Pest Megyi Hírlap, 1981. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-13 / 189. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA Vin. ÉVFOLYAM, 189. SZÁM 1981. AUGUSZTUS 13., CSÜTÖRTÖK Gödöllői Galéria Kiállítások futószalagon Amit azt már megszokhat­tuk. a városi-járási művelő­dési házban alig van szünet a Gödöllői Galéria kiállítóter­mében. Legfeljebb annyi, hogy ezalatt szétszedjék az előző, s berendezzék a leg­újabb tárlatot, kiállítást Játszóterek Jelenleg éppen a környeze­tünk — tárgyaink sorozat har­madik eseménye, a Játszóte­rek című kiállítás várja a lá­togatókat. Ezen olyan köve­tésre méltó terveket maket­teket tettek közszemlére, ame­lyek — megvalósulásuk esetén — a korábbinál összetetteb­ben szolgálják a hagyományos funkciókat. sokoldalúságra, ügyességre, játszva tanulásra szoktatva a gyerekeket. A kiállító művészek: Budai Tibor, Drozsnyik István. Nagy Kristóf, Pirk Ambrus. Steiner István, Szabó M. László, Ud- vardy Anikó. A játszóterek kiállítása augusztus 16-ig tart nyitva, s már négy nappal később nyit a következő: Ikebana és Bio Art címmel. A természet — művészet sorozat harmadik darabjaként ezúttal egy ha­zánkban kevésbé Ismert mű­vészeti ág mutatkozik be Ke­reszti Kornél és az óbudai ifjúsági ház virágszobrászai köre révén. Szeptemberben a tervek sze­rint Panelház és belső tér címmel nyílik kiállítás, ame­lyen olyan tervek szerepelnek, amelyek a házgyári lakások változatosabb térkialakításá­val kísérleteznek. Kiállítók: Fekete György, Bachmann Gábor, a képzőművészeti szakközépiskola diákjai, a Ma­gyar Építőművészek Szövetsé­ge. Várják a nézőket Az októberre esedékes első tárlat a rajzpedagógusok me­Nyári kampánymunka Mint a járás nagy területű mezőgazdasági üzemeiben ál­talában, úgy a Rákosvölgye Termelőszövetkezetben is a te­rületi elv szerint szervezték meg a KISZ-t. A szövetkezeti bizottság irányítása alá öt alapszervezet és egy KISZ- csoport tartozik. Alapszervezet működik a központban, a pé- celi területen, a hűtőházban, a lakatos és a parképítő üzem­ágban. A mogyoródi KISZ- csoporttal együtt a szövetkezet ifjúsági mozgalma nyolcvan- három tagot számlál. Az idén, akárcsak a többi szervezetbem a Rákosvölgyé­ben is a 'vezetőségválasztás, majd a kongresszusra való felkészülés jelentett külön programot, a hagyományos te­vékenységek mellett. A kong­resszusi levél megvitatása köz­ben például szó esett a ter­melőszövetkezetben dolgozó fiatalok lakáshelyzetéről. Azt is megállapították, az alap­szervezeti vitákon, hogy az egy szervezetbe tartozó, de különféle érdeklődési körű, munkájú KISZ-tagoknak, kü­lönféle, testhezálló programo­kat kell szerezni. Figyelemre méltó tapasztalata volt a vi­tának, hpgy a fiatalok elsősor­ban a kisebb csoportoknak szóló programkínálatnak örül­nek, ezek azok az összejövete­lek, amelyek sokakat vonza­nak, s amelyeket a propagan­disták, a szervezők is köny- nyebben tehetnek élvezetessé, színessé. ­Vonatkozik ez a politikai képzésre is. Ahhoz, hogy az ifjúsági vitakörre a korábbi­nál többen jöjjenek, olyan vitatémákra van szükség, amely a fiatalok elevenébe vág, mindennapi életünknek is része. Az elmúlt időszakban például a vitakörök legna­gyobb érdeklődéssel kísért té­mái voltak: a csúszópénz, a párttagfelvétel, az értelmiségi helyzet sajátosságainak kér­dései. Az elkövetkező időszak­ban terítékre kerül természe­tesen a KISZ tavasszal lezaj­lott kongresszusa, a tapaszta­latok, a vita, a határozat. Az sem csak a Rákosvölgye ifjúsági szervezetére jellemző, hogy a gazdaság munkáját a mozgalom eszközével a hagyo­mányos, nehéz időszakokban igyekszik segíteni: a kam­pánymunkák idején. A társa- dalmimunka-akciók zömét ilyenkor szervezik. Emellett társadalmi munkában dolgoz­tak elsősorban ki-ki a maga területén, a parkfenntartás­ban, az édesipari csomagoló- ban. Az alapszervezetek be­kapcsolódtak a Termelőszövet­kezetek Országos Tanácsa ál­tal kezdeményezett környezet­védelmi akcióba is és segítet­tek a Ferihegyi úti általános iskolában, a rádió kiépítésé­ben. A nagy távolságokból, a te­rületi széttagoltságból fakad az a jellemző is, hogy a sportmunka is alapszerveze­tenként erős: a kirándulásokat, az üzemi bajnokságokat, a munka utáni baráti alapon szerveződő testmozgást a ki­sebb közösségek karolták fel eredményesebben. Emellett részt vettek természetesen a központi vagy a járási rendez­vényeken is. gyei szakszervezetének kiállí­tása, majd a természet — művészet sorozat negyedik da­rabja következik: Csak tiszta forrásból címmel. A kiállítás a Bartók-centenáriumhoz kap­csolódik. bemutatva a nagy zeneköltő és a népművészet tárgyi kultúrájának' kapcso­latát. Második otthon Érdekesnek Ígérkezik a ma­gyarországi madárijesztőket bemutató kiállítás, amely a Hatvány Lajos Múzeummal kötött megállapodás révén ke­rül Gödöllőre. Ez a néprajzi anyag is jól illeszkedik a Gö­döllői Galéria ars poeticájá­ba. az esztétikai határterületek bemutatásának szándékához. Végül decemberben Bari Károly cigány költő filcrai- zaiból, képverseiből álló ösz- szeállítás várja a nézőkét a gödöllői művelődési házban. Érdemes néhány szót ejteni a jövő évi tervekről is Amint a ház képzőművészeti előadója. Varga Kálmán tájé­koztatott. szeretné a városba hozni Csete György organikus építészeti törekvéseket bemu­tató kiállítását az ugyancsak a Hatvány Lajos Múzeum anyagából válogatott I. világ­háborús emlékeket. Lesz ci­gány népművészeti kiállítás. Firkák címmel a padrajzok- tól a házifalakon látható alko­tásokig. a L ehetetlen tár­gyaink címmel viszont funk­cionálisan hibás konstrukciók gondolkodtatják s szórakoz­tatják az érdeklődőket. Min­den bizonnyal népszerű lesz a Formatervezés az autóivarban és a Munkahely második ott­honunk című kiállítás is. G. Z. Sikeres Ipari ágazat A Szilasmenti Termelőszö­vetkezetben az idén is tovább fejlesztik az ipari és szolgálta­tó főágazatot. A közös gazda­ságnak korábban is sikert ho­zó együttműködési formákat is erősítik. Az idei tervek tel­jesítésében fontos szerep jut az Agroelektro GT-nek, a Szi- las-szerviznek, a bánya, a be­ton és a Szilas kereskedelmi társulásnak. A legbetegebb betegekért Bizottságok Gyermekvédelem A járás tizennyolc községé­ben tizenhárom gyermek- és ifjúságvédelmi bizottság, illet-* ve albizottság, működik. Az elmúlt években a legaktívabb munkát a galgahévíziek, a dá- nyiak és a turaiak végeztek. Ezekben a községekben rend­szeresen írásos javaslatot állí- i tottak össze a gyermekvéde­lem egészét és részterületeit il­letően s a községi tanácsok végrehajtó bizottságai is meg­tárgyalták a gyermek- és if­júságvédelem helyzetét, a hiá­nyosságokat, az eredményeket és a teendőket. Városi moziműsor Muppct show. Színes, szink­ronizált angol zenés bábjáték­film. Csak 4 órakor. Edénkért a sikátorban. Színes, szinkronizált amerikai film, 6 és 8 órakor. Látogatott a falumúzeum A vérségi falumúzeum meg­alapítója, berendezési tárgyai­nak lelkes gyűjtője, átadása óta pedig vezetője és gondo­zója egy személyben Mártonná Homok Erzsébet írónő. Mun­káját társadalmi munkában, lakóhelye iránti tiszteletből, szeretetből végzi. Ezekre a hetekre nagyobb festési, má­zolási feladatokat tervez. Az épület takaros voltának meg­őrzésére szükség van, hiszen a kis múzeumnak viszony­lag sok a látogatója, s nem ritka közöttük a külföldi. Áp­rilisban és májusban csaknem négyszázan, június első felé­ben pedig százan tekintették meg a századforduló jellegze­tes középparaszti portáját. IV emrégiben megtartott sajtótájékoztatóján mondta dr. Schultheisz Emil egészségügyi mi­niszter, mintegy a fejlődést jellemezve: a betegellátás mindenkinek hozzáférhető, a sürgős eseteikben, kifo­gástalan. Sürgős esetekben—Ami­kor megsérül valaki, ami­kor infarktus fenyegeti az életét, vagy más veszély leselkedik az emberre, nő­vér, műtős asszisztencia a helyén áll, teljesíti köte­lességét. Vannak az egész­ségügyi szolgálatnak olyan mozzanatai, amelyeknél a beavatkozás nem tűr ha­lasztást. Ahol minden más elveszíti jelentőségét, csak a beteg szempontja szá­mít. És ahol nincs olyan, hogy „az én betegem”, csak emberélet van. amit meg kell menteni. Ebben a koncentrált, halasztást nem tűrő tevékenységben egyedül nem boldogul sen­ki. Csaik együtt, egymást kiegészítve érnek célt Ezeken az osztályokon is­meretlen az egészségügy­ben sok helyütt nagyon jel­lemző merev alá-föléren- deltség. Kor, rang, cím megszűnik. Csak a beteg létezik. Voltaképpen ez a szellem, és a modem gyógyászat követelménye hívta életre az utóbbi két évtizedben az intenzív osztályokat, amelyek egy-egy kórházon belül a legbetegebb bete­geket gyógyítják. Illetve segítik át az életveszélyen. Mert ezekre az osztályok­ra a beteg olykor a klini­kai halál állapotában ke­rül. Tehát elsőrendű fel­adat az életfunkciók ideiglenes pótlása, rendezé­se. Először is az újra­élesztés, majd ha már is­mét lélegzik, lehet csak megvizsgálni a kritikus ál­lapot okát. Aki intenzív osztályon dolgozik, magánéletét is ennek rendeli alá. Idejét — annak munkaidőn kí­vüli részét Is — a szolgá­lat követelményei jegyé­ben tölti. Csakúgy, mint a gyógyítás frontvonalában működő baleseti sebészele, akik korunk sajnálatosan divatossá vált szakmáját képviselik. Köztudomású, hogy a vezető halálok lis­táján a keringési és a da­ganatos betegségek után a baleset következik. Az okot ugyan a traumatológusok jól szervezett működése nem szüntetheti meg, a következmények enyhíté­sében viszont nagy szere­pe van. Ezt a szerepet pedig vál­lalni kell. Olykor szinte emberfeletti küzdelem árán is. Az ügyelet — a gyó­gyítás frontvonala — né- . ha valószín űtlenül nagy feladatot hárít a sebészek­re. Mert a baleseteket nem lehet ütemezni, a csonttö­réseket az optimális gyó­gyulás végett idejében kell helyreállítani, a polytrau- matizált — sok sebből vér­ző — sérültet nyomban operálni, és a végigoperált éjszaka után másnap to­vább dolgozni, végezni a soron következő feladato­kat. Lehetőleg hiba nél­kül, mert változatlanul emberélet a tét. A gyógyításnak . főként ezek azok a területei, ahol — hivatásuknak élő orvosok áldozatkész mun­kájának és eredményeként — kifogástalan, az ellátás. Nemcsak szakmailag, ha­nem etikai szempontból is. A feladat természete az anyagiasság gyanúját is kizárja. Döntő bizonyíté­kát adva annak, hogy így is lehet dolgozni. L. M. Irány a Balaton Alkotmány kerékpártúra A KISZ járási bizottsága augusztus 27—30. között "ke­rékpáros Alkotmány-túrát szervez Gödöllőről Boglárlel- lére. A túra útvonalát már egyik magánlakás, posta a másik, fodrász a következő, turistaház a szemközti és folytathatnánk a sort. Tóth Zsolt, Balázs Andrea és Földi Laci rögtön fel is másztak a fatemplom tornyába vezető létrán, hogy onnan még job­ban láthassák a drégelyit kárpótló hollókői várat. Túráinkon fölösleges a kér­dés, hogy ki jön a nehezebb úton. Valamennyien. Az ost­romra! . felszólítást követő pár perc alatt mindenki a vár falaihoz érkezett, és csak ek­kor volt idejük a mélybe néz­ni a gyerekeknek. Bereczki Erika, Farkas Ági, Gergely Marianna és Könczöl Zsuzsi fogták is egymás kezét, bár ők mindig benne vannak az ilyen — természetesen ve­szélytelen, de fárasztó — má­szásokban. László Miklós be­bújt a várfal alagútjába. Ki­csit körülményes volt a visz- szaérkezése, de ezt csak a ruhája tisztasága bánta. A Karanct alján A vár csodálása közben le- késtük a buszt. A lányok örül­tek, hogy jaj de jó, a fiúk mondták: maradjunk reggelig. De mit gondolnak majd a szülők, akik fél nyolcra vár­nak bennünket? Csak másfél óra múlva jött busz, de ez az idő sem telt el esemény nél­kül. A megálló mellett épült zöldségboltba friss dinnye­szállítmány érkezett. Pintér Zsolt odasúgta a többi fiú­nak, hogy ha segítenénk le­rakodni, akkor biztosan ad­nának egy dinnyét A mese­beli fordulatot használva: így is történt... A kirándulók Elbeszélgette az időt a so­főr és egy perccel később ér­keztünk vissza Szécsénybe, mint ahogy elindult a busz Salgótarjánba. A következő járat körülbelül akkor indult, amikorra aszódi érkezésünket terveztük. Vasútra pedig csak a hajnali órákban lehetett volna szállni. A Balassagyarmat—Salgó­tarjáni gyorsított buszjárattal ezúttal sikerünk volt. Kényel­mes utazás során érkeztünk a karancsi tájba. A gyerekek beszélgetésbe kezdtek az uta­sokkal, és e sorok írója elé­gedetten jegyezhette meg ma­gában, hogy ez az út is hozzá­járult látókörük kiszélesedé­séhez, kapcsolatteremtési készségük fejlesztéséhez. Kö­szönet a szülőknek, hogy hoz­zájárultak ehhez a kirándu­láshoz is. Balázs Gusztáv kijelölték, amely Isaszeg—Pé­cel—Gödöllő—Öcsa—Kun­szentmiklós—Szabadszállás érintésével Dunaföldváron ké­részül vezet át a Dunántúlra Boglárlelléig. Az első napon a tervek szerint Dunaföldvárig jutnak el a résztvevők, ahol kempingben kapnak éjjeli szállást. Másnap reggel innen indul­nak Leltére, ahol faházakban helyezik el a fiatalokat. Szombaton és vasárnap gaz­dag kulturális és sportprogra­mot bonyolítanak le, és ter­mészetesen idő lesz a fürdő­zésre is. A részvételi díj sze­mélyenként 270 forint, amelyért teljes ellátást kap­nak a résztvevők, mint ahogy ebből finanszírozza a KISZ- bizottság a kerékpárok köl­csönzési díját is. A visszaút vonattal lesz, a kerékpárok hazaszállításáról külön gépkocsival ugyancsak a szervezők gondoskodnak. A kerékpártúrára augusztus 19-ig lehet jelentkezni Gödöllőn, a járási KISZ-bizottságon. Min­den érdeklődőt: fiatalokat és az idősebbeket is szívesen lát­ják. Pásztor Sáíidorné temetése Ma helyezik örök nyuga lomba, délelőtt 11 órakor ; gödöllői temetőben özveg: Pásztor Sándomi hamvait. A: elhunytban fiókszerkesztősé günk volt munkatársát gyá­szolja, aki nyugdíjasként hoz ta-vitte az anyagokat a gödöl lói és a budapesti szerkesz tőségek között. Pontos, meg bízható futár volt, aki nem csak hivatali kötelességeibe tett eleget: figyelmességéve’ gondosságával is megkönnyi tette munkánkat. Ez volt jellemző életfelfogására: a-. Árammérőgyárból való nyug­díjaztatása után is aktív tag ja maradt pártalapszervezett- nek, kivette részét a pártve- zetőség munkájából és ő látja el a könyvterjesztés fáradsá­gos tennivalóit is., ISSN 0133-^1957 (Gödöllői Hírlap V Bagi úttörők túrája Felfedező úton Palócföldön csény patinás utcáin sétál­tunk. Ha a felvidéki Lőcsére, Kés­márkra kérnek hpzai példát beszélgetőtársaim, olykor én mindig Szécsényt említem meg. De tehetném ezt a szin­tén nógrádi Pásztóval és Ba­lassagyarmattal is. A palóc báj végig uralja ezt a megyét, szinte minden községben, vá­rosban van itt emlék Mik- száthról, csakúgy, mint Kos- suthról a Bodrog mentén, Pe­tőfiről az Alföldön, Kölcsey- ről Szatmárban. Szécsényben, ebben a hat és fél ezer lakosú községben, alighanem több műemlék van, mint a Gödöllői járás bár­mely településén. Szécsényi mozaik Itt áll az ország állítólag egyetlen i ferde tornya, a Tűz­torony. A Forgách-ikastalyban működő , Kubinyi Ferenc Mú­zeum gazdagsága felveszi a versenyt a fővárosi múzeu­mokkal is. szépsége pedig *. fertődi kastéllyal. Az intéz­mény kiadói tevékenysége ha­sonlít az aszódi múzeum köz- művelődési szerepéhez. A kastély sarokbástyájáról páratlan kilátás nyílik, egymás kezéből kapkodtuk a messze- látót. Előttünk terült el a Borjúpást nevű rét, ahol 1705-ben a szécsényi ország- gyűlés sátortábora állt. Pár kilométerrel távolabb pedig Szlovákiába láttunk át. Utunk következő állomása Hollókő volt, melynek központját vé­detté nyilvánították. Műem­lékfalu ez, de nem kiállítási tárgyak a házak, hanem je­lenleg is lakott épületek. Az Augusztus első hetében új­ra működött a bagi általános iskola Rakéta rajának riadó­lánca. A volt hetedik á-s gye­rekek, így járták már meg az elmúlt vakációkban a Rám- szakadékot a Pilisben és így fedezték fel a Mátra és a Bükk közé rejtőző siroki vá­rat is. Ezúttal a drégelyi vár­ba hívott a riadó. Változik az úticél Aszódtól Balassagyarmatig tíz perccel rövidült a menet­idő az idén, de így is eltar­tott másfél óráig, míg átér­tünk az Északi-középhegység túlsó oldalára, a Galga völ­gyéből az Ipoly mentéig. A régi megyeszékhely barátsá­gos vasútállomásán megte­kintettük a szabadtéri mú­zeumként díszelgő öreg gő­zöst — nemrég még szolgálat­ban volt —, majd felszálltunk a Drégelypalánk felé induló piros szerelvényre. Éppen a várról tudakozódó kisebb rejtvény megfejtésé­hez kezdett a társaság, ami­kor odajött hozzánk egy né­ni és így szólt: Ha jól hal­lottam, hogy hová akarnak menni, akkor oda most bizony nem mehetnek, mert éleslö­vészet van: Füstbe ment tehát a terv. Lehet, hogy csak ma­gunktól kérdezzük: vajon miért hallgat erről a helybe­liek elmondása szerint gyak­ran fennálló túrázási korlát­ról valamennyi idegenforgal­mi kiadvány? Szerencsére a Cserhát tér­képe kéznél volt és egy ide­jében végrehajtott hátra arc után két óra múlva, két át­szállást követően már Szé-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents