Pest Megyi Hírlap, 1981. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-13 / 189. szám
Mil» HF.r.rtt 1981. AUGUSZTUS 13., CSÜTÖRTÖK 5 Túl forgalmas az átkelőhely Lassanként erejét veszti a Toldi Alig fér a nagy kosárba Amíg a gazdaságok nagy részében a szalmabetakarítás, a tar- lóliántás jelenti a legfőbb tennivalót, akad olyan szövetkezet is szép számmal, ahonnan még nemcsak melléktermék kerül le a szántóföldekről, hanem például zöldségbegyek vagy ízletes dinnye. A Magyar—Koreai Barátság Tsz-ben 7 hektárról szedik a görögdinnyét. Bozsán Péter felvétele Agent—Coop Összehozza a partnereket Fajtajelöltek Korall és Sláger Űj paradicsomfajtákat mutattak be a gyakorlati szakembereknek a Zöldségtermesztési Kutató Intézetben. Ezek egyike az ipari célra nemesített Korall, amely minden eddigi fajtánál keményebb húsú, s a 10—15 dekás bogyók törődés nélkül szállíthatók konténerben. Beltartal- mi értéke a legjobb külföldi fajtákkal is felveszi a versenyt. Hozama a szántóföldeken elérheti a 70—80 tonnát hektáronként. Ezenkívül további nyolc olyan ígéretes fajta jelölttel ismerkedhettek meg a bemutató résztvevői, amelyek alkalmasak a nagyüzemi termelésre, a gépi szedésre. A hosszúkás bogyójú, mélypiros színű Sláger fajtát viszont a kiskerttulajdonosoknak ajánlják, mivel jól szeletelhető, különböző saláták készíthetők belőle. Egész nyáron terem és a bogyók egyenletesen érnek. Amikor a zsámboki főút irányát és területét kimérték, nem tudom, mire gondolhattak a mérnökök. Azért hagyták-e szélesre az utcát, mert volt elég föld, vagy azért, hogy valamikor legyen hová virágot, fát ültetni, pázsitot telepíteni a szorgos kezű zsámboki asszonyoknak. Vékonyan szelni Mert most, 1981 nyarán virág nyílik minden ház előtt, de az udvarokban is, azon a területen, amit nem foglalt el a jólét forrását jelentő fóliasátor. Példamutatóan szép és gondozott o tanácsi kirendeltség előtti közterület, pedig csak egy nyugdíjas gondozza. Vasárnap délelőtt van. Igazi kánikulai hőség. A parkban a virágok között nézelődik a fekete ünneplőbe öltözött Makádi Mihály. — Nem múlik el nap, hogy ne bíbelődjek velük. Még a vasárnapot sem hagyom ki. Minden bokor kedves ismerősöm. Makádi Mihály sorolja, melyik virágnak mi a jellemzője. Mennyi vizet kíván a rózsa, mennyit az árvácska. De ismeri a virágok betegségeit is. Nyugdíjas kertésznek vélem, de aztán rájövök, hogy a hatvanöt éves férfi a sok közül a falusi parasztemberek közül való, akik ezermesterek voltak, akik mindenhez értettek. Még nem szakosodott, hiszen a pár holdas gazdaságban ismerni kellett néhány szakma titkát. Kovács, ács, bognár, mezőgazdász, állattenyésztő, állatorvos, kereskedő és talán még tovább is lehetne folytatni a sort. — Nyolcán voltunk testvérek. Szüleim nyolc magyar holdon gazdálkodtak. Éppen bukfencet vethettem az örökölt birtokon, vagy hányhattam cigánykereket. Már a nagycsaládnak, amikor együtt műveltük a családi tagot, gondot jelentett a mindennapi kenyér előteremtése — mondja újonnan szerzett ismerősöm. Csakhogy különösen vékonyan kellett szelni a kenyeret, amikor családot alapítottam. Feleségem is hozott egy maroknyi jusst, így aztán még azt sem mondhattuk, hogy kopaszon, csupaszon kerültünk egybe. — De egy élet munkáját csak sikerült összeszorgoskodni, egy rendes otthont — dicsekszik Makádi Mihály és mutatja, merre a háza, aztán szíves szóval invitál. Felesége a zsámboki asszonyok jellegzetes népviseletében siet elénk, s nyitja szélesre a lakás ajtaját. A jól felszerelt, gépesített, szépen berendezett otthonban folytatjuk a beszélgetést. közben Makádi Mihály saját termésű, aranylóan csillogó Alig hinné bárki is, hogy Budapesten a Corvin tér 6. szám alatt többet tudnak a váci rév gondjairól, mint a naponta utazó. Pedig így van, mert a Pest megyei Kishajózási Vállalat központjában sok érdekes kérdésre kaptunk választ. Kiss Miklós főmérnöktől bevezetésként azt kértük, hogy mondja el a véleményét a váci kompátkelés körülményeiről. Zsúfoltság — Nem vitás, hogy sok bosszúságot okoz a nyári időszakban a zsúfoltság, a várakozás. A sorok sokszor a Pokol csárdáig húzódnak. A forgalom az utóbbi 4—5 évben nőtt meg ennyire. A Duna magyarországi szakaszán 23 bort hoz a hűvös pincéből. Egész udvara, portája gyönyörűen művelt. A hűtőszekrényből traubiszódát is hoznak, és kotyog a kávéfőző is. Halkan dúdolták Makádiné süteménnyel kínál, s biztat maradjak ebédre. Lesz tyúkhúsleves házilag gyúrt tésztával, aztán rántott sertésborda petrezselymes újburgonyával, uborkasalátával. Megtudom azt is, hogy ezen a vasárnapon meg minden ünnepen szinte minden zsámboki családnál valami hasonló a menü. — Nem panaszkodhatunk — mondja Makádi Mihály, aztán helyesbít — Legfeljebb azért dohoghatunk, hogy mindezt öregségünkre értük el. 1938 őszén bevonultam katonának. Négy évig ettem a bakaélet keserű kenyerét. Negyvenkettő őszén szereltem le, de aztán folyton rángattak. Rukkoltam negyven- háromban, negyvennégyben. Ez már nem az az idqszak volt, amikor azt énekeltük, hogy Ugye, fiúk szép élet a katona élet, hanem csak halkan dúdoltuk Verje meg az isten azt az édesanyát, aki katonának neveli a fiát. Komisz, nehéz évek következtek. Felesége a bakon — Én a fronton szenvedtem, a feleségem pedig itthon próbált megkapaszkodni. Irta is egy-egy levelében, ha az isten hazasegít, minden másként lesz. Mennyire igaza volt! 1951-ben megvettünk egy öreg, nádtetős, düledező kocsmát, annak a helyén épült ez a ház. Persze, meg kellett húzni a nadrágszíjat, s alaposan meggondolni, hová tegyünk egy forintot is. Még a fillérnek is száz helye volt. Napról napra, ha lassan is, de haladtunk. 1952-ben már egy lovat is vásároltam. Elmentem a magasépítő vállalathoz. Átképzés vasbetonszerelő lettem, A feleségem ült fel a bakra. Kínlódott a földdel, az állatokkal. Ha a munkából megjöttem, én is a kezembe vettem a kaszát, kapát. Mikor minek volt itt az ideje. Még másodállásom is volt. Mozipénztáros voltam. Sokszor mezítláb ültem a pénztárfülkébe. mert nem volt időm átöltözni. Erőben, egészségben — ötvenkilencben otthagytam a vállalatot. Mindig vonzott a föld, beléptem hát a termelőszövetkezetbe. A tanács 1961-ben felfogadott kis- bírónak, 1963-ban újra az átkelőhelyünk van. A vállalatunk révforgalmának 45 százaléka Vácnál bonyolódik, míg az átkelések száma más állomásokon évről évre csökken, itt emelkedik. A táj szépsége, az átkelőhely központi fekvése nagyon vonzó. — Meddig bírja még a Toldi? — Nem sokáig — folytatja némi nosztalgiával a főmérnök. öreg is, korszerűtlen is, gyenge is. A motorokat kétévente cseréljük. Ez elkerülhetetlen. mert ezalatt 4—5000 üzemórát teljesítenek. Az évenkénti karbantartás is égetően fontos. A téli leálláskor cseréltük ki az akkumulátorokat, melyek 1,2 millió forintba kerültek. Háromszoros a biztonság. Ha az elektromos hajóvezérlés csődöt mond, az akiparba mentem. Most már nyugdíjas vagyok. Huszonhét évi munkaviszonyom volt. A feleségem téeszmyugdíjas. A postás minden hónap húszadikán bekopog. Kettőnk kezébe több miint ötezer forintot számol le. Erőnk, egészségünk van, ezt az összeget még meg is tudjuk toldani. Mert csak így boldogul az ember, ha dolgozik! Makádiné elismerően bólint férje szavaira. — így él Zsámbokon, minden _ család. Sok munkával teremtenek jólétet, amiből aztán a vidámság meg a nóta fakad. Mi is mind a ketten ott táncolunk a zsámboki népi együttesben. A férjem a lakodalom vőfélye. Még igazi lakodalmat is vállalok. Hatvanöt éves koromban is elbírom látni a kétnapos szolgálatot. Nekem az a véleményem. hogy aki a munkában helytáll, az szórakozhat is — mondja a házigazda, és közben magasra emeli poharát. — A munkára, és az egészségre koccintunk. kumulátorok veszik át az energiahordozó szerepét. — Azt mondják, hogy ráfizetéses a vállalat. — Sajnos, igaz. Minden évben 17 millió árkiegészítést kapunk. Aki csak a nagy forgalmat látja, nem hiszi ezt. Itt van az 1981. márciusi mérleg. A Pokol csárda Vác viszonylatban a havi bevétel 238 ezer forint. Ugyanebben a hónapban a révállomásukon 30 ember dolgozott. Az állóeszközünk az állomáson 16 millió forint értékű. Még a rév épületét is fenn kell tartani. Mi marad a 238 ezerből? Képzelheti, hogy ezalatt mennyit forgalmaztak a többiek. Még a javítóüzem ötven dolgozóját és a központot is el kell tartani Még két év — Azt hallottuk, hogy rövidesen új komphajót kapunk. Mi igaz ebből? — Annyi, hogy egy új hajó készül Balatonfüreden az átkelőhely számára. De az csak 1983 tavaszán kezdi meg a szállítást. Azért néhány jellemző adatot elmondanék az olvasóknak. A Balatonon közlekedő Baross Gábor komphajóhoz fog hasonlítani, 560 kilowattos teljesítményű, 120 tonna teherbíróképességű lesz. (A Toldi 60 tonnás.) T akarékosan Felszerelik radarral is, így le s föl 30—30 kilométer távolságból minden vízi járművet „észrevesz”. Elindul tehát ködbein is, megszűnnek a viták, nem lesz kérdés a menni vagy nem menni. 33 millió forintba kerül, melyhez a KPM és a megyei tanács is hozzájárul néhány millióval. — Addig azonban a Vácnál átkelők didereghetnek két télen át, mert a Toldi szokás szerint téli nagyjavításra vonul, s jön a nyitott komp. — Talán egy részét be fogjuk fedni — mondják a vállalatnál, de nem túl határozottan. A takarékosság miatt van így — állítják, mert a nyitott kompot vontató motoros csak egyharmadát fogyasztja az üzemanyagnak Meg aztán a Toldit kímélni kell, hogy kibírja a hátralévő majdnem két évet. A vállalatnál optimisták a vezetők Bíznak az utasok türelmében. V. M. A Külkereskedelmi Bank, a Skála-coop és 13 mezőgazda- sági üzem a közelmúltban megalakította az Agent-Coop iparszerű termelést szervező és kereskedelmi társulást, amely a mezőgazdasági üzemek melléküzemágainak jobb kihasználását teszi lehetővé. Az ipari nagyüzemek, egyes számukra gazdaságtalan termékek előállítására gyakran keresnek termelőszövetkezeti partnert, aki melléküzemágban — kihasználva például a kínálkozó munkaerőt — jövedelmezően oldaná meg a gyártást. Csakhogy megfelelő információ híján a gyár és a tsz melléküzemága nem mindig találja meg egymást. A társaság éppen a partnerek összehozására vállalkozott. Jelenleg már 40—50 kooperáció szervezésével foglalkoznak. Nemcsak belföldi partnerek egymásra találását egyengeti a társaság, külkereskedelmi vállalatokkal együttműködve az exporttermékek gyártását is megszervezi. Annál is inkább kínálkozik erre lehtőség, mert a társulás adatai szerint több ezer külföldön eladható cikket állíthatnának elő gazdaságosan a tsz-kisüze- mek, többek között szerszámokat, vegyszereket, bútor- és cipőipari kellékeket, bőrdísz- mű-vereteket stb. Fercsik Mihály TAe nem úgy ám, mint a szemünk- •*-' fényére! Sokkal jobban. Gondoljuk osiak meg: a szemünkön kívül van még fülünk, lábunk és májunk, nem is szólva többi alkatrészeinkről, amikre mind-mind ügyelni kell. Még a körmünkre is: rálépnek az autóbuszon és volt, nincs. A feladat nagy és ráadásul még késve is kezdünk hozzá. Például teljes tapasztalatlanságunk miatt mindjárt kezdetben, a legdöntőbbnél, a rendelkezésünkre álló két génkészlet összeszedé- sánél "teljesen hebehurgyán válogatjuk a dominánsokat, aztán csoda, ha buták leszünk, hajlamosak a cukorbajra, vagy ami még rosszabb, a zseniket sújtó értetlenség pörölycsapásai Lapítanak ösz- sze. Tehát vigyázni kell az egészségünkre. De hogyan? Erre két felülmúlhatatlanul hasznos eljárás ígérkezik, ajánlom nagybecsű figyelmükbe. O Járjunk orvoshoz! Végeredményben ők egészségünk őrei, hát strá- zsáljanak, ne fosszuk meg őket hivatásuk gyakorlásától. A legelemibb persze az, hogy minden lehetséges szűrővizsgálaton jelenjünk meg. Már a várakozási idő is tiszta nyereség — közben folyik a felvilágosító tevékenység a jelenlevők között, megtudjuk, mit jelent a röntgenképen a homály, a folt, az árnyék, merre van a csigolya és merre a tüdő — mindezek hasznos tudnivalók. Persze ez nekünk kevés, de hál’isten, nálunk az orvosi ellátás ingyenes. így bárki felkeresheti sorra a legkülönbözőbb szakrendelőket. Igaz, valami panaszt ki kell eszelni hozzá, de találékonyságban hazánk szülöttei nem szűkölködnek. Ha mégis? A pádon ülve lesik ki szomszédunk panaszát. Némi óvatossággal persze; ha az illetőnek a keze tört el, ne hivatkozzunk hasonlóra, mert rájönnek. Inkább mondjuk azt, hogy a hasunk fáj, legföljebb átküldenék a belgyógyászatra és máris kezdődik a komplex nyomkodás-rönt- gen-próbareggeli vizsgálódás, melyből egészségünk tudatában fájó belekkel távozhatunk. Ennek az első eljárásnak van azonban egy veszélye és egy hátulütője. A veszély akkor lép fel, de mindjárt akut mértékben, ha az orvosnak hálapénzt adunk. Ebben az esetben biztosan talál valami gyanúsat a panaszainkban és addig-addig vizsgálgat, kezelget, gyógyszerezget, amíg a betegség megunja magát és a szapora kihívásra jelentkezik. A hátulütő pedig az, hogy elszegényedünk. Minden munkán túli időnket az orvosi rendelőben töltve nem jut időnk igazi keresőfoglalkozás űzésé- re, örülünk, ha legalább az asszisztens- nőnek adhatunk virágot, a sok hála után pedig csak kenyérre telik és ak- ' kor hiába tanácsolja az orvos, hogy igyunk tejet, együnk húst. O A másik módszer: a megelőzés- Minden gyerek tudja, hogy ez harmonikus életmóddal, vagyis mértékletességgel valósítható meg — már az ókorban a költő az aurea modiocritás- ról, vagyis az arany középszerről vermit. Mit jelent ez számukra? Mindenekelőtt olvasunk egészségügyi felvilágosító munkákat. Vigyázat, csak azokat, mert mindjárt első olvasmányainkból megtudjuk, hogy a szemet nem szabad túlerőltetni. A szakirodalomból megismerhetjük azt a hatszáz- huszonnégyezer-ötszáztizenhat betegséget, amelytől a tudomány jelen állása szerint tartózkodnunk kell — de azt is ám, hogyan lehet egészséges életmóddal őket elkerülni. Együnk, például, táblázat alapján. Ennyi és ennyi kalória (súlyunk-ma- gasságunk szerint), ennyi és ennyi vitamin, nyomelem. Tudományosan, kezünkben elektronikus zsebszámológéppel dekázzunk ki tehát minden falatot, túlsúly esetén lefelé, súlyhiány esetén felfelé kerekítve. Ha valami éppen nem kapható, készítsünk új számvetést. Néhol ezael-azzal kínálnak minket — utasítsuk vissza a kísértést, erős lélekkel, legföljebb megutálnak érte, de egészségünk többet ér. Minden tevékenységünkben vezéreljen mértékletesség. Két hosszt úszunk és passz. Egy órát nézünk tévét, legföljebb holnap megmondják nekünk, ki volt a gyilkos. Hetente kétszer házasélet, ha feleségünk (férjünk) többet igényel, hát tegyen róla, az ő dolga, de ne miránk vessen követ, amikor tönkremegy belé a szervezete. Séta félóra. Villamos után nem szaladunk. Kerüljük a meleget, hideget, öltözködjünk rétegesen, influenzajárvány ideién kössünk orrunk elé gézcsíkot, nyáron mo- satlan fagylaltot ne fogyasszunk, a gombát vizsgáltassuk meg szakértővel. A húst fölösleges, vizsgálja azt a Köjál. Mi csak kerüljük az élvezetét, majd elégtételt érzünk a Köjál jelentése hallatán. Az egyéb izgalmakat kerüljük, a rádiót, tévét zárjuk el, az újság helyett használjunk egészségügyi panírt. A ki a fenti két módszer valamelvin két betartja, úgv élhet, mint hal a vízben. Például a Balatonban. (Lapzártakor olvasom, hogy mennyit árt a tó élővilágának a környezetszennyezés...) Gond volf a kenyérrel Sok munkával teremtett jólét Ezermesterként él, dolgozik GOMBÓ PÁLj *\Jtcf uazzunk eaéázóéepiinkre /
