Pest Megyi Hírlap, 1981. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-19 / 194. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Harminckettedik évforduló Alkotmányunkat ünnepeljük AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYÉI TANÁCS LAPJA XXV. ÉVFOLYAM, 194. SZÁM Ára 1,40 Forint 1981. AUGUSZTUS 19., SZERDA Háromezer ember kiszolgálására alkalmas kis ABC tárnoki avatásával, egy 100 személyes óvoda és egy 60 személyes bölcsőde szigetszentmiklósi műszaki átadásá­val kezdődött meg az idei alkotmánynapi ünnepségek sorozata Fest megyében. Kedden délután megtartották az első városi ünnepséget is: Érden az augusztus 20-i megelékezésekkel egybekötve 16 társadalmi munkás vehette át a kiváló, illetve az érdemes kitüntető jel­vényt. Nem csendestárs A mi kis házunk, az ** a tízemeletes reggel­től estig, estétől meg regge­lig harsog. Ezernyi forrása, s kevés ötlettel kitalált faj­tája ismert a zajkeltésnek, egymás bosszantásának. Mert bizonygatták egyre többen a lakógyűlésen: nem elég a munkahelyen a szövő- vagy fonógépek zú­gása, a több mázsás erővel, hangorkán kíséretében le­csapódó pöröly sivítása nyolc órán át a kovácsmű­helyben — a porszívót is vasárnap délután fogják munkára, a villanyfúrónak is csak pihenőnapon akad dolga. No, mert a szögbe­lövőt szerszámával együtt csak szombat vagy vasár­nap délutánra rendelik. El­viselhetetlen a hangerős­ség, a decibel. Mi, a decibel? Igen, a hangerősség mértéke, me­lyet a telefon feltalálójáról, Beliről neveztek el. A bel tizedrészét, a decibelt hasz­nálják gyakorlatban a za­jok erősségének meghatáro­zásához. S mily érdekes, hogy a szélben mozgó fale­vél zizegése húsz decibel­nek felel meg, míg egy csendes vendéglő zörej­szintje ötven decibel. Mon­dom a csendesé, ahol a tá­nyér, . kanál, villa csörgését három fogás között az asz­taltársaság anekdotázása kíséri. Ügy hírlik viszont, hogy az élénk utcai forga­lom 70, olykor 75 decibeles — attól függ, milyen motor száguld az aszfalton —, míg például a kattogó gép­fegyver — hogy sohase le­gyen módunk hangjával is­merkedni! — 130, míg a startoló rakéta 175 decibe­les hangot ad. Modem korunkban, a hu­szadik században azonban a zajok mindenhová beha­tolnak, elkísérnek bennün­ket. Ez az egyáltalán nem csendestárs velünk együtt, a nyomunkban jár. Nem­csak az utca hangos, gyak­ran harsognak a bérházak is. No, meg a vendéglők, különösen ilyenkor, nyáron a kerthelyiségek. Mert ugye nemcsak 50 decibele­seket ismerünk, hála az elektronikának, mely a ze­nében is helyet csinált ma­gának, a pohár sör, a va­csora mellé olykor hang- özön is dukál. Tudjuk, ta­pasztaljuk, Pest megye minden városában akad egy-egy hely, ahol a ven­déglő, a kerthelyiség hang­orkánjától szenvednek es­ténként a környék lakói. Vajon hány decibelt mutat­na ki a műszer, ha egy sza­badtéren rendezett táncdal- estre vinnénk magunkkal? De nem is kell olyan messzire mennünk, elég, ha valamelyik közeli házba visszük be. A kérdés csu­pán az, feltétlenül szüksé­günk van-e ennyi zajra, melv körülvesz bennünket? U iszen a zaj egy bizo- nyos határon, mérté­ken túl öli a hallást, sőt — az orvosok szerint — gyo­morbetegséget, yérkeringé- si zavart is előidézhet. Ha zajt hallunk ugyanis, szer­vezetünk ösztönösen felké­szül a védekezésre. A szív és a vérkeringés feszülten várja a fokozott megterhe­lést, s az egész szervezeten a nyugtalanság lesz úrrá. Tudjuk, tapasztaltuk! Ha semmi veszély sem köze­leg? Már akkor sem oldó­dik fel egyhamar a szerve­zet feszültsége. Idegeink? Főleg azok a zajok terhelik, amelyeknek a hangerőssége gyorsan változik: a kutya­ugatáshoz, az ismétlődő aj­tócsapkodáshoz, az erősödő, gyengülő motor hangjához nem tudunk úgy hozzá­szokni, mint az óra egyen­letes ketyegéséhez. Pedig olyan is akad, akit még az utóbbi is zavar... Ha a szomszéd egy szöget bever a falba, máris a pla­fonon vagyunk — a zaj miatt. De azoktól a zörejek­től még véletlenül sem szenvedünk, melyeket'ma­gunk idézünk elő. Hobbiból vagy éppen muszájból... S ha figyelünk, az is gyorsan kiderül: a külső zajok mennyisége és ereje egyre növekszik. A tegnap még zajos utca mára még zajo­sabb lett. Csak egy a dol­gok bibéje. Míg a munka­helyi zajártalom ellen igyekszünk szervezetten felvenni a küzdelmet —, addig az otthoni kiküszöbö­lésére vajmi kevés gondot fordítunk. Még csak ott tartunk, hogy időnként szükségességéről beszélünk — de a cselekvésig nem jutottunk el. Pedig ismer­jük egészségügyi ártalmait éppúgy, mint a másnapi teljesítőképességet befolyá­soló problémáit. De az in­tenzív, a felesleges decibe­leket kiküszöbölő küzde­lemnek — ahogy magun­kat ismerem — csak holnap szándékozunk megvetni a sziklaszilárd alapját. A még kevésbé zajos háztar­tási gépekkel, a lakások jobb hangszigetelésével. H e addig is lehetne ten- ni egyet-mást — ahogy mondogatjuk, saját erőből! Mégpedig nem hangerőből, hanem éppen annak csökkentésére. Ké­zenfekvő, s mégis osztatlan sikert aratna, ha a zenés vendéglők egy részéből csendesebbet csinálnánk. S az sem válna hátrányunk­ra, ha mi magunk is több belátással lennénk egymás iránt: legalább éjjel nem dudálnánk gépjárműveink­kel lakott területen, ha va­sárnap délután nem kap­csolnak be a porszívót, ha nem bőgetnénk teljes hangerővel a magnót, a le­mezjátszót, vagy a tv-beri a második félideji közvetí­tést. Mert ugye nagyjából mindannyian tudjuk, mi­ként születnek a szerveze­tünkre oly káros decibelek. Varga Edit . A neutronbomba ellen Táviratok, levelek százai érkeztek az elmúlt napokban az Országos Béketanács címé­re: szocialista brigádok, üzemi, munkahelyi közösségek annak a megdöbbenésnek, felháboro­dásnak adnak hangot, amelyet a neutronfegyver sorozatgyár­tására vonatkozó amerikai döntés váltott ki közvélemé­nyünkből. A kollektívák gon­dolataiból kontinensünk, s a világ békéjéért érzett mélysé­ges aggodalom, felelősség csendül ki. A váci Forte-gyár 636 dol­gozójának aláírása is nyomaté­kosítja a tiltakozást a világ békéjét veszélyeztető lépés el­len. „Határozottan ellenezzük az újabb tömegpusztító fegy­verek, így a neutronbomba gyártásának megkezdését’’ — hangzik a váci dolgozók le­vele. Számos kollektíva rámutat tiltakozásában arra, hogy Rea­gan elnök döntése különösen cinikus kihívást jelent a né­pek békéakarata ellen, hiszen éppen akkor született, amikor az első atomtámadással súj­tott japán városok tragédiájá­ra emlékezett az emberiség. Ma: 3. oldal: Vonzó programot nyújtani Az égi országutak vándorai Made in Halásztelek 4. oldal: Cselekedni, ahol legjobban kell Heti filmjegyzet 6. oldal: Púpos háló Lacházán és Szentendrén DÉLÉP-Cegléd: hatvan gól! 7. oldal: Jogi tanácsok 8. oldal: Heti időjárás* előrejelzés Őszi akció, kedvezménnyel A tárnoki ABC-kisáruház Megemlékezés Érden A kenyeret a Benta-völgye Termelőszövetkezet új búzá­jából sütötték, a parasztság, képviseletében a téesz elnök- helyettese, Csupics Sztankó nyújtotta át Németh István­nak, a MEZŐGÉP dolgozójá­nak, aki a munkásság nevé­ben köszönte meg a jelkép­ajándékot. Mert jelkép volt ez a ke­nyér, a két szövetséges osz­tály együvétartozásának szim­bóluma, amelyről ünnepi be­szédében megemlékezett Pi­szék Imre, a Hazafias Nép­front érdi városi titkára is. a MEZŐGÉP érdi üzemének kultúrtermében, hangsúlyoz­va: e nélkül a szövetségesi összefogás nélkül maga az or­szág és Érd városa sem jut­hatott volna el mai fejlődé­sig. Amint a számok Is jel­zik: az előző ötéves tervhez képest a VI. ötéves terv idő­szakában kétszeresére nőtt a Szőlőskertek királynője, cardinal Zökkenőmentes felvásárlás Gyümölcsdömping a piaco­kon Dinnyehegyek, őszibarack­kal telt rekeszek ezer számra. Aligha lehet az idén panaszunk az ellátásra. Ha fajtaválasz­tékot értékeljük fogyasztó­ként — erről erősítettek meg bennünket a Fény útcai piac felügyelőségén — a felsorolt két fajtából valóban többet termeltek a gazdaságok, de szőlőből, ringlóból és kék­szilvából már gyengébb a kí­nálat. Szerencsére ezek sem hiánycikkek, csupán Valami­vel drágábban kaphatók. A budaörsi Sasad Tsz gyü­mölcsöskertjeiből — még 15 vagon áru vár szedésre — mintegy 90 vagon áru indul útjára. Hogy merre, vagyis, hogy milyen csatornákon át értékesítenek, e kérdésre Haj­nal József, a szövetkezet el­nökhelyettese adott választ. — A barack teljes mennyi­ségét a több Pest megyei gazdaság által alapított Buda- fruct budaörsi hütőházába, illetve feldolgozójába visz- szük tartályládákban. Az össz­termés 35 százaléka exportra, 45 százaléka konzervgyárba, 15 százaléka belföldi frissfo­gyasztásra és annak csak kis töredéke kerül a legyártó üze­mekbe. De szedjük a szőlőt is. A Csabagyöngyét már be­takarítottuk, most következik a szőlöskertek királynője, a favorit és a cardinal kerül sorra. A barackszezon vége felé tartanak a solymári Magyar- Bolgár Barátság Tsz-ben. A hozamok a fagyok miatt kö­zepesek: hektáronként öt ton­nát tesznek ki. Vevőik keres­kedelmi partnereik közül a Debreceni Konzervgyár 15, a Nagykőrösi Konzervgyár 10, a TSZKER 10 vagonnal, közös vállalatuk a Budafruct pedig 10 vagonnal vett át. A toki Egyetértés Tsz-ben valamelyest enyhítették a munkaerőgondokat, két hé­tig a gazdaságban segítettek a Zsámbéki Tanítóképző hall­gatói. Más üzemekhez ha­sonlóan itt is azt az infor­mációt kaptuk, hogy az árak­kal és az átvétellel egyaránt elégedettek voltak. A részművelésben, dinnyét 79 hektáron termesztő albert- írsai Szabadság Tsz-ben nem a szüret, inkább a szállítás okozott ezidáig nehézségeket. Eddig ugyanis a határokon túlra 50 vagon édes gyümöl­csöt exportáltak és mintegy 150 vagon termésre számíta­nak. A szocialista országokba irányuló tsz-gyümölcsexport — az elmondottak alapján is ezt a következtetést lehet le­vonni — fontos szerepet ját­szik a szövetkezetek gazdálko­dásában. Sajnos az albertir- sai (korábban dánszentmikló- si) Micsurin Tsz-ben a jég­verés súlyos károkat okozott az almaültetvényekben. Hogy mekkora a kiesés és ezáltal exportlemaradásunk, ennek felmérése most folyik. Az vi­szont már biztos, hogy az őszi almaszüret, az ünnepek után néhány nappal, a tervek sze­rint augusztus 25-én veszi kezdetét, ugyanígy a kiskun- lacházi Petőfi Tsz 100 hektá­ros almásában is. V. B. város költségvetése, bár a feladatok — a lakásépítés, gyermekintézmények fejleszté­se és az egészségügyi — máig a település legfőbb gondja maradt. Hogy e gondok megoldásé­ban milyen hatalmas szerepe van az érdi lakosságnak, er­re is utalt az előadó, s ezt fejezték ki azok a kitünteté­sek, amelyeket 16, társadal­mi munkában élenjáró érdi lakos vehetett át Méray Ti­bortól, az MSZMP városi bi­zottságának első titkárától és dr. Benussi Silviótól, a ta­nács elnökétől. Az ünnepség szült 445 négyzetméter alap- területű ABC kisáruházat. Az ünnepségen — ahol ott volt MogOr Béla, a járási pártbi­zottság első titkára és Tuza Sándorné dr. a MÉSZÖV el­nöke, a megyei pártbizottság tagja —, Hegyi János, az ÁFÉSZ elnöke mondott meg­nyitó beszédet. A 4 millió 700 ezer fo­rintos költséggel felépült kis- áruház 1 millió 200 ezer fo­rintos nyitókészlettel várta a vásárlókat. A korszerű, tágas eladóterű üzlet a hagyomá­nyos élelmiszerek széles vá­lasztékán túl különböző vegyi árukat, papír- és írószereket is kínál. A község lakóinak nagy örömére hidegkonyhai készítmények, húsféleségek és sütemények is kaphatók. Az ABC nemcsak a vonzás- körzetébe tartozó 3000 ember kiszolgálására alkalmas, ha­nem a kevésbé ellátott tele­pülésrészek lakosságának igé­nyeit is ki tudja elégíteni, A vásárlók láthatóan örömmel vették birtokukba az áruhá­zát, s kedvtelve válogattak a pultokon tornyosuló gazdag áruválasztékból. Gyermekintézmény Síige Iszen tmiklóson Szigetszenmiklóson ugyan­csak tegnap délelőtt volt a műszaki átadása a 100 szemé­lyes óvodából ,és 60 személyes bölcsődéből álló gyermekintéz­ménynek, amely a közeli la­kótelep szomszédságában épült. A csaknem 2000 négyzet- méteres létesítményben 4-4 A munkás-paraszt szövetség jelképeként átnyújtott kenyér Érden A szigetszentmiklósi bölcsőde és óvoda Í60 gyermeknek nyújt otthont a város citerazenekarának és pávakörének műsorával ért véget. ABC-kisáruház Tárnokon Tegnap délelőtt adták át Tárnokon a Budai Járási ÁFÉSZ kivitelezésében elké­KÖZÉLET Victor Bolojan, a Román Szocialista Köztársaság buda­pesti nagykövete hazája nem­zeti ünnepe alkalmából ked­den filmkoktélt rendezett a nagykövetségen. A filmkok­télon megjelent Győri Imre, az MSZMP Központi Bizott­sága agitációs és propaganda osztályának vehetője, Hollai Imre külügyminiszter-helyet­tes, valamint, a politikai, a gazdasági, a kulturális és a társadalmi élet számos veze­tő személyisége. Ott volt a budapesti diplomáciai képvi­seletek több vezetője és tag­ja is. foglalkoztató, tornaterem, konyha és egyéb kommunális helyiségek kaptak helyet. A gyermekparadicsomot az ÉG- SZÖV saját tervei alapján korszerű, eddig még nem al­kalmazott, könnyűszerkezetes technológiával, kiváló minő­ségben készítette el. A 30 millió forintot érő gyermekintézményt Stefano- vics László, az ÉGSZÖV igazgatója adta át a község vezetőinek. Az avatási ünnep­ségen ott volt Jónás Zoltán, a ráckevei járási pártbizott­ság első titkára is. A közeli hetekben kerül sor a helyiségek berendezésére, a parkosításra, az udvari játé­kok felszerelésére. Az ötletes fabungalók. a homokozó és a pancsoló már elkészült. Az óvoda és a bölcsőde szep­tember közepétől fogadja majd az apróságokat. f « I

Next

/
Thumbnails
Contents