Pest Megyi Hírlap, 1981. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-18 / 193. szám
Kl» vr.crn 1981. AUGUSZTUS 18., KEDD Végső búcsú Pothornik Józseftől Hétfőn mély részvéttel kísérték utolsó útjára a Mező Imre úti temetőben a 78 éves korában elhunyt Pothornik Józsefet, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő személyiségét, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének alel- nökét. A munkásmozgalmi panteon díszravatalozójában koporsójánál a párt-, állami és társadalmi életünk vezető személyiségei, volt munkatársai, az elhunyt barátai, családtagok rótták le kegyeletüketA Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára búcsúzott Pothornik Józseftől. — Olyan emberről, fáklyavivőtől búcsúzunk, aki életének 78 évéből 63-at dolgozott, és e 78 évből 59-et a párt tagjaként, mint meggyőződéses forradalmár élt le. Az emlékező tisztelet csak felidézni, felvillantani képes életútja legfontosabb mozzanatait, állomásait. Az általa megtett út önmaga már történelem, tökéletesebb és valóságosabb a legigazibb gondolatok egymásba kapcsolásánál is. Felbecsülhetetlen értékű volt mindaz, amit Pothornik József és az'ő forradalmár nemzedéke tett egy új világ megteremtéséért itt a Kárpát[ medencében, a Duna és Tisza tájékán. — Két világháború, egy győztes proletárforradalom, s annak veresége, kényszerű hazai bújdosás, büntetőtáborok, börtön, kínvallatások, vérbíróság, hazájának felszabadulása, az újjáépítés, ismét ellenforradalom, annak leverése, szocialista konszolidáció, s mindez úgy, hogy nem szemlélője, hanem aktív részvevője ezeknek. Fér-e még több egy emberi életbe ? . Búcsúznak tőle a szocializmust építő munkásemberek, akiknek ügyét mindennél előbbrevalónak tekintette. A magyar szakszervezeti mozgalom, a bányásztársadalom, a családtagok, a hozzátartozók, az egykori és mai harcostársak, barátok, ismerősök nevében Jakab Sándor, a SZOT főtitkárhelyettese idézte Pothornik József alakját, aki munkásmilliókra „költötte” szinte tékozló gazdagsággal, élete kincseit. Az egykori harcostársak nevében Szerenyi Sándor, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja vett végső búcsút. Ezt követően a gyászolók százai kísérték Pothornik Józsefet a munkásmozgalmi panteon sírsétányához, ahol a bányászinduló hangjai mellett helyezték a koporsót a sírba. A gyászszertartás az Internacio- nálé hangjaival ért véget. A közvéleményre apellálva Társadalompolitikától a lakosság életkörülményeiig megannyi területet ölelnek fel, tesznek együttesen nagyító alá a Hazafias Népfront és a Népi Ellenőrzés együttműködési aktivistái. A HFN OT és a KNEB együttműködési megállapodásából kihajtó, temérdek szállal kötődő munka- kapcsolat jelentőségéről, eredményéről S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára nyilatkozott. — A utóbbi három-négy esztendőben számottevően fejlődtek az együttműködés formái, módszerei is. Együttműködésünket áttekintve sarkalatos elvként megállapítható, hogy elsősorban olyan kérdéseket tűzünk napirendre, amelyek iránt nagy a társadalmi érdeklődés. — Nyilvánvaló: ha a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság és a Hazafias Népfront közösen fellép egy kérdésben, akkor azzal a legkomolyabban foglalkoznak a kormányszervek is. A KNEB jelentései nyomán a Minisztertanács általában kötelező érvényű határozatokat hoz, tehát a társadalmi vélemény beépül a vizsgált terület jövőjét formáló központi döntésekbe. Fekete tábla — üvegből Hőszigetelő Hungaropan-ablakok Köztudott, hogy a Pest megyéi tsz-ek — s közülük is elsősorban a Budapest környékiek — igen fontos szerepet játszanak a főváros élelmiszerellátásában. az azonban kevéssé ismert, hogy az utóbbi időben egyre nagyobb részt vállalnak a lakossági szolgáltatásokból is. így például a fóti Béke TermelŐszö'tfétkezet vegyes' mező- gazdasági szolgáltató gazdasági társulása a lakosság és a közületek jobb ellátása céljából a közelmúltban technológiai szereléssel és üvegezéssel bővítette profilját. Jelenleg mintegy negyvenen dolgoznak itt. s az első üzletüket már meg is nyitották a főváros XV. kerületében. Mint Stefán Miklós ágazatvezető elmondta, terveik szerint rövid időn belül 10 üzletet nyitnak Budapest területén, így Újpalotán, a vásárcsarnok mellett. Újpesten, a békásmegyeri, a pesterzsébeti és a pestlőrinci lakótelepek közelében. Akiinek már kellett a betört ablakkal ajtóüveggel olyan műhelyt keresnie ahol viszonylag elfogadható határidőre el is vállalták a munkát, tanúsíthatja, hogy ez a szolgáltatás .sem emelkedik ki a sajnos általában alacsony színvonalból. így érthető, hogy a kerületi tanácsok örömmel fogadták és fogadják a fótiak kezdeményezését. s támogatják is az új üzletek létrehozását. Stefán Miklós szerint a tsz ebben a szolgáltatási ágban arra törekszik hogy az üzletekben ne csak az általánosan elterjedt táblaüvegeket árusítsák. illetve építsék be. hanem a hazai üvegipar teljes választékát. Így együttműködési szerződést kötöttek a salgótarjáni és a miskolci üveggyárral, s tárgyalásokat folytatnak az orosházi üveggyárral annak érdekében, hogy a belső építészetben alkalmazható valamennyi üvegfajtát, beleértve a különböző színezett, dekoratív hatású üvegeket is. fel tudják kínálni megrendelőiknek. A lakosság igényeinek kielégítése mellett közületi megrendeléseket is elfogadnak, s ugyancsak vállalkoznak különleges üvegek beépítésére is. így például óvodák, iskolák, kórházak üvegezési gondjainak megoldása mellett most az Akkumulátorgyárban építenek be hőszigetelő. Hunsa- ropan üvegeket, melyek nyáron enyhítik a kánikula hatását. télen pedig a fűtési veszteségek csökkentésével az energiatakarékosságot szolgálják. A megye területén is több helyen fognak dolgozni, már a közeljövőben, örbottyánban szeptember elején nyílik egy üzletük, s tervezik, hogy Gödöllő, illetve Vác környékén Í3 lesz üvegesboltjuk. Tevékenységük egy másik területe lesz a mezőgazdasági gépek vezetőfülkéinek üvegezése: ez ugyanis a megfelelő méretű, s biztonságtechnikai- lag is elfogadható, ragasztott üvegek hiányában gyakran megoldatlan, s sok gépei! alumínium lemez vagy éppen semmi sem helyettesíti a kitört ablakot. A kisdiákok, az iskolák számára is kínálnak majd újdonságot: a hagyományos fekete táblák helyett a szebb, tartósabb. matt felületű üvegtáblát S végül még egy dolog ami nem mindegy a megrendelőknek: az üvegezési munkáikra az általánosnál alacsonyabb árszínvonalon vállalkoznak. YV. B. A cél: feltárni a veszteségeket Az is baj, ha túl jól sikerül A hír annak idején bejárta a magyar gazdaságpolitikai sajtót, de azóta is gyakran emlegetik példaként, ha a munkaszervezés gyakorlati hasznát kell bizonyítani. A közelmúltban például a Munkaügyi Minisztériumban vetítették le az újságírók előtt azt a filmet, mely a Mecha- nilcai Müvek abonyi gyáregységében készült, s a telefon- készülékek szerelését mutatta be, mégpedig olyan „ilyen volt — ilyen lett” alapon. A lényeg: miután a Mechanikai Művek átvette a Telefongyártól az asztali telefonkészülékek gyártását, olyan szervezési javaslatot dolgoztak ki és vezettek be Abony- ban, melynek következtében a hallgatók szerelésénél 51 százalékos, a mikrofonoknál 141 százalékos, a készülékeknél pedig 195 százalékos termelékenységnövekedést értek él. Nókusz-pókusz nélkül A csodaszer neve, amelynek segítségével ezt, a tele- fongyáriak számára is meghökkentő eredményt elérték Abonyban: munkaszervezés és 3 M-módszer, s akik ezt a csodaszert az abonyiak kefébe adták, az a Fővárosi Tanács Ipari Szervező Intézete, a Tanorg. A csodaszer szó természetesen túlzás, mint ahogy a szervezők sem varázslóik. Az ugrásszerű változást sem titokzatos hókusz-pókuszok segítségével produkálták, hanem sokkal inkább oly módon, hogy alaposan szemügyre vették, kivesézték az addig alkalmazott technológiát, a munkahelyek kialakítását, a szerelésnél használt szerszámokat, s a veszteségeket feltáró elemzések után dolgozták ki javaslatukat. Az előbbi számok tanúsíthatják: érdemes volt. A szervezők és a gyár most arra készülnek, hogy még teljesebbé tegyék az eddigi eredményeket, vagy ahogy dr. Vogl Antal, a Tanorg igazgatója megfogalmazta, feltegyék a koronát az eddigi munkákra. Az idén áprilisban kötött szerződés alapján ugyanis a szervezőintézet most már nemcsak egyes alkatrészek vagy a készülék gyártásának műveleti idejét csökkentő javaslatok kidolgozására vállalt kötelezettséget, hanem az egész gyáregység teljes termelési rendszerének átalakítására. Hogy a kettő közötti különbség érzékelhető legyen, arra egy példa is elegendő: hiába készül el a korábbinál sokkal gyorsabban a hallgató, a mikrofon vagy maga a készülők — azaz, hiába csökkennek a műveleti idők —, ha a szerelőasztalról lekerülve várnia kell a következő fázisra vagy a raktárban tölt utána hosszabb időt. Vagyis: a műveleti idők lefaragása után a következő cél, hogy az egész termék teljes átfutási idejét rövidítsék le. S mivel a műveletek közötti állás- és veszteségidők sokszor nagyobbak a tényleges munkában rejlő tartalékoknál, ez az együttműködés újabb, komoly eredményekkel kecsegtet A régit vagy az újat? Első lépésként egy részletes kapacitásvizlsgálatot végeznek a szervezők, majd ezt követően kerül sor az alkatrészgyártás megszervezésére, a termelési folyamat korszerűsítésére, s végül az egész irányítási és információs rendszer átdolgozására. A több lépcsős ipunkának megfelelően felosztották az intézetet kötelező határidőket is: idén októberben, decemberben, majd jövő márciusban kell szállítaniuk a megfelelő javaslatokat Ha ezek valóra válnak, az abonyi gyáregység szervezési mintaüzem, s egyben egyfajta referencia is lehet a Tanorg számára. Abonytól földrajzilag sem esik messze Nagykőrös, de a megfontolás,- amiért a Trakts Szövetkezet nagykőrösi telepére is meghívást kaptak a Mélyzöld dombok tövében; Golgamácsa Garancia az itt élők Csodálatos tájakon kanyarog az út. Az erdők puha, mély zöldjét a szántóföldek aranybarnája, mézsárgája váltotta fel. A dombok alján, a fővárosi léptékhez szokott szemnek parányinak tűnő falu éli mindenapjait. Déltájban szokatlanul kihaltak az utcák. Mindenki a földeken szorgoskodik, vagy már kora reggel útnak indult saját négykerekűjén, a lejtőkön nehézkesen felfelé kapaszkodó autóbuszokon, a döcögő vonatokon munkahelyére — Ikladra, Gödöllőre, netán még távolabbra — a fővárosba. Az utca másik oldalán A községi tanácsnál Tóth András tanácselnök készséggel fogadja a hívatlan látogatót. A tanácselnöki szoba kellemes még a fullasztó kánikulában is, gyorsan pereg a beszélgetés fonala... Ebben persze sokat segít Tóth András nagy rutinja, aki bér fiatalember, csaknem másfél évtizede a közszolgálat katonája. 1967 óta — akkor az ország legfiatalabb vb-titkára volt — tevékenykedik a tanácsi apparátusban, azóta nemcsak figyelemmel kíséri, hanem döntéseivel maga is befolyásolja a kis település sorsát. Ez év tavaszán tanácselnöknek választották. — Annak idején tulajdonképpen csak átjöttem az utca másik oldalára — emlékezik tréfásan —, hiszen éppen szemben laktunk a tanáccsal. Nem volt rosszul ellátott település Galgamácsa. Legalábbis az akkori értékelés szerint. Kereskedelmi hálózat, egy régi általános iskola, no és a kocsma... Útja, járdája akadt bőven, ha nem is elég. Az 1969-ben velünk társult községek, Vácegres, Váckisúj- falu kevés költségvetésből tengődtek. A házasság után érthetően a társközségekre nagyobb figyelmet fordítottunk. Könnyű belátni, hogy a kétezer lelket számláló Galgamá- csán vagy az ezer lakosú Váceg- resen. s a mindössze ötszáz embernek otthont adó Váckisúj- falun mekkora előrelépésnek számít egy bisztró, egy gázcseretelep, az új óvoda, orvosi rendelő, a, ha lassacskán is, de gyarapodó úthálózat, az új tanterem... Az úthálózat 38—40 százaléka kiépített, jobb a járási átlagnál — jóllehet az igényeknél jóval kevesebb. Galgamácsán négy esztendő alatt nyolctantermes körzeti általános iskola épült, házilagos kivitelezésben, 7,5 millió forintért. Akikor kell igazán felkapni a fejünket ennek hallatán, ha tudjuk, napközis tanterem és tornaterem is kapcsolódik az intézményhez. A megyében 129 ezer forint jut egy tanulócsoportra, itt 132 ezer. Persze, ha lenne, több pénzt is hasznosan el tudnának költeni az oktatásügy fejlesztésére! Hárman — egy akarattal Mindezeket aligha tudták volna megvalósítani az itt élők segítsége nélkül — bizonygatja a tanácselnök. Igaz, három községben, de ma már egy akarattal teszik a dolgukat. — Nem mellékes, hogy jó szorgalma kereseti lehetőséget kínál az összefogás Termelőszövetkezet az itt élőknek. Negyvenötven, sőt hatvanezer forintos éves átlagkereset is kijön, ha valaki 'megnyomja a gombot. Nézzen körül, új házak épülnek sorra, a legtöbb portán ott áll a gépkocsi is ... A galgamácsaiak az egyszerűség kedvéért mondjuk így, azonban akkor is szívesen megfogják a munka nehezebbik végét, ha a közös gyarapodása a tét. Az iskola építésénél, vagy a járdák készítésénél milliós értéket állítottak elő. Mert azért megoldásra váró feladat itt is akad éppen elég. A közművelődés gondjai — több mint feszítőek. Ami van, nem kevés, de nem is elegendő a népművészeti értékek ápolásához, a tartalmas szórakozáshoz. Nehezítette az ügyet, hogy nem volt mindig alkalmas művelődésiház-igaz- gató a faluban, a ház munkájának' színvonala most is közepes minősítést érdemel. Meg kell birkózniuk azzal a közművelődésben cseppet sem lebecsülendő szörnnyel, amit úgy hívnak, igényfelkeltés. Inkább csak szűkén... Pénzből van a legkevesebb — szokták mondani, s ez bizony igaz Galgamácsán is. Bokros terveik valóra váltására inkább csak szűkén, mint szépen futja az elkövetkező években. — De sok mindenre kellene! — sóhajt Tóth András. — Csak hát nem markolhatunk sokat. Az egészségügy és az oktatás a költségvetés töblp mint felét viszi el. A meglevő intézmények működtetésére, magyarán költségvetésre az öt év alatt 41 milliót fordíthatunk. A fejlesztési alapunk 4 millió 200 ezer forint ... Nem szükséges tanácsot adni nekik, mire Is költsék el a fejlesztés szűkösen csordogáló forintjait. Idén újabb körzeti orvos kezdi meg gyógyító munkáját a faluban, felújítják az iskolát, az óvodát, az orvosi rendelőket, s ott van, pontosabban még nincs, de majd lesz, a VÍZ. — Nincs egyik falunak sem egészséges ivóvize. Legfőbb feladatunk, hogy ezt tető alá hozzuk — magyarázza a tanácselnök. — Jóformán önerőből, társulati formában kell megoldanunk a dolgot, s ez nem kis megterhelést jelent a falu lakóira egyénenként és együttesen sem. Idén kerül falugyűlés elé a víztársulat ügye. Mai áron számolva mintegy 53 milliós beruházás elé nézünk, háztartásonként 16 ezer forint hozzájárulást igényelne. Az eddigi beszélgetések alapján a lakosság csaknem fele igent mondott. Innen, onnan, amonnan — a tsz-től, az intézményektől próbáljuk összeszedni a rávalót. Nem lesz könnyű. A tanulmánytervek és ^ a kiviteli tervek elkészültek, 1982 elején kezdődhet a munka, sajnos a befejezés valószínűleg áthúzódik a következő tervidőszakra ... Víz, járda, út, közvilágítás, óvoda, iskolafejlesztés, a szaktantermi oktatás megszervezése — nem kis célok három, összességében 3,5 ezer lelket számláló falu életében. Valóra váltásukra garancia legfeljebb az itt élők szorgalma, munkája, kitartása, tennivá- gyása lehet és lesz. Az a hit. amellyel a mélyzöld dombok tövében otthont építenek maguknak. gyermekeiknek; nem kevéssé formálva ezzel a közös jövőt! Gáspár Mária szervezőik, még közelebb áll az abonyiak gondolatmenetéhez: itt is a termelési folyamat veszteségeinek feltárását, a komplett gyártás megszervezését várják tő-, lük. A szerződés három termékcsoportot ölel fel, s ezeils szerint az egyedi kis- és nagytranszformátorok, a védőgá- zas hegesztőkészülékek és a Hetra típusú hegesztőberendezések gyártását kell korszerűsíteni. A januárban létrejött megállapodás után a szervezők máris egy gyorsan megoldandó feladat elé kerültek. Az történt ugyanis, hogy a Hetra készülékek gyártását a szövetkezet új szereidéibe akarta áttelepíteni. Ha ezekre is a megszokott munkaritmus szerint — tehát a meglevő termelési folyamat felmérése, elemzése, aZ új munkahelyek -részletes kidolgozása, a szerszámok, eszközük, módszerek alapos vizsgálódás utáni megtervezése, vaskos tanulmány, az úgynevezett szervezési javaslat kidolgozása — reagáltak volna a szervezőik, akkor az a furcsa helyzet állt volna elő, hogy először áttelepítik a régit, a rosszat, s utána foglalkoznak csák a korszerűsítéssel. Engedtek tehát a munka- szervezés módszertana által megkívánt részletességből, s gyorsan produkáltak egy olyan, kevésbé részletes javaslatot, ami lehetővé tette, hogy az új módszerek bevezetése egybeessen azzal a folyamattal, amikor egyébként is hozZá kellett nyúlni a termelési folyamathoz, egyébként is meg kellett mozgatni az embereket. A javaslatot néhány hete átadták, s az éppen folyamatban levő átteie- piilés már a szervezőik elképzeléseit is figyelembe véve zajlik. A terjedés korlátái Az, hogy ezek a javaslatok ne maradjanak csupán a papíron, egyébként mindkét félnek alapvető, gazdasági érdeke. A Trakisnak azért, mert a szerződésben kikötött 20 százalékos termelékenységnövekedés már önmagában is vonzó cél, a Tanorgnak pedig azért, mert csak a ténylegesen elért eredmény garantálja aZ intézet számára a munka ellenértékének felvételét. A két cég között megkötött, úgynevezett részesedé- ses szerződés szerint ugyanis a 20 százalék feletti eredményért százalékonként további 5 ezer forint illeti a Tanorgot, kudarc esetén viszont minden 1 százalékos alulteljesitésért 16 ezer forinttal csökken a Tanorg számlája. Dr. Vogl Antal azonban bizakodó, s a helyzet jelenlegi ismeretében úgy véli, hogy akár 50 százalékkal is emelkedhet a Trains nagykőrösi telepén a már említett gyártmányok termelékenysége. Persze, nem biztos, hogy ez osztatlan örömet fog okoZni mindenkinek. Gazdasági szabályozórendszerünk bázisszemlélete ugyanis még mindig jobban értékeli — ha úgy tetszik, többre becsüli — az évenkénti szerény fejlődést, mint az egyszeri nagy ugrást. Így aztán előfordulhat, hogy egy jól sikerült szervezés lég- alább annyi gonddal iár. mintha nem csináltak volna semmit. Egyebek között azért is, hiszen a javaslatok megvalósításában döntő szerepet játszó munkások érdekeltségét biztosítani hivatott új ösztönzési rendszer — amely esvébként minden valamire való szervezési munka egvik legfontosabb része — korlátokba ütközik. Nem lehet még megközelítőleg sem olvan mértékben növelni a dolgozók keresetét. mint ahogy nőtt munkájuk termelékenysége. Így aztán ez is az oka annak. hogy ha a korszerű üzem- és munkaszervezési módszerek gyakorlati alkalmazására keresünk példát, még mindig túl kicsi a vá- • laszték. Weyer Béla i Í )
