Pest Megyi Hírlap, 1981. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-08 / 158. szám

1981. JÚLIUS 8., SZERDA 'iJÚ'rt cm Heti jogi tanácsok rTn-nifiú-raatmiinr——^arr,niiii-rjWTi^TvrTniimrr^^ Mihez kell építési engedély? • Csak ha fizető-, illetve hitelképes • A munkaviszonyban töltött időre arányosan ■* • Hol építhet magánszemély? Majdnem minden jelentősebb építkezést csak jogerős építési engedéllyel lehet megkezdeni. A kisebb építési munkák nincsenek engedélyhez kötve, vannak, amelyeket bejelenteni sem kell, és vannak olyanok, amelyek csak bejelentés alap­ján végezhetők el. Az ingatlan fekvése szerint illetékes tanács építési osztá­lya adja az építési engedélyt, amelyet írásban kell kérni. A szakhatóságok, a tűzoltóság, a KÖJÁL, a Műemlékvédelem hozzájárulását is a tanács szerzi be. Az építési engedély iránti kérelemhez csatolni kell az építési és tulajdonszerzési jo­gosultságot igazoló okiratot. Ez lehet 90 napnál nem régebbi telekkönyvi szemle (ingatlan­nyilvántartási tulajdoni lap), jogerős hagyatékátadó végzés, bírósági vagy államig,azgatási határozat, illetve szerződés, hogy az ingatlannak tulajdo­nosa, haszonélvezője, tartós használója, kezelője vagy más címen jogosult az építkezésre, helyszínrajzot. az építési mun­ka műszaki terveit, a tervező nyilatkozatát arról, hogy a helyszínrajzot és a műszaki terveket egyeztette a, közmű­vekkel és a műszaki megoldás előírásszerű, továbbá a közmű­vek nyilatkozatát. Ha a kérelmező idegen vagy közös tulajdonban álló ingat­lanon kíván építkezni, vagy az ingatlant haszonélvezeti jog terhelli, akkor szükséges a tu­lajdonostársak (kezelő, illetve haszonélvező) hozzájáruló nyi­latkozata. Ha kiskorú az építkező vagy akinek a telek tulajdo­nában (közös tulajdonában) van, akkor a gyámhatóság hozzájárulása is kell. Sem az építési, sem a bon­tási munkák elvégzéséhez a szomszéd, illetőleg a bérlő hozzájárulására nincs szükség. Természetesen építkezni csak mások jogos érdekeinek, a szomszédjogok sérelme nélkül lehet. Az építésügyi hatóság az építési engedély megadásáról vagy megtagadásáról 30 napon belül határoz. Típusterv vagy hatósági en­gedéllyel gyártott és forgalma­zott épület, építmény, faház el­helyezése esetén a tanács 15 napon belül dönt. Elutasító határozat ellen fellebbezésnek van helye a felettes tanácsi szervhez. A jogerős építési engedély két év elteltével érvényét veszti, kivéve, ha az építési munkát ezalatt megkezdték, és folyamatosan végzik. • Ki lehet a takarékpénztár beruházásában épülő, több szintes lakóház lakásának vásárlója? Csak az olyan nagykorú, fi­zető, illetve hitelképes személy, akinek kiegyenlítetlen köztar­tozása nincs, akinek a taka­rékpénztáraknál hosszú lejára­tú lakásépítési, -vásárlási köl­csöne nem áll fenn. és aki nem esik a tulajdonszerzési korláto­zásról szóló rendelkezések alá — kivéve, aki ez alól felmen­tést kapott. A rendelkezések előírják, hogy egy családnak egy lakástulajdona, és az milyen mértékű lehet. A ren­deletek alkalmazása szempont­jából család: a házastársak és a kiskorú gyermekei, tovább? a házastársakkal együtt lakó. nagykorú, nőtlen, illetőleg ha­jadon gyermekeik. Azt a kö­rülményt, hogy az illető nem esik tulajdonszerzési korlátozás alá, tanácsi záradékolt nyilat­kozattal kell igazolni. A kedvezményes kamatmen­tes kölcsön mellett azonban fel kell hívni a figyelmet olyan esetekre is, amikor olyan személy kér kölcsönt, akinek tulajdonában olyan te­lek vagy egyéb, be nem épített ingatlan, illetőleg üdülő van. amelynek forgalmi értéke a megszerezni kívánt lakás el­adási árát meghaladja. Az ilyen vásárlónak csak maga­sabb kamat mellett adható ta­karékpénztári kölcsön akkor is, ha az illető munkáltatói köl­csön nyújtása mellett vagy az állami vállalatoknál dolgozó munkások kedvezményes la­kásvásárlás akciója keretében vesz lakást. 0 A fiataloknak járó pót- szabadságról. Egyik olvasónk azt írja; hogy munkaviszonya tizenha­todik. a másiknak pedig 18. életévének betöltése után ke­letkezett, illetve jött létre. Egyik helyen sem adták ki ré­szükre a Munka Törvényköny­vében általuk ismert fiatalko- rúaknak járó pótszabadságot. A fiatalkorúnknak járó pót- szabadság (Mt. V. 47.' § (1) bek.) a Munka Törvénykönyve szerint, a tizenhatodik, illetve 18. életév betöltése után, a naptári évből hátralevő, mun­kaviszonyban töltött időre, arányosan azt a dolgozót is megilleti, akinek munkaviszo­nya az említett életkor elérése után keletkezett, A jogszabály szerint, a fiatalkorú dolgozó­nak 16 éves koráig évi 12 mun­kanap, azaon túl évi 6 munka­nap pótszabadság jár. A pót- szabadság utoljára abban az evben illeti meg a dolgozót, amelyben az említett életévét betölti. Olvasónk esetében azt kell mondanunk, hogy minden at­tól függ, mikor létesítettek munkaviszonyt. A 16., illetve a 18. életév betöltése után, a naptári évről hátralevő mun­kaviszonyban töltött időre ará­nyosan, azt a dolgozót is meg­illeti a fiatalkorúak részére járó pótszabadság, akinek munkaviszonya az említett életkor elérése után jött lét­re. Ahogy olvasónk leveléből megállapítható, őket is meg­illeti az arányos pótszabadság, ezért azt tanácsoljuk, mielőtt a munkaügyi döntőbizottsághoz fordulnának, hívják fel a munkaügyi vezető figyelmét a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának 120. sz. állás- foglalására. Dr. M. J. Jó, ha tudja Zártkerti utak, közművek — saját erőből A Minisztertanács május 28- án határozatot adott ki arról, hogy ettől ai időponttól Zárt­kertekben utak, illetve a zárt­kertek használatához szüksé­ges közmüvek állami pénz­forrásból nem létesíthetők. A zártkerti földrészlet tulajdo­nosai (tartós használói, ha­szonbérlői) utat és közműve­ket csak saját erőből — eset­leg társulás útján — létesít­hetnek, vagy vállalniuk kell a létesítés költségeinek rájuk eső részét. Közművek eseté­ben a létesítésnek feltétele még, hogy a meglevő, főmű­vek (víztermelő, szennyvíz- tisztító létesítmények stb.) ka­pacitása — a település belte­rületének teljes ellátását fi­gyelembe Ypve — ezt lehe­tővé tegye és a telektulajdo­nosok ezeknek a főműveknek a fejlesztési költségeit is vál­lalják. Tartós használatra Részben ehhez a témához kapcsolódik négy miniszter együttes rendelete a nagyüze- mileg nem hasznosítható föl­dek tartós használatba adásá­ról. Eszerint mezőgazdasági termelés céljára nem adható tartós használatba az erdőte­rület, a belterületi föld, illet­ve a városok, községek külte­rületének az a része, amely­re a területrendezési tervek más célú hasznosítást irá­nyoztak elő, valamint ahol belátható időn belül kisajátí­tás, beruházás, nagyüzemi hasznosítás várható. Fontos előírás, hogy a tartós haszná­lat céljára felparcellázott föld­részek a balatoni üdülőkörzet­hez tartozó településeken és a természetvédelmi területe­ken 1500, egyéb településeken pedig 800 négyzetméternél ki­sebbek nem lehetnek. A tartós használatba vett állami és termelőszövetkezeti földekért használatbavételi dí­jat kell fizetni. Ez általában a helyben kialakult forgalmi ér­téknek az ötven százalékát nem haladhatja meg. Kivételt képeznek ez alól az országos jelentőségű üdülőterületek, ahol a használatbavételi díj a helyben kialakult forgalmi ér­ték 50—75 százaléka lehet. A díj fizetésére legfeljebb 10 évig terjedő részletfizetési ked­vezményt lehet adni. D. A. Ahogyan az ügyész látja * A társadalmi összefogás ereje NEM VAGYOK pedagógus, figyelmem és érdeklődésem sem azért terjed ki a szakmun­kástanulókra, mintha hivatá­som az iskolához, kötne. Fia­talkorúak ügyésze vagyok, fel­adatom a jogsértő tanulók ügyeinek intézéséből fakad. Miért fogtam most tollat? Mert bűnbe sodródókkal, bűn­elkövetőkkel a szakmunkás- tanulók között is találkozunk. Őszintén szólva aggódom azo­kért a fiatalokért, akik egy vagy másfél év után abba­hagyják a szakma tanulását és segédmunkásként vagy alkal­mi munkásként helyezkednek el. Sokan közülük ugyanis nem találják meg helyüket az életben, s előbb-utóbb összeüt­közésbe kerülnek a törvénnyel. A tapasztalat az, hogy a fel­nőttek segítőkészségét élvező megtévedt fiatal magatartásá­ban, életvezetésében és kör­nyezeti kapcsolataiban egy­aránt pozitív változás állhat be. Tanulság erre az egyik bűnügy fiatalkorú elkövetőjé­nek az esete. Szereplőnket nevezzük Jó­zsinak. Zilált családi körülmé­nyek között élt. Szülei előbb különváltan éltek, majd ké­sőbb elváltak. A bontóperben a bíróság Józsit az anyánál, két kisebb testvérét az apánál helyezte el. A család a lakást megosztva használta. A válás után a légkör tovább romlott. A veszekedések verekedésekké fajultak. Józsi az anyját védte. Egyik nap apa és fia vereke­dése során az apa testi sérülést szenvedett. Ezt követően a fel­zaklatott fiú megivott két üveg sört és még akkor este benzint locsolt szét a közös előszobában és meggyújtotta. Szerencsére a tüzet sikerült el­oltani. A fiatalkorúak bírósága Józsit közveszélyokozás bűn­tette és könnyű testi sértés vétsége miatt vonta felelősség­re, majd próbaidőre bocsátotta. JÓZSI nem maradt magára, segítői akadtak, hogy nyugodt körülmények között be tudja fejezni a szakmunkásképző in­tézeti tanulmányait. A legcél­ravezetőbbnek az mutatkozott, hogy Józsit kiemelik az otthoni környezetből. Ezért az ügyész a tárgyalás után arra kérte a hivatásos pártfogót, segítsen Józsinak, hogy a szeptember­ben kezdődő tanévben- része­süljön kollégiumi elhelyezés­ben. Józsi felvételt nyert az in­tézet kollégiumába — és az in­Tíz nap rendeletéiből Meghatározott munkakörök i Közlöny 31. számában jelent betöltésének képesítéshez kö- • meg. téséről szóló 31/1977. (IX. 22.) MÉM. sz. rendelet módosítá­sáról a 8/1981. MÉM. rendelet intézkedik. (Magyar Közlöny, 31. száma.) Nagyüzemileg nem haszno­sítható földek tartós haszná­latba adásáról szóló 6/1979. (I. 28.) MÉM—ÉVM—PM— IM. sz. együttes rendelet mó­dosításáról a 9/1981. (V. 28.) MÉM—ÉVM—PM—IM. együt­tes rendelet rendelkezik ugyanitt. Az ifjúsági parlamentek megrendezéséről az érdekeltek az Árszabályozás és Termék- forgalmazás 19. számából is­merhetik meg 2/1981. ÁH. sz. utasítást. Zártkertekben út és közmű­vek létesítéséről, az 1016/1981. (V. 28.) Mt. h. sz. határozat intézkedik, amely a Magyar A tanácsi fiatalok 1981—82. évi ifjúsági parlamentjeinek megrendezéséről, a Tanácsok Közlönye 19. száma tartalmaz­za a 2/1981. (TK. 19.) MT. TH. sz. közleményt. Az illetékekről szóló jogsza­bályok módosításáról 15/1981. (VI. 27.) PM. szám alatt je­lent meg az a rendelkezés, amelyet az érdekeltek a Ma­gyar Közlöny 36. számából is­merhetnek meg. A vendéglátóipari árak sza­bályozásáról szóló 7/1981. (VI. 27.) Bk. M—ÁH. számú módo­sító rendelkezések ugyanitt találhatók. A nyugdíjasok táppénzéről szóló 16. Tb. Főig. sz. elvi ál­lásfoglalás módosításáról a Társadalombiztosítási Közlöny 5. szamában jelent meg álta­lános rendelkezés. tézet nevelőtanára lett társa­dalmi pártfogója. Néhány hónappal később a fiatalkorúak ügyésze és a hiva­tásos pártfogó közösen látogat­ták meg Józsit az intézetben. A kollégiumban Józsi magatar­tása kiegyensúlyozottabb lett, szorgalmasan tanul, érdekli a szakmája, részt vesz a szakköri foglalkozásokon. Bekapcsoló­dott a közösségi életbe is. Közben eltelt egy év, Józsi pártfogói felügyelete lejárt és befejeződött az oktatási év is. Józsi a napokban tette le a szakmunkásvizsgát, jó ered­ménnyel. Az utóbbi időszak­ban probléma nem volt vele, tanulmányi eredménye javult, magatartásában nyugodtabb lett, ezért remény van arra, hogy további életvezetésében meggondoltabb lesz, s nem kö­vet el bűncselekményt. Több példát lehetne említeni arra, hogy eredményesen feje­ződött be a fiatalkorú pártfo­gói felügyelete. Természetesen ennek az ellenkezője is előfor-. dúlt — és nem kevés esetben. Ezért az utógondozás során hathatós társadalmi összefo­gásra van szükség, hogy az utógondozott fiatalkorúak tár­sadalmi beilleszkedését előse­gítsük és megóvjuk őket újabb bűncselekmény elkövetésétől. A munkahelyi vezetők több­sége segíti a fiatalkorúak át- nevelését, és közülük nem egy­nek szakmai tanulását, előbbre jutását. Számos párt­fogolt úgy nyilatkozott, hogy életének jobbra fordulásában sokat köszönhet munkahelyi felettesének és pártfogójának. Pest megyében a hivatásos pártfogók mellett jól működő, aktív társadalmi pártfogói há­lózat működik. Az aktívák közt van tanár, iskolai igazga­tóhelyettes, munkás, műveze­tő, kisiparos és tanácsi dolgozó, akik szívügyüknek tekintik fel­adatukat. KÜLÖNÖSEN szükségük van a társadalmi aktívák támoga­tására azon fiataloknak, aki­ket nem várnak vissza szülők vagy akik nem akarnak visz- szatérni családi környezetük­be, és ha magukra maradná­nak, esetleg újabb bűncselek­ményt követnének el. Dr. Orell Ferenc János AUTÓSBOLT NYÍLT PILISEN, a 4. sz. főút mellett. Lada, Skoda, Wartburg, Trabant AUTÓ-, KISMOTOR- ÉS KERÉKPÁR-ALKATRÉSZEK KAPHATÓK MONORVIDÉKI ÁFÉSZ TAKARÍT TAKARÍT Július 1-től 18-ig 30%-kal olcsóbban kapható az ötvarrásos normál cirokseprű és az ötvarrásos, műanyag vállas cirokseprű Pest megye kijelölt háztartási boltjaiban és ABC-áruházaiban. • nuoAPtST. • w Öntöttvas radiátorok, fürdőszoba­felszerelések, vasalások, szerszámok nagy választékban kaphatók szaküzletünkben i Dunakeszi, Bajcsy-Zsilinszky u. 3. i i

Next

/
Thumbnails
Contents