Pest Megyi Hírlap, 1981. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-12 / 188. szám
ŐRI íiia APESl MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 188. SZÁM 1981. AUGUSZTUS 12., SZERDA Minden azért nem kelendő Roham, változó hadrendben Senki sem járt rosszul Aki igazán előrelátó, az minden esztendőben számit arra, hogy augusztusban szezonvégi kiárusítást rendeznek az üzletekben, s jóval olcsóbban készülhet a választékból a jövő nyárra, mint máskor. A monori főtéri üzletekben is alaposan megnőtt a forgalom a kiárusítás napjaiban. Ami azonnal szembe tűnik, az a méteráru-szaküzlet előtti hatalmas sor. Ha táblák nem hirdetnék az árengedményt, az egymást tipró sorban állók látványa elmondaná akkor is, mi zajlik az üzletben .. .A létra szerepe Pete László, a bolt vezetője munkatársaival együtt nyilván lefogy néhány kilót, mire vége lesz a vásárnak. Munkájuk ugyanis egy hétvégével elválasztott két félidő, a pokolban. Félelmetes a levegőtlen meleg bent, az üzletben. Alig férnek egymástól a vevők, s a régi gyakorlat szerint új funkciót kap a létra is: azzal rekeszük ki a tömeget az ajtón túlra, s fokozatosan cserélik a vásárlókat. Verejtékezik mindenki, ám úgy látszik, megéri. — Ekkora készlettel még egyetlen szezon végi kiárusításnál sem indultunk — mondja Pete László. — Számokban most nem tudnám hirtelen megfogalmazni, tény az, hogy ötven százalékkal nagyobb a készletünk, mint tavaly ilyenkor. Illetve: nagyobb volt Az ágyneműgarnitúrák ugyanis — melyekből 250 ezer forint értékűvel rendelkeztünk — az első napokban egy szálig elfogytak. Rengeteg szövet, konyharuha, abrosz volt — ezekből van még. A kirakatunkat is megvették, de nincs szusszanásnyi időnk sem, hogy átrendezzük azt. Egy hét alatt 600 ezer forintot forgalmaztunk. így sem kell A méteráru-szaküzlet melletti ruházati boltban már levegő is, hely is akad. Nem tolongnak a vásárlók, ám, mint Antal Jánosné üzletvezető szavaiból kiderült, szépen csendben azért mindent megvásárolnak, amit csak lehet, hiszen a forgalmuk nagyobb a tavalyi vásárénál. Az első hét végén 280 ezer forintos forgalommal zárták a félidőt. A fürdőruhák napok alatt elfogytak, nagy a keletje a férfiingeknek, s a női nyári ruháknak is. — Megkérdeztem néhány konfekcióüzletben dolgozó kollégát: náluk sincs tolongás? Nincs, mondták. Úgy látszik, az idei szezon végi vásár inkább a lakástextileseké. Sok az építkezés, a vásárlók először a lakásukat szeretnék felöltöztetni — most jó, olcsó alkalom van erre. Meg aztán — de ez már nem a kereskedelem asztala igazán — hosszú soron alig találni olyan ízléses, szép színű konfekcióruhát, amit szívesen viselne akár fiatal, akár idős. Sok a csiricsáré, lehetetlen színösszeállítású nyári ruha, amely még leértékelve sem túl kapós. Feltűnő csend Szezon, végi vásár van a cipőboltban is. Költözés előtt áll az üzlet, végre nagyobb teret kap a szemben levő oldalon álló, felújított épületben. Addig is nagy forgalmat bonyolít le, s szépen beszélő kirakatot állított össze: van miből válogatni. A gyermekiruha-szaküziletben az elmúlt héten feltűnő csend volt, hiányoztak a pamutpólók, a kis napozók, az olcsó nyári holmik, amiket még jól kihasználhatnának a gyerekek az idei nyáron. Az üzletben várták az új szállítmányt — tolongás, harc egy- egy darabért itt sem volt. Aki é'lni kívánt az olcsóbb vásárlás lehetőségével, s ha nem voltak konkrét kívánságai, azt vette, amit éppen kapott. Nem járt rosszul! K. Zs. Szerződtek — szállítják Naponta mázsákat emelgetnek Üres ládákkal teli a Mo- norvidéki Afész öt tonnás ZIL-je. Nyáregyházára indul, ahol Veszteg István portáján negyven láda mutatósán szép első osztályú paprika várja az elszállítást. Mindig szorgos kertészkedőiről volt nevezetes ez a község, akik értették a módját, hogy a határ futó, szaladó homokterülete gazdagon fizessen. És ezt a titkot ma sem felejtették el. Persze, a vesződést, á fáradságot sosem nyolc órában mérték. «« — A ládákban gyűjtött áru szinte harmatos frissen az érdekterület üzleteibe kerül a befőzésekhez készülő háziasz- szonyok örömére — hangoztatja Maár Lajos gépkocsi- vezető, aki egyetlen rakodóval vállalta egész idényre a szerződött zöldáru rakodását, átvételét, átadását, hiszen a Steinmetz kapitány szállítási szocialista brigádban csak így tudnak kényelmes és gond nélküli pihenést nyújtani a szabadságon levőknek. A fiatal Gudmann János rakodó sem vándormadár a szövetkezetnél. A munka sosem könnyű, cipelni kell terménnyel teli zsákokat, lapátolni szenet, sódert, meszet, Bevált módszerrel Óvodát bővítő iskolások Parcellázással szerzett pénzből Huszonöt hellyel bővítik a mendei óvodát. A kis község tanácsának anyagi helyzete semmivel sem jobb, mint a nagyobb településeken működő testületeké, ennek ellenére a munkát nam anyagi, hanem kivitelezési gondok nehezítik. Honnan a pénz? A szak- igazgatási szerv vezetői tavaly úgy gondolták, hogy az igényeknek megfelelően 10— 15 építési telket parcelláznak ki, s adnak el építkezni szándékozó helybelieknek. Végül- is 23 feleknek akadt gazdája és így a tervezett 420 ezer forint helyett több mint 600 ezer forintnyi bevételhez jutottak. Ez a pénz már elegendő volt az anyagvásárlásra, viszont nem könnyen akadt kivitelező, aki a munkát vállalta volna. A kisiparosok általában húzódoznak az ilyen feladatoktól. Ezúttal is a jól bevált és busásan kamatozó módszer, a társadalmi munka szervezése maradt tehát hátra. Az építkezésen, a legtöbbet idős emberek és az egészen fiatal iskolások, valamint a KISZ-esek dolgoztak eddig. A múlt hét végén a téglagyár helyén működő Épületkerámiái Vállalattól kölcsön kapott targonca és raklapok segítségével hetedik, nyolcadik osztályos gyerekek szállították a helyszínre a szükséges téglát. markolni ketrecet, amelyben ott nyugtalankodik a kövérre hízott súlyos disznó. Persze segít a gépkocsivezető is, hiszen az összehangolt, egymást segítő munka közben még a teli zsák is könnyebb... «« A terítéssel alig végez az autó, máris indul Vasadra, ahol Ordasi Károlytól kétnaponként egész rakomány apró dinnyét vesznek át és viszik a virágjáról és építési lábazatként használt köveiről híres nagykovácsi Rozmaring Tsz savanyító üzemébe. A gazdaság szerződéses alapon öt vagonos mennyiségét vesz át ebből az értékes portékából, amely konzervált állapotban a határokon túl kerül az igényes fogyasztók asztalára. Rácz Ferenc felvásárló elmondta, hogy valóban megkezdődött a felvásárlási nagyüzem, közel száz mázsa csemegeuborkát adtak eddig át a Nagykőrösi Konzervgyárnak. A szerződő termelők között nem szabad megfeledkezni az üllői Hargasékról, akik már évek óta foglalkoznak a sok fárasztó kézi munkát igénylő kultúra termelésével. És nem is eredménytelenül. Boda Mihály már a szerződött konzervparadicsom szedését is megkezdte. A mozgékony felvásárló elmondta, hogy a konzervgyár az érni kezdő, sárga salátaparadicsom szedését szorgalmazza, tekintve hogy keresett, kelendő az áru, még az átvételi árat is igen kedvezően, 2,80 forintban állapította meg. «« A ládákkal teli autó már indulni készül, nehéz nap vár gépkocsivezetőre, rakodóra egyaránt. Igaz, a szállításnál az év minden napja ilyen nehéz, mégsem panaszkodnak. Kiss Sándor Nemcsak a munkában Kellemeset a hasznossal A minap ncitaszótól volt hangos Gyomron a vadászház. A nagyközségi tanács Kállai Éva szocialista kollektívája — kihasználva a szabad szombat adta lehetőséget — egész napra birtokba vette a házat, s kivételesen nem a napi munkával, sokkal inkább azzal foglalkoztak, hogy családostul jól érezzék magukat. Bár a kánikula nem kímélte őket, a tűző nap nem zavart senkit. Néhány an irodai fehérségüket pirítgatták, mások — főként a férfi családtagok — az ulti rejteLmed- be temetkeztek, ismét mások felelevenítették nótarepertoárjukat, s míg Totyogott a kon- dénban a birkapaprikás, vidáman teltek a percek, az órák. Senki nem sejthette e napig, hogy dr. Szántay György, a község egyik fogorvosa akár szakács is lehetne, mert osztatlan sikert aratott pörkölt- je. Kites Gyula tanácselnök pedig mint vezérén ékes bizonyította, vezetői posztra termett. Jernei Istvánné. a kollektíva vezetője, Belovai Ferencié, szakszervezeti bizalmi főszervezők mindent megtettek az előkészületek során, hogy jól érezze magát a kollektíva, de elmondható ez mindenkiről, aki a szervezésben részt vett. Túl azon, hogy mindenki valóban jó, kellemes érzésekkel ment haza a késő délutáni órákban, az együttlét erősítette az együvé tartozás érzését, közelebb kerültek egymáshoz a kollégák és a családok. Valamennyien egyetértettek abban, hogy egy év múlva ismétlés következik. G. L. Áramszünet Áramszünet lesz 13-án, holnap 8—15 óráig Monoron, a Kossuth és Petőfi utca, valamint a vasút és a vásártér által határolt területen. Szünetel az áramszolgáltatás ugyanebben az időpontban a Költői Anna, a Kistói és a Halas utcában is. Kivül és belül A takarítás taktikája s haszna szönhető. hogy nálunk az egy dolgozóra eső nyereség 53 ezer forint. 100 forint munkabérre eső üzemi eredmény 101 forint. — Anyagfelhasználásunk öt százalék, a többi élőmunka. Lendül-e? Korainak látszó igény Már nem kell az ajánlólevél Esztendők óta sokat panaszkodunk az újítómozgalom sorvadása miatt. Akad ugyan néhány kisebb üzem, vagy vállalat, ahol a dolgozók a maguk közvetlen érdekében szívesen próbálkoznak egy-egy ötlet, új módszer megvalósításával. A nem is oly régen e tevékenység elismerését módosító szabályok lendítettek ugyan a mozgalom ©gyes területein, egészében azonban még mindig nem tapasztalható az újítási kedv fellendülése. A mezőgazdaságban évtizedeken keresztül nem nagy jelentőséget tulajdonítottak, s éppen ezért különös figyelmet sem szenteltek az újításoknak. A hagyományos módszerek megváltozása, a régi munkaeszközök kiszorulása a termelés mindennapi gyakorlatából, a nagyfokú gépesítettség azonban lehetőséget teremtett, sőt követelményeket támasztott az újítómoagalom- mal szemben. A közös gazdaságok műhelyeiben vagy a földeken talán nem annyira látványosan valósítható meg egy-egy okos ötlet, mint az ipari üzemekben, s a haszna nem is számítható ki olyan pontosan, jelentőségük mégsem lebecsülhető. A két fél — az újítások kidolgozói és az újítások elbírálói — érvei első hallásra elfogadhatók. Az újítók általában a hosszú átfutási időre a szőrszálhasogató felülvizsgáláslra és az újítás hasznától aránytalanul elmaradó anyagi elismerésre panaszkodnak. A bírálók pedig arra, hogy nem könnyű a sok kidolgozatlan, eléggé végig nem gondolt ötlet hasznának felmérése, vagy egyáltalán annak felkutatása, hogy valóban újításnak minősül-e az. A napokban kezembe került egy felhívás, amelyet a gombai Fáy András Termelőszövetkezet újítási bizottsága adott ki. Eltekintve a szövegezés nehézkességétől, sajnos úgy érzem, hogy annak tartalma sem lesz túlságosan vonzó a leendő újítóknak. Hiszen természetes az igény, hogy olyan hasznos ötletek szülessenek, amelyek a szövetkezet eredményes működését segítik, s a dolgozók közvetlen környezetében falálható bonyolultabb feladatokat egyszerűsítsék, racionalizálják. Kérdéses viszont, hogy egy szerelő, ha le is írja részletesen az újítását, minden esetben képes-e ahhoz elfogadható rajzot és a gazdasági számítást is elkészíteni. Maxi- malitásnak tűnik' ez az igény, s talán még túl korainak is egy termelőszövetkezetben. V. J. Mai sportműsor MNK-mérkőzés: Gyömrői SE—Nádudvar csapatai között, Gyömrőn, 17 órakor. A Nagyvárad tértől nem massza takaros családi ház áll, elöl kert. Alighogy belépünk a kapun, s néhány lépést teszünk, máris a ház háta mögé kerülünk. Meghajolunk, nehogy beverjük a szemöldökfába a fejünket, pár lépés az. alagsoriba, és ott vagyunk, ahová készültünk. A Rákosmezeje Tsz takarító ágazatának Mező Imre úti irodájában. Gombos Gyula ágazatvezető fiatal ember, de régi dolgozó. 1968-ban négyen alakították meg az ágazatot, mindnyájan fizikai munkásként... Ma négyszáz dolgozójuk van. Az első lépés i A lakossági és a vállalati igények tették lehetővé, hogy az eltelt időben dinamikusan fejlődjék ez az ágazat. A kezdetben minden egyszerű volt, dolgoztak, és jött. mintegy magától, az üzlet, a haszon. Ma már itt is verseny van, s aki nem alkalmazkodik vagy nem tud, pem akar, menthetetlenül lemarad. Miután nemcsak az ágazat, hanem a tagjai is fiatalok egyáltalán nem akarnak lemaradni, győzik a versenyt, és győzni akarnak... A megnövekedett létszám szükségessé tette, hogy átszervezéseket hajtsanak végre, olyan részlegeget alakítsanak ki. amelyek céljaiknak legjobban megfelelnek — Öt részlegvezető és héthét részlegvezető-helyettes dolgozik ebben az ágazatban. Mindnyájan jó üzletemberek — mondja Gombos Gyula. — Mi kell ahhoz, hogy valaki jó üzletember legyen? — Sok minden, végül is ez gyűjtőfogalom. A magatartás meghatározó. Először is megköveteljük. hogy a résálegve- zetőnek és helyetteseinek meglegyen az iskolai végzettsége. Ha nincs meg, akkor hozzásegítjük őket ahhoz... Most is tanulnak többen is. Miután ennek a foglalkozásnak nincs középfokú oktatása, általában gimnáziumot vagy közgazdasági szaikiközépisko- lát végeznek dolgozóink. Mint említettem, ez az első lépés, aztán következik a szakmai ismeret, a munkaszervezés, a szerződés-előkészítés. És nem utolsósorban az irányítás. Ők tárgyalnak a megrendelőkkel, s tartják velük a kapcsolatot. Ez utóbbi rendkívül fontos, hiszen, mint már szóltam, róla. éles a verseny, sok cég van a piacon, mindig résen kell lenni. 1977-től igazán komolyan fejlődtünk, 1980-ig évi 10 millió forinttal növeltük árbevételünket. S ez. minden szerénytelenség nélkül, nagy szó. Ma már nem is lehet ilyen ütemről beszélni, sőt a szinten tartás is komoly feladat. Keménvedtek a feltételek, hiszen a piac is telítődött. Húszharminc dolgozót foglalkoztató. apró részlegek jelentek meg, s ezekkel felvenni a versenyt nem csekély feladat. Mindenki más — Ebben az évben mennyi árbevételt terveztek? — A tervünk 58 millió, s körülbelül 60 millió forint lesz. — Mennyit keresnek az emberek? — A napi takarítók átlaga 3 ezer 800. az ablaktisztítóké 5 ezer 100. a nagytakarítóké 5 ezer 400 havonta. Hangsúlyozom. hogy ez az átlag, plusz-mínusz ötszáz forint eltolódás van. Itt is. mint mindenütt. vannak olyan emberek. akik kimagaslanak a többiek közül, s vannak olyanok, akiik az átlagot sem ütik meg. Embere válogatja, s ezt a különbséget igyekszünk a fizetésekben is kifejezésre juttatni. — Nincs gondjuk a létszámmal? Van-e elegendő munkáskéz? — 1980-ig egyáltalán nem volt semmi gondunk, sőt csak ajánlásra vettünk fel embereket. Volt olyan, aki hónapokig várt arra. hogy belépjen közénk. Azóta, sajnos, gyökeresen megváltozott a helyzet, ma már az „utcáról” is veszünk fel embereket. Ennek következtében megváltozott a helyzet. Míg régebben egy-egy ember fél évet is várt arra, hogy felvegyük, ma megnőtt a fluktuáció. Kemény feladat, hogy a legjobb embereinket megtartsuk. A takarítással foglalkozó vállalatok és szövetkezetek száma megnőtt. Közöttük a verseny szoros és éles. Mindezt nem panaszképpen említem. csupán a tények kedvéért. Teljesítménybérben dolgozunk, így a lehetőségük megvan. hogy érvényesüljenek a különböző képességű emberek... 1970 óta tartjuk szem előtt ezt az elvet. Ennek kö— Sajnos, a gépesítettségünk az 1970-es évek szintjén maradt. Ezt alig árnyalja azóta valami új. 1977-től új szolgáltatást vezettünk be. az úgynevezett külső, füssőko- saras ablaktisztítást. Drótkötélen eresztjük .le a kosarat, például a Nagyvárad téri 24 emeletes épületien. Ezt az épületet kezdettől foova mii tisztítjuk, s megrendelőink elégedettek velünk. Jó kapcsolat — Hány megrendelőjük van? — Több mint négyszáz. S hozzáteszem sietve. hogy mindegyikük elégedett munkánkkal. Vannak közöttük olyanok, mint például a Ganz Villamossági Művek, mely a kezdettől megrendelőink sorába tartoznak. A Ganzban például délelőtt és délután, két műszakban 100 dolgozónk tevékenykedik. S hogy érzékeltessem. milyen szoros és jó a kapcsolatunk, arra remek példa: a mi dolgozóink is részt vesznek, ha kommunista műszak van a Ganzban. Egyébként is komoly nálunk a közösségi élet. 1977-től van nálunkszocialista brigád- mozgalom. Három szocialista brigádunk elérte a bronz fokozatot .. . Dolgozóink csaknem 100 százaléka tagja a szak- szervezetnek. Jó a KlSZ-szer- vezet. kiváló a sportmunka. Sok bajnoki címet szereztek versenyzőink. Többek között labdarúgásban, de az atlétikai eredményeink is jelentősek. Harmat Béla ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)
