Pest Megyi Hírlap, 1981. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-11 / 187. szám

rm fitctri 1981. AUGUSZTUS 11., KEDD Címjegyzékből válogat a vásárló Könyv az ország minden tájára Szívesen és leplezetlen büszkeséggel emlegetünk egy statisztikai adatot, misze­rint hazánk könyvkiadása az előkelő ha­todik helyet foglalja el a világranglistán. Ez a tény különösebb kommentárra nem szorul, legfeljebb annyit tehetünk hozzá, hogy — természetesen — a könyvkiadás­sal párhuzamosan a könyvterjesztés is igen komoly eredményeket produkált az utóbbi években. Nemcsak reprezentatív üzletekben és kisebb boltokban, pavilo­nokban árulják az olvasnivalót, hanem üzemekben, szövetkezetekben, eldugott kis községekben is rendre megszervezik a könyvvásárokat. Ebből a — már-már kul- túrmissziós — munkából a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat százhalombattai könyvtárszolgálata ugyancsak derekasan kiveszi a részét; az elmúlt fél évben pél­dául a vállalat boltcsoportjai és önálló egységei között a legjobb eredménnyel sze­repelnek. Tervüket túlteljesítve majd 58 millió forint értékű könyvet juttattak el megrendelőikhez, vásárlóikhoz. A hőerőmű mellett levő ha­talmas raktárbázison több mint 50 millió forint értékű könyv található; ebből az óriá­si készletből az ország minden tájára tudnak szállítani. — Havonta kilenc-tíz millió forint értékű könyvet küldünk el postán, mintegy 12—14 ezer megrendelőnek — tájékoztat Jeney István igazgató. — Szám szerint 117 üzletszerzőnk jár­ja az országot, különböző ösz- szeállításokat, válogatásokat, illetve sorozatokat kínálva. Az általuk gyűjtött és beérkezett megrendelésekre az itt dolgo­zó kilencven-egynéhány mun­katársunk csomagolja, illetve postázza a könyveket. Sok tapasztalat De vajon mi az, amit meg­rendelhetnek, s postán meg­kaphatnak a távoli könyvba­rátok, -gyűjtők? A válasz egy­szerű: mindent. Szinte minden újonnan megjelent kiadványt, gyakran még azt is, ami na­gyobb könyvesboltokban már elfogyott. A dolgozói válogat­nak, s készítenek csomagokat. — Ha 12—13 ezer könyvcso­magot készítünk el — ma­gyarázza Milei Istvánná cso­portvezető — különböző téma­körökben, így például ifjúsági és szépirodalmi regények, le­xikonok, útleírások, .politikai könyvek, világsikerek, külön­böző szakkönyvek, ismeretter­jesztő kiadványok szerepelnek egy-egy összeállításunkban. — És milyen elv szerint vá­logatják össze a könyvcsoma­gokat? — Nagyon fontos elv, hogy minden rétegnek és korosz­tálynak tudjunk kínálni, a leg­különbözőbb érdeklődési kö­rökben olvasnivalót. Sok éves tapasztalat alakította ki a gyakorlatunkat. Az ügynök szerepe S hogy jó gyakorlatot, arra bizonyság: a látatlanban, csu­pán' címjegyzék alapján meg­rendelt könyvcsomagokat csak nagyon ritkán küldik vissza a vásárlók azzal, hogy nem ké­rik, nem erre gondoltak. Igaz, a csalódástól maguk az üzlet­szerzők is igyekeznek megóv­ni a megrendelőt. A korrekt könyvügynök az üzletkötés .egfontosabb szereplője — •ralija Adorján Antal, aki ides- tova negyven esztendeje van a zakmában. Hírlapterjesztőként kezdte, könyvterjesztőként folytatta pályáját; ma már túl van a nyugdíjkorhatáron. A plafonon van, ami azt jelenti, hogy havonta elad annyi köny­vet, amire csak képes lehet igy könyvügynök — 100—110 2zer forint értékűt. — Nem járok házról házra ropogtatni az ajtókon — mond­ja — ez a stílus idegen tőlem, s nem nagyon bírnám elviselni, ha becsapnák az orrom előtt az ajtót. Üzemekbe, gazdasá­gokba, termelőszövetkezetek­be látogatok el, felkeresem az igazgatót, a vezetőt, megkérem, hogy tegye lehetővé, tarthas­sak egy kis rövid könyvtájé­koztatót a dolgozók körében. Mindig készséggel állnak a rendelkezésemre, vagy mun­kaidő után, vagy ebédidőben, esetleg egy termelési tanács­kozás, vagy egy balesetvédel­mi oktatás záróaktusaként szót kapok, s akkor elmondom, Kedvezmény a lakosságnak Fuvarok és kilométerek Ezen a nyáron jubilált — meglehetősen válságos kor­szak után — a Volán százha­lombattai főnöksége. Az Erő­mű utcában található telep tavaly kis híján munka nél­kül maradt, úgy tűnt, a ki- rendeltséget a kilencedik esz­tendőben föl kell számolni. Annak idején — 1971 nyarán •— a két nagyüzem építése tette szükségessé, hogy hely­ben is legyen egy meglehető­sen nagy gépjárműpark, mely kezdetben kirendeltségként, később pedig főnökségként funkcionált. A DKV és a DHV megépülése után meg­csappant a szállítási igény, ta­valy pedig már csak a 26-os •Állami Építőipari Vállalat munkálataihoz vették igény­ibe a Volán teherautóit. Idő­közben azonban döntés szüle­tett a kőolajipari beruházás negyedik üteméről, s ez újabb perspektívát nyitott a telep előtt. — Jelenleg bővén akad munkánk — tájékoztat Mile Gyula, a főnökség vezetője — igen sok, mintegy 20 partne­rünk van, akik rendszeresen igénybe veszik fuvarjainkat. — Melyik a legjelentősebb partnercég? . — A Mélyépítő és a 26-os AEV. Mindketten 12—12 te­herautót igényelnek rendsze­resen. Ezenkívül a kőolajipari beruházás néhány vállalata, a Pest megyei Üt- és Hídépítő, és még több kisebb cég fuva­roztat velünk. Megrendelőink­nek egyébként csupán egy­ötöde százhalombattai, a töb­bi a környező településekről — Sóskútról, Pusztazámorról, Nagytétényről — kerül ki. — Lakossági fuvarok? — Akadnak, de ez a legki­sebb tétel; árbevételünknek mintegy 1 százalékát teszi ki. Tömegáru-szállítást kérnek tőlünk leggyakrabban^ homok, sóder, tégla fuvarozása a tég­lagyárból és a környékből, esetenként költözködés, bútor- szállítás. Kedvezményt is adunk: hétfőtől péntekig 14 óra után a lakossági fuvarok díjtétele 30 százalékkal ol­csóbb, ősztől tavaszig pedig szombatra, vasárnapra is vo­natkozik ez az engedmény. — Mekkora most a kiren­deltség gépparkja? — Jelenleg 75 gépjárművel rendelkezünk, billenős és fix platós ZIL-ekkel és 10 tonnás Kamaz-típusú teherautókkal. Dolgozóink létszáma 128, kö­zülük 85-en gépkocsivezetők; saját szervizünk van, itt hely­ben fel tudjuk készíteni a ko­csijainkat még a 2-es számú műszaki vizsgára is. — Mekkora forgalmat bo­nyolítanak le? — Ha forintban számoljuk, akkor az idei árbevételi ter­vünkben 53 és fél millió sze­repel. Ezt teljesíteni fogjuk. — Létszámgondok? — Szerencsére nincsenek. Nagyon stabil a gárdánk, már évek óta megszűnt a jövés­menés. Szeptember elsejétől áttérünk az ötnapos munka­hétre mi is; ezzel pedig köt­ve lesz a havi óraszám alsó és felső határa. Egy gépkocsi- vezetőnk 180-tól 250 óráig dolgozhat havonta, egy nap ipedig maximum 14 órát. mit ajánlok fel, milyen részlet- fizetési lehetőséggel... Higy- gye el, minden alkalommal 8— 10 megrendelést felveszek. — Az országnak melyik ré­sze a legjobb vásárló? — Könyvterjesztés szem­pontjából Pest megye, Bács- Kiskun, Békés, Szolnok és Heves megye kiemelkedően jó vidék. Korábban a Nyírséget és Zalát tartottuk a legrosz- szabbnak, de az utóbbi évek­ben nagy változások történtek ott is. Megnövekedett költségek Üzlet-e a könyv? — kérde­zem a százhalombattai szolgá­lat igazgatójától. Üzlet — fele­li — abban az értelemben, hogy jól el lehet adni, hogy egyre öbben, egyre komolyabb érték­ben vásárolnak otthonukba kü­lönböző kiadványokat, kötete­ket. Az eladás tehát nem gond. Gond inkább, hogy a könyv­terjesztés költségei eléggé meg­növekedtek az utóbbi időben. A hathavi részletfizetés a vá­sárlónak kedvezmény, köny- nyebbség; ugyanez a vállalat­nak költséges adminisztráció. Nem beszélve arról, hogy saj­nos sokan akadnak, akik meg­feledkeznek az esedékes tör­lesztésekről, s ez — halmozot­tan — százezrekre rúgó úgy­nevezett kintlevőséget jelent a cégnek. Nemrégiben pedig megdrágult a postaköltség — Százhalombatán például ha­vonta 280—320 ezer forinba kerül a könyvek házhoz szállít- tatása. Mindez persze nem lehet hátráltatója az elsősorban kul­túrpolitikai célokat szolgáló könyvterjesztésnek. A százha­lombattai szolgálat sem fon­tolgatta az anyagiakat, amikor beindított új akcióját — gye­rekek megrendeléseinek a teljesítésére. A kiküldött pros­pektusok nyomán gyakran csak 10 forint értékű könyvet ren­del a kisiskolás, aminek pos­taköltsége ugyancsak 10 forint, az akció haszna azonban — hosszú távon — aligha kétsé­ges. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Negyvenmillióra tervezik Városlakók - városukért Amikor elkészült Százha­lombatta jövendőjét fél évti­zedre felvázoló — úgy is mondhatnánk: előre vetítő — dokumentuma, a városfejlesz­tés VI. ötéves terve, a sok-sok tétel s a több száz millió fo­rintos összeg között már ott szerepelt egy meglehetősen impozáns adat is: negyvenr millió forint. Ez az összeg azonban — eltérően a többi, a konkrét létesítmények, in­tézmények finanszírozására szánt összegtől — valójában nem létezik. Pontosabban: egy eszmei értékről van szó, amit a város lakossága saját jószán­tából, önkéntes munkával ön­magának teremt elő. Ez az öt esztendőre -elő­irányzott, illetve tervbe vett 40 milliós értékgyarapodás mellesleg nem is irreális cél­kitűzés, hiszen Százhalom­batta lakossága az elmúlt öt­éves tervben például 35 millió forintot érő társadalmi mun­kát produkált. Ugyanolyan közhasznú létesítmények meg­teremtéséért, mint amilye­nekre az újabb fél évtizedben is szükség van, illetve lesz. A sportolást, a szabad idő hasz­nos eltöltését szolgáló objek­tumok mellett a gyermekjóléti intézmények fejlesztése vál­tozatlanul kollektív feladat. De közös érdek és cél a város további szépítése is: parkok és zöldterületek gyarapítása, az utcák és terek csinosítása. Ez utóbbi érdekében szándé­koznak egyébként indítani a „Legszebb utca” és a „Leg­szebb lakónegyed” elnevezésű mozgalmakat!®. A tervezett 1 negyvenmillió­ban természetesen nagyobb szabású — úgy is mondhat­nánk — tömeges méretű ak­ciók is szerepelnének. Ilyen például a Balatonalmádin fel­építendő gyermeküdülő támo­gatása. Nemrégiben hirdette meg a tanács ezt az akciót, felhívása nyomán azóta szá­mos szocialista brigád jelent­kezett anyagi segítséget ugyanúgy felkínálva, mint a kétkezi munkát. De még en­nél is nagyobb szabású — már-már városi méretű — összefogást igényel a strand megépítése. A tervek már el­készültek, és a tanács műsza­ki osztálya hamarosan közzé­teszi azt a részletes munka- programot, melynek alapján az üzemek, vállalatok szocia­lista brigádjai s a lakosság elkezdheti az építést. Mindezek mellett még ki­emelkedő feladatként szerepel az óvodaépítés, a városi köz­park és a városi sporttelep bővítése, továbbfejlesztése. Magyarán: bőven akad mun­ka az elkövetkezendő négy és fél évben, de bizonyára bőven akad a városért önkéntes munkát vállaló városlakó is. Az eddigi gyakorlat, s az eddi­gi eredmények mindenesetre ezt bizonyítják. Tollhegyen Vitathatalanul nagyszerű kez­deményezésnek számított an­nak idején a gyermek- és tan­intézetek patronálásának beve­zetése. A bölcsődék, óvodák, iskolák segítésének, támogatá­sának nagyszerű példáit tartják azóta is számon, s ez a moz­galom a mai napig nem tor­pant meg. Üiabb és újabb öt­letekkel gazdagodik, se szeri, se száma az egyéni és kollek­tív kezdeményezéseknek. Az utóbbi időben egy érdekes tö­rekvést figyelhettünk meg: számos patronáló az oktatási­nevelési célokat próbálja mun­kájával szolgálni. Így például: különböző szemléltetőeszközö­ket készít, olyanokat, amelyek­hez egyébként nem jutnának hozzá a nebulók, a pedagógu­sok. Legutóbb az egyik üzem százhalombattai kirendeltsége produkált egy különleges, már- már egyedi szemléltetőeszközt. Célja — bizonyára — az volt, hogy a kisgyermekek még ide­jében megismerkedjenek az elektromosság titkaival, a vil­lanyszerelés fortélyaival. Ezért is szánta egy óvodának, el­helyezve a Ságvári sétányon. S lehetőleg hozzáférhetően, az érdeklődő, a csírázó műszaki készséggel rendelkező kisem­berkék őrömére. Sajnos az ötletet nem min­denki találta ragyogónak. Sőt: voltak, akik kimondottan bosz- szankodtak. mi több. kétségbe­estek. Egyik-másik szülő még rettegett is: a nyitott villa­mos elosztó szekrény drótjai­val, kábel je ivei valahogyan riasztóan hatott. S meg akar­ván előzni, hogy csemetéje babráljon is ezzel az elektro­mos micsodával, a szekrény lezárását követelte. Az alsófo­kú oktatási intézmények gond­noksága továbbította az inter­pellációt az ELMÜ illetékesei­hez. Ott azonban ... Nos. ott bizonyára megmosolyogták az aggodalmat. A villamos szek­rény azóta is nyitva van. s mint — igaz, meglehetősen ve­szélyes — szemléltető eszköz, továbbra is funkcionál. De meddig?! Kinek kötelessége? A tanács csak közterületen Százhalombattán meglehető­sen sokan akadnak, akik jó­szágot nevelnek, állatot tarta­nak. Reális a veszély: máról holnapra megbetegszik és el­hullhat a jószág. S ami ezután következik — bosszúságra bosszúság — még az állatte­tem eltávolítása is kellemet­len feladat. Voltaképpen mi is a helyzet ebben a témában? Ki köteles — ha egyáltalán köteles — Dunafüreden, Óvárosban Felújítják az utcákat Meglehetősen sok utat, il­letve járdát kell felújítani, korszerűsíteni. A városi ta­nács költségvetésében szép summa szerepel ezeknek a munkálatoknak a finanszírozá­sára — a VI. ötéves tervben több mint 19 millió forint. Jelképes téglák sokasága ""n Cjabb építési szakaszába lépett a főtéri művelődési központ és könyvtár, melynek ez évre tervezett kivitelezési költsége húsz és fél millió forint. Ehhez — ha szerény mértékben is — de a lakosság is hozzájárul önkéntes befizetéseivel. Úgynevezett tég­lajegyek vásárlása címen befolyt összeg lassan megközelíti a 150 ezer forintot. Ebből az összegből már az idén 2 millió 580 ezer forintot elköltenek: elsősorban a duna- füredi és az óvárosi földutak felújítására. A tervek szerint a Páva, a Fürj, a Mérleg, a Széchenyi, a Dózsa, a Mező Imre, a Nyár, az Ősz, a Csil­lag, a Hóid, a Tulipán, a Kun Béla és a Szerb-templom utca korszerűsítését fejezik be. Emellett mintegy 150 ezer fo­rint értékben a burkolt uta­kon a kátyúkat megszüntetik, 100 ezer forintos költséggel pedig megoldják a gyalogát­kelőhelyek megvilágítását is. A jövő esztendő az ideinél is nagyobb felújításokat tar­togat: főként a városközponti és újvárosi utcák korszerűsí­tésére több mint 4 és fél mil­lió forintot szánnak. eltakarítani az elhullott jó­szágokat? — A tanács csak abban az esetben intézkedik — tájékoz­tat Kürti Attila, az általános igazgatási osztály helyettes ve- vezetője —, ha közterületen találnak elhullott állatot Úgynevezett gyepmester nincs ugyan Százhalombattán, de napszámban egy-két idősebb ember rendszeresen vállalja ezt a munkát Ha azonban ott­hon a saját portán hullik el egy jószág, azt saját költségén az állattartónak kötelessége elszállítani. — Minden körülmények kö­zött? — Szarvasmarha vagy ló esetében a tököli ÁTEV is el­vállalja a fuvart, természete­sen az állampolgár kérésére. A tapasztalatunk az, hogy ezt a kérést az ÁTEV még soha nem utasította vissza, csak ár­vízkor vagy télen okoz prob­lémát az elszállítás, amikor a komp nem üzemel. Ilyenkor kerülő úton több időt vesz igénybe. Egyébként a közterü­let efféle tisztán tartása is elég nagy gond, hiszen sokan titokban kirakják árokpartra, utak mellé a dögöket — ba­romfit, malacot csakúgy, mint macskát, kutyát. Ezt pedig — tegyük hozzá — nagyon nehéz megakadályozni, még tiltó, vagy kötelező ren­delettel is. Miként — ezek után — nagyon furcsa dolog lenne elvárni az igazgatási szervektől, hogy portán belül is takaríttassanak. Mit, hol, mikor? Szabadtéri játékok. Kétna- tpes kirándulást szervez a ÍDKV KISZ-szervezete a sze­gedi szabadtéri játékok meg­tekintésére. Az augusztus 14— 15-ére hirdetett szegedi prog­ram során Hacsaturján Spar­tacus című balettjét tekinthe­tik meg az érdeklődők. Autó­busz augusztus 14-én reggel 7 órakor indul a Százhalom ét­terem elől. Színház. Augusztus 15-én ßzervez utolsó nyári csoportos színházlátogatást a DKV köz- művelődési könyvtára. Ez al- ikalommal a spanyol balett táncegyüttes műsorára vált­hatnak jegyet a műfaj kedve­lői. A Budai Parkszínpadhoz este fél 7-kor indulnak a: autóbuszok. Hangverseny. A Benta-völ gye Tsz érdi szabadtéri szín padán, hangversenysorozata szervezett, melynek soron kö vetkező előadására augusztu 24-én kerül sor. A szomszét városba átlátogató százhatom­ba ttaiak este 8 órai kezdette A magyar daljáték és operet fénykora címmel hallgathat mák meg részleteket Erkel Kodály, Kacsóh Pongrác é más szerzők műveiből. Az olcl.lt írta: Tamási István Fotó: Bozsán Péter

Next

/
Thumbnails
Contents