Pest Megyi Hírlap, 1981. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-13 / 189. szám

ma i. oldal: Mit ér a demokrácia - ha üzemi Példa született 4. oldal: Gyógyítás és képzőművészet 6. oldal: Svájcból hívta Vácot: mi az eredmény? ?. oldal: Postabontás 5. oldal: Még az alumínium tető is megolvadt Szál hat vanmi liós beruházás Bővül a gödöllői raktárbázis Évente több mint 800 millió forint értékű gyógyszer és gyógyászati segédeszköz kerül a Gyógyáru Értékesítő Vál­lalat raktáraiból az ország gyógyszertári hálózatába. A különösen gondos tárolást igénylő áruk jelenlegi raktá­rozási feltételei azonban nem kielégítőek. A vállalat korsze­rűen felszerelt gödöllői rak­tárbázisán kívül még mindig — fővárosszerte 14 helyen, s ezen felül Budafokon, Halász­telken. Pomázon — kénytele­nek a kényes termékeket erre alkalmatlan helyiségekben tá­rolni. A hátrányos helyzet meg­szüntetésére a szétszórt te­lephelyek megszüntethetősége érdekében 160 millió forintos beru­házással bővítik a gödöllői raktárbázist. Az 1969-ben épült, hatszin­Ma kezdődnek A magyar-angolai parlamenti tárgyalások Tegnap hivatalos, baráti lá­togatásra Budapestre érkezett az Angolai Népi Köztársaság népi gyűlésének küldöttsége, Bernardo de Somának, a par­lament első titkárának. az MPLA Munkapárt Központi Bizottsága tagjának vezetésé­vel. Az országgyűlés meghí­vására Magyarországra érke­zett delegációt a Ferihegyi re­pülőtéren Apró Antal, az or­szággyűlés elnöke, az MSZMP Központi Bizottságának tagja fogadta. tes, emeletenként 2 ezer négy­zetméter területű raktárköz­pont tőszomszédságában az er­dőgazdaságtól vásárolt közel 4 hektárnyi területen még az idén megkezdik az új léte­sítmény építését. A kétrészes épületrész hű­tött légterű, helyiségeiben 16 és fél méter magasságú polc- rendszeren rakodólapos egy­ségrakományokon tárolják majd a belföldön gyártott spe­ciális gyógyszerkészítménye­ket. A raktár két szintje kö­zött például hidraulikus eme­lőberendezéssel történik majd az árumozgatás. Ily módon a felrakógépek kézelését pél­dául egyetlen dolgozó irá­nyíthatja, aki monitoron el­lenőrizheti a raktárcsarnok egész tevékenységét. E nagy­fokú gépesítettség lehetővé te­szi, hogy a közel 2 és félezer tonna befogadóképességű rak­tárrendszerben mindössze 23 dolgozóval oldhatják meg ösz- szes feladatukat. Az új létesítmény nagyfokú gépesítettségét figyelembe vé­ve a raktárak mellé targon­ca- és gépkocsi karbantar­tó és javító üzemrészt is építenek. A tárolt áruk tűzveszélyes­ségét figyelembe véve az épület számos pontján automatikus füstérzéke- lőkkci ellátott tűzjelző köz­pontot szerelnek fel, • amely közvetlen kapcsolatban lesz a helyi tűzoltósággal. Az új gödöllői gyógyszertá­ri raktárakat a VI. ötéves terv­időszak végéig kívánják üzem­be helyezni. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK* XXV. ÉVFOLYAM, 189. SZÁM Ára 1.40 Íoriní 1981. AUGUSZTUS 13., CSÜTÖRTÖK A kukorica megsínylette a forróságot Gyorsan érik a csemegeszőlő A huzamosabb idő óta tar­tó nagy meleg és szárazság az ország több vidékén, min­denekelőtt a rosszabb vízgaz­dálkodásé talajokon visszafor­díthatatlanná tette a beszára- dás folyamatát, egyes terüle­teken a növényeket már az eső sem téríti magához. A MÉM adatai szerint a kuko­rica a termőterület harmadán a szó szoros értelmében síny­lődik az augusztusi forrőság- ban. Miután a talajréteg víz­készlete jóformán már telje­sen kimerült, és a növények elhasználták az utolsó tartalé­kot is, nincs más hátra, mint a silózás. Nagy teljesítményű gépekkel idő előtt „viszik” a földekről a termést., és meg­felelő tartósítással teszik ál­lati fogyasztásra alkalmassá. A kukorica más területeken az ilyen száraz időben szo­kásos jeleket mutatja. A le­Döntöttek a bölcsődei kivételekről Több a hely, de nem elég Szeptember nemcsak az is­kolakezdés hónapja, hanem a bölcsődékben is ilyenkor vá­lik elevenebbé az élet. A begyűjtött kérelmek alap­ján minden településen — ahol bölcsőde működik — a társadalmi bizottságok meg­hozták döntésüket, s az érde­kelt szülők megkapták a fel­vételről vagy az elutasításról az értesítést. Az idén szeptemberben Pest megye 49 településén nyit kaput bölcsőde. Hetvenöt ta­nácsi kezelésű, 11 üzemi böl­csődében 3697 hely áll a ki­csinyek rendelkezésére, vagyis 4 százalékkal több, mint ta­valy ilyenkor. Bár még min­dig nem kielégítő a helyzet — rosszabb, mint az országos át­lag —, mégis javulást mutat, hiszen 1976-ban a bolcsődás korú gyerekeknek még csak 64 százalékát tudták elhe­lyezni, s az idén már 81,9 szá­zalékát. Legkedvezőtlenebb a helyzet a gyorsan fejlődő, negyven­ezer lakosú Érden, ahol mind­össze 80 gyermek juthat be bölcsődébe, s természetesen rendkívül nagy a túljelentke­zés. Pillanatnyilag még nagy nehézségekkel küzdenek Gyá- lon is, ahol egyáltalán nincs bölcsőde, de az idén sor ke­rül az új, 40 személyes in­tézmény átadására. Dunakeszin és Budaörsön a lakosság gyors növekedése kö­vetkeztében ugyancsak kriti­kus a helyzet, s a legszoron- gatóbb igényeket is csak úgy tudják kielégíteni, hogy 50 százalékkal több gyereket vesznek fel a bölcsődékbe, mint amennyit a norma en­gedélyez. Legkedvezőbb a helyzet Vácon, ahol szeptemberben 60 gyermekkel több járhat böl­csődébe, s egyetlen kérelmet sem kellett elutasítani. Az év folyamán még Nagy- kátán, Cegléden, Százhalom­battán, Kerepestarcsán nyit­nak új bölcsődét, s amint a műsziakd feltételek lehetővé teszik, rögtön fogadják a gyermekeket. Az előirányzott tervek sze­rint ebben az évben Past megyében 620-szal növekszik a bölcsődei helyek száma. K. Z. Naponta ezer bőrönd vélzet természetes védekezés­képpen összesodródik, a ki­sebb felület ugyanis mérsék­li a párolgást, az alsó levelek sokfelé leszánadtak. A cukor­répa talán valamivel jobban tartja magát még ezekben a napokban, különösen a ma­gasabb tápanyagtartalmú ta­lajokon. A fontos takarmány- növény levélzete g záriban szintén elárulja, valóban rendkívüli időjárásról van szó. A napraforgó betakarítá­sa két hét múlva kezdődik. A szemek kitelítődése sokkal jobb is lehetne, ez az ipari növény is várja az esőt. Az elmúlt időszak esőzései s talán a tegnapi sem volt országos jellegű. A termőterü­letnek csak mintegy kéthar­mada kapott nedvességután­pótlást, de a vártnál sokfelé jóval kevesebbet. Az összesí­tések szerint legalább 50—6Ö milliméternyi esőtől kaphatnak újra erőre a nagy megpróbál­tatásnak kitett növények. A gyümölcsösökben valamivel jobb a helyzet. A csemege- szőlő a nagy melegben gyor­san érik, néhány fajta már a piacon is van. A minőség jó. Az almáskertek és az egyéb őszi szüretelésű gyümölcsök egyelőre szépen mutatnak. (Természetesen kivételt ké­peznek a vihar sújtotta terü­letek.) Étdforgclom egyhemcda közétkeztetésből Még köthetnének szerződést Nem egészen pontos sta­tisztika szerint a Pest me­gyében működő vendéglátóipa­ra vállalatok és áfészek étel­forgalmának egyharmada a közétkeztetésből származik. Tavaly például 15 százalék­kal adtak el több ételt mun­kahelyi, illetve iskolai ét­keztetés címén. Örvendetes, hogy ez az arány egyre ja­vul. Hozzájárul eme üzletpo­litikai cél megvalósításához az is, hogy a közétkeztetésre a ven­déglátósok 20 százalék ál­lami támogatást kapnak, s ily módon lényegesen job­ban ki tudják használni konyháik kapacitását. Egyre szívesebben veszik a vállalatok, intézmények és iskolák is, ha szerződést köt­hetnek valamelyik . vendéglá­tóipari vállalattal. Nem kell foglalkozniuk a munkahelyi étkeztetés feltételeinek meg­teremtésével, s egyre inkább elégedettek lehetneik az üzemi konyhák munkáját jól he­lyettesítő vendéglátósok főzt- jével is. Ehhez hozzájárul az is, hogy a Pest megyei Kereskedel­mi Felügyelőség rendsze­resen cl’.enőrzi a közétkez­tetés mennyiségét és mi­nőségét. A közelmúltban a Pest me­gyei Tanács kereskedelmi osz­tálya felmérést készített ar­ról, hol van még a konyhák­nak szabad kapacitása. Jó példaként említhetjük a Pest megyei Vendégiátóipari Vál­lalat leányfalui Kagyló étter­mét, ahol a 2 millió forintos költséggel korszerűsítették a konyhát. Tavaly 450 adag ételt főztek a helyi iskolásoknak, szeptembertől már Pomázra is innen szállítják a gyerekek ebédjét. A kapacitást itt sem sikerült teljesen lekötni, hi­szen 2 és fél ezer adag étel készítésére lennének képeseik naponta. A dunaújvárosi központú Dunavidéki Vendégiátóipari Vállalat kezeli a két százha­lombattai nagyüzem, a DKV és a DHV konyháját. Társadalompolitikai és üzletpolitikai érdekeket egyaránt szolgál, hogy innen Cátják el ebéddel a százhalombattai és érdi nap­köziseket is. Dicséretesen foglalkozik a közétkeztetéssel a gödöllői já­rásban a budapesti székhelyű Pestvidéki Vendéglátóipari Vállalat. Több nagyüzem dol­gozóinak és a környékbeli is­kolák gyerekeinek étkezéséről gondoskodnak. Cs. A. Budapesten a SWAPO küldöttsége A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának és a Magyar Szolidaritási Bizottságnak a meghívására tegnan Budapest­re érkezett a délnyugat-afri­kai Népi Szervezet (SWAPO) — Sam Nujoma elnök vezet­te — küldöttsége. A delegá­ciót a Ferihegyi repülőtéren Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak titkára és Sütő Gyula, a Magvar Szolidaritási Bizottság titkára fogadta. A küldöttség a Hazafias Népfront székházában megbe­szélést folytatott a népfront- mozgalom és a Magvar Szo­lidaritási Bizottság képviselő­iével. KÖZELET Naponta ezer bőrönd készül a PEVDI pilisszentiváni gyár­egységében. A divatos és praktikus utazótáskákat az NSZK-ba szállítják ~ Bozsán Péter felvétele Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára táviratban köszöntötte Fidel Castro Ruzt, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárát, a Kubai Köztársaság Államta­nácsa elnökét 55. születésnap­ja alkalmából. Losonczi Pál, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke szerdán fogadta Osman Basman rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, a Török Köztársaság új ma­gyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. Váncsa Jenő, mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi miniszter, valamint Cselőtei László, az országgyűlés mezőgazdasági bi­zottságának elnöke, a Gödöl­lői Agrártudományi Egyetem professzora fogadta az Egye­sült Államok képviselőháza mezőgazdasági bizottságának delegációját, amely Eligio de La Garza vezetésével augusz­tus 10—13. között látogatást tett hazánkban. f f •• xx r • I Jovo évi h A zt mondom, aratás, te hozzáteszed — kenyér, élet. Unokádnak, aki a kombájnokért rajong, régi nyarakról mesélsz, amikor a tarló véresre szúrkálta a lábad, a törekpor a kániku­lai hőségben is fullasztó’ob volt, a kévék alaposan pró­bára tették még éppen csak gyarapodó izmaidat. Hiszen akkortájt, egy emberöltővel ezelőtt korán munkába fogták a cseperedő gyere­keket. Nagyanyám az új lisztből sült kenyeret kós­tolgatja — vajon olyan-e, mint az, amit annak idején saját kezűleg dagasztott, szakajtóit, rakott a vörösen izzó kemence mélyére. Nem kétséges, Péter-Pál naptól az új kenyér ünne­péig beszédtéma széles e hazában az aratás. Min­denki hozzáteszi a maga véleményét, közömbös sen­ki sem marad, érthetően, hiszen a tét nagy — jövő évi kenyerünk. Nehéz mun­ka, helytállás, nyomasztó két műszak a vége-hossza nincs búzatengerben vagy a szállítójárművek volán­jai mögött. Talán eltúloz­zuk ezt is, mint sok min­dent rövidke életünkben. Mégis, önkéntelenül kínál­koznak tollhegyre az ünne- . pibb szavak azok nagyon is hétköznapi tettéről, akik sok-sok éven át részesei a - betakarításnak. Sokszor el- elmondtuk már, ilyenkor nincs számukra szabadság, pihenő is alig-alig jut, hi­szen a kora reggeli start előtt még rendbe kell hozni a gépeket, s a késő nyár­esti harmat parancsolja csak be a monstrumok . nyergében ülőket a földek­ről. Aztán hála a technika újabb és újabb vívmányai­nak, a régen egész nyáron át tartó megfeszített mun­ka ma néhány hétre korlá­tozódik. Emberségesebb, de nem kevésbé embertpró- báló. A gazdaságok nagy ré­szében — ez is túlzás — talán már meg is feled­keztek az akkor nagyon szorító, nagyon bosszantó dolgokról, amelyek az ara­tás néhány hete alatt oly nehéz perceket jelentettek számukra. A mezőgazdák az idén is derekasan meg­oldották a rájuk váró nagy feladatot. Letudtuk az aratás nagy terhét, magtá­rakban, malmokban vár sorsára, mindannyiunk jö­vő évi kenyere, sőt, néhány nap. csupán, s az augusztus 20-i ünnepségeken nem­zeti színű szalaggal átköt­ve, jelképesen is átveheti az ország az új búzából sült cipót. V/J ilyen is volt az idei aratás? Ugyanolyan é' egészen más, mint a többi — mondhatnánk lakonikus '.enyerünk rövidséggel. A krónikásnak, aki szinte napról napra vé­gigkísérte a gazdaságok erőfeszítéseit, a nehéz pil­lanatokban adódó tettre- készségét ugyancsak gond­ban fő a feje, kikről is em­lékezzen meg a szűkre szabott hasábokon. Nevek, arcok bukkannak elő, akik­ről talán melegebben és részletesebben kellene szól­ni. Kombájnosok, gépjár­művezetők, elnökök, elnök- helyettesek, főmezőgazdá­szok — a növénytermesztés szürke eminenciásai —, akik birkóztak a hektárok ezreivel, bűvészmutatvány­nak is bellő módon szerez­tek pótalkatrészt a tábla szélén veszteglő masinák­hoz ... És folytathatnánk vég nélkül. Az idei aratás slágere — nem lehet vita — ismét az alkatrészellátás volt. Ezt a huzavonát per­sze szívesen elengedték volna a gazdaságok — akadt gondjuk anélkül is éppen elég. Az íróasztal mellett vagy a Balaton hűs hullámaiban legfeljebb az együttérzés hangján szóltunk az ara­tókról — akik sokszor kö­szönik, nem kérnek ebből az együttérzésből. Hiszen nem teszünk mást — nyi­latkozta a tábla szélén áll­va az idős kombájnos —, mint a dolgunkat. Szerény­ség, kötel;ességtudat rejtő­zik szávaiban? Talán mindkettő, hiszen ő tudja a legjobban, mekkora erőfe­szítés húzódik meg a több mint másfél évtizedes kom- bájnoskodás mögött; hány szabadság nélküli nyár, a családfő nélkül töltött pihe­nés, ki számolta, hány órás műszakok. Ugyanolyan volt az idei nyár, mint a többi — állítják a gazdaságok háza táján. Bolondos időjá­rás, állandó készenlét, gom­bóc a gyomorban, vajon minden rendben lesz-e. Aztán rendben lett. Búza­hegyek, árpatonnák bizo­nyítják: nem dolgoztak rosszul, akikre jövő évi kenyerünket bíztuk. Dersze hiába múlt el belőlük a hetekig tartó szorongás, ennek a nyárnak az,emlékét is ott őrzik ide­geikben, Ízületeikben, egy- egy vagy több frissen szer­zett ősz hajszálban. Meg­őrzik, s továbbadják majd esztendők múltán gyerme­keiknek, unokáiknak. Egy biztos, ők is olyan meleg­séggel, szeretettel emlé­keznek majd az 1981-es nyárra, mint ma apáink azokra az időkre, amikor még a puffogó cséplőgépek, a kaszák pengése szolgál­tatott aláfestő zenét az ara­táshoz, a kenyér betakarí­tásához. Gáspár Mária ________________________^

Next

/
Thumbnails
Contents