Pest Megyi Hírlap, 1981. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-15 / 191. szám

19S1. AUGUSZTUS 15., SZOMBAT Büszke lehet rá a város A Dunakanyar Márka-üzemében Az esztendő első napja min­dig új remények, ha úgy tet­szik, új élet indulópontja. Gá- gúny Tibornak, a Pest megyei Pincegazdaság Dunakanyar Márka Üzeme vezetőjének vi­szont az a nap új feladatok megismerésének dátuma volt. Erre az évre az üzem tervét öt százalékkal megemelték, vagyis 115 ezer hektoliter üdí­tő italt kell gyártani, palac­kosai! úgy, hogy közben az üzemben teljes rekonstrukciót is végre kell hajtani. Az üzemvezető belepillan­tott a rekonstrukciós tervek­be: az egész üzem plafonja alá álmennyezet kerül, új gép­sort kell beállítani, a falakat csempézni, a padlót Typoxszal bevonni... kívül új homlok­zatot kialakítani... te jó ég! és közben teljesíteni a meg­emelt tervet. De hogyan ?.., Ez valódi gyár Ez igen — villan az agyam­ba a nagy csarnokban. — Ez már valóban gyár. Méghozzá igazi. Tiszta. Modem. Gusz­tusos. A plafonon ott az ál­mennyezet, mögötte (nem lá­tom, csak tudom) a bonyolult csőhálózat, az elektromos ká­belek dzsungele. A falak a mennyezetig ragyognak, csem- pézve. Az új mixelőgép óránként 160 hektoliter üdítőt kever, a mosó meg naponta hetvenezer üveget válogat, tisztít. És a legújabb, a literes gépsor szin­te mesés. A piszkos üvegek bemennek a mosóba, onnan katonás rendben sorakozva to­vább menetelnek a töltőhöz. A megtöltött, lezárt üvegek, útja innen a cimkézőhöz ve­zeti, onnan pedig a rakodó­hoz. Egy gépmozdulat és 48 üveg a 3 rekeszbe kerül... Ismertem régen ezt az üze­met, de most egészen más. Vadonatúj. Hogyan lehetett Egyetlen mozdulattal negyvennyolc teli palackot helyez három re­keszbe a gép ezt folyamatos munka mellett átépíteni?... Magas lóról Üzemvezetői iroda. A fa­lakon grafikontáblázatok. A vastag, piros vonalak átlósan felfelé haladnak. Ügy tűnik, a termeléssel sincs baj. Bizo­nyára így lehet, különben az üzemvezető sem lenne vi­dám. — Nos, mindezt hogyan? — kérdem. — Üzemet átépíte­ni, új gépsort felállítani, és közben termelni? Hogyan?... — A dolgozókkal együtt. A párt- és a szakszervezet segítségével. Megmagyaráztuk a munkásainknak, hogy nem­csak a gyártásnak, hanem ne­kik is jobb, összehasonlítha­tatlanul jobb körülményeket teremtünk... És a munkások megértették. — Tudja — mondja az egyik —, nem volt könnyű úgy dolgozni, hogy az ember feje fölött bontották a tetőt. Mindenki a váll ál vonogatja? Eiárvuít ház a hegytetőn A véletlen vagy talán In-' kább a kíváncsiság vezetett nyomra. Dobogókőn, a nagy autóparkoló mögött, a fák kö­zött megbújó, egyszintes épü­letre bukkantam. Kihaltnak látszott. Körülötte, benne az életnek nyoma sem lelhető. Bejutni lehetetlen. Lezárt. Kí­vülről elhanyagoltnak tűnik, ám ha valaki beleselkedik va­lamelyik ablakon — ugyan­csak meglepődik. Lambériás faburkolat, tér­elválasztók, új festés, mázo­lás, központi fűtés cső­vezetékei, radiátorai. Annál szembetűnőbb a külső romlás lehangoló látványa. Kérdezős­ködöm a lángossütőnél, a parkőrnél, a Nimród Szálló portásánál is. Mindenki a vállát vonogatja. Nem tudnak semmit. Nem gazdátlan Azon töprengek, hogy miért nincs ebben az épületben pél­dául egy élelmiszerüzlet. .Bü­fé, esetleg. De kérdéseimre, itt fönn a tetőn — nincs vá­lasz. Akkor hol? ... Szentendrei járási hivatal. Kérdéseimmel Matusche k Gyuláné kereskedelmi taná­csoshoz fordulok. — Jól látta — így a vá­lasz —, az a ház valóban üres, de nem gazdátlan. A já­rási hivatal tulajdona, s ez a tulajdon bizony elég sok fej­törést okoz. Az épület 120 négyzetméter alapterületű, mandzárdtér beépítésű ház. Hasznosítás céljából 1978-ban felajánlottuk a Pannónia Vál­lalatnak, amely akkor ezt el is fogadta. Nekiláttak az épü­let rendbehozatalának. Meg­csináltatták mindazt, amit az ablakokon belesekedve látha­tott. Ez év március 24-én — derült égből a villámcsapás — a vállalat lemondott a ke­zelői jogról. Azóta az épület­ben csend van. Az elhagya- tottság csendje... — Nem történt semmi? — A járási hivatal termé­szetesen szeretné az épületet célszerűen hasznosítani, ezért úgy gondoltuk, ha van jelent­kező, kereskedői engedélyt adunk, s a házat vagy bérbe adjuk, vagy eladjuk. Kétszer is meghirdettük, ám nem akadt jelentkező. Hogy miért, azt nem tudom. Tálcán kínálják Érthetetlen. Legalábbis szá­momra az. Dobogókőn, fenn a hegy tetején, a legjobb he­lyen, egy ilyen lehetőség ki­használatlanul hever. Pedig akinek nincs lakása, annak is megoldás lenne bérleménnyel, vagy vétellel: az emeleti rész lakás. Lent pedig lehet az üz­let. Kell ennél ideálisabb? Kérdés, amely ismét válasz­ra vár. Pedig a lehetőség tál­cán felkínált. Ügy tűnik, a hírverés nem volt elegendő. Tovább kell kísérletezni. Hiányzik a tetőn az élelmi­szerüzlet. Jobb korán Téli hír — kánikulában Noha még dühöng a kániku­la, a strandok zsúfoltak, a városi tanács műszaki osztálya már a télre készül. Előírta a Városgazdálkodási Vállalatnak, hogy a téli útfenntartás során szavatolnia kell a tömegközle­kedés és a szállítás útvonalai­nak tisztántartását, hómentes­ségét. Ezért a vállalatnak idén, szeptember 30-ig akciótervet kell kidolgoznia és jóváhagyás­ra a műszaki osztályhoz beter­jesztenie. A hóeltakarításhoz szüksé­ges gépi berendezéseket a mű­szaki osztály megtekintette és megvizsgálta azok állapotát, egyben elrendelte a szükséges szóróanyagok — só, homok és fűrészpor — beszerzését. — Megérte? — kérdem a másiktól. — Hát, nézzen körül. Em­lékszem' magára. Volt itt ta­valy is. No, csak nézzen kö­rül. .. mindjárt kiderül, meg­érte-e. .. — Már hogyne érte volna meg — szól közbe „magas lóról” az egyik targoncaveze­tő. — Végre van területünk, tudunk mozogni, s rövidesen elkészül az új targoncatöltő, meg a garázs. Nem mondom, nem voltak könnyű hónapok, de azért megérte. Ügy ám, meg. Bőven! Még titok Ismét az üzemvezetői iroda. Az üzemvezető már másról beszél: a rövidesen elkészülő új szociális létesítményről. — De az még most titok — csippent felém a szemé­vel. — Pár hét múlva küldök majd meghívót. Aztán a választékról és mi­nőségről ejtünk szót., Vagyis arról, hogy azt kell gyártani, ami a piacon kelendő, amit a vevő keres, és azt olyan 'Mi­nőségben előállítani, hogy ne legyen panasz. — És szerencsére — mond­ja elégedetten az üzemvezető: — ezt elértük!... Az új gyár külső környeze­te is rendezett. Most parko­sítják. A Kőzúzó utcán át haladok a város felé. Üj, gyár létesült itt, amire Szentendre büszke lehet. SZENTENDREI ArulittP A PEST MEGYEI HÍRLAP SZENTENDREI JÁRÁSI ÉS SZENTENDRE VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA Szóvá tették a tanácstagok Megnyugtató válaszok A városi tanács üléseire mindig jellemző a nagyfokú aktivitás. Mindfen ülésen sok tanácstag kér és kap szét, hogy eleget tehessen megbí­zóinak, s a nyilvánosság elé vigye a panaszokat, a köz­érdekű bejelentéseket. Persze, ez így önmagában nem vol­na elég, szükség van még ar­ra is, hogy az illetékesek, akiknek asztalára tartozik a kérdéses ügy, azt vizsgálják meg lelkiismeretesen, s vála­szoljanak a tanácstagoknak. Ez Szentendrén is rendre meg­történik. TCisfalusi Márta tanácstag a Bükkijs-pataki aluljáró tűrhe­tetlen közegészségügyi állapo­tát kifogásolta, s kérte a pa­takparti W. C. nyitva tartását a délutáni órákban is. A műszaki osztály az ügyet a helyszínen kivizsgálta, s felszólította a Városgazdálko­dási Vállalatot, hogy a kér­déses területet tisztítsa meg és annak küllemére a jövő­ben fordítson nagyobb fi­gyelmet. Sajnos, a bejelentés másik fele csak részben nyert kielégítő elintézést, mert a W. C.-t — kezelő személyzet hiánya miatt — csak a piaci naooko« tartják nyitva. Tóth Petemé, a Bartók Bé­la úton, a villanyvezeték­oszlopok cseréje után ott ma­radt földtörmelék elszállítását kérte. Megemlítette még azt is, hogy a Szamárhegyen, no­ha rengeteg a kóbor kutya, nem találkozott a gyepmes­terrel. A városi tanács műszaki osztálya a panasz alapján fel­szólította az Elektromos Mü­veket, hogy az ottmaradt föld­törmeléket szállíttassa él. A termalés-ellátásfelügyeleti osz­tály pedig azt válaszolta a ta­nácstagnak, hogy a gyepmes­teri telep elkészültével a tár­gyi feltételek egy része meg­teremtődött ahhoz, hogy a gyepmester feladatának tel­jes mértékben eleget tud­jon tenni. A munkához szük­séges gépkocsi beszerzése már folyamatban van, annak üzembe állítása után a gyep­mester rendszeresein fogja jár­ni a várost. Addig viszont a 95—34-es telefonszámon lehet kérni beavatkozását. Iff. Kosztolányi István azt kérdezted, hogy a vasúti villa­soron a szennyvíz gerincveze­tékének építése után mikor állítják helyre az útburkola­tot. Megnyugtató választ ka­pott, mert még ebben a hó­napban befejeződik a teljes helyreállítás. Több bírság Szigorúbb behajtás Ügy tűnik —, a statisztikai adatok bizonyossága alap­ján —, hogy a szentendreiek mind gyakrabban sértik meg a szabályokat. A városi tanács igazgatási osztálya megállapította, hogy a múlt esztendő második fél­évében az egy lakosra jutó bírságátlag 856 forint volt, ez­zel szemben az idei év első félévében ez az összeg 1190 Kistermelők figyelmébe Hol lehet árusítani? A szentendrei városi tanács termelés-ellátásfelügyeleti osz­tálya értesíti á lakosságot, hogy a Belkereskedelmi Miniszté­rium Igazgatási Főosztálya 10 840/1981. számú leirata alap­ján a városban a termelők az alábbi területeken értékesíthe­tik termékeiket kis tételekben: A HÉV-végállomás melletti kőkerítésnél, a Felszabadulás lakótelepen az újságos pavilon mögött, a camping és a strand előtt, a hajóállomás mellett, a Somogyi—Bacsó-parton, a gomba alatti területen, a Kossuth Lajos utcában, a szerb templom kőpadjánál és a Belső körút melletti autópar­kolóban. A fenti területeken kívül a termelő és kiskerttulajdo­nos továbbra is csak a piacon és a lakásán folytathat keres­kedelmi tevékenységet és érté­kesítést. A termelés-ellátásfel­ügyeleti osztály fehívja a kis­termelők figyelmét, hogy a kijelölt helyek tisztántartásá­ról az értékesítő köteles gon­doskodni. A postaközpont betonelemei A Szentendrén épülő új postaközpont betonelemeit emelőgépek helyezik rendeltetési helyükre, sok fizikai erőt megkímélve. Zsebre megy Az élelmiszerüzletek két legfontosabb követelménye, a higiénia és az áruellátás. A szentendrei járás üzletei­ben pontosan ezt a két fel­tételt ellenőrizte dr. Balogh Ibolya főorvosasszony és a járási hivatal termelés-el­látás ügyeleti osztályának dolgozója. Beállítottak egy- egy üzletbe, s bejelentet­ték: közös vizsgálatot tar­tanak. És még valami meg­lepő: a szabálytalanságokat ,iazonnal, a helyszínen meg­bírságolják. Ez új módszer. A kereskedelmi egység ve­zetőjének vagy a magán­kereskedőnek a zsebére megy. Mégpedig azonnal. A megtartott vizsgálatok sok érdekes dolgot derítet­tek fel, melyeknek egy az alapjuk: a felelőtlenség. A visegrádi Sirály Étterem vezetője ezerforintos bír­ság árán tudta meg azt, ami köztudott: nem kö­zömbös a vendégnek a mellékhelyiség tisztasága. A Lepence-pataki stran­don viszont ugyanezért a személyzet dicséretet ka­pott. Közkedvelt ftel a lángos és a palacsinta. Krizmanics Zoltánné magánkereskedő korányi üzletében jól süti a lángost meg a palacsintát, csak a tisztaság... Most háromszáz forintot fizetett, s úgy tűnik, o jövőben ezt a kiadást inkább megspó­rolja. Bizonyára elgondolko­zott Fésűs Imre tahi ma­gánkereskedő is, miután ki­fizette az ötszázforintos büntetést. Ezentúl a kész­ételeket és a nyers árut majd külön tárolja, s nem feledi el az árcédulák ki­tűzését sem. A leányfalui Gyöngyszem Étterem meghazudtolta nevét. Legalábbis a bírság szerint. Mind az étterem vezetője, mind a konyha főnöke ötszáz-ötszáz forin­tért szereztek tudomást ar­ról. hogy itt is baj van a higiéniával. Vonatkozott ez ß megállapítás a mellékhe­lyiségekre, az abroszokra is, Kiküldték az értesítőket Lakásigénylések A városi tanács vb igazga­tási osztálya a napokban ki­küldte az értesítéseket a la­kásigénylőknek. Az értesítő­ben tudatták velük a lakásvé- teU lehetőségeket, illetve fel­tételeket. Még várat magára a megüresedett lakásokra be­adott igénylések kérelmezői­nek értesítése: ők az adott la­kások megürülése után kapnak majd értesítést. Rendet kellene teremteni! Szentendrén, az Óbuda Ter­melőszövetkezet étterme mö­gött naponta mossák az autó­kat. Nem a szentendreiek, ha­nem a kirándulók. A hét elején például két autó érkezett Pest felől: pi­ros Zsiguli és egy fehér Wartburg Combi. Az utóbbi kocsi tulajdonosa magabizto­san kiszállt, majd felpattan- totta a hátsó ajtót. Elámul- tam. Két műanyag vödör, két puha sörtéjű kefe, két mű­anyag flakon, két szarvasbőr- darab került a fűre, amit pil­lanatok alatt körbe fogott a két autóscsalád. A wartbur- gos intézkedett (nyilván ő a főnök). — Ez a tiétek — mondta a másik családnak és átadott egy vödröt, egy kefét, két műanyag flakont és egy sza rvasbőrdarabot. Nem mondom, az osztozko­dás valóban testvéries volt. ám ami utána következett, az elbőrzasztó. A vödrökbe víz került a Dunából, majd vegyi anyagok a flakonokból. — Ne sajnáljátok — hang­zott a főnöki biztatás —, Van itt víz bőven, nem úgy, mint otthon1... A hölgyek csicseregve ne­vettek, majd nekiálltak a nagymosásnak. A férfiak ter­mészetesen segítettek. Ami­kor a főnök úgy gondolta, hogy a vödrökben levő víz el­szennyeződött, immár vezé­nyelt: — Vízcsere! A Duna felületén pedig két habos folt keletkezett, s rin­gatózva úszott a Fővárosi Vízművek kútrendszere felé. A vezényszó — vízcsere! — háromszor hangzott el. A negyediket nem vártam meg. Oda óvatoskodtam a főnök­höz, s elmondtam néki aggá­lyaimat. Szót ejtettem az autómosókról, és természete­sen a környezetvédelemről is. — Nézze ’ — mondta fölé­nyesen — itt kényelmesebb. Nem kell előjegyeztetni ma­gunkat és pénzbe sem kerül. A víz meg úgyis elvisz min­dent. .. Jó volna, ha a rendőrség gyakrabban járna erre, s gon­doskodna arról,* hogy az ilyenfajta autómosás itt is pénzbe kerüljön. Többe, mint amennyit, a szervizben fel­számolnak érte! Az oldalt !rta: Karácsonyi István Fotó: Bozsán .’éter forintra emelkedett. Ez persze nem örvendetes tény, de az viszont már igen, hogy a sza­bálysértési hatóság erélyes in­tézkedései nyomán a kisza­bott pénzbírsághátralék 20,7 százalékról 8,6-ra csökkent, mert a notórius nem fizetők esetében mindig éltek a le­tiltás lehetőségével. A szabálysértési hatóság körültekintően dolgozik, igaz­ságosan dönt, amit az a tény is bizonyít, hogy az idei fél­évben jogerősen elbírált 26 ügyből mindössze egy esetben nyújtottak be fellebbezést a végzés ellen, de a II. fokú ha­tóság ezt nem találta meg­alapozottnak, elutasította és jogerőre emelte az első fokú döntést.

Next

/
Thumbnails
Contents