Pest Megyi Hírlap, 1981. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-02 / 180. szám

1981. AUGUSZTUS 2., VASÁRNAP xM^fm Vendég A városkában először a ** kutat, majd a tanács­elnököt fúrták meg. Hé, víz! — kiáltozták boldo­gan a szakemberek, és az elnököt, aki váltig azt haj­togatta, hogy egyetlen so­ványkán csörgedező forrás még nem elég a fürdőven­degek idecsalogatásáért in­dított reklámhadjárathoz, elsodorta a hévíz hordozta fejlődés. Az okleveles külső szak­emberekből csábító szerző­désekkel egybeverbuvált idegenforgalmi bizottság haladéktalanul országos propagandába kezdett. Eközben nem is tudtak ró­la, hogy a város környéki erdőben levő elmegyógy­intézetből megszökött egy ápolt. Pedig tényleg megszö­kött. A jóember fülbevaló gyanánt egy pár kis méretű sárgarépát, csuklóin egy- egy vekkert, ing helyett pe­dig moziplakátot viselt. Ilyen öltözékben lépett be a trafikba, ahol mutoga­tással húsz doboz holland szivart vásárolt, majd egy szakadt tízforintossal fize­tett, és nem kérte a vissza- j árót. A dohányáruda tulajdo­nosnője elragadtatva nézett utána: „Oh, máris megjött az első vendég”. És senki sem bántotta. Azt hitték, külföldi. Pedig bolond volt. A vendéglőben is feltűnt, ahol L. Görbült Lajos és népi zenekara tüzes csár­dására egyszemélyes tangót lejtett. Az elbűvölt közön­ség tátott szájjal bámulta, s csak azon vitázott, spa­nyol vagy argentin tangót jár-e a kedves vendég. És senki sem bántotta. Azt hitték, külföldi. Pedig bo­lond volt. Mígnem végre rátaláltak azok, akik az erdőben megbúvó, úgynevezett vicc házban annak idején őt hosszú távú felelős megőr­zésre átvették. Minden ki­derült. A helyi lap ezek után jogos felháborodással ostorozta egyesek sznobsá­gát, kritikátlan külföld­imádatát, ami miatt most aztán,, lám-lám, az egész tágabb térség apraja-nagy- ja a városkán kacag. Ez idő tájt történt, hogy a reklámkampány hatására valóban megérkezett a pá­lyaudvarra a Külföldi Tár­saság egyik turistája. Vise­leté a közismert külfödi nemzeti viselet, azaz sárga­répa fülbevaló, egy pár karvekker, és egy mozipla­kát volt. öt percen belül 'megjöttek érte, szorosan szabott svájci ballon kény­szerzubbonyt segítettek rá, majd elrobogtak vele a már említett viccházba. Azt hitték, hogy bolond. Pedig külföldi volt. R. T. J. A fanácsi munka segítői A köz szolgálatának csapatai ^ m»' Összehangoló szerepet töltenek be A tanácsok államszervezetünknek fontos, a lakos­ság érdekeit legközvetlenebbül szolgáló fórumai, ugyan­akkor a köztevékenységnek, az ország sorsában való aktív részvételnek, egyszóval a szocialista demokrácia gyakorlásának is színterei. E fontos funkciók eredmé­nyes működését segítik a lakosságot képviselő társadal­mi tisztségviselők nem utolsósorban a tanácsi bizott­ságok. Amint Seres István, a soly­mári tanács vb-titkára fogal­mazott: — Ezek a bizottságok főként olyan községi felada­tok megoldásánál jelentenek nagy segítséget, amelyekhez társadalmd erőket is igénybe veszünk. A bizottságok ugyan­is összekötő, összehangoló szerepet töltenek be a tanács művelődési területei — mind ágazatán belül, mind egyéb külső, elsősorban társadalmi szerveik — között. Azonkívül javaslattevő, véleményező és ellenőrző feladatkörrel is ren­delkeznek. Szabadon választottak — Hány ilyen tanácsi bi­zottság működik Solymáron? — öt. Ebből három, az ügyrendi, a számvizsgáló és a szabálysértési bizottság meg­alakítása az 1971-es tanács- törvény értelmében kötelező, ezen túl, a többi javasolt. Mi még két szabadon választott bizottságot alakítottunk, a műszaki, kommunális és a szociális és ifjúságvédelmi bi­zottságot. — Hogyan értékeli munká­jukat? — Mindegyik régóta, jól működik. Bizonyság erre, hogy a múlt évi tanácsválasz­tásokkor alig-alig került sor személycserére, az is elsősor­ban nyugdíjazások miatt.-i-p Lehet-e fontossági sor­rendet felállítani az öt bizott­ság között? — Csupán helyi, személyes tapasztalataim alapján vála­szolhatok, kerülve minden ál­talánosítást. A három kötele­ző bizottság elsősorban a ta­nácsi belső munkákhoz kap­csolódik, zártabb, közelebb áll a hivatali jellegű munkához. A másik kettő teljesen nyi­tott a község mindennapjai í ;!é, problémákat, igényeket közvetít és a lehetőségein be­lül cselekszik is. Nem bizottságosdi — Miért éppen ezt a típusú két bizottságot hozták létre, és miért csak kettőt? — Először a kérdés máso­dik felére válaszolok. Ügy van értelme mindenféle bi­zottságnak, ha az valóban fontos feladatokat old meg, s nemcsak formális, ülésező, értekező bizottságosdi játék. Meg kell említenem: én sze­mély szerint a szabálysértési bizottság munkáját nem tar­tom nélkülözhetetlennek. Mondok egy példát. Ha egy kihágási ügy fellebbezés út­ján tőlünk a járáshoz kerül, ott egy ember dönt Viszont nálunk, az előírások szerint, ilyen ügyek tárgyalásakor, a bizottságból is behívunk két tagot, akiket rendszerint a termelő munkából vonunk el, csak azért, hogy hárman le­gyünk a döntésnél. Visszatérve — e kis kitérő után — a kérdéshez, nagyon alaposan mérlegeltünk. A műszaki-kommunális bizott­ság az egyik legfontosabb ta­nácsi terület segítője. A köz­ségfejlesztés valamennyi kér­désében, problémájában hasz­nos együttműködő. Az öttagú csoportból négyen építészek, egy pedig kőműves kisiparos, ök készítették el például az egész község területére a jár­daépítési programot, felmér­ték, rangsorolták a munká­kat. De sorolhatnám tovább. Az iskola emeletráépítési ter­vét is a bizottság tagjai állí­tották össze. Tehát amint lát­ja, valóban tevékenyek, a la­kosság érdekében dolgoznak. A szociális és ifjúságvédelmi bizottság már összetételében is ideális, eredményes mun­kára predesztinált. Szintén öten vannak, egy orvos, egy pedagógus-, egy védőnő, egy önkéntes rendőr és egy tanácsi ügyintéző, ök már hivatásuk­nál fogva is szorosan kötőd­nek, társadalmi munkaként. Expedíció a tutajon vállalt tevékenységi területük­höz. Bizottságba való tömö­rülésük pedig lehetővé teszi, hogy egymás területét ismerve — hiszen ezek a problémák valahol összefüggnek (veszé­lyeztetett gyermekek, alkoho­lizmus. nagy családok, öregek, gyes-en levők, stb.) — haté­konyan működjenek. Valóságos igény Mint már említettem, a szempont a bizottságok élet­re hívásánál, tevékenységénél a valóságos igény, a formaliz­mustól való mentesség volt. Ezért például mi nem tartot­tuk szükségesnek a természet és környezetvédelmi bizott­ság megszervezését sem, mi­vel a HNF-en belül már van egy külön csoport, erre a fel­adatra és nagyon lelkesen, jól dolgoznak. — Adódik-e olyan speciális feladat, amihez ideiglenes bi zattságot is szerveznek? — Elég ritkán. A szociális és ifjúságvédelmi bizottság a családi ünnepek rendezése­kor, néha, él ezzel a joggal. — Milyen gyakran ülésez­nek a bizottságok? — Nem az értekezletesdi a cél! Általában negyedéven ként. Természetesen adódnak rendkívüli feladatok, amikor soron kívül is összehívjuk az illetékes bizottságot, mint ez történt a számvizsgáló bizott­ság esetében, amikor a hato­dik ötéves terv feladatait vi­tatták meg. A beszélgetés során a bi zottságok tevékenységéről még sok pozitív példa hang zott eh. mintegy igazoláséul annak, amit. Séres István be­fejezésül mondott. — Csak olyan bizottságok­nak van értelmük, amelyek hasznos, realizálható tévé' kenységet folytatnak, a lakos­ság érdekében. S. Horváth Klára Munkában az iskolások Szüret a barackosban Jókedvű a munka a barackrensete-beu, telnek a vödrök a zamatos gyümölccsel szedés közben bizony megéhezik az ember, még ha vak&clózó diák is Bozsán Péter felvételei Bár úgy tartja a fáma. hogy igazi őszibarackot csak a híres szatymazi homok terem­het. a hamvas bőrű gyümölcs kedvelői nemigen firtatják, hennát is került asztalukra a lédús. zamatos csemege. Ke­rülhetett például az. , érdi Bentavölgye Termelőszövetke­zet barackosából is. A gazdaság 120 hektár te­rületű őszibarackosából 84 hektárt nagyüzemi módsze­rekkel gondoznak, a többi a háztáji és kisgazdaságok tu­lajdonosaira vár... Az ültetvények folyamatos. Tiszabecsnél tutajexpedíció szállt vízre a Tiszán. Utasai tíz napot töltenek a folyón és a partmenti vidéken, hogy feltérképezzék a folyó felső szakaszának élővilágát, nép­rajzi, népművészeti szokásait, emlékeit. A maguk készítette jármű — amely az Unicum nevet kapta — hét méter hosszú. Fenyőből készült járó­felülete alatt tizenkét, egyen­ként kétszáz literes hordót he­lyeztek el, amelyek gondos­kodnak a felhajtóerőről. Négy és fél méter magas árbocához nyolc négyzetméteres vitorla tartozik. A tutajexpedíció so­rán szerzett tapasztalataikról, élményeikről tanulmányban adnak majd számot az Uni­cum Tokajig hajózó ifjú, vál­lalkozókedvű utasai. A Pilis és a Vértes a mész­égetők birodalma. Mostanában éjszaka is világosak például Kőhányáspuszta környékén a hegyoldalak: a néhány ház­ból álló vértesalji település szélén dolgozó mészégető ke­mence borítja vöröses fénybe a környéket. A boglya alakú építmény érdekes látványt nyújt: nyitott torkában vörö­sen izzanak a fahasábok, mö­göttük vakítóan fehérlik a mészkő, a kemence tetején pedig ki-kicsapnak a magasba nyúló lángnyelvek. Kakuk a kemencénél A Vértes alján tavasztól késő őszig immár kétszáz esz­tendeje izzanak a mészégető­kemencék. Még néhány évti­zedei ezelőtt is sokaknak ke­nyeret biztosító mesterség volt ez: manapság azonban már csak két ifjú ember űzi az ősi szakmát: a mester Kakuk József 26 éves, s nem sokkal idősebb nála segítőtársa, Ko­vács Miklós sem. Tavasztól őszig, amíg az időjárás enge­di, a kemence mellett töltik a nappalokat és az éjjeleket: méteres fahasábokkal tömik, tonnaszám rakják gyomrába az égetésre szánt köveket, s szedik ki a hófehérre égett mészdarabokat. Nincs könnyű dolguk: a boglya alakú ke­mence fölött még a leghű­vösebb éjszakákon is remeg a hőségtől a levegő, s egy-egy égetéshez másfél-két tonna követ raknak be a kemencé­be. Méghozzá nem is akár­hogyan, hanem pontosan. minden darabot nagy gond­dal illesztve az előzőkre, mert ha nem így csinálják, ledől Az utolsó vértesi mészégető az egész rakás, s kárba vész az alapanyag és a munka. Még melegen A betuskózás, a tűztér ra­kása nem kis erőt igényel: vastag cserfatuskókkal rak­ják meg a tüzet, s később is így tartják állandóan ébren a lángokat. Az égetés ideje alatt úgy figyelnek, mint a régi házi tüzőrzők, egyetlen pillanatra sem engedik le­lohadni a tüzet, mert kárba- veszne a munkájuk, megfeke­tedne a mész. Pontos időbe­osztás szerint dolgoznak: ál­landóan váltják egymást a kemencénél. Két boglyájuk van: amíg az egyik hűl. a másikba már rakják is az égetésre szánt köveket. Egy- egy égetés eredménye úgy másfél tonna finom építési munkára alkalmas mész A kész terméket szinte egyetlen óráig sem kell tárolniuk: a minden vegyi szennyeződéstől mentes mész iránt igen nagy a kereslet, s még melegen elviszik a környékbeliek és a kisiparosok. Fűrészelt kövek A mesterségnek nagy gon­dot igénylő munkamenete van. Az idény kezdetén — ál­talában márciusban — hoz­zálátnak a kör alakú, fűré­szelt egri kövekből rakott ke­mence kitisztításához, kijaví­tásához. majd az égetésre szánt kövek és a négy-öt ton­nányi fa beszerzése után meg­kezdik a kemence megraká­sát. Annak formáját követve körbe rakják egymásra a kö­veket, pontosan illesztve a legapróbb darabot is. Amikor félig megtelt az égőtér, fe­lülről folytatják a berakást, mindaddig, míg egy boglya alakú, kövekből álló épít­ményt nem kapnak. Ezen a boltozatos kőrakáson nyílást képeznek ki, a tűztér fölé összehajló falakkal égetőteret emelnek. Ez a munka általá­ban két napig tart. Amikor már helyüykön vannak az égetésre váró kövek, begyújt­ják a kemencét. A lángok­nak teljesen áj kell járniuk a köveket, s az égetés akor jó. ha a kemence tetején már a lángok csapnak ki. Hetven­két óráig tüzelnek éjjel-nap­pal. Egynapos lehűlés Utána egy nap szünet^ kö­vetkezik, ez alatt lehűlnek a hófehérre égetett kövek, hoz­zá tudnak kezdeni a kiszedé­sükhöz. A kisipari módszerrel . készített mész azonban igen keresett: bizonyos építőipari — vakolási, meszelési — munkákhoz ez a legalloalma- sabb. Nem marad hát biztos ke­reset nélkül az utolsó vér­tesalji mészégető. Ügy ter­vezi, hogy apjától tanult mesterségét addig folytatja amíg termékére igény lesz. vagy amíg el nem fárad a tavasztól őszig tartó nomád életben. Dávid Erzsébet rendszeres ápolása úgy tűnik, a kisebbik része a tennivalók sokaságának. A nagyobbik a gyümölcs leszedése. Mert ugyebár korántsem mindegy, milyen állapotban jut a szé­pen beérett termés a piacok­ra. a bevásárlókosarakba... Az érdi gazdaságban a szö­vetkezet tagjai, alkalmi mun­kások és vállalkozó szellemű diákok szedik a jó szagú gyü­mölcsöt. A konzervnek valót — az apróbb szemeket — » Debreceni Konzervgyárba szállítják, míg az exportminő- segű példányokra a Hungaro- fruct jelentkezett vásárlónak. Képeinken az érdi általános iskolások gyűjtik vödrökbe az alacsony törzsű fákról az őszi­barackot. Nem is rossz kere­set számukra ez az elfoglalt­ság. mer t a konzerv barack ki­lójáért 25 fillért, az exportra szedett, válogatott gyümölcsért 30 fillért kapnak kilónként. Naponta összejön a 100—120 forintos kereset is. Ezért pedig már megéri azt a kis fáradsá­got. azit a kicsi vagy nagyobb szorgalmat. LSZV kooperáció Öt évre heten A legszélesebb körű közön­ség (nagyapától unokáig vi­seli a család) őszinte örömére, és az importfarmer-kereske- dők legnagyobb bánatára egy­kettőre sláger lett... A Trap- per-farmerrőL van szó. a Trap- perről, amely nemcsak bel­földön szorított magának he­lyet az igazi, márkás-bőrcím- kés Levi’s-ek és Lee-k társa­ságában, hanem átlépte az or­szág határait és úgy tűnik utat tör Keleten és Nyu­gaton egyaránt. A Trapper farmer, a Len­fonó- és Szövőipari Vállalat édes gyermeke. Az LSZV gyáregységeiben szövődtek kel­mévé. nyerték el jellegzetes indigó színüket a nadrágok lenszálai. Sajátos kooperációs tor­mát választottak a budakalásziak: az LSZV öt esztendőre szóló együttműkö­dési megállapodást kötött hét konfekcióipari feldolgozókapa­citással rendelkező vállalattal és szövetkezettel. A megálla­podás értelmében a szövetke­zetek szabják-varrják hor- dásrakész ruhadarabbá a szov­jet megrendelésre gyártott Week-end és Trapper alap­anyagot. L. Zo. V Tavasztól őszig boglyaláng

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents