedobós telefonkészülék gyártását tervezik ebben az évben a Mecha­nikai Művek abonyi gyáregységében. Kétféle típust állítanak elő, amelyek különböző érmék­kel működnek. Apáti-Tóth Sándor felvétele egyenesen Kalocsáról. A tö- rökmézárus napernyőt nyit a kánikulában olvadó cseme­ge védelmére. A pódiumon a Kossuth Művelődési Központ citerazenekara szórakoztatja a kíváncsiskodókat, választékos nótacsokorral. Délután harsogó nevetéstől visszhangzik a házrengeteg. Bohócok produkálnak a po­rondon, értik a mókát. A fel­nőttek a lábteniszezőknek drukkolnak a felvégen. Őszi készülődés Diszkomuzsikától rezeg es­te a Szabadság téri fák lomb­koronája, a környező házak ablaka. — Nem is olyan rossz, így szabadban — jegyzi meg a cukrászda teraszán kávézó, kosztümös idős hölgy. A mellette lévő asztalnál, mint' a marionett figuráké, úgy jár a fiúk keze, feje lába. Sört kortyolnak, s lubickolnak á diszkózenében. Csütörtökért mindenki iz­gul. Juj, csak eső ne essen! Megint sport lesz és mesemű­sor, zenés játék és diszkó. S azután? — Nem árt egy kis szünet. A művelődési köz-' pont már postázta az ismer­tetőt, őszi-téli szakköri és más foglalkozása terveit. He­tek múltával pedig itt lesz az eseménydús újabb Ceglédi ősz. Eszes Katalin Lazít, aprít, egyenget Sutba dobhatják az ekét Az abonyi József Aítila Tsz-ben tartott gépbemutató részvevői a RAU-MultitiHert tanulmányozzák Irta és fényképezte: Gyuráki Ferenc Az olcsóbb mezőgazdasági termelés a többi között a talajművelés korszerűsítését is megkívánja. Erről győződtek meg a gyakorlatban azok a Pest és Szolnok megyei me­zőgazdasági szakemberek, akik a papokban részt vettek az abonyi József Attila Termelő- szövetkeztben tartott talajmű- velási bemutatón és tanács­kozáson. Pásztor Pál, a termelőszö­vetkezet elnöke a gazdálkodás­ról szólva elmondotta, hogy náluk is sürgetővé vált a ta­laj művelésre fordított összeg csökkentése. Bozsik Zoltán, a gabona- és ipari növények termelési rendszerének igaz­gatója előadásban elemezte az energia- és víztakarékos ta­lajművelési rendszer szerepét és jelentőségét. Az előadó megállapítása sze­rint az ekés talajművelés hát­ránya, hogy megszünteti a talaj biológiai életét, s több­nyire kedvezőtlenül befolyá­solja a terméseredményeket. Hogy a talaj ne veszítse el vízkészletét, fontos lenne, hogy az ekével szántott ta­lajt a műveletet követő né­hány percen belül lezárják. Ezt a jelenleg alkalmazott művelési rendszerrel lehetet­len elérni. Ráadásul a jelen­legi talaj művelési mód igen drága. Az új fajta talajművelő gé­pekkel és -rendszerekkel az ekés földművelés hátrányai megszüntethetők. A ROME TACW nevű berendezés elő­nye, hogy sokféle műveletet tud elvégezni. Tarlóhántásra, szármaradványok talajba ke­verésére, szántás nélküli talaj­előkészítésre egyaránt alkal­mas. Az abonyi József Attila Tsz ennek a gépnek a segít­ségével tudta megművelni az ősszel szántatlanul maradt 700 hektár földjét a tavaszi vetés megkezdéséig. A bemutatott RAU-Multi- tiller gépek nagy teljesítmé­nyűek, és újszerű művelőtes­tekkel lazítják. aprítják, egyengetik a talajt. Egyaránt alkalmasak a szántás utáni talajmunkák végzésére, illetve a szántás nélküli talajműve­lésre. A kevesebb munkame­net energiatakarékosságot je­lent. Az altalajlazító gépek alkal­mazása során bebizonyosodott, hogy jelentősen nő a ter­méshozam. A LATAR—2500-as lazító tárcsás talajművelő gép a föld átforgatása nélkül, egy munkamenetben fellazítja az altalajt és elmunkálja a ta­lajfelszínt, s ily módon ener­giatakarékosán dolgozik. A lazítás és tárcsázás fele idő alatt, 30 százalékos energia­megtakarítással végezhető el. A gép a szántóföldeken és a gyümölcsösökben egyaránt használható. Elhajóztak Ráckevére Vendéglősök vendégségben Mulatság — lehúzott roló mögött Kinek nem esik jól, ha a munkában töltött esztendők után, a nyugdíj éveiben is gondolnak rá, számon tart­ják a régi munkahelyen? Így vannak ezzel azok is, akik a dolgos esztendők után a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat ceglédi igazgatóságá­tól vettek búcsút. A napokban a ceglédi Kos­suth Étteremben a félig le­húzott roló adta tudtul, hogy zártkörű rendezvényt tarta­nak. Ez alkalommal az egy­kori vendéglátósok voltak a vendégek. Az elmúlt időszak­ban nyugalomba vonult ötven pincért, szakácsot, adminiszt­rátort és egyéb foglalkozású kollégát köszöntötte meleg szavakkal, virággal és sze­rény ajándékkal Kissné Gyu- ra Ibolya ceglédi főbizalmi. Ezt az alkalmat használta fel annak a hat embernek az üd­vözlésére is, akik negyedszá­zados pályafutásukat ünnepel­ték, s ez alkalommal kapták meg a jubileumi jutalmat. A ceglédi igazgatóság más módon is kapcsolatot tart nyugdíjasaival. Minden évben közös kirándulásra mennek. Az idén például elhajóztak Ráckevére. Időnként összejö­vetelt tart a nyugdíjas klub, amelyet egy kis megvendég- léssel kötnek egybe. így volt ez most is, ráadásként fővá­rosi művészek rrfűsora szó­rakoztatta azokat, akik egy­kor maguk is mások szórako­zását szolgálták. ISSN 0133—3500 (Ceglédi Hírlapi

Next

/
Thumbnails
Contents