Pest Megyi Hírlap, 1981. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-16 / 192. szám
NAGYKŐRÖSI kJ titln A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 192. SZÁM 1981. AUGUSZTUS 16., VASÁRNAP Viselkedési kultúra A vendéglátóipar gondjai Az elmúlt hetekben és hónapokban viszonylag sok szó esett ezen az oldalon vendéglőkről, eszpresszókról. Okot adott erre a Cifra csárda felújítása, a Délibáb bisztró megnyitása, a Kőrisfa eszpresszó i megnyitása, néhány üzlet szerződéses üzemeltetésének megkezdése. Írhattunk volna arról is, hogy Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat nagykőrösi üzleteiben nagyon sok volt a személyi változás is. Ez persze összefüggött a Cifra csárda megnyitásával, s végeréd- ményben vállalati belügy. Ámbár az az igazság, hogy a vendégek, ha lehet ragaszkodnak a megszokott felszolgálóhoz, szakácshoz, üzletvezetőhöz. Nem kell aggódni, mindenki megvan, csak éppen máshol, mint azelőtt. Szívesen elmélkednek A felújításokból, az új üzletek nyitásából, de talán még az alkalmazottak helycseréiből is arra lehetne következtetni, hogy a vendéglátás jó üzlet, s fellendülőben van. Ez persze nem igaz, mint ahogyan az sem, hogy haldoklik. Valami azonban mégsincsen rendben a nagykőrösi vendéglátás körül, noha a forgalmi adatok többnyire évről évre nagyobb számokból állnak. Érdekesség, hogy a gondok nem kapcsolhatók egyik üzemeltetőhöz sem. Éppúgy felbukkannak a Nagykőrös és Vidéke Áfész, mint a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat üzleteiben. Ezért, akik szívesen elmélkednek a vendéglátás helyzetéről, gyakran hajlamosak arra a következtetésre jutni, hogy a hiba a vendégekben van. Minthogy a vállalatok és az üzletek különbözők. a vendégek viszont ugyanazok. Vagyis .hát a nagykőrösiek. Ennek az állításnak egyetlen szépséghibája az, hogy a vendégek nem mindenütt ugyanazok. Például a tormási bisztrót leginkább a környéken lakók látogatják foglalkozásra és korra való tekintet nélkül. A Vénusz eszpresszó délelőtt inkább a nyugdíjasoké — akár névsort is lehetne olvasni —, este eléggé vegyes közönségű, de inkább a fiataloké. A Kőrisfa eszpresszónak napközben valójában nincs meghatározható közönsége. Aki arra jár, beugrik fagylaltozni. Este viszont csaknem kizárólag a fiataloké. Ámbár érdekes ez a vizsgálódás, ne folytassuk. Azonban ragadjuk ki a félbehagyott felsorolásból a Kalamáris étterem esetét. Nos. ez az étterem azért épült, nem kevés pénzét emésztve fel a megyei vendéglátóknak, hogy legyen a városnak egy valóban reprezentatív szórakozóhelye. A színtiszta igazság az, honv a Kalamáris megnyitása pillanatától kezdve hanyatlik, s arról, hogy most hol tart, jobb nem beszélni. Pedig az étteremnek most például olyan jó konyhafőnöke van, akinek a főztjéért fél megyének kellene odajárni. Mellesleg a Kalamáris bukásában soha nem az éppen ott dolgozók voltak a ludasak, hanem a közönség. Mert azaz úgymond igényes közönség eleinte még el-eljárogatott oda vacsorázni, már csak kíváncsiságból is. de később már nem. Helyét a viszonylag kétes egzisztenciák csapata váltotta fel. Szerényen borravalóznak Mi lehet ennek a magyarázata? Semmiképpen sem az, hogy rossz lett volna a koszt, a kiszolgálás. A vendéglátóipari szakemberek szerint arról van szó, hogy ez az úgynevezett igényesebb közönség alapjában véve nem szívesen jár nyilvános szórakozóhelyekre. Nemcsak a Kalamárisba nem, hanem egyáltalán sehova. Többnyire azzal az indokkal, hogy mindenütt rossz a közönség, sok a részeg, a hangoskodó. Ebben kétségkívül sok az igazság. Ám van egy másik ok is. A nagykőrösi társadalomnak ez a rétege, mondjuk ki nyíltan, nagyjából az értelmiségi foglalkozásúak szokás szerint otthon szórakoznak, baráti körben. Ez állítólag olcsóbb megoldás, de nem az, mert illik kivágni a rezet külföldi italokkal, drága ételekkel. Aztán mindenki állítja, hogy az otthoni szórakozás kötetlensége megfizethetetlen előny. S ezzel el is jutottunk a nagykőrösi vendéglátás gondjainak a gyökereihez. Árról van szó. hogy valamennyi éttermünkben. eszpresszónkban, bisztrónkban túlságosan sok a viselkedési kultúra alapelemeinek is híjával levő vendég. Ez annyira igaz. hogy talán még azt is állíthatjuk, hogy a nagykőrösi vendéglátás sikere vagy bukása nem is gazdasági vagy szakmai okoktól függ. A vendéglátás ügye kulturális ügy. A vendéglátás sorsa a gyermeküket nevelő szülők, a pedagógusok és a közművelődési dolgozók kezében van. Nekem legalábbis ez a véleményem. Ám ebből senki ne következtessen arra, hogy a vendéglőkből ki akarom tiltani mond.iuk a segédmunkásokat. s arról álmodozom, hogy amikor legközelebb elmegyek valahova vacsorázni, ott csupa orvost és pedagógust szeretnék látni. Isten őrizz! Máskülönben az is az igazsághoz tartozik, hogy a felszolgálók nem lelkesednek túlságosan az előbb említett két foglalkozásból élőkért. Mégpedig azért nem. mert állítólag „lekezelik”, úgymond „pucérnak nézik” a felszolgálót, lehetetlen kívánságokkal állnak elő. és a végén nagyon szerényen borravalóznak. Teljesen bizonyos, hogy a felszolgálóknak lehethek ilyen rossz tapasztalataikTánc- és Illemtanát Ám ezek is csak azt bizonyítják — minthogy ez utóbbi esetben is a viselkedési kultúra hiányáról van szó —, hogy a vendégekkel kapcsolatos problémák meglehetősen általánosak. Függetlenek az életkortól, a foglalkozástól, az iskolázottságtól, de szorosan kapcsolódnak az emberi tartáshoz. és magatartáshoz, az általános műveltséghez. a kulturáltsághoz. S mit lehet tenni? Alkalmazzunk talán tánc- és illemtanárokat? Hogy őszinte legyek: nem tudom... Farkas Péter Történész diákok Rendbehozzák a gyűjteményt A fényképet és a kézírást megszerezték A napokban nagy volt a mmm sürgés-forgás Kocséron, a l-í helytörténeti gyűjtemény kis t ' szobája előtt. Iskolás gyerekek segítették rendbe tenni, felújítani a kiállítási tárgyakat. Ugyanis augusztus 20-án egész nap fogadja majd a látogatókat a kocsériak „múzeuma”. A most segédkező diákok valamennyien a honismereti szakkör tagjai. A kocséri művelődési ház honismereti szakköre nagy ambícióval dolgozott az utóD- bi időben — . mondja Kószó Dezsőné tanárnő, szakkör- vezető — a gyerekekkel mag- netoifonszalagra rögzítettük a kocséri idősebb emberek visszaemlékezéseit. Jártuk a tanyákat és a falut. írásos emlékeket kerestünk. Rapi Józsefné segítségével például Kőcser Csitos nevű főjegyzőjének fényképét és kezeírását sikerült megszereznünk. Boti Mihály bácsi, akinek igen jó hangja van, nótákat énekelt nekünk magnóba. Gyakran látogattunk az öregek napközi otthonába is. Mi műsort vittünk oda, cserébe pedig értékes interjúkat készíthettünk. — Milyen tervekkel kezdenek a munkához az ősszel? — A Néprajzi Múzeum segítségét szeretnénk kérni. Főként kérdőívekre lenne szükségünk. Ezzel könnyebbé válhatnak gyűjtőmunkánk, a témákat könnyebben rendezhetnénk. Érdekelnek bennünket a babonák, a népszokások, a kuruzslások, a gyógynövények használatának helyi szabályai. ötletekben soha nincs hiány, s mindig akadnak lelkes gyerekek is, akik örömmel kutatnak a múlt emlékei után. A gyűjtés után mindig megbeszéljük-a hallottakat és a látottakat. — Szellemi és tárgyi emlékekkel is bővül a kocséri helytörténeti gyűjtemény, mely megérdemelne egy méltóbb helyiséget, épületet. Ez a mostani nagyon zsúfolt... — Valóban érdemes volna többet áldozni a kpcsériak múzeumára. Régóta szeretném, ha a falu most is álló, Csató Julianna és Zsemlér Tibor, Koszó Dezsőné tanárnő irányításával csinosítja a helytörténeti gyűjtemény épületét egyetlen nádtetős házát sikerülne megszerezni erre a célra. Ott értékes tájházat rendezhetnénk be... A gyűjteménynek egyébként .sok látogatója akad. Ha kitárul a ház kapuja, mondjuk csak szellőztetés céljából, akkor is rögtön betér egy-két érdeklődő. A vendégkönyv tanúsága szerint még- külföldiek is megfordulnak itt. Kép és szöveg: Borzák Tibor A Kinizsi hírei Ülésezik a vezetőség Erőteljes fiatalítás után A Nagykőrösi Konzervgyár Kinizsi Sportkörének ügyvezető elnöksége augusztus 17- én, hétfőn tartja soron következő ülését a Sportotthoniban. A sportegyesület első félévi tevékenységének komplex értékelése és a jövő feladatainak meghatározása szerepel a napirenden. KOSÁRLABDA Az 1980/81. évi, másfél évig tartó Pest megyei felnőtt férfi kosárlabda-bajnokság végeredménye: 1. D. Kőolaj 12 11 1 1211: 839 23 2. Gödöllői EAC U. 12 1 5 919: 854 19 3. KKFSE 12 5 1 194: 853 11 4. Nagykőrösi Pedagógus 12 3 9 816:1046 15 5. Ráckevei Tsz 12 3 9 861:1015 15 Szép nyár volt Bezárt a napközis tábor Friss levegő, napfény, árnyas fák, színes és gazdag programok, lelkes pedagógusok és vidám gyerekek: ez a nyári napközis tábor. Mire ez az írás megjelenik, a táborlakók már elköltöztek a Pálfája erdőből, bezárt a tábor. Sokat mesélnek A nyári gyermekintézményt július 15-e óta Csizmadia Ferencire, a Petőfi iskola nevelője vezette. Munkáját ottjár- tünkkor' dr. Bózlék Mihályné, Kiss Gyula, Illés Balázsné és a két főiskolás, Csókás Zsuzsanna és Kecskeméti Ilona segítette. Ez utóbbiak elmondták, hogy szívesen jöttek nyári gyakorlatra Nagykőrösre, hiszen az Arany János Gimnáziumban érettségiztek, s innen kerültek Zsámbékra a főiskolára. A táborban töltött két hét alatt rengeteg pedagógiai tapasztalatot szereztek. Csizmadia Ferencné a tábori naplót mutatja, nem csekély büszkeséggel. Nem csoda! Hiszen se szeri, se száma azoknak az elismerő soroknak, melyeket a napközis tábor vendégei megelégedésük jeléül papírra vetettek. Az oda látogatók tehát mindent jónak találtak. No, de mit mondanak a legilletékesebbek, a gyerekek? A szőke Őcsai Erzsébet röviden fogalmaz: Szívesen jöttem a táborba, s mondhatom, hogy jól éreztem magam. Persze, így vélekedik a testvérem, Őcsai Sándor is, aki ugyancsak itt van. Legjobban a strandolást szerettem. Jövőre is szeretnék a nyári napközis tábor lakója lenni. Szigetvári Dénes az idén megy harmadik osztályba. Barna, szeplős és igen szerény fiú. Pedig büszke is lehetne, hiszen a legtöbb dicséretet kapottak egyike. Mindig van a nyakán kisdobos nyakkendő Rendkívül gondos, mindenre kiterjed a figyelme. — Otthon is sokat segítek, itt a táborban is szívesen söprögetek, felmosok, segítek a konyhában — mondja. — Nagyon szeretek ügyeletes lenni. A múltkor tornából is megdicsértek. A testvérem, Ildikó is ide jár. A szüleimmel nyaralni is voltunk. Szeptemberben, amikor megkezdődik az iskola, sokat mesélek majd társaimnak a táborban töltött napokról. Kérd ezz-1 eleiek Cseri Gábornak és Cseri Zsoltnak is az a véleménye, hogy jó volt a táborban. Míg Gábornak a rajzolás és a homokvárépítés tetszett, addig Zsolt szívesebben rexezett. Jutalomképpen már a naplóba is rajzolhattak. A nyáron eljutottak Cserkeszőlőre és Ba- latonboglárra is. Az ellátással nagyon elégedettek voltak. „Csak az kár, hogy nem kaptunk ebédre tökfőzeléket” — mondja a nagyobbik fiú, Zsolt. Tóth Dénes, az Arany iskolába jár, leendő 3. osztályos. Tetszett a tábori élet — mondja velősen. — Igaz, néha szívesen nyújtózkodtam volna 7 óra után is az ágyban, de hát fel kellett kelnem. Az ellátást jónak tartom. — Nem bántam volna, ha többször kapunk sóskát és spenótot, mert azokat szeretem. A családommal Csopakon nyaraltam. A nyári napközis táborban új barátot is szereztem más iskolából. Vele a kapcsolatom nem szakad meg a táborozás befejezése után sem. A gyerekek a strandolást első helyen említik, amikor a kedvenc programjaikról érdeklődünk. — Ez nem véletlen — mondja a táborvezető. — A nyáron még azok is megkedvelték a vizet, akik korábban féltek tőle. Csak az elismerés hangján szólhatunk Bodó Gábor, Sasán Pál és Gömöri János odaadó munkájáról, mert lelkesen és nagy szeretettel tanították — társadalmi munkában — a gyerekeket úszni. Egyébként — ha az idő megengedte — hetente 4 alkalommal jártunk strandra. Kétszer strandolás, kétszer pedig úszásoktatás volt. A programokat úgy állítottuk össze, hogy jó és rossz időre is terveztünk elfoglaltságot. így azután, esős időben sem estünk kétségbe, hanem egykettőre feltaláltuk magunkat. A gyerekek szerettek hajó- és repülőmodelleket, valamint bábokat készíteni. Sok szép rajz, mozaikkép, bőrből készített öv, papírból gyártott babaszőnyeg is bizonyítja. hogy ügyes kezű pajtások voltak a táborban. A művelődési ház, a Kinizsi Sportkör, az MHSZ, a Moziüzemi Vállalat és a rendőrkapitányság azon fáradozott, hogy a gyermekeknek örömet okozzanak. Élvezettel kapcsolódtak be a diákok a Módra Balázs rendőr főtörzsőrmester vezette KRESZ kérdezz-fele- lek játékba is. Nyugodtan dolgozhattak A táborlakók ottjártunkkor olyan lelkesen elfoglalták magukat a különféle játékokkal, mintha nem az utolsó, hanem a nyitás utáni első napokat élnék át. Észre sem vették, úgy elszaladt a délelőtt, s már lehetett kézmosáshoz ké- siülődni, mert megérkezett az ínycsiklandozó ebéd. A Rákóczi iskola dolgozói, Farkas Lászlóné és Kollár Ferencné begyakorlott mozdulatokkal szolgálták ki a gyerekeket. Kedvesen kínálták a tojáslevest, a lecsót és az őszibarackot. A tábor értékelésére a szakemberek még visszatérnek. Amit viszont máris megállapíthatunk: a gyerekek jól érezték magukat a táborban, vidáman, boldogan töltötték el a nyarukat. A táborozó gyerekek szülei pedig nyugodtan dolgozhattak, mert gyermeküket jó helyen tudhatták. Féltő gondossággal Elismerés és köszönet jár a pedagógusoknak, akik szeretettel foglalkoztak a gyerekekkel és féltő gondoskodással törődtek velük. A MÁVAUT dolgozóit is elismerés illeti, mert a gyermekek szállítását zökkenőmentesen és pontosan oldották meg. K. K. A 12 bajnoki és a 4 Magyar Népköztársasági Kupa- mérkőzésen az erőteljes fiatalítást kezdő körösiek egyéni összteljesítménye a következő volt: mérkőzés kosarak Abrahám Tibor 12 148 Szabó Gyula 11 83 Józan Kálmán 10 138 Juhász Balázs 10 54 Mocsai László 9 127 Marosfi György 9 69 Danóczi Kálmán 8 39 D. Kovács Gábor 7 92 Demcsik Péter 6 42 Sz. Nagy István 6 40 Kőházi Ferenc 6 19 Csikós Péter 4 34 Becser Tibor 4 . 15 Szakái Zoltán 4 5 Bánhegyesi Sándor 3 22 Bicskei Tibor 3 6 Bakó Kálmán 3 3 Zsákai Balázs 2 50 Szeleczki János 2 10 Dr. Hein Lajos 2 5 Csikós Zoltán 1 — Sulyok Zoltán Áramszünet A DÉMÁSZ értesíti a fogyasztókat, hogy augusztus 1-7-én hétfőn reggel 6 órától, délután 4 óráig felújítási munkálatok miatt áramszünet lesz a Honvéd, a Csipvári, a Damjanich, a Tázerdei, a Körösi Csorna Sándor és a Kárpát utca által határolt területen. Augusztus 18-án, kedden és 19-én, szerdán reggel 6 órától délután 4 óráig áramszünet lesz a Körösi Csorna Sándor utcában, a Kárpát utcában a Szilfa és a Körösi Csorna utca között, valamint a Tázerdei- utcában a Kárpát és a Nyárfa utca között. A vezetékek az áramszünet idején is feszültség alatt állóknak tekintendők. Moziműsor Nevem; Senki Színes, szir ronizált olasz kalandfil Előadás: 4, 6 és 8 órakor. A stúdióteremben Különös házasság. Szil magyar film, fél 4-kor. Rally. Színes szovjet bí ügyi film, fél 6-kor és fél kor. Hétfői műsor Nevem senki. Előadás 6 8 órakor. A stúdióteremben A péntek nein ünnep. Szú csehszlovák film, fél 4-kor Sógorok, sógornők. Szír francia film. (16 éven fei beknek!) Fél 6-kor és 8-kor. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlapi
