Pest Megyi Hírlap, 1981. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-15 / 191. szám

J«W«X w xMnap 1981. AUGUSZTUS 15., SZOMBAT 3 Hazánk a brnói vásáron Magas műszaki színvonal A KSH Pest megyei Igazgatóságának jelentése Az idei első félév eredményei Megnevezés: Az 1980.1, félévi százalékában 102,7 99,6 107,0 Í04,7 105.9 104,2 106.9 áron) 103,3 Beruházás Az ipari termelés (terméksorok alapján) A kivitelező építőipar saját építési-szerelési munkáinak értéke (összehasonlító áron) A fizikai foglalkozásúak havi átlagbére: Iparban Kivitelező építőiparban Állami gazdaságokban, kombinátokban Mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös gazdaságaiban A. kiskereskedelem eladási forgalma (összehasonlítható Magyarország hagyományos vendégnek számít a Brnói Nemzetközi. Gépipari Vásáron, amely ebben az évben — szeptember 9—16. között — a 23. alkalommal nyitja meg kapuit* A magyar külkereske­delem megkülönböztetett fi­gyelmet fordít erre az ese­ményre, ezt a kiállítók szá­ma és a bemutatásra kerülő többszáz termék magas mű­szaki színvonala is jelzi. Az idén 18 vállalat mutat­kozik be; a Csepel Acélöntöde és a Gamma Művek elsőizben jelentkezik a csehszlovák szakemberek előtt. A Budavox telefonközpon­tokat és átviteltechnikái ■ be­rendezésekét, a Chemokomp- lex vegyipari gépeket, a Cse­pel Acélöntöde öntvényeket állít ki. Az Elektromodul híradástechnikai alkatrésze­ket, a Gamma Művek nuk­leáris műszereket, az Iroda- gépipari és Finommechanikai Vállalat iroda- és pénztárgé­peket mutat be. A Komplex mezőgazdasági gépeket, a Lam­port vegyipari gépeket, a Metrimpex különböző műszer­féleségeket küld Brnóba. A A rendelet születését köve­tő egy-két napon még a fő­városban is csak szóbeszéd, tervezgetés tárgya volt a meg­valósítás: mindenki találga­tott, kérdezgetett, érdeklő­dött. Elsőként a Fény utcai, piacon jelent meg a kellően ünnepélyesre cirkalmazott, ráncos paradicsomkupacba szúrt táblácska a krétafel­irattal: itt olcsóbb! OKKÁ- ZIÓ! 4 forint áthúzva —, há- romötven kilója. És eltelt egy újabb nap anélkül, hogy a vállalkozó kedvű zöldséges had követte volna a példát. E sorok vi­lágra jöttének pillanatában sem sokat változott a hely­zet — sem Budapesten, sem vidéken. Van aki hallotta, van aki csinálja — Igen, hallottuk az áren­gedmény-lehetőség hírét és várjuk is az erre vonatkozó felső szintű utasításokat — mondja Both Ferenc, a Zöldért ceglédi kirendeltségé­nek vezetője. És hallotta hírét a váci piactéren is néhány boltvezető, / mint ahogy nem újdonság a dobosiaknak, nagykátaiaknak sem. De a gyakorlati megvalósításról egyelőre egyikük sem tud semmi konkrétumot. Az illetékesek legilletéke- sebbje, Fekete Gyözöné, a Pest megyei Zöldért Vállalat kiskereskedelmi osztályának vezetője beszélgetésünk nap­ján kapta kézhez a Belkeres­kedelmi Minisztérium útmu­tatóját, amely akár ABC-je is lehetne a praktikus tudni- és tennivalóknak. — A minisztérium ezt a témát teljes egészében a vál­lalatok hatáskörébe utalta, és a mindenkori boltvezetőkre bízta a kezdeményezést. Hogy mindeddig semmi kézzelfog­ható, zsebbel mérhető ered­ménye nincs a rendelkezés­nek— aligha csodálható. Kí­vülálló nemigen érzékelheti, hogy ennek a mindenki szá­mára logikus kezdeményezés­nek mindennapi gyakorlattá tételéhez mennyi számolásra, kalkulálásra, előrelátásra van Mogürt szervizberendezések­kel, a Technoimpex szerszám­gépekkel, az Egyesült Izzó fényforrásokkal, a Transelekt- ro elektromos kapcsolókkal, motorokkal és biztosítókkal ismerteti meg az érdeklődő­ket. A Videoton számítástech­nikai berendezéseknek ad helyet. Az Elektroimpex, a Ferunion, a Medicor, a Nikex információs irodával képvi­selteti magát. A brnói vásár igazgatósága, minden évben egy központi gondolat alapján rendezi meg a kiállítást. Az idei, őszi ese­ményt ' az energiatakarékosság jegyében készítik elő. Ennek figyelembevételével a magyar vállalatok úgy igyekeznek összeállítani a bemutatásra kerülő termékek listáját, hogy a látogatók is meggyőződhes­senek a magyar szakemberek e területén elért eredményei­ről. A magyar kiállításon egyéb­ként fotók és rövid feliratok segítségével ismertetik majd a VI. ötéves terv legjelentő­sebb célkitűzéseit. S. J. szükség. De talán mindennél szemléletesebben igazolják szavaimat a példák. Egy bizonyos, meghatáro­zott — vagy legalábbis szigo­rúan limitált — tisztességes haszonkulccsal élhet a keres­kedelem. Ebbe ugyan belefér a napközbeni árleszállítás, de a mérték, az engedményráta több szempont szerint korlá­tozott. A reális keretmegha­tározáshoz például szükség van a szóban forgó egység hároméves forgalmának áta­lányára és annak a valóban reális összegnek a meghatáro­zására, amely megszabja az egy hónapban átlagosan ad­ható engedményt. Mennyi lehet ez az összeg egy hónapban? Ez természe­tesen az egyedi sajátosságok­tól, az áru minőségétől, a mindenkori piaci helyzettől is függ. De ha feltételezzük, hogy a szóban forgó boltok a már említett tisztességes haszonnal dolgoznak — ami a zöldség-gyümölcs esetében hozzávetőlegesen 20 száza­lék (a burgonya kivételével, amely 10—12 százalékkal ma­ximált) —, akkor még mindig nyitotta a kérdés: mennyi le­gyen a havi engedmény-keret egy-egy hónapban? Harminc­ezer forint? Ez az üzlet for­galmától függően lehet kevés, lehet túlságosan sok. Mindez a szezon, az árbevétel, a ke­reslet-kínálat egyensúlyának függvénye. És bár talán sen­ki sem vitatja, hogy_kár két­ségbe vonni a vezetők, alkal­mazottak zömének becsületes­ségét — mégis felmerülhet a kérdés: ki — milyen appa­rátus —. ellenőrzi majd, hogy az árkülönbözet a fogyasztók zsebében marad-e vagy ne­tán a megtévedt szolgáltatók lelkiismeretét nyomja? Nem kötelező, csak ajánlott — A rendelet, mint már említettem, nem teszi kötele­zővé a napi alkalmazást — ad nyomatékot korábbi sza­vainak Fekete Dezsőné. — A pult mögött, az üzletek iro­dáiban szolgálatot teljesítők döntőképességére, felelősség­Dokumen tumkiáfíítás A párt útin A párt útja címmel tegnap kiállítás nyílt a Magyar Mun­kásmozgalmi Múzeumban az első bolgár forradalmi mun­káspárt megalakulásának 90. évfordulója alkalmából. A Budavári Palota épületében megtekinthető tárlatot a Bol­gár Forradalmi ' Mozgalom Nemzeti Múzeumának anya­gából rendezték.’ A kiállításon felsorakozta­tott fényképek, dokumentu­mok a Bulgáriában a múlt század végén kibontakozó munkásmozgalom küzdelmeit kísérik végig. A felvételek ké­pet adnak Bulgária mai életé­ről, sikereiről, a magyar—bol­gár kapcsolatok fejlődését is érzékeltetik. Móna Gyula, az MSZMP Politikai Főiskolájának rek­torhelyettese megnyitó beszé­dében a baráti ország (mun­kásmozgalmának egy évszáza­dára tekintett vissza. Ivan Kiszjov, a bolgár kulturális bizottság múzeumi főosztályá­nak vezetője bolgár részről nyitotta meg a kiállítást. Az eseményen jelen volt Vaszil Baev, a Bolgár Népköztársa­ság budapesti nagykövetségé­nek ideiglenes ügyvivője is. viselési készségére, lelkiisme­retére apellál. De tény, hogy a legteljesebb igyekezet és tennivágyás mellett is időbe telik, amíg ez a konstrukció is bejáródik. Nem biztos, hogy ezt dátum! szempontjából is meg lehet határozni, de véle­ményem szerint szeptember elején már hozzátartozik a Pest megyei utcaképhez. — Amíg nem kötelező, ad­dig nem is lesz! — szögezi le eltökélt makacssággal Duna­keszin tz egyik zöldséges. — Csak a gondot jelenti, már semmi sem hiányzik a bol­dogságunkhoz, csak egy kis plusz-számtanlecke. Érdekes módon eddig megvették a kétszer lékelt dinnyét is, és megveszik ezután is, ha kell. Ha meg nem ... nincs más. Kétségtelenül sajátosan ér­telmezett az ilyesfajta vásár­lói érdekvédelem, de bár­mennyire sajnálatos, egyelőre számolni kell vele. Ameddig tényleg nem az árus zsebe bánja, addig nyilván életben marad az eszi-nem-eszi-nem- kap-mást szemlélet. Amikor majd az egészségei konkur- rencia differenciálja a jöve­delmet, amikor a — szeren­csére többségben levő — ke­reskedőnek termett kereske­dők népesítik be a strandokat, akkor jöhet el a lottyadt sár­gadinnye fölött uralkodó kis­királyok végnapja. A mikénten múlik.., A lehetőség adott, a zöld­ség-gyümölcs termesztők, for­galmazók, értékesítők döntés­tere — oda-vissza — nyitott. Hogy mit hoz a szeptember, elseje a piacon, jelent-e vál­tozást a konyhákban annak a bizonyos lecsóvacsorának mennyiségén, gyakoriságán — már nem a rendelkezésen, az értelmezésen, hanem csakis a végrehajtókon, a miként-e n múlik. Ha érzékelhetően csak na­pok választanak el minket szeptember elsejétől, még di­lemma marad a dilemma: miért kell megvárnunk a sze­zon végét, az összes nyár­ajándék, idényjellegű termék visszavonhatatlan „lefutá­sát”. Valóban az eredendően jó rendeletek realizálásának időtartama hosszú vagy csak a megszokott bürokratikus ér­telmezési, megvalósítási idő­szak nyúlik tovább az indo­koltnál? Egy lehetőség kínál­ja tálcán magát — lénye­gét —, amely ugyan nyilván megéri a következő barack— dinnye—paprika-virágzást, de némi rugalmassággal, felelős­séggel már az idén termést hozna! Láng Zsuzsa Az év első felében végre­hajtott beruházások négyötö­de az anyagi ágak, azon be­lül is elsősorban az ipar és a mezőgazdaság fejlesztését se­gítette, s a fennmaradó, mint­egy 20 százalékát pedig több­ségében a lakosság életkörül­ményeinek javítását szolgáló intézményhálózat felújítására, bővítésére fordították. A ta­nácsi beruházásokon belül to­vább nőtt a kulturális és egészségügyi létesítményekre fordított pénzeszközök ará­nya. Az egészségügyi ellátást javítja többek között a 17 munkahelyes szakorvosi ren­delőintézet Dobáson, ahol jú­niusban már elkezdődött a betegellátás. A kulturális létesítmények közül a gödöllői művelődési központ április óta szervez különböző rendezvényeket. Folyamatban van Százhalom­battát' is a művelődési ház építése. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek az év első hat hónapjában beruházásokra 39 százalékkal többet fordítot­tak, mint egy évvel korábban. A gazdaságok pénzeszközeik döntő részét gépek beszerzé­sére költötték. Jó ütemben halad a ráckevei Aranykalász Mezőgazdasági Termelőszövet­kezet két exportfejlesztő be­ruházásának megvalósítása, s így a félév folyamán már a hűtőtárolón belül átadták a 3500 tonnás mirelitüzemet. * Ipar A megye iparának termelé­se az elmúlt évi visszaesést követően, ez év első felében ismét növekedett. Míg a nö­vekedés az I. negyedévben ki­sebb mértékű volt, addig a II. negyedévben jelentős mér­tékben fokozódott, s így az év első hat hónapjában a ter­melés volumene csaknem el­érte a két évvel korábbi szin­tet. Az ipar I. félévi termelé­se 2,7 százalékkal haladta meg a tavalyit. Mivel a foglalkoz­tatottak száma csökkent, így a termelés emelkedése kizá­rólag a termelékenység javu­lásából származott. Az állami vegyipar míg az I. negyedév folyamán keve­sebbet termelt, mint egy év­vel korábban, addig a II. ne­gyedévben termelése több mint 3 százalékkal haladta az előző év azonos időszakáét. A vegyipar termelési szerkezeté­ben az utóbbi időben válto­zás következett bér emelke­dett a magasabb feldolgozott- ságú termékek aránya, ugyan­akkor tovább csökkent például a benzin, a fűtőolaj, és a gázolaj termelése. A könnyű­ipar termelése az idén 8,1 szá­zalékkal, az élelmiszeriparé a tavalyival közel azonos mértékben, 1,5 százalékkal emelkedett. A megye szocialista ipará­ban foglalkoztatottak száma 1981. I. félévben 2,2 százalék­kal kevesebb volt, mint egy évvel korábban. 1981. első hat hónapjában több mint 10 ezer dolgozó lépett ki, s az ipar­ban foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának 10 szá­zaléka cserélődött ki. A fizi­kai foglalkozásúak munkaerő- mozgása nagyobb mértékű volt, mint a nem fizikaiaké. Építőipar A megyei székhelyű építő­ipari szervezetek termelésé­nek csökkenése is megállt, a félév folyamán az egy évvel korábbival csaknem azonos meflnyiségű saját építési-sze­relési munkát végeztek. Ezen belül a minisztériumi válla­latok termelése, bár mérsé­keltebb ütemben, de . tovább csökkent, a tanácsi vállalatok viszont 10 százalékkal több építőipari munkát végeztek, mint egy évvel korábban. A szövetkezeti szektor által tel­jesített munkák mennyisége az elmúlt évi szint körül ala­kult. Az építőipari munkák dön­tő hányadát továbbra is a beruházások megvalósítása tette ki, viszont a tavalyihoz képest valamelyest emelkedett a fenntartási munkák aránya. Ez utóbbi tevékenység 1,5 szá­zalékát a lakosság részére végzett javítókarbantartó munkák adták. A megyei szék­helyű építőipari szervezetek 1981. I. félévben 3,8 millió fo­rint értékű építőipari szolgál­tatást végeztek a lakosság ré­szére — folyóáron számolva —, 29 százalékkal többet, mint 1980. I. félévében. Az építőipar foglalkoztatot­tainak száma — a tanácsi szektor kivételével —, tovább csökkent; az első félévben 2,9 százalékkal dolgoztak keve­sebben, mint 1980. azonos időszakában. A vállalatoktól és szövetkezetektől az első félév folyamán több mint 3500 dolgozó távozott és he­lyettük ezerre! kevesebbet tudtak csak felvenni. A lét­számcsökkenés következtében az építőipar termelékenysége 5,5 százalékkal nőtt. A tanácsi és a szövetkezeti szektorban az átlagosnál kisebb, a mi­nisztériumi vállalatoknál vi­szont nagyobb mértékű volt a termelékenység emelkedése. Ahzőgazdaság Ez évben is tovább folyta­tódott a mezőgazdasági, ezen belül a szántóterület csökke­nése. Módosult a vetésszerke­zet is. A gazdaságok kévesebb gabonafélét vetettek az előző évinél; a kukorica vetésállo­mányát a tavalyihoz hasonló mértékben — 6,3 százalékkal —, a kenyérgabonáét pedig 1,3 százalékkal csökkentették. Ugyanakkor szinte valameny- nyi kalászos takarmánygabo­na-féle vetésterülete nőtt. A fontosabb szántóföldi szálas- és tömegtakarmányok közül silókukoricából és csalamádé- ból is jóval többet vetettek a megyében, mint egy évvel ko­rábban. Az idén is a napra­forgó területe nőtt a legna­gyobb mértékben, de a koráb­bi évek tendenciájával ellen­tétben a másik ipari növény­ből, a cukorrépából is egyti- zedével többet vetettek. A la­kosság ellátása szempontjából igen fontos burgonyából lé­nyegében ugyanannyit, zöld­ségfélékből viszont lényegesen kevesebbet vetettek a gazda­ságok, mint 1980-ban. A mezőgazdasági nagyüze­mekben foglalkoztatottak szá­ma az idén is tovább emelke­dett. A korábbiakkal ellentét­ben az év első felében az ál­lami gazdaságokban is lét­számnövekedés történt de a nagyobb mértékű emelkedés a mezőgazdasági termelőszövet­kezetekre jellemző. Életkörülmények 1981. I. félévében a megye lakosságának központi forrá­sokból származó készpénzbe­vételei 10 százalékkal halad­ták meg az egy évvel korábbi szintet. A pénzbevételek közül az átlagosnál gyorsabban nőt­tek a társadalombiztosítással és a mezőgazdasági termelés­sel kapcsolatos bevételek. Az I. félévben a teljes mun­kaidőben foglalkoztatott fizi­kaiak havi átlagbére gyorsab- •ban nőtt, mint 1980. azonos időszakában, amely - teljes egészében az elmúlt év IV. negyedévben végrehajtott bér- fejlesztések ez évben érvé­nyesülő hatásának a követ­kezménye. Az elmúlt évi mérséklődés után ismét fokozódott a la­kosság megtakarítási kedve. A megye lakosságának taka­rékpénztáraknál és takarék- szövetkezeteknél elhelyezett betétállománya a félév végén 8,3 milliárd forint volt, 11 százalékkal több, mint az elő­ző év azonos időpontjában. A hitelek állománya viszont az egy évvel korábbinál kisebb mértékben, 16 százalékkal emelkedett. A hitelek túlnyomó része hosszú lejáratú, amelyet a la­kosság lakáskörülményeinek javítása céljából vesz igénybe. Ezen belül jelentősen nőtt a lakások helyreállításához, kor­szerűsítéséhez kért kölcsönök száma, ami jelzi, hogy egyre inkább előtérbe kerül a laká­sok állagának megóvása. Az első félévben 13 százalékkal több áruvásárlási kölcsön/ iránti igényt elégítettek ki. A tartós fogyasztási cikkek for­galmának 23 százaléka hitel­levéllel történő eladás útján került a vásárlókhoz. 1981. I. félévben a _ megye kiskereskedelmi hálózatában 12,2 milliárd forint eladási forgalmat bonyolítottak le, az egy évvel korábbinál valami­vel kisebb létszámmal. Az áruellátás a tavalyinál ki­egyenlítettebb volt, mennyi­ségben és választékban is nagyobb kínálatot biztosítot­tak az üzletek. Az árváltozásokat figyelem­be véve a forgalom volumene az 1980. I. félévi csökkenéssel szemben az idén 3,3 száza­lékkal emelkedett; legnagyobb mértékben a vegyes iparcik­kek eladása nőtt. Ruházati cikkből — az elmúlt évben bekövetkezett csökkenés után —, az év első hat hónapjában többet vásárolt a lakosság a megye boltjaiban. A bolti élelmiszerek és élvezeti cilo kék árszínvonala nem válto­zott az I. félévben, és az elő­ző évi megtorpanás után Is­mét emelkedett eladott meny- nyiségük. A háztartások egy főre jutó élelmiszer-kiadásainak, mint­egy 20 százalékát kitevő zöldség- és gyümölcsféléknek az ára csökkent, s minden egyes hónapban olcsóbban le­hetett megvásárolni e cikke­ket a boltokban és a piaco­kon is. Az év eddig eltelt Idősza­kában több nagy alapterületű, korszerű egységgel bővült az üzlethálózat. így többek kö­zött közel 500 négyzetméteres ABC-áruházat nyitottak meg Pomázon, átadták a 24 szobás, 48 férőhelyes Dabas Motelt és a hozzá tartozó mintegy 500 négyzetméteres fogyasztói te­rülettel épített vendéglátó- egységet, Dunakeszin május végén több mint 1700 négy­zetméter alapterületű ruhá­zati és iparcikk-áruházat nyi­tottak meg. A megyében 1981. I. félév­ben 1563 lakást építettek, 4,3 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A laká­sok túlnyomó része magán­erőből valósult meg. A váro­sokban 596 lakás készült el, legtöbb Százhalombattán, Szentendrén és Érden. Az elmúlt hat hónap alatt tovább javult a lakosság egészségügyi ellátása is. A gyermekorvosi körzetek szá­ma eggyel növekedett, s 10- zel csökkent a betöltetlen or­vosi körzetek száma. A ta­nácsi és az üzemi bölcsődei helyek száma június 30-án együttesen 3697 volt, az első félévben 120-szal növekedett. Törökbálinton és Halásztel­ken 60—60 személyes tanácsi bölcsődét adtak át. Üzembe helyeztek Dunakeszin és Szentendrén egy-egy 100 sze­mélyes tanácsi óvodát, Sziget­halmon pedig a Csepel Autó­gyár ugyancsak 100 személyes üzemi óvodája kezdte meg működését. Ez év júniusában 11 357 ál­talános iskolai tanuló fejezte be a 8. osztályt. Közülük 10 969-en, a tavalyinál 6.3 szá­zalékkal többen jelentkeztek továbbtanulásra. Az érdeklő­dés elsősorban a gimnáziumok iránt nőtt, de minden iskola­típusba viszonylag nagy volt a túljelentkezés. isiére olcsóbb lesz? Így paragrafus útja a lecsóig s Augusztus 6-án látott napvilágot a belkereskedelmi minisz- = tér rendelete, amely lehetővé teszi, hogy az állami, szövetkezeti = zöldség-gyümölcs boltokban, a Zöldért árudáiban, a piaci stan- = dokon a nap folyamán minőségi értékcsökkenést szenvedett = árut az üzletvezető saját belátása szerint olcsóbban adhassa a | vevőknek. = A kezdeményezés nyilvánvalóan mindenki számára tartogat = előnyöket: elsősorban jól jár a fogyasztó — hiszen alapvetően 5 az ő érdekeit védi a rendelkezés —, és ha Jobban átgondoljuk, | jól jár a bolt, az üzletvezető, az eladó is: hiszen rajta múlik, = hogy az árcsökkeníés adta lehetőséggel élve kihasználja az = így keletkezett konjunktúrát, vagy a halommá fonnyadt, a s másnapot már szemmel láthatóan meg nem érő zöldség-gyü- S mölcs maradványok tövében ülve kénytelen elkészíteni a zá- jj rókasszát. , Hogy mégsem teljesen árnyékmentes a helyzetkép, hogy a 5 „hurrá”-kórusba egy-két disszonáns hang is vegyül, az csak s annak az eredménye, hogy nem mindig nyílegyenes a paragra- = füstöl a vacsorára — árengedményes paprikából, paradicsomból | — készülő lecsóig az út. Ez alkalommal éppen ennek az útnak s kilométerköveit, esetleges kacskaringóit próbáltuk felderíteni.

Next

/
Thumbnails
Contents