Pest Megyi Hírlap, 1981. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-01 / 179. szám

Vége felé tart a szezon a malmokban Jó kenyér sül az új búzából Nemcsak a naptár jelzi kö­nyörtelenül, hogy magunk mögött hagytuk a nyár javát, hanem az a tény is, hogy be­fejezéséhez közeledik a ko­rábban hónapokig, most már csak néhány hétig tartó nagy ■munka — az aratás. Lassacs­kán készül a számvetés a gaz­daságokban, hogyan is fize­tett az elvégzett munkáért a föld, miként hálálta meg a gondoskodást. Magtárakba, malmokba került a kenyér- gabona legnagyobb része, 170 ezer tonna felett tárolnak a búzából a megyében. Míg ke­reken gurulnak az utolsó szál­lítmányok a teherautókon, a malmokban már őrlik az idei gabonát, a sütőüzemekben a pékek azt próbálgatják, mi­lyen kenyér süthető az új ter­mésből ... Vége felé közeledik a sze­zon a1 felvásárlóhelyeken, a malmokban, magtárakban. Nincs már szükség a nyúj­tott műszakra, az éjszakázás­ra, vagy a szombat-vasárna­pi ügyeletre, a rendes mun­kaidőben is győzik az átvé­telt. Az érdi malomban Nyíri Mihály üzemvezető már a ta­pasztalatok összegzésére is vállalkozhatott. Az érdi üzem az idén csupán malmi hasz­nosítású, étkezési búzát vett át a gazdaságoktól. A hely­beli Bentavölgye, a töki Egyetértés tsz és a Gyümölcs- és Dísznövénykutató Intézet Biztonságunk U at esztendeje ilyenkor ünnepeit a világ: a józan ész diadalát méltat­ták az újságok az óceánon innen és túl. Arról írtak vezércikkeket, hogy har­minchárom európai és két észak-amerikai állam ve­zetői Helsinkiben ünnepé­lyes külsőségek közepette aláírták az európai bizton­ság százoldalas chartáját. Azt a dokumentumot, amely az európai békés egymás mellett éléshez alapelveket szögez le poli­tikai, gazdasági és kultu­rális síkon az együttműkö­dés fokozására, a kapcso­latok elmélyítésére. Több esztendőn át érez­hette kontinensünk lakos­sága a helsinki megegyezés jótékony hatását, tapasz­talhatta, mint nyit utat ez az okmány az enyhülés el­mélyüléséhez, ahhoz, hogy a történelme során oly so­kat szenvedett Európa né­pei nagyobb biztonságban élhessenék, végezhessék al­kotó munkájukat, s hogy a jövő nemzedékeknek ne kelljen az előző generációk keserves, tragikus sorsá­ban osztozniok, hogy ne fenyegesse őket az új há­ború veszélye. Már a helsinki értekez­leten, az aláírás ceremó­niája után elhangzott megnyilatkozásokban a szocialista közösség orszá­gai figyelmeztettek: a zá­róokmány csupán egy fo- lyamat kezdete, s nem le­het statikusan szemlélni a történteket. Arra van szük­ség, hogy hamarosan to­vábblépjenek: a politikai enyhülést követni kell a katonainak is. Hiszen Eu­rópa közepén két katonai tömb, az Észak-atlanti Szervezet és a Varsói Szer­ződés határos egymással. S addig, amíg ez a két szö­vetség folytatja a fegyver­kezést, ahelyett, hogy köl­csönösen leszerelési intéz­kedéseket hajtana végre, nem lehet még kellően megalapozott az európai biztonsági rendszer. A Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületé amely a szervezet legfőbb fóruma, ezért nemegyszer tett javaslatokat a másik oldalnak úgynevezett biza­lomerősítő intézkedésekre. Javasolta például, hogy a hadgyakorlatok előzetes be­jelentését terjesszék ki a helsinki okmányban meg­határozott területen kívül is, egész Európára, s fa­gyasszák be kölcsönösen a kontinensen állomásozta- tott középhatótávolságú, nukleáris töltettel felsze­relt rakéták további tele­pítését. Cajnos, azonban a NATO •O vagy egyszerűen vá­laszra sem méltatta ezeket az indítványokat, vagy me­rev elutasítás volt a fele­let. Ugyanígy a szocialista közösség államai által meg­fogalmazott javaslatot, hogy tartsanak a helsinki egyezményt aláíró államai értekezletet a katonai eny­hülést előmozdító intézke­désekre, elutasítóan fogad­ták. S az 1979. decembe­rében megtartott NATO- tanácsülés óta az Egyesült Államok és a szövetsége­sei új irányvonal megva­lósításába kezdtek: fel akarják borítani azt a ka­tonai erőegyensúlyt, ame­lyen az egész Helsinki­ben okmányba rögzített európai biztonsági rend­szer alapul. Mint emléke­zetes, a NATO 1979-ben elhatározta, hogy „zöld utat” ad 572 Pershing—2 és szárnyasrakéta Ameri­kában történő gyártásához, s ezeket az új, modern nukleáris fegyverrendsze­reket 1983-ig bezárólag nyugat-európai államok területén helyezik el. Az Egyesült Államok rekord- hadiköltségvetést fogadott el, s szövetségeseit is arra akarja kényszeríteni, hogy minden esztendőben reál­értékben 3 százalékkal nö­veljék katonai kiadásaikat. Ez a katonai egyensúly felborítását célzó magatar­tás a magyarázat arra, hogy miért nem sikerült a helsinki okmány folyomá­nyaként tavaly ősszel meg­nyílt madridi tanácskozá­son előrehaladást elérni, s miért vált ez az eszmecse­re eddig a nyugati rágal­mak és rosszindulatú vá­daskodások fórumává, ahelyett, hogy az enyhülés továbbfejlesztését szolgálta volna. Csakis a szocialista közösség országainak mér­sékletén és józanságán múlt, hogy ez a tanácsko­zás nem végződött kudarc­cal éppen a helsinki meg­állapodás hatodik évfor­dulójának előestéjén. A szocialista közösség orszá­gai elérték, hogy a madri­di értekezlet szeptember­ben folytatódjon, s azt re­mélik, hogy addig a jelen­leg szabotáló nyugat-euró­pai kormánykörökben fe­lülkerekedik a problémák józanabb megközelítési szándéka. Hiszen a katona- politikai realitások fényé­ben nevetséges minden olyan elképzelés, hogy a NATO fölényt vívhat ki, s egyoldalúan a maga ja­vára változtathatja meg a jelenlegi erőegyensúlyt. Mint szovjet katonai szak­írók nemegyszer rámu­tattak: ilyen próbálkozá­sok csak azt eredményez­hetik, hogy ez az egyen­súly a jelenleginél nagyobb mennyiségi és technoló­giailag magasabb színvo­nalon termelődik újra, s a nagyobb készlet a legpusz­títóbb fegyverekből, csak növeli a békét fenyegető veszélyeket. E zért joggal figyelmez­tetnek a szocialista közösség országai a hel­sinki okmány hatodik év­fordulóján: az egyetlen ésszerű út az európai biz­tonsági rendszer tovább­fejlesztésének útja, amely a katonai enyhülés intéz­kedéseit kidolgozó újabb összeurópai tanácskozásra vár majd. Ezt követelik meg csakúgy a Varsói Szerződés, mint a NATO- államok érdekei. Elvira majori üzeme szállí­totta hozzájuk a megtermelt kenyérgabonát. Eddig 1865 tonnát vásároltak fel, még mintegy 870 tonnára számíta­nak a betakarítás finisében. — Csúcsidőben szombaton és vasárnap is álltuk a sarat — mondja Nyiri Mihály. Ked­vező, hogy jó minőségű gabo­nát hoztak átvételre a gaz­daságok, s tárolási gondjaink enyhítésére bértárolást is vál­laltak. Mintegy 520 tonna bú­zát tudtunk ily módon biz­tonságosan elhelyezni. Idő­járás ide és oda, a szárítók­ra nincs szükség, megfelelő nedvességtartalmú, őrlésre al­kalmas az a búza, ami ezek­ben a napokban érkezik hoz­zánk. Legnagyobb részét a Nyugat-Pest megyei Sütőipa­ri Vállalat üzemeibe szállít­juk, ők sütnek belőle kényé rét... A ceglédi kenyérgyárban, Kiss Sándor gyárvezető már arról is beszámolhatott, mi­lyennek ítéli a sütőipar az idei búza minőségét: — Mintegy két hete, az ó liszttel keverve sütünk kenye< rét az új lisztből. Tapaszta­lataink szerint jobb minő­ségű, mint az ó liszt volt, s még a különböző utóérések, biológiai folyamatok befeje­ződése után is, azt hiszem, nem változik majd lényege­sen a minősége. Mi naponta mintegy 70—80 mázsát sü­tünk a kevert lisztből, s nem­csak a ceglédiek, hanem a környező falvak, Dánszent- miklós, Ceglédbercel lakói is megállapíthatják, milyen mi nőségben. G. M. REST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXV. ÉVFOLYAM, 179. SZÄM Ára 1,40 forint 1981. AUGUSZTUS 1., SZOMBAT Hallásvizsgáló kabin — Isaszegről Tervet módosított a Lignifer Nemcsak a hasznot nézik Hogyan jön össze 15—50— 100 forintokból — 2 millió? Nem könnyen. Isaszegen sem, ahol a Lignifer Ipari Szövet­kezet első féléves összes ár­bevételéből — vagyis 55 mil­lióból — ennyit tett ki a szol­gáltatások értéke, mondja Juhász Istvánná elnökhelyet­tes. A hagyományosak mel­lett — gondoljunk itt például a férfi-női fodrászatra^ a fényképészetre, ■ a szabóságra és a rádió-televízió javítás­ra — elsősorban a lakáskar­bantartásra akartak a koráb­binál nagyobb súlyt fektetni, de nem sok sikerrel. Igény­ben bővelkedtek, legfőként az épülő, új családi házak befe­jező szakipari munkáinál. Ám a jelenleg érvényben le­vő rendelet sem ehhez nem ad lehetőséget, sem pedig kö­zületi megbízatások elvállalá­sához. Emiatt azután rendre kiléptek a szövetkezetből — a korábban gebinhez hason­ló rendszerben dolgozó kő­Brezsnyev és Ceausescu találkozó Helsinki szellemében Pénteken a Krímiben Leo- nyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke megbeszélést folytatott Nícolae Ceausescuval, az RKP főtitkárával, a Román Szocia­lista Köztársaság elnökével, aki rövid pihenésre érkezett a Szovjetunióba. Leonyid Brezsnyev és Ni- colae Ceausescu megbeszélései során jelentős figyelmet szen­telt a szovjet—román együtt­működés legfontosabb irá­nyainak. Leonyid Brezsnyev és Nico- lae Ceausescu megvitatta a nemzetközi politikai élet leg­időszerűbb kérdéseit is. Hang­súlyozták, hogy a helyzet je­lenlegi kiéleződése a világban valamennyi kontinens minden országának érdekeit érinti. Tenni kell a nemzetközi hely­zet romlása ellen. El kell ér­ni a béke, az enyhülés, az együttműködés politikájának, az államok közötti vitás kér­dések békés úton történő ren­dezésének felújulását és foly­tatását. A NATO azon döntése, hogy újabb középhatótávol- sr. jú atomfegyvereket helyez el Európában, a fegyverkezési hajsza további fokozását ered­ményezi. Mindez súlyos teher­ként nehezedik a népek vál­lára, zavarja alkotó erőfeszí téseiket, a legégetőbb problé­mák megoldását. Napjainkban a külpolitikai tevékenység­nek mindenekelőtt arra kell irányulnia, hogy az országok megfontoltan és felelősen fog­laljanak állást a fegyverkezési — mindenekelőtt a nukleáris fegyverkezési — hajsza kor­látozására és megszüntetésére vonatkozó kérdésekben, továb­bá hozzanak bizalomerősítő és leszerelési intézkedéseket ka­tonai téren. Egyetlen olyan kezdeményezést sem szabad figyelmen kívül hagyni, amely a katonai szembenállás enyhí­téséhez vezet az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvei alapján. A Szovjetunió és Románia szilárd híve annJk, hogy tel­jes értékben és feltétel nél­kül megvalósuljanak mind­azok az elvek és megállapo­dások, amelyek a történelmi jelentőségű helsinki tanácsko­záson jöttek létre. A felek kifejezik reményüket: a záró­okmányt aláíró államok min­dent elkövetnek annak érde­kében, hogy a madridi talál­kozó munkájának felújítása­kor megállapodás jöjjön létre résztvevő államok kapcso­latainak fejlesztéséről, az eu­rópai bizalomerősítő és lesze­relési intézkedésekkel foglal­kozó értekezlet összehívásáról, a Helsinkiben megkezdett fo­lyamat továbbvitelének bizto­sításáról. A különböző társadalmi rendszerű országok számára gazdag és gyümölcsöző ered­ményeket hozhat a tudo­mányos-műszaki és más lehe­tőségek egyesítése az energe­tikai probléma megoldására. Ez lehetővé tenné a meglevő potenciál még ésszerűbb ki­használását és az új energia- források feltárására irányuló munka meggyorsítását. Ezzel összefüggésben a fe­lek figyelmet fordítottak a szocialista országok ama ja­vaslatának időszerűségére, amely összeurópai tanácsko­zás összehívását szorgalmazza energetikai kérdésekről, ahol áttekintenék a térség energe­tikai problémáit a közeli és távoli jövőre nézve. A Szov­jetunió és Románia készek hozzájárulni egy ilyen kon­ferencia sikerének biztosításá­hoz. Leonyid Brezsnyev és Nico- lae Ceausescu találkozója ba­ráti és nyílt légkörben folyt i le. művesek, festők, tapétázók, burkolok és más munkahely után néztek. Szeptembertől szerencsére rendeletmódosítás­ra van kilátás, újságolta az elnökhelyettes, s amint a hír kiszivárgott, többen jelent­keztek is a régiek közül, hogy visszajönnének. Ezt azért tartja fontosnak és hasznos­nak a szövetkezet vezetése, mert a VI. 5 éves tervidő­szakban szeretnék a lakáskar­bantartást és -javítást nagy­mértékben növelni. Nem újdonság, hogy a ve­gyes profilú szövetkezetek­ben általában nem gazdasá­gos ágazat a szolgáltatás. Legtöbb helyütt nem is a hasznot nézik, hanem a la­kosság ellátásáról akarnak gondoskodni. A fejlesztés le­hetőségét pedig — nem is lé­vén más megoldás — az ipari tevékenység nyereségéből te­remtik meg. Nincs ez más­ként az isaszegieknél sem, ahol mostanra — folyamato­san figyelve, mivel pótolhat­ják a tőkés importot és mi­lyen hiánycikkekre nincse­nek hazai gyártók — gazdag, változatos termékösszetételt alakítottak ki. A Taksonyba telepített elektronikus mű­szergyártó részleg például idén főként nagyvállalatok megrendelésére készített kü­lönféle egységeket és alkat­részeket, fél év alatt a ter­vezettnél többet, 15 millió fo­rint értékűt. A ma már kere­sett és ismert rozsdamentes egészségügyi eszközökből és berendezésekből 6 millió fo­rint áru kelt el, s ezek kö­zött egy újdonságukra is fel­hívja figyelmemet Juhász Istvánná. A közelmúltban Bu­dapesten megtartott orr-fül- gégész világkongresszus ke­retében egy kiállítást is ren­dezett a hazai Hungexpo. S ott nagy sikerrel mutatták be a hallásvizsgáló kabint. Műszaki fejlesztésük legújabb eredménye nem saját szelle­mi termékük. Előállításához licencet és gyártási eljárást vásároltak. Az első mintapél­dányt meg is vásárolta a ke- repestarcsai kórház, de a Lig­nifer vezetői állítják, haszno­san alkalmazhatják a hazai zajos üzemek orvosi rende­lőiben is. Fából, kerámiából és fém­ből készülnek ízléses és di­vatos díszműáruk a szövet­kezet kézműipari részlegében — éves tervük 30 millió fo­rint —, termékeik közül már eljutott egy sor Jugoszláviá­ba és több szocialista or­szágba. A Lignifer 1981-es évi ter­vének összeállításakor 105 millió forint árbevétel eléré­se látszott megalapozottnak. Féléves eredményeik ismere­tében azonban — éppen a múlt héten — úgy határozott a vezetőség, hogy megemelik a tervet — 10 millióval. Dön­tésük egyik fő oka, hogy így 9 százalékos bérfejlesztést is végrehajthatnak idén — amit azért tartanak fontosnak, mert jól képzett, kvalifikált szak­embereiket csak megfelelő keresetekkel tarthatják meg. D. Gy. Ma: 3. oldal: Mit törődnek a világgal? A jó kísérletnek van értelme 4. oldal: Kedves hazugok - másodízben 6. oldal: Négy csapat albérletben játszik 7. oldal: Családban - ház körül Együtt az utakon 8. oldal: Hétvégi kalauz KÖZELET KGST Űregyliftműködés A KGST tagországai 1967- ben láttak hozzá az űrkuta­tási együttműködéssel fog­lalkozó Interkozmosz-prog- ram végrehajtásához, a világ­űr fizikai tulajdonságainak, az űrtávközlésnek, az űrme- teorológiának, az űrbiológiá­nak, valamint a természeti környezetnek vizsgálatához. A világűr és a súlytalan­ság körülményei közötti kí­sérletek hozzájárulnak a nép­gazdaság egyes ágainak fej­lesztéséhez is, s a külföldi tu­dósok számításai azt mutat­ják, hogy jövedelmezően: az űrrendszerek felhasználásá­nak közvetlen és közvetett gazdasági eredménye éven­te eléri a több tizmilliárd dollárt. így például a speciá­lis űrkészülékekkel három napra előre adott 95 száza­lékos pontosságú időjárási előrejelzésekből egyetlen esz­tendő alatt 50 milliárd dol­láros megtakarítás szárma­zik. Itt fordul majd a busz Árkus István Dr. Jiirg Streuli, Svájc bu­dapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője pénte­ken fogadást adott hazája nemzeti ünnepe alkalmából. A fogadáson részt vett Sá- ghy Vilmos belkereskedelmi miniszter, Török István külke­reskedelmi minisztériumi ál­lamtitkár, Szarka Károly kül­ügyminiszter-helyettes, vala­mint a politikai, a társadal­mi, a gazdasági és a kulturá­lis élet számos képviselője. Ott volt a budapesti, külkép­viseletek több vezetője és tag­ja is. Buszforduló, Illetve a helyijárat végállomása épül Dunakeszin, a Rév utcában. A Pest megyei Üt és Hídépítő Vállalat dolgo­zói jól haladnak a munkával 1

Next

/
Thumbnails
Contents