Pest Megyi Hírlap, 1981. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-07 / 157. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 157. SZÁM 1981. JÚLIUS 7., KEDD Mire és mennyit köiienßk Nagyiarcsan ? A község gyarapodására számítva Nagytarcsán májusban tár­gyalta meg a végrehajtó bi­zottság a község hatodik öt­éves tervét, amelyben, mintegy 27 és fél millió forint költség- vetési, illetve a csaknem 19 millió forint fejlesztési alap sorsáról döntött. — Igazodva az általános anyagi és pénzügyi lehetősé­gekhez, mi is csak arra szorít­kozhattunk, hogy a terv elké­szítésében érvényesítsük az ésszerű takarékosság elvét — mondja Piskorné Szűcs Mag­dolna, a végrehajtó bizottság titkára. — Mindez azonban le­hetőséget ad a további 'fejlő­déshez, a község lakóinak jobb ellátás ához. Iskola és út — Azt gondolom, hogy az ötödik ötéves terv évei alatt elért fejlesztések is figyelem­re méltóak lehetnek: tavaly előtt készült el tizenegy mil­lió forintos költséggel a hat­tantermes, szép új általános iskolánk, a pedagógusok lete­lepítése érdekében több lakás épült, a Petőfi utcaiakra pél­dául 1,8 millió forintot költöt­tünk. — Elkészült a belvízrende­zés második üteme, a Zrínyi utcai belvízelvezető csatorna, ugyanott gyaloghíd létesült a Szilas-patakon. Megvalósult a patak medrének burkolása is, így azzal várhatóan sok évig nem lesz gondunk. Nem kis munka volt Nagy­tarcsán az sem, hogy felújí­tották a művelődési otthont, mellette — a megyei KISZ- bizottság anyagi támogatásá­val — a községi KlSZ-szerve- zetnek megfelelő helyiséget építettek. Régi tervből lett va­lóság azzal, hogy elkészült a szilárd burkolatú aszfaltút a Múzeumkert utcában, amely a helyieknek is, a távolabbról érkezőknek is nagyban meg­könnyíti a falumúzeum, a kör­nyező utcák és a már emlí­tett iskola megközelítését. Óvodabővítés Nem a tanács, hanem a pé- celi Takarékszövetkezet a be­ruházója annak a kirendeltsé­gi irodának, amely még az idén megnyílik a községben, hogy az itt élőknek ne kelljen Pécelre menni, ha a falusi bank előnyeit élvezni akarják. A tanács csupán a telket adta hozzá. Nos, ezzel már át is tér­tünk arra, mire is költenek a hatodik ötéves tervben Nagy­tarcsán. — Várható, hogy községünk lakóinak száma öt év alatt mintegy ezerrel növekszik, ezért az egészségügyi, az okta­tási és a kulturális létesítmé­nyek kis mértékű bővítésére is gondolnunk kellett tervezéskor — mondja Piskorné Szűcs Magdolna. — Az orvosi rende­lői egy kezelő- és egy váróhe­lyiséggel bővítjük 1983-ban, mintegy 1,2 millió forintot költünk erre. Jelenleg egy százhelyes óvodánk van, mely­nek kihasználtsága most ugyan éppen, százszázalékos, minden gyereket fel tudtunk venni, de, ugyancsak 1983-ig, két foglal­koztatóval bővítjük a létesít­ményt, s erre 3,9 millió forin­tunk van. Az óvodás gyerekekből is­kolások lesznek, tehát ha ott nagyobb lélekszámmal szá­moltak, nyilvánvaló, hogy az iskola bővítését is beütemez­ték. Az iskola mellé még két tantermet építenek a tervidő­szak végéig, de előbb még te­tő alá hozzák a már nagyon hiányzó tornatermet. Ezekre együtt körülbelül 8 millió 640 ezer forintot irányoztak elő. A tornatermet az idén szereli össze a Szilasmenti Tsz építő­részlege; az ehhez szükséges szerkezeti elemeket a KIP- SZER szállítja a helyszínre. Az utak karbantartásával sok gondja van a nagytarcsai tanácsnak is: — Elsősorban a földutakkal van bajunk — mondja a vég­rehajtó bizottság titkára. — Egy kis segítséget ugyan évek óta nyújt a Szilasmenti Tsz, amikor egy-egy gépet, gépke­zelőt ad a mellékutak gödrei­nek, kátyúinak eltüntetésére, de nem szeretünk állandóan kérni. Jó ötlet — Éppen arról beszélget­tünk a napokban is, hogy na­gyon jó lenné megalakítani egy központi, járási útkarban­tartó brigádot. Ez nem először került már szóba különféle fó­rumokon. Tudom, hogy újabb költséghelyet teremtenénk ve­le, de hát közösen talán el­tarthatnánk a karbantartó gé­pet és kezelőjét. Szabad legyen ehhez támo­gató, egyetértő véleményt fűz­ni. A műutak javítására, kar­bantartására már van egy gépsor, ezt a veresegyházi költségvetési üzem emberei működtetik, ők hozták rendbe, tüntetik el a kátyúkat a járás szilárd burkolatú útjairól ta­vaszonként. Ám a földutaknak, amikből a legtöbb van faluhe­lyen, tudomásunk szerint va­lóban nincs rendszeres gondo­zójuk. A téeszek több helyütt kisegítik a tanácsokat, illetve a lakosságot, de ez nem olyan rendszeres, mint ahogy arra szükség volna. F. I. Pécel—Isaszeg Áfész Szakcsoportok az ellátásért Könyvhét «tán Az aszódi könyvesbolt az elmúlt esztendőben 2,3 millió forint értékű könyvet és hang­lemezt forgalmazott, az idén eddig nyolcszázezret, a máso­dik félévben azonban nagyobb keresletre számítanak. Ered­ményesen zajlott a könyvhét: a kedvezményesen árusított kötetek szinte órák alatt el­fogytak, de az egyéb népszerű könyveknek sem kellett cégér. Az utóbbi hónapokban sláger­nek számított Miskolczi Mik­lós: Színlelni boldog szeretőt, Hernádi Gyula: Kiáltás és kiáltás, valamint Moldova György: Szent Imre-induió és Elhúzódó szüzesség című mű­ve, a lemezek közül pedig a külföldiek. Képünkön: Jászi Tibor, a lexikonok között vá­logat. Bene Mihály (elvétele Uborkakomhájn Űj típusú uboirkabetakairító gép mintapéldánya készült el a Hódmezővásárhelyi Mezőgaz­dasági Gépgyártó Vállalatnál. A traktor-vontatású, egytenge­lyes gép nyolcórás műszak­ban négy hektárról szedi fel a termést 'Jásznos tudnivalók Tűzvédelem aratáskoi Túl vagyunk az aratási gé­pek szemléjén, amelyben min­den gazdaságban ott voltak a járási-városi közlekedésren­dészet és a tűzoltó-parancs- nokság .szakemberei is. Vajon milyen tapasztalato­kat szereztek a fölkészített gépek tűzrendészeti követel­ményeinek betartásáról, erről kértünk tájékoztatást Gre- nács József őrnagytól, a tűz­oltó-parancsnokság helyettes vezetőjétől. Jeles gépszemle Jó benyomást keltett, hogy a műszaki állapot mellett a tűz elleni védelem szempont­jait is megfelelő módon figye­lembe véve készítették föl a gépeket — mondja Grenács őrnagy. — Az aratásban részt Vevő traktorokon és arató- cséplő gépieken általában rendbenlévőnek találtuk az elektromos berendezések, ve­zetékek, csatlakozók állapotát, hasonlóképpen a tüzelőanyag­ellátó szerkezeteket is. Az utóbbi szakmai, de gazdasá­gossági szempontból sem kö­zömbös, hiszen, ha valahol a benzin vagy gázolaj folyna, elcsepegne, az fölösleges ener­giapazarlással is járna. A gé­peken a kézi tűzoltókészülé- kek és oltási segédeszközök is hiánytalanul megvoltak. Mindez a gépek fölkészítéséért felelős személyek, a szerelők és a tűzvédelem helyi felelő­seit is dicséri. Szigorú előírások — Azt azonban nem tartom fölöslegesnek elmondani, hogy az igazi készenlét a szemlék­kel korántsem fejeződött be, mert ezt az ideális állapotot megközelítő helyzetet tovább­ra, az aratás befejeztéig meg Értékes anyagok Nehezen gépesíthető munka Mostanában különösen sok szó esik a másodlagos ener­giaforrások, a hulladékanya­gok, a melléktermékek hasz­nosításáról. A péceli Rákosvölgye Ter­melőszövetkezetben megtud­tuk, hogy most már rendsze­resen gondoskodnak a sertés­telepekről kikerülő trágya hasznosításáról. Nem is akár­hogyan! A szövetkezetnek ta­valy óta saját tőzegtelepe van, az onnan kibányászott tőzeg­ből a sertéstrágyatároló-me- dencékbe is hordtak, s így rendkívül értékes kevert szer­ves trágyát állítanak elő. Ezt a trágyát nagyrészt sa­ját területeiken: a kertészet­ben és a szántóföldeken is használják, de juttatnak belő­le kertészkedő, háztájit mű­velő tagjaiknak, dolgozóiknak is. Számukra harminc forint­ért adják mázsánként. A ser­téstrágya ilyen módokon való hasznosítása, mint látszik, közvetlen gazdasági előnyök­kel is jár, de az sem mellé­kes, hogy környezetszennyező­dés meggátlásában is haladnak vele. Ez pedig nemcsak a gaz­daság, hanem mindannyiunk érdeke is. Hiszen ismert, hogy sok helyütt még napjainkban is nagy gond: hogyan, hova tüntessék el a szerves trágyát, miután ez a munka általában nehezen gépesíthető a nagy­üzemekben. kell tartani. Amit' föltétien ajánlhatunk az, nogy a tűz­védelmi eszközök meglétét minden munkakezdés, mű­szakváltás előtt ellenőrizzék a gépek kezelői, s folyamato­san ügyeljenek arra, nem ke­letkezett-e hiba az elektromos és a tüzelőanyagellátó háló­zatban. A legkisebb hibát is érdemes és el is kell háríta­ni. A viszonylagos tisztaság­nak, rendtartásnak is nagy szenepre lehet. Óhatatlan, hogy a kombájnok, traktorok egyes szerkezeteire szaLmatörmelek, por és egyéb szennyeződés ke­rüljön. Ne hagyjuk ezeket fel­halmozódni, mert a gépek tes­tének hőjétől az esetleg olaj­jal szennyeződött anyag láng­ra kaphat. Amint megtudtuk, tilos a gabonatáblán és járó motorba bárhol üzemanyagot tölteni, ott nyílt lánggal és tüzelőanyag- folyással járó javítási munkát végezni. Az viszont a munká­kat irányító szakemberek kö­telessége, hogy az aratás alatt levő tábla közelébe egy ekével felszerelt traktort tartsanak üzemkészen, az esetleges tűz gócának körülszántására. Ha valahol sort kerítenek a tarló felégetésére, ezt a tényt a tűz­oltóságnak előre be kell jelen­teni, hogy a fölösleges riasz­tást kiküszöböljék. Óvatos tarlóégetés Szeles időben, sötétedés után lábonálló gabona közelében nem szabad tarlót égetni, erdő- és fásított területeknél erdővé­dő sávot kell szántani. Ugyan­csak nem szabad a tarlót meg­gyújtani ott, ahol 50 méteren belül olaj- vagy gázvezeték húzódik. Nagyobb összefüggő táblák égetése esetén egyszer­re csak 30—40 hektárt szabad kitenni a tűznek, de csak úgy, ha két-három személy ügye­letet tart körülötte. A munka végén csak úgy távozhatnak el a helyszínről, ha izzó részek nincsenek a tarlón. Kötelezett­ség az is, ha valahol aratás közben vagy tarlóégetésnél nem várt tűzeset következik be, azt a tűzoltóságnak hala­déktalanul be kell jelenteni. De legalább ilyen fontos, hogy az önkéntes vagy az állami tűz­oltóság megérkezéséig is- min­dent el kell követni a tűz ol­tásának megkezdésére. Ha az ol­tás a helyi erőkkel, eszközök­kel sikerült, az esetet akkor is szükséges bejelenteni a tűzoltó- parancsnoságon. F. I. Városi moziműsor Liliomfi. 4 és 6 órakor. A fekete farkasok üvöltése, 14 éven aluliaknak nem aján­lott. 8 órakor. A Pécel—Isaszeg Áfész-nél régi hagyománya van a szak­csoportoknak. Már az 1950- ben megindult a szerződéses termeltetés, ami elsősorban a zöldségfélékre vonatkozott, a legeredményesebben a para­dicsom termelését folytatták, a növényből évente több száz vagonnal exportáltak. Isaszegen akkoriban a va­don termő gyógynövények fel­vásárlásával is foglalkozott a földművesszövetkezet, s eat a tevékenységet csaknem húsz éven át folytatta. Közben mindkét község akkor még önálló fogyasztási szövetkeze­tében megalakultak. a méhész szakcsoportok, majd az 1960-as évek elején a nyúltenyésztők is ilyenbe tömörültek. Ahogy er­ről Auer Lászlóné felvásárlá­si alapegységvezető megemlé­kezett az áfész 35 éves jubil- leumán, 1963-ban a szövet­kezet felvásárlási tevékenysé­ge szinte minden áruféleségre kiterjedt: zöldségféléket, to­jást. csigát és sok egyebet át­vettek a kistermelőktől és a gyűjtőktől. Ezek értéke már tíz évvel ezelőtt elérte a 2,8 millió forintot, csupán mézből csaknem 170, élőnyúlból 200 mázsát vásároltak fel, zömmel a szakcsoporttagoktól. A kisállattenyésztő szakcso­port tagjainak létszáma az el­múlt öt év alatt 94-ről 136-ra a kertvédelmi szakcsoporté 25-ről 124-re nőtt. a méhésze­ké néhánnyal csökkent. így most 48. Az eredmények azon­ban emelkedést mutatnak. Míg 1975-ben 8 ezer 750 nyulat ér­tékesítettek, tavaly csaknem 20 ezret. Mézet ugyanezen évek­ben 217, illetve 390 mázsát ter­meltek. A kertészeti szakcsoport tör­ténetéhez tartozik az, hogy so­káig inkább csak papíron mű­ködött. Változást az a segítség adott, amelyet a Rákosvölgye Tsz nyújtott számukra: 4,5 hektár szántót kaptak a közös gazdaságtól művelésre, ame­lyet 200 négyszögölenként osz­tottak ki a szakcsoport tagjai­nak. Nem véletlen, hogy a Pécel —Isaszeg Áfész-nél merész terveket szőnek e csoportok fejlesztésére. A tagok számát a jelenleginek egyharmadával akarják növelni, s még az idén beindítják a húsgalamb-te­nyésztést és felvásárlást, va­lamint a húscsirkenevelést. F. I. Betonradír Útburkolati jelek nyomta­lan, és gyors eltüntetésére ügyes szerkezetet készítettek a KPM pécsi közúti igazgatósá­gának szakemberei. Korábban, ha változtatták a forgalom irányát, a nem kívánt jeleket sötétszürke vagy fekete fes­tékkel fedték le. Ez azonban hamar lekopott, zavarta a jár­művek vezetőit, balesetveszélyt rejtett. A három újító terve alapján elkészített gép le­csiszolja az útburkolatot, le­radírozza a szükségtelenné vált jeleket. GSC-labdarúgás Jók a serdülők és az ifik Egyetlen téma, a labdarú­gás helyzete foglalkoztatta a részvevőket a GSC legutóbbi elnökségi ülésén, amelyen a tagokon kívül az edzők és az intéző is felszólaltak a vitá­ban. Ádám István ügyvezető el­nök bevezetőjében, arról be­szélt, sikerült előbbre lépni a balesetveszélyes talajú labda­rúgópálya felújításában. Szer­ződést kötöttek a kivitelező­vel, s a munka már augusz­tusban megkezdődik. Ez vi­szont azt is jelenti, hogy egy évig szükségmegoldásként kell keresni a pályát eddig hasz­náló szakosztályoknak. Erősítés kell A labdarúgó-szakosztály vezetője, dr. Hegyi József ösz- szefoglalójában a 80—81-es szezon munkáját értékelte. Elmondta, hogy a GSC színei­ben bárom csapat szerepel a bajnokságokban. Az első csa­pat a megyei bajnokság 11. helyén zárta a bajnokságot, bár még az utolsó mérkőzés is drámai volt. S hogy miként vélekedik a vezetés erről a szereplésről? A csapatszellem ugyan jó, de ez a gárda eny- nyit tud! A keretből tíz játékos az Árammérőgyár dolgozója, akik valóban amatőrök, s helytáll­nak civil foglalkozásukban is. Az első csapat megerősítése érdekében legalább 3—4 jó képességű focistát kellene iga­zolni. Amint a szakosztályve­zető elmondta, az Árammérő- gyár foglalkoztatni tudja őket is, ha nem sportállásra vágy­nak. Az ifjúsági csoport sok örömet szerzett szurkolóinak ebben a bajnokságban, hiszen nem sok hiányzott ahhoz, hogy dobogósak legyenek. A szur­kolók hálásak is voltak a jó szereplésért, amit az is bizo­nyít, hogy egy törzsgárda az idegenbeli mérkőzésekre is elkísérte őket. A második csapattal kapcso­latban elhangzott az a javas­lat is, hogy ősztől szerepelje­nek a Budapest-bajnokság- ban, amely jobban szolgálná a játékosok fejlődését. A ser­dülő és az ifjúsági csapatban sok tehetséges fiatalember kergeti a labdát. A serdülők a bajnokság ezüstérmét sze­rezték meg, s egyik játékosuk iránt az Újpesti Dózsa is ér­deklődik. Tehetséges fiatalok Többen kértek szót a tájé­koztatót követő vitában. Ta­más József edző véleménye szerint például a serdülők utánpótlása megalapozott. Jó a kapcsolat a sporttagozatos, s a többi általános iskolával is. A bajnokság befejezéséig ver­senyben voltak az első he­lyért, amit végül a szadaiak nyertek meg. Ivanics az or­szágos, Pólyák a megyei vá­logatottba kapott meghívást. Tóth Jószef, az első csapat edzője elismeréssel beszélt az újonnan igazolt játékosok sze­repléséről, akiknek nagy ré­sze volt abban, hogy sikerült elégséges pontot szerezni. Ö is szorgalmazta újabb játéko­sok igazolását, s támogatta a második csapat Budapest-baj- nokságban való részvételét. S bár talán ma még korainak látszik ígérgetni, de az edző szerint megfelelő támogatás esetén ősztől az 1—6. hely valamelyikét is megpályáz­hatja a csapat. A szakosztály intézője, Bor­bély Mihály, az ifjúsági csa­pattal foglalkozott részleteseb­ben. A gárda 20 igazolt játé­kosából tizennégy-tizenhatan adják a csapat gerincét. Saj­nos a munkahelyi elfoglaltsá­gok miatt az edzésmunka nem lehet igazán alapos, gyakori eset. hogy csak heien-tízen vesznek részt a frva'áldozáso­kon. Egv év alatt látványos a fel javulás: a 15.-ről a 4. hely­re jöttek fel. Ami viszont szo­morú: az ifisorból kiöregedő játékosok közül csak páran ütik meg a felnőtt csapat mércéjét, s így saját erőből az erősítés nem oldható meg. Az egyeztetéseket a jövőben tervszerűbbé kell tenni. Egyetértett az elemzéssel Faliszek Sándor, az ificsapat edzője is, aki kiemelte a fej­lődést, s munka nehézségeit is boncolgatta. GEAC-segítség Benedek János sportköri elnök emlékeztetett arra, hogy a sport feltételei sokat ja­vultak az utóbbi időben, s elsősorban azon a területen, az iskolákban, ahonnét az utánpótlást várjuk. Az új tor­natermek minden bizonnyal hozzájárulnak ahhoz, hogy több tehetség bukkanion fel, s őket könnyebb legyen meg­nyerni a gödöllői sport ügyé­nek. Ígéretet tett arra, hogy megvizsgálják a második csa­pat szereplésének lehetőségét a Budapest-bajnokságban. Az elnökség végül határo­zatot hozott arról, hogy hasz­nálati tervet kell készíteni a lőtér melletti edzőpályára. A bajnoki találkozók megrende­zéséhez pedig az egyetem, a GEAC segítségét kell kérni, hogy a GSC-pálya felújításá­nak idején az ő pályájukat használhassa a csapat. Cs. J. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents