Pest Megyi Hírlap, 1981. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-20 / 195. szám

1981. AUGUSZTUS 20., CSÜTÖRTÖK

PEST MEGYE» HÍRLAP

7

Tetteinknek, életünknek tükre

Irta: Nyitrai Fercncné dr. államtitkár

A világgazdaság gyors, esetenként robbanásszerű változásai ugrásszerűen növelték az információ iránti igényt, nemcsak a döntést hozók, a döntést előkészítő szakemberek, hanem a közvélemény körében is. A világgazdaság és ebben hazánk gazdaságának bonyolultabbá válása pedig az információ minc/iége, s az egész információszolgáltatás számára ad egyre több új feladatot. Ahhoz, hogy korszerű módszerekkel tudjon tervezni az ország és ebben a kisebb-nagyobb közösségek, vállalatok és ágazatok, nemcsak mennyiségben több, hanem az ok-okozati összefüggéseket jobban feltáró, elemzett, a fejlődésben felismerhető irányzatokat és az azokra ható tényezőket bemutató információkra van szükség.

Az újfajta igények jelentkezésével egyidejűleg bővültek az információszolgáltatás lehetőségei is, ezek között elsősorban a korszerű számítástechnikai eszközök. Bár gyakran szólunk arról, hogy az információt szolgáltató szervezetek lehetőségei anyagi oldalról korlátozottak, hiszen a költségvetési korlátok, a takarékossági intézkedések az adatokat, elemzéseket szolgáltató szerveket ugyanúgy érintik, mint a népgazdaság más területeit, ezek a korlátok nem jelentik azonban azt, hogy a rendelkezésre álló technikával és az egyre gazdagabb szellemi kapacitással ne lehessen lépést tartani a növekvő követelményekkel.

Az Információszolgáltatásban jelentős az állami statisztikai szervezetek és szélesebb értelemben az országban dolgozó statisztikusok feladata. Ez a közösség — amelyben a vállalati, termelőszövetkezeti statisztikusoktól az irányítás, ellenőrzés fokozatain működőkön át, a koordinációs feladattal is megbízott Központi Statisztikai Hivatalig igen sokan tevékenykedünk — átfogja a gazdaság és a társadalom majdnem egész életét. Az utóbbi évtizedben a különböző területen dolgozó statisztikusok, közgazdák együttműködése erősödött, s ehhez jelentős mértékben hozzájárult az a koordináció, amely az államigazgatás funkcionális szervezetei között érzékelhetően javult.

Pályamódosítás után

, Ismeretes, hogy az V. ötéves tervidőszak végén az 1978. decemberi MSZMP KB-határozat alapján a gazdaságban pályamódosítást hajtottunk végre, s az új pálya vonalán haladunk tovább a VI. ötéves tervidőszakban is. Ez a pályamódosítás a mennyiségi növekedés helyett a minőségi fejlődést állítja a gazdaság továbbhaladásának előterébe. A minőségi fejlődés pedig nem képzelhető el a gazdasági munka hatékonyságának számottevő javítása nélkül. Ezek az új követelmények új feladatokat jelölnek ki a gazdaságstatisztika területén is. A korábbinál nagyobb jelentőséget kapnak mindazok az információk, amelyek a gazdasági események és folyamatok minőségi tényezőit juttatják kifejezésre.

A legutóbbi években új módszereket alakítottunk ki a népgazdaság s az egyes ágazatok hatékonyságának, a hatékonyság növelését elősegítő tényezőknek figyelemmel kísérése érdekében. Ez a módszertan lehetőséget ad arra, hogy vizsgáljuk^ az összes anyagi és szellemi ráfordítások együttes hatékonyságának alakulását. /

Gazdaságunk intenzív fejlődésig szakaszában nagy jelentőséget kap a népgazdaság szerkezetének, termelési és ráfordítási összetételének vizsgálata. A szerkezetvizsgálat az elmúlt években elsősorban a termelés és az értékesítés összetételére vonatkozott, s ebben erősödtek különösen ágazati s ezen belül vállalati szinten a termékszerkezet módosulását elemező tevékenységek. Nem mondhatjuk azonban, hogy_ e téren már eleget tettünk. Bár a vállalatok többsége értékelte saját termelésének összetételét, annak a műszaki-gazdasági kritériumrendszernek alapján, amelyet az MSZMP KB 1977. október 20-i határozata fogadott el, ezek a vizsgálatok még nem párosultak gazdaságossági, jövedelmezőségi s ezen belül export- jövedelmezőségi számításokkal.

A gazdasági fejlődés minőségi elemei között egyre nagyobb az energiagazdái kodás jelentősége. Bár e téren az elmúlt két évben kétségkívül értünk el eredményeket, azonban még igen sok tartalékunk van. s az információkat adóktól joggal várhatják el, hogy ezekre a tartalékokra rámutassanak. Az egyik ilyen tartalék a felhasznált energiahordozók összetétele; egy másik tartalékforrás a fajlagos energiafelhasználásban rejlik, de nem kevésbé fontos az sem, hogy a hagyományos energia- hordozók mellett hulladék és másodlagos energiaforrásokat is felhasználjanak.

E példák mellett természetszerűen a minőségi fejlődés számos más feladat megoldását is igényli. Ezek egyike a környezetvédelem. Az új feladat ennek kapcsán is megfogalmazódott a statisztikában, a környezetstatisztika rendszerének kialakítása lehetőséget ad arra, hogy felhívjuk a figyelmet azokra a területekre, ahol jelentős a környezet károsodása, s ahol a megelőző intézkedésekre igen nagy szükség van.

Új típusú elemzések

Az előzőekben példaszerűen említett feladatok mindegyike azt igényli, hogy az alapiniormációk begyűjtése, feldolgozása, rendszerezése és megfelelő táblázatos formába öntése mellett a statisztikusok ezeket az információkat elemezett módon adják közre. Az elemzés a mi megfogalmazásainkban több annál, minthogy csak leírjuk a számokból olvasható következtetéseket, a feladat az, hogy az információkat nyújtó minősítse is az egyes gazdasági es társadalmi folyamatokat.

A hangsúly a folyamatelemzésen van, hiszen csak egy-egy középvagy hosszabb távú időszak áttekintése ad arra lehetőséget, hogy a rendelkezésünkre álló hagyományos és újszerű (köztük a matemaikai statisztikai) eszközökkel megjelenítsük a folyamatokban felismerhető tartós tendenciákat és ezektől elkülönítsük azokat az eseti vagy rövidebb távon ható tényezőket, amelyek a folyamatok tartós tendenciáit kisebb mér- sékben befolyásolják.

Jó példa erre a következő: a VI. ötéves terv a korábbinál lassabb termelésnövekedési ütemet határozott meg, magasabb szintű hatékonyságot igényelve. Ennek hatással kell lennie a munkaerő összetételére, a többi között olyan hatással, hogy a fizikai foglalkozásúak körében a segédmunkások aránya csökkenjen és a szakképzetteké növekedjen.

Társadalmi prognózisok

Egyre nagyobb az az igény is, hogy a folyamatokban rejlő tartós tendenciák felismerése kapcsán jelezzük azok várható irányát és mértékét legalább rövid távra, de esetenként hosszú távra is. A gazdasági és demográfiai előrejelzések korábban is hozzátartoztak az állami statisztikai munkához, bár lazábban kapcsolódtak ehhez. Napjainkban az éves előrejelzések készítése részévé vált a népgazdasági tervező munkának, s így a gazdasági előrejelzések módszereivel, azok finomításával is egyre többet kell foglalkoznunk. A demográfiai előrejelzések általában hosszabb távra vonatkoznak, esetenként évtizedekre is s ezen belül ma már nemcsak azt kell megjelölni, hogy milyen irányzatok várhatók, hanem azt is, hogy milyen módosulások lennének kívánatosak például a népességszám növekedése tekintetében, a népesség összetételét illetően, s ehhez milyen intézkedések célszerűek.

Az információ-szolgáltatás újszerű elemei közé tartoznak azok a társadalomstatisztikai vizsgálatok, amelyek kisebb-nagyobb minták alapján az életszínvonal tényezőiről, az életmódról és annak elemeiről adnak felvilágosítást. E téren a legutóbbi időszakban kialakítottuk az időmérleg-vizsgálatok módszereit és közreadtuk ezek első eredményeit is.

Néhány nagyobb akció

A legutóbbi években az információszolgáltatásban néhány jelentős volument, akciót hajtottunk végre, ezek között is első helyen érdemel említést az 1980. január 1-i népszámlálás. A népességnek ez az összeírása a felszabadulás óta a negyedik volt és az adatok feldolgozása és közreadása az eddigi legrövidebb átfutási idővel valósult meg. A megyei népszámlálási kötetek mindegyike elkészül 1981 augusztusáig, az országos szinten összesített adatok pedig ennél jóval korábban jelentek meg. A népszámlálással egyidejűleg végzett lakásösszeírás és az ugyancsak

ehhez kötött üdülőösszeírás további hasznos információkat adott a kormányzati szervek számára.

Nagy jelentőségű a mezőgazdasági összeírás, amelynek első fázisát nemrég fejeztük be. Hasonló részletezettséggel mezőgazdasági adatokat 1972-ben gyűjtöttünk, ezt a felszabadulás előtt két mezőgazdasági ösz- szeírás előzte meg: az első 1895-ben, a második 1935-ben. A legutóbbi összeírás során a teljeskörű és a mintavétellel készült adatgyűjtést kombináltuk annak érdekében, hogy csökkenteni tudjuk a ráfordításokat, de növelni az információtartalmat.

A népességpolitikai döntések előkészítése szempontjából igen fontos vizsgálatot kezdtünk , meg néhány évvel ezelőtt, amely az 1966-ban, valamint az 1974-ben házasságot kötött nők gyermeknevelési szándékait és azok megvalósulását tudakolta. A vizsgálat a családtervezés alakulásáról és az azt befolyásoló tényezőkről ad sokoldalú információt.

A közvélemény tudtára

Bár a statisztikai információszolgáltatás elsődleges célja az, hogy a gazdasági és a társadalmi döntésekért felelős szervezeteket lássa el a munkájukhoz szükséges adatokkal és elemzett információkkal, emellett fontos feladat az is, hogy az ország lakosságát informálja a magyar gazdaság és társadalom helyzetéről, fejlődéséről.

E célra készülnek évtizedek óta a statisztikai zsebkönyvek, nemcsak a gazdaság és társadalom egészéről, hanem a különösen fontos ágazatokról is, köztük az iparról, a mező- gazdaságról, a beruházásokról és építőiparról, s legutóbb az ország népesedési helyzetéről. Készülnek zsebkönyvek, évkönyvek és egyes területi egységekről, például Pest megyéről is.

Esetenként információt adunk egy-egy évforduló vagy esemény alkalmából, így felszabadulásunk 35. évfordulójára jelentettük meg a „Magyarország társadalma és gazdasága" című grafikonos, rövid szöveges ismertető anyagunkat 1980-ban „Nők Magyarországon” elmen adtunk információt ugyancsak grafikonos, szöveges, fényképes illusztráció val a nők nemzetközi évtizede alkalmából. 1979-ben hasonló ismertető kiadvány jelent meg „Nemzetközi Gyermekév 1979" címen, amelyben a felszabadulás előtti s azt közvetlen követő helyzettel hasonlítottuk össze a magyar gyermekek helyzetét, lehetőségeit, életfeltételeit.

Hazánk közvéleményét azonban nemcsak az érdekli, hogy milyen a magyar gazdaság helyzete napjainkban és ez hogyan fejlődött, hanem az is, hogy milyen a helyzetünk a világ más országaihoz képest. A nemzetközi összehasonlításokat ép' pen ezért nemcsak a szakemberek számára bocsátjuk rendelkezésre, hanem rendszeresen közzé tesszük több oldalúan is: 5-6 évenként megjelentetünk adatösszeállítást, legutóbb ez évben a „Nemzetközi Statisztikai Évkönyv”-et, amelyben ENSZ-, KGST- és egyéb publikációk alapján (36 külföldi adatforrást felhasználva) mutattuk be hazánk gazdasági helyzetét az európai, ázsiai, afrikai, amerikai kontinens országaival összevetve. A másik megoldási mód az, amikor egy-egy hazai kiadványban „Függelék"-ként teszünk közzé nemzetközi adatokat.

Az információszolgáltatás alakításában nagy szerepük van az adató kát nyújtóknak, és az információt felhasználóknak egyaránt. Mindkét oldalról kérjük és várjuk a kritikai észrevételeket, munkánk segítését támogatását, hiszen célunk közös: a magyar társadalom és gazdaság minél hatékonyabb fejlődésének elő segítése.

Egv kalász helyett kettőt

írta: dr. Bíró Ferenc rektor

Alkotmányunk, az új kenyér ünnepe, alkalmat ad arra, hogy Ismételten számba vegyük: megtettünk-e minden tőlünk telhetőt az ország kenyere, a mezőgazdasági termés növelése érdekében. A kérdésre mindenki, akinek közvetlen vagy közvetve köze van a mezőgazdasághoz, természetesen sajátos választ tud adni. Tény azonban az, hogy a magyar mezőgazdaság a hetvenes években felzárkózott a fejlett mezőgazdasággal rendelkező országok élvonalához.

Magyarország az egy főre jutó gabona- és hústermelésben olyan országokat előzött meg? mint Franciaország, NSZK, Belgium, Ausztria, s Dánia mögött a második helyre kerül.t Európában. Hazai termésből immár tartósan, jó színvonalon kielégíthetjük a lakosság kenyér- gabona- és hússzükségletét s emellett jelentős mennyiségek kerülnek exportra is.

A megszokottnál néhány héttel előbb betakarítottuk a 80-as évtized első kalászos gabonatermését Az elért termésátlagok a mostoha időjárás ellenére — bár jelentősen elmaradtak a tervezettől — megközelítették az utóbbi öt év átlagát. Az ország kenyérnek valója biztonságos helyen, raktárakban van. Elfogadható termés ígérkezik zöldség-gyümölcs félékből — amit a piaci árak is visszatükröznek — s az egyéb őszi betakarításé növényekből.

További előrehaladásunk egyik kulcskérdése, hogy a mezőgazda- sági termelés növelése érdekében a helyes gazdaság- és társadalom- politikai háttérre alapozva, mennyire tudjuk kihasználni természeti, gazdasági adottságainkat, hogyan tudjuk a különböző termelési tényezők — a természeti, biológiai, anyagi-technikai, pénzügyi és emberi tényezőinek — az optimálishoz közel álló kombinációit kialakítani, hogy a lehetséges legjobb eredményeket érjük el.

A Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezésére és szervezésében az elmúlt években széles körű vizsgálat folyt, aminek eredményeként megállapítást nyert, hogy Magyarországon a természeti adottságokat figyelembe véve ökológiailag lehetőség van arra, hogy az évenkénti növényi terméktömeget — az ún.- biomasszát — az ezredfordulóig ismét megkétszerezzük. Ehhez azonban arra van szükség, hogy szinte minden talpalatnyi termőföldet a jó gazda gondosságával megműveljenek. Ahol szükséges, meliorációra, belvízmentesítésre, talajjavításra, s ahol lehet öntözésre kerüljön sor.

Olyan termelési szerkezetet kell kialakítani, ami lehetővé teszi, hogy minden táblán azt termeljenek, amihez legkedvezőbbek az ökológiai adottságok s termesztésük gazdaságosan megszervezhető. Különösen nagy jelentősége van a gyepterületek (1300 ezer hektár, ebből Pest megyében 70 ezer hektár) és a nagy tömegű növényi melléktermékek hasznosításának. Ezzel számottevően növelhető a húsmarha-, juh- és kecskehús-termelés, miközben mintegy 200—300 ezer hektár szántó- terület felszabadíthatóvá válik a szálastakarmány-termelés alól, s eny- nyivel bővíteni lehet a gabona vagy más ánmövények vetésterületét.

A gyepterületek egy része — mintegy fele — azonban a kedvezőtlen domborzati vagy talajadottságok miatt nagyon kevés fűtermést ad. Ezeket a területeket fásítással, erdőtelepítéssel célszerű hasznosítani. Hiszen már jelenleg is, de az ezredfordulón még inkább nagy lesz a fahiány Európában, s így ez a termék is jó piacra találhat.

Az energia árának gyors növekedése a mezőgazdaságban is szükségessé teszi — szinte kikényszeríti — az energiatakarékos technológiák kialakítását és alkalmazását. Az energiatakarékos talajművelés, betakarítás, tárolás a növénytermelésben, az energiaigényes tartás- technológiák megváltoztatása, s a természetszerűség előtérbe kerülése a nagyüzemi állattartásban, a szállítási rádiuszok csökkentése mind olyan feladat, amit röuid időn belül meg kell oldani.

A termésátlagok, a_ termelési hozamok növelésében nagy a szerepük a biológiai tényezőknek. A betegségekkel szemben ellenálló nagy termőképességű, jó termelékenységű fajták, hibridek előállítása és termelésbe vonása mind a növénytermelésben, mind az állattenyésztésben jelentősen növelheti a fajlagos hozamokat, beltartalml értékük javításával pedig a minőségüket. A mikrobiológiai folyamatok termést növelő (tartósító) hatásának felismerése és tudományosan megalapozott, célszerű felhasználása jelentős mértékben növelheti az egész mezőgazdasági termelés hatékonyságát

Eléjj^é közismert, hogy az állatállomány fehérjetakarmány-szükségletének kielégítéséhez évenként több százezer tonna növényi- és állatifehérje-takairmányt kell importálni konvertibilis valutáért. A hazai fehérjeforrások jobb kihasználásával, takarmánynövényeink fehérjetartalmának (genetikád módszerekkel történő) növelésével belátható Időn belül 20—50 százalékkal mérsékelhető az ebből fakadó import- teher. Sőt a mikrobiológiai Ipar fejlesztésével, ipari fehérjetakarmányok előállításával az eredmények tovább fokozhatók. ;

A Gödöllői Agrártudományi Egyetem évről évre nagyobb részt vállal e feladatok megoldásában. A szocialista agrárszakemberek, okleveles mezőgazdasági és mezőgazdasági gépészmérnökök, üzemmérnökök, szakmérnökök képzése, nevelése mellett 31 tanszéke, 4 egyetemi és egy kutatóintézete mintegy 100 témáiban folytat széles körű kutató tevékenységet, hogy a gyakorlati munka során megfogalmazott kérdésekre tudományosan megalapozott válaszokat adhasson. A tanszéki, intézeti kollektívák tudományos eredményei, újításai, találmányai jól szolgálják a magyar mezőgazdaság ügyét. Példának csupán néhányat említek közülük:

Az egyetem Jó eredményeket ért él a magyar húsmarha kitenyésztésében, a lúdtenyésztés és a vadgazdálkodás komplex fejlesztésében, a vízgazdálkodás alapösszefüggéseinek feltárásában, a talajtermelékenység fokozásában, a gyepgazdálkodás, a vállalati tervezés fejlesztésében, a mezőgazdaság racionálisabb energiagazdálkodásának és a mezőgazdaság géprendszereinek kialakításában.

Az egyetem Kompolti Kutató Intézete már eddig ís Jó eredményei két ért el a lucerna és az őszi árpa nemesítésében, a lejtős területek talajvédelmében. A Számító Központ részt vállal abból a programból, amely lehetővé teszi a számítástechnika alkalmazását a mezőgazdaságban.

A kutatómunka tudományos eredményeinek átadására; hasznost-' tására több jó módszer alakult ki. Mégis a legjobban bevált forma a különböző termelési rendszerekkel, állami gazdaságokkal, termelő- szövetkezetekkel való együttműködés, aminek kereteit a kölcsönös érdekeket figyelembe vevő szerződések képezik. A szerződéseken nyugvó kapcsolatok elősegítik, hogy az egyetem alkotő műhelyeiben ne csak tudományos cikkek, disszertációk készüljenek, hanem egyre nagyobb számban olyan tudományos eredmények is megfogalmazódjanak, amelyeket a termelés növelése, a gazdálkodás hatékonyságának fokozása érdekében a termelő üzemek közvetlenül is hasznosíthatnak. Más oldalról viszont az is fontos, hogy a tudományos eredmények iránt a termelő üzemek részéről nagyobb legyen az érdeklődés, hogy legalább a felére csökkentsük azt az időt, ami egyes tudományos eredmények széles körű gyakorlati alkalmazásához ma még szükséges.

% hÍSZ6m, hogy a jelen kor követelményeinek megfelelően módosíthatjuk a régi jelszót:

__ott, ahol ma egy kalász terem, holnap kettő

t kell termelni, de úgy, hogy a kalászok nagyobbak legyenek, a költségek pedig ne növekedjenek.

I

I