Pest Megyi Hírlap, 1981. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-08 / 158. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! xxv. évfolyam, iss. szäm Ái*h 1.10 («ríni mi. július 8., szerda Kevesebben N emes célú, békés ütkö­zet volt ez, ám ha hadijelentést kellene fogalmazni róla, azt lehet­ne írni: a győzelem vitat­hatatlan, de a veszteségek számláján 3500 fő szerepel. A győzelem: az ötödik öt­éves tervben a megye ipa­ra tizenkilenc százalékkal növelte termelését, huszon­két százalékkal az egy fog­lalkoztatottra számított áru­kibocsátást — azaz a ter­melékenységet —, javarészt kelendő árucikkekből. A veszteség: a foglalkoztatot­tak tábora folyamatosan csökkent, tavaly december­ben annyival volt kisebb, mint 1975 decemberében, amennyit fentebb jeleztünk, azaz egy nagyüzemet kite- I vő embersereggel. Idén — amint azt az üzemekben hallani — tovább folytató­dott a munkavállalók lét­számának apadása, első­sorban a textilipari, a fa- feldolgozó, a papíripari, va­lamint a tégla- és cserép­ipari cégeknél, valamint a kőbányákban panaszolják a jelzett irányzat változat­lanságát. A panaszra az újságíró nem felelhet mást, mint az igazságot: olyan, meg nem szokott, ezért még most is fájdalmasnak ható folyamatról van szó, amit törvényszerűnek, a társadalmi érdekeltséggel összecsengönek kell tarta­nunk. Ez a törvényszerű­ség a hatodik ötéves terv­ben változatlanul, de még erőteljesebben érvényesül. Igyekezve elkerülni a félreértéseket: egy hiányzó ember és egy másik hi­ányzó ember gyakran nem ugyanaz! A döntő: honnét hiányzik ez az ember, olyan területről-e, ahol a munka társadalmi hasznos­sága csekély, vagy éppen semmi, avagy ott nincsen meg az indokolt létszám, ahol tekintélyes társadalfni érdekeltségek rövidülnek meg emiatt? Ha például egy éttermi felírót nem kap hetek óta az üzletigazgató, az kisebb gond, mintha sza­kácsa nincsen. Ezért az­után eléggé kritikus hely­zetet teremt, ha — amint a megyében — a téglagyá­raknál elsősorban bánya­munkásokból, kemencemun­kásokból, a textilüzemek­ben kikészítőkből, szövő­nőkből van hiány. A jel­zett területek ugyanis kulcs­helyek a termelésben, az itteni fönnakadások hatá­sa messzire gyűrűzik a technológiai folyamatokban. S zó sincs arról, hogy a termelőüzemek nem tesznek erőfeszítése­ket a kulcshelyeiken levő hiányok megszüntetésére. A Lenfonó- és Szövőipari Vállalat például a nagy teljesítményű szövőgépek kezelői számára hatásos — a mennyiséget és a minő­séget jól elegyítő — bére­zési szisztémát alakított ki; a Fűrész-, Lemez- és Hordóipari Vállalat ceglédi gyárában felül­vizsgálták az ún. kisegítő létszámot, s innét embere­ket irányítottak át gé­pekre; a Cement- és Mész­művek váci gyárában a kemencesorokon dolgozók javadalmazását a koráb­ban megszokottnál is szo­rosabban kötik a teljesít­ményhez. A példák nem többet, csupán azt bizo­nyítják, a munkahelyek nagy részén kialakulóban van a fölismerésből követ­kező gyakorlat: az általá­ban hangoztatott munka­erőhiány helyett részletei­ben keil vizsgálni, honnét mennek el leginkább az emberek, s ha ezek kulcs- helyek, akikor házon beiül mindent meg kell tenni a szükséges technológiai lét­szám előteremtésére. A hatodik ötéves terv­hez kapcsolódó számítási anyagok azt mutatják, hogy a megyében az ötödik ötéves tervnél gyorsabban csökken majd az ipari és az építőipari foglalkozta­tottak létszáma — orszá­gosan nem kevesebb, mint 120 ezer fős apadással le­het kalkulálni az említett két területen! — az 1985- ig terjedő időszakban. B izonyára vannak olyan munkahelyek, ahol erre az előre jelzett, szükségszerű, ki nem ke­rülhető folyamatra azt mondják, ha bekövetkezik, akkor megáll a tudomány. Nam a gonoszkodás íratja le velünk, hanem pusztán, a tényt rögzítjük: az ötö­dik ötéves terv kezdetén, amikor szintén azzai az előrejelzéssel kellett szem­benézni, hogy nem foly­tatódik az iparban, és az építőiparban a korábbam, hagyományosnak ítélt lét­számemelkedés, a válasz Betűre az volt, mint most, ám a tények rácáfoltak a hiedelmekre, ijedelmekre. Amint írásunk elején utal­tunk rá, a megye ipara termelését, termelékenysé­gét egyaránt fokozni tud­ta, a létszám apadása mel­lett, mondhatni, ellenére. Vegyük akikor úgy a termelői jajdulásolcat, mint nehéz házi feladatkor a gyermek panaszát? Nagy- hiba lenne! Éppen azért kell jól odafigyel ni a pa­naszokba, hogy elválasztha­tó legyen a nyafogás és a valóságos baj, azaz a vélt, illetve a tényleges hiány. Mert van tényleges hiány a megye iparában, és építőiparában segédmun­kásban éppúgy, mint szak­képzett munkaerőiben, ám | tapasztalataink arra in­tenek, az egyetlen lehetsé­ges út a „mindenhol min­denki kellene, mert van rá státusz és bérkeret" ér­veléssel támogatott álla­potok, helyzeteit fölszámo­lása. Ez az érvelés ugyan­is nem vezet sehová! Olyan környezetet kíván vissza, amilyen többet nem lesz a termelő ágazatokban, nevezetesen a munkaerő különösebben zavar nélkü­li utánpótlását. A megyé­ben ma az ifjúsági mun­kaerőforrásba tartozó min­den száz fiatal,bői harminc- hatan legalább középisko­lai végzettséget szereznek! Egy évtizeddel ezelőtt ugyanez az arány huszon­három volt A két szám közötti különbség sokat ki­fejez abból, milyen tartós hatásokkal kell számol­niuk a munkaerő-gazdálko­dóknak; tehát nem ott a lényeg, hogy kevesebben vannak-e esy-egy üzem­ben, iparteriileten mint ko­rábban, hanem az a döntő: amit a hatékonyság dik­tál, az miként érhető el a kisebb létszámmal, az ösz- szességében folyamatosan kevesebbel. Csakis az erre a kérdésre meglelt válasz ad szilárd talait egy-egy közösség terveihez. Mészáros Ottó Ma 2. oldal: Készoígéltatatt dokumentum 3 oldal: Hajnalban a Bosnyák téren Aki buszt akar eladni Amerikának 1. oldal: Kiművelt emberfők sokasága A méltóság csöndjében 7. oldal: Jogi tanácsok 8. oldal: Á teljesítmény alapján Nemzetközi konferencia fokarntánpzás A következő években az állattartás, így a hústermelés is tovább növekszik, s az év­tized végére aránya a mező­gazdasági térmeíésban eléri az 50—55 százalékot. A termelés költségei azonban, növeksze­nek, mert drágák a beruhá­zások, és egyre többe kerül az energia. Ennek részbeni el­lensúlyozására a korszerűbb takarmányozásban kínálkozik lehetőséig — állapította meg Dénes Lajos mezőgazdasági és élelmezésügyi' miniszterhedyeí.- tes kedden, a takarmány- kiegészítők hasznosításáról ren­dezett nemzetközi konferencia bevezető előadásában a Tech­nika Házában. Amint elmondta, az el­múlt tervidőszakban például a hozamnövelő szerek — így a betegségek megelőzését, a vitamin- és ásványanyagok pótlását szolgáló adalékok — szélesebb körű alkalmazásá­val 9 sztáze.Iélkfcial javult a ta- karmányxelhaszinálás gazdasá­gossága. Mindenütt aratnak a kombájnok Folyamatosan érkezik a gabona Levágták már az árpa nagyját — bejáratták az arató­cséplő gépeket — szerte az országban, s a héten már mindenfelé belekóstoltak a búzába is a kombájnok. Pest megyében a kevés híján 9390 hektáron ter­mesztett őszi árpa maradékát egy-két napon belül le­vágják, s learatták a 67 ezer hektárnyi búza egytizedét. A szomszédos Szolnok megyében, ahol 125 ezer hek­tárnyi búza betakarításához láttak hozzá, máris mag­tárba, malomba hordták a termés egynegyedét. A földe­ken csaknem 1200 kombájn dolgozik, ezek közül 30 az északi megyékből, 70 Csehszlovákiából érkezett. Csörög a telefon, kopog a telex, egyik tárgyalás a má­sikat követi. Igazi nagyüzem van a Budapesti és Pest me­gyei Gabonaforgalmi és Ma­lomipari Vállalatnál. A kom­bájnok startjával egyidőben megindultak az első szállítmá­nyok is a megye gazdaságai­ból a malmokba. Karsay István, a vállalat kereskedelmi igazgatóhelyette­se: — A gyorsjelentések szerint a megyében eddig 4720 tonna étkezési búzát, ezer tonna ta­karmánybúzát vásároltunk fel — sorolja a papírkupacokból. Háromszázhatvan tonna ere­detileg takarmánynak szánt búza lett olyan jó minőségű, hogy étkezési búzaként vettük át. őszi árpából 2600 tonna érkezett eddig, de a felvásár­lás még tart. Tegnap jött 19 vagon 18—19 százalékos ned­vességtartalmú árpa a solymá­ri gazdaságból, a gyáli Sza­badság és a nagykovácsi Roz­maring Tsz-ből. Eddig a legnagyobb forgal­mat a Ferencvárosi Malom bonyolította le, a legtöbb ga­bonát a kiskunlacházi Kis­kun, a dömsödi Dózsa és a kerepes tárcsái Szilasmen ti Tsz szállította a malomba, Meg­A megye több üzemében Heti negyvenkét óra Elvesztette vonzerejét a hir­detés: minden szombat sza­bad. A startpisztoly eldördült Pest megyében is; a törvény adta lehetőséggel élve, július elsejétől több könnyű- és ne­hézipari vállalatnál, üzemben teljesedett a dolgozók kimon- dott-kimondatlan vágya, rövi­dült a munkaidő. Százhalom­battán a Dunamenti Hőerőmű és a Dunai Kőolajipari Válla­lat vezetői egyaránt megszer­vezték, megteremtették az új munkarend bevezetésének a feltételeit. Vácott első lépés­ben a Selyemipari Vállalat, a Hazai Fésűsfonó- és Szö­vőgyár, valamint a Pamutfo­nóipari Vállalat üzemeiben. Érdekes módon a Váci Kö­töttárugyárban tegnap volt a premier: náluk július fi-át je­lölték ki a mumtaiidő-csökken^ tás. bevezetéséire. A papíripar 14 ezer dolgo­zóját érintette a változás — szintén elsejétől —, közöttük a szentendreiekét is. Varga Józseftől, a Papíripari Vál­lalat munkaügyi főosztályveze­tőjétől kérdeztük: miként alakult a munkarend a Szent­endrei Papírgyárban? El­mondta, hogy a folyamatos műszakban, foglalkoztatottak heti munkaideje 40 óra és éveniként 13 plusz szabadna­pot kapnak az emberek. A há­rom- és kétműszakcsak sem szombaton, sem vasárnap nem dolgoznak, a karbantartóknak Olyan mint a patika ! vasárnap és hétfőn jár a sza- j badnap. Változott tarmészete- i sen az egyműszakosok mun- I kaidé je is: 44-ről heti 42 órá- I ra. Ám, miután az ebédidő — i rendelet érteimében — már | nem számít munkaidőnek, ne- j kik hetente 43 óra 40 percet ! kell a munkahelyükön tölbe- ! ni ük. Az érthetőség kedvéért idézzük föl az előírást: a tör­vényes heti munkaidő 42 órá­ra csökken a folyamatosan és 40—42 órára a három műszak­ban termelő üzemekben. Az ál­landó egyműszakosok pedig öt nap alatt dolgozzák le a heti 42 órát. Az eíiső fecskék között van a Volán 20-as Vállalat is. Szolgáltatókként náluk ta­lán még nagyobb körültekin­téssel kellett kidolgozni a változtatás módját. Az érdi önálló főnökség munkaidő­változásáról Benkó Bélától, a vállalat munikagazdasági osz­tályvezetőjétől kértünk, tájé­koztatást, Megtudtuk, hogy minden egységnél termelési tanácskozásokon beszélték meg embereikkel a munkaidő- csökkentés jelentőségét, le­hetőségeit és valamennyi ész­szerű javaslatot figyelembe vettek a végleges döntéshez. A forgalmi utazók — autóbusz- vezetők — kötelező havi mun­kaidejét 191 óráról 132-re csökkentették, s ezzel egyide­jűleg megemelték a teljesít­ménybérüket. A foglalkozta­tottsági szint azonban jelen­leg nem lesz alacsonyabb, sőt, átmenetileg a túlórák növeke­désével keli számolniuk. A gépjármű-karbantartók 42 órát dolgoznak hetente, egyik hé­ten, csak a vasárnap, a má­sikon pedig a péntek, a szom­bat és a vasárnap lesz a munkaszüneti nap. A közlekedés színvonala természetesen nem romolhat, hangsúlyozta az osztályvezető, sőt, feltétlenül tovább kell javítani. Hiszen a megnöve­kedett szabad idő — amint egyre kevesebb üzem,ben dol­goznak szombatonként is — feltehetően együtt jár majd az emberek utazási, mozgása ked­vének fellendülésével. D. Gy. V . A törteti Dózsa Termelőszövetkezetben növénytermesztés mellett fő ágazat az állattenyésztés is. Háromezerötszáz ju­hot tartanak, sertéstelepük pedig a legkorszerűbbek közé tartozik: évente tízezer hízót adnak át a kereskedelemnek. Említésre méltó még a hízóbika-nevelésük. Képünkön: pati­katisztaság és rend a battériás sertésnevelőben. kezdődött az átvétel Cegléden, Abonyban és Kiskunlacházán is. A váci és a gödöllői járás­ban — a területi adottságok­nak megfelelően, még kisebb a mozgás, bár a túrai gazda­ságban már vágják a kenyérga­bonát. A maglódi Rákosmezeje Tsz-ből eddig 100 vagon ta­karmánybúzát és 100 vagon étkezési búzát vásároltak fel — ez a gazdaság is azok kö­zé tartozik, akik a bértárolás­ra is vállalkoznak. Az eddigi tapasztalatok szerint a búzák hektoliter súlya kedvező, szab­vány felettiek, sikértartalmuk is jó közepes. Míg a legtöbb szállítmány a mesterséges szá­rítókról érkezett a malmokba, kedden már közvetlenül a szántóföldekről fogadták a ga­bonát. — Milyen változások, intéz­kedések történtek, amelyek befolyásolják az idei felvásár­lást? — A kevesebb termőterület és a kedvezőtlen időjárás ha­tásának enyhítését szolgálja — magyarázza Karsay István, hogy a Száva fajta kivételé­vel azokat a takarmánybúzá­kat, amelyek megfelelnek a B 2-es sütőipari értéknek, a malomi követelményeknek, ér­kezési búzaként vásároljuk fel — mázsánként 330 forintért — Mi várható a takarmány­ellátásban, lesz-e hiány? — Felkészültünk arra, hogy a háztáji gazdaságok és a kistermelők igényeit kielégít­sük; Meg kell mondjam, fenn­akadás nélkül tudunk majd keveréktakarmányt, szemes takarmányt, még takarmány- búzát is adni. — Mi kellene még a zökke­nőmentes betakarításhoz? — Jó lenne, ha mind több gazdaság vállalná a bértáro­lást, nagy szükségünk van rá, ezért kedvező költségeket biz­tosítunk. — Megérzi-e majd a sütő­ipar, a fogyasztó a váltást a liszt, a kenyér minőségén? — Olyan átmenő készle­teink vannak, hogy nem lesz visszaesés a liszt minőségét tekintve, a többi már a sütő­ipar szakemberein múlik. G. M, Lázár Györgynél Sadok Ben Jomaa Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke kedden a Parla­mentben fogadta Sadok Ben Jomaa tunéziai szállítási és közlekedési minisztert. Az esz­mecserén részt vett Pullai Ár­pád közlekedés- és postaügyi miniszter és Ahmed Ghezal, a Tunéziai Köztársaság buda­pesti nagykövete is. Marfűi József hazeérkezeft ,Marjai József miniszterel­nök-helyettes, a magyar—NDK gazdasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési bizott­ság társelnöke július 7-én Berlinben tárgyalásokat foly­tatott partnerével, Wolf­gang Rauchfussal, az NDK Minisztertanácsának elnökhe­lyettesével. Marjai Józsefet fogadta Willi Stoph, az NDK miniszterta­nácsának elnöke, az NSZEP PB tagja. A megbeszélésen részt vett dr. Szalai Béla berlini magyar nagykövet. Marjai József kedd este visszaérkezett Budapestre. KÖZÉLET Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra kedden találkozott Indra- dzsit Guptával, az Indiai Kommunista Párt Központi Végrehajtó Tanácsa titkársá­gának tagjával, aki a Szak- szervezetek Országos Tanácsá­nak meghívására tartózkodik hazánkban. Az elvtársi légkörben és az egyetértés szellemében folyta­tott megbeszélésen kölcsönösen tájékoztatták egymást pártjuk soron levő feladatairól, véle­ményt cseréltek a nemzetközi élet és a nemzetközi munkás- mozgalom fontosabb kérdései­ről, valamint a pártközi kap­csolatok bővítésének lehető­ségeiről. Abdullah AI-Ahmar főtit­kárhelyettes vezetésével ha­zánkban tartózkodik az Arab Újjászületés (Baath) Szocialis­ta Pártjának küldöttsége. A de­legáció, amely az MSZMP Központi Bizottságának meg­hívására érkezett Magyaror­szágra, Nagy Gábor, az MSZMP külügyi osztályának helyettes vezetőjének kíséreté­ben kedden Szolnok megyébe látogatott. Jelen volt Saddik Saddikni, a Szíriái Arab Köz­társaság budapesti nagykövete. *

Next

/
Thumbnails
Contents