Pest Megyi Hírlap, 1981. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-15 / 191. szám

Beszéljük meg! Ősztől ifjúsági fórumok Az új politikai képzési rendszerben — a városi KlSZ-bizottság mellett mű­ködő munkabizottság vezeté­sével — Gödöllőn is arra ügyelnek majd a leginkább, hogy a megváltozott formák­ban is törés nélkül folytatód­jék a munka. A képzési terv emellett kiemeli, hogy a vi­takörökön, a fórumokon el­sőiként a párt- és a K1SZ- kongresszus határozatait ele­mezzék. Nemcsak módszertani kérdés az sem, hogy az új képzési formáknak a helyi sajátosságokhoz, a tagság összetételéhez, rétegeihez kell igazodnia. Az új politikai képzési ha- pedig négyhetes felkészítési tározatot több felkészítésen ismertették már az érdekel­tekkel; a propagandistákkal, az idén újonnan megválasz­tott KISZ-titkárokkal. Őszre pedig négyhetes felkészítési tanfolyamot szerveznek az utóbbiak részére és a jelen­tősebb alapszervezetek, bi­zottságok titkárainak. Ugyan­csak külön foglalkoznak a középiskoláik, az egyetem, a pedagógusok aktivistáival is, A felkészítéstől azt remélik a szervezők, hogy a bevezetőben említett célokat sikerül mi­nél gördülékenyebben elérni a gyakorlatban. Az új politikai képzési ha­tározat értelmében a KISZ- életre felkészítő Kilián-körö- ket már szeptemberben meg kell szervezni a középfokú tanintézményekben, a szak­munkásképző intézetekben, a szakközépiskolákban és a gim­náziumokban. Erre azért van szükség, mert az úttörőcsapa­tok is csak az idén szervezik meg egyöntetűen ezeket a fó­rumokat, így hatásuk csak jövőre érvényesülhet. A Ki- lián-körök formája egyébként megegyezik a korábbival. Új képzési forma lesz vi­szont az Ifjúsági fórum, a Beszéljük meg! Célja, hogy a fiatalok tájékoztatást kap­janak az aktuális közérdekű eseményekről, kül- és bel­politikai kérdésekről, munka­helyük, iskolájuk ügyes-bajos dolgairól. Az ifjúsági vitaköröket a kisebb közösségekre, a klu­bokra, munkahelyi, lakókö- zösségd kollektívákra lehet építeni. Ezekben, is az a cél, hogy a KISZ-tagok minden­napi életében szerepet játszó gondok, problémák, az őket érdeklő kérdések kerüljenek terítékre, méghozzá minél színesebb, élvezetesebb, fel- hasznáilhatóbb formában. Azért is fontos a felelősök, a KISZ-titkárok, az aktivisták alapos felkészülése, hiszen csak így tudják vonzóvá, nép­szerűvé tenni az új politikai képzési formákat. Állatorvosi ügyelet Csömörön, Erdőkertesen, Gö­döllőn, Isaszegen, Kerepestar- csán. Mogyoródon, Nagytar- csán, Pécelen, Szadán, Veres­egyházon augusztus 16-án, va­sárnap : dr. Szőke Ferenc, Gö­döllő, Stromfeld sétány 16. Aszódon, Bagón, Dányban, Domonyban, Galgah évízen, Hévízgyörkön, I kiadón,. Kar­talon, Túrán. Valkón, Váceg- resen, Váckisújfalun, Vác- szentlászlón, Versegen, Zsám- bokon vasárnap: dr. Hamar György, Valkó, Szabadság út 63. Járási labdarúgás Bajnokságra készülnek Megtartották az első értekez­letet a járási labdarúgó-szövet­ségben. A nagy érdeklődéssel kísért összejövetelen Miklós János, a JLSZ elnöke ismertet­te a bajnoksággal és a kupa- mérkőzésekkel kapcsolatos tud­nivalót. Az idei bajnokságban tizen­négy csapat indul. A rajt előtt két fordulót rendeznek a Ma­gyar Népköztársasági Kupá­ban augusztus 16-án és 23-án. A kupában való nevezés nem kötelező. Sok szó esett az összejövete­len a járási versenykiírásról. Ebben az idén külön is kieme­lik a szakosztályok felelősségét az utánpótlás nevelésére. A jö­vőben az ifjúsági csoportok is kétszer 45 percet játszanak, 10 perces szünettel. A járási baj­nok felkerül a megyei II. osz­tályba. A felnőtt bajnokságban szereplő csapatok felelősség­gel tartoznak az ifjúsági gár­dákért. Az ifi mérkőzések so­rán elkövetett vétségekért a felnőtt csapattól is pontokat lehet levonni, akárcsak abban az esetben, ha az ifjúsági csa­pat kétszer nem áll ki. Ehhez nem árt tudni azt sem, hogy ha valamelyik ifigárda hibá­jából csak rövidített idővel le­het lejátszani a mérkőzést, két ilyen eset egy ki nem állásnak minősül. A bajnokság kezdeté­re egyébként a szövetség egy bő függeléket ad közre, amely részletesen tartalmaz minden tudnivalót. A szövetségi napon nem csak a részvétel, a szereplés is ak­tív volt. Többen kértek szót, s javasolták például, hogy a ké­sedelmes postai kézbesítés x miatt a csapatok a jövőben két héttel a találkozó előtt egyezzenek meg. A sárga la­pok nyilvántartását az egyesü­letek is kövessék figyelemmel. Az elmúlt szezonban előfordult, hogy a vendég játékvezetők késve küldték meg jelentései­ket a szövetségnek, s ez gátol­ta a bizottságok munkáját. Olyan gondatlanság is borzolta a kedélyeket, hogy a játékve­zető a kiállított játékos igazo­lása helyett egy másikét küld­te be a fegyelmi bizottság. Miklós János elmondta azt is, hogy megegyezés jött létre az elnökség és a GEAC között az egyetemisták bajnoki küz­delembe való bekapcsolódásá­ról. Megrendezik az idén a já­rási válogatottak tornáját is. Az első fordulót szeptember 13-án, a visszavágót október 4-én játssza járásunk váloga­tottja, a budaiakkal. A szövet­ségben azt is elhatározták, hogy a válogatott mékőzések idején nem lesz forduló a járá­si bajnokságban. Most tehát a Magyar Nép­köztársasági Kupa két fordu­lója következik, s eldől, hogy melyik két csapat képviseli a további küzdelmekben járá­sunkat. Hamarosan megejtik az őszi idény sorsolását is, majd augusztus 30-án megkezdődik a bajnokság. Reméljük, hogy a kisebb létszámú bajnoki küz­delem is érdekes, izgalmas, sportszerű találkozókat hoz. Cs. J. ILLŐI A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA. VIII. ÉVFOLYAM, 191. SZÁM 1981. AUGUSZTUS 15., SZOMBAT Megalakul a vízműtársulat Társadalmi összefogással Tervek a valkói tanácsban A valkói nagyközségi közös tanács elnöke, Sziráki Mihály segítségével e hasábokon nem­rég számoltunk be arról, hogy mi mindennel gyarapodott öt év alatt a közigazgatásilag egy tanács irányítása alá tar­tozó Valkó, Vácszentlászló és Zsámbok. Akkor csupán szűk­szavúan említettük azt, hogy milyen elképzelések, tervek születtek a jelen tervidőszak­ra. Fej! eszi és! tervek — Fejlesztési feladataink végrehajtásához mintegy 24 millió 400 ezer forint bevé­telre számítunk — mondja a tanácselnök. — Ebben jelentős tételnek számít a lakosságunk által fizetendő 3,9 millió fo­rintos községfejlesztési hoz­zájárulás, valamint az a hoz­závetőleg 870 ezer forint, amely telekadóból, út- és közműfej­lesztési hozzájárulásból, föld- használati díjból és egyéb be­vételből származik. — Gyarapítja fejlesztési ala­punkat 1,4 millió forint fel­sőbb tanácsi hozzájárulás, to­vábbá 11,6 millió forint álla­mi támogatás, amelynek egy kisebb hányada célcsoportos beruházásokat tesz lehetővé. Számolunk továbbá négymil­lió forint értékű bankhitellel és a kölcsönalapból származó kétmillióval is. A fejlesztésre szolgáló alap­juk bevételi előirányzatának növekedése meghaladja a 900 ezer forintot. Mire is költik majd ezeket a pénzeket? A betervezett felsőbb tanácsi hozzájárulást a valkó—vác- szentlászlói vízmű építésére szánják, míg az állami hozzá­járulás egy részéből célcso­portos lakásépítéshez kezde­nek, a nagyobb hányada a Valkó és Vácszentlászló kö­zött építendő iskola kivitele­zését szolgálja. Talán itt érdemes megemlí­teni, hogy csakúgy, mint a múltban, a hatodik ötéves tervre is számítottak a tár­sadalmi segítségre, éspedig úgy kalkuláltak, hogy az itt élők évente két, összesen te­hát tízmillió forintos társadal­mi munkával járulnak hozzá községeik gazdagításához. Természetesen sok-sok ap­ró, de rendkívül hasznos mun­ka értékeként jöhet ez össze. Mindenesetre a korábbi évek igen jó tapasztalata bizonyí­totta, hogy a három község lakossága, szövetkezete és üze­mei készek voltak a tanács és egyúttal saját, közös ügyeik mellé állni, a gyarapodást se­gíteni. A valkói és a vácszent- lászlói közös iskola hattanter­mes lesz, amelyhez tornater­met is építenek. A terv sze­rint az alapkőletétel 1983-ban, az iskola átadása 1985-ben történik meg. Ebben a mun­kában például kétszázezer fo­rintos lakossági segítséggel számoltak. Szőnyegezést akarnak Legjelentősebb beruházásuk a már említett két község víz­müvének megépítése, amely­hez eddig már két kutat is fúrattak, s hamarosan meg­alakul a helybeli vízműtársu­lat. Sokfelé kell ebben az ötéves tervben is járdát építeniük. Erre a célra, pontosabban szólva: anyagok vásárlására 818 ezer forint szerepel ter­vükben, amiből csakis úgy képesek jól gazdálkodni, ha a kivitelezés teljes egészében társadalmi munkával valósul meg. Természetesen most ők is csak azokban az utcákban építenek vagy újítanak fel gyalogjárdát, ahol az nem akadályozza a vízhálózat épí­tését, hogy ne kelljen fölbon­tani az elkészült szilárd bur­kolatú járdát. Mintegy 380 ezer forint jut ebben a terv­időszakban a közvilágítás kor­szerűsítésére, illetve a vil­lanyhál ázat kisebb bővítésére. Pénzügyi tervükben másfél millió forint szerepel a helyi közlekedési utak korszerűsíté­sére, amiből elsősorban a zsámboki István utca sző­nyegezését, valamint ugyan­ott a Jókai utca szélesítését és szőnyegezését szeretnék meg­oldani. Hatvanmillió Nem szóltunk még költség- vetési kiadásainkról, vagyis arról, hogy várhatóan meny­nyibe kerül a községgazdálko­dás, az egészségügyi, a szociá­lis, a kulturális, a sport- és más közcélú intézmények fenntartása. A legnagyobb összeget, mintegy 36,6 millió forintot a kulturális ágazat, vagyis az iskolák, óvodák, nevelőottho­nok, a közművelődési intézmé­nyek igénylik; míg a járóbe­teg-ellátásra, az anya- és cse­csemővédelmi és más egész­ségügyi célokra nyolcmillió forintot fordítanak. Talán azt is érdemes meg­említeni, hogy összesen csak­nem 60 millió forinttal gazdál­kodik a VI. ötéves tervben Valkó. Vácszentlászló - és Zsámbok közös tanácsa, amelyből 32,6 milliót tesz ki a felsőbb tanácsi hozzájárulás. F. I. Városi moziműsor Muppet show. Színes, szinkro­nizált angol zenés bábjáték- fili'n. Csak 4 órakor! Edénkért a sikátorban. Szí­nes, szinkronizált amerikai film, 6 és 8 órakor. Csak 16 éven felülieknek! Nem tanácsos kilométerékre beúszni Forró nyár a Karib-tengeren A közép-amerikai, csodála­tos szépségű szocialista ország, Kuba életéről dr. Pekli Jó­zsef, a Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem meleg égövi tan­szék tudományos munkatársa küldött beszámolót, aki aspi- rantúrán tartózkodik a sziget- országban. Irány a piája Áprilistól egycsapásra meg­változik a karibi szigeteken az élet. A korábbi didergető 20— 25 fok után nagyot ugrik a hőmérő higanyszála, s ritkán ereszkedik napközben a 30 alá. Eső azért esik, akárcsak a téli hónapokban, de most már meglehetős pontossággal há­rom és öt óra között szórják le terhüket a felhők, amelyek korábban egész nap elvacakol- gattak, szitálgattak ugyanazzal a vízmennyiséggel — írja Pekli József. A jó idővel együtt meglódul a városok, elsősorban Havan­na lakossága a tengerparti strandok, a pláják felé. Hét­közben még csak-csak, de szombat—vasárnap már észt- veszejtő a zsúfoltság a főváros melletti strandokon, egészen az utolsó fővárosi üdülőközpon­tiig Santa Maria del Marig. A tehetősebbek, így a csaknem kétszáz főt számláló magyar kolónia tagjai Is kocsira kap­va messzebb menekülnek, sok­szor a körülbelül kétszáz ki­lométerre fekvő legismertebb kubai üdülőhelyig, Varadéróig. Varadéró tulajdoniképpen nem más, mint egy hosszú, igen keskeny félsziget, amely­nek csodálatos fövényű észak- nyugati partját először az amerikai turisták fedezték fel jó ötven éve. Egy-két évtized alatt luxusüdülőhellyé fejlesz­tették villák százaival, repülő­térrel, később autópálya kö­tötte össze a fővárossal, nem­zetközi kikötője lett — egy külön kis jenkibirodalom, ahogy emlegették annyi éven át. A villákat azóta már álla­mosították, s az utazási irodák rendelkezésére bocsátották. A külföldiek zöme, köztük a ma­gyarok is igy juthatnak hétvé­geken kellemes szálláshoz, Cápák, róják Kubában igen kevés a ki­mondottan szakszervezeti vagy vállalati üdülő, jutalomképpen a szállodákban, az előbb emlí­tett üdülőházakban nyernek a beutaltak elhelyezést. A ko­rábbi szórakozóhelyek nagy része — új programmal, a já­tékbarlangok nélkül — to­vábbra is üzemel. A külföldről érkező vendégek száma — el­sősorban továbbra is politikai tényezők hatására — az el­múlt évben alig haladta meg a 110 ezer főt. A szocialista országok (főleg a közvetlen légijárattal rendelkező NDK és Csehszlovákia) mellett a legjelentősebb a kanadai ér­deklődés. A tengervíz hőmérséklete 25 —30 fok közöltt változik ezek­ben a hónapokban. Ha kicsit beljebb úszik az eimlber, s le­merül 5—6 méter mélyre, leg­feljebb 22—24 fokos vízben hűsölhet Néhány száz mé­terrel beljebb már koránt sincs az a tömeg, mint amely a partokon lubickol. Sokat be­szélnek a cápákról, rájákról, de jómagam is csak egyszer találkoztam velük, s épp a legnagyobb strandidőben, bú­várkodás közben. Valószínű­leg hozzászokhattak a lármá­hoz, különben -nem közelítet­ték volna meg annyira a partot. Minden évben van egy-két súlyosabb baleset, ám a fürdőzők számához képest ez ezrelékekben sem nagyon mérhető... de azért kilométe­rekre beúszni akkor sem ta­nácsos. A búvárkodás nemzeti sport lehetne, ha nem lenne mé­regdrága a felszerelés, amihez konvertibilis valutáért csak a külföldi juthat egyelőre hozzá. De a korallzátonyok, csodála­tos élővilágának megfigyelé­séhez többnyire egy szemüveg és uszony is elegendő, no és nem árt egy társ, mert meg­lepetés mindig adódhat. Fagylalt hajnalig A tavaszi és a nyári strand képe egészen más. Júliusban már oly vadul tűz a nap, hogy meztelen testtel még a vízben is nehéz elviselni a su­gárzását. Ezért lehet annyi trikóban fürdő embert látni a partokon, kalapban-sapkában úszókat a vízben. Ilyen idő­ben nincs az a sörmennyiség, ami el ne fogyna a bárokban, ahol szó szerint hajnalig hű­sölhet a vendég. Ritka az a büfé-kávézó, amely éjfél előtt zárja a kaput... De még ta­lán náluk is nagyobb töme­geket vonzanak a hajnalig nyitva tartó fagylaltozók. A kubai fagylaltok egyébként hagyományosan kiváló minő­ségűek és igen sokfélék. A plájákon a víziszqjiyban szenvedő is jól szórakozhat, lovaglásra, tenitiszre. focira majd’ minden helyen lehető­ség van. A ló egyébként a vi­dék legfontosabb közlekedési eszköze még ma is. Ahol véget ér az aszfalt, onnan már csak legfeljebb terepjáróval boldo-' gul az ember. Vasárnap esténként azután a balatoni autópályára emlé­keztető hömpölygéssefl megin­dul az áradat a város felé, csak valahogy az emberek kevésbé ingerlékenyek, minta magyar autósok. Szombati jegyzet Hozzájárulás Megértettem azt a ta­nácselnököt , aki nemrég azt mondta: igazából csak azokról a községfejlesztési dolgokról beszél szívesen, amelyek már megvalósul­tak. Mindez nem jelenti, hogy ne értene egyet az­zal, hogy egy kicsit előre­tekintsünk, hiszen azt is elmondta: véleménye sze­rint szükség van a lakos­ság előzetes tájékoztatásá­ra ezen a fórumon is. A mondott, s a leírt szónak persze fedezete kell hogy legyen, hiszen amiről, akár Valkón, Pécelen, Galgamá- csán vagy éppen Túrán a tanácsi vezetőkkel beszé­lünk, azt később vissza­kérdezhetik az emberek. De végül is: vágyak, el­képzelések, tervek nélkül még soha, sehol nem ment előre a világ, s azok, aki­ket tudósításainkban vagy éppen falugyűléseken, ta­nácstagi beszámolókon be­avatnak az elkövetkező tennivalókba, éppen úgy sejtik a jószándékot, a fej­lesztésre való törekvés írott vagy mondott szavait, mint azok, akik munkájuk közben nagyrészt ezzel fog­lalkoznak. Akkor is idetartozónak érezhetjük e megállapítás szükségességét, ha minden­ki előtt világos, hogy a VI. ötéves tervre elhatáro­zott, törvénynek elfoga­dott fejlesztések végrehaj­tása, megvalósítása nem lesz könnyebb, sőt valami­vel nehezebbnek látszik, mint az ötödik tervciklus- belieké volt. Az szintén idetartozik, hogy két dologban különö­sen erősíteni kell a na­gyobb összefogást, a rendet, a fegyelmet. A községi ta­nácsoknál szerzett tapasz­talatok alapján megállapít­ható, hogy míg az úgyne­vezett felsőbb tanácsi hoz­zájárulások rendszerint megérkeznek a falvak számlájára, a lakossági be­fizetések eléggé hiányo­sak. A tanácsok appará­tusaiban dolgozó előadók munkaidejének tetemes ré­szét teszi ki az elmaradt adók, községfejlesztési hoz­zájárulások és egyebek be­hajtása. Kell-e mondani, hogy ezek az összegek pedig nemcsak emiatt okoznak gondokat, hanem éppen a tervek,, az elképzelések megvalósításában is, hiszen a lakossági befizetések ösz- szegeire éppúgy számítot­tak a terv összeállításánál, mint az állami, megyei tá­mogatásra. Hiányuk esetén könnyen megtörténhet, hogy elma­rad egy-egy utca, járda kö­vezése, óvodai, bölcsődei hely építése. Például azért kellemetlen a tanácsiak­nak, ha év végén a lakos­sági bevételek rovata ki­sebb összeget tartalmaz. Ezt azután hiába magya­rázza a tanácstag, vagy ép­pen a tanácstitkár, amikor a megvalósult, főképpen pedig az elmaradt létesít­mények felől kérdezősköd­nek tőle. A legfurcsább az, hogy a számonkérők éppen azok, akik nehezen értik, hogy az ő száz, ötszáz vagy ép­pen háromezer forintos adójuk, közműfejlesztési hozzájárulásuk ugyan nem nagy összeg, de ezekből jönnek össze azok a mil­liók, amelyekkel már el lehet kezdeni a nagyobb létesítmény építését. Tavaly hangzottak el, de most eszembe jutnak egyik kis községünk tanácselnö­kének szavai arról, hogy három-négy évi fejlesztési alapjukat kell összerakni ahhoz, hogy a községi víz­hálózat néhány millió fo­rintos fedezetét letehessék a kivitelezést vállaló asz­talára, átutalhassák szám­lájára. Nekik ezért is fon­tos volt, hogy a közsé­gükért tenniakarók mind­egyike befizesse adóját s egyéb tartozását. Fehér István ISSTT 0133—1357 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents