Pest Megyi Hírlap, 1981. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-07 / 157. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 157. SZÁM 1981. JÚLIUS 7., KEDD Mire és mennyit köiienßk Nagyiarcsan ? A község gyarapodására számítva Nagytarcsán májusban tárgyalta meg a végrehajtó bizottság a község hatodik ötéves tervét, amelyben, mintegy 27 és fél millió forint költség- vetési, illetve a csaknem 19 millió forint fejlesztési alap sorsáról döntött. — Igazodva az általános anyagi és pénzügyi lehetőségekhez, mi is csak arra szorítkozhattunk, hogy a terv elkészítésében érvényesítsük az ésszerű takarékosság elvét — mondja Piskorné Szűcs Magdolna, a végrehajtó bizottság titkára. — Mindez azonban lehetőséget ad a további 'fejlődéshez, a község lakóinak jobb ellátás ához. Iskola és út — Azt gondolom, hogy az ötödik ötéves terv évei alatt elért fejlesztések is figyelemre méltóak lehetnek: tavaly előtt készült el tizenegy millió forintos költséggel a hattantermes, szép új általános iskolánk, a pedagógusok letelepítése érdekében több lakás épült, a Petőfi utcaiakra például 1,8 millió forintot költöttünk. — Elkészült a belvízrendezés második üteme, a Zrínyi utcai belvízelvezető csatorna, ugyanott gyaloghíd létesült a Szilas-patakon. Megvalósult a patak medrének burkolása is, így azzal várhatóan sok évig nem lesz gondunk. Nem kis munka volt Nagytarcsán az sem, hogy felújították a művelődési otthont, mellette — a megyei KISZ- bizottság anyagi támogatásával — a községi KlSZ-szerve- zetnek megfelelő helyiséget építettek. Régi tervből lett valóság azzal, hogy elkészült a szilárd burkolatú aszfaltút a Múzeumkert utcában, amely a helyieknek is, a távolabbról érkezőknek is nagyban megkönnyíti a falumúzeum, a környező utcák és a már említett iskola megközelítését. Óvodabővítés Nem a tanács, hanem a pé- celi Takarékszövetkezet a beruházója annak a kirendeltségi irodának, amely még az idén megnyílik a községben, hogy az itt élőknek ne kelljen Pécelre menni, ha a falusi bank előnyeit élvezni akarják. A tanács csupán a telket adta hozzá. Nos, ezzel már át is tértünk arra, mire is költenek a hatodik ötéves tervben Nagytarcsán. — Várható, hogy községünk lakóinak száma öt év alatt mintegy ezerrel növekszik, ezért az egészségügyi, az oktatási és a kulturális létesítmények kis mértékű bővítésére is gondolnunk kellett tervezéskor — mondja Piskorné Szűcs Magdolna. — Az orvosi rendelői egy kezelő- és egy váróhelyiséggel bővítjük 1983-ban, mintegy 1,2 millió forintot költünk erre. Jelenleg egy százhelyes óvodánk van, melynek kihasználtsága most ugyan éppen, százszázalékos, minden gyereket fel tudtunk venni, de, ugyancsak 1983-ig, két foglalkoztatóval bővítjük a létesítményt, s erre 3,9 millió forintunk van. Az óvodás gyerekekből iskolások lesznek, tehát ha ott nagyobb lélekszámmal számoltak, nyilvánvaló, hogy az iskola bővítését is beütemezték. Az iskola mellé még két tantermet építenek a tervidőszak végéig, de előbb még tető alá hozzák a már nagyon hiányzó tornatermet. Ezekre együtt körülbelül 8 millió 640 ezer forintot irányoztak elő. A tornatermet az idén szereli össze a Szilasmenti Tsz építőrészlege; az ehhez szükséges szerkezeti elemeket a KIP- SZER szállítja a helyszínre. Az utak karbantartásával sok gondja van a nagytarcsai tanácsnak is: — Elsősorban a földutakkal van bajunk — mondja a végrehajtó bizottság titkára. — Egy kis segítséget ugyan évek óta nyújt a Szilasmenti Tsz, amikor egy-egy gépet, gépkezelőt ad a mellékutak gödreinek, kátyúinak eltüntetésére, de nem szeretünk állandóan kérni. Jó ötlet — Éppen arról beszélgettünk a napokban is, hogy nagyon jó lenné megalakítani egy központi, járási útkarbantartó brigádot. Ez nem először került már szóba különféle fórumokon. Tudom, hogy újabb költséghelyet teremtenénk vele, de hát közösen talán eltarthatnánk a karbantartó gépet és kezelőjét. Szabad legyen ehhez támogató, egyetértő véleményt fűzni. A műutak javítására, karbantartására már van egy gépsor, ezt a veresegyházi költségvetési üzem emberei működtetik, ők hozták rendbe, tüntetik el a kátyúkat a járás szilárd burkolatú útjairól tavaszonként. Ám a földutaknak, amikből a legtöbb van faluhelyen, tudomásunk szerint valóban nincs rendszeres gondozójuk. A téeszek több helyütt kisegítik a tanácsokat, illetve a lakosságot, de ez nem olyan rendszeres, mint ahogy arra szükség volna. F. I. Pécel—Isaszeg Áfész Szakcsoportok az ellátásért Könyvhét «tán Az aszódi könyvesbolt az elmúlt esztendőben 2,3 millió forint értékű könyvet és hanglemezt forgalmazott, az idén eddig nyolcszázezret, a második félévben azonban nagyobb keresletre számítanak. Eredményesen zajlott a könyvhét: a kedvezményesen árusított kötetek szinte órák alatt elfogytak, de az egyéb népszerű könyveknek sem kellett cégér. Az utóbbi hónapokban slágernek számított Miskolczi Miklós: Színlelni boldog szeretőt, Hernádi Gyula: Kiáltás és kiáltás, valamint Moldova György: Szent Imre-induió és Elhúzódó szüzesség című műve, a lemezek közül pedig a külföldiek. Képünkön: Jászi Tibor, a lexikonok között válogat. Bene Mihály (elvétele Uborkakomhájn Űj típusú uboirkabetakairító gép mintapéldánya készült el a Hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalatnál. A traktor-vontatású, egytengelyes gép nyolcórás műszakban négy hektárról szedi fel a termést 'Jásznos tudnivalók Tűzvédelem aratáskoi Túl vagyunk az aratási gépek szemléjén, amelyben minden gazdaságban ott voltak a járási-városi közlekedésrendészet és a tűzoltó-parancs- nokság .szakemberei is. Vajon milyen tapasztalatokat szereztek a fölkészített gépek tűzrendészeti követelményeinek betartásáról, erről kértünk tájékoztatást Gre- nács József őrnagytól, a tűzoltó-parancsnokság helyettes vezetőjétől. Jeles gépszemle Jó benyomást keltett, hogy a műszaki állapot mellett a tűz elleni védelem szempontjait is megfelelő módon figyelembe véve készítették föl a gépeket — mondja Grenács őrnagy. — Az aratásban részt Vevő traktorokon és arató- cséplő gépieken általában rendbenlévőnek találtuk az elektromos berendezések, vezetékek, csatlakozók állapotát, hasonlóképpen a tüzelőanyagellátó szerkezeteket is. Az utóbbi szakmai, de gazdaságossági szempontból sem közömbös, hiszen, ha valahol a benzin vagy gázolaj folyna, elcsepegne, az fölösleges energiapazarlással is járna. A gépeken a kézi tűzoltókészülé- kek és oltási segédeszközök is hiánytalanul megvoltak. Mindez a gépek fölkészítéséért felelős személyek, a szerelők és a tűzvédelem helyi felelőseit is dicséri. Szigorú előírások — Azt azonban nem tartom fölöslegesnek elmondani, hogy az igazi készenlét a szemlékkel korántsem fejeződött be, mert ezt az ideális állapotot megközelítő helyzetet továbbra, az aratás befejeztéig meg Értékes anyagok Nehezen gépesíthető munka Mostanában különösen sok szó esik a másodlagos energiaforrások, a hulladékanyagok, a melléktermékek hasznosításáról. A péceli Rákosvölgye Termelőszövetkezetben megtudtuk, hogy most már rendszeresen gondoskodnak a sertéstelepekről kikerülő trágya hasznosításáról. Nem is akárhogyan! A szövetkezetnek tavaly óta saját tőzegtelepe van, az onnan kibányászott tőzegből a sertéstrágyatároló-me- dencékbe is hordtak, s így rendkívül értékes kevert szerves trágyát állítanak elő. Ezt a trágyát nagyrészt saját területeiken: a kertészetben és a szántóföldeken is használják, de juttatnak belőle kertészkedő, háztájit művelő tagjaiknak, dolgozóiknak is. Számukra harminc forintért adják mázsánként. A sertéstrágya ilyen módokon való hasznosítása, mint látszik, közvetlen gazdasági előnyökkel is jár, de az sem mellékes, hogy környezetszennyeződés meggátlásában is haladnak vele. Ez pedig nemcsak a gazdaság, hanem mindannyiunk érdeke is. Hiszen ismert, hogy sok helyütt még napjainkban is nagy gond: hogyan, hova tüntessék el a szerves trágyát, miután ez a munka általában nehezen gépesíthető a nagyüzemekben. kell tartani. Amit' föltétien ajánlhatunk az, nogy a tűzvédelmi eszközök meglétét minden munkakezdés, műszakváltás előtt ellenőrizzék a gépek kezelői, s folyamatosan ügyeljenek arra, nem keletkezett-e hiba az elektromos és a tüzelőanyagellátó hálózatban. A legkisebb hibát is érdemes és el is kell hárítani. A viszonylagos tisztaságnak, rendtartásnak is nagy szenepre lehet. Óhatatlan, hogy a kombájnok, traktorok egyes szerkezeteire szaLmatörmelek, por és egyéb szennyeződés kerüljön. Ne hagyjuk ezeket felhalmozódni, mert a gépek testének hőjétől az esetleg olajjal szennyeződött anyag lángra kaphat. Amint megtudtuk, tilos a gabonatáblán és járó motorba bárhol üzemanyagot tölteni, ott nyílt lánggal és tüzelőanyag- folyással járó javítási munkát végezni. Az viszont a munkákat irányító szakemberek kötelessége, hogy az aratás alatt levő tábla közelébe egy ekével felszerelt traktort tartsanak üzemkészen, az esetleges tűz gócának körülszántására. Ha valahol sort kerítenek a tarló felégetésére, ezt a tényt a tűzoltóságnak előre be kell jelenteni, hogy a fölösleges riasztást kiküszöböljék. Óvatos tarlóégetés Szeles időben, sötétedés után lábonálló gabona közelében nem szabad tarlót égetni, erdő- és fásított területeknél erdővédő sávot kell szántani. Ugyancsak nem szabad a tarlót meggyújtani ott, ahol 50 méteren belül olaj- vagy gázvezeték húzódik. Nagyobb összefüggő táblák égetése esetén egyszerre csak 30—40 hektárt szabad kitenni a tűznek, de csak úgy, ha két-három személy ügyeletet tart körülötte. A munka végén csak úgy távozhatnak el a helyszínről, ha izzó részek nincsenek a tarlón. Kötelezettség az is, ha valahol aratás közben vagy tarlóégetésnél nem várt tűzeset következik be, azt a tűzoltóságnak haladéktalanul be kell jelenteni. De legalább ilyen fontos, hogy az önkéntes vagy az állami tűzoltóság megérkezéséig is- mindent el kell követni a tűz oltásának megkezdésére. Ha az oltás a helyi erőkkel, eszközökkel sikerült, az esetet akkor is szükséges bejelenteni a tűzoltó- parancsnoságon. F. I. Városi moziműsor Liliomfi. 4 és 6 órakor. A fekete farkasok üvöltése, 14 éven aluliaknak nem ajánlott. 8 órakor. A Pécel—Isaszeg Áfész-nél régi hagyománya van a szakcsoportoknak. Már az 1950- ben megindult a szerződéses termeltetés, ami elsősorban a zöldségfélékre vonatkozott, a legeredményesebben a paradicsom termelését folytatták, a növényből évente több száz vagonnal exportáltak. Isaszegen akkoriban a vadon termő gyógynövények felvásárlásával is foglalkozott a földművesszövetkezet, s eat a tevékenységet csaknem húsz éven át folytatta. Közben mindkét község akkor még önálló fogyasztási szövetkezetében megalakultak. a méhész szakcsoportok, majd az 1960-as évek elején a nyúltenyésztők is ilyenbe tömörültek. Ahogy erről Auer Lászlóné felvásárlási alapegységvezető megemlékezett az áfész 35 éves jubil- leumán, 1963-ban a szövetkezet felvásárlási tevékenysége szinte minden áruféleségre kiterjedt: zöldségféléket, tojást. csigát és sok egyebet átvettek a kistermelőktől és a gyűjtőktől. Ezek értéke már tíz évvel ezelőtt elérte a 2,8 millió forintot, csupán mézből csaknem 170, élőnyúlból 200 mázsát vásároltak fel, zömmel a szakcsoporttagoktól. A kisállattenyésztő szakcsoport tagjainak létszáma az elmúlt öt év alatt 94-ről 136-ra a kertvédelmi szakcsoporté 25-ről 124-re nőtt. a méhészeké néhánnyal csökkent. így most 48. Az eredmények azonban emelkedést mutatnak. Míg 1975-ben 8 ezer 750 nyulat értékesítettek, tavaly csaknem 20 ezret. Mézet ugyanezen években 217, illetve 390 mázsát termeltek. A kertészeti szakcsoport történetéhez tartozik az, hogy sokáig inkább csak papíron működött. Változást az a segítség adott, amelyet a Rákosvölgye Tsz nyújtott számukra: 4,5 hektár szántót kaptak a közös gazdaságtól művelésre, amelyet 200 négyszögölenként osztottak ki a szakcsoport tagjainak. Nem véletlen, hogy a Pécel —Isaszeg Áfész-nél merész terveket szőnek e csoportok fejlesztésére. A tagok számát a jelenleginek egyharmadával akarják növelni, s még az idén beindítják a húsgalamb-tenyésztést és felvásárlást, valamint a húscsirkenevelést. F. I. Betonradír Útburkolati jelek nyomtalan, és gyors eltüntetésére ügyes szerkezetet készítettek a KPM pécsi közúti igazgatóságának szakemberei. Korábban, ha változtatták a forgalom irányát, a nem kívánt jeleket sötétszürke vagy fekete festékkel fedték le. Ez azonban hamar lekopott, zavarta a járművek vezetőit, balesetveszélyt rejtett. A három újító terve alapján elkészített gép lecsiszolja az útburkolatot, leradírozza a szükségtelenné vált jeleket. GSC-labdarúgás Jók a serdülők és az ifik Egyetlen téma, a labdarúgás helyzete foglalkoztatta a részvevőket a GSC legutóbbi elnökségi ülésén, amelyen a tagokon kívül az edzők és az intéző is felszólaltak a vitában. Ádám István ügyvezető elnök bevezetőjében, arról beszélt, sikerült előbbre lépni a balesetveszélyes talajú labdarúgópálya felújításában. Szerződést kötöttek a kivitelezővel, s a munka már augusztusban megkezdődik. Ez viszont azt is jelenti, hogy egy évig szükségmegoldásként kell keresni a pályát eddig használó szakosztályoknak. Erősítés kell A labdarúgó-szakosztály vezetője, dr. Hegyi József ösz- szefoglalójában a 80—81-es szezon munkáját értékelte. Elmondta, hogy a GSC színeiben bárom csapat szerepel a bajnokságokban. Az első csapat a megyei bajnokság 11. helyén zárta a bajnokságot, bár még az utolsó mérkőzés is drámai volt. S hogy miként vélekedik a vezetés erről a szereplésről? A csapatszellem ugyan jó, de ez a gárda eny- nyit tud! A keretből tíz játékos az Árammérőgyár dolgozója, akik valóban amatőrök, s helytállnak civil foglalkozásukban is. Az első csapat megerősítése érdekében legalább 3—4 jó képességű focistát kellene igazolni. Amint a szakosztályvezető elmondta, az Árammérő- gyár foglalkoztatni tudja őket is, ha nem sportállásra vágynak. Az ifjúsági csoport sok örömet szerzett szurkolóinak ebben a bajnokságban, hiszen nem sok hiányzott ahhoz, hogy dobogósak legyenek. A szurkolók hálásak is voltak a jó szereplésért, amit az is bizonyít, hogy egy törzsgárda az idegenbeli mérkőzésekre is elkísérte őket. A második csapattal kapcsolatban elhangzott az a javaslat is, hogy ősztől szerepeljenek a Budapest-bajnokság- ban, amely jobban szolgálná a játékosok fejlődését. A serdülő és az ifjúsági csapatban sok tehetséges fiatalember kergeti a labdát. A serdülők a bajnokság ezüstérmét szerezték meg, s egyik játékosuk iránt az Újpesti Dózsa is érdeklődik. Tehetséges fiatalok Többen kértek szót a tájékoztatót követő vitában. Tamás József edző véleménye szerint például a serdülők utánpótlása megalapozott. Jó a kapcsolat a sporttagozatos, s a többi általános iskolával is. A bajnokság befejezéséig versenyben voltak az első helyért, amit végül a szadaiak nyertek meg. Ivanics az országos, Pólyák a megyei válogatottba kapott meghívást. Tóth Jószef, az első csapat edzője elismeréssel beszélt az újonnan igazolt játékosok szerepléséről, akiknek nagy része volt abban, hogy sikerült elégséges pontot szerezni. Ö is szorgalmazta újabb játékosok igazolását, s támogatta a második csapat Budapest-baj- nokságban való részvételét. S bár talán ma még korainak látszik ígérgetni, de az edző szerint megfelelő támogatás esetén ősztől az 1—6. hely valamelyikét is megpályázhatja a csapat. A szakosztály intézője, Borbély Mihály, az ifjúsági csapattal foglalkozott részletesebben. A gárda 20 igazolt játékosából tizennégy-tizenhatan adják a csapat gerincét. Sajnos a munkahelyi elfoglaltságok miatt az edzésmunka nem lehet igazán alapos, gyakori eset. hogy csak heien-tízen vesznek részt a frva'áldozásokon. Egv év alatt látványos a fel javulás: a 15.-ről a 4. helyre jöttek fel. Ami viszont szomorú: az ifisorból kiöregedő játékosok közül csak páran ütik meg a felnőtt csapat mércéjét, s így saját erőből az erősítés nem oldható meg. Az egyeztetéseket a jövőben tervszerűbbé kell tenni. Egyetértett az elemzéssel Faliszek Sándor, az ificsapat edzője is, aki kiemelte a fejlődést, s munka nehézségeit is boncolgatta. GEAC-segítség Benedek János sportköri elnök emlékeztetett arra, hogy a sport feltételei sokat javultak az utóbbi időben, s elsősorban azon a területen, az iskolákban, ahonnét az utánpótlást várjuk. Az új tornatermek minden bizonnyal hozzájárulnak ahhoz, hogy több tehetség bukkanion fel, s őket könnyebb legyen megnyerni a gödöllői sport ügyének. Ígéretet tett arra, hogy megvizsgálják a második csapat szereplésének lehetőségét a Budapest-bajnokságban. Az elnökség végül határozatot hozott arról, hogy használati tervet kell készíteni a lőtér melletti edzőpályára. A bajnoki találkozók megrendezéséhez pedig az egyetem, a GEAC segítségét kell kérni, hogy a GSC-pálya felújításának idején az ő pályájukat használhassa a csapat. Cs. J. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)
